Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-20 / 116. szám

1981. MÁJUS 20., SZERDA inéra w </unap 4 fagy okozta Rozsdafoltosak a Mátra fái A Mátrában zöld és rozs­daszínű levelek tarkítják szokatlan módon az erdőt. Ez a furcsa jelenség abból adó­dik, hogy május első napjai­ban a havazás, az erős lehű­lés akkor érte az erdőt, ami­kor a fá'k már kibontották lombjaikat. A zsenge levelek megfáztak és napokon belül rozsdaszínűvé váltak. A megbámult leveleket he­lyenként már eltakarják a friss zöld lombok, máshol vi­szont még csak most bonto­gatja rügyeit a bükkös erdő, késik a második rügyfaka- dás. A szakemberek vélemé­nye szerint az erdő kiheveri a májusi fagykárt, de az idei makktermést elvitte a fagy. Mindig nemes ügy érdekében Nők hármas kötésben Akik e rövid, közös portré főszereplői, a budaörsi szék­helyű Texelektro Ipari Szö­vetkezet Béke brigádjának tagjai. A legkiválóbbak sorá­ba tartoznak 1974 óta. Jó munkájukkal idén az MSZMP Pest megyei Bizottságának kongresszusi oklevelét érde­melték ki. A siker záloga Lányok, asszonyok, fiata­lok — többségük még a har­minchoz közelebb. Hivatalo­san huszonketten vannak, de a létszám, főként a család miatt (szülési szabadság, gyes, a gyerekek betegsége) ritkán teljes. Hármas kötésben élnek évek óta: a munkahely, a család, a brigád rakja vál­laikra a mindennapi terhek sorát. S a hármas feladatot (vajon lehet-e sorrendet fel­állítani ez esetben?) a jelek szerint — szép számú elisme­rés, kitüntetés bizonyítja — nem is akárhogyan oldják meg. Nem kis szerepük van abban, a szövetkezet 39 bri­gádjához hasonlóan, hogy az elmúlt ötéves tervben 180 milliós nyereséget ért el a kollektíva, s ez a tettrekész- ség a záloga az elkövetkező öt esztendőre tervezett 300 milliós nyereség valóraváltá- sának is. Hármas kötés, hármas sze­rep ... Olykor csak rafinált szervezéssel, vagy a család segítségével tudják elérni, hogy jusson idő mindenre, vagy legalább a legfontosab­bakra. Mégis, ha újításról, kezdeményezésről, gazdasági feladatvállalásról, vagy társa­dalmi munkáról van szó, ők az elindítói, kezdeményezői. Nem véletlenül mondják gyakran a többiek, na, a Bé­ke brigád már megint kita­lált valamit, sosem férnek a bőrükbe! Aztán természete­sen csatlakoznak hozzájuk, hiszen mindig nemes, jó ügy érdekében, hasznos, olykor halaszthatatlan dologban vál­lalnak többet, s kérik a más brigádok támogatását is. Csalhatatlan női ösztönnel mindig megtalálják, hol kell a segítség, a támogatás, vagy csupán a jó szó. Óvodát, is­kolát patronálnak, kommu­nista műszakot szerveztek, s szerveznek a mozgássérültek, a Fóti Gyermekvarosból ki­kerülő fiatalok megsegítésére, de részt kérnek a budaörsi művelődési ház megszépítésé­ből éppúgy, miként a budai járási úttörőtábor fejlesztésé­ből. Vöröskeresztes aktivis­ták, KISZ-tagok, a pártmun­kában is jeleskednek, s az önképzésről sem feledkeznek meg. A napi kitudjahánymű- szak után is kézbe veszik a tankönyvet, akár szakmai, akár általános műveltségük gyarapítására. Aprólékos, nagy pontossá­got igénylő, igazi női mun­ka a feladatuk a szövetkezet elektromechanikai részlegé­ben: az Orionnak és a Tele­fongyárnak készítenek alkat­részeket, telefonpaneleket. Jó szem, alapos felkészültség, biztos kéz, türelem elenged­hetetlen kellékeik a minden­napokon ... Egy akarattal Azt tartja a tévhit, ahol nők dolgoznak együtt, elke­rülhetetlen a vita, a civako- dás. Nos, nevükhöz méltón, cáfolva az általánosítást, a Béke brigád tagjai nem isme­rik a nézeteltérést. Közös cé­lok, közös elképzelések ve­zérlik tetteiket, s ha nem is mindig egyforma hozzáállás­sal lelkesedéssel dolgoznak, a jutalmak , nem egyenlő 'fel­osztása ellen is kevésszer van apelláta. Feszített tempót diktálnak önmaguknak a hármas kötés­ben. Nem engednek lazítást — a már egyszer kivívott si­kerek: köteleznek — vallják. Még át sem vette a brigád vezetője, Bánkúti Lászlóné a kongresszusi oklevelet, ami­kor az újabb vállalást fogal­mazták: a KISZ közelgő kongresszusának tiszteletére szerveznek kommunista mű­szakot ... G. M. Buszjárat Dobáson Téma: a szója Újabb akadály már nem lesz Közlekedünk. Néha igaz csak közlekednénk! Legalább­is a dabasiak, immár 15 éve, amióta Sári, Alsó-Felsődabas, Gyón falvak egy majdnem 14 kilométer hosszúságú, 15 ezer lélekszámú nagyközséggé egyesültek, mely nagyközség központja ráadásul az óriási kiterjedésű település szélén fekszik. Most tavasszal aztán szárnyra kelt a hír: május 1- től végre elindúl Dabason a helyi buszjárat. De ugyan igaz-e a hír, vagy csak kó­sza mende-monda az egész. •. Kerekezhetnek oda-vissza — Nem láttam én, kedves­kém, hogy sűrűbben járnának a buszok, van egy reggel, meg délben, ami Pestről jön és itt megy át a falun — így az el­ső megkérdezett öregember. — Nehéz bejutni a köz­pontba? — Nehéz-e? Sári legalább 12 kilométerre van Dabastól, jócskán kerekezhetünk oda- vissza. — ..-hogy helyi járat lesz? — kérdez vissza reményked­ve egy fiatalasszony, aki ép­pen az egyik házból kanya­rodik kifelé biciklijét tolva, a csomagtartón két kisgyerek ül. — Édesanyáméknál vol­tunk, rúost megyünk haza Da- basra. — Nem veszélyes így, két ilyen aprósággal? — Mit tudok tenni? Hat kilométert nem gyalogolhatok velük. — Jó, hogy jött! írja meg, nem állapot ez! Kell, hogy valaki törődjön velünk — robban ki az elkeseredett szó­áradat a javakorabeli asz- szonyból, aki rákönyökölve a kerítésre (éppen virágokat lo­csolt az ablak előtt) mondja a magáét- — Én ugyan nem tudom, lesz-e helyi járat, most nincs, az biztos, de már ré­gen kellett volna. Rendjén van az, hogy itt Sáriban sem­mihez sem jutunk? Az még hagyján, hogy a hivatalos ügyek miatt 8—10 kilométert biciklizünk, de egy tűért, cér­náért is Dabasra mehetünk, méregbolt meg Gyónón van, az pontosan nyolc kilométer ide. Gondolja, hogy jó mulat­ság a műtrágyás zsákokat ha­zakínlódni kerékpáron? Az élelmiszerbolton kívül, úgy ahogy mondom, minden Da­bason van. Vasárnap jó lenne — Szerelő vagyok a terme­lőszövetkezetben, nekem hét­közben nem probléma a köz­lekedés, mert a tsz kocsijá­val járok, de vasárnap nagyon jó lenne, ha könnyebben be tudnánk jutni Dabasra, mert errefelé — s a fiatalember le­mondóan legyint — semmi szórakozási lehetőség sincs. — Igen. 1956 óta állandó visszatérő probléma a közle­kedés. Minden közös fórumon, falugyűlésen első számú téma — mondja Pétiké Jánosné dr„ Dabas nagyközség tanácselnö­ke. A beszélgetésen Schönweitz Tamás vb-titkár is jelen van. — Ügy hallottam, hogy si­kerül megoldani ezt a kér­dést­— Jól hallotta. Nem kacsa volt a hír. Sikerült végre megoldást találni. Csupán el­tolódott a határidő. — Tehát válóban lesz Da­bas nagyközségnek helyi busz­járata? — Igen. Igaz, elég hosszú és szívós utánjárásba került- A Volán éveken keresztül ar­ra hivatkozott, hogy nem ren­delkezik elegendő járművel, de kifizetődő sem lenne, állí­tották, mivel a Pest—Szeged közötti távolsági járatok ko^. három a községen megy ke­resztül, azonkívül az állomás és Dabas központja között két busz már közlekedik. A való­ság ezzel szemben az, hogy a távolsági buszok egyetlen ut­cát érintenek, négy-öt órás időközökkel, az állomásra me­nő buszok pedig olyan kis te­rületet érintenek, hogy azzal a legtöbb lakó semmit nem ér. Nagy a dolgozók mozgásköre Dabas sajátos helyzete szük­ségessé és sürgetővé tette a közlekedés . megszervezését. Már maga o település jellege is ezt kívánja, a Biksza Miklós utca, ami három falut fog össze, 14 kilométer hosszú. Ugyanakkor a fejlődés bizo­nyos központosítást eredmé­nyezett, az alapellátáson kívül általában minden fontos köz- intézmény, szolgáltatás, keres­kedelmi egység Dabason van- Számos ipari üzem (nyomda, PEFÉM, PEYDI, MEZÖVÁZ, termelőszövetkezet mellék­üzemágai) működik a nagy­község területén, tehát nagy a dolgozók mozgása. Például a Sáriban lakóknak, ha a nyom­dában dolgoznak, óriási tá­volságot kell megtenniük. A gyerekek közlekedése is ugyanilyen gond. Még egy Pél­da: tavaly megépült az új óvodánk és a szélső területek­ről néhány gyermeket ide kellett átirányítanunk, mert az ottani óvodákban már nem volt hely, így viszont a szü­lőknek naponta 8—10 kilo­métert kell biciklizniük a kisgyerekekkel. — A Volánnak tehát sike­Az alábbi beszámoló írója az Antarktisz jégmezőin állítólag egy ismeretlen néptörzset fedezett fel, s a néptörzs lakta területet Sudland- nak nevezi. Ott szerzett élményei­ről tájékoztatja ismét olvasóinkat. A sudlandiak jégkockagyárában az utóbbi időben arra ösztönzik a dolgo­zókat, hogy gondolkozzanak, s ha olyan ötletük támad, amivel célszerűb­bé tehetik a lermeiési folyamatokat, akkor keressék fel az umlást, aki majd a továbbiakat intézi. Az ötletet ők umlának nevezik, és akárhogy töröm a fejem, nem tudom máshoz hasonlítani, mint ahhoz, amit nálunk újításnak mondanak. Gorin Gobának, a fókamáj pácolok vezetőjének umlája így szólt: Egység­nyi térfogatú forró vízhez öntsünk egy­ségnyi térfogatú hideg vizet és kapunk két egységnyi langyos vizet. Nekem úgy rémlett, hogy ezt nálunk már fel­találták, de kérdésemre Gorin Goba így magyarázott: — A gyárunkban készülő különleges jégkockákat a fókamáj tartósítására használjuk. Éppen ezért fagyasztás előtt a vízből forralással ki kell csa­patni a pircsínt. Rájöttem azonban, hogy elég a víz feléből a pircsin kifor­ralása, a másik feléből akkor is kivá­lasztódik, ha csupán hozzáöntjük a for­ró vízhez. A vízforraláshoz tehát ezen­túl fele annyi fókacsont eltüzelése is elég lesz. Ez az umlám lényegé. Sudlandi krónika cjCancjijoS víz Érdekes bemutatót tartot­tak a Pesti Barnabás Élelmi- szeripari Szakközépiskolában. A megjelentek meg is kóstol­hatták a bemutató témáját, a hideg úton kezelt szóját és az abból származó termékeket, a pogácsát és a salátaolajat. Az új eljárásnak kisebb az ener­giaigénye, mint a hagyomá­nyos oldószeres olajtalanítás- nak. A hagyományos eljárás­nál a hőhatások miatt a szója tápanyagai jelentős mérték­ben csökkennek. Szellőzteti a bányát Óriás ventillátorok Elkészült az első két, ma­gyar—skót kooperációban gyártott óriás bányaventillá­tor a Szellőző Művekben. A berendezéseket már átszállí­tották a Tatabányai Szénbá­nyák épülő nagyegyházi bá­nyaüzemében, ahol megkez­dődött összeszerelésük. A skót Howden cég képviselője az átadáskor elégedetten nyilat­kozott a magyar partnervál­lalat munkájáról. Noteszlapok két közben ATOMKOR? Ezt a mi huszadik századunkat a leg­újabb korba szokás rendszerezni. Vagy atomkornak ne­vezik? Oly mindegy a név, amikor megkülönböztető je­gyeinek jó része egyre gyakrabban régmúlt idők emlé­két hozza vissza, hátborzongatóan, iszonyatosan. Római katonák ezek ott a tévé képernyőjén i. e. 500-ból? Ugyan, nem, dehogy. A hosszú husáng, az em­bermagas vagy csak méteres átmérőjű pajzsokból kiala­kított falanx, csak idézi a légiók cohorsát. Egyszerű, tün­tetésellenes harcra kiképzett rendfenntartók csoportja, Frankfurtban, vagy Londonban, vagy mit tudom én, hol. Azt az ormótlan hadigépet, lőréseivel, mindent el- tipró talpaival sem ógörög csatamezőn látom, Trója ostrománál tán, vagy Arkhimédész találmányaként. Nem, ebből belfasti suhancokra lőnek, gázbombát, gumitöl­tényt. És nem barlangi ősember, ösztönlény az, aki 1981- ben, vélt vagy jogos sérelmét csak gyilkolással képes megtorolni. Az ügyek ilyen rendezését egy fasiszta török vagy egy elmebeteg amerikai fiatalember pisztollyal ül­teti át a mába, melyről ki tudná megmondani, meddig lesz Ma. Kizökkent az idő, adta szegény dán királyfi szá­jába jó Shakespeare Vilmos saját kétségeit vagy négy­száz éve. Mit szólna most? LABIRINTUS. Pest. Az ország és a megye közepe. Utak gyűjtőpontja. A váci, hogy Ráckevén horgásszék, áthalad itt. Az ügyét a megyei tanáé: on intéző tatár- szentgyörgyi ide jön. A sor folytatható. Jönnek az em­berek, azaz jönnének. Lassan képtelenség. Gyere Nagykátáról. A Jászberényi úton útépítés. Gyere Vácról. Az Árpád-hídnál bolyongásra kénysze­rülsz. Indulj Kiskunlacházára. A Soroksári út elején, a Boráros térnél, meg a közepén, végén: felbontott asz­falt. Irány Szentendre. Eltévedsz a Flórián térnél, fo­gadok. Menj keresztül a városon. Szlalomozol a terelő­táblák között a Körúton, a Dohány utcában, a Budafoki úton, nincs alsó rakpart, szállóépítés miatt összekavaro- dott a Belváros forgalma, hol a Marx tér? Villamospót­ló buszok és buszpótló villamosok zavarnak össze vég­képp, hol van Ariadne fonala, hogy kivezessen a labi­rintusból ? Csak a remény segít. Hogy egyszer majdcsak kész lesz. Addig használj térképet, kérdezősködjél állandóan, indulj el otthonról egy órával előbb és főleg: nyugi. Ne izgasd magad. Ne töprengj azon, hogy az útfelfagyások kijavítása miért tart még nyáron is, s végül is selejtes. Ne meditálj: miért kell mindenhol,'mindent, egyszerre felbontani? És ne gondolkodjál, honnan ismerős e kis jegyzet alapgondolata. Az ország közlekedésének első számú íráriyítója kérdezett a minap hasonlókat, amikor felkereste a főváros több új létesítményét. Vajon, milyen választ kapott? Andai György rült kibővítenie járműpark­ját? — Nem- Kompromisszumos áthidaló megoldást találtunk. A múlt évben született meg az ötlet. Mi kezdeményeztük. Az állomásra közlekedő busz­járatok számát csökkentjük, s az így felszabadult menetidőt átcsoportosítjuk a helyi köz­lekedésre. — Mit jelent ez a gyakor­latban? — Óránként tudunk egy helyi járatot indítani- Az út­vonalat pedig úgy igyekez­tünk kialakítani, hogy kilenc utca érintésével a legforgal­masabb közintézményekhez, szolgáltató egységekhez ké­nyelmesen el lehessen jutni. — A Volán elfogadta a ja­vaslatot? — Igen. 1981. április 15-én megtörtént a helyszíni bejá­rás, a megállóhelyek kijelölé­se. — És az úgynevezett ki­használtság, ami szintén ott szerepelt a Volán érvei közt? Az eredmény igazolt — Előzőleg széles körű fel­mérésre került sor, 43 intéz­mény dolgozói között osztot­tunk ki kérdőíveket- Az ered­mény minket igazolt. 1900 olyan felnőtt és gyerek mozog a nagyközség területén, akik­nek okvetlenül fontos a busz­járat. A kérdőív tanúsága sze­rint 784 személy bérletre is bejelentette igényét. — Tehát a probléma meg­oldást nyer. De mi volt az oka az egyhónapos késésnek? — Az új menetrendet (a vasúti járatokét is át kellett alakítani) a Volán nem tud­ta időre elkészíteni, azonkí­vül a tanácsnak a két buszfor­dulót és a tíz megállóban a leállósávokat is ki kellett ala­kítania, itt is némi csúszós volt­— A június elejei indulás biztos? — Igen. A Volán Ígéretet tett, részünkről pedig újabb akadály nem lesz. S. H. K. la elfogadásához. Igen ám, csakhogy a Fidzsi-Szigeteken ő már látott egy ilyen vízkeverési műveletet, s már akkor el­határozta, hogy a vízikeverés alaposabb szemügyre vételezése, majd a vízkeve­rés jogának megvásárlása végett még legalább kétszer elutazik a Fidzsi-szi- getekre. így hát Gorin Goba umlájával kapcsolatban a döntést későbbi évekre halasztotta. (Egyébként azt rebesgetik Sudlándon Ping Vingről, hogy azért szeret a Fidzsi-szigetekre utazni, mert ott olcsón vásárolhat kókuszdióhéjból készített nyakláncot, ami Sudlándon státusszimbólum. Ennek a pletykának azonban én nem adtam hitelt.) Amikor fél év múlva a Fidzsi-szige- tekről Ping Ving egy nagy halom, kó­kuszdióhéjból készült nyaklánccal ha­zatért, kijelentette, hogy a forró és hi­deg víz keverésének Fidzsi-szigeteken látott technológiája világszínvonalon áll, s annak átvételéért nem szabad sajnálni a fókazsírt. Ekkor azonban Sudlándon fókazsír- kiviteli tilalmat rendeltek el, s így Ping Ving hasztalan folytatta előzetes tárgyalásait a Fi dzsi-szigetek egyik törzsfőnökével. Éppen ezért Gorin Go­ba umlája felé fordult az érdeklődése. Sajnos, éppen azon a reggelen, ami­kor Ping Ving tanulmányozni akarta az umlát, váratlanul megenyhült az idő, s az umlát tartalmazó jéglap elolvadt. Gorin Goba előtt ma már az urnla szót nem szabad kiejteni, mert szeme vérbe fordul, s harapni akar. Cseri Sándor Az umlás fogta a jéglapot, amelyre Gorin Goba rákarcolta ötletét, és elvitte Lóri Fárihoz szakvéleményezésre. Lári nyolc hónapig meg se nézte az umlát, de a tizedik sürgetésre aztán egyértel­műen fogalmazott: Az umlából hiány­zik annak tudományos megalapozott­sággal való bizonyítása, hogy a forró és hideg víz összeöntésébő 1 nem követ­kezik be a jégkockák minőségromlása. Persze' Gorin Goba felhördült, mond­ván, hogy ő tapasztalatilag meggyőző­dött Lári Fári fenntartásának alapta­lanságáról, de hát akár a jégfalnak be­szélt volna. Az umlás elvitte Gorin Goba jéglap­ját Tutyi Mutyhoz is. ö a tudományok­tól kevésbé megrontott, gyakorlatiasabb ember, adjon véleményt, hátha az se­gít. Amíg az umlából nem tűnik ki, hogy milyen formájú edényeket kell a vizek összeöntözéséhez használni, addig fele­lőséggel nem adhatok szakvéleményt — ezt karcolta az umlát tartalmazó jég­lapra. Ping Vinghez került ezek után a um- la. Ping nagy tekintélyű, világot látott sudlandi, az ő szava elég lehet az um-

Next

/
Thumbnails
Contents