Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-17 / 114. szám

►AZ MSZMP .PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA ToTfíff* BITOfT! rruu x í»iU) Tfl VASAlflTW Megtartani S aját lakosságának ti­zenegyszerese fordul meg a negyven szo­bányi turistaszálláson Szo- kolyán egy esztendőben, azaz huszonkétezer ember az egyik oldalon, valami­vel több mint ezerkilenc- száz a másikon. A vendé­gek — s nemcsak ők, akik legalább egy éjszakát is el­töltenek a településen, ha­nem sokkal nagyobb szám­ban a kirándulók tömege — azt látszanak igazolni, van miért fölkeresni e he­gyek közé búvó kies he­lyet. Még akkor is igaz ez, ha hozzátesszük, innét mennek a legtöbben Ki­rályrétre, hiszen Szokolyá- nak földrajzi felsőbbsége a még vonzóbb pihenőhely. A látogató jön, a lakosság megy-; hosszú időn át ez volt a helyzet. Egészen múlt időbe ma sem tehet­jük, ám megkülönböztetett figyelmet érdemel: a het­venes években, tíz eszten­dő alatt, már csak mind- óa^.e kilenc fő volt a tele­pülés népességvesztése, hol­ott az évtized elején nem így nézett ki a vándorlási mérleg, s a természetes szaporodás oldaláról is ag­gasztó volt a fiatalok el­költözése. Az erőteljesen indult, majd lelassult s ma már remélhetően megtor­pant folyamatban — a né­pesség apadáséban — nem az játszott döntő szerepet, hogy az ide látogató ven­dégekhez hasonlóan a szo- kolyaiak fölfedezték lakó­helyük vonzerejét — mert egészen más dolog élni va­lahol, illetve üdülővendég- dégnek, kirándulónak len­ni ott —, hanem az nyo­mott sokat a latban, amit a település megtartó ere­jének nevezhetünk. Ez a megtartó erő abban mutatkozik meg — ezer más mellett —, vajon ké­pes-e s milyen színvona­lon kielégíteni egy telepü­lésen a társadalom — a társadalom igazgatási szer­vezete — a lakosság alap- ellátási igényeit, oktatás­ban, kereskedelemben, közlekedésben, egészség­ügyben, a lakások közmű­vekhez kapcsolásában. Ami Szokolyán ilyen értelemben a hetvenes évek második felében történt — elég itt utalni az évtizedes nagy gond, az egészséges ivóvíz ügyének sínre tételére —, az több volt, mint amit korábban fejlődésként sok évtizeden át elért a tele­pülés. N yersebben fogalmazva: amíg korábban a szo- kolyaiak jelentős ré­sze csupán azért maradt meg a faluban, mert nem volt más választása, bár­mennyire kezdetlegesek voltak is az életkörülmé­nyek. most a menni vagy maradni dilemmáját egyre inkább eldönti az, hogy a mai igényeknek szerényen megfelelő, de megfelelő környezetet kínál fel a la­kóhely, azaz a minimu­mért nem kell a megszo­kottat — talán az is leír­ható: a szeretettet — oda hagyni. Amíg tehát korábban a fiatalok azért mozdultak, mert úgy látták, községük­ben nem mozdul semmi sem — mivel a lassú moz­dulást ezzel azonosították —, most a változások eredményei beszédesen ta­núsítják előttünk: itt is le­het összhangot teremteni a csöndes, egészséges, bátran leírhatjuk, a nemes értel­mű falusias környezet s a huszadik század vége em­berének komfortigényei között. S ez már igazi vá­lasztási lehetőség, nem olyan, mint a korábbi, amikor a szülőhely meg­tartó ereje érzelmi szálak­ra hagyatkozott, a tárgyi világban azonban piciny maroknyi tényre. Most az érzelmek bővülő táptalajt találnak a tárgyi környe­zetben, a közösségi intéz­mények korszerűsítésében, annak folyamatos tapasz­talásában, hogy a telepü­lés — bár közös tanácsú nagyközség, azaz nem ön­álló, de éppen ez terem­tett korábban föl nem té­telezhető forrásokat a fej­lesztéshez — él, gyarapo­dik, jövője van. I ndokoltan értékelteti át a társadalommal a korábban elfogadott terület- és településfejlesz­tési elgondolásokat a ki­adások növekedése — igaz, elfogadásukkor sem fönn­tartás nélkül célravezető­nek ítélt tervek voltak ezek, sok részletüket la­punk is kétségesnek, két- élűnek mondta —, mivel egy városlakó alapellátásá­nak megteremtése a leg­jobb esetben is háromszor annyiba kerül, mint egy kis faluban élőé. Ez már meggyőzően indokolja, miért van példa ereje a szokolyai népességfogyás megtorpanásának, hiszen a járásnak ma is van olyan községe, ahol vészesen apad a lakosság száma, bár ehhez a csökkenéshez nem fűződnek társadalmi érde­keltségek. Van több olyan falu, amely egy évtized alatt — Tésa például meg Perőcsény — lakossága ötödénél nagyobb részét veszítette el, s ezt nem el­lensúlyozza, hogy ugyan­akkor más településeken a népesség növekedése köz- ségnyi embert is — 1300— 1700 főt — kitett. Szó sincs arról, hogy bárki — mint elhangzott az a járás falugyűléseinek egyikén, tréfás kérdésként. ugyan — újfajta röghöz kötöttségre kívánná ítélni a kis falvak lakóit, rájuk ripakodva, maradjanak veszteg, mert most ezt diktálja a társadalmi ér­dek. Az ilyesfajta „job­bágyság” még inkább szembe kerülne a társa­dalmi érdekeltséggel, mint bizonyos településtípusok gyors népességapadása. Ar­ról van szó, hogy minél előbb és minél szélesebb körben lehetséges legyen — mert szükség van rá — a valódi választás lehetősé­gét fölkínálni a kis tele­pülésen élő fiatalnak, csa­ládot most alapítónak, de a középkorúaknak is, hogy mérlegelve, s ne kényszer- helyzetben döntsenek. Ami­kor ugyanis a szinte sem­mi s a kicsiny valami kö­zött kell választani, aligha lehet kétséges a döntés. Amikor azonban előnyök és hátrányok egyaránt szólnak az egyik meg a másik megoldás, az egyik meg a másik település mellett, illetve ellen, ak­kor az állampolgár való­ban természetes jogával élve dönthet, hol kíván él­ni, letelepedni, házat emel­ni, , munkát vállalni. Így megtartani mind több he­lyen a ma még fogyó la­kosságot: a következő év­tized településpolitikájá­nak meghatározó eleme". Mészáros Ottó Aczél György hazaérkezett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese szombaton — befejezve finnországi látogatását — ha­zaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Osmo VaLnöla, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Ma 3. oldal: Elhúznánk a falu tornyát is... 4. oldal: József Attilát sem értheti... 6. oldal: Halálos tréfa sűrített levegővel 7. oldal: Sok kő között őrlődő beruházás 5. oldal: Szúette szövőszék... 9. oldal: Egy pohár víz 10. oldal: Szíria mindenkit ásni hív Távközlési viiágn&p jr Eletet ment, vagyont véd A posta szakemberei Budapesten és vidéken is azon dolgoznak, hogy a kábeleit helyett mind többen mikrohullámon tudjunk beszélni. A jövö telefonjai nemcsak műszakilag korszerűek, hanem szépek, for­matervezettek lesznek. Közös cél a béke erősítés® Elutazott a ciprusi külügyminiszter Nikosz Rolandisz, a Ciprusi iközi biztonság és az enyhülés Köztársaság külügyminisztere — aki Púja Frigyes vendége­ként tartózkodott hazánkban — hivatalos látogatását befe­jezve szombaton elutazott Bu­dapestről. A magyar és ciprusi külügy­miniszter tárgyalásairól kapott információk szerint Púja Fri­gyes és Nikosz Rolandisz szí­vélyes légkörben, mélyreható eszmecserét folytatott a két or­szág kapcsolatainak fejlődésé­ről, az együttműködés további erősítésének lehetőségeiről, va­lamint az általános világpoli­tikai helyzet kérdéseiről. A külügyminiszterek meg­elégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság kap­csolatai számos területen ör­vendetesen fejlődnek. Az idő­szerű nemzetközi kérdésekről folytatott véteménycsere során a partnerek megállapították, hogy nézeteik több alapvető kérdésben egybeesnek vagy közelállóak. A miniszterek hangsúlyozták: valamennyi ország aktív elkötelezettségére van szükség a béke, a nem­erősítése, a fegyverkezési haj sza megfékezése, a tényleges leszerlés, az egyenjogú nem­zetközi együttműködés mellett. Állást foglaltak amellett, hogy az államok közötti konfliktu­sokat békés tárgyalások útján, politikai eszközökkel kell ren­dezni. Nikosz Rolandisz hivatalos ciprusi látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Az ENSZ legrégibb szakosí­tott intézménye, a Nemzetközi Távközlési Egyesület, amely világszervezetként összehan­golja a távíró, a távbeszélő, a rádió és a televízió műszaki kérdéseit. Jogelődje, a Nem­zetközi Távíró Unió 1865. má­jus 17-én alakult meg. Ennek emlékére több évtizede ezen a napon tartja a földkerekség minden részén a 154 tagor­szág a távközlési világnapot, amelyen évenként a távköz­lés és az élet más-más terüle­tének kapcsolataira irányít­ják a figyelmet. Az idei világnapon — amelyről a Posta és a Közle­kedéstudományi • Egyesület ünnepi ülésen emlékezik meg — az Egészségügyi Világszer­vezettel közösen — a távköz­lés és az egészségügy össze­vetik fel fő téma­függéseit ként. Az utóbbi Időben egyre több szó esik a CB-rádiótele- fonról, amely közvetlenül, a mentőknél és a tűzoltóknál, közvetve a magánszemélyek­nél az élet- és vagyonvédel­met, az egészségügyet is szol­gálja. Hazánkban 1200 közű­iét 12 ezer, 1550 magánsze­mély 4000 ilyen készüléket használ, a magán CB kezdet­ben főleg a rádióamatőrök kedvteléseit elégítette ki, a készülék ma már több a hob- bynál. Példák sora igazolja társadalmi hasznát, életeket mentő értékeit. Ezért szó van arról, hogy a mentők, a tűz­oltók hivatalból ugyancsak' bekapcsolódnak a CB-adá- sokba. megEépiiSé beruházás Olcsó fűtőolajból motorbenzin Két évtizede még komoly­talan jóslatnak véltük volna, hogy az energiahordozók, min­denekelőtt a kőolaj ilyen hi­hetetlen mértékben megdrá­gulnak. Az olajválság első­sorban azokat az országo­kat sújtotta, melyek szinte teljes egészében importra szorulnak, Hogy egyre kisebb terhet rójon a népgazdaságra a nagy­arányú energiaimport, nem­csak takarékoskodni kell a fűtőanyaggal, hanem a meglé­vő készleteket is a lehető legjobban hasznosítani. Ezért fogott a százhalombattai Du­nai Kőolajipari Vállalat az utóbbi években olyan beru­házásokba, melyek eredmé­nyeként feldolgozott, értékes MBwefetiék a kukoricái Aranyat ért, de még mindig kevés Pest megye mezőgazdasági üzemeiben jó ütemben haladt a vetés, a növényápolás és a különböző talajműveletek. A héten mindenütt befejeződött a kukorica ültetése, és számos üzemben már sorol a tengeri. Sajnos, bár hullott bizonyos mennyiségű aranyat érő csa­padék, a legtöbb szövetkezet­ben még mindig esőre szom­jaznak a növények, különösen az őszi búza, de a tavaszi ve­tések is. Javában folyik a lu­cerna első kaszálása és megkezdődött a kombáj­nok felkészítése a nagy nyári kampánymunkára, az aratásra. A hét végén a sok-sok ledol­gozott szombat és vasárnap után, most a legtöbb helyen egy kis pihenőt tartanak az emberek és a gépek egyaránt. Természetesen ez alól akad ki­vétel is. i Az érdi Benta Völgye Tsz- ben vasárnap is ültetik a siló- kukoricát és hordják a széná­nak valót. E környéken is- na­gyon hiányzik az eső. Mint Dé­káni/ Istvántól, a tsz elnökétől megtudtuk, az elmúlt héten elkerülték a gazdaságot az esőhozó felhők. Ennek ellené­re szépen fejlődik a búza, az állomány jó állapotban van. és egyelőre a termés- kilátásokat illetően sincs panaszra okuk. A pilisi Aranykalász Tsz- ben Gál László főmezőgazdász arról tájékoztatott: elvégezték az őszi kalászosok lisztharmat elleni légi permetezését. Má­soknak a burgonya kitárolása ad feladatot; á terményt a csepeli Duna Tsz közvetítésé­vel értékesítik a főváros pia­cain. A közös gazdaság szak­emberei számára a legtöbb fejtörést most a gépjavítás gondjai okozzák. Az NDK-ból importált E—516-os típusú kombájnokhoz ez ideig nem tudták beszerezni a komplett szalmarázó ládát. A szerkezet házilag nem készíthető el, és ez a probléma egyéb nehézsé­gekkel együtt megnehezíti az ütemes gépjavítást. Szerencsésebb helyzetben vannak a dányi Magvető Tsz- ben, ahol mostanáig minden lényeges alkatrészt meg tud­tak venni, és így zökkenő- mentesen készülhetnek fel az aratásra. Őket is, mint sok más gazdaságot a lucernaka­szálás foglalja le. A tsz 400 hektáron termeszti ezt a ma­gas fehérjetartalmú takar­mánynövényt. A múlt héten került földbe 150 hektáron a cirok magja, amely tapaszta­lataik szerint igen gazdaságos, különösen a gyenge termőké­pességű földjeiken. Litkei Miklós, a szövetkezet elnökhe­lyettese elmondta, a következő héten bein­dítják a szárítóberende­zést: rozsból és fűből ké­szítenek olcsó takar mán y- szárítmányt. A legnehezebb munkát egyéb­ként az a 27 asszony végzi e napokban, akik a hagyomá­nyos módszerrel kapálják a szőlőt. Harminc hektáron közel 2 millió tó paprikapalántát ültetnek a kiskunlacházi Petőfi Xsz-ben. A soroksári paprika július elejére érik be. Bozsán Péter felvétele anyagokat nyerhetnek a szén- hidrogénből. Mint arról lapunkban már korábban hírt adtunk, a Che- mokomplex külkereskedelmi vállalat közreműködésével a napokban 60 millió dollár ér­tékű szerződést írtak alá a francia Procofrance céggel egy amerikai eljárással mű­ködő krakkolóüzem beren­dezéseinek szállításáról. Az 1984 júniusától termelő üzem évente 1 millió tonna olcsó, tehát kevéssé gazda­ságosan eladható olajpárlatot dolgoz fel körülbelül 700 ezer tonna motorbenzinné és gáz­olajjá. A DKV szakembereinek számítása szerint a krakkoló­üzem a gyorsan megtérülő beruházások közé tartozik, 3 —4 év alatt hozza be az árát. Építése már megkezdődött. Cs. A.. Eredményesen gazdálkodtak Az eredményesen gazdálko­dó termelőszövetkezetek so­rában szombaton délelőtt az alsónémedi *Közös Üt Szak- szövetkezet kollektívája ve­hette át elmúlt évi jó mun­kája elismeréseként a Kiváló Szövetkezet kitüntető címet. Az ünnepi küldöttgyűlésen Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese nyúj­totta át az elismerést Illés Györgynek, a szövetkezet el­nökének. (Az alsónémedi szakszövet­kezet tevékenységéről, fejlő­déséről szóló riportunkat a 3, oldalon közöljük.) KÖZÉLET Losonezl Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait V. Olaf norvég királynak, Norvégia nemzeti ünnepe alkalmából. Gáspár Sándor, aki magyar szakszervezeti küldöttség élén részt vett a Ruhr-vidéki ün­nepi játékok magyar Szakszer­vezeti napjainak megnyitásán, tegnap hazaérkezett Budapest­re. i

Next

/
Thumbnails
Contents