Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-16 / 113. szám

1981. MÁJUS 16., SZOMBAT iMrtav 7 CSALÁDBAN-HÁZ KÖRÜL Orvosi meteorológia Változó időjárás és közérzet Nehezen áll át a szerve­zet évszakváltásokkor. Hi­szen egyik napon már úgy hisszük, megérkezett a nyár, olyan melegen süt a nap. Másnapra ismét elő­vehetjük a meleg pulóvert, ballonkabátot, mert esik az eső, hideg szél fúj. Az érzé­kenyebbek ilyenkor hama­rabb megfáznak, napokig gyógyítgathatják fájó tor­kukat, náthájukat. Fárad­tabbak, aluszékonyabbak vagyunk, mint máskor. S ezt még az is tetézi, hogy sokan előre is megérzik az időjárás változásait. Az időjárás közérzetvál­toztató hatásáról meteoro­lógust és orvost is megszó­laltatunk rovatunkban. A tavaszi fáradtság ellensze­reit soroljuk fel. Szólunk a kirándulás elevenítő erejé­ről, amelyhez megfelelő öl­tözéket is ajánlunk. A tavasz a természet meg­újhodásának hónapja. Az em­beri szervezet is változik ilyenkor. Bármennyire is örü­lünk a sok virágnak, a napsü­tésnek, fáradtabbak vagyunk, mint a többi évszakban. A jellegeztes tavaszi fáradtság­ról szólanak dr. Buga László észrevételei, orvosi tanácsai. — A hullámzó kedélyálla­pot, rossz közérzet, fáradé­konyság más évszakban is bő­ven adódik, és akkor gyakorta a változékony időjárást okol­juk érte. A tavaszi fáradtság mégis másnak tűnik! Mintha érzékenyebbek, gyengébbek lennének az erőteljesen jelent­kező klimatikus és bioklima­tikus változásokkal szemben, mint más évszakokban. Mi az oka ennek? A fokozott ideg- rendszeri érzékenység mellett fontos tudni, hogy a szervezet a télen felélte vitamintartalé­kait, kívánjuk az új gyümölcs- féleségeket, ám azok még vá­ratnak magukra. Említhetjük a napsütésben szegényebb tél okozta nyo­masztó lélektani hatást, amely ugyancsak rontja a kellemes közérzetet, fokozza az egyéb­ként is észrevehetőbben meg­mutatkozó fogékonyságot a ta­vaszi, szezonális betegségek iránt. Az elmúlt téli hetekben kevesebbet mozogtunk, keve­set voltunk a szabadban és ez is csökkenti az ellenállóképes­ségünket. Mit tehetünk az effajta ta­vaszi fáradtság — és gyenge­ségérzet ellenében? Mindenek­előtt azt, amit a szerveze­tünk biológiai téren már meg­tett. Mozduljunk meg mi is fizikailag, pszichikailag egy­aránt. Akik télen is sokat mo­zogtak a szabadban, dolgoz­tak, sportoltak, kirándultak, A fa élete nagymértékben függ a környezettől. A mi vi­szonyaink között az éghajlati tényezők szinte évről évre vál­toznak. Az ilyen változásokra a fa rendkívül érzékenyen reagál. Az időjárási változások a fa évgyűrűiből nagy pon­tossággal kiolvashatók. A bio­lógus egy-egy régi fa törzsé­ből úgy olvas, mint más a tör­ténelemkönyvből. A száraz, forró nyarakról például a kes­keny, sötét, úgynevezett nyári évgyűrűk tanúskodnak. Szá­raz, hómentes, rendkívül hi­deg tél esetén viszont a tava­szi évgyűrűk nőnek keske­nyebbre. Mindemellett az év­gyűrűk főleg a csapadékviszo­nyokról árulkodnak, a hőmér­séklet-ingadozásról a fa lé­nyegesen kevesebbet árul el. Az utóbbi években a tudó­sok megállapították, hogy a fa évgyűrűi a kozmikus hatáso­kat is regisztrálják. Sokáig nem tudták megmagyarázni, hogy az évkörök alakulása miért éppen tizenegy és hu­szonegy évenként módosult rendszeresen. Hosszas fejtörés és tanulmányozás után rájöt­A szokásosnál több mentő­autó szirénázik az utcákon, hirtelen megemelkedett a köz­lekedési balesetek száma, ide­gesek, ingerlékenyek vagyunk. A sok-sok, látszólag érthetet­len esemény okozója nem­egyszer az időjárás szeszélyes változása. Egy fiatal tudo­mányág, az orvosi meteoroló­gia művelői meteoropátiának nevezik azt a jelenséget, hogy az időváltozások hatására sok élőlénynek megváltozik a vi­selkedése. Mindenki másként Valóban képes-e befolyá­solni az időjárás hirtelen vál­rendszerint nem érzik az em­lített „tavaszi fáradékonysá­got”. A lakásunk alapos szellőz­tetése, tavaszi takarítása — ha már túl vagyunk rajta — új és kellemes miliőt teremt­het, a friss tisztaság kellemes érzését. A szabadban tett séta, ki­rándulás, sport, mozgás is se­gíti leküzdeni a nyomasztó hangulatot. Nem ok nélkül dolgozták ki a testnevelési szakemberek a „tavaszi edző­gyakorlatok” egész rendszerét és ajánlják a következőket: Hogy testünket a tél után is­mét a szabadba való aktivitás­ra felkészítsük, izmainkat, kü­lönösen lábizmainkat jól át kell dolgoznunk. Mindenek­előtt sok szökdelést, lábeme­lést és törzsKájlítást kell vé­geznünk. Érdemes megfogadni a jó ta­nácsot. Mint ahogyan érdemes a ré­teges öltözködésre a szoká­sosnál több gondot fordítani. Ilyenkor a szervezet — rész­ben a vitaminhiány miatt — nehezebben alkalmazkodik a hirtelen hőmérsékletváltozás­hoz. A túlöltözöttség vagy a meleg ruhafélék korai leveté- se könnyen meghűléshez vezet. Táplálkozásban a tél végi, tavaszi C-vitaminhiányt igye­kezzünk pótolni naponként, idegállapotunkat pedig ele­gendő alvással tehetjük teher­bíróvá. Ne lepődjünk meg, ha a kora tavaszi napokban vala­mivel nagyobb az „alvásigé­nyünk”, tehát álmosabbak va­gyunk, mint az év többi részé­ben. És ha ez így van, akkor iparkodjunk legalább tavasz- szal többet és nyugodtabban aludni. tek, hogy a tizenegy éves. pe­riódus a napfolttevékenység­gel függ össze, a huszonegy éves periódus pedig a nap­folttevékenységből származó mágneses mező változásából következik. Az elmondottak alapján és még több más szempontot is figyelembe véve, az öreg fák a korszerű meteorológia álta­lánosan használt segédeszkö­zeivé váltak. Mert a meteo­rológus a múltból szerzett is­meretekből a mára és a hol­napra is következtethet. A legtöbb információt a meteo­rológusok számára eddig egy kipusztult amerikai szakállas borókafenyő adta, amelynek évgyűrűi alapján hatezerket- tőszáz évre visszamenőleg összeállíthatták Arizona idő­járásának alakulását. Az így készült történelmi meteoroló­giai naptár több mint hat év­ezred minden egyes esztende­jét elemzi és jellemzi. Az oldalt irta és összeállította: Erdős) Katalin tozása kedélyünket, munka- képességünket, egyáltalán köz­érzetünket. Lehet-e ez oly mértékű, hogy még a balese­tek számában is tükröződne? E kérdésekről beszélgettünk Bártfai Erzsébettel és dr. Csűri Júliával, az Országos Meteorológiai Szolgálat tudo­mányos munkatársaival. — Manapság kicsit divat is az időjárás változásaival ma­gyarázni emberi szeszélyeinket — kezdi Bártfai Erzsébet. — E két tudományág összefüggé­sével ez ideig nagyon kevesen foglalkoztak. Intézetünkben is csupán idestova egy esztende­je alakult meg az orvosi me­teorológiai csoport, melyben a tudományágak képviselői meg­próbálnak közös nevezőre jut­ni. — Hogyan hat az időjárás az ember közérzetére? — Minden élőlényre, így az emberre is jó vagy rossz ha­tással van az időjárás változá­sa. Azt szoktuk mondani, hogy mikor óráról órára változik az idő, minden ember más­képpen érzékeli, másként éli át a változást. A gyerekek többnyire kevéssé érzik, a felnőttek már annál inkább. Vagy a meleg hatására bá­gyadtabb, netán fejfájások gyötrik, más a hidegfront jö­vetelekor nem tud eléggé kon­centrálni. Konkrét tanácsokat nem tudunk adni, mi csupán jelezzük a változás jövetelét, s az önmagát figyelő tudja, mire érzékeny, tehát mikor kell jobban vigyáznia. Előrejelzés — Milyen vizsgálataik van­nak e témakörben? — A kutatók e problémakört kétféleképpen közelítik meg. Az egyik az, amikor felkutat­ják a gyógyító hatású helye­ket. Barlangokban, magasla­tokon, vizek mentén például gyakran olyan különleges a A hétvégi autós előveszi a garázsból szépen ápolt kocsi­ját. Vasárnap beülteti a csa­ládját, hogy néhány kilomé­teres kocsikázás után meg­egyék az uzsonnát, s annak tudatában utaznak vissza, hogy jól kirándultak. Érdemes lenne megfogadni, hogy legalább a hét végén gyalog indulunk el a közeli kirándulóhelyekre. Vagy leg­alábbis a hegy lábánál hagy­juk a járműt, s gyalogoljunk egy kicsit. Pest megyében a budakeszi vadasparkhoz ve­zető út mentén, a Szilfa-tisz­táson a gyerekek erdei játszó­teret is találhatnak, Dobogó­kőn pónilovakon lovagolhat­nak a kicsik. A Pilisben, a Klíma, nogy Dizonyos Deiegse- gekre jó hatással van. A má­sik — s ezzel foglalkozik inté­zetünk — az időjárás válto­zásának biológiai hatása. A meteorológiai jelenségek igen bonyolultak. — Minek a változását érez­zük meg voltaképpen? — Legközvetlenebbül min­denki a hőmérséklet-különb­ségeket érzékeli, a nedvesség- tartalmat és a csapadékot. A légköri elektromosságot, ioni­zációt, naptevékenységet már csak műszerek segítségével tudjuk vizsgálni. Ezekhez a kutatásokhoz még több mérés­re, adatra lenne szükségünk, hz. ország huszonegy mérőál­lomásáról futnak be hozzánk az adatok — Pest megyéből Budaörsről kapunk óránkénti jelentést. Még hadd jegyezzem meg, hogy az időjárást való­színűségi alapon jelezzük: így az egynapos nyolcvanöt, a he­tes hetvenöt százalékosan valósul meg. A szolgálat ez évben kísérletképpen bevezeti a háromhónapos előrejelzést is. Statisztika — A meteorológusok között mivel foglalkozik dr. Csűri Júlia? — A biológiával. Azzal, hogy az egészséges ember hogyan reagál a tőle független lég­köri változásokra. Egyelőre az eseményeket — főként a köz­lekedésieket elemezzük, s von­juk le a kövekeztetéseket. Ál­latkísérletekkel kívánjuk iga­zolni eredményeinket. Két nagy közlekedési vállalattal — a Volánnal és a Főtaxival — kötöttünk szerződést. A bal­eseti statisztikákból és az idő­járásból tudunk fontos adato­kat nyerni. Itt is érvényes, hogy csak hosszú időszak ta­pasztalatai után nyújthatunk hasznos segítséget a balesetek elkerülésére. Börzsönyben turistajelek iga­zítják el a kirándulókat. Le­het válogatni hosszabb és rö­videb b utak között. Mit vegyen föl a kiránduló? A lábbelinél kezdjük. A séta lapos sarkú cipőben a legké­nyelmesebb, s ez találkozik is a legújabb divattal. Szép szí­nes, vastagabb talpú velúrci­pőket lehet kapni a cipőbol­tokban. A ruházat legyen ké­nyelmes, legjobb a nadrágos összeállítás, a réteges öltözkö­dés: pamutpóló, könnyű félka­bát. Borúsabb napokon a kis­gyermekeknek mindenképpen vigyünk esőkabátot, sohasem lehet tudni, mikor ered el az eső. Nem véletlen, hogy a nagy ru­hagyárak egyre több sportos öl­tözéket készíte­nek. így például a Május 1. Ruha­gyár külön emb­lémával jelzi e termékeit. A köny- nyű dzsekik, nad­rágok sokfélé szín­ben, fazonban ké­szülnek. Képün­kön a Magyar Di­vat Intézet mo­delljeit láthat­juk. A női össze­állítás háromré­szes. A kockás nadrág anyagá­val díszített a sza­fari jellegű színes póló. A gumíro- ine- folt- fel- ujj- ké­zott kockás szafari nagy zsebekkel és gombolható megoldással szült. A tavaszi fáradtság ellenszerei Mély, nyugodt alvás Meteorológus fák Mesélő évgyűrűk Séta friss levegőn Kényelmes ruhadarabok EGYÜTT M/ HZ UTAKON Bizonyára e hét végén Is sokan kelnek útra, hiszen mái jusban már a „rossz idő” sem számít — még mindig jobb, mint a téli „jó idő” —, ezért néhány nyár elejei kérdésre sze­retnénk felhívni a figyelmet. Előbb azonban lássuk, mit mond az Ütinform? AZ ÚTINFORM JELENTI Mamltz László: A hét végén kissé csapadékos idő vár­ható, így kérjük, ennek megfelelően óvatosan haladjanak az utakon, hiszen egy-egy zápor nyomán sokszor sár, vagy iszap kerül a burkolatra. A Dunakanyarban a 11-es úton nem lesz nagyobb terelés, korlátozás, a' megszokott menetidővel lehet számolni. A pesti oldalon a 2-es főúton, Vác előtt, a hét végén nem dolgoznak az útépítőik, de óvatosan közlekedjenek Vác és Sződliget között, mivel hiányoznak az útburkolati jelek, és ezért nehezebb az irányfartás. A 70-es főúton Érden szünetel ugyan az aszfaltozás, de a sebességkorlátozás továbbra is érvényben marad, a burkola­ton levő kisebb szintkülönbségek és a burkolati jelek hiánya miatt Az 1-es főúton a zsámbéki és az etyeki csomópontok között építés miatt a forgalmat a párhuzamos mellékútra te­relik, így a főváros és Győr között megnőtt a menetidő. Az M7-es autópályán szünetel a munka, de a bal pályán több he­lyen a leállósáv hiánya miatt sebességkorlátozás marad ér­vényben. Nem titok, a sebesség betartását sűrűn ellenőrzik. MITŐL VAD A MC-7ÖE0S? Nem tudom, mikor, hogyan született meg a magyar nyelvben a „vadmotoros” kifejezés. Bár pejorativ, elmarasztaló hangzású; vala­mi valóságalapja lehet a szónak. A motorkerékpárosok egy része -* mint a héten is tapasztalhattunk a megyei utakon — meglehetősen vadul hajt. Számomra érthetetlen, miért hajszolják a sebességet, miért kellene a kétkerekű járműnek megelőznie — okkal, ok nélkül — a négykerekűeket, amelyek a fizika törvényei szerint mégiscsak stab! labbak, egyúttal biztonságosabbak. Mi szükség a kocsisorok között* bujkálásra, a hajmeresztő mutatványokra? Valószínűleg nem sietségről, időhiányról van van szó; sokkal In* kább arról, hogy a motorosok többsége fiatal, akik hajlamosak szá­guldásra, a bravúroskodásra. Am a közút nem versenypálya, s a mi motorosaink nem világsztárok, akiknek „ügyességére” bárki is kí­váncsi lenne. Aki figyelemmel kísérte baleseti híreinket, megdöbbenve tapasz­talhatta: amint megjött a jó idő. ugrásszerűen megnőtt a motoros­balesetek száma. Vasárnao például öt baleset közül három motoros volt. Törökbálinton egy 16 éves diák motorkerékpárral három gye­reket gázolt el — a menetirány szerinti bal oldalra áttérve. Sokasodnak az intő példák. Jó lenne kicsit megzabolázni azokat a vad, kétkerekű paripákat. SÉRÜLÉSEK JAVÍTÁSA Több olvasónk érdeklődik, hogyan lehet kijavítani a ka­rosszérián felfedezett kisebb-nagyobb sérülést? Ha a téli hó­napok után a lakkozáson világosabb foltokat látunk, az a kez­dődő rozsdásodás jele. Ilyeneket felfedezve sürgős beavatko­zásra van szükség, különben a lakkréteg alatt tönkremegy a lemez, s akkor már csak a sokkall költségesebb javítás segít. Nem elég egyszerűen befesteni a felhólyagosodott, lepattog- zott helyeket; ugyanis a rozsdafolt eltávolítása nélkül a fes­ték alatt a korrózió tovább dolgozik. Sokan csiszolóvászonnal távolítjáik el a rozsdát, de ezzel sokkal nagyobb, még ép felületet karcolnak össze. A helyes eljárás: a kis rozsdafoltot kés élével, vagy más hasonló szer­számmal óvatosan, a lemez még ép „húsát” meg nem sértve lekaparjuk; utána a vízálló csiszolóvászonnal a hiha helyét és közvetlen környezetét — körkörös mozdulatokkal — simára összecsiszoljuk. A művelethez egészen finom csiszolóvásznat használjunk, és csak nedves felületen dolgozzunk. A lécsi- szolt, sima, tiszta — benzinnel zsírtalanított — fémes felület­re kevés, de egyenletesen eldolgozott festékmennyiséget vi­gyünk fel. Szóródobozos festék használatánál papírral takar­juk be a környező helyeket, ahová nem akarunk festéket jut­tatni, mert rendszerint nem sikerül. Az új gépkocsikhoz ka­pott javítófestéket ne adjuk oda a nagyobb karosszériajaví­tásokihoz dukkózni, hanem tartsuk meg az ilyen kisebb mű­veletekhez. A krómozott részeiken felfedett rozsdakezdeményeket az erre a célra kapható paszták valamelyikével lehet eltávolíta­ni. Eközben vigyázni kell, hogy a pasztából a kocsi egyéb ré­szeire ne kerüljön. Különösen a fényszóró keretek tisztítása­kor legyünk óvatosak, mert a krómfényező paszták egy része elhomályosítja az üveget. NÉZELŐDÜNK? NÉZELŐDÜNK? Nevetségesnek tetsző kérdés, amit komolyan kell vennünk. Eső­ben, hóban, rossz útviszonyok között a gépkocsivezetők Jobban össz­pontosítanak a vezetésre, mint jó időben. Ilyenkor hajlamosabbak vagyunk megfeledkezni arról, hogy számtalan veszélyt rejtő kollek­tív „összjáték” résztvevői vagyunk, s amíg mi nézelődünk, a kocsi halad. Ez mindkét nemre érvényes. A nők észreveszik, milyen szép a más autója, rácsodálkoznak egy-egy szép hegyre, bokorra, virágra, lakott területen a piaci standokra, kirakatokra. A férfiak az előttük haladó jármű helyett a járdán sétáló, vagy más kocsiban ülő csinos nőket figyelik félszemmel — vagy teljes odaadással. Közben előzhe­tik őket, KRESZ-táblák tűnnek el észrevétlenül, kanyarok következ­hetnek: vagy zöldre válthat a lámpa, ha éppen ott várakoztak. Du­daszó, kapkodás. Ez a jobbik eset. A rosszabbik az, ha dugóba Ju­tunk, vagy pirosra vált a lámpa, s az előttünk álló járműbe ütkö­zünk. A héten Is történt néhány Ilyen jellegű, koccanásos baleset. Ilyen­kor Írjuk a hírben: figyelmetlen vezetés közben... A kár akkor is kár. ha van biztosításunk, s épp elég utánajárásba, Időveszteségbe kerül, amíg a karosszériát megjavítják. Azt mondják, az okos a más kárán Is tanul... SEGÉLYSZOLGÁLAT DABASON Végül néhány jó hír Barna Józseftől, az Autóklub Pest megyei titkárától: A jövő héten minden bizonnyal megnyílik Dabason, az új szálloda szomszédságaiban a segélyszolgálati állomás. Már csaik a villany bekötése van hátra, egyébként minden műszer a helyén áll. Az állomás két szerelője ötven kilométeres kör­zetben — hívásra — segítséget nyújt az autósoknak; az állo­máson pedig diagnosztikai méréseket, motorbeállítást, kisebb javításokat végeznek. Pest megyében — a nemrég átadott szentendrei mellett — ez lesz az Autóklub második segélyszolgálati állomása. Ter­vezik, hogy Vácon és Monor térségében is ugyanilyet hoznak létre. Egyelőre azonban a Hatvanban készülő, szabványosí­tott házból nem kapnak elegendőt. Pedig szükség lenne rá, hiszen az Autóklubnak Pest megyében több mint 11 ezer tag­ja van. Szigetszentmiklóson, a Csepel Autógyár IX. számú főka­pujával szemben várhatóan július elsejéin megnyitják az ál­landó jellegű, nagy műszaki állomást. Az utolsó műszereket csütörtökön szállították a helyszínre. A szerelés tart. Nyitás után vállalkoznak a gépkocsik vizsgáztatására is; így a me­gye déli részeiből nem kell Budapestre járni műszaki vizsgá­ra. Addig is: türelmes, balesetmentes közlekedést kíván Paládi József / k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents