Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-12 / 109. szám

Tisztasági akció A tervidőszak feladatai Járási szintű értekezletet tartanak május 19-én, kedden délelőtt fél 9-kor a járási hivatal földszinti tanácskozó termében. A VI. ötéves tervvel kap­csolatos feladatok áttekintésé­ről Kozák Sándorné, a járási hivatal elnöke tájékoztatja a résztvevőket. Tájékoztató a községi keze­lésben levő földek nyilvántar­tásáról, hasznosításáról, az egy­séges nyilvántartás szerkeszté­séről címmel Csendes Pál, a járási földhivatal vezetője szá­mol be. Az áprilisi tisztasági akció járási tapasztalatait szintén a hivatal elnöke ismerteti. Rákosmezeje Tsz Megújult géppark Bővülő tevékenységi kör Járásunk mezőgazdasági üzemeiben is egyre nagyobb gondot fordítanak az elhasz­nálódott, régi erő- és munka­gépek kicserélésére. A maglódi Rákosmezeje Tsz- ben a mezőgazdasági erőgé­pek nagyobb része már meg­haladta a 8—10 éves kort. , Évről évre csökken ezek értéke, s ezért jelentős ösz- szegat kell befizetniük az úgy­nevezett amortizációs alapba. Mindez teljes egészében ré­sze a fejlesztési alapnak. Az elöregedett gépeket a közel­múltban selejtezték, többek között 11 .darab traktort, há­rom közúti és két mezőgaz­dasági IFA tehergépkocsit Válasz cikkünkre Köszönet a hngíűmh Lesz hirdetőtábla a tanácsadó előtt Május 8-i számunkban ol­vasónk, egy monori kismama ötletét üdvözöltük örömmel Népszerű a javaslat című cik­künkben. Jó lenne egy hirde­tőtábla a régi monori rendelő- intézet csecsemő- és terhesta­nácsadója közelében, hogy oda tűzhessék gyermekkocsit, kis­ágyat, s egyéb babaholmit kí­náló vagy kereső hirdetéseiket a szülők — javasolta olva­sónk. Így megkímélnék a fa­törzseket — hiszen az eddigi gyakorlat szerint azokra vol­tak kénytelenek rajzszegezni a cédulákat. Csupán két hétvégi napnak kellett eltelnie, hogy megérkezzék szerkesztőségünk­be a válasz: a Monori Vasipa­ri Szövetkezet Zrínyi Ilona szocialista brigádja felaján­lotta, hogy elkészíti, s felál­lítja a kért hirdetőtáblát. Felhívtuk dr. Zimányi Gyu­lát, a nagyközségi közös ta­nács elnökét: nincs-e formai akadálya, hogy a tábla a ré­gi rendelőintézet elé kerülhes­sen? — Természetesen nincs! — kaptuk a választ. — Illetékes munkatársunk azonnal felve­szi a kapcsolatot a brigáddal, kijelölhetik a helyet, s máris megoldódik a gond, teljesül­het a kérés. Ügy hisszük, a gyors reagá­lásért, s a felkínált segítségért sok érdekelt kisgyermekes szü­lő nevében mondhatunk kö­szönetét. K. Zs. vontak ki a forgalomból, illet­ve állítottak le. Természetesen ezek helyett újakat kellett beszerezniük. Az év elején 8 darab MTZ— 80-as traktort és három 5 tonnás közúti forgalomban használt IFA tehergépkocsit vásárolt a termelőszövetkezet. Két mezőgazdasági rendelteté­sű IFA tehergépkocsit már korábban megrendeltek, de azt még nem kapták meg. A parkfenntartó ágazat is új gépekhez jutott a közel­múltban. Egy kotró, árokásó és dózerolási munkákra is al­kalmas földmunkagéppel gya­rapodtak, s ezzel bővíteni tudták énnek az ágazatnak is a tevékenységi körét. Pilis iszítőművészeti A pilisi Móricz Zsigmond művelődési házban működő díszítőművészeti szakkör mun­káiból kiállítást rendeznek május 15-től 24-ig. A megnyi­tó pénteken délután 5 órakor lesz, ezt követően naponta 10-től 18 óráig látogathatják az érdeklődők. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1981. MÁJUS 12., KEDD Kisközség - hátrányok nélkül Helyben intéznek sok fontos ügyet Péteriben 1979. január else­je óta működik szakigazgatá­si kirendeltség. Az első idő­szakban nem kis gondot oko­zott. hogy bizonyítani kellett: a Péteri és Monor községben létrehozott közös tanács nem jelent hátrányt a kisközség lakói számára, hiszen az át­állást személyi gondok nehe­zítették. Nagy türelemre, lel­kiismeretes munkára, az elő­írt ügyfélfogadási idő pontos betartására volt — és van — feltétlenül szükség ahhoz, hogy az első félévi nehézsé­gek után a lakók bizalmát visszaszerezzék. Jó kapcsolatok A kirendeltség munkájához megfelelő támogatást kap a A nap kiilturáüs pre; Gyomron, 18 órától: a fel­nőtt népi tánccsoport próbája. Monoron, 13-tól 19-ig: a Ma­gyar Fotóművészek vándor- kiállítása, Szebeni András Val­lomás című fotóinak bemuta­tója (a Vigadó feletti kiállító­teremben), 14-től: a természet- barát szakkör foglalkozása, 17-től: német nyelvtanfolyam, 18.30-tól: kondicionáló torna (a gimnáziumban), A moziban, 16-tól: A vad hattyúk, 18-tól és 20-tól: Az első nagy vonatrablás. Pilisen, 10-től: logopédia tanfolyam (az 1. számú óvodá­ban), 18-tól: a magnós és if­júsági klub foglalkozása. Sülysápon, 18-tól: a csilla­gász klub összejövetele. Vecsésen, 8-tól 17-ig: kerti- bútor-kiállítás és -vásár, 15.30- tól és 18.30-tól: művészi torna (a 3, 5 és 6. számú óvodában), 17-től: szabás-varrás; 17.30- tól: német nyelvtanfolyam. A hét végén a monori József Attila Gimnázium és Szakközép- iskola öreg diákjai elballagtak. Nyolcvannégy nappali és 32 le­velező tagozatos hallgató veti búcsút az alma matertől, bará­tok és virágok között. Szentgyörgyvári István igazgató köszönt el tőlük. Jutalmakat nyújtva át a legkiválóbkaknak. Képün­kön a búcsúzok, a búcsúztatók karéjában. Péter László felvétele nem tanácsi szervektől, jó kapcsolatot alakított ki az MSZMP helyi alapszervével, s a Hazafias Népfront aktívái­val, akik a tavalyi nagy fel­adat, az országgyűlési képvi­selő- és 'tanácstagválasztás­ban tevékenyen részt vettek. A monori nagyközségi kö­zös tanács mindenben támo­gatja páteri kirendeltségének dolgozóit, s anyagi lehetősé­geihez mérten igyekszik a la­kossági igényeket is kielégí­teni. 1979-ben' felújították az orvosi lakást, s egy KRESZ- parkot is átadtak rendelteté­sének. Tavaly a villanyhálózat fel­újítására került sor, az idei év gazdasági feladata pe­dig egyebek között a műve­lődési ház tetőzetének felújí­tása. A kis község lakói — hí­ven az ottani -hagyományok­hoz — szívesen végeznek tár­sadalmi munkát. Szükség lesz erre a jövőben is, hiszen jó néhány feladat megoldása vá­rat még magára: buszmeg­állóra, élelmiszerboltra, to­vábbi villanyhálózat-bővítésre lenne szükség, s néhány út állapotán is javítani kell. Százszor kopogtatnak A péteri tanácskirendeltség az ügyrendben előírtak szerint végzi a hatósági munkát, a szakigazgatási feladatokat. Havonta mintegy száz alka­lommal kopognak a helybé­liek ügyes-bajos dolgaikkal. Tavaly alapszám alatt ik­tatásra került 307, alszám alatt 213 ügyirat. Kilencven határozatot adtak ki adó- és építési ügyekben, 33 esetben volt szükséges hagyatéki lel­tár felvétele, s kiadtak 207 állatkísérő lapot, ötven adó- és értékbizonyítványt. Néhány adat ez csupán, mely a kiren­deltség forgalmát bizonyítja. Harminc birtokvitás ügyet is intéztek, ám ezek — a ta­nács régebben kialakult, szin­te családias lakossági kapcso­latai révén — a helyszínen el­intéződnek úgy, hogy a kiren­deltségvezető felkeresi a bir­tokvédelmet kérőket, s meg­beszélik a gondokat. Megfelelő rész Figyelembe véve a kiren­deltség dolgozóira háruló szervezési feladatokat is, megállapítható: megfelelő részt vállalnak a tanács mun­kájából és feladataiból. Segí­tené munkájukat, ha a közös tanács szakelőadói rendszere- resébben keresnék fel őket, s egy-egy fontosabb, speciáli­sabb probléma megoldásához tapasztalataikkal járulnának hozzá. Koblencz Zsuzsa Labdarúgás Döntetlen a rangadókon Hazai sikerek — tavaszi napsütésben Több mint joggyakorlás Sokoldalúan és érzékenyen Rendszeres és kölcsönös információ A szakszervezetek legki­sebb tisztségviselőjének, az «gyes csoportok bizalmijának rendkívüli a felelőssége. Amit rábíztak, az jóval több, szebb, értékesebb, mint egyszerű joggyakorlás. Az érdekek egyeztetése Jórészt a bizalmi munkája, magatartása, fellépése alap­ján ítélik meg a dolgozók a szakszervezeti munkát, a mozgalom egész tevékenysé­gét, létét, létjogosultságát. A bizalmi feladata: szoros kap­csolatot tartani a tagsággal, segíteni a termelőmunkát, tar­talmasabbá, eredményesebbé tenni a munkaverseny-moz- galmat, védeni a dolgozók ér­dekeit, megoldani a dolgozó­társak kisabb-nagyobb gond­jait, s végrehajtatni a fel­sőbb szakszervezeti szervek határozatait. A bizalminak vállalnia kell az őrző szere­pét az üzemi demokrácia fe­lett, s a dolgozók érdekkép­viseletében tárgyalnia kell az állami és a politikai vezetők­kel, mégpedig egyeztetni igye­kezzen az egyéni, a közösségi és a társadalmi érdeket. A szakszervezeti csoportban levők nevelése sem csekély fel­adata a bizalminak. A nevelés a munkahelyen, a gyakorlati élet feladatainak végzése köz­ben valósítható meg a leg­eredményesebben, épp azért fontos, hogy a bizalmi sokol­dalúan művelt legyen, jártas a politikai, a szakmai terüle­teken. Csakis így, és csakis ekkor lehet alkalmas és ké­pes arra, hogy társait nevel­je, hogy körükben agitáljon, hogy formálja őket. Mindemel­lett ehhez azzal ' az emberi többlettel is rendelkeznie kell, amelynek révén „ráérez” tár­sainak bánatára, gondjára, fájdalmára, és szinte a magáé­nak érzi munkahelyi, családi gondjaikat. , Csakis az ilyen, a hozzáér­téssel és lelkiismeretesen dol­gozó bizalmi munkája lát­tán mondhatja a tagság: a legutóbbi szakszervezeti vá­lasztáson okosan döntött. A főbizalmi segítsége Sok gyárban, vállalatnál és intézménynél — ahol a szakszervezeti tagság létszá­ma ezt megköveteli — a bi­zalmi testület legfőbb és leg­közvetlenebb segítője, tanács­adója: a főbizalmi. Az elmon­dottakból adódóan nem kétsé­ges, hogy a főbizalmi vállán hatványozott a jogi teher, az erkölcsi, a szakmai és a poli­tikai felelősség — a bizalmiak, a tagság, az ügy szolgálatá­ban. A bizalmi testületek ugyan­is a főbizalmira bízták a ma­guk nevelését, irányítását, az egész tagság sokoldalú képvi­seletét, a felsőbb - szakszerve­zeti szervekben. A főbizalmi mindig és mindenütt a bizal­mi testületem esze, lelke, buz- dítója. Az ő feladata, hogy összefogja és irányítsa a bi­zalmiak munkáját. Neki kell szerveznie a felsőbb szervek határozatainak végrehajtását, segíteni a szakszervezeti bi­zalmiak és a csoportok ered­ményes tevékenységét. Ő tartja a kapcsolatot a szakszervezeti bizottság és a bizalmiak között, ő biztosítja a rendszeres és kölcsönös in­formációt, ami sok esetben a megoldásra váró feladatok serkentője, előrevivője. Neki kell tudnia választ adni azokra a kérdésekre, ame­lyek váratlan feladatok elé állíthatják a bizalmit, neki kell higgadtsággal felelnie az ingerült felcsattanásra, neki kell nemcsak határozottan ki­fogásolnia a gyenge és rossz minőségű munkát, de elvben és gyakorlatban neki kell I megmutatnia azt is; miként kell teljesebben ellátni a fel­adatokat. A főbizalmi nem kinyilat­koztat, hanem agitál. Nem legyőz, hanem meggyőz. Nem­csak kijelent, de kérdez is. Nemcsak tanít, de tanul is! Az élet és a munka minden területén véleményével, ma­gatartásával, egész lényével példát ad társainak. Kontrollal, önkontrollal 1 Az elmondottakból úgy tűn­het: a főbizalmi makulátlan és csalhatatlan ember. Maku­látlan, ez igaz. Annak kell lennie. Csalhatatlan? Ezt nem állítom. És hogy ezt ne higgye, szüksége van szünte­len kontrollra és önkontrollra, arra a belső Igényre, amely­nek révén képes lesz átgon­dolni előző álláspontját, s készsége arra, hogy a mások véleményét is meghallgatva, alkalomadtán — az okos ér­vek hatására — megváltoz­tassa a sajátját. A követelmény nagy, és mi­vel a főbizalmi feladata a legtöbb, neki kell a legfelké­szültebbnek lennie. Csakis at­tól várható el, hogy mások­nak segítsen, aki tud mások­nak önmagából adni, akinek van miből adni. Nagyon találóan mondta nekem a minap az egyik soproni főbi­zalmi: „Én állandóan tanulok, olvasok, különben hogyan len- ,ne erkölcsi alapom ahhoz, Jiogy másokat tanulásra buz­dítsak és elhitessem velük az önművelés fontosságát. Miféle ember lennék akkor...? Vi­zet prédikálnék és bort innék. No, nem. Nem való az* ne­kem. ..!” K. S. Napsütéses gyönyörű idő­ben játszották le az összevont járási labdarúgó-bajnokság 25. fordulóját, vasárnap délután. A Maglód—Vecsés találkozó részleteiről lapzártáig nem kaptunk jelentést, erről, vala­mint a tabella állásáról la­punk holnapi számában tájé­koztatjuk olvasóinkat. Több találkozó is az érdeklődés kö­zéppontjába került. Az üllőiek otthonukban fogadták a gyöm- rőieket, s meglepetésre némi szerencsével tudták csak az egyik pontot megszerezni. Ál­talában hazai sikerek jelle­mezték ezt a fordulót, csupán az albertirsaiak győztek ide­genben. Még a múlt héten lejátszották az elmaradt Mag­lód—A.bony találkozót, ame­lyen a vendégek 1-0-ra le­győzték a hazaiakat N. Sza­bó góljával. ÜLLŐ—GYÖMRŐ 2-2 (2-0) Üllő, 800 néző, vezette: Gav- ló P. Két védelmi hiba után már a 25. percben 2-0-ra vezetett a hazai tizenegy, mindkettő gól szerzője a szemfüles Tóth Béla volt. Ügy tűnt, az ül­lőiek már az első félidőben „elintézik” a gyömrőieket, de a. vezetés után meglepetésre a vendégek vették át a játék irányítását. Adódott is egy helyzetük, de nem éltek a kí­nálkozó lehetőséggel. Szünet után néhány * percig még a hazaiak támadtak többet, a gyömrőiek azonban ügyesen lelassították rohamaikat, s kontraakcióik rendre gólve­szélyt jelentettek. Egy ízben Greznár tört be a 16-oson be­lülre, de az egyik üllői védő elkaszálta őt, a bíró .azonban nem látott szabálytalanságot A 63. percben szabadrúgáshoz jutottak a gyömrőiek, s Ol­dal lövése az egyik védő 'lá­bán irányt változtatva került a kapuba. A gól érthetően fel­lelkesítette a zömében fiata­lokból álló vendégeket, s egy perc múlva egy nagyszerű' egyéni alakítás után egyenlí­tettek. Greznár a félpályáról vezette a labdát az üllői kapu felé, öt (!) védőt cselezett ki, majd nehéz szögből, a bal fel­ső sarokba ívelte a labdát. Akadt izgalom a másik olda­lon is, kétszer csak a szeren­cse mentette meg a gyömrői kaput a góltól. Végeredmény­ben nagy küzdelem, a köze­pesnél valamivel jobb játék jellemezte a 90 percet. A tak­tikusan és nagy lelkesedéssel játszó vendégek megérdemel­ten szerezték meg az egyik pontot, minden játékosuk di­cséretet érdemel. Az Üllőből csupán Győri és Tóth B. já­téka emelkedett ki. Monor—Péteri 2-0. Monor, 300 néző, vezette: Sári. Nyolc­van percig 0-0-ra állt a mér­kőzés, s a hazaiak csak ezután tudtak győzni. Albertirsa— Ecser 6-3. Ecser, 150 néző, ve­zette: Kiss Tibor Zoltán. Nem volt egyforma súlycsoportban a két csapat. Abony—Cegléd- bercel 3-3. Abony, 200 néző, vezette: Szuda. Alacsony szín­vonalú mérkőzésen győztek az abonyiak. Mende—Karatetét­ien 3-2, Gyömrő, 100 néző, ve­zette: Ágoston. SZikrázóan ke­mény mérkőzésen, tavaszi má­sodik győzelmét aratta a men- dei gárda. Dánszentmiklós— Nagykőrös 2-1. Dánszentmik­lós, 200 néző. vezette: Eperje­si. Két kiállítás, több sárga lap, megérdemelt hazai siker. Törtei—Nyáregyháza 3-2. Tör­tei, 100 néző, vezette: Höröm- pő János. A döntetlen jobban megfelelt volna a játék képé­nek. Maglód—Vecsés 1-1. Meg- lepő eredmény. Itt említjük meg. hogy a Péteri—Üllő elmaradt bajnoki találkozó május 14-én, csütör­tökön délután 5 órakor lesz a péteri sporttelepen. G. J. ISSN 0133—2851 (Monori Hírlap) « l I Búcsúztak a negyedikesek

Next

/
Thumbnails
Contents