Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-01 / 101. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM 1981. MÁJUS 1., PÉNTEK Bizfos bevételi forrás Daru, szikrázó esti fényben Hasznot hoznak a melléküzemek Kezdetben sokak ajkán mo­solyt fakasztott, amikor a ter­melőszövetkezetek a szántás, vetés, jószágnevelés mellett olyasmivel is elkezdtek fog­lalkozni, .aminek a mezőgaz­dasághoz vajmi kevés köze. Az emberek értetlenül csó­válták a fejüket, amikor te­kintélyes mezőgazdasági nagy­üzemekben felhúzható bádog­egerek, lendkerekes kisautók készültek. Aztán az élet be­bizonyította, hogy helyes volt a kezdeményezők számítása, mert a jó] megválasztott és megalapozott melléktevékeny­ség olyan biztos bevételi for­rás, amelyet egyetlen gazda­ság sem nélkülözhet. Biztonsági tartalék Jó példa erre az 1980-as gazdasági év, amely az idő­járás szeszélye folytán sok gazdaság egyébként reális céljait keresztülhúzta. Az abonyi Üj Világ, a csemői November 7., a nyársapáti Haladás, a ceglédi Lenin és a Magyar—Szovjet Barátság tsz-ben az alaptevékenység veszteséges volt. Ha nem szá­míthattak volna egész éven át folyamatosan a pénzgazdálko­dást egyensúlyban tartó bevé­teli forrásra, nehezebben vé­szelték volna át az eszten­dőt. Az itt képződő nyereség jól szolgálja az alaptevékenység fejlesztését, ráadásul több mint 4700 embernek ad fo­lyamatos. kereseti lehetőséget. Foglalkoztatásuk nagy bizton­sági tartalék a gazdaságoknak, hiszen a nyári és őszi munka­csúcsok idején, kukoricací- merezéskor, szüret és gyü­mölcsszedés idején számíthat­nak az ő közreműködésükre is. A párt járási végrehajtó bi­zottsága a közelmúltban tar­tott ülésén megvizsgálta, ho­gyan bővült a kiegészítő te­vékenységek köre Cegléd, Nagykőrös és a járás mező- gazdasági nagyüzemeiben, s milyen feladatok várnak meg­valósulásra a jövőben. Ha az 1980-as esztendő elemzésénél maradunk, azt látjuk, hogy ebből a forrás­ból származott az összes ter­melési érték 35 százaléka. Ez az arány alig haladta meg a tíz százalékot az abonyi Ság- vári, a nagykőrösi Arany Já­nos és a Mészáros János tsz- ben, ugyanakkor 66 százalékot tett ki a ceglédi Kossuth és 59 százalékot a kocséri Petőfi tsz-ben. Az élelmiszeripari tevékeny­ség árbevétele jelentősen nőtt az V. ötéves terv idején, de az üzemek teljesítőképességé­nek bővülése elmaradt az alapanyagtermelés növekedési ütemétől. Akkor várható je­lentős előrelépés, ha Albert- irsán felépül a 750 vagonos mélyhűtőüzem. Kesztyűtől a bútorig A térség élelmiszeripari te­vékenységének felét a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz mondhatta magáénak, de je­lentős méreteket öltött az al- bertirsai Dimitrov és az aÖOr niyi Új Világ tsz-ben is. A ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság TsZ ugyan 28 millió forintos árbevételre tett szert, ám az ágazat hárommillió fo­rintos vesztesége lerontotta az eredményt. Fejlesztés, igény szerint Nem kíséri különösebb csin­nadratta munkájukat, pedig az évek során számottevő fej­lődés ment végbe ebben a kis szövetkezetben. Ami tegnap még újdonság volt, azt ma már természetesnek vesszük, hiszen — ismeretes — a jót könnyű megszokni. A Dél-Pest megyei Szolgáltató Szövetke­zet, amely nemcsak Cegléden, hanem a járás ’községeiben is, Nagykőrösön is működtet fod­rászatot, fényképészetet és más egységeket, az utóbbi időben mind jobban végzi a dolgát. A legjobbak között Az ötödik ötéves terv ide­jén 70 százalékkal növelték termelési értéküket, a nyere­ség is megfelelő mértékű volt, s alapul szolgált a beruházá­sokhoz, a meglevő üzletháló­zat rekonstrukciójához. A ren­delkezésükre álló pénzt jól hasznosították. A városban helyet kaptak az Árpád utcai szolgáltatóházban, felállítot­ták színes fotólaboratóriumu­kat, megnyitották könyvköté­szetüket, takarítórészlegükel. Ez idő alatt a bérek az évi 22 ezer forintról 33 500 forintra nőttek, de e téren van még tennivaló, mert alatta vannak a megye ipari szövetkezetei átlagárnak. Időközben négyről tízre emelkedett a szocialista bri­gádok száma, és sem a kol­lektívák,, sem a szövetkezet elismerése nem maradt el. Mindig a dicsérendők listáján állt a nevük, s így van ez most is, amikor a munkaversenyben elért eredmény alapján a na­pokban rendkívüli küldöttgyű­lésen vehették át a, Pest me­gyei KISZÖV vándorzászlaját, amelyet a testület elnöke. Ber- náth Tibor adott át Babicz Lászlónak, a szövetkezet el­nökének. A továbbiakra is szép cél­jaik vannak. Tervbe vették, hogy — a" szükséges anyagi támogatás megszervezésével — Cegléden állítják fel azt a szí­nes filmeket előhívó fotólabo­ratóriumot, amely a megye­beli szövetkezetek valameny- nyi fényképészetének anya­gát laborálná. Üj szolgáltatá­sok bevezetésével is próbál­koznak, például burkoló, víz­vezetékszerelő és asztalos szakmákban vállalva javításo­kat. A Nagykőrösön létesíten­dő lakótelepi szolgáltatóház­ban női, férfifodrászatot, koz­metikát és pedikűrt is ma­gukban foglaló üzleteiket nyit­nak. Új üzletek tervei Bernáth Tibor elmondotta, hogy a megye hatvan szövet­kezete közül a tucatnyi leg­jobb közé tartoznak, így ér­demelték ki a vándorzászlót. Kiváló dolgozó jelvényt ka­pott Vanház Endréné, Németh Zoltánná ceglédi, Janik Ist­vánná ceglédberceli, Csernák Károlyné albertirsai női fod­rász és Kovács Sándorné fény­képész. A járás és a két város ke­reskedelmi életében mind na­gyobb szerepet töltenek be a többnyire saját termékeik ér­tékesítésére nyitott boltok. Főleg zöldséggel, gyümölcs­csel, húskészítményekkel, ter­ménnyel, virággal bővítik a választékot és növelik az áru­alapot. Az azonban az elem­zésből kitűnt, hogy a 2,2 szá­zalékos nyereségráta meglehe­tősen alacsony, több termelő- szövetkezet rá is fizetett bolt­hálózatára. Az építőipari tevékenység árbevétele a duplájára emel­kedett. Az építőbrigádok je­lentős szerepet töltöttek be a gazdaságok beruházásainak ki­vitelezésében és a községi szociális és kommunális lé­tesítmények megvalósításában. Az ipari tevékenység meg­lehetősen szerteágazó, hiszen a műanyagfeldolgozástól a bú­torgyártásig, a kesztyűkészí­tésig, a húzózárak összeállí­tásáig sokféle területet felölel. Olyan termékek előállítására is vállalkozik, amelyeket na­gyobb vállalat csak ráfizetés­sel gyárthatna. Többen — évekre szóló szerződés keretében — jelen tős iparvállalatokkal alakítot­tak ki virágzó együttműkö dést. E téren a legnagyobb mennyiségű munkát a kocséri Petőfi, a törteli Dózsa, a csertői November 7., a ceg­lédi Lenin és á Magyar—Szov jet Barátság tsz végzi. A háztáji tevékenység fellen­dítésére vall, hogy amíg 1975- ben ennek 42 millió forint volt az árbevétele, addig ta valy 306 millió forintra emel­kedett. Csak a nyereségest Tavaly a járás mezőgazda- sági üzemei mérleg szerinti nyereségének 60 százaléka a kiegészítő tevékenységből szár­mazott. A továbbiakban — népgazdaság igényeivel össz­hangban — a piaci lehetőségek figyelembevételével kell fej leszteni. Különös gonddal kell erre törekedni a kedvezőtlen adottságú, kevés nyereséget produkáló tsz-ekben. A veszteséges ágazatokat haladéktalanul meg kell szün­tetni és hatékonyabbá tenni a termelést. Ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. Változatlan cél, hogy az így szerzett jövede­lem a mezőgazdaság fejlődé­sét szolgálja. T. T. Űj lakótömböt épít Cegléden a Kossuth Ferenc és a Be­loiannisz utca közti területen a Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat. Az esti órákban, sötétedés után lámpafény mellett is dolgoznak, úgy emelik helyére a panelelemet az óriás daruval, s rögzítik rutinosan, szakszerűen. Apáti-Tóth Sándor felvétele Vegyszer ne érje Sütőtökből bébiétel Tisztítani kézzel kell A kisgyermekes szülők, fel­adatuk könnyítésére, szívesen fogadták a Kecskeméti Kon­zervgyár új készítményeit, amelyekkel a bébiételsor gaz­dagodott. Az ízek változatos­sága, az igényes gyártástech­nológia minden igényt kielé­gít. A sütőtökből készült bé­bicsemegét sokan veszik. Az alapanyag nagy része a nyárs­apáti határban terem, a Ha­ladás Termelőszövetkezet föld­jén. Ebben az évben ötvenegy hektáron ültettek sütőtököt. A termesztés nem, hanem a termés tisztítása okoz kis gondot. Vegyszeres módon ez — épp azért, mert pólyások eledele készül belőle — szá­mításba sem jöhet, s mégis igen gondosan, higiénikusan kell bánni vele. Épp ezért kézzel tisztítják. A gazdaság erre pályázatot írt ki. Remé­lik, jelentkezik okos ötlettel valaki, aki a munkát könnyí­teni, gyorsítani segít, a terve­zett tisztító alkalmatossággal. Kirakat előtt Csupa virág Hangulatos virágkoszorú övezi néhány napja Cegléden, a Rákóczi úton a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat ABC-kis- áruházának beton-üveg épüle­tét. Dúsan nyíló árvácskatöve­ket ültettek a virágartókba. A növényeket a boltiak és a ke­reskedelmi szakmunkástanu­lók gondozzák. Kígyó, béka a tárlóban Máig élnek az ősi gyógymódok A népi gyógyászat története A frász, fene és nyavalya úgy befészkelődött minden­napi szókincsünkbe, hogy jószerével már eredeti jelen­tését is alig tartjuk számon. MahQlnap csak a néprajz- kutatók tudják, milyen fogalmat takarnak, pedig vala­ha széles körben elterjedtek ezek a betegségnevek. A csórna kelést, golyvát, a nyavalya szükséget, kényszerű­séget, a frász görcsöt, jelentett és fene szavunkat több­féle betegséggel is kapcsolatba hozták. Javasasszonyok adtak gyógy­írt a bajra, jól tudván, hogy fűben, fában van orvosság, s élteik is ezzel a tudományuk­kal sok-sok évszázadon át. Mi­vel az orvostudomány vi­szonylag rövid ideje terjedtél, s csupán nemrég óta műve­lik többen, tömegigényt elé­gítettek ki a botcsinálta gyó­gyítók, akik megpróbáltak se­gíteni a bajba jutott, szenve­dő embereken. Ha 'esetleg mégsem használt a tudomá­nyuk, az már igazán nem raj­tuk múlott Fűben, fában orvosság A ceglédi Kossuth Múzeum­ban a közelmúltban nyílt meg A népi gyógyítás történetéből című kiállítás, amelyet Kor­kes Zsuzsa, a váci Vak Boty­Közösen használják Könyvtár a lakótelepen A Várkonyi István általános iskola új, Rákóczi úti épületét a múlt év őszén foglalták el a gyerekek, s a minap egy újabb átadás színhelye volt az intézmény. A lakótelepen élő ceglédi ezrek közművelődési körülményein javítandó meg­nyitották a lakótelepiek előtt az eredetileg csak iskolai cé­lokra tervezett könyvtárt. Ifjúsági takarékbetétesek Több kedvezményt adnak Az ÉVIG üzemi lapja, a Villamosgép tudósított leg­utóbbi szálmában arról, hogy ünnepi külsőségek közt adták át az ifjúsági takarékbetéte­ket. Az új szerződést tizenöt fiatal írta alá, köztük hárman a ceglédi gyár dolgozói. . Az ifjúsági törvény végrehaj­tását szorgalmazva, az ÉVIG vezetősége épp nyolc esztende­je határozott úgy, hogy a gyárban, a fiatalok takarékos­ságra serkentése érdekében ezt az akciót meghonosítja. Ezzel egyúttal kicsit magához is köti a fiatalokat, mintegy erősítve a törzsgárdát, a vál­lalathoz ragaszkodásukat. A vállalat kedvezményben része­síti- a takarékos fiatalokat, fi­gyelemmel kísérik szakmai előmenetelüket is. Szabó Alfréd, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője avató beszédében elmondotta, hogy a Károlyi és a Fáy lakótelep visznylag távol esik a városközponttól, ezért volt célszerű helyben megoldani a lakosok könyvel­látását. Amíg ebben a körzet­ben nem épül kimondottan ilyen rendeltetésű intézmény, addig az iskolát veszik igény­be. Az iskola vezetői megértet­ték a helyzetet, s az első szó­ra készek voltak a városi-járási könyvtárral való együttműkö­désre. A megyei tanács műve­lődésügyi osztálya a tárgyi és személyi feltételek megoldásá­ban segédkezett. Ez volt az előfeltétele, hogy a környék­beli ifjúság és a felnőttek előtt megnyílhasson a lakóte­lepi könyvtár, amelynek könyvtárosa, dr. Paczolay Sándorné a kölcsönzési napo­kon szívesen látja a beiratko- zókat, a régi és az új olvasó­kat. tyán Múzeum néprajzikutató munkatársa rendezett, jórészt az ottani anyag felhasználá­sával. A terem falán egy herbá­rium lapjai vonulnak kör­be. Számos közismert nö­vény, erdő, mező ajándéka valamennyi, mint a kamilla, a hársvirág és folytathatnánk a sort termesztett növényeink­kel, például a mákkal és a fokhagymával. Hányféle baj­ra használták — és sokan használják még ma is mind­ezt ! Általánosan elterjedt medicinák, akárcsak a kevés­bé meggyőzően hangzó babo­nák és népszokások, amelye­ket a többi között a Tápió- ságban is megtalált Korkes Zsuzsa azon a két nyáron, amelyet gyűjtőmunkával töl­tött. A tárlók üvege alatt talál­ható például Szent György napja előtt fogott gyík, amely­nek tetemét a torokfájás meg­előzésére használták. Helyet kapták a balázsoló gyertyák és az Ür-napi sátorvirágok, ame­lyeket a beteg gyerek fürdő­vizébe tettek. A babonás gyógyítás rek- vizitumai szinte kifogyhatatlan változatosságúak. A keresetlen békával például a keléseket, szemölcsöket nyomkodták, de tapogatták őket mennykövekkel is. Azt hitték, ezek ott kelet­keznek, ahová lecsap a vil­lám, holott valójában neoliti­kus kőbaltákról van szó. így aztán a kígyókövet sem az összesereglett kígyók fújták a szájukból, hanem közönsé­ges, szép ovális kavicsok azok. A fokhagyma — bár gyógy­hatásút a tudomány is igazol­ta — karácsonykor a kulcs­lyukra vele keresztet rajzolva — vajmi keveset érhetett a boszorkányok ellen. Kutyaharapást... Ott áll a Luca széke, szé­pen kifaragva, amelynek ké­szítését és haszna vehetőségét máig felszínen tartotta a ha­gyomány. Van persze kutya­szőr is, hiszen akit meghara­pott az alattomos négylábú, annak szakítani kellett az eb bundájából, s elégetve aján­latos- volt a sebre tenni. In­nen származik a „Kutyahara­pást szőrével” közmondásunk. A tömjént például fogfájásra ajánlották, a nyúlhájnak is gyógyító hatást tulajdonítot­tak. Arrébb láthatók a XVIII —XIX. századbeli patikaedé­nyek, de ott vannak a köpö- lyöző borbély eszközei, aki egyébként az odvas fogak kihúzásának, a felszíni sebek gyógykezelésének is mestere volt, s ezen gyógyító tudomá­nyából vizsgáznia kellett a céhes időkben. Az illusztrá­ciók a bábák és angyalcsiná- lók működését idézik fel. Az első felvilágosító füze- tecskék ugyancsak láthatók, amelyekkel alapvető egészség­ügyi intelmeket próbáltak el­terjeszteni. Nem naigy dolgok­ról volt szó, csupán olyasmi­ről, mint a rendszeres tisztál­kodás basznia, a fehérnemű- váltás, a lakások időnkénti szellőztetése stb. Sámánok „operáltak" Az állatgyógyászat ugyan­csak széles körben elterjedt volt. Szinte ' minden háznál ismertek jól bevált recepteket, amelyek apáról fiúra szálltak, és sok családban a ládafia mélyén porosodnak még ma ia a kézzel lejegyzett taná­cs-ok. A ceglédi kiállítás anya­gában ezek közül csak a pat­kóid kovácsok néhány eszkö­ze kapott helyet. Az a szer­szám, amellyel a patát pe- dikűrözték, meg néhány gyógypatkó ékes bizonyíték arra, hogy mi mindenhez kel­lett érteniük a régi mesterek­nek. Agyafúrt szavunk ma ra­vasz, furfangos, csavaros gon­dolkodású embert jelent, holott valaha szó szerint kellett ér­telmezni. Hazánkban a XII. századig, mielőtt széles kör­ben elterjedt és meggyökere­sedett a kereszténység, a sámánok végezték a műtéte­ket. szükség szerint meglé­kelve a koponyát. Ezt bizo­nyítja az a lyukas kobak is, amelyet a ceglédi múzeum ré­gészei találtak néhány éve a dánszentmiklósi Tetveshalom­ban. A kiállítás látogatói né­mi borzongással próbálják re­konstruálni a körabeli operá­ció lefolyását. Tamasi Tamás ISSN 0ISS-2S00 (Ceglédi Hírlap) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents