Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-12 / 109. szám

Mir «rcrrr 1981. MÁJUS 12., KEDD PÁLYÁZATOT HIRDETTEK Külföldi tanulmányutak Külföldi tanulmányutakra hirdetett pályázatot a Műve­lődési Minisztérium: lehetővé teszi, hogy a felügyelete alá tartozó oktatási és kulturális intézmények, vállalatok, inté­zetek, művészeti és nemzeti­ségi szövetségek, tanácsi irá­nyítású oktatási, kulturális in­tézmények és vállalatok tudo­mányos kutatói, művészeti és kulturális szakemberei, vala­mint a Művelődési Miniszté­rium munkatársai, a tanácsok művelődési osztályainak mun­katársai 1982-ben, illetve az 1982—83-as tanévben ösztön­díjjal tanulmányútra mehes­senek a szocialista, a fejlődő vagy a tőkés országokba. Pályázni lehet a többi kö­zött a Szovjetunióba, például a marxizmus—leninizmust ok­tatók öthónapos továbbképző tanfolyamára, Bulgáriába a szlavisztikával, Lengyelország­ba a polonisztikával foglalko­zók nyelvtanfolyamára. Indiá­ba orientalisztikával foglalko­zó egyetemi tanár vagy kutató utazhat háromhónpos tanul­mányútra. Végzős arabszakos egyetemi hallgató vagy fiatal szakember egy-két éves tanul­mányúton az arab nyelv és irodalom, történelem, néprajz vagy földrajztudományi tanul­mányait folytathatja Irakban. Akadémiai tudományos foko­zattal nem rendelkező fiatal kutatók a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség ösztöndíjá­ra pályázhatnak. Németh László emlékház Németh László születésének nyolcvanadik évfordulója al­kalmából Hódmezővásárhelyen hétfőn felavatták az író tisz­teletére létrehozott irodalmi emlékházat. Németh László sok szállal kötődött az alföldi városhoz. 1940-ben közremű­ködött a tanyai tanulók ott­honának megalapításában, s létrehozásához felajánlotta Cseresnyés című drámájának honoráriumát. 1945—1948. kö­zött két hódmezővásárhelyi gimnázium tanára volt. Jelen­tősen hozzájárult a tanítás szo­cialista módszereinek kialakí­tásához. Irodalmi tevékenysége is jelentős mértékben kapcso­lódik Hódmezővásárhelyhez. Ugyancsak hétfőn avatták fel a Bethlen Gábor Gimná­ziumban Németh László domborművét, Szervátiusz Ti­bor alkotását. AZ ÓRÁK, PERCEK VÉDELMÉBEN Ami a tanár és a diák érdeke BIZTOSÍTANI A TANULÁS ZAVARTALANSÁGÁT KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Lírai vallomások a tájról Május 28-ig látható a szobi Börzsöny Múzeumban Szőllősy H. Eta kiállítása. A nagymarosi Kisgaléria Gádor Emil rajzait mutat­ja be, május 17-ig, a veszp­rémi Dési Huber Teremben Dobrovits Ferenc képei te­kinthetők meg. Arányérzék Szőllősy H. Eta gyermekko­ra egy részét Szobon töltötte, de képi beszámolóit Szob és környéke mellett kiterjesztet­te az általa bejárt világra, mely a Balatontól Isztriáig, a Tiszáig, Velencéig terjed. Ér­zékeny képi napló ez, telítve ibensőséggel és tudással — használja és birtokolja az ak- varell eszközeit Olykor hegesztőket, halászo­kat, a martinkemence mar­tinászait máskor az Ipoly fü­zesét a folyóra települő első hópelyheket, Nagymaros, Szob, Visegrád utcáit, Duna-partját elemzi, láttatja. Külön erény, hogy a tájábrázolások mellett gondot fordít a figurális al­kotásokra, ebben a közegben is biztonsággal közlekedik. Biztos arányérzék jellemzi vi­rágcsendéleteit is — vadró­zsákkal. szelídíti a szelidítésre szoruló világot. Szőllősy H. Eta önzetlenségét — művészetének hitele ez —, mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy ké­pet adományoz a most létesü­lő Szobi Galériának. Egy biz­tos — Szob is a magyar mű­vészet integráns része — nem­csak Vass Elemér, és Berényi Róbert dolgozott itt, hanem ismertek Kapicz Margit, Mer- sits Piroska, Tavaszy Noémi, Toman Gyula és természete­sen Szőllősy H. Eta szobi te­matikájú alkotásai is. Közös közreműködésükkel meg is születhet a Szobi Ga­léria a Börzsöny Múzeum ré­szeként, melyet oly önfeláldo­zó tettrekészséggel hozott lét­re komoly gyűjteménnyé La- ezus Géza, az intézmény első igazgatója. Ami Szőllősy H. Eta anyagát illeti, Szob után Pencre kerül, ahol szintén be­mutatják. Rajzi alapok Gádor Emil festői értékei közismertek. Most ezek rajzi alapjait mutatja be jórészt nagymarosi házakról, hegyek­ről, Duna-partról. Érzi, ismeri, sugározza Nagymaros környé­kének szuggesztív méltóságát magabiztos rajzi fegyelemmel. E rajzok pontosak, szabatosak, erre épül színes festményeinek költészete. Azt példázza, hogy a képzelet szabad terjedését csak a tudás alapozhatja, sem­mi más. Csöndes intelmét indokolt számbavenni, elsősorban azok­nak a most induló fiatal fes­tőknek, akik közül többen, de egyáltalán nem érthetően haj­lamosak a rajzi alapokat mel­Gádor Emil: Fák és kémények ben leírta, most egyre inkább átköltött értelmezéssel idézi a Dunakanyar hegyeit, fáit, nö­vényzetét, egyre inkább belső tájra fordítva, egyre inkább csak szellemiségét és nem lát­ványát őrizve. Korrekt festő. Mindent tud, amire szüksége van a kifeje­zéshez. Festményei a derű hi­teles hírvivői, sugározzák fosz- foreszkáló fényeikkel a szí­nes világ jó híreit. Losonci Miklós DIJATADAS Komor Vilmos-plakett Elek Tihamér fiatal fuvola- művész nyerte el idén a Ko­mor Vilmos emlékplakettet. A díjat hétfőn Mihály András, az Állami Operaház igazga­tója adta át a művésznek. Komor Vilmos, 1971-ben el­hunyt Kossuth-díjas karmes­ter emlékére alapított plaket­tet — Borsos Miklós szob­rászművész alkotását — 1978 óta évenként, a művész szü­letésnapján adják át annak a fiatal zenekari művésznek, akit munkája, emberi maga­tartása alapján' erre a legin­kább érdemesnek tart az Ope­raház. Elek Tihamér tíz éve tagja az Operaház zenekarának. Azt írja az általános iskolai rendtartás: „A tanítási óra za­vartalanságának biztosítása ér­dekében a pedagógust és a tanulókat az óráról kihívni, az órát körözvény, vagy egyéb intézkedés hirdetésével, vagy más módon zavarni tilos.” Iskolai berkekben közszá­jon forog a kifejezés: a tan­óra védelme. Nem véletlenül. Arról van szó, hogy sikerül-e a két szünet közötti 45 perc­ben eredményt elérnie az ok­tatónak, a tanítványnak. Vajon, szívügye-e a nevelők­nek, s lehetséges-e mindig megvédeni az értékes időt? övék a szó, a dabasi járás né­hány iskolájának tanáraié, igazgatóié. Egy kis számolás Ligetfalvi Magdolna Alsóné- medin tanít történelmet és oroszt. Két esztendeje áll a katedrán, s ahogy mondja: — Nagy ambícióval láttam mun­kához, s igyekszem minden tanítási óra minden percét a nevelésre, oktatásra használni. Aligha történhetne másként. Számoljunk csak! A szabad szombat bevezetése előtt a tanterv szerint egy osztályban évente 66 óra jutott a törté­nelemoktatásra. Most a köve­telmény így hangzik: ahhoz, hogy a tanév június 12-ig vé­get érjen, a tananyaggal teljes egészében végezni kell, s az előírt órák legalább 90 százalé­kát meg kell tartani. — Ilyen körülmények között érthető, ha a pedagógus min­den áron igyekszik óvni a ta­nítás zavartalanságát. Külön­ben az oktatási időszakot kel­lene meghosszabbítani, aminek pedig sem a tanuló, sem a szü­lő, sem a nevelő nem örül. — Egy kollégám mondta, hogy nagyon pedáns vagyok, mert az órát mindig becsön- getéskor kezdem, s kicsönge­téskor fejezem be. Ez nem lé­nyegtelen. Ha az óra elején értékes percek vesznek el, ke­vesebb idő jut a tananyagra, ha a szünetből kellene lecsíp­ni néhány percet, a kötelező órán nehezebben figyelmének a gyerekek. — Vannak persze apró kel­lemetlenségek. Az elmúlt fél­évben megesett, hogy egyet­len órámon négy-öt gyerek is zavart — az újságpénzért jöt­tek, vagy kihirdetni, hogy mi­kor és hol lesz az énekkari foglalkozás —, s ilyenkor a tanár néha a leglényegesebb mondandója kellős közepén akad el, a tanítványok figyel­me pedig másfelé fordul. Kalendárium. Kitalálni sem könnyű egy új televíziós mű­sort, hát még hosszabb távon életben tartani, sőt a nyitás­kor nyújtott színvonalán ,még valamicskét emelni. (Lám, ho­gyan járt a ritka nagy csin­nadrattával beharangozott és ugyanilyen harsányan útnak indított Stúdió: csendesen mondva is, egy jól fésült rá­dióadássá szürkült.) Ügy tűnik azonban, hogy a Kalendárium című ismeretterjesztő magazin jó csillagzat alatt született — nemhiába emlegették benne oly nagy súllyal és terjede­lemben a horoszkópkészítés tudományát (?) —, mert adás­ra adás, egyre jobban tetszik Juhász Árpádnak, e kitűnő tu­dománynépszerűsítő szakem­bernek a műsora. A Kalendárium legfőbb erénykettőse, a szakszerűség, az aktualitás. Ha olyasmi fog­lalkoztatja a közvéleményt, amely eligazítást kíván, máris odainvitálódik az illetékes hozzáértő, hogy elmondja:mit és hogyan kell érteni, értel­mezni. ,,, , , , .-. . Noha a szóban forgó adás lekesnek tekinteni. Gádor Emil rnQso,njjs^gbeli előzetese sem TV-FIGYELO rajzsorozata korrigálja e té­vedést — kiállítása korrekt iránytű —, a nagymarosi Kis­galéria első tárlata egyben. Hosszú éveket töltött Dob- rovits Ferenc is Nagymaroson — lélekben legalábbis. Régeb­jelezte — mert nem is jelez­hette —, máris megtudhattuk, miféle jogi és élettani vonat­kozásai vannak egy önkéntes éhhalálnak. Robert Sands, az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) illetéktelen fegyverviselésért elítélt tagja éppen hogy csak koporsóba került, tüstént fel­hangzott a budapesti stúdió­ban a kérdés: a világ mely országai, hogyan ítélik meg az effajta cselekedetet, illetőleg mi az a leghosszabb idő, ame­lyet étel felvétele nélkül ki­bírhat egy emberi szervezet. Mind társadalompolitikai, mind pedig egészségügyi vo­natkozásban körültekintő és pontos válaszokat hallhattunk. Ez a rövidke ismertető is jelezheti, miszerint tényleg naprakészen friss a Kalendá­rium. Naprakészen friss, és ehhez az erényhez igazodva legalább annyira ötletes. Ez utóbbi ér­tékét talán a Futapest című nemrégi tömegmozgalomhoz kapcsolódó kis képsora _ iga­zolja, amelyben a néző szeme láttára mérettek meg pulzu­sok és tüdőkapacitások, és amelyben ugyan ki más is ott izzasztotta magát, mint a két­ségkívül ideális műsorvezető­nek bizonyuló Juhász Árpád, aki bizony nem kis bánattal tapasztalta, hogy a kisportolt- nak látszó — mind a hegy­mélyek, mind a hegytetők megismerésében edzett —tes­tének a teljesítő képessége ko­rántsem akkora, amint azt vélni merte... Egy szó, mint száz: ez a te­levíziós naptár tényleg jó talajon sarjadt és az előfize­tők kedvére virágzik. Bárha esztendő múltán sem kellene mást mondanunk. Évszakok. Szintén újabb sü­tetű adáskezdeménynek minő­síthetjük a Szeszélyes évsza­kok című vállalkozást, amely szombat estéinket igyekszik megtölteni a humor, a vidí- tás savával, borsával. Sajnálattal tapasztalhatjuk, hogy ezek a hatvan percek is erősen mikrofonközpontúak. Vagyis olyanok, mintha nem a képernyőre, hanem csak ar­ra szánták volna őket, hogy a néző a maga képzeletében egé­szítse ki mindazt, amit létre­hozói belegyömöszölnek. Tehát a leghagyományosabb kabaré- tréfácskák követik bennük egymást, amelyek közé csak el­vétve iktatódik be néhány olyan látnivaló, mint például a két Vakulin elefántidomítá- sa. Hiába Antal Imre elszánt — egyébként váltig stílusos — kedélyessége és hiába minden más szorgalom és igyekezet — ez az évszakszeszélyesítés csak nem akarja meglelni a maga vetítésre méltó alakzatát Egyként hiányzik belőle a va­lóságé« meg a képi humor. Akácz László Garajszki István biológia­földrajz szakos, a dabasi II. számú iskolában: — Az órák elvileg mindenképpen védet­tek, gyakorlatilag azért akad kivétel. Községi rendezvények, járási vagy megyei versenyek, s hasonlók vonnak el a tanu­lástól gyerekeket, s néha a pedagógust is kihívják az óra közepén, ha nincs más kéznél, aki elintézhetne egy-egy isko­lai ügyet. Az úttörők szívesen kézbesítik ki a tüdőszűrési ér­tesítőket, vagy hasonlókat, de ezeket a feladatokat csak a tanítás után vállalhatják. Bereczky László magyart és történelmet oktat Ócsán: — Amikor múzeumba visszük a gyerekeket Pestre, mindig a történelemóra vagy az iroda­lomóra terhére tesszük ezt. Az állatkerti kirándulás is a bio­lógiaóra idejére esik, s erre módot ad a tanterv. Hat­nyolc éve még megesett, hogy a nyolcadikosokat a felvételi vizsgára a tanításról kérték el. Mostanában ritka az ilyes­Sok a helyettesítés — Bár, nem lenne szabad, a szülők kérésére néha elen­gedjük a gyerekeket, amikor például vásárolni viszik őket. Ebből azonban nem lehet rendszert csinálni, s ezt meg is szoktam mondani... De most megbocsásson, megyek, mert becsöngettek. Hrubos József, az iskola igazgatója veszi át a szót: — Ügy látom, hogy a tanórák védelmével nagyobb gond is akad, mint az iméntiek. Az oktatást jobban veszélyezteti a sok helyettesítés. Ha a sza­kos nevelő beteg, vagy szabad­ságra megy, az óráit nem min­dig azonos képzettségű peda­gógus veszi át. Ilyenkor a gyerekek tudása csorbul, pedig formailag semmi hiba sem történt. Hozzáteszem: egy ne­velő évente átlagosan négy-öt napot is hiányzik, tehát húsz órán át helyettesítik őt. Eblistától a sorfalig Latyák István, a dabasi III. számú iskola igazgatója: — Néhány éve a kutyaösszeírás­tól a díszsorfalig szinte min­denre igénybe vehették a gyerekeket a tanítási időben. Mostanában változik a hely­zet. Két éve történt, hogy is­kolánkban nem végeztünk a tananyaggal, s öt nappal to­vább tartott a tanév. Ennek az is oka lehetett, hogy a gye­rekek minden esztendőben, szüreteléssel töltenek el egy hetet. Idén azonban nem fe­nyeget a veszély, hogy kitoló­dik a tanév határa, mert a ki­rándulásokra, a nevelési érte­kezletekre is csak az oktatási időn kívül keríthetünk sort. A legrosszabb esetben is csak az év végi ismétlés ideje rö­vidül, a tananyagot minden tárgyból elsajátítják. Kálvin László, a dabasi II. számú iskolát igazgatja: — Jó néhány szerv a munka­rendjét nem igazítja az isko­lákéhoz. Például a nevelők továbbképzését az Országos Pedagógiai Intézet is néha a tanítási időben rendezi meg. A Vöröskereszt, a Népfront, s a többi szervezet is el-elviszi: a nevelőket egy-egy délelőttre tanácskozásokra. Kétségtelen azonban, hogy javulás tapasz­talható az órák védelmében. Lugosi Gyula igazgató Alsó- némedin: — Vitathatatlanul fontos a tanórák védelme, de az a meggyőződésem, hogy az iskolának ez ügyben is nyitott­nak kell lennie, nem szakad­hat el a valóságtól. így arra törekszünk, hogy a lehető leg­kisebbre csökkentsük a kieső órák számát. Azt azonban nem tudom, mi lesz, ha bevezetik az ötnapos munkahetet. Hasz­nos dolog persze a szülök és a gyerekek együttléte, de a tananyagot, az iskolai órák számát már aligha lehet job­ban megnyirbálni. Talán hosz- szabb lesz naponta a tanítási idő... Vasvári G. Pál. Film- és tévéművészek közgyűlése Művek és közönség A Magyar Film- és Tévé­művészek Szövetsége szomba­ton a Fészek Klubban tartot­ta meg közgyűlését. A filmművész-tagozat el­nökségi beszámolóját Kovács András alelnök terjesztette elő. A többi között kiemelte: filmgyártásunk tudatában van társadalmi küldetésének, szo­rosan kíván kötődni a mai va­lósághoz, s alkotásaival a ma­gyar közönség mind szélesebb rétegeihez akar eljutni. Mihályffy Imre alelnök a televízióművészet helyzetéről, feladatairól szólt beszámolójá­ban. Hangsúlyozta: a televí­zió a magyar szellemi élet szerves részévé vált, s ez nagymértékben megnövelte felelősségét. A televíziós alkotások ha­tékonyságának egyetlen fok­mérője van: olyan nyomot tudnak-e hagyni a befogadó személyiségében, amely össz­társadalmi érdekeink irányá­ba mutat — mondotta Mi­hályffy Imre, majd részlete­sen szólt a televízió alkotó- műhelyeinek munkájáról, il­letve a szövetség különböző szakosztályainak tevékenysé­géről. A közgyűlésen részt vett s a vitában felszólalt Óvári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Többek kö­zött rámutatott: a magyar film- és tv-művészet alkotóit tömörítő szervezet tanácskozá­sát a szocialista kultúra fej­lődéséért érzett felelősség, s annak tudatos vállalása jel­lemzi. A világtörténelem leg­gyorsabb, gyökeres társadalmi változásának időszakában ez nem könnyű feladat. E vál­tozás a kitágult világ és ha­zánk szorító gondjai, hibák közepette zajlik, ám ugyanak­kor népünk történelme során a legnagyobb közös nemzeti vállalkozásnak sikerekben gazdag időszakát is jelenti. Hitelesen tehát csupán éle­tünk e komplexitásának áb­rázolásával szólhat hozzánk a művészet. Pozsgay Imre művelődési miniszter felszólalásában fel­hívta a figyelmet annak szük­ségességére, hogy filmművé­szetünk tendenciáiról, tartal­máról, társadalmi hatásáról átfogó, elméleti igényű elem­zések szülessenek. E munká­ban a közönség és a film, a művek és a valóság, valamint a nézők és a valóság viszonyá­nak hármas kapcsolatrend­szerének együttes vizsgálatára van szükség, s ennek tanul­ságai a jövőben segíthetik a filmművészet és a kulturális irányítás közös cselekvését. A közgyűlésen megvitatták és elfogadták a szövetség alapszabály-módosításának tervezetét is. A szövetség új vezető testületéként megvá­lasztották a 60 tagú választ­mányt. A választmány zárt ülésén választották meg a szövetség legfőbb tisztségviselőit. A tisztségéről leköszönt Fáb- ri Zoltánt — aki 22 évig volt a szövetség elnöke — a Ma­gyar Film- és Tévéművészek Szövetsége tiszteletbeli elnö­kévé választották. Az elnök Kovács András, az alelnök Mihályffy Imre, a két főtitkár Lugossy László és Dömölky János, a két titkár Kardos Fe­renc és Deme Gábor, a kül­ügyi titkár pedig Kása Ferenc lett. *

Next

/
Thumbnails
Contents