Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-10 / 108. szám
A PEST MEGYE! HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 1981. MÁJUS 10., VASÁRNAP Még több tejet fejnek az idén Kezdődik a lucerna kaszálása Reggelre a boltokban Új termékkel próbálkoznak Három járásból jön a tej Gyerekeknek is Sikerfiímsorozat Megváltozott időpontok A májusi moziműsort a biztos sikert ígérő filmekből állította össze a ceglédi Szabadság Filmszínház vezetője. Mulatságos és izgalmat keltő alkotások váltják egymást. Az ifjúság érdeklődésére tarthat számot az Erőd az őserdőben című bolgár—lengyel—szovjet film. Ismét vetítik a Félénk vagyok, de hódítani akarok című francia vígjátékot. Újdonság lesz ebben a műfajban a francia filmipar nálunk most műsorra tűzött alkotása, a Bátorság, fussunk! Megismétlik a Kofák Budapestent, bemutatják, a Cserepek és a Pogány Madonna című új magyar műveket. A kamiaramozibam egymást követik a 16 éven felülieknek szóló programok, így A nő illata, Az ötös számú vágóhíd, A nagy álom és a Suttogások, sikolyok. A serdületlen korosztályról is gondoskodnak. A gyermekfilmhónap keretében pergetik le a Gábor diákot, Az emberevő medvét, a Szegény gazdagokat és egy sereg mesefilmet. A Szabadság Filmszínház a látogatók igényeihez igazította az előadások időpontját. A nagy teremben minden nap 4, 6, 8 órakor, a kamaramoziban háromnegyed 4-kor és háromnegyed 6-kor kezdődik a vetítés. Elkezdődtek a növendék- hangversenyek a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskolában. Május 4-én Hacheleva Ludmilla zongora szakos tanárnő tanítványai adtak számot közönség előtt arról, hogy mi mindent sajátítottak el az év során,, hogyan gyarapodott ismeretük, s fejlődött készségük. Május 7-én Káté András gitár szakos és Steindlné Tóth Hajnal Anikó fuvola szakos növendékei szerepeltek, 8-án Banai Istvánná ütő hangszeresei gyönyörködtették muzsikájukkal a közönséget. A hangversenyeken általában mindig ott vannak a rokonok, ismerősök, diáktársak. ,A hangversenysor vasárnap, május 10-én Béres Károlyné zongora szakosainak bemutatkozásával folytatódik. Ez délAz Ország-Világ április 15-i számának címoldalán M. Orbán Editnek, az Albertirsán élő fiatal alkotóművésznek egy faliszőnyege szerepel. A lap 19. oldala látványos, képes riportban számol be művészi hitvallásáról. Ugyancsak ebben a lapban, Fotó: Tóth címmel kétoldalas riport ismerteti a ceglédi Tóth István Balázs Béla-díjas fotóművész munkásságát, világra szóló eredményeit, s nagy kedvtelését, a művészi' festmények gyűjtését. ★ A Csongrád megyei Hírlap április 3-i számában Hídvégi Lajos művészettörténész Ceglédi históriák című kötetét mutatta be. ★ A Magyar Nemzet április 9-én hírt adott a Pest megyei pedagógiai napokról és arról, hogy Cegléden tartották a veszélyeztetett gyermekek nevelésével, tanításával foglalkozó előadásokat. A Néphadsereg áprilisi száma a ceglédi Helyőrségi Művelődési Központban rendezett filmvilág vetélkedőről számolt be, közölve a győztesek névsorát. ★ A Népszabadság és néhány országos lap közölte április 2-i számában az MTI hírét, miszerint a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet is bemutatta virágait a moszkvai virágkiállításon. Festő vásznára kívánkoznának most a ceglédberceli határ színei. Zöld a határ, megnyurgult a vetemény, hízott a lucerna a kis esőtől. Ám, a vidékre jellemzőn, a dombok felől már porfelhőt kavar a hamar száradó homokból a szél. Az Egyetértés Termelőszövetkezet irodájában az eltelt hetek munkáiról, eredményeiről beszélgetünk. Búza, kukorica — Talán most megembereli magát az idő és mi is utolérjük magunkat, mármint a veteményeink, rétünk, legelőnk — mondta Giba László, után 17 órakor kezdődik, a zeneiskola hangversenytermében. Május 12-én 18 órakor Hajnal Anikó zongora szakos tanárnő tanítványai, 13-án ugyanebben az időpontban Szepes Sarolta zongora szakos tanárnő tanítványai mutatkoznak be a hallgatóságnak. Saláta és eper A piac tavaszi kínálatán megérezni a hideg napokat, ám a hét végére több primőr került forgalomba. Nem olcsó, de elegendő volt a saláta, petrezselyem, mértek sóskát, spenótot. A földieper is megjelent, ám egyelőre tényleg, csak kóstolóba, csemegének, I hiszen 180 forint egy kiló óra. Az Esti Hírlap március 25- én interjút közölt Tankó Zoltánnal, az ÉVIG ceglédi gyárának igazgatójával. ★ A Magyar Hírek április 4-i száma a ceglédi születésű, néhai Tömörkény István író egy novelláját közölte. a közös gazdaság elnöke. — | A tavaszi fagyot búzavetésünk megsínylette. A 460 hektár területről úgy gondoskodunk, tán még jobban is, mintha mi sem történt volna. Fejtrágyáztuk, várjuk erősödését. A napokban kapott eső viszont a kukorica vetését akasztotta meg. Ami jó az egyiknek, nem hiányzik a másiknak. Takarmánykukoricát 380 hektáron vetünk, ebből már igen kevés van hátra. Silókukoricából még a 90 hektárnyi kétharmadát kell mielőbb elvetni. A héten ezekkel végzünk. Május 11-e után már a lu- cernával kell foglalkozni. Ebből jó termés ígérkezik. Kell is, mert a jószágokat a földjeinken termett takarmányon tartjuk főképp. Hozzálátunk az első kaszáláshoz. Egy liter tej ára A ceglédberceli termelőszövetkezet tagja a gyümölcstermesztési társulásnak, de 38 hektárnyi saját kajszibarackosa is van. Tavaly igen szépen termett, öröm volt látni, s az érte járó forintokat is, amelyek a tsz kasszáját hizlalták. Most viszont a fagy a gyümölcsöst sem kímélte. A fák épp virágzásban voltak, s virágzás után is jutott a zimankóból, amikor a hőmérséklet áprilisban ezen a vidéken lehűlt mínusz öt, mínusz kilenc fokig. A barackosban most a növényvédelemmel foglalatoskodnak, s remélik, nem hiába. A rét május elejére tarka lett: kihajtották a jószágokat — teheneket, üszőket. A friss zöld, úgy látszik, ízlik, mert két nap sem kellett, hogy megszokják ezt a szabad környezetet. A háztáji jószágnak is kimérték már a lucematerületet a 4-es főútvonal mentén. Szabadban van a háztáji gulya is, ingyen legelőn, a tsz ezzel is kedvez tagságának: olcsóbban cseperedhet a jószág. — Tehenészetünkben tavaly 4507 liter tejet adott egy-egy jószág. Ebben az évben e téren szeretnénk még előbbre jutni, elérni a 4600— 4700 literes szintet — mondta a tsz elnöke. — Ez nemcsak a jószágon, annak étvágyán múlik, hanem az itt dolgozókon is. Nem mindegy, milyen takarmányt adnak, hogyan gondozzák. Eddig ebben nem volt hiba. Kiszámoltuk, hogy nálunk egy liter tej előállítása 4 forint 73 fillérbe kerüj. Ez elég jó eredmény. Jó a borjúszaporulat is. Az első negyedévben úgy száz kis jószág jött világra. Hizlalda tető alatt A beszélgetés során elhangzott: ebben az évben a sertéstelep befejezésével, benépesítésével foglalkoznak úgy, mint különösen fontos dologgal. A rekonstrukció során az építési munkálatokat az V-ö's TÖVÁL végzi, igen jól, összhangban a kívánalmakkal. A kocaszállás, a malacnevelő elkészült, vannak már lakói, mert a tsz beszerezte a tenyészkocákat. Jól haladnak az elletcvel, tető alatt van a hizlalda és az út is épül. Kétszáz kocájuk közül, úgy mutatkozik, száznyolcvantól biztosan várhatnak már szaporulatot. E. K. Az embert cselekedetein keresztül lehet megismerni. Szabó Ferenc tsz-elnök három évtizedes munkája összefonódik a ceglédi Lenin Termelő- szövetkezet történetével. Az elnöki szobában egy munkatársával a most készülő bérszabályzatról tárgyal. Az elnök érvel, meggyőz, végül így búcsúzik: „Készítettem én is bérszabályzatot, tudom, van problémád”. Szervez, határoz — Bérszabályzatot? Elnökök is foglalkoznak ilyen feladattal? — Ma már nem, de kezdetben, mikor egy mezőgazdász, főkönyvelő, pénztáros és adminisztrátor segítette a munkámat, bizony magam állítottam össze. Annak idején — több pártmegbízatás teljesítése után — Pest megyébe kértem magam. Így kerültem az ötvenes évek elején az akkori ceglédi gépállomásra, mint politikai helyettes. Akkor még kombájnok se voltak. Harmincnyolc cséplőgép, ugyanennyi munkacsapat, 20 traktoros, ez volt a gépállomás. Ekkor végeztem el kétéves mezőgazdasági szakiskolát. 1955 őszén választott meg a tagság a ceglédi Vörös Csillag Tsz elnökévé. Ismertem a szövetkezeti mozgalmat, kezdettől részt vettem a szervezésben, szeretem a földet, az embereket, ezért döntöttem úgy, hogy elvállalom. Nagyon rossz termelőszövetkezet volt. Csak egy példa: 54 tehén alig több mint ötven liter tejet adott naponta: 1948-tól 1953-ig 14 elnök váltotta egymást. Elmondtam a tagságnak, azért jöttem, hogy együtt dolgozzunk, nekünk ebből a termelőszövetkezetből kell megélni, és én itt is akarok maradni. — ön valóban maradt. Hogyan tudta a tagságot maga mellé állítani, a gazdaságot a mélypontról kimozdítani? — Első feladatként megszüntettük a rekvirálásokat, hiszen a középparasztban a jövő szövetkezeti tagját láttam. Egy hónappal a megválasztásom után minden mun„A tej élet, erő, egészség!" — A reklám gyümölcsözőnek bizonyult. A korábbi évekhez képest jóval több tejet és tejterméket fogyasztunk. A ceglédi tejüzem igazgatójával. Pintye Attilával erről beszélgettünk. — Kik szállítják önöknek a tejet? — A jásZkarajenői Árpád Termelőszövetkezettől kapjuk a legnagyobb mennyiséget. A kistermelőktől gépkocsik hozzák a 17 tejgyűjtő csarnokba, majd onnan kerül hozzánk feldolgozásra. — Elégedettek-e a minőséggel? — Sajnos, vannak nehézségek. A tej baktérium-összcsi- raszáma igen magas. Főleg a kézi fejésnél kifogásolható a tisztaság, ott kereshetjük az okokat. — Hol értékesítik termékeiket? — Három járás tartozik hozzánk a ceglédi, a monori és a nagykátai. A napi 85 ezer liter tejből feldolgozunk 70 ezret. A tej, kakaó, tejföl, túró, kefir, tejszín éjfélkor indul útnak a tejüzemből, ahonnan 14 gépkocsi szállítja a boltokba, és reggel már friss áru várja a vásárlókat. — A felnőttek és főleg a gyerekek kedvencét, a Túró Rudit, csak ritkán lehet kapni. Mi ennek a magyarázata? — Még nem rendelkezünk a gyártáshoz szükséges gépekkel. Kevés a kapacitásunk az igényekhez képest. Az említett kaegységre 10 forint előleget kaptak a tagok, az első év után már 32 forintot osztottunk. A gyors eredményt részben egy köleshántoló gép okos fel- használásának köszönhettük. Kérdezgetve a volt tulajdonost, arra jutottunk, hogy burást (hántolt búza) és árpagyöngyöt is tudunk előállítani. Ezzel lehetett némi pénzügyi alapot teremteni. Űj ösztönző rendszert vezettünk be. Hamarosan háromszorosát termeltük a két év előttinek. Volt olyan család, aki 100— 120 mázsa kukoricát kapott, csak prémiumban. Azokból az emberekből, akikre addig azt mondták, kerülik a munkát, jól dolgozó, megelégedett munkás lett. Közös értékeik — Alig öt év telt el, s a Vörös Csillag jól gazdálkodó termelőszövetkezet lett. Milyen újabb gondok jelentkeztek? — 1960-ban két mérleghiányos szövetkezetét vettünk át. A terület ekkor 4600 hektár, a taglétszám 1100, de csak körülbelül ötszázan dolgoztak a tsz-ben. Még a földjáradékot is csak haladékkal, két év után tudtuk kifizetni. 1964- ben jöttünk újra rendbe. — Mikor kezdődtek a nagy beruházások? — A hatvanas évek végén megépítettük az évente ezer tonna sertéshúst kibocsátó telepet, a szarvasmarhatelepet, az irodaházat, önálló gépparkunk volt, beléptünk az IKR-ba. Az Alkotmány Termelőszövetkezettel egyesültünk, 1975-ben a Lenin Termelőszövetkezettel való házasság a gazdaság előnyére vált. Az ipari tevékenység jól kiegészítette a mezőgazdasági alaptevékenységet. Szakosítottunk, s azóta szövetkezetünk egyenletes, felfelé. ívelő fejlődést mutat. — Kérem, mutassa be a mostani Lenin Tsz-t! — Jelenleg 6800 hektáron gazdálkodunk, termelőszövetkezetünkben 1200-an dolgoznak. Két gazdasági társulás tartozik hozzánk, termelési értékünk 300 millió forint, csemegét főleg a Szabolcs megyei Tejipari Vállalattól vásároljuk. — Várható-e új termék? — Nemsokára árusítjuk a sajt formájú, zsíros érlelt go- molyatúrót. Már folyik a próbagyártás. G. Gy. Karcagi népművészet FazekaskiáEiítás Napjainkban mind nagyobb a becsülete a szép Miska-kan- csónak, feliratos butelláknak, bokályoknak, a. fazekasság nép- művészeti rangú alkotásainak. Akit érdekel az ilyesmi, az Nagykőrösön az Arany János Múzeumban tekintheti meg a Kántor-fazekasműhely című kiállítást, amely Kántor Sándor és Karcag népművészetét tárja a látogatók elé. A szomszédos városban május 13-án, szerdán, délután négy órakor nyüó kiállítást Fodor Gyula, a párt karcagi városi bizottságának titkára nyitja meg. Az anyagot örsi Julianna, a Győrffy István Nagykun Múzeum néprajzos muzeológusa mutatja be. Építőtáborokról A KISZ városi bizottságán jó ideje, hogy a fiatalok információt szerezhetnek a nyári építőtáborokról, azok színhelyéről és a munkákról. Gimnazisták és szakközépiskolások egyaránt érdeklődtek már. árbevételünk megközelíti a félmilliárdot. Termésátlagaink jók, gond, hogy magas költségekkel állítunk elő végterméket. Minden területen szakemberek, közgazdászok, üzemmérnökök, agronómusok irányítanak. Évente 20—25 szakmunkásjelöltnek adunk ösztöndíjat. A legmodernebb univerzális traktorok, vető- és növényvédő gépek, kombájnok és egy helikopter van a szövetkezet tulajdonában. Az alapító tagok utódai másfél millió forintos gépen ülnek. Emberségből példát — Mi a siker titka? — Nem tettem mást, mint irányítottam s munkatársaimmal sikerült elképzeléseinket, terveinket megvalósítani, ötvenkilenc éves vagyok, s eddig 27 évet tanultam, mert csak így tudtam lépést tartani a fejlődéssel. Ahogy egyre nagyobb és eredményesebb lett a szövetkezet, úgy változott a feladatköröm, együtt fejlődtem a szövetkezettel. A föld és az emberek szeretete volt az, amiért elvállaltam ezt a munkát, s ez segített át sok súlyos gondon. — Mivel tölti szabad idejét? — Este későn érek haza. Unokáimra ilyenkor jut időm. Kikapcsolódást csak a mozgás jelenthet. Természetszeretetem és a vadászat ad felüdülést. Ha tehetem, vöm hétvégi telkén a gyümölcsfákat, szőlőt gondozom és alig pár négyzetméteren 50 fajta virágot ápolok. Szabó Ferenc tsz-elnök, aki több kitüntetés birtokosa — több évtizedes munkájáért a Munka Érdemrend arany fokozatát vette át nemrég a Parlamentben. Amikor erre terelődött a szó, csak annyit mondott, hogy a kitüntetés nemcsak neki szól, hanem a szövetkezet egész kollektívájának. ö nem tett mást, csak irányított. Végzi, amivel megbízták, lelkiismerete szerint, s tanult a parasztemberektől is — emberséget. Győrffy Annamária ISSN 01 SS—2600 iCeBlédl Hírlap) Délutáni muzsika Zeneiskolások hangversenye A zongora szakosok is bemutatkoznak Cegléd a hazai lapokban M. E. lágy üstökben olvasztják Az évenként esedékes felújítás után megkezdték a munkát a PENOMAH ceglédi gyárának zsírolvasztójában. Egy-egy üstben egyszerre 900 kiló szalonnából olvasztják a zsírt. Apáti-Tóth Sándor felvétele A siker titka Munkahelyével együtt fejlődött Kitüntetés, értékes évtizedekért 4 é ( k
