Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

GEGJLEDI wíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1981. ÁPRILIS 1.. SZERDA Saját rétjük legyen zöieü Mennyibe kerül a takarmány? Az egy főne jutó húster­melésben hazánk a világ- ranglista élén áll. 1979-ben például 142 kilogramm volt ez az átlag, az Arqerikai Egyesült Államokban 116 ki­ló. Mivel az állattenyésztés termelési költségeinek 5(1—90 százaléka a talcarmányozási (költségekből adódik, na­gyon fontos ezen a területen a szakszerű munka. Csak így lehet a termelés gazdasá­gosságát fokozni. A mezőgaz­dasági üzemeket kutató in­tézetlek, gazdasági társulások segítik a gazdaságos takar­mánytermelésben. Ilyen a Cegléden működő Fehérje Ta­karmány Termelési Gazdasági Társulás is. Tevékenységükről, eddigi eredményeikről kérdez­tük Tőzsér Jánost, a társulás vezetőjét. Minőség, mennyiség — Az elmúlt évben hány taggazdaság tartozott az önön társulásához? — Egyik tervfeladatunk 1980-ban is a taglétszám nö­velése volt, ennek eredmé­nye, hogy 21 taggazdaság ta- kanmányteiimelését — lucerna, silókukorica termelését, gyep­gazdálkodását — integráltuk. A kompolti kutató intézettel és a szarvasi öntözési Kutató Intézettel együttműködési meg­állapodást kötöttünk. — Alaptevékenységük jő célja, a takarmányhozamok növelése és a minőség javítá­sa. A lucernatermelésben ho­gyan érték ezt el? — A lucematerületet az 1979. évinek 115 százalékára növeltük. Ezt a termőhelyi adottságoknak legjobban meg­felelő fajba kiválasztásával, jó technológiával igyekeztünk elérni. Több termelőszövetke­zetben végeztünk kísérletet 8 fajtával, amelynek eredmé­nyeként megfelelő telepítéssel, gazdaságos műtrágyázással igen magas átlagtermés ér­hető el e fajtákkal. A tápiószelei l-e5 fajtához viszonyítva a Vertibenda 122 százalékos többlettermést adott. Taggazdaiságaink részé­re a legújabb kutatási ered­ményeken alapuló, a kompol­ti kutatóintézet és a szarvasi ÖKI által készített technoló­giát adtunk ki. Az ilyen jel­legű segítséget a gazdaságok többsége igényelte, de egyes részműveleteket — főleg a növényvédelmi teendőket — nem a technológia szar int végezték, így a vártnál ala­csonyabb termésátlagot értek el. A minőség javítása érdeké­ben is kísérleteztünk, például Titavittal. Ezzel az anyaggal 7—12 százalékos terméstöbblet érhető el. A lucerna termésát­lagának növelésében nagyot léptünk előre, mégis a szárí­tó üzemek termelésének csök­kenésével várhatóan a lucar- naterületek is csökkennék. — Változott-e a taggakda­ságoknál a társulás keretében termelt silókukorica területe? A silókukorica területe 8 százalékkal nőtt, a termésát­lag nem érte el a tervezett 6 százalékos emelkedést. Gon­dot jelent, hogy sok üzemben a leggyengébb kukoricaterüle­teket silózzák, s ez a minőség rovására megy. Az energia- hordozók árának emelkedése itt is éreztette hatását, a szá­rított termény mennyisége 1979-hez viszonyítva 4,5 szá­zalékkal csökkent. — A modern szakosított ál­lattartási rendszernek a gyep- kultúra korszerű kialakítása is elengedhetetlen feltétele. Milyen eredményeket értek el a gyepgazdálkodás fejlesztésé­ben? — A gyepgazdálkodásban el­ért eredményeink még na­gyon szerények. 1680-ban az előző évhez és az országos átlaghoz viszonyítva azonban jelentős, 50 százalékos volt a fejlődés. Taggazdaságainkat fejlesztési tervvel segítettük. Szarvason, a főiskolával kö­zösen, gyepgazdálkodási tan­folyamat tartottunk szakem­bereinknek. Megtettük az első lépéseket — az Öntözési Ku­tató Intézet és a ceglédi gép­javító társulás munkatársai­val közösen — egy gyepszel­lőztető gépsor kialakítására. Az első gyepápolót tavaly a mezőgazdasági kiállításon is bemutattuk. Drágult a szárítás — Milyen gondok jelentkez­tek a takarmányexport során? — A forró levegős szárítá­sú termékek költségeinek nö­vekedése csökkentette a ter­melési kedvet A megválto­zott gazdasági helyzetben egy­re kevesebb gazdaság volt képes a bizományosi értéke­sítésből adódó árbevételi el­húzódást elviselni. Ezek a té­nyezők éreztették hatásukat, így e tevékenységünk forgal­mazási tervét nem tudtuk tel­jesíteni, de lehetőségeink' sze­rint igyekeztünk partnergaz­daságaink részére minél na­gyobb árbevételt elérni. — Változott-e kiegészítő te­vékenységük? — A múlt évben a Pest megyei TESZÖV-től átvettük az agrokémiai laboratóriumot, s így tangazdaságainknak a szükséges vizsgálatokat el tudjuk végezni. A laborató­riumban a megrendeléseket késedelem nélkül teljesítettük, kívül álló nagyüzemek és a lakosság részére is folytattunk agrokémiai vizsgálatokat. — Kazánfalazó szolgáltatá­sunk naigy nehézségekkel küz­dött. Több mezőgazdasági üzem gazdaságtalannak tartot­ta és leállította, illetve csök­kentette á forróleveaős szá­rítók üzemeltetését, sorra mondták le az előre jelzett felúj ításokat, nagyjavításokat, így e tevékenységünk árbevé­teli tervét — annak ellenére, hogy ipari üzemeiknél keres­tünk megrendelést — nem tudtuk teljesíteni. Szervizszolgáltatásunk be­vált. s a keretében alkalma­zott új szolgáltatás, az áta­lánydíjas karbantartás is ked­velt. Az alkatrész-szállítással tagszövetkezeteinknek segítsé­get nyújtottunk, és forgal­munk az 1979. évinek több mint négyszerese volt. — A gazdasági társulás 1980-as tervét hogyan teljesí­tette? — Tervünket 2,9 százalék­kal túlteljesítettük, s ez az 1979. évi tervünknek 166,7 szá­zaléka. Nyereségünk az előző évinek 272,7 százaléka, és a tervezettet is sikerült túllép­ni. _: -,* Új növényfajták — Tervezik-e új takar­mánynövények bevezetését, ipari melléktermékek haszno­sítását? — Egy teljesen új gyorsta- karmány bevezetésével, az ácsai Vörös Október Tsz ta­pasztalatai alapján, már a múlt évben próbálkoztunk. Ez a növény a Tyfon, amelyet a tarlórépa és a kínai kel ke­resztezésével hoztak létre, s 8—10 hetes rövid tenyészidő után 50—80 tonna zöldtömeget ad hektáronként. Legeltetésre és betakarítva zöld'aitetésre is alkalmas, az állatok szívesen fogyasztják. A legeltető tö­megtakarmányok közül még a szudáni fű és a cirok az, ame­lyeket szélesebb körben ter­vezünk termeszteni. Melléktermék-hasznosítási tervünkben a kukoricaszáron kívül gabonaszalma, répafej és répaszelet, szőlő- és sörtör­köly keveréktakarmányokban való felhasználása szerepel. Ezáltal az imoortfehérje mennyiségét jelentősen csök­kentjük. Gy. Á. Gyűjteni, rendszerezni, bemutatni Törtei történetének krónikása Értő segítőkben nincsen hiány Lapozgatjuk a régi könyve­ket, csodáljuk kötésüket, il­lusztrációikat, régies betűtí­pusukat. Megannyi érték, hír­adás egy régmúlt világból, elfeledett gondolatokról. Gaz­dag a gyűjtemény, könyvek, folyóiratok, egyéb dokumen­tumok találhatók bekötve itt, közöttük a Ceglédi Hírlap jó néhány példánya is. Ami kö­zös bennük; Törteiről szólnak. Emitt egy adat, egy név, má­sutt egy cikk, a múltról, vagy a jelenről. Szépirodalmi vagy forrásértékű tanulmány, szin­te minden ágazata kéznél van a helytörténetet kedvelő, azt kutató érdeklődő számára. Kutatnak, rendszereznek A helyszín Törtei, Határ Ilona tanítónő lakása. A gyűj­temény -nem a véletlen műve. A helytörténeti szakkör szer­vezőjének tevékeny, kitartó munkája található benne. Minden település büszke a múltjára, történetére, ered­ményeire. És mindenütt van­nak olyanok, akik szívügyük­nek tekintik e múlt emlékeit gyűjteni, rendszerezni, köz­readni. Határ Ilona neve, munkája emiatt is szorosan összenőtt Törtellel. Lapozgatjuk a lassan már sárguló lapokat, a község ne­ve mindenütt megjelölve, a cikkek bekeretezve, figye­lemkeltő módon. — Nem volt könnyű létre­hozni mindezt — mondja a gyűjtő jogos büszkeséggel —, de természetesen nem ez az egyetlen feladatunk, melyet vállaltunk. Az írott, nyomta­tott dokumentumok mellett tárgyi emlékeket is gyűjtünk. Felkutatjuk, rendszerezzük, értékellj ük, s melyek arra ér­demesek, bemutatásra kerül­nek. Ezenkívül megörökít­jük a különféle szájhagyo­mányokat, népszokásokat, mindent, ami Törteihez tar­tozik. Mindent, ami fontos A honismereti szakkör gye­rekekből áll, kikhez a felnőt­tek, mint patronálok csatla­koznak. Feladat mindenki­nek jut. A gyerekek hol a veteránok visszaemlékezéseit jegyzik fel, hol műsorokat ál­lítanak össze, mint például Törtei fennállása ötszázadik évfordulójára is. A falu neve ugyanis fél évezrede szere­pelt először írásban, egy oklevélen. Külön album­ban található a község­ben megfordult több, híres ember fényképe, a műsorfü­Találnak minden eszközt Cegléd a hazai lapokban A Magyar Nemzet március 10-i száma Ceglédi léptékvál­tás, mezővárosból — város címmel terjedelmes tudósítást közölt a járási székhely életé­ről, fejlődéséről. ★ A Kertészet és Szőlészet március 5-i számában riportot közöl Alle Pállal, a TSZKER igazgatójával. Az igazgató a tervek kapcsán említést tett arról is, hogy Cegléden új élel­miszerüzletet szeretnének nyitni. ★ A Szabad Föld március 1-i száma a ceglédi Magyar­Szovjet Barátság Tsz gazda­boltjáról tudósít, amely külön­böző mezőgazdasági kisgépek­kel, eszközökkel készült fel a tavaszra. A boltba sok kiskert­tulajdonos jár vásárolni. ★ A Magyar Hírlap és a Bé­kés megyei Népújság március 6-án a Békésen megrendezett Bethlen Gábor-emlékkiállítás- ról tájékoztatta olvasóit. Az anyag jelentős részét dr. Tóth Pál ceglédi főorvos bocsátotta a kiállítás rendelkezésére, gyűjteményéből. M. E. zetek, meghívók. Egy másik- oan feljegyzések; üzletek, óvó-- dán, üzemegységek és min­den más jelentős létesítmény megnyitásának ideje, fonto- saob adatai. — Magam kis füzetekben gyűjtöm a szólásokat, nép­szokásokat — mutatja Határ Ilona. — Ebben az év napjai­hoz tartozó hiedelmek van­nak, a másikban a különféle családi, vagy társadalmi ese­ményekhez tartozó mesék, mondák. Mindent gyűjtünk, ami fontos, ami kell, hogy megmaradjon az utókor szá­mára. Összehasonlíthatatlanul szegényebbek lennénk ezek nélkül! Munkánk nem öncélú, igyekszünk a megszerzett du­dást, ismereteket eljuttatni másokhoz. Rendszeresen tar­tunk előadásoluit, felnőttek­nek, gyerekeknek. Néha írok egy-egy fontosabb dologról, eseményről az újságnak, is­merjenek meg minket másutt is, legyenek büszkék ered­ményeinkre, tiszteljék ve­lünk együtt múltunkat. Tör­tei krónikája 1945—1975-ig el­készült. Most rendezem az el­múlt öt esztendőt Tervem, hogy elkészítem a felszaba­dulás előtti idő eseménytárát, bár ez igen időigényes műn­lícl Kutatok a Nagykőrösi Le­véltárban, a Pest megyei Le­véltárban is. Mindenütt sze­retettel fogadtak, segítettek. A szülőfalu szeretete A kis szoba megtelik tör­ténelemmel. Régmúlt korok, emberek szólnak hozzánk, megannyi érdekesség, kincs, amit kezünkben foghatunk. Vajon mi lesz ezeknek- a to­vábbi sorsa? — Munkánk közös, hisz a cél is az — válaszol Határ Ilona. — Minden lehető se­gítséget megkapunk a taná­csi és más szervek vezetői­től, krónikásainktól. Terve­zik, hogy a régi, besnyői ál­talános iskola épületét meg­kapjuk a gyűjtemény számá­ra. Bár addig még igen sok munkánk lesz. Ha megvaló­sul, méltó otthont ad ennek a gyűjteménynek. Szülőfalum, lakóhelyem, Törtei emlékei­nek, történelmének. Csilléi Béla A díszteremben A költészet ünnepnapján Megélénkült a forgalom ezekben a napokban Cegléden, a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet Budai úti gaz­daboltjában. Bőven van műtrágya, fólia és többféle szivattyú, permetező közül választhatnak a kiskerttulajdonosok Apáti-Tóth Sándor (elvétele Cegléden lesz április 9-én, délután 16 órai kezdettel a városi tanács épületének eme­leti dísztermében a költészet napja Pest megyei megnyitó ünnepsége. Az ünnepen be­szédet mond dr. Barna Lajos, a Hazafias Népfront Pest me­gyei bizottságának elnöke, majd az Élet és Irodalom cí­mű folyóirat szerkesztőségi estjére kerül sor. A vendége­ket Jovánovics Miklós főszer­keszt ő mutatja be. A költészet napja alkalmából Ágh István, Bella István és Ladányi Mi­hály költők jönnek Ceglédre. Az ünnepi műsorban a hely­beli Erkel Ferenc Állami Ze­neiskola tanárai és diákjai szerepelnek. Nem marad el a szokásos könyvkiállítás, vásár és természetesen a dedikálás Tanácskozó nevelek A Pest megyei pedagógiai napok alkalmával Cegléden, a Várkonyi Iskola új épületében tartanak tanácskozást nevelé­si kérdésekről, tehetséggondo­zásról, április 8-án, délelőtt fél 10-től. Jó úton az utánpótlás A Ceglédi VSE labdarúgó- sízaikosztályánál az utóbbi há­rem-négy évben tervszerűen foglalkoznak az utánpótlás­nevelésével. Ez, az ifjúsági csapat két második és egy első helyezésében — a megyei if­júsági bajnokságban —, már megmutatkozik. Laborcz Ákos vezetésével 30—10 fiatal ismerkedik a sportág alapjaival az előkészí­tő csoportban, ök a heti há­rom edzésen megfelelő alapo­kat szerezhetnek, hogy utána a serdülők közé kerülhessenek. Pintér István edző irányításá­val évek óta a megyei serdülő- bajnokság élvonalában talál­kozhatunk velük. A korábbi versenylehetőség száma vi­szont sajnos, csökkent. Nin­csen, aki elvinné a gyereke­ket a vasárnapi mérkőzések­re, így hát vissza kellett lép­tetniük a Budapesit-bajnok- ságban szereplő csapatukat, Ennek pótlására városi baj­nokságot szerveztek, általános iskolák bevonásával. Ezzel a gondolattal továbbra is fog­lalkozni kell, jól meg kell szer­vezni ezt a versenysorozatot, hiszen ez lehet a továbblépés kulcsa. A szakosztály nagy gondja, hogy a labdarúgásban tehetsé­ges iskolai tanulók általában más sportágakban is az ügye­sebbek közé tartoznak. Az úttörő-olimpiai versenyeken igénybe veszik őket, így nem biztos, hogy a gyerekek vala­mennyi bajnoki találkozón ott lehetnek. Zátonyi László után most Vágó Gyula edzi az utánpót­lás cseperedőit, az ifjúságia­kat. Az eredmények figyelem­re méltóak, bár a mennyiségi normának — edzésenként 16—18-an dolgoznak —, nem tudtak eleget tenni. Az utóbbi évek jó szakmai munkája eredményeként megint a baj­noki címért versengenek a fiatalok. A közösségi szellem is kifogástalan. A jelenlegi if­júsági csapat kisebb-nagyobb változtatásokkal csaknem két éve együtt szerepel. Les.jobb­jaik: Kottái. Kelemen, Kovács és Fekete többször lehetőséget kaptak a felnőttek között is, bemutatkozásra. Az Országot Ifjúsági Kupa-sorozaton, amely tavaly ősszel indult, az együt­tes sorra jól vette az akadá­lyokat. Többek között az NB I-es Csepel legyőzésével már a legjobb nyolc között vannak. A következő fordulót — a legjobb négy közé jutásért —, április 1-én rendezik. A Vas­utas sporttelepen, délután négy órakor az U. Dózsa if­júsági csapata lesz az ellenfél. Az biztos, hogy a magyar lab­darúgás patinás klubjának if­júsági játékosai esélyesebbek a továbbjutásra, de figyelem­be véve a ceglédiek igyekeze­tét, akaratát, nem lesz köny- nyű dolguk. U. L. Vízilabda Gólparádé Cegléden KSI—Cegléd 14-11 [3-2, 3-4, 5-2, 3-3) Cegléd, 100 néző. Vezette: Tibai — Koós. Cegléd: Pásztor, Ungvári, Bóbis, Papp, Széki, Kelemen, Jezerniczky. Edző: Czigány Ká­roly. Csere: Tankó. Góllövők: Papp (4), Bóbis (3), Kelemen (2j, Ungvári, Tankó. Huszonöt gól esett az idény első mérkőzésén. Izgalmakban bővelkedő, fordulatokban gaz­dag találkozón, megérdemelt győzelmet aratott a kitűnő, fiatal játékosokból álló főváro­si csapat. A második játék­részben 3-6 után zsinórban négy gólt dobott a ceglédi együttes, a vezetést is meg­nyerte. E fegyvertény azon­ban sokat kivett a hazaiakból, és a 'harmadik negyed egyér­telmű KSI fölényt és biztos győzelmet hozott. A következő mérkőzés — ismét a KSI csapata ellen — Budapesten lesz. Beck Mihály ISSN OI3S-S600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents