Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-07 / 81. szám

1981. ÁPRILIS 7., KEDD x/unan Pro (Jrbe Százhalombatta A közösségért munkálkodtak Alighanem a közmegbecsülés egy-egy életút legszebb elismerése. Jutalma sok-sok fáradtságnak, erőfeszítés­nek, netán álmatlanul eltöltött éjszakáknak, s annak a sokszor kemény küzdelemnek, melyet egy-egy ember fizetség vagy ellenszolgáltatás nélkül áldoz a közösség­nek, annak a városnak, melyben él, vagy amelyhez szí­ve szerint kötődik. A közmegbecsülés egyik formája az elismerés. Ilyen a Pro Űrbe emlékérem is, melyet azon­ban ritkán és kevesek kaphatnak csak mar;. Százhalombattán, hazánk felszabadulásának 36. év­fordulóján két embert ért ez a megtiszteltetés. A városi tanács döntése alapján Csenterics Sándornak és Praczkó Józsefnek nyújtotta át a Pro Űrbe emlékérmet Szekeres József tanácselnök a városi ünnepségen. M etttassskás^ssz&szfé Csenterics Sándor neve ma már egyet jelent a városala­pítással; tettei, cselekedetei, valamint progresszív és szer­vező egyénisége a hőskorsza­kot idézi, azokat az. éveket, amikor a kukoricaföldeken — a kicsiny falu mellett — föl­épült az óriás hőerőmű, s kö­rülötte a majdani város. A százhalombattaiak gyak­ran emlegetik, s a mai napig tisztelettel és elismeréssel szólnak a munikásigazgató sze­mélyiségéről, aki a hatvanas években szinte éjt nappallá téve irányította a roppant építkezést, 50—60 vállalat *3—4 ezer munkását. Vezetésével, nemcsak a hőerőmű nőtt ki a földből, hanem az első lakóte­lep, az első óvoda és iskola is, majd sportpálya, csőnakházés egy sor más létesítmény, mely a város alapjait megvetette, s arculatát meghatározta. Csenterics Sándor lakatos szakmunkásként kezdte pálya­futását; a 30-as években ka­zánlakatosként a pécsi hőerő­műbe ment dolgozni, itt tan­folyamokat végezve tovább ké­pezte magát, azután a Bánya- és Kohómunkás Szakszerve­zethez tartozva főbizalmi lett. A felszabadulás után kinevez­ték a Kelenföldi Erőmű igaz­gatójává, másfél esztendő elteltével pedig az Áram- szolgáltató Vállalatok igaz­gatójává. Ezután a Nehézipari Minisztérium., erőpiűvi.. osztá­lyának vezetője, majd a Ma­gyar Villamosművek Tröszt igazgatója, végül a nehézipari miniszter helyettese lett. — Gyakorlatias típus vagyok — vallja Csenterics Sándor —, nem véglegesen vállaltam ezt a beosztást, s örültem, amikor a százhalombattai erőmű meg­építésével bíztak meg. Részt vettem az előkészítő munká­ban is, mint trösztigazgató és később mint miniszterhelyet­tes, a kivitelezésben azonban már a DHV igazgatójaként. Nagyon sok segítséget kaptam a megyei pártbizottságtól, mindvégig támogattak mun­kámban. — Hogyan emlékszik vissza erre a korszakra? — Az egész építkezés egy nagy-nagy emlék. Mindig az üzemben voltam, mindenkit ismertem; éjjel-nappal ment a munka. A lakásomon' közvet­len telefon volt az üzemmel; prémiummegvonás terhe mel­lett kötelező volt engem kár­mikor felhívni, éjszaka is, ha valami probléma adódott. Ilyenkor taxiba ültem, s 25 perc alatt ott voltam a hely­színen. Ha színházba vagy moziba mentem, mindig tud­ták még azt is a munkatár­saim, hogy melyik széken ülök — bármikor elhívhattak. — Kellemes és kellemetlen emlékek? — Voltak. A legkellemetle­nebb emlék: amikor tűz ütött ki az erőműben, s tönkrement sok-sok ember munkája. De ez sem okozott törést, az itt dolgozó kollektívák és a KISZ- esek hallatlan lendülettel el­takarították a romokat, s az első blokkal határidőre tud­tunk indulni. Egyébként egy- egy blokk üzembe állítása volt a legszebb emlék, túlzás nél­kül ühnepi pillanat. És hát szép emlék az is, ahogyan el­kezdett épülni maga a város. Előbb csak ideiglenes munkás- szállóként a barakképületek, aztán az első lakótömb, majd lakótelep, bölcsőde,' óvoda ... Emlékszem, mennyit harcol­tunk, hogy még több lakás le­gyen, majd hogy ne 4 tanter­mes iskola, hanem egy na­gyobb épüljön^ hogy legyen szolgáltatóház, meg sportpá­lya, meg közvilágítás. Sikerült aztán minden. Megszer­veztük az étkeztetést, önkén­tes rendőreinkkel a közbizton­ság felügyeletét, megépítettük a csónakházat a Duna-parton, aztán Balatonkenesén szerez­tünk egy 3 holdas telket, s rá­építettük a vállalati üdülőt és így tovább ... A Dunamenti Hőerőmű fel­építése és üzembe helyezése után Csenterics Sándor nyug­díjba ment. De nem • vonult vissza: a megyei pártbizottság tagjaként, a Vasasszakszerve­zet alelnökeként az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület elnökségi tagjaként továbbra is cselekvő részese a közéletnek. Idén júliusban lesz 70 éves. Munkáséletének egy- egy állomását két tucatnyi ki­tüntetés is jelzi, köztük a Munka Érdemrend arany fo­kozata, mellyel háromszor tüntették ki, s a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. Téglái tsz építőknek Praczkó Józsefet gyermek­kora óta ismerik Százhalom­battán. Nyolcéves volt, amikor szüleivel az erdélyi Maros- szentimréről ide költözött 1942-ben. Azóta .e város polgá­ra, s tegyük hozzá: tevékeny részese a közéletnek is. Mind­azok, akik az elmúlt tíz-húsz esztandőbsn házat építettek Százhalombattán, tanúsíthatják Praczkó József segítőfcsszségét. Ügy mondják, naki köszönhe­tő, hogy a helyi téglagyár nem zárt be, hogy a korszerűtlen technológia mellett is . évről évre ellátja a gyár az építke­ző városlakókat téglával. — Apám, anyám, nagy­anyám, az egész család tégla­gyári munkás volt — vallja. — Amikor leérettségiztem, ké­zenfekvő volt, hogy én is be­állók a sorba. Irodavezetőként, majd művezetőként, később gyárvezetőként dolgoztam. 1967-ben az érdi gyár vezeté­sét is rám bízták, 1974-ben pe­dig a Jörökbálinti gyárét is. — irányítása alatt virágzott fel a helyi téglagyár ... — Akkor, könnyű dolgunk volt, A két nagyvállalat még hgpri J,éit*eít, >az iegyetfen ipa­ri üzpmnek a téglagyár számí­tott. Több mint 130-an dolgoz­tak itt, s a hatvanas évek kö­zepén elértük a csúcsot: 23 millió volt az évi termelési ér­tők. Aztán, amikor munkába állt a DHV és a DKV, egy- csapásra megváltozott a hely­zet: tömegesen mentek el tő­lünk az emberek, kishíján be kellett csukni a kaput. — Hogyan sikerült mégis megmenteni a gyárat? — A kényszer sok mindenre rávitt bennünket; módosítot­tuk a termékszerkezetet, gyár­tottunk falazóblokkokat, meg­szerveztük a kalákabrigádo­kat ... Hogy mi ez? Nos, aki­nek építkezéshez téglára volt szüksége, vagy aki . egy kis többletkeresethez akart jutni, jött hozzánk dolgozni munka­idő után. Ez még a mai napig is így megy; nagyon sok DKV-s dolgozó vállal nálunk alkalmi munkát. És higgye el: bármennyire elavult is a tech­nológia, még mindig ott tar­tunk, hogy 100 forint termelé­si értéket hetvenegynéhány fo­rintból állítunk elő. Ugyanak­kor ellátjuk téglával nemcsak Százhalombattát, hanem a környékét is. Ezt tudják egyébként az építkezők is: kedvezményesen is hozzájuthat­nak negyedosztályú termé­keinkhez, főként a battaiak. — A hatodik ötéves tervben egy új téglagyár építése is sze­repel a térségben... — Addig kell kihúznunk, re­mélem, sikerül. Temérdek gondtól és költ­ségtől mentette meg ez idáig az építkező városlakókat a há­rom gyár igazgatója. De szol­gálta másként is a közösséget: Nem volt olyan egylet Száz­halombattán — mondja moso­lyogva —, aminek ne lettem volna a tagja. Tanácstagként előbb a téglagyári körzetben, később az újtelepi kerületben tevékenykedett. Részt vett és vesz a városi pártbizottság munkájában, sportegyesületek és társadalmi szervezetek tag­jaként éli a közösségi embe­rek életét. MBATTAI ulan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kiváló társadalmi munkáért Második lett a város A közvagyon gyarapításában vállalt társadalmi munka ön­magában is gyümölcsöző: mindenki hasznára gazdagodik a város. A jutalom: egy-egy új sportpálya, óvoda vagy jár­da. Százhalombatta a Pest me­gye városai között hirdetett településfejlesztési versenyben a második helyezést érte el. A kitüntető oklevelet a felsza­badulásunk 36. évfordulója al­kalmából rendezett városi ünnepségen nyújtotta át dr. Arató András, az MSZMP. Pest megyei Bizottságának titkára BalázS Gézánénak, a városi pártbizottság első' tit­kárának. Ám a város sem maradt adós: Kiváló társadalmi mun­káért elismerést adományo­zott Ritter Józsefnek, a HFN kertvárosi körzeti bizottsága titkárának, és Horváth Gábor­nak, a Dunai Kőolajipari Vál­lalat dolgozójának. A kitünte­téseket Szekeres József ta­nácselnök adta át. Őszintén és kritikusan Befejezték tanácskozá­saikat Százhalombatta if- j ákommunistái. Városszer­te megvitatták a fiatalok a kongresszusi levelei, szá­mot aütak eddigi munká­jukról, felsorolták eredmé­nyeiket és bevallották si­kertelenségeiket is. Megfo­galmazták akcióprogram­jukban rögzítendő felada- p tálkát, majd újjáválasztot- ^ iák vezető tesíületeiket. í A beszámoló és vezető- ^ ségválasztó tag- és küldiitt- 'j gyűlések tapasztalatainak ^ összegzésére Sinka Lászlót, ^ a KISZ városi bizottságá- f naiv titkárát kértük meg. — Igen aktívak és fiatalo­san szenvedélyeseik voltaik ezelk a gyűlések. Nagyon sok fiatal felszólalt, többségük újító és jobbító javaslatokat is megfogalmazott. — Néhány példát erre. — A Dunai Kőolajipari Vál­lalat iíjúkocnmuinistái ismét Tanácsadás és vásárlás Lakberendezési bemutató Számolatlanul akad fiatal család Százhalombattán, amely nem is oly régen költö­zött új lakásba. Gondjaik egyike, de talán legszebbike, hogyan rendezzék be új ottho­nukat, s főként honnan? Ta­lán kapnak választ kérdésük­re, vagy legalábbis tanácsot azon a bemutatón, amelyet április 9-én nyitnak meg Ér­den, a Benta-völgye Tsz kul­túrházában, a Felszabadulás útja 29. szám alatt. Á lakbe­rendezési bemutatón különbö­ző bútorokat, szőnyegeket, függönyöket láthatnak az ér­deklődők, s a tanácsadás meg­hallgatása után akár vásárol­hatnak is. A bemutatót április 17-ig tekinthetik meg a százhalom­battaiak is. A fény áramot takarít meg szép feladatra vállalkoztak. A DKV harmadik beruházási ütemének sikeres megvalósí­tása után fölajánlották, hogy a negyedük ütem fölött is véd­nökséget vállalnak. A katali­tikus krakkíizem megépítése a korábbinál sokkal nagyobb szervezettséget, összehangolt munkát, s lendületet követel meg a fiataloktól is. A válla­lat KISZ-esei méltóak erre a feladatra, s a KISZ KB egy­másután két ízben elnyert vörös vándorzászlaja kötelez is. Csatlakoztak hozzájuk a kőolajipari beruházáson dol­gozó vállalatok fiataljai. — Mi jellemezte a DHV ifjúkommunistáinak küldött- gyűlését? — Az őszinteség és a kri­tikus hangvétel. Nagyon so­kan felszólaltak a vitában, el­sősorban a mozgalmi munka színvonalának, javítását sür­getve. Külön hangsúlyt ka­pott — nemcsak a DHV-nál, hanem valamennyi KlSZ-szer- vezetnél — az ifjúsági ver­senymozgalmak továbbfejlesz­tése. — És most, a tag-, illetve küldöttgyűlések után? — Készülnek Százhalombat­ta fiataljai az április 11-én megtartandó városi küldött- gyűlésre, Tollhegyen Nem tudni, mi lehet a titka vagy legalábbis ma­gyarázata annak, hogy gyorsabban nő a beton, mint fű, fa és virág. Ta­lán jobb talajba ültetik, gondosabban ápolják, buz­góbban locsolják, netán ügyesebben kezelik-perme- tezik? Rejtély. Bizottság bizottság után alakul, szak­értők és lelkes önkéntesek keresik, kutatják pedig a módját és lehetőségét, mi­ként tegyék versenyképes­sé a zöldvegetációt — mindhiába. Akcióprogram ide, versenymozgalom oda, a beton gyorsabb, szívó- sabb, életképesebb. Vagy jobban menedzse­lik? Nos, a közelmúltban ez a képtelen gyanú vert gyökeret sokakban a Pan­nónia lakótelepen. Tör­tént ugyanis, hogy az itt- lévő négy kockaépület kö­zött üresen maradt egy meglehetősen tágas tér. Tér, tér ... — morfondíroz­tak az itt élők —, megvan! Játszótér! Nosza, küldött­ség, kérvény, beadvány, tanácstagi javaslat: legyen a térből játszótér, pázsit­tal, bokrokkal övezve. A deputáció megjárta a vá­rosházát, annak is a mű­szaki osztályát, ahol kide­rült, hogy a várostervező sosem volt gyerek, ellenke­zőleg: bizonyára eleve au­tósnak született, követke­zésképpen nem játszóte­ret, hanem autóparkolót tervezett a lakótelep köze­pére. Na de hát csak el lehet térni egy ilyen terv­től? Mire az illetékesek: hát, talán. Mindenesetre megpróbáljuk. Talán így. esetleg úgy, de mindenkép­pen keresünk megoldást. Kerestek. A minap, kivi­telezőket meghazudtoló, pél­dátlan gyorsasággal a te­ret... lebetonozták. Valamennyien osztozunk a Pannónia lakótelep csa­ládjainak felháborodásá­ban, de óva intjük őket holmi túlzó, s főként igaz­ságtalan kijelentésektől, miszerint a beton már el­érte volna az emberi feje­ket is. Megnyílt a gazdabolt Régi álma-vágya teljesült a százhalombattai gazdáknak. Mindazoknak, akik kertész­kednek, zöldséget, gyümölcsöt termelnek vagy állatot te­nyésztenek. A várva várt gaz­dabolt ugyanis a napokban megnyitotta ajtaját az Óvá­rosban. A bolt április 2-án már vásárlókat fogadott; induló készlete elérte a 40Ó ezer fo­rint értéket. A gazdabolt pon­tos neve egyébként: mező­gazdasági szeráru- és háztar- tási-vegyíáru üzlet. A kétsze­mélyes boltot délelőtt fél 9-től fél 12-ig éá délután fél 2-től fél 6-ig kereshetik fel a vá­sárlók. Az árukészletet a felmerülő igények szerint bővítik, s le­hetőség van arra is, hogy na­gyobb gépeket, mezőgazdasá­gi eszközöket előjegyzés útján ugyancsak itt szerezzenek ba a városlakók. Mit, hol, mikor? A naplény, a világosság villamos energiát takarít meg. A nyári időszámítás előnyeit a Duna- menti Hőerőműben közvetlenül is tapasztalják; a csúcsidőszakokban a termelőblokkok teljesítményét csökkenteni lehet, sőt egyeseket le is állíthatnak, hogy a szokásos karbantartó nagyjavítást elvégez­hessék. Rendezvények. Április 8-án, délután 4 órai kezdettél tart­ja soron következő foglalkozá­sát a kismamaklub, az MHSZ- bázison. Április 14-én a városi ta­nács nagytermében Radnóti Miklós költészetéről rendha­gyó irodalmi órát tartanak. A déli 12 órakor kezdődő ren­dezvény előadója Múzsái And­rás folk-beat énekes. Ugyancsak ezen a napon és déli 12 órakor kezdődik Ré­gészet címmel az az előadás, melyet Mitták Ferenc tart a Ságvári iskolában a földrajzi fakultáció keretében. Színház. Két ízben szervez­nek csoportos színházlátoga­tást Budapestre. Április 7-én a Játékszínbe a Komédiások, április 9-én a Várszínházba A lovakat lelövik, ugye? című előadások megtekintésére. Autóbuszok este háromnegyed 6-kor indulnak a Százhalom étterem elől. Mozi. Újabb sorozata kezdő­dik el az iskolamozinak a Ba­rátság művelődési házban. Az első vetítésre április 13-án ke­rül sor a felső tagozatos kis­diákoknak, akiket délután ne­gyed 3-kor autóbusz szállít el a DKV-hoz. A film címe: Szí­nes tintákról álmodom. A Hága szálló műsora: áp­rilis 7-én: Kojak Budapesten. Április 14-én: Rafferti és a lá­nyok. Az előadások este fél hétkor kezdődnek. Óvárosi mozi műsora: Ápri­lis 7-én: Svéd, akinek nyo­ma veszett — svéd—magyar— NSZK-film. Április 11—12-én: Nyolcadik utas a halál — — amerikai film. Április 13— 14-én: Lövések holdfénynél. Az előadások este 6 órakor kez­dődnek. Az oldalt irta: Tamási István Fotó: Bozsán Péter l

Next

/
Thumbnails
Contents