Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-07 / 81. szám
1981. ÁPRILIS 7., KEDD x/unan Pro (Jrbe Százhalombatta A közösségért munkálkodtak Alighanem a közmegbecsülés egy-egy életút legszebb elismerése. Jutalma sok-sok fáradtságnak, erőfeszítésnek, netán álmatlanul eltöltött éjszakáknak, s annak a sokszor kemény küzdelemnek, melyet egy-egy ember fizetség vagy ellenszolgáltatás nélkül áldoz a közösségnek, annak a városnak, melyben él, vagy amelyhez szíve szerint kötődik. A közmegbecsülés egyik formája az elismerés. Ilyen a Pro Űrbe emlékérem is, melyet azonban ritkán és kevesek kaphatnak csak mar;. Százhalombattán, hazánk felszabadulásának 36. évfordulóján két embert ért ez a megtiszteltetés. A városi tanács döntése alapján Csenterics Sándornak és Praczkó Józsefnek nyújtotta át a Pro Űrbe emlékérmet Szekeres József tanácselnök a városi ünnepségen. M etttassskás^ssz&szfé Csenterics Sándor neve ma már egyet jelent a városalapítással; tettei, cselekedetei, valamint progresszív és szervező egyénisége a hőskorszakot idézi, azokat az. éveket, amikor a kukoricaföldeken — a kicsiny falu mellett — fölépült az óriás hőerőmű, s körülötte a majdani város. A százhalombattaiak gyakran emlegetik, s a mai napig tisztelettel és elismeréssel szólnak a munikásigazgató személyiségéről, aki a hatvanas években szinte éjt nappallá téve irányította a roppant építkezést, 50—60 vállalat *3—4 ezer munkását. Vezetésével, nemcsak a hőerőmű nőtt ki a földből, hanem az első lakótelep, az első óvoda és iskola is, majd sportpálya, csőnakházés egy sor más létesítmény, mely a város alapjait megvetette, s arculatát meghatározta. Csenterics Sándor lakatos szakmunkásként kezdte pályafutását; a 30-as években kazánlakatosként a pécsi hőerőműbe ment dolgozni, itt tanfolyamokat végezve tovább képezte magát, azután a Bánya- és Kohómunkás Szakszervezethez tartozva főbizalmi lett. A felszabadulás után kinevezték a Kelenföldi Erőmű igazgatójává, másfél esztendő elteltével pedig az Áram- szolgáltató Vállalatok igazgatójává. Ezután a Nehézipari Minisztérium., erőpiűvi.. osztályának vezetője, majd a Magyar Villamosművek Tröszt igazgatója, végül a nehézipari miniszter helyettese lett. — Gyakorlatias típus vagyok — vallja Csenterics Sándor —, nem véglegesen vállaltam ezt a beosztást, s örültem, amikor a százhalombattai erőmű megépítésével bíztak meg. Részt vettem az előkészítő munkában is, mint trösztigazgató és később mint miniszterhelyettes, a kivitelezésben azonban már a DHV igazgatójaként. Nagyon sok segítséget kaptam a megyei pártbizottságtól, mindvégig támogattak munkámban. — Hogyan emlékszik vissza erre a korszakra? — Az egész építkezés egy nagy-nagy emlék. Mindig az üzemben voltam, mindenkit ismertem; éjjel-nappal ment a munka. A lakásomon' közvetlen telefon volt az üzemmel; prémiummegvonás terhe mellett kötelező volt engem kármikor felhívni, éjszaka is, ha valami probléma adódott. Ilyenkor taxiba ültem, s 25 perc alatt ott voltam a helyszínen. Ha színházba vagy moziba mentem, mindig tudták még azt is a munkatársaim, hogy melyik széken ülök — bármikor elhívhattak. — Kellemes és kellemetlen emlékek? — Voltak. A legkellemetlenebb emlék: amikor tűz ütött ki az erőműben, s tönkrement sok-sok ember munkája. De ez sem okozott törést, az itt dolgozó kollektívák és a KISZ- esek hallatlan lendülettel eltakarították a romokat, s az első blokkal határidőre tudtunk indulni. Egyébként egy- egy blokk üzembe állítása volt a legszebb emlék, túlzás nélkül ühnepi pillanat. És hát szép emlék az is, ahogyan elkezdett épülni maga a város. Előbb csak ideiglenes munkás- szállóként a barakképületek, aztán az első lakótömb, majd lakótelep, bölcsőde,' óvoda ... Emlékszem, mennyit harcoltunk, hogy még több lakás legyen, majd hogy ne 4 tantermes iskola, hanem egy nagyobb épüljön^ hogy legyen szolgáltatóház, meg sportpálya, meg közvilágítás. Sikerült aztán minden. Megszerveztük az étkeztetést, önkéntes rendőreinkkel a közbiztonság felügyeletét, megépítettük a csónakházat a Duna-parton, aztán Balatonkenesén szereztünk egy 3 holdas telket, s ráépítettük a vállalati üdülőt és így tovább ... A Dunamenti Hőerőmű felépítése és üzembe helyezése után Csenterics Sándor nyugdíjba ment. De nem • vonult vissza: a megyei pártbizottság tagjaként, a Vasasszakszervezet alelnökeként az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnökségi tagjaként továbbra is cselekvő részese a közéletnek. Idén júliusban lesz 70 éves. Munkáséletének egy- egy állomását két tucatnyi kitüntetés is jelzi, köztük a Munka Érdemrend arany fokozata, mellyel háromszor tüntették ki, s a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. Téglái tsz építőknek Praczkó Józsefet gyermekkora óta ismerik Százhalombattán. Nyolcéves volt, amikor szüleivel az erdélyi Maros- szentimréről ide költözött 1942-ben. Azóta .e város polgára, s tegyük hozzá: tevékeny részese a közéletnek is. Mindazok, akik az elmúlt tíz-húsz esztandőbsn házat építettek Százhalombattán, tanúsíthatják Praczkó József segítőfcsszségét. Ügy mondják, naki köszönhető, hogy a helyi téglagyár nem zárt be, hogy a korszerűtlen technológia mellett is . évről évre ellátja a gyár az építkező városlakókat téglával. — Apám, anyám, nagyanyám, az egész család téglagyári munkás volt — vallja. — Amikor leérettségiztem, kézenfekvő volt, hogy én is beállók a sorba. Irodavezetőként, majd művezetőként, később gyárvezetőként dolgoztam. 1967-ben az érdi gyár vezetését is rám bízták, 1974-ben pedig a Jörökbálinti gyárét is. — irányítása alatt virágzott fel a helyi téglagyár ... — Akkor, könnyű dolgunk volt, A két nagyvállalat még hgpri J,éit*eít, >az iegyetfen ipari üzpmnek a téglagyár számított. Több mint 130-an dolgoztak itt, s a hatvanas évek közepén elértük a csúcsot: 23 millió volt az évi termelési értők. Aztán, amikor munkába állt a DHV és a DKV, egy- csapásra megváltozott a helyzet: tömegesen mentek el tőlünk az emberek, kishíján be kellett csukni a kaput. — Hogyan sikerült mégis megmenteni a gyárat? — A kényszer sok mindenre rávitt bennünket; módosítottuk a termékszerkezetet, gyártottunk falazóblokkokat, megszerveztük a kalákabrigádokat ... Hogy mi ez? Nos, akinek építkezéshez téglára volt szüksége, vagy aki . egy kis többletkeresethez akart jutni, jött hozzánk dolgozni munkaidő után. Ez még a mai napig is így megy; nagyon sok DKV-s dolgozó vállal nálunk alkalmi munkát. És higgye el: bármennyire elavult is a technológia, még mindig ott tartunk, hogy 100 forint termelési értéket hetvenegynéhány forintból állítunk elő. Ugyanakkor ellátjuk téglával nemcsak Százhalombattát, hanem a környékét is. Ezt tudják egyébként az építkezők is: kedvezményesen is hozzájuthatnak negyedosztályú termékeinkhez, főként a battaiak. — A hatodik ötéves tervben egy új téglagyár építése is szerepel a térségben... — Addig kell kihúznunk, remélem, sikerül. Temérdek gondtól és költségtől mentette meg ez idáig az építkező városlakókat a három gyár igazgatója. De szolgálta másként is a közösséget: Nem volt olyan egylet Százhalombattán — mondja mosolyogva —, aminek ne lettem volna a tagja. Tanácstagként előbb a téglagyári körzetben, később az újtelepi kerületben tevékenykedett. Részt vett és vesz a városi pártbizottság munkájában, sportegyesületek és társadalmi szervezetek tagjaként éli a közösségi emberek életét. MBATTAI ulan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kiváló társadalmi munkáért Második lett a város A közvagyon gyarapításában vállalt társadalmi munka önmagában is gyümölcsöző: mindenki hasznára gazdagodik a város. A jutalom: egy-egy új sportpálya, óvoda vagy járda. Százhalombatta a Pest megye városai között hirdetett településfejlesztési versenyben a második helyezést érte el. A kitüntető oklevelet a felszabadulásunk 36. évfordulója alkalmából rendezett városi ünnepségen nyújtotta át dr. Arató András, az MSZMP. Pest megyei Bizottságának titkára BalázS Gézánénak, a városi pártbizottság első' titkárának. Ám a város sem maradt adós: Kiváló társadalmi munkáért elismerést adományozott Ritter Józsefnek, a HFN kertvárosi körzeti bizottsága titkárának, és Horváth Gábornak, a Dunai Kőolajipari Vállalat dolgozójának. A kitüntetéseket Szekeres József tanácselnök adta át. Őszintén és kritikusan Befejezték tanácskozásaikat Százhalombatta if- j ákommunistái. Városszerte megvitatták a fiatalok a kongresszusi levelei, számot aütak eddigi munkájukról, felsorolták eredményeiket és bevallották sikertelenségeiket is. Megfogalmazták akcióprogramjukban rögzítendő felada- p tálkát, majd újjáválasztot- ^ iák vezető tesíületeiket. í A beszámoló és vezető- ^ ségválasztó tag- és küldiitt- 'j gyűlések tapasztalatainak ^ összegzésére Sinka Lászlót, ^ a KISZ városi bizottságá- f naiv titkárát kértük meg. — Igen aktívak és fiatalosan szenvedélyeseik voltaik ezelk a gyűlések. Nagyon sok fiatal felszólalt, többségük újító és jobbító javaslatokat is megfogalmazott. — Néhány példát erre. — A Dunai Kőolajipari Vállalat iíjúkocnmuinistái ismét Tanácsadás és vásárlás Lakberendezési bemutató Számolatlanul akad fiatal család Százhalombattán, amely nem is oly régen költözött új lakásba. Gondjaik egyike, de talán legszebbike, hogyan rendezzék be új otthonukat, s főként honnan? Talán kapnak választ kérdésükre, vagy legalábbis tanácsot azon a bemutatón, amelyet április 9-én nyitnak meg Érden, a Benta-völgye Tsz kultúrházában, a Felszabadulás útja 29. szám alatt. Á lakberendezési bemutatón különböző bútorokat, szőnyegeket, függönyöket láthatnak az érdeklődők, s a tanácsadás meghallgatása után akár vásárolhatnak is. A bemutatót április 17-ig tekinthetik meg a százhalombattaiak is. A fény áramot takarít meg szép feladatra vállalkoztak. A DKV harmadik beruházási ütemének sikeres megvalósítása után fölajánlották, hogy a negyedük ütem fölött is védnökséget vállalnak. A katalitikus krakkíizem megépítése a korábbinál sokkal nagyobb szervezettséget, összehangolt munkát, s lendületet követel meg a fiataloktól is. A vállalat KISZ-esei méltóak erre a feladatra, s a KISZ KB egymásután két ízben elnyert vörös vándorzászlaja kötelez is. Csatlakoztak hozzájuk a kőolajipari beruházáson dolgozó vállalatok fiataljai. — Mi jellemezte a DHV ifjúkommunistáinak küldött- gyűlését? — Az őszinteség és a kritikus hangvétel. Nagyon sokan felszólaltak a vitában, elsősorban a mozgalmi munka színvonalának, javítását sürgetve. Külön hangsúlyt kapott — nemcsak a DHV-nál, hanem valamennyi KlSZ-szer- vezetnél — az ifjúsági versenymozgalmak továbbfejlesztése. — És most, a tag-, illetve küldöttgyűlések után? — Készülnek Százhalombatta fiataljai az április 11-én megtartandó városi küldött- gyűlésre, Tollhegyen Nem tudni, mi lehet a titka vagy legalábbis magyarázata annak, hogy gyorsabban nő a beton, mint fű, fa és virág. Talán jobb talajba ültetik, gondosabban ápolják, buzgóbban locsolják, netán ügyesebben kezelik-perme- tezik? Rejtély. Bizottság bizottság után alakul, szakértők és lelkes önkéntesek keresik, kutatják pedig a módját és lehetőségét, miként tegyék versenyképessé a zöldvegetációt — mindhiába. Akcióprogram ide, versenymozgalom oda, a beton gyorsabb, szívó- sabb, életképesebb. Vagy jobban menedzselik? Nos, a közelmúltban ez a képtelen gyanú vert gyökeret sokakban a Pannónia lakótelepen. Történt ugyanis, hogy az itt- lévő négy kockaépület között üresen maradt egy meglehetősen tágas tér. Tér, tér ... — morfondíroztak az itt élők —, megvan! Játszótér! Nosza, küldöttség, kérvény, beadvány, tanácstagi javaslat: legyen a térből játszótér, pázsittal, bokrokkal övezve. A deputáció megjárta a városházát, annak is a műszaki osztályát, ahol kiderült, hogy a várostervező sosem volt gyerek, ellenkezőleg: bizonyára eleve autósnak született, következésképpen nem játszóteret, hanem autóparkolót tervezett a lakótelep közepére. Na de hát csak el lehet térni egy ilyen tervtől? Mire az illetékesek: hát, talán. Mindenesetre megpróbáljuk. Talán így. esetleg úgy, de mindenképpen keresünk megoldást. Kerestek. A minap, kivitelezőket meghazudtoló, példátlan gyorsasággal a teret... lebetonozták. Valamennyien osztozunk a Pannónia lakótelep családjainak felháborodásában, de óva intjük őket holmi túlzó, s főként igazságtalan kijelentésektől, miszerint a beton már elérte volna az emberi fejeket is. Megnyílt a gazdabolt Régi álma-vágya teljesült a százhalombattai gazdáknak. Mindazoknak, akik kertészkednek, zöldséget, gyümölcsöt termelnek vagy állatot tenyésztenek. A várva várt gazdabolt ugyanis a napokban megnyitotta ajtaját az Óvárosban. A bolt április 2-án már vásárlókat fogadott; induló készlete elérte a 40Ó ezer forint értéket. A gazdabolt pontos neve egyébként: mezőgazdasági szeráru- és háztar- tási-vegyíáru üzlet. A kétszemélyes boltot délelőtt fél 9-től fél 12-ig éá délután fél 2-től fél 6-ig kereshetik fel a vásárlók. Az árukészletet a felmerülő igények szerint bővítik, s lehetőség van arra is, hogy nagyobb gépeket, mezőgazdasági eszközöket előjegyzés útján ugyancsak itt szerezzenek ba a városlakók. Mit, hol, mikor? A naplény, a világosság villamos energiát takarít meg. A nyári időszámítás előnyeit a Duna- menti Hőerőműben közvetlenül is tapasztalják; a csúcsidőszakokban a termelőblokkok teljesítményét csökkenteni lehet, sőt egyeseket le is állíthatnak, hogy a szokásos karbantartó nagyjavítást elvégezhessék. Rendezvények. Április 8-án, délután 4 órai kezdettél tartja soron következő foglalkozását a kismamaklub, az MHSZ- bázison. Április 14-én a városi tanács nagytermében Radnóti Miklós költészetéről rendhagyó irodalmi órát tartanak. A déli 12 órakor kezdődő rendezvény előadója Múzsái András folk-beat énekes. Ugyancsak ezen a napon és déli 12 órakor kezdődik Régészet címmel az az előadás, melyet Mitták Ferenc tart a Ságvári iskolában a földrajzi fakultáció keretében. Színház. Két ízben szerveznek csoportos színházlátogatást Budapestre. Április 7-én a Játékszínbe a Komédiások, április 9-én a Várszínházba A lovakat lelövik, ugye? című előadások megtekintésére. Autóbuszok este háromnegyed 6-kor indulnak a Százhalom étterem elől. Mozi. Újabb sorozata kezdődik el az iskolamozinak a Barátság művelődési házban. Az első vetítésre április 13-án kerül sor a felső tagozatos kisdiákoknak, akiket délután negyed 3-kor autóbusz szállít el a DKV-hoz. A film címe: Színes tintákról álmodom. A Hága szálló műsora: április 7-én: Kojak Budapesten. Április 14-én: Rafferti és a lányok. Az előadások este fél hétkor kezdődnek. Óvárosi mozi műsora: Április 7-én: Svéd, akinek nyoma veszett — svéd—magyar— NSZK-film. Április 11—12-én: Nyolcadik utas a halál — — amerikai film. Április 13— 14-én: Lövések holdfénynél. Az előadások este 6 órakor kezdődnek. Az oldalt irta: Tamási István Fotó: Bozsán Péter l
