Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-04 / 80. szám

1981. ÁPRILIS 4., SZOMBAT MfZa jf xr/ímano Felvonták az állami zászlót A hála, a kegyelet, az emlékezés virágai Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, továbbá a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja, va­lamint politikai és társadal­mi életünk sok más vezető személyisége. Részt vettek az ünnepségen a budapesti dip­lomáciai képviseletek vezetői is. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekez­dése alapján az országgyűlést 1981. április 16-án, csütörtö­kön délelőtt 11 órára össze­hívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze napi­rendjére az államigazgatási el­járás általános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény módosítására és egységes szö­vegére vonatkozó törvényja­vaslatot, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnökének tá-. jákoztatóját a bank tevékeny­ségéről az V. ötéves terv idő­szakában. Kádár János és Németh Károly Budapesten, a Szabadság téren a szovjet hősök emlékművét koszorúzza Hazánk felszabadulásának 86. évfordulója alkalmából tegnap reggel ünnepélyes kül­sőségek között, katonai tisz­teletadással felvonták a ma­gyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél. Zászlófelvonási ünnepség volt péntek reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren is, ahol ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás­sal az állami zászlót vonták fel. ★ Felszabadulásunk évfordu­lója alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága, a Mi­nisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a szov­jet hősök Szabadság téri em­lékművénél. Az Elnöki Tanács nevében Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács. elnöke és Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke helyeztek ko­szorút az emlékmű talapza­tára. Az MSZMP Központi Bizottságának koszorúját Ká­dár János, a Központi Bi­zottság első titkára és Né­meth Károly, a Központi Bi­zottság titkára, á Politikai Bi­zottság tagjai helyezték el. A Minisztertanács részéről Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Borbándi Já­nos miniszterelnök-helyettes koszorúzott. A Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetsége budapesti nagykövet­ségének nevében Vlagyimir Pavlov nagykövet, Valerij Muszatov_ követ-tanácsos és Anatoli) Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé he­lyezte el a kegyelet és a meg­emlékezés koszorúját. Az emlékmű talapzatán el­helyezték a hála és a meg­emlékezés koszorúját a dip­lomáciai testületek, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, a KISZ Közpon­ti Bizottsága, a Magyar Par- tizánszóvetség, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság kép­viselői, a magyar fegyveres erők vezetői és az idiglene- sen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képvise­lői is. Végül a Fővárosi Ta­nács, majd a főváros dolgo­zói adóztak tisztelettel a szov­jet hősök emlékének. Koszorúzási ünnepség volt péntek délelőtt hazánk nem­zeti ünnepének tiszteletére a Hősök terén, a magyar hősök emlékművénél is. A koszorúzási ünnepsége­ken részt vett Benke Valé­ria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Ma- róthy László, Méhes ' Lajos, Díszelőadás az Erkel Színházban Felszabadulásunk előesté­jén, pénteken az Erkel Szín­házban díszelőadáson mutat­ták be Bartók Béla, A kék­szakállú herceg vára című operáját, A fából faragott ki­rályfi és A csodálatos man­darin című táncjátékát. Az előadáson részt vettek Havasi Ferenc és Óvári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, továbbá az Elnöki Tanács és a kormány több tagja és a politikai és társadalmi élet több más ve­zető személyisége. Jelen volt az előadáson Vlagyimir Pav­lov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete, valamint a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tag­ja is. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Mihály András Kossuth-díjas, kiváló művész, a JVlagyar Állami Operaház igazgatója köszön­tötte az ünnepi előadás részt­vevőit. Nemzeti zászló és oklevél Veresegyházon, a Váci Mi­hály Művelődési Házban ren­dezték a nagyközség felsza­badulási ünnepségét, amelyen dr. Szabó Gyula, a gödöllői járási pártbizottság , titkára emlékezett ünnepi beszédé­ben a felszabadulás jelentősé­gére. Egyebek közt hangsú­lyozta, hogy akik itt, Veres­egyházon ünnepelnek, azok az utóbbi időben is igen so­kat fáradoztak a község fej­lődéséért. Az ünnepségen ad­ták át a megyei településfej-, lesztési versenyben immár harmadik alkalommal első helyezést elért nagyközségnek az oklevelet és azt a vándor­zászlót, amelyet már végleg magukénak tudhatnak. A nagyközség lakossága megkapta a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa által adományozott oklevelet és nemzeti zászlót. Ezeket Raft Miklós, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnökhelyet­tese, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának tagja nyúj­totta , át Gyenizse Ferencnek, a HNF nagyközségi bizottsá­ga titkárának. Ezt követően tizennyolc helybeli lakosnak adták át a Veresegyházért emlékplaket- tet. Településfejlesztési verseny Az első helyen: Gödöllő, Veresegyház és Tápiógyörgye Öt esztendő alatt 1,85 milliárd forintot ért a társadalmi összefogás a megyében Lapunk március 12-i, illetve 27-i számában röviden hírt adtunk arról, hogy a település­fejlesztést segítő társadalmi versenyt meghirdető két társ­testület, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága, vala­mint a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának elnöksé­ge értékelte e nemes vetélke­dés 1980. évi eredményeit. Ta­valy a társadalmi munka össz­értéke 530 millió forintot tett ki, s ez egy lakosra számítva 545 forint. Mind többen érzik magukénak Gazdag hagyományai van­nak ma már Pest megyében a társadalmi összefogásnak, a településfejlesztést sokféle mó­don segítő önzetlen áldozat- készségnek. E hagyományokat mind többen tartják a magu­kénak : évről évre folyamatosan emelkedik a társadalmimunka- akciókban részt vevő lakosok tábora — ma a megyében élőknek húsz százaléka tarto­zik ide —, s ezt igazolja az is, hogy például 1980-ban 125 mil­lió forinttal volt nagyobb a fejlesztések e különleges fe­dezete, mint 1979-ben. Az egyetlen év alatt végbement nagyarányú emelkedés ugyan nem választható el az ötödik ötéves terv befejező szakaszá­tól, tehát különböző beruházá­soknak a tervidőszak végére történő befejezésétől, ám szo­rosan kapcsolható ahhoz a fölismeréshez is, hogy az ösz- szefogás eredményei jelentősen megnövelik a hivatalos fej­lesztési források adta lehető­ségeket, főként a legégetőbb teendőknél, így a gyermekin­tézmények hálózatának bőví­tésénél. Három településcsoportban jelöli ki a résztvevők helyét a versenykiírás, a városok, a nagyközségek és a községek el­különítésével adva keretet a reális értékeléshez. Az 1980. évi eredmények alapján a vá­rosok közül az első helyet Gö­döllő szerezte meg, az egy la­kosra jutó társadalmi munka értéke 910 forintot tett ki, míg a második helyezett Százha­lombattán ez az összeg 843, a harmadik helyet elfoglaló Szentendrén 832 forint. A vá­rosok további sorrendje: Vác, Nagykőrös, Cegléd, Dunakeszi, Érd. Érdekesen alakult a nagy­községek tavalyi vetélkedése, mert a településfejlesztést se­gítő társadalmi versenyben immár egymást követő harma­dik esztendőben került az élre Veresegyház, csinos summát könyvelhetve el — 2188 forin­tot — egy-egy lakosára. Mö­götte Nagymaros áll, 1643 fo­rinttal, s harmadik lett Tápió- szele, 1561 forint értékű, egy lakosra vetített társadalmi munkával. E településkategó­riában a helyezetteken kívül dicséretes erőfeszítésekről tet­tek tanúbizonyságot Verőce­maroson, Fóton, Nagykátán, Dabason. Tápiógyörgye léphet a kép­zeletbeli dobogó legmagasabb fokára a községek versenyé­ben, 2283 forint jut egy lakos­ra a társadalmi munka értéké­ből, míg Kemencén 1845, Sződligeten 1633 forint ez az összeg. Az első három helyet elfoglaló településeken kívül mindenképpen elismerést érde­mel az értékelő testületek sze­rint Mogyoród, Szada, Galga- mácsa, Dány teljesítménye. Hiba lenne szemérmesen hallgatni arról, hogy az erköl­csi sikerhez anyagiak is tár­sulnak: Gödöllő jutalomként 950 ezer forintot vehet át fej­lesztési alapjába, Százhalom­batta 750 ezer, Szentendre 600 ezer forintot. Á nagyközségek­nél Veresegyház pályadíja 650 ezer, Nagymarosé 500 ezer, Tápiószeléé 400 ezer, a közsé­geknél Tápiógyörgyéé 450 ezer, Kemencéé 400 ezer, Sződligeté 300 ezer forint. Figyelmet érdemel — bár a járások között nincs verseny — a településeken teljesített társadalmi munka milyen sor­rendet állít fel e közigazgatási területek között. Mint hosszú évek, egészen pontosan 1974 óta, most is a náci járás az első, míg a lista végére a szentendrei járás kényszerül, közöttük pedig a mezőny: gö­döllői, nagykátai, ceglédi, bu­dai, dabasi, monori, ráckevei járás. A lakosság életkörülményeit javítják A köszönet és az elismerés hangján szólt mind a tanácsi, mind a népfronttestület a me­gye lakosságának az ötödik öt­éves terv egész időszakában megnyilvánuló, s meg nem tor­panó, sőt, fokozódó áldozat- készségéről. Ennek eredménye, hogy fél évtized alatt a megye 1 milliárd 852 millió forintot tehetett hozzá e társadalmi erőforrásból a hivatalos fej­lesztési fedezethez. Ez a hatal­mas summa éppúgy magában foglalja a látványos munkaak­ciókat — így a kerepestarcsai kórház építésénél, az omszki park kialakításánál közremű­ködők tevékenységét —, mint az óvoda- és iskolabővítéseket, a közterületek gondozását. Elég itt arra utalni, hogy 1980- ban a munkahelyi közösségek — a szakszervezetek mind eredményesebb mozgósításá­nak hatására —, közülük is | elsőként a szocialista brigádok a munkahelyükön teljesített társadalmi tevékenységgel, azaz a kommunista szomba­tokkal tízmillió forintot tol­dották hozzá a gyermekintéz­mények fejlesztését szolgáló tanácsi pénzhez. Természetes: mindkét testü­let úgy határozott, hogy 1981- ben is fenntartja e hagyomá­nyos vetélkedést' a települések között. A most szétosztásra ke­rülő ötmillió forinttal szem­ben jövőre nyolcmillió forint fejlesztésialap-juttatásban ré­szesülhetnek a legjobbak. A verseny célja változatlanul a lakosság életkörülményeinek javítása, a lakóhely vonzóbbá tétele. Az 1980. évi versenyszakasz győzteseinek és helyezettjei­nek a díjakat a települések felszabadulási ünnepségén ad­ták át.' ERŐSÖDTEK A TÁRSADALOM SZOCIALISTA VONÁSAI s Hazánk felszabadulásának 36. évfordulóján Havasi = Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi- = zotlságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott = ünnepi rádió-, illetve televízió-beszédet. Köszöntőjét a = következőkben ismertetjük. H azánk felszabadulásának 36. évfordulóját ünnepel­jük, amelyre nagyon sokan személyes élményként emlékezünk, de a fiatalabbaknak már csak törté­nelem 1945 tavasza, i k ' Az ünnep alkalmából tisztelettel gondolunk a szov­jet népre, amely « legtöbb áldozatot hozta a fdsizmus elleni küzdelemben. Hálával és kegyelettel emlékezünk azokra a szovjet hősökre, akik életüket áldozták a sza­badságért, akik kevés híján kétszáz napig magyar föl­dön küzdöttek hazánk felszabadításáért. Tisztelettel gondolunk a népünk szabadságáért küzdő bolgár, román és jugoszláv harcosokra, azokra az angol és amerikai katonákra, akiket a Hitler-ellen'es koalíció hadseregeinek tagjaként itt, a magyar tájakon ért ütői a halál. Tisztelettel adózunk a magyar ellenállók emléke előtt is, akik a budapesti, komáromi, sopronkőhidai bőr-, tönökben vagy a határainkon túli koncentrációs tábo­rokban már nem érhették meg a szabadság, a béke hőn óhajtott pillanatát. A bátraknak méltán kijáró elismeréssel tisztelgünk a magyar partizánok és azok emléke előtt, akik fegy­vert fogtak az első magyar önkéntes alakulatokban, és részt vettek a szovjet csapatok oldalán a további har­cokban. A felszabadulásunkra gondolva, az eltelt 36 évre visszatekintve az első, amiről szólni kell, ho§y nagy és történelmi utat tettünk meg. Az ország egész arculata " megváltozott. Nemcsak a háborús sebeket gyógyítottuk be, hanem új népgazdaságot teremtettünk, amelynek egyik-másik ágazata nemzetközi mércével mérve is rangos helyen áll. Népünk a műveltség magasabb fokára emelkedett, újszerűén gondolkodik, ismeri a haza és a világ dolgait, szereti hazáját, tudja becsülni más országok népeit. Hazánkról, Magyarországról elismeréssel, tisztelettel szólnak a világ különböző tájain, a baráti országok kö­zösségének pedig megbecsült, egyenjogú tagjai vagyunk. A magyar munkásosztály politikai érettségét, rea­litásérzékét — s tegyük hozzá, keze munkáját is — egyre inkább megismeri a nagyvilág. A szocialista útra tért parasztság szakmai hozzáértéséről és sok szép ered­ményéről olyan nagy nemzetközi jelentőségű tanácsko­záson, mint a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa, elismerően szóltak. Jóleső érzés az is, hogy hazánk egyik nagy fiának, Bartók Bélának a munkásságát szinte a világ minden országában méltatják születésének 100. évfordulója al­kalmából. A szellemi foglalkozásúak, az alkalmazottak, a te­hetséges, alkotni vágyó és tudó értelmiségi dolgozók nagy többsége becsülettel vállalja a szocialista hasa, a nép szolgálatát, gyarapítja alkotásait. Az út, amin járunk, régebben sem volt sima, és ma sem az. Voltak tévedések és súlyos hibák is. A tanulsá­gok levonása, a régi hibák kijavítása nem volt könnyű, de immár 25 év tapasztalatainak birtokában joggal mondhatjuk, hogy a választott utunk helyes és jóirányú. Eredményeinket annak köszönhetjük, hogy jó poli­tikát követünk. Elhangzott a népfront legutóbbi kongiresz- szusán is, hogy nem tartjuk magunkat sem csalhatatlan­nak, sem tévedhetetlennek. Mai tudásunkkal sok min­dent bizonyára másképp, jobban oldanánk meg, mint ahogy korábban tettük. Mégis joggal mondhatjuk: ered­ményeinket annak köszönhetjük, hogy politikánkat fo­lyamatosan szembesítettük a gyakorlattal, bátran szem­benéztünk a valósággal. Számottevő eredményeket értünk el a gazdaságban, erősödtek társadalmunk szocialista vonásai. Ügy építjük a fejlett szocialista társadalmat, hogy ma már az ipari­lag közepesen fejlett, korszerű mezőgazdasággal rendel­kező országok közé sorolnak bennünket. Életszínvona­lunkat nemzetközileg is elismerik. Elért vívmányaink megőrzését és gyarapítását a számunkra kedvezőtlen külgazdasági körülmények között is eredményesen foly­tatjuk. Egy évvel ezelőtt a megtett útról, helyzetünkről, jövőnkről tanácskozott pártunk XII. kongresszusa. Ott a további munkához irányadó, jó döntések születtek, s ma már ezek a megvalósítás szakaszában vannak, mert népünk megértette és cselekvőén támogatja a párt poli­tikáját. Központi Bizottságunk legutóbbi ülése joggal állapíthatta meg, hogy minden gond és nehézség elle­nére megvalósítjuk e kongresszusi útmutatásokat, to­vább gyarapítva ezzel az elmúlt negyedszázad eredmé­nyeit. A 36. évfordulót olyan időszakban ünnepeljük, ami­kor a nemzetközi helyzet kedvezőtlenebbé vált, felerősö­dött néhány, a régi, rossz időkre emlékeztető hideghábo­rús szólam. Ebben a helyzetben még jobban kirajzolódik a Szovjetunió Kommunista Pártjának legutóbbi kongresz- szusán jóváhagyott békeprogram jelentősége. A szovjet kommunisták folytatva a XXIV. és XXV. kongresszusu­kon elfogadott békeprogramot, a mai helyzet követelmé­nyeihez igazítva azt, újabb békekezdeményezéseket és javaslatokat tettek. A magyar nép is azon százmilliók táborához tar­tozik, akik azt várják, hogy a javaslatokra az érdekel­tek adjanak érdemi és konstruktív válaszokat, hogy még most, amíg nem késő, hárítsunk el minden akadályt a béke, a biztonság, az együttműködés, az alkotómunka útjából. Felszabadulásunkra emlékezve, a megtett útra gon­dolva, jó lelkiismerettel mondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló az áldozat hazánk felszabadításáért. A hősök­re maradandó emlékmű, egy új társadalom, a szocialista Magyarország emlékeztet. Az ünnepen is — amikor az elesettek sírjaira egy szál virágot helyezünk — népünk­kel együtt hitet teszünk, hogy tovább haladunk a be­vált s helyesnek bizonyult úton. E gondolatok jegyében köszöntőm önöket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében nemzeti ünnepünk alkalmából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents