Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-28 / 98. szám
Är 4fr * K/timap 1981. Április 28., kedd VERSENGŐ DIÁKOK Szóltak a szép szavak Megint a diákok szerepeltek. Akkorák is, hogy a földből alig látszottak ki, és olyanok is, akik múzsái lehetnének a legigényesebb lírikusoknak. Alig több mint egy hónapja zajlott sikeresen a megyei diák- és ifjúsági napok programja: időben közelebbi a szép magyar beszédért indított országos akció, s eközben egymást érik a vers- és prózamondó versenyek, a diákszínpadi bemutatók. Az elmúlt hét végét is ezek az események fémjelezték Albertir- sán, Dabason és Szentendrén. Az utóbbi helyszínen iskolai színjátszó csoportok adtak számot tudásukról, Albertirsán és Dabason pedig a Dél-Pest megyei szavalok szerepeltek. Jobb a kötelező? Különös' vetélkedésre vállalkoznak az úttörők Kazinczy vers- és prózamondó versenyének résztvevői: beszédük tisztaságát, hanglejtésük szépségét, magyarosságát mérik össze. Persze a szép beszéd is képes élményt adni, akkor pedig különösen átmelegíti az embert, ha kék nyakkendős kicsik tesznek próbát a felnőttekből álló zsűri előtt. A felső tagozatosok pedig nagy meglepetésekkel is szolgálhatnak egy-egy számukra teljesen ismeretlen szöveg felolvasásával. Az iskolai és a járási úttörők Kazinczy-versenyének legjobbjai álltak rajthoz, ösz- szesen huszonnégyen. A kicsik mesét mondtak, illetve olvastak fel. S produkcióik átlagosan jó színvonala azt is jelentette, hogy őket még nem sikerült elrontani, még nem torzította beszédtisztaságukat a sok-sok nem kívánt hatás. Végül is a Dömsödről érkezett negyedikes Berde Judit utazhatott haza győztesen. Az idősebb diákok mezőnyében már nagy volt a szóródás, meglehetősen sok modorosság Május 4—10. között — a béke és barátsági hónap eseménysorozatának részeként — rendezik meg hazánkban a szocialista filmek fesztiválját. A programban tíz szocialista ország filmművészetének alkotásai kapnak helyet. A fesztivál szervezői — a MOKÉP, a fővárosi és megyei moziüzemi vállalatok, valamint a szocialista országok budapesti kulturális központjai — elsősorban a baráti országok filmművészetének fejlődéséről kívánnak képet adni, megismertetve a közelmúltban született kiemelkedő műveket. A vetítéseken tizennégy alkotás kerül műsorra, ebből hétnek ekkor lesz az ősbemutatója. Több, már nemzetközi sikert aratott film is szerepel a programban, így például Krzysztof Kieslowski lengyel rendező Az amatőr című, a moszkvai filmfesztiválon nagydíjat nyert műve, továbbá az NDK-beli Konrad Wolf Solo Sunny című alkotása, amely a nyugat-berlini filmfesztiválon kapott díjat. Jugoszlávia filmgyártását Vicsek Károly vajdasági rendező Trófea című filmje képviseli, amely jelentős elismerést vívott ki a pulai fesztiválon. Néhány interjú magánügyben címmel Lana Gogoberidze szovjet alkotó filmjét is megtekintheti majd a közönség, e mű a munka és a magánélet konfliktusát jeleníti meg drámai erővel. A bolgár, a csehszlovák és a román filmművészet egy-egy jeles alkotását ugyancsak ' bemutatják a programban, s az idei rendezvénysorozat érdekessége, hogy a hazánkban még kevésbé ismert koreai népi demokratikus köztársaságbeli, kubai és vietnami és hanglejtési torzulás jelent-, kezett. Meglepő, hogy a gyerekek szinte kivétel nélkül szebben és jooban mondták az éppen akkor kézhez kapott — Móra Ferenc-meserészletet — kötelező prózai szöveget, mint a szabadon választott művet. Ez arról árulkodik, hogy vitatható tanácsokat is kapnak a gyerekek a művek kiválasztásához. Például egy filozofikus tartalmú nyelvészeti szöveg egyszerűen idegen marad a la éves : diák szamára. Zsüriel- nökként e sorok írójának így aztán a korábbi tapasztalatokat is figyelembe kellett venni egy-egy döntés befolyásolásánál. A felső tagozatosok versenyében Kenderes Zsuzsa, nagykőrösi nyolcadikos bizonyult a legjobbnak. A törteli Török Zsuzsa második helyezése, és a dabasi Hábli Agnes harmadik helye ugyancsak dicséretes teljesítményt takar. Az albertirsai rendezvény hibátlan lebonyolítása elsősorban a ceglédi járási hivatal művelődésügyi osztályának s Varga Sándor közművelődési felügyelőnek köszönhető. Csupán egyetlen kifogásolnivaló akadt: a nagykátai járásból nem érkezett senki sem, bár a járási közművelődési felügyelő felhívta az iskolák figyelmét a rendezvényre. Ötödször Dabason Dabason viszont a járási hivatal dísztermében megjelent Dél-Pest megye mind a 12 középiskolájának csapata. Megyénk e részének gimnáziumai és szakközépiskolái kétévenként — az idén ötödik alkalommal — küldik el legjobb versmondóikat DabasráT Ez alkalommal a kötelező vers is választási lehetőséget kínált: vagy Falu Tamás egy költeményét kellett elmondani, vagy Illyés Gyula: Bartók című versét. A kitűnően szervezett szavalóversenyt Adori Károly, az MSZMP Dabasi járási Bizottságának első titkára nyitotta meg, majd 31 diák állt a zsűri elé, amelynek munkáját Baranyi Ferenc József Attila-díjas költő irányította. A Dél-Pest megyei szavalő- versenyen Pátkay Petronella nagykátai diák bizonyult a legjobbnak, második lett a nagykőrösi gimnáziumból Schmidt Árpád, harmadik pedig Polgár Judit a ceglédi gimnáziumból. A csapatversenyt a ceglédiek nyerték és ez azt jelenti, hogy mindhárom szavalójuk az élmezőnyben végzett. Pázmán lovag A megye legjobb gyermek színjátszó csoportjának tagjai a gödöllői kisegítő iskola tanulói. Vajon mit kellett tennie Baranyai Gizella gyógypedagógusnak, a csoport vezetőjének ahhoz, hogy a gyerekek Arany János: Pázmán lovag című művének színpadi adaptációjával valósággal elkápráztassák Szentendrén a megyei művelődési központ nagytermének nézőközönségét?... S hogy a vasárnapi seregszemle — a járási és városi selejtezők győztesei mutatkoztak be — résztvevői közül az első helyen végezzenek, s a pécsi országos iskolai színjátszó fesztiválon képviselhessék a megyét? Igaz, a díj megosztott, mivel a Gabnai Katalinnak, a Népművelési Intézet munkatársának vezetésével bíráskodó zsűri úgy döntött, hogy a másik jó teljesítményt nyújtó együttes, a megyei művelődési központ gyermekkönyvtárának színjátszó csoportja szintén részt vehet a pécsi találkozón. A szentendrei gyerekek, Sze- redi Mária rendezésében Örkény István: Visszatér a földre a magyar holdrakéta című művét vitték színre. S a többi tizenöt együttes? A zsűri még a dunakeszi, nagykőrösi és visegrádi színjátszókat dicsérte meg, s vala- mennyiüket delegálta a Gyertek játszani Visegrádra címmel népszerűvé vált rendezvénysorozatra. Kr. Gy. — K. É. ház-tartásról annak újbóli és újbóli elismételgetéséről, hogy mi minden szorong ott azokon a kétségkívül rogyásig rakott polcokon. Szintúgy nagyokat nyelve, de csendes szcxmorkodással nyugtázhattuk: e familiáris együttlét mellékletévé egyszerűsödött, a Főzőcske, de okosan. Szó se róla, mind tartalmát, mind formáját illetve oda sorolható, de azért az mégis csak egy külön életű, önálló rangú lelemény volt. Még szerencse, hogy bármily fájdalmas, de azért nem végleges a válás ... Versek. Vers mindenkinek címmel mondogatják a magyar irodalom java költeményeit immár jóideje java színészeink. Ki így, ki úgy érzi szükségét tudtul adni, hogy mennyire is érti e kötöttebb szövegek felmondásának tudományát. Újabban mintha több örömünk tellene e sorozat nézésében, mert némelyek — mint a múltkor Koncz Gábor, és most, szombaton Mensáros László — fölkérésüket valóságos feladatteljesítésnek fogták fel. Nemcsak úgy odaálltak a kamerák meg a mikrofonok elé, hogy kiválóan iskolázott hangjuk szép zengésére, a hibátlan szövegmondásra, egyszóval a méltányos jelenlétre törekedjenek, hanem, igenis, a mondandó közvetítését is tisztüknek érezték. Mindketten arra vállalkoztak, ami több és más annál, ami egy szokvány szavalás. Közjáték. Teljes joggal állíthatják a hozzáértők, hogy SZOCIALISTA ORSZÁGOK ALKOTÁSAIBÓL Nagyszabású filmfesztiválról filmgyártás alkotóműhelyeinek munkájába is betekintést nyújt. TV-FIGYELŐ Ház-tartás, újabb műsora a televíziónak a Ház-tartás (címe egyébként többértelműsége miatt igen szellemes), így hát egyelőre még nem tudni, merre kanyarodik e sorozat útja. Megeshet, afféle nagy és méltán közkedvelt magazinná dúsul, amelyet egy fél ország fog nézni, de ugyanígy arra is számíthat az előfizető, hogy megmarad a csendes mosolyok és viccelgetések együttesének; mármint egy olyan időkitöltőnek. amelybe inkább csak úgy belepislog a néző. Egyelőre ugyanis — tanú rá a szóban forgó vállalkozás szombat délutáni hatvan perce — legföljebb, ha az anek- dotázgatás nem túl patrondús kedélye tartotta életben Molnár Margit műsorát. No meg a gyomormedvserkentő szakácskodás a maga sokféle nyersanyagával és még leleményesebb receptjeivel. Egyéb ok a fülnyitásra és a szemfüggesztésre? Ha csak az nem, hogy ismét megbizonyosodhattunk arról, miszerint még ebben a különleges környezetben is a tőlük megszokott közvetlenséggel működnek közre a Ludas Matyi köz- tiszteletben álló humoristái, valamint az, hogy nemcsak a képernyőn megjelenő reklámműsorokban, hanem emebben a láthatólag más célzattal életre hívott összeállításban is mennyire kereskedelmi sztárrá tud rangosodni a Sugár. Igen, egyszer-másszor egyenesen az lehetett az előfizető érzése, hogy nem is annyira a Háztartásról van szó, hanem áruKÍÁLLÍTŐTERMEKBŐL Grafikák az embertelenség ellen I Varsányi Pál Erden, a művelődési házban mutatkozott be, Fajka János tűzzománcai a nagykőrösi Arany János Múzeumban május 10-ig láthatók. Antifasiszta rajzok Jó ajánlólevél Romain Rolland 1936-os levele, melyben Varsányi Pál grafikáit mértéktartónak, őszintének és nagyvonalúnak nevezi. Az sem lényegtelen, hogy Varsányi Pál kezdettől pontos prognózist adott grafikák egész sorával a fasizmus gyilkos természetrajzáról — már 1933-ban elkészítette a tizenkét lapos Antifasiszta mappát, Radnóti Miklós verseinek és Amos Imre festményeinek előzeteseit, a magyar művészet első nagy ellentámadását az erőszakkal és az embertelenséggel szemben. Nem utólag, hanem előzetesen szállt szembe a tébollyal és a brutalitással. Babits Jónásának figyelmeztetését ő előbb és utóbb is gyakorolta, sem cinkos, sem néma nem maradt, minden fametszete mementó, felszólítás az emberség minden körülmények közötti gyakorlására. 1934-ben lett a Szocialista Képzőművészek Csoportjának a tagja, s Derkovits Gyulával, Dési Huber Istvánnal egy időben lett nemzetközi munkás- mozgalom grafikusa, aki a 30-as években Svájcban és Franciaországban, a 40-es esztendők végén svéd és belga környezetben szerzett híveket a szocializmus eszméjének: művészetével. Egy biztos, sok az adósságunk: Varsányi Pál odaadását és tehetségét sem vettük észre érdemei szerint. Nincsenek címei, kitüntetései, — csak művei és érdemei. Varsányi Pál nemcsak a kor krónikása, szolidáris volt az 1934-es Mosónő-ve 1, József Attila verseivel egy időben saját emberi és képi élményei alapján és az 1935-ös öreg csavargó-val. Együtt is érzett velük, alakított is rajtuk. — sorsukon mindképp. Ilyen értelemben idézte a háborút és a megrendftő Munkásteme- tés-t. Következetes maradt és nagyon szelíd. Ebben a halk érzelemvilágban idézte a bányászok világát 1949-es fametszeteiben, és nagyon szabatos, nagyon hű, nagyon a jeles amerikai drámaírónak, a baloldali érzelmeiről és a sok jó ügyért való kiállásáért egyaránt méltán tisztelt Arthur Millernek az egyik legjobb drámája a Közjáték Vichyben című műve. Értékét egyrészt történelmi mondandójában — nevezetesen a fasizmus aljas lényegének felmutatásában —, másrészt remek dramaturgiájában nevezhetjük meg. Abban, ahogyan egy várószoba szűk keretét mély emberi tragédiák színterévé avatja. Mondhatni, akár minden különösebb jelzés nélkül is elő lehet adni ezt a párbeszédsort, any- nyira csak az arcok játékán, a szavak reszketésén, föl-fölcsa- pódásán van a hangsúly. És a magyar televízió átdolgozása éppen ezért vált idővel monotonná: a túlontúl sok közelkép, a folytonos tekintetmutogatás miatt. Míg ugyanis, ha színházban látja e dara- dot a néző, akkor szükségképpen az egész testből választja ki magának a legfőbb drámahordozó látványt, a mimikát, emiatt viszont már eleve a fejeket pásztázta a kamera, nemigen engedve alkalmat arra, hogy magunk döntsük el, mi az igazán feszültséggel teli, mi ami elsősorban érdekes. Ez a megjegyzés persze csak afféle előfizetői okvetetlenke- dés, amely ha le is von valamit a honi átirat értékéből, nem kérdőjelezi meg az egész munkát. Annál kevésbé, mert ennyi remek színészi alakítást ritkán látni együtt. A képernyőn oly elvétve feltűnő Gábor Miklós jelenléte csendesen mondva is szenzáció számba ment, Akácz László pontos Petőfi-, Ady- és József Attila-illusztrá- cióit üdvözöljük. Az külön öröm volt, hogy érdi kiállításán több mint száz ember értette meg közléseinek világjavító szándékát, maradandó rajzi értékét, a világos stílust és a becsületet, már a megnyitó első órájában. Fajka Janos textiltervezőként kezdte munkásságát. Váltott. Jeles tűzzománcok készítője lett. Ecse- ry Elemér joggal állapítja meg, hogy Fajka János e kétezeréves műfaj . mai magyar képviselőinek élvonalába tartozik. Egyénisége, hogy bátran alkalmazza a népművészet tiszta forrásait, a maga nyomvonalán. Mesterségbéli gondosságát egészséges képzelettel bővíti, így születtek szemnek örömet nyújtó, érzelmeinket is gondozó alkotásai sárga háttérben időző alakokról, négyalakos kompozícióról, a nagyon egyszerű megjelenítésű, mégis maradandó rajzi emléket hagyó Vasbeton- szerelők-ről és az Ikarusz legendá-ról, mely egyik kiemelkedő műve. Sok látogató Komoly fejlődést mutat az, hogy a vendégkönyv bejegyzései alapján növekszik a nagykőrösi iskolákból a tárlatra látogatók száma, mind az általános, mind a középiskolák és szamunkásképző intézeteket illetően. Ez az érdeklődés nem formális, többen igényelték, hogy Fajka János művei láttán szeretnének megismerkedni a tűzzománc technikájával, ilyen jellegű tárlatvezetést várnak. Életszerű tárlat A város és a művész neve azonos: Vác. Váci György itt honosította meg egyéni hangvételű, klasszicista eszmények alapján szerveződő könyvkötészet-művészetét. Ez is hozzátartozik kultúránk értékeihez, s az már közművelődésünk mozgékonyságát dicséri, hogy ezzel a speciális művészeti ágazattal ezúttal Cegléden is egyre többen ismerkednek Váci György életműkiállítása alkalmából. Losonci Miklós SZŐNYI BARÁTI KÖR Múzeum és közművelődés A TIZENKETTEDIK évről adott számot vasárnap délelőtt Zebegényben a Szőnyi István baráti kör elnöksége. Nagy realista festőnk egykori múteremházának kertjében sétálva már a közgyűlés előtt is meglepte néhány újdonság a kör tagjait. Mindenekelőtt az, hogy felújították a parkban álló faházakat, s felszerelésük jelentős részét is szebbre, jobbra cserélték. A további gyarapodást pedig nagy téglahalmok ígérik. Otthonosabbá varázsolták a hegytetőn álló színháztermet is, és kellemes hangulatot teremtett az alkalmi kiállítás, amelyet az itt működő képző- művészeti szabadiskola egykori növendékeinek alkotásaiból rendeztek. De nemcsak a külsőségek adtak alapot a bizakodásra. Egybehangzó vélemény volt: a baráti kör működése óta a tavalyi volt a legsikeresebb esztendő. A Szőnyi István Emlékmúzeumban működő társadalmi egyesület elnöksége 1980-ban — a vizuális kultúra szolgálata mellett — tovább erősítette közművelődési tevékenységét. A már országosan népszerűvé vált Két nap a múzeumban nevet viselő rendezvényüket 74 alkalommal ismételték meg, s ezeken összesen több mint hatezer diák vett részt. A zebegé- nyieket és az itt üdülőket, s a környék településein élőket is egyre nagyobb számban vonzzák a zenés irodalmi hétvégék. Ezeken kívül önálló esteket is szerveztek, vendégül híva Ruttkai Évát, Pécsi Ildikót és Bánffy Györgyöt. Az emlékmúzeum parkja kiválóan alkalmas közművelődési táborok megrendezésére, amelyeknek száma tavaly ismét gyarapodott. Tanfolyamokon. olvasótáborokon és továbbképzéseken vettek részt fiatalok és idősebbek Dévavá- nyától Főiig, Verpeléttől Budapestig. Örömmel számolhatott be arról Dániel Kornél festőművész, a baráti kör titkára, hogy egyre inkább nemzetközi rangot kap a nyári képző- művészeti szabadiskola: a tavalyi 241 hallgató közül 36 külföldről érkezett. Ez indokolta a szabadiskola tanári karának bővítését is, az idén nyártól Pasztircsák János formatervező és Pető János festőművész is bekapcsolódik a zebegényi oktatásba. A szabadiskolában folyó eddigi kitűnő munkát bizonyították a Pest megye különböző településein rendezett kiállítások. Ugyancsak tavalyi újdonság volt, hogy a grafikai műhely már egész évben működött, s létrejött egy új kerámiaszakkör is. A szabadiskola keramikusosztálya és az utóbb említett szakkör meglehetősen nehéz körülmények között dolgozik egy elaggot pajtában. De már nem sokáig. Ugyanis megvásárolták a téglát, s a faanyagok jelentős részét is az új kerámiaműhely felépítéséhez. A vasárnapi közgyűlésen pedig a baráti kör több tagja jelentkezett: szívesen vállalnak társadalmi munkát, ugyancsak segítséget ígértek a váci Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola tanulói. A HOZZÁSZÓLÓK közül kétségtelenül Bihari József főigazgató aratta a legnagyobb sikert. A múzeumok Pest megyei igazgatósága nevében ígéretet tett, hogy egy teljesen komplett fűtőberendezést kap könyvjóváírással — tehát ingyen — a Szőnyi István Emlékmúzeum és a baráti kör. Ezzel valószínűleg még az idén megoldható az intézmény egyik nagy gondja. Hasonlóan örömet okozott Bihari Józsefnek az a bejelentése is, hogy az idén szeptembertől népművelőt alkalmaznak a zebegényi múzeumban. Kr. Gy. Fajka János: Vasbetonszerelők
