Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM 1981. ÁPRILIS 36., VASÁRNAP M ezőgazd a sági szakközépiskola Ami a diákok javát szolgálja A változás korát éli, mint manapság általában a közép­iskolák, a váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépis­kola. Eddig, amint azt Ku- lyassa Balázs igazgató el­mondta, általános növényter­mesztési és állattenyésztési képzés folyt, s így is fejezik be tanulmányaikat a most érett­ségiző negyedikesek, sőt még a mostani harmadikosok is. De az első és a második évfo­lyamon már az új tantervek szerint oktatnak, s megválto­zott a szakirány is. Erről, va­lamint az iskola lehetőségei­ről. vonzáskörzetéről és a gö­döllői Agrártudományi Egye­temmel fennálló kapcsolatai­ról kérdeztük az igazgatói. r Uj tanterv — Mi lesz az iskola felada­ta. ha teljessé válik az új ok­tatási rendszer? — Évente két első osztályt indítunk; az egyik mezőgazda- sági áruforgalmi, a másik ál­lattenyésztési szakközépisko­lai osztály, szarvasmarha-te­nyésztési szakmunkásképzési céllal. Ez a hivatalos titulus azt jelenti, hogy egyrészt a mezőgazdasági termelőszövet­kezeteknek, gazdaságoknak és a velük kapcsolatban levő vállalatoknak kell a beszer­zéshez, az értékesítéshez, a raktározáshoz és minősítéshez jól értő középszintű, valamint az állattenyésztési ágazatba kiváló szakembereket adni. Emellett természetesen arra törekszünk, hogy a továbbta­nulni kívánó fiatalokat kel­lően felkészítsük a felvételire. Ez utóbbiban eddig nincs szé­gyenkeznivalónk. — Hogyan alakul a képzés az új szakirányú osztályokban? — Akárcsak a többi közép­iskolában, nálunk is megkez­dődik a fakultatív oktatás. A második év végén el kell dön­teniük diákjainknak, hogy mi­lyen tantárgyakat választanak, annak megfelelően, hogy a to­vábbtanulás vagy a munkába állás a céljuk. Az áruforgalmi szakon, ahol egyébként nagy óraszámban oktatunk üzem- és agrárgazdaságtant, a tovább­tanulók a matematika, a bio­lógia és a kémia közül választ­hatnak szabadon tantárgyat. A többiek még két órát hall­gatnak agrárgazdaságtanból. Az állattenyésztő osztályokban a továbbtanulóknak biológia lesz. Felzárkóztatás — Milyen nevelési céljai vannak az iskolának? — Az általános elveknek megfelelően az első két év nálunk is a felzárkóztatásé, amit nagyon komolyan ve­szünk. Ennek egyik oka, hogy diákjaink többsége munkás­szülők gyermeke, s feladatunk, hogy számukra is megfelelő esélyt teremtsünk például a továbbtanulásra is. Részben ezt szolgálja, hogy tizennyolc diáknak angol nyelvet is taní­tunk. De nevelési célunk az is, hogy diákjaink, ha a vég­zés után azonnal munkába állnak, könnyen megtalálják a helyüket. Ezt a gyakorlatok rendszerével igyekszünk elér­ni: a legtöbb diák saját lakó­helye közelében tölti gyakorla­ti idejének egy részét. — Hány gazdasággal állnak kapcsolatban és honnan érkez­nek a diákok a szakközépisko­lába? — Tangazdaságunk az Alapi Állami Gazdaság. Itt folyik a gyakorlatok 40—45 százaléka. Egyébként pedig 68 termelő üzemmel állunk kapcsolatban a környéken. Például a gödöl­lői járásban az egyetemi Tan­gazdaságon kívül a többi kö­zött a vácszentlászlói Zöldme­ző Termelőszövetkezettel. Így terjed a hírünk is, nem vélet­len, hogy a gödöllői járásból többen is jelentkeznek éven­ként. Gyakorló tanárok Tanulóink többsége Pest megyei, nógrádibeli és budapes­ti, de érkeznék Komárom, sőt, elsősorban az áruforgalmi szakra, Szolnok megyéből is. A lányokat, a váciakat és a közvetlen környéken lakók ki­vételével a központi Komócsin Zoltán kollégiumban, a fiúkat, ők vannak többen, jelenleg száznegyvenen, a saját diák­szállásunkon helyezzük el. — Milyen kapcsolatban áll­nak a gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemmel? — Mi vagyunk az egyetem gyakorló iskolája, vagyis az ATE Tanárképző Intézetének növénytermesztési, állatte­nyésztési, géptanos és üzem­szervező tanárjelöltjei itt tart­ják tanítási gyakorlataikat. A nappali hallgatók például öt­hetes gyakorlaton vesznek részt iskolánkban. Az első hét a hospitálásé, vagyis órákat látogatnak, s a tapasztalatokat megbeszélik a vezető tanárral. Ezután már önállóan kell meg­tartaniuk tíz órát, s mint osz­tályfőnököknek is be kell mu­tatkozniuk. — Haszon vagy teher a gyakorló iskolai státusz? — Nem tagadhatjuk, hogy Lírai rajzok és festmények A Vak Bottyán Múzeum görög templpm kiállítótermé­ben április 27-én, hétfőn dél­után 5 órakor nyílik Gruber Béla festőművész emlékkiállí­tása, amely június 21-ig lesz látható. A kiállítást dr. Né­meth Lajos művészettörténész nyitja meg. A fiatalon. 27 éves korában elhunyt művész hátrahagyott életművének egy töredékével, ismerkedhet meg a közönség: lírai, ugyanakkor erőteljes szénrajzokkal, pasz- tellekkel és olajfestményekkel. Gruber Béla alkotásaiból ele­mentáris művészi erő sugár­zik. A színek magas hőfoka a festő belső intenzitásáról vall, anélkül, hogy mindez a konst­ruktív elem a szerkezet rová­sára menne. Éppen ellenkező­leg: a gazdag kolorit a formai elemen át jut felszínre, meg­teremtve azt az egyensúlyt, ami a festészet történetében a Cézanne-i tradíciókban gyö­kerezik. Pályája ívelésének tragikus halála vetett véget, amikor VI. éves főiskolai hall­gató volt. A hátrahagyott élet­mű mégis kivételes tehetségű festőről tanúskodik, akit — ha megadatik neki a kibontakozás lehetősége — ma a magyar festészet nagyjai között tart­hatnánk számon. A görög templomban kiállított anyag a művész családjának tulajdona. Gruber Béla mintegy 1000 da­rabból álló életművének most csak egy kis részébe tekinthet be a látogató, amely azonban méltóképpen vall alkotójáról. Almássy Mariann Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): április 27-től 29-ig délután 4 órakor A hegyi bar­lang titka című izgalmas szov­jet kalandfilmet játsszák. — Este 6 és 8 órakor a Blöff című színes, szinkronizált olasz filmvígjáték a műsor. III-as helyárral. Rendezte: Sergio Corbucci. szervezési többletet jelent, de ez eltörpül az előnyök mellett. Először is a szakközépiskola az Agrártudományi Egy írem­hez tartozik, ők a közvetlen főhatóságunk. Támogatásuk nélkül aligha fejleszthettük volna iskolánkat, amely ma viszonylag kényelmes, jól fel­szerelt tanintézmény: sportpá­lyákkal, tornatermekkel, saját konyhával, szép kollégiummal. Másrészt a tanárjelöltek je­lenléte arra ösztönzi a tanári kart, hogy tudása legjavát ad­ja, s hogy a legújabb, legjobb módszereket alkalmazza. Ál­landó konzultáció is; ez is a diákok javát szolgálja. G. Z. HűsEiszt Értékes állati takarmányt készít a húsfeldolgozás mel­léktermékeiből a Borsod me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat miskolci új hús- lisztüzeme, amelyben most kezdték meg a próbagyártást. Az utóbbi évtizedben felépült vágóhíd mellett 1977-ben rak­ták le a húslisztüzem alapjait, s a feldolgozót végül is 150 millió forintos költséggel hoz­ták tető alá. A technológiai próba várha­tóan egy hónapig tart, és en­nek során valamennyi gépet és berendezést ellenőriznek. Az üzemszerű termelés várhatóan május közepén kezdődik meg, ez időtől naponta 25 tonna húslisztet és 16 tonna vérlisz­tet készítenek. Ezek a termé­kek jelentős mennyiségű ta­karmány behozatalát teszik szükségtelenné. A Miskolcon készített fehérjetakarmányt elsősorban a Borsod megyei termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és magántermelők vásárolhatják majd. Kiváló szövetkezet Ünnepi tanácskozás Ünnepi tanácskozásra várja tagjait hétfőn 16 órára a Ki­váló Szövetkezet címet el­nyert szobi ÁFÉSZ igazgató­sága. A szobi művelődési ház­ban sorra kerülő ünnepségen úttörők köszöntik a kitünte­tett és jutalomban részesülő tagokat, dolgozókat, majd mű­vészeti műsor kezdődik. Vác, Pf. 32. Teremtsünk értéket Még ősszel történt: a kisdo­bosok is részt kívántak venni a „Teremtsünk értéket’’ ak­cióban. Az iskola környékén összegyűjtötték a gesztenyét. Szerencsére sikerült eladni az erdészetnek. Két dolognak is örülhettünk: a gesztenyét téli etetésre szánta az erdészet, te­hát segítettünk az erdei álla­tokon. A másik: pénzt kaptunk érte, 850 forintot. Most már az volt a kérdés, hol segíthe­tünk. Ebben az időben láttuk Vitray Tamás Siker című mű­sorát. Ebben szólt dr. Bakos Márta pszichológus a II. számú Gyermekklinika kis betegei­ről, gondjaikról. Úgy döntöt­tünk, hogy pénzünket elküld­jük Vitray Tamásnak, hogy juttassa el a műsorban látott gyermekekhez. Nemsokára szép levelet kaptunk dr. Ba­kos Mártától. Fölolvastuk raj- gyűléseken, kikerült az úttörők faliújságjára is. Ez lelkesítette föl az úttörőket Elhatározták, hogy ők is segítenek. Ekkor jelentek meg felajánlások a sajtóban a rokkantak megse­gítésére. Ehhez szerettek volna csatlakozni az úttörők is. A „Teremtsünk értéket” ak­ció keretében gyűjtik a hasz­nos anyagokat. Részt vesznek a község tisztasági versenyé­ben. Még így is marad ener­giájuk, és szeretnének a kis­dobosokhoz hasonlóan segíte­ni. Ugyanis a kapcsolat a gyermekklinika és a kisdobo­sok között erősödött. Topodi Józsefné Orvosi ügyelet Április 27-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjsza­kai ügyeletet a városban. Hét­főn: dr. Kreiner Lenke, ked­den: dr. Bénik Gyula, szer­dán: dr. Csorna János, csütör­tökön: dr. Karádi Katalin, pénteken: dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap: dr. Kreiner Lenke. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.), a 11-525-ös telefonon lehet hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. Cs. Nagy Tamás kitüntetése Együtt a várossal — Gratulálok a kitünteté­séhez —v kezdtem a beszélge­tést. — Gondolom, 18 éves it­teni működése alatt nem ez az első. Már írnám is, mikor kap­ta a Szocialista Kultúráért, Kiváló Tanácstagi Munkáért és az Arany János Pedagógus Díj alapításának évében első­ként átvett kitüntetést, de ő így mondja: Abonytól Vácig — Háromszor kapott a tan­testület miniszteri elismerést, az iskola meg ezeket az okle­veleket, plaketteket. A fala­kon körülbelül 50 kitüntetés látható. Cs. Nagy Tamást, a váci Bartók Béla Állami Zeneisko­la igazgatóját nemrég Kiváló Üttörővezető jelvénnyel tün­tették ki. 1936-ban Üjfehértón született, 1957-ben a Szegedi Pedagógiai Főiskolán vette át a diplomáját. Munkáját Abonyban kezdte, ahonnét 1963. január 1-vel az önálló­sult váci Állami Zeneiskolába helyezték át igazgatónak. Azóta közöttünk él és a diák­várossá vált Vác egyik leg­népszerűbb tanára. Nagy érde­mei vannak abban, hogy a ze­neiskola 1971-ben önálló épü­letet kapott, ahol ma már 36 tanár 772 növendéket tanít. — Az én kitüntetéseim? Nem lehet őket különválaszta­ni. Mindegyik közös munka eredménye. Itt van például a Kiváló Üttörővezető jelvény. Hosszú története van már ad­dig is, míg a Magyar Üttörök Országos Szövetsége Elnöksége elhatározta 1979-ben, hogy az országos úttörő zenei feszti­vált nem mindig más megyé­ben, hanem állandóan Vácott és Veszprémben rendezi meg. Idén 1200 gyermeket kellett elhelyeznünk, és mivel kevés volt a kollégiumi szálláshely, hat zenekar tagjait hat váci általános iskola tanulói, illet­ve azok szülei fogadták be. Biztosítani kellett a gyakorló­termeket, a szereplési lehető­ségeket, a tartalmas kirándu­lásokat. Mindezt egyedül nem tudtam megoldani. — Élete legszebb pillanatai? — Ezek közül egy, amikor március 25-én, az iskolát Bartók Béla nevéről nevezhet­tük el. Amikor először propa­gáltunk az ifjúsági hangver­senybérleteket, nagy izgalom­mal vártuk, lesz-e legalább 100 jelentkező. Ma kétezer gyereknek van a városban nangversenybérlete. — önnek hány gyermeke van? — Otthon három, itt meg 772. — Egyéni tervei? — Annyit ér az ember, amennyit a társadalomnak tud nyújtani. A minisztérium és a tanács segítségünkre sie­tett, hogy terveinket teljesít­sük. A VI. ötéves terv végére szeretnénk, ha iskolánk zene- művészeti szakközépiskola le­hetne. Mit ér az ember? Lelkesen beszélt arról, hogy az országnak eddig hat ilyen iskolája van, és milyen nehéz volt, hogy a megye tehetséges gyermekei, akik hivatásuknak választanák a zenét, Szeged­re, Szombathelyre, Debrecen­be iratkozhattak csak be ze­neművészeti szakközépiskolá­ba. Milyen szép lenne az is­kolát a Kossuth tér felé ki­bővíteni, és a város eme kör­nyéke valóban iskolai központ lenne. Persze még sok hiány­zik. Kollégium kellene... De támogatják az iskolát eme el­képzeléseiben. Félmillió forint értékben vásárolhattak nem­rég ütőhangszereket, az isko­lában van Közép-Európa leg­korszerűbb orgonája. — Az életéről, a kitünteté­seiről érdeklődtem, de állan­dóan növendékeiről, az isko­láról beszélt... — A kettő egy és ugyanaz, szétválaszthatatlan. M. Gy. A jövő hét műsorából Április 27., hé(fö: A fővá­rosi Népszínház H és 14 óra­kor játssza az Óz, a nagy va­rázsló című mesejátékot. — 17 órakor megnyílik Gruber Béla festőművész tárlata a főtéri bemutatóteremben. — Esti színház: A szabin nők elrablása című zenés bohó­zat. Április 28., kedd: A Váci Járási-Városi Könyvtár 9-től 19 óráig várja olvasóit a Már­tírok útja 37. számú épület­ben. — Az MTESZ megyei szervezete sajtó- és propagan­dabizottsági ülést tart Vácott. — A nők klubjában Kérdés­felelet címmel társasjátékot rendeznek. Fából faragott világ Cser, tölgy vagy buja fagyöngy Gyakran van úgy az em­ber, hogy életének újdonsült, annak előtte meg nem történt helyzeteiről, akár esküvel is vallja: itt már jártam, ezt már láttam, ez nem először történik így velem. — Ezek szerint valamiről akkor is tudhatunk, ha nem láttuk, nem hallottuk soha­sem? — Elgondolkodtató — hang­zik Fekete József fafaragó kétkedő válasza. Mert ha jól meggondolom, mikor a ke­zembe veszem a fát, legyen az cser, tölgy vagy buja fa­gyöngy, akkor még magamse tudom, mi lesz majd belőle. Arra törekszem csak, ha már egyszer-egyszer hozzáfogok faragni, hogy valami olyas­mit csináljak, amit mások is megértenek. Ezek most mi vagyunk. Csak a Kemencére tévedt látogató beszélhet a felfedezés örömé­vel azokról a mesebeli szob­rocskákról, melyek „tücskök- bogarak”, szörnyek és mada­rak, kisebb-nagyobb hüllők, ragadozók és különféle meg­nevezhetetlen állatok fából készített alakját sejtetik. Mintha a kőkorszak világá­ból léptek volna elő, de akár animációs játékfilmek szerep­lői is lehetnének ezek a figu­rák groteszkségükkel, gyer­meki bájukkal, őslény ere­jükkel. — Vajon mit gondolhat alakjukról készítőjük a szüle­tésüket megelőző pillanatok­ban? — őszintén mondva, nem gondolok én semmi különö­set. Csak úgy megpróbálok visszaemlékezni egészen kis­gyerekkoromra, az akkor tör­tént dolgokra. Főként az olya­nokra, amiket akkor láttam először, de az is lehet, hogy csak megálmodtam. Nehéz ezt így kibogoznom. — Pedig most fontos volna, ha már a faluban is az a hír járja, hogy nincs itt a kör­nyéken még egy olyan em­ber, aki a gallyakból úgy ki tudná nézni a formát, mint az a Fekete Józsi. — Hát ez igaz lehet. Ezt valóban mondják. Még kérik is ... Már majdnem harminc esztendeje, ha munka közben megkér valaki, hogy „te, Jós­ka, csinálj már ebből valami szépet”, akkor azt mondom: most jól figyeljetek, és egy éles késsel metszek néhányat a kezem ügyébe került gyön­gyön, s máris kész a forma. No, nem egészen, csak félig. Ilyenkor még az se biztos, hogy tetszik is az gazdájá­nak. Mert ahhoz, hogy való­ban szép is és tartós is le­gyen, az anyagot vízben jó alaposan ki kell főzni, a kér­gét le kell hántani, drótke­fével vagy smirglivel a rücs­kösebb részleteket el kell si­mítani. És ha valami hibáz­nék, akkor még utólag lehet rajta igazítani: a hiányzó ré­szeket pótolni, a nem oda il­lőeket levágni. Végezetül egy kis lakk sem árt ezeknek az ágak-bogaknak, különösen a szuvasodás ellen nem. — További sorsuk? — Elajándékozom őket. Dí­szítik a lakást. Vagy csinálok velük valamit. — Például mit? — Ha jó kedvembe va­gyok, akkor kitalálok minden­féle történeteket: a búbosvö- csök eteti fiókáit, a pelikán, a daru követ markol, a gémek puszilóznak vagy veszeked­nek, szóval ilyesmiket. És fel- gallyalom az egészet úgv, ahogy a fácánok éjszakáznak, egy-egy jó megtermett rönk­re. Máris sokkalta többet tud­hattunk meg Fekete József fafiguráiról, mintsem gondol­hattuk volna. Alkotójuk fan­táziáját, az elmondottak sze­rint, a megnevezhetőre való törekvés irányítja. Ám nagy- szerűségük mégis abban áll hogy egy madárrá kifaragott forma, a szemlélő fantáziája szerint miként változik ke esésén lépdelő rókává, avag' semmihez nem hasonlítható mesebeli lénnyé Németh Péter Április 29., szerda: 12 óra­kor kezdődik a Népszínház operatársulatának előadása. — A DCM délután rendezi a nyugdíjasok baráti találkozó­ját a deákvári Ságvári Klub­ban. — A pedagógusklubban dr. Batizi László vetítettké­pes előadást tart a jugoszláv tengerpartról. Április 30., csütörtök: A szo­bi Börzsöny Múzeumban 15 órakor dr. Losonci Miklós megnyitja Szöllősy H. Eta fes­tőművész kiállítását. — A Já­rási-Városi Könyvtárban Kál- lay Tibor tanársegéd tart előadást A halál címmel. — Az eszperantóklubban Kapi- tány Lajosné vetít diapozití- veket Ecuadorról. Május 1., péntek: Délelőtt 9 órakor kezdődik a váci dol­gozók idén is színpompásnak ígérkező, ünnepi felvonulása, a hagyományos útvonalon. — A galgagyörki sportpályán ren­dezik a Galgavölgye tavasz ’81 záróünnepségét, délután sport­műsor, este utcabál lesz a köz­ségben. Május 2., szombat: A Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont galériája egy hónapig adott helyet két tehetséges festőművész: Barabás Márton és Záborszky Gábor kiállítá­sának. E hét végén már meg­tekinthető a két tárlat. Május 3., vasárnap: A ze- begényi Szőnyi István Emlék­múzeumban délelőtt 10 óra­kor megnyílik egy tárlat Sző­nyi — magánkézben lévő — alkotásaiból. — A váci Vak Bottyán Múzeumban megte­kinthető délelőtt a Vác törté­nete című állandó kiállítás P. R. Elveszett a táska Kelemen Mariann, a Ko­mócsin kollégium diákja a napokban a fogorvosi rende­lőben járt és elvesztette tás­káját, melyben igazolványai és az érettségi vizsgához szüksé­ges füzetek, tankönyvek vol­tak. Kérik a becsületes meg­találót. hogy a táskát juttas­sa .el a Komócsin kollégium­ba, a tulajdonos címére. ISSN )lSä— 81811 (Viol Hírlap) i 1 k i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents