Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-25 / 96. szám

1981. ÁPRILIS 25., SZOMBAT av Ünnepi program Idén, a május 1-ét Szent­endrén felvonulással, majd a Papszigeten rendezett majá­lissal ünnepük meg a város dolgozói. A vállalatok, üzemek, intéz­mények, szövetkezetek dolgo­zói és a tanulók a Marx téren, a Vörös Hadsereg úti autópar­kolóban és a Vörös Hadsereg útján gyülekeznek. A felvonu­lás 10 órakor kezdődik, s el­vonulnak a Felszabadulás Em­lékműnél elhelyezett dísztri­bün előtt. Ünnepi köszöntőt mond Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára. A felvonulás után a vállala­tok, üzemek, intézmények, szö­vetkezetek majálist rendeznek a Papszigeten, ahol gyermek- műsor lesz, és népitánc, vala­mint más amatőr együttesek szórakoztatják majd az ünnep­lőket. Felhívás A Szentendre járási-városi Földhivatal értesíti ügyfeleit, hogy május 1-től megváltozik félfogadási rendje. Ezentúl a Földhivatal hétfőn 9-től 12-ig, szerdán 9 és 12, valamint 13 és 16 óra között, minden páratlan szombaton 9-től 12 óráig fo­gadja ügyfeleit. Vállalatok, in­tézmények, üzemek, szövetke­zetek és ügyvédek részére min­den hétfőn 14 órától 16-ig tar­tanak félfogadást. Azért kellett csökkenteni a félfogadó napok számát, mert a Földhivatal dolgozói most készítik el az egységes nyil­vántartást. Múzeumi statisztika A hirtelen hűvösre fordult Idő sem tudta elriasztani a ki­rándulókat Szentendrétől a húsvéti ünnepeken. A zegzu­gos utcák megteltek emberek­kel, akik a város kulturális és művészeti értékeiben gyönyör­ködtek. Bizonyítékul csak egy adat: A Kovács Margit múzeumot húsvét vasárnapján 13 iskolai, 18 felnőtt csoport, és nagyon sok egyéni látogató kereste fel. 3050 látogató gyönyörkö­dött aznap a kerámiaművész halhatatlan szépségű alkotá­saiban. Húsvét hétfőjén pedig 5 iskolás és 6 felnőtt csoport­nak, az egyéni látogatókkal együtt 2177 embernek nyújtott maradandó élményt a hétfői múzeumlátogatás. SZENTENDREI ^Cgyfcwp A PEST MESYEI HÍRIAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Szépen és rendezetten Felajánlások — teljesítések Múlt héten már beszámol­tunk azoknak a felajánlások­nak egy részéről, amelyek teljesítésével a vállalatok megóvják környezetük tiszta­ságát. Most folytatjuk az el­ismerést érdemlő felajánlások ismertetését. Szentendrei Ipari Szövetke­zet: Vállalták az Avas utcai játszótér karbantartását, a játszótéri műtárgyak egyszeri rendbehozatalát, majd folya­matos karbantartását. Úgy­szintén feladatuknak tekintik a Dézsima utcai garázs és te­lephelyeik környékének rend­ben tartását. A kommunista műszak bevételét átutalják az ifjúságpolitikai alapra és 100 darab környezetvédelmi kar­szalagot készítenek. Volán 1. számú Vállalat szentendrei kirendeltsége: Az erdei tornapálya építéséhez térítésmentesen évi öt alka­lommal fuvart biztosítanak, s a kirendeltség KISZ-esei részt vesznek az építkezésben is. A kommunista műszak bérét át­utalják az ifjúsági alapra, s elvégzik a telephely külső és belső rendezését, majd folya­matosan vigyáznak annak tisztaságára. BJÉPA Szentendrei Kerámia Üzeme: Felajánlásaik között szerepel a telephely előtti te­rület folyamatos karban- és tisztán tartása; gépkocsiparkoló kialakítása, s az üzem előtti terület vízelvezetéséhez nyílt árok elkészítése. Vállalták to­vábbá a 3. számú óvoda s a központi iskola patronálását, a Felszabadulás lakótelep 11. számú óvoda kitakarítását és a kommunista műszak béré­Nagyobb a hatáskör A lakosság szolgálata Van a városi tanácsnak egy részlege, amelyről aüg-alig, vagy egyáltalán nem esik szó, noha munkájának nyomát mindenütt fellelhetjük Szent­endrén. Ha jól működik a piac és a közvilágítás, ha tiszta a város, ha új park létesül vala­hol, ha a beruházások műsza­ki állapotát figyelő szemek kí­sérik, akkor a háttérben csen­desen, látványmentesen ott van a Gazdasági Műszaki El­látó Szolgáltató Szervezet. Ez a hosszú nevű vállalat január 1-én kezdte meg mun­káját, s hatásköre a teljes gaz­dasági ágazatra, a karbantar­tás és a felújítás műszaki el­lenőrzésére is kiterjed.. Köte­lessége a parkfenntartáson és az egyéb kommunális felada­tokon kívül a szérűskert fenn­tartása, a tartalékföldek hasz­nosítása is. Ellátja az üdülőhe­lyi feladatokat és működteti a piacot. Foglalkozik a közvilá­gítással, ellenőrzi a köztiszta­ságot és a közterület-foglalá­sokat. Amint látjuk, az új szerve­zetnek bőven volt és lesz mun­kája. Vajon mit mond erről a vezető, Drobilisch Antal? — A vállalkozás a régi tech­nikai részleg jogutódja, na­gyobb hatáskörrel és jelentő­sen megnövekedett feladatok­kal. Munkánk nem könnyű, hi­szen ott kell lennünk minde­nütt a városban. Igyekszünk helytállni, de szükségünk van a lakosság segítségére is. — Hogyan? — Úgy, hogy becsülje meg a munkánkat. Ne rongálják a parkokba kihelyezett műtár­gyakat, ne tegyék tönkre a vi­rágágyásokat, ne bántsák a frissen kiültetett facsemetéket, és főleg ne szemeteljenek. Egy­szóval: a lakosság tegye lehe­tővé, hogy eredményesen szol­gálhassuk ! nek átutalását az ifjúságpoli­tikai alapra. Móricz Zsigmond Gimná­zium: A tanárok, diákok együttesen látják el a Cast­rum játszótér folyamatos kar­bantartását, s a nyolc tanter­mes iskola udvarának parko­sításában való közreműkö­dést. Részt vesznek az erdei tornapálya parkosításában és segítséget nyújtanak fák, cserjék kitermelésében. Pilisi Parkerdőgazdaság szentendrei erdészete: Társa­dalmi munkában megtervezik az erdei tornapályát, s kiala­kításához biztosítják a szük­séges faanyagot. Az úttörő honismereti-környezetvédelmi vándortábor 20 résztvevőjé­nek szállást adnak, a tábor részére pedig szakembert is biztosítanak. A lakótelepek parkosításához ugyancsak fe­nyőfákat szállítanak. A Bükkös-patak mentén A huszonnegyedik óra előtt Életünk létfeltétele a környezet A környezet életünk létfel­tétele. Azt rombolni önpusz­títás. Ezt a súlyos igazságot fel­ismerve állította össze intéz­kedési tervét Szentendrén a Környezetvédelmi Tanács. Ezt a tervet tárgyalta meg leg­utóbbi értekezletén az MSZMP Szentendre Városi Bizottságá­nak végrehajtó bizottsága is. Rossz hagyomány folytatói Cholnoky Jenő 1922-ben így írt: „Egészen a Dömörkapuig a patak a vulkáni törmelék­körzetbe vájta völgyét..., de Dömörkapunál kemény ande­zitbe vágódott a völgy, itt... mint valami duzzasztógát, a kemény szikla vízesésre kény­szeríti a patakot... messze földeket bejárhatunk, amíg ilyen gyönyörű példára buk­kanhatunk.” A Dömörkapu Szentendre fölött, a pilisi hegyekben van. Egy ugrás csupán. Egy ugrás, amit kár volt megtenni, mert 1981-ben nem tudtam, amit Kalmár János már 1935-ben tudott, s meg­írt: „... az oktalan kőfejtés ... elrontotta a híres természeti csodát...” Környezetünk pusztítása te­hát nem korunk sajátossága, Néhány nap múlva új múzeum nyílik Szentendrén. A Marx téren kap állandó otthont a Kmetty-gyűjtemcny. Ismerkedés a történelemmel Utcanév őrzi emlékét J akov Ignyátovity nevét utca őrzi Szentendrén, emlékét pedig minden lokál- patrióta a szívébe zárta. A vá­ros múltjának egyik legjobb ismerője volt. Emlékezzünk a város múltjára Csuka Zoltán segítségével, aki magyarra for­dította Jakov Ignyátovity egyik írását. „Mikor Csarnojevics pát­riárka az embereivel Szent­endrén megtelepedett, az első cölöpöket nem éppen a mai Szentendre területén verte le, hanem ízbégen, a hegyek kö­zött, a Dunától kissé nyuga­tabbra. Itt vált Csarnojevics Szentendre Romuluszává. In­nen kezdte Szentendrét építe­ni. Csodálatos táj. A város gyorsan felépült, mintha a földből termett volna elő. S ahogy ide találtak, erre a gyö­nyörű vidékre, mintha csak vi­gaszt kerestek volna nagy veszteségükre. Matohijáért, Prizrenért, a Nemanyicsok ott­honáért. Erdőket találtak itt és egy katolikus kolostort, talán még az Árpádok korából; Szent Endre otthonát... Az új telepesek, ahogy ízbégről kö­rülnéztek, nyomban tervet ko­vácsoltak az új város megala­pítására ... Mintha ez a táj az elhagyott szülőföldre emlékez­tette volna őket, mert nagy kedvvel fogtak a munkához. Nem az urbárium alá tartoz­tak, nem földesurak jobbágyai voltak; mindjárt érdemeik ol­talmát keresték és az érdemei­kért kapott kiváltságokra hi­vatkoztak. Legalábbis semmi nyoma, semmi adat nincs arra, hogy a szentendreiek bárki aláren­deltjei, jobbágyai lettek volna, sőt, ellenkezőleg. A szerb ha­talom és jog megtestesülése a pátriárka volt... A szentend­reiek tehát építeni kezdték városukat és templomaikat, anélkül, hogy ebbe bárki is akadályozta volna őket, s mert a szükséges földterület nem is volt senkié... A szentend­reiek, alighogy letelepedtek, megkezdték kulturális szervez­kedésüket. Rövidesen jól meg­alapozott házakat és templo­mokat építettek, utat nyitot­tak a kereskedelemnek és a kézművességnek. A kiirtott er­dők helyébe pompás szőlősker­teket ültettek, boruk pedig ha­marosan messze földön híres­sé vált...” A továbbiakban a szerző le­írja azt a harcot, amit később a város a feudális vármegye­rendszerrel szemben vívott, majd így folytatja: „ ... A vármegye zabolátlan­kodásainak idejéből egy név jut eszünkbe, amely becsületet szerzett gazdájának. Ez Rab Ráby neve ... Ö védelmezte a szentendreieket a vármegye támadásaival szemben... Ez a pereskedés adta az én igen tisztelt írótársamnak, Jókai­nak, a kitűnő regényírónak az indíttatást arra, hogy Rab Rá­by címen ismert regényét meg­írja ... A szentendreiek bi­zonyságot tettek jellemszilárd­ságukról, amikor körömsza­kadtáig ragaszkodtak ahhoz, hogy védelmezőjüket kiszaba­dítsák rabságából, s ez a vár­megye minden fenekedése el­lenére sikerült is nekik. \/l egmentették legalább Rab 1,1 Ráby lelkét, ha testét össze is törte a meggyötörtetés. A szentendreiek megérték, hogy saját szemükkel lássák, amint Rab Rábyt elevenen ki­hozták börtönéből. Diadalmas­kodtak a vármegye fölött, amely barbár eljárásával szé­gyent hozott nevére, a szent­endreiek pedig dicsőséget vá­rosuk nevére.” hanem régebbi keletű, mi csak felelőtlen folytatói va­gyunk a rossz hagyománynak. A Bükkös-patak völgye 20 ki­lométer hosszú, s még ma is kincseket rejteget völgyében. Olyan növényeket, állatokat, amelyek csak itt találhatók meg — ma még! De hol­nap? ... Ha nem vigyázunk rá, visszavonhatatlanul szegé­nyebbek leszünk. Nos, ezért kell örülni, hogy megszületett a környezetvé­delmi intézkedési terv, amely felsorolja a tennivalókat, s ami a legfontosabb: keresi a lehetőségét a felelőtlen ele­mek — akár vállalat, akár magánszemély — felelősségre- vonására. És ez a lényeg. „A köztisztasági tanácsrendelet­ben meghatározott feladatokat be nem tartók, visszatérő kör­nyezetszennyezők ellen sza­bálysértési eljárást kell indí­tani ...” — olvasható a párt­végrehajtóbizottsági ülés elő­terjesztésében. De az is sze­repel benne, hogy a Bükkös­patak mentén' figyelőszolgá­latot, környezetvédelmi őrjá­ratokat kell szervezni, ame­lyek feladata a környezet­szennyező források felderíté­se, jelentése. Összefogás és építőtábor Az üzemeknek, intézmények­nek pedig környezetvédelmi munkatervet kell készíteniük, amelyek magukban foglalják saját területük rendezését, gon­dozását, elvégzendő környe­zetvédelmi feladataikat. De a hatásos környezetvé­delem megköveteli a társadal­mi összefogást is. Éppen ezért rendezik meg az idei nyáron először a Bükkös-patak men­tén a környezetvédelmi építő­tábort a HNF kezdeményezé­sére. Németh Ferenc botanikai főfelügyelő a Búvár című fo­lyóirat egyik számában írta: „Montán és szubmediterrán tlemek keveredésének külön­leges helye a Bükkös-patak völgye. Itt szerinte egymás mellett található a kárpáti eredetű bennszülött pirosló hunyor, az északias, montán elterjedésű erdei varfű, a nyugat-balkáni pofók árvacsa­lán és a szubmediterrán máj­virág ...” Madárvilág és halállomány Az ornitológusok körében viszont köztudott, hogy a Bükkös-patak völgyének ma­dárvilága a leggazdagabb az egész Pilisben. Egy szakem­ber kérdésünkre több mint fálszáz madarat sorolt fel: 22 fajta odúlakót, köztük a vé­dett, tehát már ritkaságszám­ba menő balkáni harkályt, az erdei fülesbaglyot és a fekete harkályt. Aztán 31 fészekla­kót, amelyek közül védett a sárgarigó, valamint az ege­részölyv. De — fájdalom — már nem lehet találkozni par­ti fecskével, a védett, s egyenként 10 000 forint értékű fekete hollóval és a vízirigó­val. Végleg eltávozott, vagy kipusztult a 30 000 ezer forint eszmei értékű uhu is. A patak alsó szakaszán néhány évti­zede még „méretes” halak fordultak elő: menyhal, do- molykó, csuka. Ma már csak kis testméretű, igénytelen hal­fajok találhatók itt. A múlt esztendő májusában készült laboratóriumi vizsgálat adatai szerint 1 liter pátakvízben 2 milligram nitrát és 30 darab, fekális fertőzést jelző kolibak- térium van. S. O. S. Mentsétek meg a természetet! Ne várjuk meg a huszonnegyedik órát. Tanácsi feladatok Tervek, házak, telkek Elsősorban telepszerű, többszintes Minden elfogultság nélkül kimondhatjuk, a szentendrei járás vonzereje egyre nő. E megállapítás igazságát kitű­nően bizonyítja az a tény, hogy egyre többen választják lakó­helyül a járásban levő telepü­léseket. Nagy az érdeklődés a magánerős építkezés iránt. En­nek természetesen nemcsak az az oka, hogy mérséklődik az állami lakásépítés, hanem az is, hogy az emberek, ha erejük és pénztárcájuk engedi, szíve­sebben élnek családi házak­ban. Ahogyan Pest megyében, úgy a szentendrei járásban is elsősorban a magánerőből tör­ténő, telepszerű, többszintes családi házak építését szorgal­mazzák a mostani tervciklus­ban. Ennek alapfeltétele azon­ban az, hogy közművesített porták álljanak az építtetők rendelkezésére. Éppen ezért, az elmúlt hónapokban felmér­ték a szentendrei járásiban a családi házak építésére alkal­mas telkeket. Az eredmény: pillanatnyilag mindössze 33 ilyen állami terület létezik. Ez bizony nagyon kevés, főleg ha figyelembe vesszük, hogy éven­te 250—300 igénylővel kell számolni. Mi tehát a teendő? Elsősorban az, hogy minden község rendelkezzen általános, részletes házhelyrendezési tervvel. így fölmérhetik, hogy a szükséges közművek meg­építéséhez mekkora összegre lenne a következő években szükség. Elsőként Visegrád, Budaka­lász, Pomáz és Pilisszántó ál­talános rendezési tervét készí­tik el, majd ezt követően, be­tartva a sürgősségi sorrende­ket, a többi község részletes és házhelyrendezési terve készül el. S ahhoz, hogy minél többen hozzáláthassanak korszerű, többszintes családi házak tető alá hozatalához, föltétlenül szükséges, hogy azt mérjék fel elsősorban, hogy a községek­ben hány családi ház építését tervezik a helybéliek. S végül hadd említsük meg, hogy az embereknek meg kell ismer­niük az ÉVM által javasolt tí­pusterveket. Befejezés előtt Rekonstrukció Augusztusban befejeződik az Öbuda Termelőszövetkezet szentendrei szarvasmarhatele­pének rekonstrukciója. Ezzel kialakul az állattenyésztés vég­leges szerkezete is a szövetke­zetben. A rekonstrukcióval egyidőben valósul meg az úgy­nevezett szalmaszűrős, páro- logtatós trágyakezelési rend­szer, amelyet a győri Agroker alakított ki. Fontossága az, hogy ez a telep alkalmas lesz arra is, hogy a faipari tevé­kenységnél jelentkező mellék- termékek felhasználásával — az üveg alatti kertészeti ter­meléshez — komposztálható trágyát nyerhetnek. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Bozsán Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents