Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-03 / 79. szám
ELŐSZÖR A GÖDÖLLŐI ÚJ MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Folytatás az l. oldalról) ból felépítsük új világunkat. Több mint három és fél évtized tanúskodik: érdemes volt, ami tehetségünkből tellett, megtettük. Láthatja barát és ellenség, mire képes a dolgozó nép, ha szabadon él. A mi nemzedékünk sokat küzdött, de megadatott számaira, ami a megelőző koroknak nem sikerült, hogy a semmiből fel- küzdhette magát a magaslatokra: tudást szerzett, s ezzel a tudással megváltoztatta maga körül a világot. Akik az ifjú nemzedékhez tartoznak, akik szerencsére nem sejthette, milyen az, amikor az édesanya nem tud kenyeret szelni, a nincsooi és akik nem tudják, mikor lakhat jól a család, akik — öro- münucre —, ha tanulni akarnak, senki sem utasítja őket rendire: a munkás, a paraszt nem arra való, hogy tanuljon — ez az ifjabb nemzedék a történelem lapjairól ismeri — ha nem ismeri, az a mi hibánk — tetteinek mozgatórugóit. A kapitalista rend hívei hirdették az igét: mindig voltak és lesznek gazdagok, szegények, ez a világ rendje- Hát, nem az a világ ■ rendje. A rend az, hogy mindenki szabadon nyilváníthasson véleményt, szabadon, tehetségének megfelelően tanuljon, válasszon szakmát. Amit mi el akartunk érni, saját életünk boldogsága miatt is akartuk. Az az igazság, mi tudtuk: nemzedékünknek sok áldozatot kell hozni, hogy gyermekeink jövőjét igazságosabbá, értelmesebbé tehes- sük. Ma már felnövekedett, érett gyermekeinkkel együtt harcolunk, dolgozunk. Mert nagyok ugyan eredményeink, de az idő, a fejlődés megállít- hatalan, mindig újabb és újabb igények keletkeznek, s ha más ma a küzdés ára, akkor is minden új megteremtése áldozatokba, erőfeszítésekbe kerül, nehéz munkával valósul mag. Tudják ezt önök — fiatalok -és idősebbek — saját tapasztalatukból, hiszen Gödöllő valódi , fejlődése a felszabadulás után kezdődött és akkor sem túlságosan korán. Városi rangot 1966-ban kapott- Ez az elmúlt másfél évtized véglegesen rányomta bélyegét Gödöllőre. Jelentős gyárai vannak, a Ganz Árammérőgyár az év elejétől újra önállóan dolgozik. A gödöllői Gépgyárra is számíthat az ország. Egyeteme, tangazdasága, a kutatóintézetei — meghatározó a város és a környék életében. Szép bevásárló központja van a városnak, bútoráruháza, hogy ne kelljen mindenért a fővárosba utazni szüntelenül. Űj lakótelepek emelkedtek ki a földből, a földszintes házak közűi. 1966-ban 5200 lakást tartottak számon, most jóval meghaladták a kilencezret. S ha még ma is a legnehezebb gondot a .lakáskérdés jelenti Gödöllőn, nem lebecsülendő, iiogy a most befejezett ötéves terv időszakában összesen 1652 otthont adtak át. A VI- ötéves terv során is sok százan költözhetnek majd új lakásba. Már kirajzolódott a város- központ végleges képe. Dicséretes törekvés, hogy megőrzik, ami a régiből értékes, ami sajátos. Egész Pest megyében hagyomány, hogy a tervezettnél minidig több óvodát építenek. Gödöllő lakossága is megsokszorozta az állam pénzét• A város üzemei, intézményei sokat segítettek ebben — a társadalmi összefogás sok kisgyermek számára tette lehetővé, hogy szép környezetben, biztos, hozzáértő felügyelet mellett nőhessen, miközben a szülők nyugodtan dolgozhatnak. Tavaly novemberben — az októberi forradalom ünnepén — százszemélyes óvodát vehettek birtokba, amelynek építését a pártkangiresz- szus tiszteletére a Ganz Árammérőgyár brigádjai kezdeményeztek. Tisztelet és köszönet e helyen is azoknak, akik mindig figyelnek a közösség problémáira és készek többet vállalni az ügyért. A városban 29 új tantermet adtak át és felépült a torna- csarnok. Nincs Gödöllőn olyan iskola, amelyben ne lenne külön tornaterem és ezek természetesen nemcsak a diákok sportolását biztosítják. Ezt ma még nem sok város mondhatja el. Az öregekkel való törődés Magyarországon magától értetődő, így helyben is az. Harmincról kilencvenre emelkedett a szociális otthon helyeinek száma. Ezt is társadalmi összefogással teremtették meg- öt év alatt százmillió forint volt a társadalmi munka pénzbeli értéke. Az erkölcsi érték azonban számokkal nem fejezhető ki. Gödöllő ipara 1,8 milliárdAz ünneplők A zsámbcukl tehetséges gyermekek ról 2,8 milliárdra emelte öt év alatt a termelését, miközben három százalékkal csökkent a dolgozók létszáma. Megkétszerezték exportjukat, A VI. ötéves terv koncep- . dóját is kialakították már. Hatszázmillió forintot költenek majd arra, hogy felépüljenek az áhított lakások, javuljanak a dolgozók életkörülményei. kul majd a rendezett város- központ, megújul a Dózsa György út, elkészül a városi tanács és. a járási hivatal együttes székháza, aluljáró épül, parkosítanak. Újabb óvodások, bölcsődések juthatnak gyermekintézményekbe, fejlesztik egészségügyi hálózatukat, és kisegítő iskolát emelnek. Vásárcsarnok tervét dédelgetik, úgy hallom, amely a környező termelőszövetkezetek és a tangazdaság támogatásával válhat valóra. Járda és út épül, szabadidő-park csalogatja majd a pihenni vágyókat. Ha öt év múltán újra mérleget készítenek, előre tudom. önök arról számolnak majd be, ismét túlteljesítették elhatározásaikat. Önök büszkék lehetnek városukra, a városukra büszke a megye, mert úgy élnek, dolgoznak, hogy általa öregbítik Pest megye hírnevét, gyarapítják az ország szellemi és anyagi javait. Pest megye az országban az élenjárók közt foglal helyet. Nemrégen összegezték eredményeiket és mondhatták ki: Pest megye fejlett iparral, mezőgazdasággal rendelkezik. Jó politikai légkörben nagy sikerrel zárták az öt esztendőt. Eddigi legeredményesebb tervciklust hagyták maguk mögött. Pest megye életét is az állandó megújulás jellemzi. Ez az élenjáró közösség tettre- készséget, erőt, tudást, elkötelezettséget sugároz. Példát és bátorítást ad más közösségek számára is. Kilépve a megye határán, azt tapasztaljuk, hogy az or- szág ' tele van hasonlóan alkotó közösségekkel, általuk emelt szép létesítményekkel. De ez az ünnep, április 4-e, a felszabadulás napja, nem akkor válik igaz ünneppé, ha egyszerűen összegezzük értékeinket. Nem egyszerűen any- nyi a dolgunk, hogy mérleget vonjunk: mennyibe kerültek az iskolák, az óvodák, a kórházi ágyak, a művelődési otthonok. A dolgozók tudása, alkotóvágya, az összefogás által megvalósuló álmok, a társadalmi munkában testet öltő, cselekvő, népi, nemzeti egység — ami nem fejezhető ki forintban —, az az igazán nagy érték, a jövő terveink megvalósításának biztosítéka. Amikor azt mondjuk: van mit megóvnunk, akkor mi erre a kincsre gondolunk, mert ez a forrása a további gyarapodásnak is. A felszabadulás napjára egyszer egy évben szoktunk emlékezni. De beszéd nélkül is tudat alatt minden elkötelezett ember — legyen az párttag, vagy pártonkívüli — cselekedetében válik el, mi irányítja tetteit. Pártunk XII. kongresszusa megállapította, hogy 36 év alatt Magyarországon nagy társadalmi változások zajlottak le. Korszakalkotó vívmányok születtek meg. Politikánk eredményeit a lakosság elismeri és bízik a párt útmutatásában. Tudja, hogy általa a nép jóléte növekszik, és élvezheti saját munkájának gyümölcsét, értelmét. A párt ezt az utat követi ezután is, akkor is, ha most nehezebb körülmények között dolgozunk. A VI. ötéves terv — ezen belül az idei feladatok megfogalmazása is —, a pártkongresszus határozatával összhangban készült. A terv megvalósítása tovább szilárdítja a Magyar Népköztársaság helyzetét. A mi tervünk, gondjaink ellenére, mindenestől a béke terve. Ezért érdemes élni, dolgozni, független attól, hogy kinek milyen a világnézete, vagy melyik korosztályhoz tartozik. A szocialista országokban hasonlóan fogalmaztak épp ezekben a napokban, a pártkongresszusokon; Gödöllő negyedszer győzött a városok között Dr. Kertal Tamás, Nagykovácsi tanácselnöke átveszi az emlék- plakettet A nemzetközi élet egén sötét felhők gyülekeznek. Egyes országokban előretört a reakció. A Hazafias Népfront Országos Kongresszusán a napokban mondotta Kádár János elvtárs, hogy a tőkés országok súlyos válságban élnek, s mienknél nagyobb gondokkal küszködnek. Válságuk azért is súlyos, mert egyszerre politikai, gazdasági, pénzügy^ s Jizoéjáiis. válság;: z .Joggal aggódunk olykor, joggal szorongunk — ez fogalmazódott meg Juhász Ferenc előbb előadott szép költeményében is. S nekünk nem kevés, amit meg kell védenünk a kalandoroktól. Mi felelősek vagyunk hazánk dolgozó népe előtt és felelősök a békére áhítozó valamennyi nép előtt. Nekünk éberen kell vigyáznunk arra, amit elértünk, amit kivívtunk. Amit a reakció nem tudott elérni az ötvenes években, durva politikai beavatkozásokkal — most végképp bukásra van ítélve. Élteti ezt a biztonságot a Szovjetunió ereje. Az SZKP legutóbbi békekezdeményezé- sét — még a hisztérikus ellenpropaganda ellenére is —, az egész világ egyetértéssel, elismerően fogadta. Tudjuk, hogy a szocialista országoknak számos külső ellenségük van, szívesen megállítanák, vagy visszaforgatnák az idő kerekét. Meg is tesznek mindent azért, hogy akadályozzák a szocialista társadalmak fejlődését, vagy zavarják a munkát. Szomorú tény, hogy Lengyelországban ilyen súlyos helyzet alakulhatott ki, de még itt is tévednek a reakció erői: a szocializmus ellen fordulók nem győzhetnek. Kétely, bizonytalanság nálunk is előfordulhat, de úgy ahogy a legutóbbi Központi Bizottság ülésén fogalmazták: mi jó úton haladunk. A mi céljaink világosak és a nép egységesen követi ezeket. Akkor is így van, ha tudjuk, olykor bosszantanak bennünket a hibák, olykor magunk nehezítjük saját dolgainkat. Hanyagság, közömbösség, felelőtlenség is létezik. Árt nekünk a bürokrácia, a közösségi érdek megsértése. Nem mindenki dolgozik egyformán. Ezeket és , másokat nprn 4, hibák elkendöf zése mondatja velem: mi a fiatalsággal együtt jó, biztos úton haladunk. 1945-ben a szovjet hadsereg egy nyomorúságos, szegény országot szabadított fel, alig volt ipara a nemzetnek, s a föld nem a megművelőinek termett. A tehetséges értelmiség sem bontakoztathatta ki sokoldalú képességét. A történelemben 36 év egy pillanat. De ez a pillanat többet jelentett népünk életében, mint a korábbi néhány század. Szép szavak'lennének ezek? Nézzenek Európa térképére: Spanyol-, Török-, Görög-, Olaszország súlyos helyzetére. Nézzenek körül hazánkban, szűkebb hazájukban: a megyében és városukban, öröm tölthet el mindnyájunkat. Mi a megkezdett ösvényen kívánunk tovább járni. Üj lakótelepeket, intézményeket akarunk emelni. Nem akarunk sziréna vijjogást hallani. Nem akarunk soha többé pincékbe, odúkba bújni, bombáktól, rakétáktól reszketni. Egyetemekre, építő táborokba, tisztes munkára akarjuk küldeni gyermekeinket, s unokáinkat. Boldogulásukra akarjuk felhasználni tudásukat. Mi élni akarunk, mert számtalan el- végezetlen dolgunk van, és mert hiszünk a békés egymás mellett élésben. Mi hiszünk Helsinki szellemében. Mi hiszünk abban, hogy győz a jobb, a mi igazságunk, ami elsősorban békében diadalmaskodhat. 1945-ben még a magyar községek, városok sem egy napon szabadultak fel, de április 4-én Magyarország egyszerre ünnepelhette a nehezein kivívott békét, köszönthette az új élet virradását. Hogy mit jelentett népünk számára az a nap? — Válasz rá minden tettünk, minden létesítményünk és jövőt szolgáló terveink. Köszönjük azoknak, akik elhozták számunkra az új életet — a Szovjetuniónak, a Vörös Hadsereg harcosainak —, akik lehetőséget teremtettek az alkotásra. Köszönet azoknak, akik jól éltek a lehetőségekkel és felvirágoztatták hazánkat. Köszönet a ma feladatait derekasan elvégzőknek, akik a párt vezetésével küzdenek. Éz a köszöntő csak alkalom 36 év értékelésére és arra, hogy holnaptól újra nekigy.ftr- kőzzünk: jobban dolgozzunk, mint eddig, még többet, vqgy dfcpsäb bán. . mint.: eddig. Egy egész ország , felvirágoztatása, az állampolgárok jobb életének megteremtése a feladatunk. ; Gratulálok önöknek szép művelődési házukhoz. Kivá- npm, hogy használják és élvezzék sok örömmel, egészségben — fejezte be beszédét Benke Valéria. S. A. Kiosztották a Pest megyéért emlékérmeket Dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke adta át az ünnepségen a Pest megyéért Emlékérem kitüntetéseket. Ez a legmagasabb fokú megyei elismerés, és április 4. alkalmából minden évben — felszabadulásunk negyedszázados évfordulója óta azok kapják, akik kiemelkedően dolgoztak a megye jelenéért, jövőjéért, gyorsabb fejlődéséért. NAGYKOVÁCSI KÖZSÉG kitüntetését dr. Kertai Tamas községi tanácselnök vette át. Ez a község az V. ötéves tervidőszak alatt kiemelkedő eredményedet ért el a településfejlesztésiben. A községi párt- bizottság, a tanács, a Hazafias Népfront helyi bizottsága, a KISZ-szervezet a lakossággal együtt példamutató módon alakította a közéletet és végezte a társadalmi munkát. Ennek eredményeként a lakosság alapellátását gazdaságos, műszakilag újszerű intézményhálózat létrehozásával terven felül is gyarapították. Kdrszerű ABC-árűhózat, szolgáltatóházat, könyvtárat, házasságkötő termet, óvodát építettek terven felül, jelentős társadalmi hozzájárulással. A tervidőszakban a rendelkezésükre álló fejlesztési forrásokhoz a lakosság 6,5 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. Kiemelkedő és dicséretes a község kisiparosainak közös összefogása Is a községfejlesztésben. Hosszú időn át végzett kimagasló községfejlesztési és községformáló tevékenységük alapján bizonyultak méltónak Nagykovácsi község lakossága és vezetői e legmagasabb megyei elismerésre. RÓZSA LÁSZLÓ 1928 óta aktív résztvevője a munkás- mozgalomnak és a gazdag hagyományokkal, rendelkező gödi Fészeknek. 1931 óta tagja a pártnak és 1969-ben a Honvédelmi Minisztériumiból történt nyugdíjba vonulása óta a gödi Fészek társadalmi vezetője. Munkaköri és kiemelkedő mozgalmi tevékenységéért számos esetben részesült magas kitüntetésben. Mint a gödi Fészek társadalmi vezetője, fáradhatatlanul dolgozik a Fészek közösségi életének formálásáért, a munkásmozgalmi hagyományok ápolásáért. Eredményesen szervezi a gödi Fészekben a veteránok és a fiatalok rendszeres találkozóit. Pest megye munkásmozgalmi ügyéért végzett több évtizedes tevékenységét jutalmazza az elismerés. DR. LAKATOS ERNŐ három évtizede dolgozik a Pest megyei Levéltárban, amelynek 1957 óta igazgatója. Munkáját nagy hozzáértéssel, hivatástudattal. időt és fáradságot nem kímélve teljesíti. Felkészültsége, több évtizedes munkássága és emberi magatartása országosan is elismert. Pest megye helytörténeti. kiadványainak megjelentetését, társadalmi vállalásként szakmai és rektori munkával is segíti. Jelentős segítséget ad a megyében folyó helytörténeti, krónikaíród mozgalom szervezéséhez, szakmai irányításához. Hozzájárult ahhoz, hogy a krónikaíró-mozgalom eredményessége országosan is kimagasló. Mindig nagy ' figyelmet fordított a fiatalok szakmai nevelésére. Személyes érdeme van abban, hogy új fióklevéltár létesült Nagykőrösön és Vácott. Eredményes munkájáért már több kitüntetést kapott. Cs. S. Dr. Lakatos Ernő, Rózsa László és dr. Kertal Tárná« L K
