Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-03 / 79. szám
A Minisztertanács ülése Intézkedések a vízveszély csökkentésére, a kárelhárításra A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette Lázár György miniszterelnök tájékoztatóját Taha Jassin Ra- madhannak, az Iraki Köztársaság első miniszterelnök-helyettesének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány megtárgyalta a számítástechnikai központi fejlesztési program 1981—85. évi feladatait összegző előterjesztést. Megállapította, hogy az elmúlt tíz évben meghonosodott a számítástechnikai eszközök gyártása, az alkalmazási módszerek széles körűen elterjedtek hazánkban, hozzájárultak a termelés hatékonyságának növeléséhez. Jelentősen megnőtt a szerepük a tudományos kutatásban, az oktatásban, az államigazgatásban. A kormány úgy határozott, hogy a VI. ötéves terv időszakában össze- hangoltabban és eredményesebben kell kihasználni a meglévő kapacitásokat, tovább kell bővíteni — alapvetően szocialista és hazai gyártású eszközök igénybevételével — a számítástechnika alkalmazását, mindenekelőtt a vállalati gazdálkodásban, a termelésirányításban Gépmemóriaprogram A számítástechnika fejlesztésének 1985-ig szóló feladatairól Pál László, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője elmondta: Jelenleg kétezer univerzális számítógép, minikomputer, illetve mikro-számí- tógép van az országban. Több mint 20 ezren kaptak számítástechnikai szakképesítést és 4—5 ezren dolgoznak a számítógépiparban, abban az iparágban, amely tíz év alatt meghonosította az integrált áramkörre épülő gépek gyártását, s ma évente kétszáz számítástechnikai kiegészítő berendezést bocsát a fölhasználók rendelkezésére. Az országban 1971-ben mindössze 80 gép volt, azok is 45 féle típust képviseltek. Nem volt hazai gyártás, komoly szakembergárda a számítógépet inkább státusszimbólumként kezelték az egyes vállalatok, intézmények vezetőit. Számítástechnikai kultúráról nem beszélhettünk. Bár ez a korszak lezárult, a magyar számítástechnika és annak alkalmazása mindmáig sok problémával küszködik. Gond az összehangoltság hiánya, az üzemeltetés költségessége. Gond az is, hogy amíg külföldön rohamosan csökken a gépek ára, s szinte filléres termék egy- egy kiskomputer, addig nálunk az ipari termelékenység, az alkatrészellátás ismert hiányosságai drágítják a termelést és így az alkalmazást is. A számítógép hatékony felhasználása nem számítás- technikai, hanem általános szervezettségi kérdés; a gépkihasználás jellege iparáganként, munkahelyenként változik. Közvetlen haszna nem mérhető. Csak annyi bizonyos, hogy ha például Bábolnától, az Egyesült Izzótól vagy a MÁV-tól elvennénk a számítógépet, megbénulna, vagy lényegesen drágábbá válna a termelés. Az elkövetkező időszak fontos feladata az alkalmazás hatékonyságának növelése, annak minden feltételével együtt. A fő elv az, hogy ott használjanak számítógépet, ahol a munka igényesebb, a gép hatása gyorsabb és közvetlen hasznot hoz. Népgazdaságunk hatékonyságának növelése az információk értelmes hasznosításán múlik. A munkaerő-, az anyag- és energiatakarékosságban döntő szerepe lesz a jól előkészített számítógépesítésnek. Egyik terv például az, hogy a készletező nagyvállalatoknál létrehozzanak olyan számítógéprendszereket, amelyekről az érintett üzemek lehívhatják az adatokat: mennyi és milyen anyag, félkész termék, hol érhető el. Az ilyen feladatok megoldására nem szükséges központi, gigantikus méretű rendszer, ma már a műszaki fejlődés lehetővé teszi, hogy a kisebb vállalatoknál is egyre jelentősebb kapacitású, mégis viszonylag olcsó gépek dolgozzanak. Mindez meggyorsíthatja a számítógépes automatizálást és a gépesített műszaki tervezést, a közvetlen, operatív termelés- irányítást. K özpontilag több milliárd forinttal támogatjuk az állami szervek számítógépesítését, ezt egészíti ki a vállalatok várhatóan 8—10 milliárd forintos befektetése. A cél, az hogy alapvetően a szocialista országok egységes számítógéprendszerére alapozzuk a fejlesztést. Ehhez azonban szükséges az intézményi rendszer átalakítása. Ma 20—25 szervezőintézet van, amelyek ógazatorientáltan gondolkodnak. Az a törekvés, hogy egy-egy feladat végrehajtására vállalkozások alakuljanak, amelyek szinte iparszerűen gyártják a gépi programokat. és a technológiai folyamatokiban. A Minisztertanács elfogadta a Gazdasági Bizottság jelentését a vízkárelhárításról és a veszélyeztetettséget csökkentő intézkedésekről. Az ár- és belvízkárok csökkentése érdekében tovább kell erősíteni a védműveket. A vízkárveszélynek rendszeresen kitett területeken, illetve ott, ahol a vízrendezés gazdaságosan nem oldható meg, a természeti adottságokhoz alkalmazkodó mezőgazdasági termelést kell folytatni. ★ A gyorsabb fejlesztést indokolja, hogy az árvízvédelmi művekkel védett területeken, a mintegy 500 milliárd forintra becsült népgazdasági vagyon az ezredfordulóra várhatóan megkétszereződik, tehát a korábbinál kevesebb és kisebb árvízi elöntések is növekvő károkat okozhatnak. Természetesen a népgazdaság erőforrásaitól függően kerülhet sor az árvízvédelmi művek fejlesztésére, de a károk mérséklésére még sok más lehetőség is kínálkozik. Ezért intézkedtek arról, hogy a rendszeres vízkárral veszélyeztetett területeken a mezőgazdaság termelési szerkezete alkalmazkodjon a vízjáráshoz: például rét- és legelőgazdálkodással, rövid tenyészidejű növénykultúrákkal. árvíztűrő erdőgazdálkodással. Ezt a megoldást a hullámterek hasznosításánál kormányhatározat írta elő és miután a végrehajtás akadozott indokolt hogy szigorúbban követeljék meg a határozat érvényesítését, s ugyanakkor a biztosítási feltételek módosításával anyagilag Is ösztönözzék a termelési szerkezet átalakítását. A károk csökkentésének jól bevált módszere, hogy a különösen magas és tartós árhullámokat megcsapolják, átvágják a gátat és úgynevezett szükségtározóba engedik be a víz egy részét. A kisebb folyók meritén eddig négy ilyen szükségtározót alakítottak ki, és a tervek szerint még öt helyen létesítenek hasonló víztározót. A lakott települések belterületének egyharmadát fenyegeti vízveszély, s az utóbbi másfél évtizedben gyakoribbá vált a vízkár. Lényegesen csökkenthetők lehetnének a károk tervszerűbb településfejlesztéssel, illetve építési korlátozással. A lakott és a mezőgazdasági területek vízelvezető hálózatának kialakításában jó néhány helyen hozott már gyümölcsöző eredményt a lakosság közreműködése, társadalmi munkája. Ezek a kedvező tapasztalatok jelzik, hogy az eddiginél is szélesebb körben lehet és kell élni az önként vállalt társadalmi összefogás erejével, a lakosság és a KISZ-fiatalok áldozatvállalásával. OTP-fíókot avattak Vecsésen A takarékosak szolgálatában A fővárossal lassan összenö- /ő 23 ezres lélekszámú Vecsés akói nemcsak káposztájukról híresek. Az itt élő emberek erénye az is, hogy tudnak bánni szorgos munkájuk hasznával: a pénzzel. A helyiek örömére — de az egész járás díszére váló — új OTP-székházat avattak fel tegnap délelőtt a településen. Az ünnepségen megjelent vendégeket — soraikban. Szirmai Jenőt, az OTP vezérigazgatóját és Balogh Lászlót, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárát — Kovács Gyula, az OTP megyei igazgatója üdvözölte. — Nagy a felelősségünk és a lehetőségünk az életszínvonalpolitika megvalósításában. Szolgáltatásaink javításával, átgondolt hitelezési tevékenységünkkel, mi is segíthetjük a a jó politikai közérzet kialakítását — mondotta avató beszédében dr. Szirmai Jenő. Beszélt arról is. hogy a szép és korszerű vecsési OTP-székház átadása előrelépést jelent az életkörülmények javításában. Kazatsay Istvánná, a fiók vezetője volt talán a legboldogabb ezen a napon. A fiók Steinmetz kapitány nevét viselő, a szocialista címet többszörösen kiérdemelt kollektívája jobb körülmények között dolgozhat. A vecsésiek betét- állománya jelenleg összesen 150 millió forint, de a későbbiekben 17 milliós növekedésre is számítanak. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA xxv. évfolyam, 79. szám Ára 1,40 forint mi. Április 3, péntek Először a gödöllői új művelődési házban A FELSZABADÍTÓKRA EMLÉKEZETT A MEGYE Benke Valéria mondott ünnepi köszöntőt Dr. Mondok P41 megnyitó beszédét tartja. Mellette, az első sorban (jobbról balra): Benke Valéria, Cservenka Ferencné, Balogh László és Barinkat Oszkárné Tegnap vette birtokba Gödöllő városa és környéke szép, korszerű művelődési házát. A tágas előcsarnokban százak és százak gyönyörködtek az új alkotásban. Délután két órakor a nagy színházteremben elfoglalta helyét a meghívottak sokasága és a díszemelvényen az elnökség. A meghívottak között voltak a megyei, a városi, a járási társadalmi, gazdasági élet vezetői, kiváló dolgozói, veteránok és KISZ-esek, munkások, tsz-tagok és értelmiségiek. Az elnökség tagjai sorában a többi között helyet foglalt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Czank János, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, dr. Arató András, Barinkai Oszkárné, Balogh László, a megyei pártbizottság titkárai, Kovács Antal- né, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára, dr. Husti István, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára, Jámbor Miklós, a Szakszervezetek megyei Tanácsának vezető titkára, dr. Ilcsik Sándor, Pest megye rendőr főkapitánya, dr. Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora, országgyűlési képviselő; a város és a járás BENKE VALÉRIA: párt-, tanácsi, KISZ-vezetői, szocialista brigádvezetők, veteránok. Az elnökség tagja volt Ivan Hrisztyenko, a Szovjetunió Vörös Hadseregének hazánkban állomásozó őrnagya. Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött, majd Szabó Gyula kiváló művész Juhász Ferenc Az írástudók hűsége című költeményét szavalta nagy átéléssel. Ezt követően dr. Mondok Pál nyitotta meg a nagy gyű* lést. Benke Valéria mondott ünnepi beszédet amelyet a közönség hosszú tapssal, nagy tetszéssel fogadott. (Beszédét a továbbiakban közöljük.) Ezt követően dr. Mondok Pál nyújtotta át a Pest megyéért Emlékérem kitüntetéseket. Kovács Antalné a település fejlesztésében kiváló eredményeket elérteket köszöntötte és átadta Benedek Jánosnak, Gödöllő tanácselnökének a városok versenyében első helyezésért járó kitüntetést és zászlót, (A megyei településfejlesztési verseny eredményeit lapunk április 4-i számában közöljük.) Az ünnepség második részében a műsorban fellépett és nagy sikerrel szerepeit a zsámboki általános iskola lány és fiú tánccsoprtja, a hévízgyörki asszonykórus, valamint a város és az egyetem vegyes kara. Dolgunk a szebbre, jobbra törekvés A kultúra új otthonának szép csarnokában köszöntőm önöket A 36 éve felszabadult ország számos városában, községében találhatunk olyan alkotást, amely a rendszer egészéből, lényegéből faikad. Ez a művelődési központ, amelyet birtokba vesznek, kicsi része a számtalan létesítménynek, de kétféle értelemben mégis új: egyrészt lehetőség a művelődés, a kultúra ápolására, szolgálja a várost és környékiét Puszta létével példázza az alkotás örömét, a jobbra, a szebbre törekvést, az összefogás, a közös munka sikerét a mindig újat teremtést, a megállíthatatlan fejlődést Példázza az emberi tudás nagyságát, a tervezők, az építők, a Galga-vidék művészeinek tudását tehetségét. Ismeretes, hogy a város és a járás lakossága, üzennek és termelőszövetkezetek több mint 20 millió forintot áldoztak megvalósulásáért. A felszabadulás napjára em- lékezők sorában számos, velem egy nemzedékhez tartozó ember ül. ök talán még másoknál is jobban megértik, miért hat ránk oly boldogí- tóan minden új, minden, ami általunk születik- Miért örülünk annyira, ha átadásra kerül egy új óvoda, korszerű, világos tanteremben tanulhatnak az iskolások, lebontsa» hatunk egy szükségtantermet, ha határidőre elkészül egy kórház, mint a kerep>estarcsai, ha bővülnek a szociális otthonok, ha az épülő autópálya kényelmesebbé teszi az utazást. Megértik, miért vagyunk mindenkinél boldogabbak, ha a gyárak sikereket jelentenek, ha a termelőszövetkezetek oly színvonalra emelkedtek, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusán is példaként említették. A gödöllőiek szép történelmi hagyományokat őriznek, Kossuth Lajos az 1848-as szabadságharcok idején itt hangoztatta először annak szükségességét, hogy a magyarságnak el kell szakadnia a Habs- burg-háztól. Itt fejtette ki gondolatát a független Magyarországról, arról, csak az a nemzet boldogulhat, amely szabadon élhet. 1919-ben Stromfeld Aurél a Grassal- kovich-kas-télyból irányította a Vörös Hadsereg hadműveleteit. E harcot a mi jövőnkért is vívták, a magyar nép felemelkedéséért. S ha akkor nem is valósult meg a hazafiak álma, a méltó utódok megvalósították ezen eszméket. De őriz e táj szomorúbb történelmi emlékeket is> Gödöllőn volt Horthy Miklós egyik rezidenciája, és sok becsületes ember gyötrelmére itt kiskirá- lyoskodott Endre László- E történelmi komra gondolva, kétszeresen, sokszorosan érezzük felszabadulásunk örömét. S teljesíthetjük 1945-ben tett fogadalmunkat: a nagy elődök nyomdokain haladunk, s felejtetjük, amit e nép a Horthy-rendszer alatt szenvedett. t Sokat és keservesen kellett küzdenünk, hogy a nyomorból, az elesettségből, a romok(Folytatás a 3. oldalon) 1
