Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-23 / 94. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Lenin születésének ííí. évIfertS&sEóiám Elkötelezettségünket erisítfe vm ' ' ■. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA ■-• . w ' ■■ -■ - ■■'v. ; XXV. ÉVFOLYAM, 91. SZÄM Ára 1,40 forint 1981. ÁPRILIS 23., CSÜTÖRTÖK Megtalálni M inden halál az élet végességével szem­besít bennünket, s mert a megváltoztaithatat- lan tekint ránk, a fájda-' lom a tehetetlenséggel bo­rul össze bennünk, köny- nyezve vagy könnyek nél­kül sírva. Az élet végessé­gét belátni soha nem egy­szerű, de akkor végképp nem az, amikor szinte kez­dete is alig volt egy embe­ri sorsnak. Három pici, friss sírhant, a dabasi te­metőben: élt hét hetet... két hónapot... ötöt. Cse- csemőhalottak, ez áll a szenvtelen statisztikai ösz- szesítésben, mert egyéves kora alatt minden kisded csecsemő. A megyében a legutóbbi esztendőkben 370 és 690 között volt az • alighogy föllobbant és már­is kihunyt életek száma. Ami azzal egyenlő, hogy ezer élveszületett v gyermek közül 25—27 nem jut túl az első tizenkét hónap kü­szöbén. Egyetlen élet fonalának megszakadása is tragédia, ám így együtt e tragédiák már elvonatkoztatottak, számmá lesznek, s ezért megkérdőjelezhetjük: sok-e ez, vagy elfogadható arány, mert a jövendő bánatok megelőzése elkerülhetet­lenné teszi a társadalom számára az ilyen kérdések megfogalmazását, megvá­laszolását. A szakembe­rek többféle feleletet tud­nak adni a kérdésre. Fél évszázada ez az adat még 160 — igen, 160! — fölött volt a megyében. Húsz esz­tendeje is majdnem a két­szeresét tette ki a jelenle­ginek. Ez a lehetséges vá­laszok egyike, a történel­mi háttért — a honnét in­dultunkat — fölmutató. A következő válaszváltozait: a megyében tartósan ma­gasabb az országos átlag­nál az ezer újszülöttre szá­mított csecsemőhalott, s bár ennek vannak rész­indokai, a tény maga nem menthető. A további fele­letek a kérdésre: a fej­lett egészségügyi hálózat­tal rendelkező országok kö­zött hazánk sajnálatosan élen van a csecsemőhalá­lozások arányát tekintve; az anya- és gyermekvéde­lem, a terhesgondozás, az egészségügyi ellátás^ adott színvonala mellett elfo­gadhatatlan a viszonylag magas axányszám, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy folyamato­san — de csak nagyon sze­rényen — csökken. M em vigasz annak, aki temet, hogy miit mu­tat a statisztika, s hogy a nemzetközi össze­hasonlítás adatai miről tanúskodnak. Fájdalma, vesztesége nem mérhető, ám társadalmi szükség­letté formálódik: mindent meg kell tenni a csökke­nés gyorsítása, az élveszü- letettek életben tartása ér­dekében. Ehhez azonban azt kellene tudni, mi az a minden, ami megteendő. Bizonyára része van az átmeneti életmódnak, az agglomerációs övezetben található életfeltételeknek abban, hogy mindössze há­rom megye áll Pest me­gye mögött az ezer élve- születettre jutó egy éven aluli meghaltak arányát nézve. Gyanítjuk, az sem elhanyagolható szempont, hogy folyamatosan emel­kedik a koraszülések része­sedése az összes szülés­ből, s ezzel a kockázat — az alacsony születési súly miatt — a kjsded elveszí­tésére. Az egy-egy évben elhunyt, tizenkét hónapot meg nem ért gyermekek többsége — a legutóbbi esztendőkben 80—83 száza­léka — egy hónapnál ke­vesebbet kapott sorsként, létezésként. A tragédiák 36 százaléka már az első na­pon bekövetkezik! A vá­laszt váró kérdések szinte beláthatatlan körébe tarto­zik az is, hogy, bár csök­kent a különbség az ezer élveszületett fiúra, illetve lányra jutó egy éven belül meghaltak aránya között, miért magasabb jóval ez a szám a fiúk, különösen a hat napnál fiatalabb fiúgyermekek esetében? A nyugtalanító, kérdőjellé görbülő tények kiapadha­tatlan folyamába vajon milyen patakok szállítják az utánpótlást? Milyen összefüggés van esetleg az anya életmódja s aközött, hogy emelkedik a kisded halottaknál a légzőrend­szer anomáliái és beteg­ségei miatt elhunytak ará­nya? Milyen feltételezé­sekre ad alapot,, hogy fo­lyamatosan nőve!iszik a ve­leszületett anomáliák miatt meghalt csecsemők ará­nya? Miféle szálakkal fo­nódik az új. s tragikusan megtörő élet a szülőknek a fogamzást megelőző életmódjához, lakóhelyé­hez, foglalkozásához? T ávolra kerülnének az igazságtól, ha meg­kockáztatnánk az ál­lítást: nem keresik a vá­laszt mindezekre a kérdé­sekre az intézeti, kórházi, más egészségügyi szakem­berek. Keresik. A baj ott van — s talán nem túl­zottan merész a föltétele­zés: ez is egyik oka a vá­laszok bizonytalanságá­nak, egyoldalúságának —, hogy közgondolkozásunk kizárólag egészségügyi kér­désnek, teendőnek véli, ítéli a csecsemőhalálozás mérséklését. A kérdés ava­tott ismerői azonban azt mondják: a kimondottan egészségügyi, intézményi, technikai lehetőségek erre mind szűkösebbek, mert hi­szen gyakori már ma is, hogy az adottságok végső határát súrolja a küzde­lem a kisded megmenté­séért. Sokszor azonban hiá­ba, mert csodákra az or­vostudomány sem képes. Szó sincs arról, mintha az egészségügyi hálózatnak nem lenne már tennivalója, s még inkább lehetősége a családot érő tragédia meg­előzésében, elkerülésében. Az 6 erőfeszítéseik azon­ban a nyugtalanító kérdé­seknek csak egy részére adhatnak választ, a másik — a nagyobb — részre az élet többi terepén kell föl­kutatni a feleletet. S ebbe a kutatásba az egyén fele­lősségérzete éppúgy bele­tartozik, mint táplálkozá­si kultúránk helyzetének javítása, a munkahelyi ár­talmak csökkentése, mind­azt tehát, ami ma az ügy­től teljesen távolinak tű­nik. Az ügy nem egy jobb helyezés a nemzetközi me­zőnyben nem az egészség- ügyi szervezet hatékony­ságának bizonyítása, ha­nem csupán annyi, hogy a megszü.ető élet embersors- «á terebélyesedhessen. Mészáros Ottó Ma: 2. oldal: Koszovóban normalizálódik a helyzet Súlyos harcok Libanonban 3. oldal: A megye VI. ötéves tervéről 4. oldal: A kulturális ágazat forintjai Heti fiinsjegyzet 6. oldal: Gyors gólokkal kezdődött... Mindenből egy Csömörön 7. oldal: Postabontás 8. oldal: Nem tévesztették össze Lenin születésének 111. évfordulójáról tegnap világ­szerte megemlékeztek. A kapitalista és a fejlődő orszá­gok haladó gondolkodói Lenin eszméi előtt hajtottak fe­jet. Moszkvában nagyszabású ünnepségre került sor, melyről lapunk második oldalán számolunk be. Koszorúzási ünnepség volt a szovjet állam meg­alapítójának, a nemzetközi munkásmozgalom kiemel­kedő személyiségének budapesti szobránál, a Dózsa György úti Felvonulási téren. A szovjet és a magyar himnusz hangjai után az MSZMP Központi Bizottsága és budapesti bizottsága nevében Nemes Dezső, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója és Király Andrásné, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára koszorúztak. A Minisz­tertanács koszbrúját Trethcn Ferenc munkaügyi minisz­ter és Veress Péter külkereskedelmi miniszter helyezte el. A Szovjetunió budapesti nagykövetségének nevében Vlagyimir Pavlov nagykövet és Ivan Zsukov tanácsos koszorúzott. A hála és a megemlékezés koszorúival é3 virágaival borították a szobor talapzatát a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, a fővárosi dolgozók, a fiatalok. A koszorúzási ünnepség az Internationale hang­jaival ért véget. Az MSZMP Pest megyei oktatási igazgatósága adott otthont a propagandisták nap­ján rendezett lenini elméleti konferenciának. Ezen a pro­pagandisták mellett részt vet­tek a városok, a járások, s a megyei pártbizottság tisztség­viselői, tagjai is. Az elméleti konferencia elnökségében fog­lalt helyet dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára. Czank János, a ' Központi Bizottság politikai munkatársa, dr. Nuber István, a Központi Bizottság agitációs és propa­gandaosztályának munkatár­sa, Göndics Zoltán (a konfe­rencia elnöke), a megyei párt- bizottság oktatási igazgatósá­gának igazgatója, Kövesi Ti­bor, az MSZMP Politikai Fő­iskolájának tanára, dr. Tóth Albert, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Deák Ru­dolf, a Monori Állami Gazda­ság villanyszerelője. A konferenciát Göndics Zoltán nyitotta me£ beveze­tőjében arra emlékeztetve: Lenin születésének 111. évfor­dulóján nemcsak a hagyomá­nyokat ápoljuk, hanem meg­erősítjük elkötelezettségünket tanításai, a szocializmus épí­tése mellett. Egyúttal a' me­gyei pártbizottság nevében köszöntötte a résztvevőket, s azt a háromezer propagandis­tát, aki Pest megyében dolgo­zik. Ezt követően dr. Arató And­rás referátumában az MSZMP, munkastílusának elvi és gya­korlati kérdéseiről szólt sokré­tűen. Majd korreferátumok következtek, melyek szorosan kapcsolódtak a referátumhoz. Korreferátumot mondott Krasznai Lajos, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a budai járási pártbizottság első titkára, Komáromi János, a megyei pártbizottság osztály­vezetője. Nemes István, a Po­litikai Főiskola tanszékvezető- helyettese, Németh Ferenc, a megyei pártbizottság munka­társa, Bánfalvi Jenőné, az oktatási igazgatóság tanszék­vezetője és Jeszenszki Sándor, a dabasi járási pártbizottság reszortvezetője. • Majd emléklapok és kitünter tések átadására került sor. fA referátumot a 3. oldalon ismertetjük.) Átvették a MetssESmpex efois&ozói Kongresszusi zászló Az MSZMP XII. kongresz- szusa és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére indí­tott szocialista munkaverseny- ben elért eredményeikért a Metalimpex Külkereskedelmi Vállalat dolgozói szerdán vet­ték át ünnepélyes keretek között a párt kongresszusi zászlaját. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében Ve­ress Péter, a KB tagja, kül­kereskedelmi miniszter nyúj­totta át az elismerést jelképe­ző zászlót és a Kiváló vállalat oklevelet Heiszig József vezér­igazgatónak és Pércsy Miklós- nénak, a pártszervezet titká­rának. Az elméleti konferencia elnöksége (balról jobbra): Deák Budolf, dr. Tóth Albert, Czank János, Göndics Zoltán (elnöki megnyitóját mondja), Kövesi Tibor, dr. Nuber István és dr. Arató András Párt- és áüami vezetők látogatásai Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szer­dán két napra Baranya me­gyébe látogatott. Pécsett a pártbizottság székházában a megye vezetői fogadták. Dél­előtt vendéglátóinak társasá­gában felkereste az ország egyik legnagyobb bőripari üzemét: a XVIII. században alapított Pécsi Bőrgyárat. Dél­után Pécs legfiatalabb város­részébe látogatott, Lvov-kert- városba, amely a szovjet testvérváros nevé't viseli. A város nyugati felében emelke­dő huszonöt emeletes torony­ház bemutatótermében tájé­koztatót hallgatott meg Pécs történelmi belvárosának re­konstrukciójáról, majd rövid Megoldást ksssái a bérotsidsés Száraz földek vizet várnak Hatalmas port kavar az áprilisi szél a ráckevei járás földjein. A hét végi néhány milliméteres eső nem oltotta a növények szomját. Ha valaha, akikor most igazán fontos len­ne, hogy működjön minden ön­tözőberendezés. — így van-e? Mindenekelőtt erről érdeklőd­tünk Varga Árpádnál, a Duna- menti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat duna- völgyi üzemigazgatóságának főmérnökénél. — Sajnos az öntözésre fel­használható víznek csak néhány százalékát ve­szik igénybe a tsz-ek, állami gazdaságok:. Ä Kiskunsági Állami Gazdaság például a korábbinak a felére, négyezer hektárról kétezerre csökkentette az öntözött terü­letet. — Mi az oka az érdektelen­ségnek? \ — Csak részben és nem is elsősorban a felemelt vízdíjak.. Ügy véljük ez aligha készteti a szövetkezeteket ésszerűtlen takarékoskodásra. Arra viszont igen, hogy jobban meggondol­ják az öntözést. Ott érdemes foglalkozni az esőztetéssel, ahol a korábbinál gazdaságo­sabban fenntartható a szóban forgó ágazat. — Mi hát a valódi oka, a kialakult problémának? — Részint a munkaerőhiány: a gazdaságok, e tevékenység idényjellegéből adódóan nincs hol foglalkoztassák év közben az öntözőszakembeireket. A má­sik gond, hpgy , mielőbb korszerűsíteni kell a többségében elavult beren­dezéseiket. Előbbi vonatkozásá­ban a DMRV a jövőben segít­séget kíván nyújtani az üze­meknek. Szeretnénk bevezetni az úgynevezett béröntözést. — Mi a helyzet a dunavar- sányi Petőfi Tsz-ben? Válasz­adásra Sarkmagóczi Attila ön­tözési ágazatvezető vállalko­zott. — Eltérően más üzemektől viszonylag könnyen áthidaltuk a munkaeerő-problémát, az ipari ágazat dolgozói szívesen vesznek részt a nyári idénymunkában. Öntözőberendezéseink azonban korszerűtlenek, szükség lenne egy nagyobb felújításra. A mes­terséges csapadék kijuttatásá­ról éppen az aszályra hajla­mos homoktalajok miatt nem mondhatunk le a jövőben sem, bár a költségek tovább emel­kednek. V. B. . - *„ lírvöPKg ■­?* * i„- ^ ? A ráckevei Aranykalász Tsz-ben mintegy háromszáz hektáron ké­szítik elő a borsó öntözését. sétát tett a belvárosban. A program a Pécsi Állami Gaz­daságban zárult. ★ Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja( a Minisztertanács elnöke szer­dán a késő délutáni órákban Györ-Sopron megyébe érke­zett. A vendég a megyei párt- bizottság győri székházában tájékoztatót hallgatott meg a megye gazdasági életéről. Út­ja 'ezután a Kisfaludy Szín­házba vezetett, ahol a társulat vezetői fogadták, A beszélge­tés után megtekintették Az igazság pillanata című egész estét betöltő balettkompozí- ció előadását. Lázár György elismerését fejezte ki a látot­tak felett, s további sikereket kívánt az együttesnek. A Mi­nisztertanács elnökének Győr- Sopron megyei programja m* folytatódik. ★ Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerdán a főváros VI. kerületében tett látogatást. A kerületi pártszékházban talál­kozott a közlekedési, a szál­lítási és a közlekedésépítő vál­lalatok igazgatóival, és párt­titkáraival, akik ismertették a vállalatok terveit. Ezt köve­tően a budapesti pedagógusok Fáklya klubjában a kerület kommunista aktíváinak tájé­koztatást adott belpolitikai életünk időszerű kérdéseiről. Végül a kerületi pártbizottsá­gon beszélgetést folytatott a párt-végrehajtóbizottság tag­jaival a pártmunka időszerű feladatairól. KOZELET Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására hazánk­ba érkezett a Bemini Népi For­radalmi Párt küldöttsége, amelyet Azodogbehou Codjo Francois, a párt központi bi­zottságának tagja, vidékfej­lesztési és szövetkezetügyi mi­niszter vezet. Leonidas Rodriguez elnök vezetésével, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának meghívására, szerdán Buda­pestre érkezett a Perui For­radalmi Párt küldöttsége. A delegáció megkezdte tárgya­lásait a HNF Országos Taná­csánál.

Next

/
Thumbnails
Contents