Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-02 / 78. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1981. ÁPRILIS 2., CSÜTÖRTÖK Elmélyül az együttműködés Mind a négy község jól jár Bő három év telt el azóta, hogy a kartali-versegi és a bag-hévízgyörki téeszek Pető­fi Termelőszövetkezet néven egyesültek. Az elődök bizo­nyos szűkös anyagiakkal ren­delkeztek, eszközeik, technikai színvonaluk, termelői beruházá­saik meglehetősen alacsony szinten álltak. S ehhez jött még a tagok egy részében éb­redt ellenérzés az egyesülés miatt, amely ötvennégy em­bert bírt arra, hogy vegye a kalapját. Egyértelmű igazolás A hátat fordítók helyére újak jelentkeztek, s beálltak a sorba, azért, hogy az új, be- járatlan gépezet egyre kisebb hibákkal, súrlódásokkal mű­ködjön. Már az első évben számos jelét lehetett tapasz­talni a különböző falvakban élő tagok közötti viszony po­zitív alakulásának, s a veze­tőség is rendkívül nagy súlyt helyezett a jó munkahelyi légkör megtermtésére. A távozók csapata a tagok egy részében aggodalmat kel­tett, hogy talán kevésbé hoz­záértő, tapasztalatlanabb szak­emberek állnak a helyükre. E bizalmatlanság eloszlatására egy esztendőnek kellett eltel­nie, az év végi eredmények tárgyilagosan beszélő statisz­tikái ugyanis egyértelműen Igazolták, hogy a termelőszö­vetkezet nem lefelé tart a lej­tőn. Igaz, nem tudtak rendkívüli átlagokkal, bevételekkel dobá­lózni a zárszámadáson, de az előrelépést adatok hosszú so­ra támasztotta alá. Mindez nem kis erőpróbát jelentett a szövetkezet dolgozóinak, külö­nösen a vezető beosztásúak részéről, hiszen egyrészt bizo­nyítaniuk kellett, hogy a két­kedők bizalmatlanságát elosz­lassák. másrészt a különböző munkafolyamatok szervezése, időbeni elvégzése mellett a négy község határát magában foglaló üzemen belüli össz­hang kiépítésére. Az alapvető feladatok mel­lett egyéb gondok megoldására is futotta: fürdők, öltözők épí­tésével javították a dolgozók munkakörülményeit, korszerű­sítették a sütő- és a húsüze­meket, s többek között ezek által is megingatták azt a megalapozatlan szemléletet, amely szerint csak az a köz­ség jár jól. ahol a központ van, a többitől a vezetőség elszakadt A termelőszövetkezet kezdet­től fogva segíti a tagokat a háztájiban termesztett növé­nyek felvásárlásával, elszállí­tásával, szervezi a sertéshiz­lalást, s értékesíti a disznókat. Ez szintén olyan terület, ahol a közös gazdaságnak és az egyéneknek kölcsönös az anya­gi érdekeltsége, s egyúttal olyan tényező, amely erősíti a vezetők tagokkal való törődé­sének érzetét. Bagón ugyan­úgy, mint Kartalon vagy Hé- vízgyörkön. A második esztendőben már olajozottabban működött a gazdaság gépezete. Mintegy 140 millió forint bevételt ér­tek el, amelyből az alaptevé­kenységekre hatvanhat és fél millió forint esett. Az egyéb tevékenységek között kiemel­kedő súllyal bírt az ipari, élel­miszeripari és a felvásárlói tevékenység. Az első két ka­tegórián belül a tízmillió fo­rint értéket előállító gumi­üzem, illetve az ötmillió forin­tos teljesítményű vágóhíd eredménye volt szembetűnő. A javuló eredmények mö­gött az emberi tényezők — szakemberek számának, a szakmai képzettség színvona­lának emelkedése, a munkafe­gyelem megszilárdulása — mellett a technikai színvonal javulása, az állattenyésztésen belül végrehajtott ésszerű át­szervezések egyaránt alapul szolgáltak a továbblépéshez. A szarvasmarha-tartásban korszerű takarmányozási tech­nológiát vezettek be — ez­által egyik évről a másikra 2500 literről 3100-ra nőtt az átlagos tejhozam — a sertés- tenyésztésben hasonlóan: ket­reces malacnevelő építésével még tovább csökkentették a korábban is alacsony elhullá- si százalékot. Bizakodást kelt Az eltelt három évből a ta­valyit zárták a legmegelége- dettebben, jóllehet az időjá­rás nem kedvezett a mezőgaz­daságnak, s az árrendezés is — a mezőgazdasági termékek árának mérsékelt emelkedése miatt — inkább csak a redő- ket mélyítette a vezetők hom­lokán, semmint bizakodást kel­tett volna a tetemesebb nye­reség reményében. Kisimuló redők A redőket azonban elosz­latta az 1980. évet záró mér­leg, amelynek bevétele 28 mil­lió forinttal haladta meg az előző évit. A növénytermesz­tés a korábbi 38 millióval szemben 61 milliót, az állatte­nyésztés 26 millió helyett csak­nem huszonkilenc milliót ho­zott a közös kasszába. Mit várnak a negyedik év­től? A tervek összeállításánál a gazdaság helyzetének körülte­kintő elemzéséből indultak ki. összesen bevételüket 162 mil­lió forintban határozták meg, a nyereséget pepdig nyolc és fél millióban. A bevételek fe­lét a növénytermesztés és az állattenyésztés eredrpényeinek javításával szeretnék kigaz­dálkodni, míg másik felét az ipari, élelmiszeripari és egyéb melléktevékenységek értékte­remtése biztosítja. B. M. Több feladat Köztisztaság, szolgáltatás A korábbiaknál jóval na­gyobb feladatok hárulnak eb­ben az ötéves tervben a gö­döllői Városgazdálkodási Vál­lalatra. Szolgáltató tevékeny­ségüket például 20 százalék­kal tervezik növelni, évente 5—8 százaléknyi bontásban. A mind több új lakás meg- épültével, az intézményes szemétszállítás bővülésével arányosan sokasodik a köz- tisztaság fogalomkörébe tar­tozó teendőjük. Sőt, még en­nél is több lesz, hiszen a me­gyei tanács döntése szerint fokozatosan bekapcsolják a környező falvakat, Szadát, Mogyoródot, Veresegyházat, Erdőkertest, Kerepestarcsát, Pécelt, Isaszeget, Csömört — innen is a vállalat hordja majd el a szemetet. Ez a tetemes munka fej­lesztést is igényel. Egyrészt létre kell hozniuk az új sze­métbányát, ahol az említett falvak elszállított hulladékát is elhelyezhetik, másrészt szükségesek hozzá gépek is, amelyeket szintén ebben a ciklusban szereznek be. Városunkban is kiemelt fel­adat a lakóházak karbantar­tása és felújítása. Ebből is ki­veszd ■ részét a Városgazdálko­dási Vállalat. Ennek a tevé­kenységnek az értéke a ko- i ráibbi 27 millió forintról'több mint 58 millióra növekszik. Bemutatkozás szombaton Három irodalmi színpad Ünnep Hévízgyörkön A hévízgyörki November 21. Művelődési Házban évekkel ezelőtt sikeres irodalmi szín­pad működött. A színpad tag­jai különböző bemutatókon, minősítő versenyeken eredmé­nyesen álltak helyt és sok ran­gos elismerést szereztek. — A sikereket hozó éveket nagy hallgatás követte. Tavaly ősszel Fodor Mihály pedagó­gus ismét elkezdte ezt a mun­kát, s hogy milyen eredmény­nyel, arról egyetlen adat is so­kat mond: ma a művelődési háznak három irodalmi szín­pada működik. Van két ál­talános iskolásokból és egy KISZ korosztályú fiatalokból álló együttes. A legkisebbek csoportja az úttörők járási bemutatóján ezüst oklevelet szerzett. A há­rom színpad tagjai most elha­tározták, hogy bemutatkoznak a község lakosságának, s ezért április 4-én 19 órakor Bemu­tatkozunk, itt vagyunk! cím­mel előadást tartanak a mű­velődési házban. — A különböző irodalmi fel­dolgozások között ott lesz Pe­tőfi műve a Helység kalapá­csa is, amelyet a legidősebbek csoportja ad elő. Kevesebb energiával Évi átlagban egyszázalékos energiamegtakarítást szeret­nének elérni a gödöllői Város­gazdálkodási Vállalat távfűté­si osztályának dolgozói, úgy, hogy közben a lakossági pa­naszok csökkenjenek, és az előírásoknak megfelelő legyen a lakások hőmérséklete. Egye­bek között a lakások jobb szi­getelésével vélik elérhetőnek a célt. Csökkenő költségek Az elmúlt évtized második felében termelőszövetkeze­teinkben hatalmas arányú gé­pesítés zajlott le, amelynek eredményeként a különböző munkafolyamatok elvégzése alól szinte teljesen mentesítet­ték az embert. A mezőgazdaságban munká­ba állított gépi erő mennyisé­gi növekedése maga után von­ta az üzemanyag-fogyasztás ro­hamos emelkedését. Mivel az elmúlt években az energiahor­dozók ára is nőtt, s kihatott a termelési költségek alakulásá­ra, szükségessé vált a megdrá­gult energia felhasználásának pontos tervezése, s olyan mód- I szereknek, eljárásoknak a ki­dolgozása, bevezetése, amelyek révén csökkenteni lehet e té­ren a kiadásokat. A vácszent- lászlói Zöldmező Termelőszö­vetkezet a valkói lucernaszárí­tó üzemében például olaj he­lyett gázra álltak át, s itt az energiaköltség egyharmadára esett vissza. A következő évek­ben is jelentős szerepet játszik e gazdaságban a gáz szélesebb körű felhasználása a takaréko­sabb energiagazdálkodásban, igaz, ez is anyagi befektetést kíván, de feltétlenül megéfi, hiszen hosszabb távon nemcsak , megtérül a befektetés, hanem | tetemes pénzt is megtakarít- I hatnak általa. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT J árősi Iabd a rúgó -bajnoksá g Ollózva, a kapunak háttal Jobban számíthatnak a termelőszövetkezetre Igazi tavaszi időben rendez­ték meg március utolsó va­sárnapján a járási labdarúgó- bajnokság fordulóját. A mér­kőzésen történtek sok beszéd­témát adtak a szövetségi nap résztvevőinek is, csak egyet fájlalhatunk: a tabella egye­lőre nem készült el. Valkóról Pintér József, a februárban megválasztott egyesületi elnök és Kovács Já­nos intéző érkezett azzal, ho^v a Honvéd Malinovszkij SE el­len elmaradt mérkőzésük idő­pontját egyeztessék. Ami a csapatot illeti, van gondjuk bőven, legutóbb például nyolc gólt kaptak Aszódtól, s egy- gyel sem tudtak válaszolni. De kapott már nagyobb csapat is ennyi gólt, rendezni lehet még a sorokat. Ez a terve a sport­vezetésnek is, az egyesületet a tanács és az erdészet is tá­mogatja, s a jövőben jobban számíthatnak a termelőszövet­kezetre is. Az is valkói hír, hogy korábban a pályán még víz sem volt, most hideg-me­leg egyaránt van, a pályát gon­dozzák, s bár még nincs edző­je a csapatnak, de 'a játékoso­kat serkentheti az is, hogy új szerelést kaptak. Néhány csapat ezúttal is meglepetéssel szolgált. A ke- repestarcsaiak például otthon szenvedtek vereséget szom­szédjuktól, a Honvéd Mali­novszkij SE-től. A dányiak Do- monyban is győzni tudtak, a mogyoródiak otthon tartották a két pontot a turaiak ellené­ben. Az aszódiak a legjobb góllövő cipőjüket húzták fel, a Bag pedig kiütötte a GEAC- ot. A mérkőzéseken történt: Kerepestarcsa—Honvéd Ma- linivszkij SE 1-3 (0-2). Vezette: Keglovits (Vayner, Maim). A jó talajú pályán sportsze­rű mérkőzést játszott a két csapat. A tarcsaiaknál kissé indiszponáltan védett az ifjú­sági csapatból felkerült Pál­mai, aki mindhárom gólban ludas. Hévízgyörk—Veresegyház 1-1 (1-0). Vezette: Kónya (Surman, Németh). Kellemes időben, jó talajú pályán a györkiek álltak köze­lebb a győzelemhez. A játék­vezetők a közönséggel, a kö­zönség a játékvezetőkkel volt elégedetlen. A 45. percben Ke­rekest (Hévízgyörk) a játék­vezető megsértéséért kiállítot­ták. MOST LÁTHATTA műso­runknak a keresztmetszetét, mondta Ecker János, az ikla- di népdalkor titkára, hozzá­téve: nem vagyunk profik, de igyekszünk hűen visszaad­ni azokat a szokásokat, ame­lyeket elődeink kialakítot­tak. A fonójáték után volt ez. szombaton késő este, az ünnepségsorozat második nap­ján. Láthattam. A sokasággal együtt, amely összegyűlt ezen a szombat estén, hogy meg­nézhesse az ikladiak, vala­mint vendégeik, a csömöriek, a galgagyörkiek és a pilis- szentlászlóiak műsorát. A kez­dés előtt fél órával már csak befurakodni lehetett az elő­térbe, onnan a nagyterembe. Ide azonban nem mindenki juthatott be. Egész idő alatt hullámzott kint a tömeg, a nyitott ajtóban újabb és újabb arcok tűntek fel: nya­kukat nyújtogatva igyekez­tek minél többet befogni a színpadon történtekből. Ami­kor elfáradtak, s már nem bírtak ellenállni a nyomásnak, kénytelenek voltak feladni helyüket másnak. Nagyszerű este volt ez a szombati. Közönségnek és sze­replőknek egyaránt. S nem kevésbé a krónikásnak, aki néhány óra alatt sokkal töb­bet és lényegesebbet tudha­tott meg az ikladi népdalkör­ről, mint hosszú faggatások­kal, beszélgetésekkel, anyag­forróbb pillanatok. Volt eb­ben dramaturgia is, nem két­séges. A végére hagyták, mintegy jelezve, itt kezdődött és itt csúcsosodik ki minden, ami a népdalkörrel eddig történt. Tasnádi Lajos, min­den ikládi Lajos bácsija volt az első karnagy, az egybe­gyűltek legtöbbjének tanító­ja. Nemzedékeket nevelt a dal, a muzsika szeretetére. Megalapította a fúvószenekart, aki abban játszik, az mindaz ő tanítványa. A nyolcvanadik év felé bal­lagva már inkább csak szem­lélője az eseményeknek, a jubileumi ünnepségen egy- egy dal erejéig lépett szín­padra. Ahová a végén felkér­téit, hogy megajándékozzák és megköszönjék fáradozásét. Az ember esendő. Sír örömében, sír bánatában. Elcsuklik a hangja a Lajos bácsi érde­meit soroló Rosenberger Jó­zsef nénak, könny csillan az énekkar minden tagjának sze­mében. A taps nem csitul. Az ünnepelt remegő kézzel igaz­gatja szemüvegét. Kis ideig szembenéz a nézőtérrel. Ta­lán azt gondolja, látjátok, érdemes volt. Lejön a színpadról, mellém ül, s azt mondja: — Az a baj. hogy az idő olyan gyorsan múlik. Tárgyilagos hangon. Ahogyan egy bölcs emberhez illik. Kör Pál gyűjtéssel. Az ember munka közben árul el a legtöbbet magáról. S noha a szereplés nem mérhető hozzá, hiszen a színpad, a beállítás, az a tu­dat, hogy lenn százötven szempár figyel, nemigen teszi lehetővé a teljes önfeledtséget, illetve csak a legnagyobb pil­lanatokban. Az ikladi szom­bat estének voltak ilyen pil­lanatai. A FRUSKÁK alig bírták ki nagy-nagy nevetések nélkül. A- fonójátékban ültek vagy tu­catnyian az alacsony pado­kon, jó szorosan, hogy a töb­bieknek legyen helyük a kis pódiumon szerepük eljátszá­sához. Erőlködtek, egymás fü­lébe sugdostak, talán így el­kerülhetik a nevetést, a ko­molytalanságot. Egyszeregy­szer mégis kitört belőlük élet­korukból adódó hatalmas ked­vük, vidámságuk, zaboláz- hatatlan derűjük, erejük. így és ezért voltak a legjobbak, hiszen az igazi fonóban ugyan­így volt ez. A megtört felnőt­tek komolyak, mert nyomták őket az évek, a mindennapi gondok. Vidámságuk előcsa- logatására gyakran mester­séges csiholóra volt szükség. A süvölvények és a bakfisok teleszájú nevetése önmagá­tól buzgott KLAGYIVIK PAL a szín­pad tövében, kurta lábú ló­cán ült. Túloldali társa szem- villanására bekapcsolta a ref­lektort, s amikor a citerások- nak volt dolguk, pengette hangszerét. Különösebb érzel­mi megnyilvánulás nélkül. Tudta tisztét, ismerte hang­szerét. De amikor tanítványai léptek Sizínpadra! A kis tán­cos lányok. Abban a pilla­natban, amint beléptek a kes­keny oldalajtón, Klagyivik szá­ja kinyílt, mosolygott,’ neve­tett, örült. S elkezdték járni, ahogyan tőle tanulták, aho­gyan beállította. Nem bírt magával. Csizmás lábát át­vetette a másikon. Majd cse­re. Arcát kezébe temette, uj­jal kis nyílásán nézte tánco­sait. Arckifejezése pillana­tonként változott: feszültség, izgalom, aggódás, segíteni- akarás. Két mutatóujját aszó­jába dugta, hogy azon nyom­ban visszahúzza. S amikor az utolsót dobbantották, nagy széles mosoly terült az arcá­ra, tapsba fogott, ismét fe­gyelmezett lett. Levonuló lá­nyainak alig észrevehető ka­csintással jelezte, jó volt, si­került szépek voltatok. TASNÄDI LAJOS. Az est csúcspontja, a legszebb és leg­Galgahévíz—Isaszeg 1-0 (1-0). Vezette: Varga (B. Tóth, Maszlag). A gyenge iramú mérkőzésen a kihagyott helyzetek bosz- szantották a közönséget. Mogyoród—Túra 2-1 (0-0). Vezette: Legéndi (Kóti, Máthé). Hatalmas iramú, de sport­szerű mérkőzést vívott a két csapat, Legéndiék kitűnően bíráskodtak. A játék alapján a döntetlen igazságosabb lett volna. Bag—GEAC 3-0 (2-0). Vezette: Kollár (Bodor). Nagyon jó és hajtós talál­kozón az első 20 perc eltelte után a bagiak diktálták az iramot: nagyon sok helyzetet teremtettek. Az első gólt Zsó­fia Ferenc szerezte, ritkán lát­ható bravúrral. A kapunak háttal állva a 11-es pont tá­jékáról ollózva talált látvá­nyosan a hálóba. Később Sal- lai növelte a bagiak előnyét, s végül Kiss Sándor 11-esből állította be a végeredményt. Domony—Dány 2-5 (1-1). Vezette: Lovász (Széki, Mer­kel). A Domony csak egy félidőn át játszott megfelelően. A jobb erőben levő rutinosabb vendé­gek a szünet után hamar fe­lülkerekedtek és megérdemel­ten nyertek. Noha egy-egy ll­es tarkította a mérkőzést, a lég­kör mégis sportszerű volt. Zsámbok—Pécel 2-2 (1-0). Vezette: Urbán (Répási, Imre). A tartalékosán érkező péce- liek ellen a hazaiak megsze­rezték a vezetést. Szünet után egyenlítettek a vendégek, sőt előnyhöz jutottak. A sportsze­rű találkozón végül a hazaiak egy vitatható góllal egyenlí­tettek. Aszód—Valkó 8-0 (4-0). Vezette: váci vendégbírók. Negyed óra leforgása alatt, három gólt kapott a vendég­gárda, s ezután lelkileg össze­omlottak. Javukra írható, hogy sportszerűen végigjátszottak a mérkőzést. Ifjúságiak: Hévízgyörk—Ve­resegyház 3-1, Galgahévíz— Isaszeg 2-1, Mogyoród—Túra 2-0, Domony—Dány 0-3. Zsám­bok— Pécel 0-3, Aszód—Valkó •1-2. Csiba József Városi moziműsor Nuki majom kalandja:. Szí­nes, szinkronizált szovjet ifjú­sági film. Csak 4 órakor. Száll a kakukk fészkére. Színes, szinkronizált amerikai film, 6 és 8 órakor. iSsN didi-»«rí (Ooiioiirti Hírlap) Hz öröm pillanatai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents