Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-18 / 91. szám
1981. ÁPRILIS 18., SZOMBAT x/unav SZENTENDREI ' *c/vírian t PEST MESYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA A nyári csúcs előtt Készülnek a nyári csúcsra az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda dolgozói. Autóbuszaikat a KPM pamázi telepén vizsgálják, javítják, hogy nyáron gond nélkül utaztathas fcák a kül- és belföldi turistákat. Örökzöld téma: felkészülés az idegenforgalmi szezonra. Szentendre városát és a járást azonban egyaránt és állandóan érinti. Éppen ezért az MSZMP Szentendre járási és városi bizottságának kezdeményezésére, április 12-én, a két pártbizottságot képviselő Csonka Csaba járási első titkár, Havass Imre, a városi pártbizottság titkára, Németh Lajosné, a járási hivatal elnöke és dr. Bertalan Ferenc, a városi tanács vb-titkára előtt az érintett vállalatok vezetői beszámoltak eddigi munkájukról. Elöljáróban leszögezzük: a beszámolókból biztató kép alakult ki. Az illetékes vállalatok a szezonra való felkészülésüket szabályozó intézkedési terveiket mind teljesítették. Megértették a vállalatok azt is, hogy a legtöbb bajt az egyenetlen áruszállítás s az üzletek nyitvatartási rendje okozta, ezért most ezen változtattak. A Nyugat Pest megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat például üzleteinek njS-tvatartását jobban az igényekhez igazította. A sütőipar pedig arról számolt be, hogy végre sikerült felújítani kocsiparkjukat, s így most már zökkenőmentes lesz a kenyér és a pékáru kiszállítása. Befejeződött a visegrádi Vár Étterem konyhájának felújítása, s a leányfalui cukrász- üzem rekonstrukciója is elkészül május hónapban. Végre megoldódik majd a szabadtéri néprajzi múzeum környékén a mozgóárusítás. A járás területén üzemelő szállodák mind felkészülten várják a vendégeket. Csonka Csaba összefoglalójában felhívta az egybegyűltek figyelmét az időbeni szállításra, a környezet tisztaságára, a kulturált kiszolgálásra, az árellenőrzésre, a mozgóárusításra, valamint az új nyitvatartási rend szigorú betartására. Valóban úgy tűnik, hogy a vállalatok minden tőlük telhetőt megtettek, felkészültek a szezonra. A bizonyítványt majd a kirándulók, a turisták állítják ki. Gyümölcsöző együttműködés A nagyközség látja hasznát Közös tanácskozás a fejlesztési feladatokról Visegrád — ugyan ki ne tudná? — gazdag a páratlan természeti szépségekben, az Anjouk és Mátyás korának emlékeit őrzi, ugyanakkor olyan üdülő- és kirándulóadottságokkal rendelkezik, amelyek méltán teszik híressé ország-világ előtt. A nagyközségnek mindezeken kívül van meg egy jellegzetessége: a három megye területén működő, de visegrádi központú Pilisi Parkerdő Gazdaság jelenléte. A nagyközség és a parkerdőgazdaság egymásra utaltak, de ez nem terhes egyiknek sem. Sőt! A Pilisi Parkerdő Gazdaság, lehetőségeihez mérten, elősegíti a nagyközség fejlesztési céljainak megvalósítását, ugyanakkor a nagyközségi tanács 21 tagja közül 4, a HNF 22 fős bizottságából 5 a parkerdőgazdaság dolgozója. Vajon mi a helyzet a politikai együttműködésben ? A kérdésre a legilletékesebbtől, Fieszl Bélától, a nagyközségi pártvezetőség titká- raiSÍ kértünk választ. ' Elmondta, hogy a parkerdőgazdaság területén 192 párttag dolgozik, közülük 57-en a központban. A visegrádi nagyközségi pártszervezetnek 58 tagja van, s ez mar olyan erőt képvisel, amely, ha összetog, sok mindent megvalósíthat. Ez a kínálkozó lehetőség pedig nem maradt kihasználatlanul. Erről adott számot április 16-án a járási párt-végrehajtóbizottság előtt a két partszervezet. Az együttműködés immáron több mint fél évtizedes múltra tekint vissza. Az elmúlt három esztendőben a közös beiskolázások réven arra törekedtek, hogy emeljék a tagság ideológiai felkészültségét. Igaz, hogy 1979-ig a két párt- szervezet oktatási tevékenységét külön-külön tervezte és oldotta meg, de az elmúlt évtől kezdve Visegrádon közös szervezésiben indult meg a marxista—leninista esti középiskolai képzés 17 fővel. Minden esztendőben két alkalommal koordinációs értekezleten vitatják meg a nagyközség évi fejlesztési feladatait, valamint azt, hogy hol, s milyen módon tudnak segíteni. Az elmúlt öt esztendő jelentősebb fejlesztései közétartoznak a szolgáltatások körét bővítő létesítmények. Ilyen a visegrádi kirándulóközpont, a Camping kapuinak megnyitása, a Lepence völgyi sportuszoda üzembe helyezése, a KRESZ-park átadása, s egy új sporttelep kialakításának megindítása. Visegrád jelentős kulturális megmozdulások színtere is Épül az úttörőtábor Már állnak a falak, helyén a tető A szentendrei járás területének nagy része az agglomerációs övezetbe tartozik, ami nem kis gondot okoz a járási és a községi tanácsok vezetőinek. Különösen ami az ellátást, a gyermekintézményeket, a kommunális szolgáltatásokat illeti. És nem utolsósorban gondoskodni kell a gyerekek nyári szabad idejének hasznos eltöltéséről is. Kitűnő ötlet Az ötlet a hetvenes évek elején született meg: a Pokol csárda mellett Váccal összefogva, fel kell építeni a járási úttörőtábort! Kitűnő gondolat, a kijelölt hely alkalmas, a beruházást a járási hivatal és Vác városa közösen vállalja. A kezdet biztató volt. Meg is indult a munka. Bekerítették a kijelölt területet, elkészült a felvonulási épület, de akkor Vác más, kedvezőbb lehetőség miatt kilépett a közös vállalkozásból. Ügy tűnt, a jő kezdeményezés holtpontra jutott. Szerencsére a szentendrei járási pártbizottság nem hagyta annyiban az ügyet, s 1977- ben úgy döntött, hogy a területet átveszi a váciaktól és saját erőforrásokra, az üzemek, a lakosság megértő segítőkészségére támaszkodva, felépítik a járási úttörőtábort. A pártbizottság kérő szóval fordult a járási üzemekhez, termelőszövetkezetekhez és a lakossághoz. És nyitott kapukat döngettek. A Munkatherá- piás Intézet, az Írószer Szövetkezet, a Gyógynövénykutató Intézet, a Kék Duna Szakszövetkezet és a Pomázi Faipari Szövetkezet fejlesztési alapjukból 580 ezer forintot ajánlottak fel, a lakosság pedig a járási kommunista szombatok munkabérével segített. Szót értettek Ügy tűnt, hogy az úttörőtábor építése végre sínre került. A járási hivatal egyszámláján 1978. január elsején már 177 ezer forint volt. Elkészült a terv, s megalakult az operatív bizottság. Ám a munka különféle nehézségek miatt mégsem kezdődött el. Ekkor, 1979-ben, ismét a járási pártbizottság vette kézbe az ügyet. Összehívott egy értekezletet, amelyen részt vettek az üzemek gazdasági vezetői és párttitkárai. A megbeszélésen hamar szót értettek egymással. A Kék Duna Szakszövetkezet az alapozást és 2300 óra társadalmi munkát, az ÉLÉPSZER a szerkezet felállítását, valamint a pala felrakását, a Munkathe- rápiás Intézet az anyag fuvarozását, az Óbuda Termelőszövetkezet a tereprendezést vállalta. A hétvégekre pedig a KISZ-esek, az úttörőelnökség, a szülői munkaközösség, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola és az izbégi alakulat KISZ-fiataljai vállaltak munkát. Elég itt csak a Zenei esték a királyi palotában, a Gyertek játszani Visegrádra rendezvényekre, az Őrtorony presszó irodalmi estjeire utalni. A színvonalat — a nagyközségi pártvezetőség irányításával — a parkerdőgazdaság évenkénti 20 ezer forintos anyagi támogatásával a műemlékfelügyelőség, a múzeum és a művelődési ház garantálja. Immáron évenként hagyományosan ismétlődik a parkerdő- gazdaság székházéban a Magyar Rádió egy-egy nyilvános művészeti felvétele. Az évek folyamán kialakult az a gyakorlat is, hogy a nemzetközi és nemzeti ünnepek alkalmával a különböző rendezvényeket a két pártszervezet közösen szervezi, azok programját — a HNF és a tanács vezetőivel egyeztetve — alakítja ki. A község sportéletében elért eredményekben jelentős szerepe van annak, hogy a .sportvezetésben mindkét párt- szervezet és a tanács is képviselteti magát. A parkerdőgazdaság pártszervezetének határozata alapján a vállalat vezetése a község sportéletében kezdeményező szerepet vállal. Ma a Visegrádi Erdész Sportkör több szakosztállyal az egész lakosságot megpróbálja megnyerni a tömegsportnak. Négy esztendeje a két párt- alapszervezet együtt szervez kommunista műszakokat, mindig több száz résztvevővel. A két pártszervezet további együttműködési terve, amit a vb-ülésen is megtárgyaltak: biztat újabb eredményekkel. Tanulságok Tavaly áprilisban el is kezdődött a munka. Tótfalui Kék Duna Szakszövetkezet elvégezte az alapozást, a kisiparosok segítségével felépültek a falak, az ÉLÉPSZER július közepére elkészítette a tetőt. Közben a pénz fogyni kezdett, ezért a pártbizottság és a járási hivatal újabb segítséget kért és kapott. Már csak a belső munkák vannak hátra. Az eddig leírtak azt bizonyítják, hogy nem elég a jószándék, a tenniakarás, mert ha mindazt nem fogja össze valami rendszerező erő, a legjobb elhatározás is zátonyra futhat'. KÖZÖS OTTHONUNK Vállalatok környezetükért A szentendrei vállalatok, intézmények, üzemek és szövetkezetek társadalmi munkavállalásainak zöme a város tisztaságát, a környezetet védik, s a város fejlesztési célkitűzéseit támogatják. A Papíripari Vállalat szentendrei gyára vállalta, többek között, az üzem előtti terület folyamatos tisztántartását, a Honvéd utcai játszótér rendbetételét és folyamatos felügyeletét, a volt Művész tér terep- rendezését, az erdei tornapályán a tornaszerek felállítását. Vállalták továbbá a kommunista szombat munkabérének átutalását az ifjúságpolitikai alapra, valamint a Móricz Zsigmond gimnázium és a XI. számú óvoda patronálását. A Városgazdálkodási Vállalat ugyancsak fontos környezetvédelmi felajánlásokat tett. Vállalták a Betonyp óvoda területének tereprendezés utáni parkosítását, a Bükkös-patak melletti játszótér felújítását és folyamatos karbantartását, a Felszabadulás lakótelep állami házait övező parkok beültetését és karbantartását, a fűtőmű környékének t parkosítását. A kommunista műszak bérét átutalják az ifjúságpolitikai alap javára és patronálni fogják a Forfa és a IX. számú óvodákat, valamint a Felszabadulás lakótelepi általános iskolát. A Volán 20-as számú Vállalata a pályaudvar rendszeres takarítását, karbantartását, parkrendezését vállalta, valamint a kommunista műszak munkabérének átutalását az ifjúságpolitikai alap részére. A vállalat KISZ-szervezete társadalmi munkában segíti az erdei tornapálya kialakítását. A Hazafias Népfront kertbarátok és kisállattenyésztők klubja vállalta a Felszabadulás lakótelep egyik részének parkosítását és karbantartását, valamint az öregek napközi otthonának parkosítását, és a juliális előkészületeinek és lebonyolításának segítését. A tárgyalóteremből Lebuktak a gyári szarkák A szentendrei régi művésztelep ala- pítói közül Rozgonyi László festőművész a telep legvonzóbb, bár nehezen barátkozó, nehezen oldódó egyénisége volt — írja Mucsi András művészettörténész. Magas, szikár alakja, markáns profilja, gondosan ápolt oldalszakálla — írta róla festőtársa és barátja. Kántor Andor — jellegzetes külseje Krúdy Gyula hőseit juttatta eszünkbe. Minden körülmények között megőrzött udvariassága. egyszerű eleganciája, finom bókjai, mintha a biedermeier kort idézték volna. Rozgonyi László egyébként a Szentendrei Festők Társaságának a legidősebb tagja volt. Az alapítás évében, 1928-ban, Rozgonyi László már 34 éves és jelentős művészi munkásság van mögötte. Csemniczky müncheni festő magániskolájában kezdi el művészeti tanulmányait, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanul tovább, mint rajztanárjelölt. Festőtanárai Efiúi Illés Aladár és Révész Imre. Mintázni Stróbl Alajostól tanul. Az első világháború félbeszakítja tanulmányait, amit csak 1921-ben tud ismét folytatni. Művészportrék Rozgonyi László Az első kitüntető díjat 1924-ben kapta meg a Művészek vacsorája című plein- air képéért. 1926-ban a Nemes Mar- cell-ösztöndíjjal Párizsba utazott. A 20-as évek végén újabb állami ösztöndíjjal Olaszországba utazott és a római Collégium Hungaricum tagja lett. f|\rtózkodó lírai egyénisége a szent- 1 endrei művésztelep kertjében, a 30-as évek közepétől teljesedik ki. Az erősen kontúrozott, szerkezeti elemeket hangsúlyozó tájképek, városképek, a telep kertjét ábrázoló, gyakran egy-egy szín változatára komponált képek, grafikák a fiatalabb szentendrei kortársak — Barcsay, Kántor — konstruktív törekvéseivel mutatnak rokonságot. Kulisszaszerű motívumokból épített városképei vagy a hasonló módon festett kertrészletei (pl. A telep őrei) legtöbbször nélkülözik vagy csak mozdulatlan bábokként jelenítik meg az emberi figurákat. Színpadképekre emlékeztető, határozott, olykor dinamikus lendületű vonalakból felépített városképeinek rendkívül szuggesztív hangulatuk van (pl. A patakkanyar, 1934 körül). Rozgonyi László ebben az időben pedagógusként működött Csillaghegyen. A polgári iskola rajztanára volt, barátja, Kántor Sándor utódaként. A felszabadulás után, ugyancsak Kántor megüresedett helyét betöltve, a Műegyetem rajz tanszékén dolgozott. Festészete a háború után elmélyül előbb komorabb, majd egyre elevenebb, tiszta és világos színekkel fest. Egyre termékenyebb munkásságát összefoglaló egyéni kiállítására készült, amikor pályáját váratlan halála megszakította. A szentendrei művészet egyik legjel- t legzetesebb. sokoldalú mestere volt Roz- 1 gonyi László, akinek olykor eklektikus, rendkívül érzékeny . művészete, életműve egyaránt tükrözi a régi művésztelep kezdeti korszakának és a két világháború közötti fénykorának minden új festői törekvését. Az utóbbi években keveset emlege- . tett művészetének legjobb alkotásaiból ez év szeptemberében a szentendrei Művésztelepi Galériában önálló kiállítást rendez a Ferenpzy Múzeum. Gál Gyula budakalászi la- j kos, a Lenfonó- és Szövőipari J Vállalat dolgozója, Szentendrén, a Bükkös italboltban megismerkedett Ofcsák László tá- hitótfálui lakossal, aki bedolgozóként kereste kenyerét a Gobelin Htsz-nél. Ofcsák közölte ismerősével, hogy farmeranyagra volna szüksége. Nem is kevésre. Italozás közben hamar létrejött a megegyezés. Gál Gyula másnap az üzemben szólt Gál Géza művezetőnek, aki Budakalászon, a Szentendrei út 7. szám alatt lakik, hogy farmeranyagra volna szüksége. A művezető szíve megesett a kérelmezőn, s rámutatott két hengerre, amin 178 méter anyag volt, mondván: azt viheti. Gál Gyula viszont kényelemszerető ember lévén, elhatározta, hogy teherautóval szállíttatja el az árut. Szólt tehát Németh András, Szentendre, Szabadság- forrás u. 1/a. szám alatti lakosnak, a Volán gépkocsivezetőjének, hogy vigye ki az anyagot a gyárból. A gépkocsivezető sem tudott ellenállni a kérelmezőnek, s a portai ellenőrzést kijátszva, a megadott címre szállította a lopott farmeranyagot. Ofcsák László, a megrendelő is rendes ember volt. s 15 ezer forinttal díjazta a gyorsan lebonyolított üzletet. Gál Gyula, mint fővállalkozó pedig 3—3 ezer forinttal premizálta a művezető és a gépkocsivezető közreműködését. Az ügyes gépkocsivezető híre hamar elterjedt a gyári szarkák körében. Hamarosan újabb megbízást kapott Náná- si József, budakalászi. Dózsa György út 46. szám alatti lakostól, aki ugyancsak az LSZV dolgozója volt, hogy részére is szállítson haza 10,5 folyóméter damaszt ágyneműt. Ezt az ügyet is lebonyolították. Közben Gál Gyula elhatározta, hogy áthúzatja kárpitozott bútorait. Szólt tehát ismét a művezetőjének, hogy bútorhuzatra van szüksége. A séma ugyanaz, mint korábban: művezetői engedély, s gépkocsivezetői lelemény. A művezető és beosztottja a sikeren felbuzdulva újabb akcióra határozták magukat Most 15 folyóméter torontál anyagra volt szükség, amit — bővítve a kört — Nánási József, budakalászi, Dózsa György út 46. szám alatti lakkos. az LSZV dolgozója és Oláh Péter, ugyancsak budakalászi lakos, LÍSZV-dolgozó— segítségével csempésztek ki a gyárbó^ Ki tudja, meddig folytatták volna üzelmeiket, ha nem buknak el egy báhánhéjon. A szentendrei járásbíróság Gál Gyulát hat hónapi szabadságvesztésre és 2000 forint pénzbüntetésre, Gál Gézát nyolc hónapi szabadságvesztésre és 3000 forintra, Németh Andrást öt hónapi szabadságvesztésre és 3000 forintra, Ofcsák Lászlót hat hónapi szabadságvesztésre és 3000 forint pénzbüntetésre ítélte. Nánási Józsefet és Oláh Pétert pedig 4—4 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős. Az oldalt Irta: Karácsony* István Fotó: Halmágvl Péter Felkészültek a szezonra A bizonyítványt majd a turisták állítják ki
