Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-17 / 90. szám

AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA

(Folytatás az 1. oldalról)

Járás sarán csökkenti az írásbeliséget, és lehetővé teszi a korszerű technikai eszközök alkalmazását.

A fellebbezési jog biztosítása

Minden ügyfelet, más szóval minden állampolgárt érintően hangzott el az expozéban, hogy az államigazgatási eljárásban a legáltalánosabb jogorvoslat a fellebbezés; a törvényesség eljárási garanciái között is elsődleges helye van a fellebbe- si jog biztosításának. Ezért a törvényjavaslat minden első fokú határozat ellen biztosítja ezt a jogorvoslatot, kivéve a Minisztertanács va.gy annak tagja által hozott első fokú határozatot. Űj szabályozást vezet be a törvényjavaslat az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára, amely a szocialista törvényesség egyik igen hatékony, elismert eszköze. Tételes felsorolás helyett a törvény új szövege egy általános szabályt tartalmaz, s ebben rögzíti, hogy az alkotmányban biztosított és más alapvető személyi, családi és vagyoni jogot megvonó vagy korlátozó, illetve ilyen kötelezettséget megállapító államigazgatási határozat támadható meg bíróság előtt. A javaslat szerint — a törvény végrehajtásaként — minisztertanácsi rendelet határozza meg részletesen a bírósági felülvizsgálat eseteit. Megváltozik a végrehajtási bírság összege: azzal szemben, aki az államigazgatási szerv határozatának nem tesz eleget, az eddigi 1000, illetőleg 5000 forint helyett 10 000 forint bírság szabható ki. Mivel az államigazgatási határozatok gyors végrehajtása elsődleges társadalmi érdek, a törvényjavaslat a végrehajtás elévülését — amely eddig nem volt korlátozva — három évben határozza meg.

Végül a kormány nevében beterjesztett törvénytervezethez egy módosító indítványt tett az igazságügy-miniszter; hagyják el azt a megfogalmazást,'hogy „az államigazgatási • szervek a meggyőzést és szükség esetén a hatósági kényszert egyaránt alkalmazzák”, mármint a jogok érvényesülésének, a kötelességek teljesítésének előmozdítása, az állampolgári fegyelem megszilárdítása érdekében. A módosítást a miniszter azzal indokolta, hogy a szóban forgó szövegrész feleslegesen ismétlődnék. mivel az abban foglalt gondolatot a törvény alapelvei és több konkrét rendelkezése is világosan kifejezésre juttatják.

Határozathozatal követkevéleményét, javaslatait, s a végrehajtásban is építenek a közösség erejére.

Borbély Gábor (Budapest, 13. vk.), az MSZMP V. kerületi bizottságának első titkára elmondta, hogy a fővárosban évente 2,5 millió ember fordul meg a tanácsoknál, félmillió határozat születik, 3,2 milliós az ügyiratforgalom — fontos tehát, hogy korszerű, jól alkalmazható szabályok segítsék e munkát.

Papp Gy. Eíaszlóné (Csong- rád m. 14. vk.), a hódmezőváa Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat főosztályvezetője a közigazgatási munkában végrehajtott korszerűsítések újabb fontos állomásának nevezte az államigazgatási eljárás újjászülető törvényét.

Több felszólaló nem jelentkezett. így ismét Markója Imre kapott szót: egyetértését fejezte ki a beterjesztett, illetve a vitában elhangzott módosító indítványokkal, külön is kitérve a nemzetiségi nyelv- használat fontosságát kiemelő képviselői javaslatra.

TÍMÁR MÁTYÁS:

Az egyensúlyi szempontok érvényesítésére törekszünk

Gajdócsi István (Bács-Kis- kun m. 13. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadójaként elmondta: a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága két alkalommal is foglalkozott a napirenden szereplő törvényi témával. Először Szolnok megyében, Török- szentmiklóson tájékozódott az államigazgatási munka úttörő korszerűsítési formáiról, törekvéseiről, szembesítve a kísérlet szándékait a nap munka gyakorlatával. Második alkalommal a törvényjavaslatot magát tárgyalta meg a bizottság nagy felelősséggel, hozzáértéssel. A bizottság részéről tízen tettek módosító javaslatot.

Bóka Mihályné (Békés m. 5 vk.), a méhkeréki községi tanács elnöke elismerőleg szólt arról, hogy a törvényjavaslatban ismét megfogalmozódott az anyanyelv használatának joga.

Szentistványi Gyuláné (Baranya m. 10. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára kiemelte: a javaslat tervezetének a népfront által rendezett társadalmi vitáin sok olyan érdemi észrevétel hangzott el, amelyet a törvényelőkészítők figyelembe vettek. Azért is fontos ez — tette hozzá —, mert a törvényerőre emelkedő eljárási szabályok és módszerek alkalmazása naponta befolyásolja az állampolgárok tíz- és tízezreinek közérzetét.

Széles Lajos (Szabolcs-Szat- már m. 15. vk.), a fehérgyarmati járási hivatal elnöke egyetértését fejezte ki azzal a már folyamatban levő intézkedéssel, hogy az újjászülető törvény végrehajtására megfelelően fel kell készíteni az államigazgatás — a tanácsok és más szervek — jogalkalmazó apparátusát.

Papp Lajos (Szolnok, 8. vk.), az MSZMP törökszentmiklósi városi bizottságának első titkára a közérdeket, a politikai közhangulatot befolyásoló fontos tényezőnek nevezte a hatósági ügyintézést, pontosabban annak színvonalát, amely kihat az állampolgárok közéleti aktivitására, a szocialista államról alkotott értékítéletére is.

Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke hangsúlyozta: a tanácsok számára abban van a törvényjavaslat jelentősége, hogy az államigazgatási eljárás korszerűsítése tovább javítja a közigazgatási tevékenység, mindenekelőtt a hatósági ügyintézés, benne a hatóság—ügyfél kapcsolat feltételeit. Miként a megújuló törvény szabályai és szelleme 1957 óta közéletiségre, jogokra és kötelezettségekre nevelték, tanították az ügyintézőket és az állampolgárokat egyaránt, most is azon leszünk — mondta —, hogy az új rendelkezésekben foglalt célok és alapelvek maradéktalanul érvényesüljenek.

Szilágyi Gábor (Hajdú-Bi- har m. 3. vk.), a debreceni

postaigazgatóság igazgatója a tanácsi munka elismerésre méltó eredményei között említette, hogy a döntések meghozatalakor egyre inkább figyelembe veszik a lakosság

Parlamenti jegyzet

Központban az állampolgár

Tolna megyéből az egyik gimnázium államigazgatási tagozatos diákjai ültek tegnap az üléstereim karzatán. Jó helyet szerzett nekik a képviselő, akinek vendégei voltak: mindent láttak, mindent hallottak. S úgy vélem, az egészből ez utóbbi a legfontosabb, mármint az, amit hallottak. Az ülésen folyó vita kedvet csinálhatott nekik jövendő munkájukhoz, de egy sereg ajánlást is adott arra vonatkozóan, miképpen is dolgozik — a szocialista demokrácia alapvető elvei szerint — a jó államigazgatási szakember.

Míg azon gondolkodtam, miért nincsenek itt, Pest megye hasonló iskolájából néhányan, meg azon, hogy ami itt elhangzik, azt leginkább az igazgatásban alkalmazott ügyintézőknek kellene közvetlenül tudtukra adni, fölfedeztem a karzaton Bata Jánosnak (Pest m. 12. vk.), a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet elnökének segítségével olyan hallgatókat, akiket hiányoltam: dr. lllanicz Györgyöt, a monori járási hivatal igazgatási, szervezési és jogi osztályának vezetőjét, valamint dr. Kiss Györgyöt, a monori tanács vb- titkárát, akik dr. Varga Jánosnak (Pest m. 11. vk.), a Monori Állami Gazdaság állatorvosának vendégei voltak. Dr. lllanicz György el is mondta, hogy régi óhajt valósított meg a most módosított törvény. A monori járás nagyközségeiben már korábban felismerték a tanácsapoarátusok dolgozói, hogy amit ők csinálnak, az szolgálat és szolgáltatás egyben, az állam- igazgatás az állampolgárokért van — és nem fordítva.

Sajnos, sok helyen még mindig azt hiszik, hogy a hatalom a hivatal íróasztalai mögött kezdődik és végződik, packáznak az állampolgárokkal, küldözgetik, olyan ügyekben is, amelyeknek megoldása éppen az íróasztal mögött ülőnek feladata volna, vagy amelynek megoldására nincs is tulajdoniképpen semmi szükség. És nem mutogathatunk most egyértelműen a tanácsokra, nem kivétel ez alól egy- egy nagyobb vállalat SZTK-ügyinté- zője, vagy egy-egy napközi konyha vezetője, vagy...

A törvényjavaslat bizottsági előadójának, dr. Gajdócsi Istvánnak szavait hallgatva dr. Kiss György felsóhajtott: jaj, de a szívemből beszél! Mégpedig azért, mert való igaz, hogy például a műszaki, jogi szakemberek nem özönölnek a tanácsokhoz, nem verekszenek a hivatali állásokért, sokkal magasabb jövedelmet érhetnek el vállalatoknál, szövetkezeteknél. Márpedig ahhoz, hogy a tegnap elfogadott módosításokkal az államigazgatási eljárásokat szabályozó törvény végrehajtható legyen, hdkzáértő ügyintézők kellenek. Valamint tevékenyen közreműködő, megfelelően tájékoztatott lakosság — amint ezt Szentistványi Gyuláné (Baranya m. 10. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is kiemelte felszólalásában.

Az állampolgárok érdeklődnek az igazgatás iránt, sokkal jobban, mint ahogyan feltételeznénk. S. Hegedűs László (Pest m. 24. vk.), a HNF Országos Tanácsának titkára, a megyei

képviselőcsoport vezetője mesélte, hogy a tegnap elfogadott törvényjavaslat előkészítése során, a társadalmi vitákban egyre szélesebb rétegek kívántak részt venni, holott kezdetben úgy vélték, a vitát szakemberek számára indították. Meglepő volt az az érdeklődés, amelyet a népfront tapasztalt ezeken a fórumokon. S ez azt is jelenti, hogy az államigazgatási eljárások lényegében fokozott lakossági ellenőrzés kereszttüzében folynak. A képviselőcsoport elnökét — szintén az előkészítés során, amikor Törökszentmiklóson jártak — nagyon megragadta a jól kiépített ügyfélszolgálati rendszer, amely kedvező feltételeket teremtett, lényegesen leegyszerűsítve az állampolgárok dolgát a tanácsnál, valóban érdemes — ahogy Pest megyében is történik — mind több helyen bevezetni. S még hozzátette: most jön a munka java része, a végrehajtás, ami magával hozza ide vonatkozó jogrendszerünk fokozatos egyszerűsítését is.

Emberközpontú államigazgatás — ez következik végre, törvény szerint is. Nem mintha a törvény eddig nem lett volna jó. Számos szabályozás most is maradt a régi, mert az idő igazolta, hogy kezdettől fogva helyes. Ám a társadalmi, gazdasági változások az államélet fejlődését is szükségszerűvé tették az utóbbi negyedszázad folyamán. Ez a fejlődés indokolja az eljárások szabályozásának módosítását, az a jogos követelmény, hogy az eddigieknél is demokratikusabb alapokon nyugodjék az államigazgatás. Mindazoknak, akik tegnap nem lehettek ott az ülésteremben, figyelmébe ajánlom: mindez nem megy máról holnapra. A végrehajtás feltételeit meg kéll teremteni 1982. január 1-ig, amikor is életbe lépnek a tegnap elfogadott módosítások.

Bálint Ibolya

si elgondolásokat támogattuk, amelyek az ország exportképességét kívánták erősíteni, és ahol a viszonylag rövid kivitelezési idő, a kapacitások gyors belépése gyorsan elérhető kiviteli többletet ígért. Az egyensúlyi szempontok érvényesítésére törekedtünk a belföldi piac tekintetében is.

Az exportfejlesztési hitelek eredményességét látjuk abban is, hogy vállalataink és szövetkezeteink tevékenységében sikerült nagyobb súlyt adni az exportnak és — ami ezzel együttjár — a minőségnek, a műszaki fejlesztésnek, a gazdaságosabb munkának. Természetesen mindez jelentős anyagi előnyt eredményezett az országnak.

Szólt arról is Tímár Mátyás, hogy hazánkat a nemzetközi pénzpiacon jó hitelképességű országnak minősítik. Ebben elsősorban hazánk politikai stabilitása, egyensúlyra törekvő gazdaságpolitikája játszik alapvető szerepet. Hozzájárult ehhez kereskedelmi és fizetési mérlegünk utolsó két esztendőbeli gyors és nagy arányú javulása is. Mindennek köszönhetően a népgazdaság fejlesztési céljaihoz szükséges külső forrás bevonását kedvező feltételek mellett tudtuk-tudjuk megoldani. Árfolyam-politikánkban továbbra is a forint viszonylagos értékállandóságának megőrzését, a külső inflációs hatások mérséklését tartjuk fÓ célunknak.

Kedvezően alakult a mérleg

Elhangzott a beszámolóban, az is: a Magyar Nemzeti Bank 1980. évi mérlege szerint a bank vagyona és követelései — ideértve az arany-, a valuta- és a devizakészleteket, az értékpapírokat — kereken 582 milliárd forintot képviseltek. Az 1980. évi nyereség mintegy tízmilliárd forint volt, s ezen összeg zöme az állami költségvetésbe kerül. Az MNB tevékenysége most — hangsúlyozta Tímár Mátyás — szorosan kapcsolódik a VI. ötéves terv megvalósításához. Ennek megfelelően a munka középpontjában továbbra is a külső és belső egyensúly javítása, a már elért eredmények megszilárdítása, a jövedelmezőség fokozását előmozdító hitelezési tevékenység áll.

Az államtitkári tájékoztatóhoz hozzászóló nem jelentkezett, határozathozatal következett: az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről elhangzott tájékoztatót.

Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött.

Tímár Mátyás beszámolója következett ezután. Elsőrendűen azzal jellemezte a Magyar Nemzeti Bankot — mint a Magyar Népköztársaság központi bankját —. hogy részt vesz a népgazdasági tervezésben, közreműködik a szabályozórendszer formálásában, s mindennapi munkájával törekszik a tervben foglalt célok megvalósítására. Az V. ötéves terv éveit így idézte fel a bank elnöke:

A beruházások

mérséklése

— A kormány gazdaságpolitikai céljaival összhangban együttesen törekedtünk a beruházások, a készletek növekedésének mérséklésére. Azt vártuk, hogy a kevesebb induló új beruházással s a már folyamatban lévők gyors befejezésével olyan új kapacitásokat lehet működésbe hozni, amelyek már a tervidőszakban hozzájárulhatnak a külkereskedelmi mérleg javításához. Azokat a fej lesztéPest megyeiek Bulgáriában

Ma: nagygyűlés Szófiában

Hinni sem mer az ember a fülének. Botevgrádban az étteremben magyar dalokra sírnak, nevetnek az emberek. Akad néhány népdal, amit az egész közönség együtt dúdol a hegedűvel — a prímet azonban nem ők viszik. — A városban található Bulgária autóbuszgyára, a Csadvar, s az ide kiküldött Csepel autógyári szervószerelők a fő nó- tázók. Nincsenek egész napra magukra hagyatva a dalolásban: segítenek a szófiai magyar kolónia kilátogató tagjai is. A fővárosi Budapest étterem pincérei és Bulgáriában már régebben letelepedett magyarok. Olyan is akad közöttük, aki szabadságot vett ki, hogy minél többet hallhassák Máté Sándor kiskunlacházi népi zenekarát. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy óriási a sikerük. Az étterem konyhájában Ágoston Sándor főszakács, Józsa Lász- lőné és Móri József már kiválóan megérti magát a helyi személyzettel. Segítség akad bőven, Margit Markov, a séf lesi minden mozdulatukat, már egy kisebbfajta szakács- könyvre való receptet kért magyar barátaitól. Ezen a héten itt főz. egy másik, a szomszédos városból való fiatalember is, Konstantin Cen- kov főszakács, aki nagyon érdeklődik a magyar specialitások iránt. Az összmunka kiváló a konyhában — a pincérek azonban egyelőre nehezen boldogulnak a mi felszolgálási módozatainkkal, ök mesélték: eddig 12 adag bográcsgulyást sikerült feldönteni díványostul szervírozás közben. Ebben az étteremben reggelizik, ebédel és vacsorázik Dudás Juli is. Már amikor jut rá ideje. Olyan sok a magyar és bolgár vendég szállodai szobájában — amit

most műteremként is használ —, hogy gyakorta kénytelen kihagyni az étkezéseket. Vendégeit sem akarja megsérteni, és a képet is szeretné befejezni. Ahogyan ígérte, itt készült nagyméretű festmé- .nyét a városnak ajándékozza, és semmiképpen sem szeretné, ha nem tudná befejezni. Nappal kevés tehát az idő, így éjjel is dolgozik. Tegnap este például kialudt a villany, sebaj, gyertyafénynél folytatta a munkát.

A magyar politikai delegá-’ ció ma csütörtökön Szredno Gorie-be látogatott. Előadásokat tartottak Pest megye gazdasági és kulturális életéről, ismerkedtek a környék ipari üzemeinek munkájával, a pártmunka feladataival.

Nagykátai táncosaink és énekeseink az egyhetes bulgáriai út legfelejthetetlenebb kirándulásán vettek részt. Bo- tevgrad mellett, az ország legszebb hegységébe, a Rilába kirándultak. A környéken most is egyméteres havon sik- lanak a téli sportok szerelmesei — a közelmúltban 10 mii» lió leváért 5 kilométer sífelvonót építettek, az egyik több mint 2 ezer méter magas hegycsúcsra. Talán innen nyílik a legszebb kilátás a 30 ezer lakosú Szamakov városra, a bulgáriai forradalmi mozgalmak bölcsőjére, ahol este nagy sikerrel lépett föl a Tápiómente népi együttes.

Vendégek és vendéglátók legnagyobb sajnálatára közeledik az egyhetes rendezvény- sorozat zárópillanata. Holnap délután a Bolgár Kommunista Párt szófiai Georgikirkov termében tartják az egyhetes rendezvénysorozatot záró nagygyűlést.

Cs. A.

A torvénytervezet vitáin

Rövid eszmecsere. Balról jobbra: dr.' Miklós Imre államtitkár, valamint dr. Mondok Pál és Cservenka Ferencné Pest megyei képviselők

zett: az országgyűlés az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről beterjesztett törvényjavaslatot általánosságban — a már korábban megszavazott módosításokkal részleteiben is — egyhangúlag elfogadta.

sárhelyi állattenyésztési főiskola tangazdaságának sertésgondozója elsősorban a lakosság, az ügyfél nézőpontjából elemezte és minősítette jónak a javaslatot.

Bori Gyuláné (Bács-Kiskun m. 2. vk.), a Kecskeméti Konzervgyár csoportvezetője a megújuló törvény rendelkezéseinek várható időtállóságáról szólt, hiszen az új szabályok — mondta — negyedszázad jogalkalmazói gyakorlatára épülnek.

Ruisz József (Vas m. 7. vk.),