Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-16 / 89. szám

I ftSQNYI KRÓNIKA Tevékeny a pártmunkában Kitüntetett részlegvezető Szépen csillogó érdemrend Egy pártfórumon hallottam először megfontolt és kritikus felszólalását. Akkor ismertem meg Varga Istvánt, a járási építőipari szövetkezet abonyi kirendeltségének műköves részlegvezetőjét. Azóta több­ször találkoztunk, de a hosz- szabb beszélgetés mindeddig váratott magára. Az évek so­rán alig változott, talán csak az idő járt el egy kicsit felet­te: arcvonásai keményebbek, haja ezüstösebb. Emberi ma­gatartása ugyanolyan, halk szavú, higgadt. Farag követ, fát — Tizennyolc éve irányítom az abonyi műköves csoportot. Évente 80—100 sírkövet készí­tünk, s ezekre én vésem a feliratot. Ott a kezem nyoma a Cegléd főterén álló szovjet hősi emlékműveken is. Szere­tem a szakmámat, otthon is faragok fát, követ — a ma­gam szórakoztatására. A megrendelők elégedettek az abonyi részleg munkájá­val. Varga István nemcsak önmaga elé állít követelmé­nyeket, hanem munkatársai elé is, mégsem neheztel rá senki. Közvetlen felettese, Bácsi József kirendeltségve­zető elismerően szólt róla: ■ — Húsz esztendeje dolgo­zunk együtt, annak idején ő volt a tanítómesterem. Kiváló és sokoldalú szakmunkás, érti a feladatát, közvetlen és ba­rátságos a vele dolgozó embe­rekkel. A részlegvezető munkahe­lyén párttitkár és propagan­dista, a szövetkezet vezetőségi tagja, egyben elnökhelyettese, beválasztották a nagyközségi pártbizottságba és a járási pártbizottság fegyelmi bizott­ságába. — Varga István az egyik legjobb pártmunkás Abonyban — mondja Tarkó Sándor, a nagyközségi pártbizottság tit­kára. — Nyílt, elvhű, határo­zott és következetes ember. Feladatát mindig legjobb tu­dása szerint, pontosan hajtja végre. Mindig a közösséggel Nemcsak szakismeretéért becsülik a munkahelyén, ha­nem politikai magatartásáért is. Erről így vall: — Sem a szakmai, sem a politikai munkában nem sza­bad eltávolodni a közösségtől. Lényeges a közvetlen emberi kapcsolat, törődni kell mások gondjaival és segíteni, ahol lehet. ★ Varga Istvánt felszabadulá­sunk évfordulója alkalmából a Munka Érdemrend bronz fo­kozatával tüntették ki. Gy. F. Ságvári Tsz Vetik már a napraforgót A kukorica következik Az abonyi Ságvári Tsz némi hátránnyal kezdte az évet: a tavalyi komisz időjárás miatt ezer hektáron elmaradtak a talajelőkészítő munkákkal. — Nem volt könnyű behozni a lemaradást, de sikerült — tájékoztat Válóczi András el­nökhelyettes, miközben terep­járó autóján a határba indu­lunk. — Kéft műszakban dol­goztunk — folytatja —, és ma már ott tartunk, hogy minden tekintetben a megszabott me­netrend szerint haladunk a munkával. Befejeztük a nap­raforgó vetőágyának előkészí­tését és a vetést is elkezdtük. Jól halad az 1500 hektárnyi kukoricaföld megmunkálása. A héten elkezdjük e fontos nö­vény vetését. A cukorrépa magia mind a 400 hektáron a talajban van. Kezdődik a gyomirtás — Az őszi kalászosak köze­pesen fejlettek. A késedelmes őszi betakarítás kitolta a ve­tés idejét és a fagyok is meg­viselték a fiatal növényeket. Mindent elkövetünk, hogy a természet mostohaságát ellen­súlyozzuk. A fejtrágyázást időben elvégeztük, a fölfagyás nyomait hengerezéssel tüntet­tük el. A napokban megkezdjük a vegyszeres gyomirtást — mon­dotta Válóczi András. Néhány perc autózás után az út mellett feltűnik a hatal­mas napraforgó-tábla, köze­pén négy MTZ—82-es traktor halad, vetőgépet húznak, ösz- szehangoltan róják a köröket, és két forduló közt néhány szót váltunk az emberekkel. Nyitrai Mihály traktoros: — Alkalmas az idő a vetés­re, bár nem ártana az eső, mert száraz a föld. Négy gép­pel naponta hetven hektáron juttatjuk a talajba a vetőma­got. Háromszáz hektáros ez a terület, s most körülbelül a felénél tartunk. Pásztor János tizennyolc esz­tendeje vezet erőgépet, nagy gyakorlatra tett szert. — Sok múlik a traktoroson — jegyzi meg —, tőle függ, hogy a sorok között egyenlő távolság legyen. Meg kell osz­tani a figyelmet a mellettem haladó traktor és az általam húzott vetőgépen álló ember között, aki jelzi, ha valami­lyen hibát észlel. Ha ezzel a munkával végzek, a kukorica- vetés következik. Miklós László egész nap a traktorhoz kapcsolt vetőgépen áll. A föld pora belepte arcát. — Arra kell ügyelnem, hogy egyenletesen kerüljön a mag a földbe. Most kicsit kellemet­len ez a munka, mert a szá­raz talaj nagyon porzik, egyébként ezt a teendőt már megszoktam. Leginkább a bú­zát és az árpát szeretem vetni, mert azzal gyorsabban hala­dunk, és a teljesítmény is na­gyobb. Nyereséges növény A napraforgó az abonyi Ság­vári Tsz vetésszerkezetében alig néhány éve szerepel. — Két okból választottuk — tájékoztat Válóczi András. — Részben nyereségességét tar­tottuk szem előtt, részben azt, hogy elég korán beérik, és így időben tudunk vetőágyat ké­szíteni az őszi vetéshez. Búza kerül a helyére. A gazdaság már ennek a növénynek a termesztését is teljesen gépe­sítette. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 89. SZÄM 1981. ÁPRILIS 16., CSÜTÖRTÖK Új kiállítás Népi gyógyítás Kiállítás nyílik a ceglédi Kossuth Múzeumban április 24-én, délután 15 órai kezdet­tel a népi gyógyítás történe­téről. A kiállítást Korkes Zsu­zsa, a váci Vak Bottyán Mú­zeum munkatársa rendezte és a megnyitó alkalmával ő tart tárlatvezetést. A népi gyógyítás történeté­ről szóló kiállítást dr. Tóth Pál nyitja meg. A mozgássérültekért Kiteljesedik a segítő szándék Házhoz visznek könyvet, kosztot A tettek fontossága irányít­ja a figyelmet gyakran egy- egy olyan feladatra, amely­nek megoldása nem egy em­berre, nem is egy kis közös­ségre, hanem az ország népé­re taraozi'k. A maga módján bárki részt vállalhat a fel­adatokból. Minden cseleke­det morzsányi része az egész­nek — de nem morzsányi, sőt annál sokszorta kisebb részek­ből tevődik-e össze a világ, amelyben élünk? Élünk. ki könnyebben, ki !nehezebben. Nem akad, akinek ne volna problémája. Van, aki segíteni tud magán, van, aki mások segítségével jut előre. Ezt az esztendőt a mozgássérültek évének nyilvánították. Az elő­készületek országszerte már tavaly elkezdődtek, s jutott a feladatból Ceglédnek és a ceglédi járásnak is. Szervezetten Bár írásos adat nem tanú­sítja, a városban és a járás­ban körülbelül félezer moz­gássérült él. Ki könnyebben, ki nehezebben viseli a sorsát. Kinek megadatik családja fél­tő-óvó, áldozatos segítsége, másokon másként kell segíte­ni, hogy nyugodtan éljenek. Ez a nyugalom nem a tétlen­séget jelenti, nem is az elzár­kózás biztonságát. Sokkal in­kább azt, hogy mind jobban érezzék közösséghez tartozá­sukat és állapotuknak megfe­lelően tevékeny részesei le­hessenek a múló napoknak. Van, aki születésétől mozgás­sérült. Mások betegség, üze­mi baleset, egyéb kellemetlen­ség folytán váltak azzá. Idősek, fiatalok egyaránt vannak soraikban, s mivel a tudomány nem véges, az élet pedig megy tovább, gondolni kell az utánuk következőkre is. Sorsukkal törődni társa­dalmi feladat. Nem gond, ha­nem feladat: ez kapott hang­súlyt most ebben az eszten­dőben. Cegléden megalakult a Moz­gássérültek Budapesti Egye­sületének helybeli csoportja. Szervezeti életüket számos munkahely, intézmény párt­fogolja máris. Feladatokat vál­laló rokonaik, ismerőseik, ba­rátaik részt kérnek a csoport- munkából. A körzeti ápoló­nők a felnőtt, a védőnők, a gyermekéletkorúak számát próbálják összesítetni, figye­lemmel kísérni. Bár alapos munkát végez­tek, a lista a járást tekintve még bizonyára nem teljes. A járási székhelyen a Kossuth Művelődési Központ ad lehe­tőséget a klubfoglalkozásokra, olyan helyiségben, amelyet kis járművükkel azok is könnyen megközelíthetnek, akiknek ez gyalogosan nem megy. (Most, hogy a művelő­dési központot felújítják, át­építik, a földszinti nagyterem­nél, ahol majd a színházi elő­adások legtöbbjét tartják, az egyiik bejárati ajtót úgy szer­kesztik meg, hogy azon át az ilyen kis könnyű járművekkel is be lehessen jutni.) A városi tanács egészség- ügyi osztálya, a Vöröskereszt városi és járási szervezete, a községi vöröskeresztes al ap- szervezetek, emellett más, tár­sadalmi aktívák, a KISZ-es fiatalok részt kérnek a moz­gássérültek gondjainak enyhí­téséből. Indul a kis busz Az év elején a tanács ter- melés-e! látás tel ügyeie ti osztá­lyán ebben az ügyben tanács­koztak a kereskedelem és ven­déglátás képviselői. Megálla­podtak abban, hogy a helyze­tét megértőn méltányolva, szí­vesen házhozszállítják a meg­rendelt holmit, árufélét a mozgássérültek számára, ha valóban nincsen olyan, jó egészséggel és szabad idővel rendelkező közvetlen rokonuk, aki ezt a feladatot ellátná. A vendéglátóipari vállalat az ebéd házhozszállítását vál­lalta, sok más feladata mel­lett. Segíteni kész a városi­járási könyvtár is: szívesen visz rhikrobuszával olvasniva­lót, könyveket, folyóiratokat a művelődni, a nagy világba kipillantani akaróknak. A je­lentkezést várják, s indul a kis busz. Ezek a felsorolt szolgálta­tások elsősorban azoknak szól­nak, akik valóban nem tud­nak kimozdulni otthonról. Azok viszont, akik ezt meg­tehetik, járhatnak a klubfog­lalkozásra, rendezvények kö­zül is néhányra. A 20, Volán Vállalat ceglédi önálló főnök­sége kirándulásaikhoz autó­buszt ad, a ceglédi AFlT-szer- viz a rokkantak közlekedését segítő járművek javítását vál­lalta soron kívül. A Magyar Autóklub ceglédi szervezete tagdíj nélkül is tagjai sorába fogadja a jár­művel rendelkező mozgássé­rülteket. A KISZ ceglédi já­rási és a városi bizottsága is, egyaránt felajánlotta segítsé­gét. A kórház rendelőintézete — elsősorban a gyerekekre gondolva —. szívesen lehető­séget ad a rendszeres tested­zésre, szakkéozett gyógytor­nász felügyeletével. Könnyű munka A tervekben szerepel, hogy a Pesti út egyiik épületében helyet kapna a mozgássérültek napközije. Az oda járók kö­zül, aki tud és akar, munkát is vállalhat majd. A tanács a budapesti Hungária Ktsz ve- vetőségével tárgyalt Könnyű, a kezet foglalkoztató kereseti lehetőséget tudnának kialakí­tani, mint a szövetkezet bedol­gozóinak. Ám, mindez nemcsak erre az évre szód. A jövőben is tö­rődni kell a lehetőségekben korlátozott, ám szívesen tet­tekre kész emberekkel. Csak egy kis segítség kell, hogy kibontakozhassanak. Kinek szellemi kincse, tudása, más­nak kézügyessége, érdeklődése: főként abban számítanak se­gítségre, hogy ezt gyümölcsöz- tethessék. Eszes Katalin T anácskozás Munkásművelődés az üzemekben A Szakszervezetek ceglédi szakmaközi bizottsága tanács­kozást tart a Kossuth Műve­lődési Központ B. épületében, április 21-én délután 15 órai kezdettel. Napirendre tűzték a szakszervezeti tömegsport ala­kulását, eredményeinek meg­vitatását és arról is tárgyal­nak, hogy a felmérések sze­rint az üzemekben hogyan alakul a munkásművelődés, hogyan segíti azt a város mű­velődési központja. Építeni kell A tervezettnél több tante­rem épült a ceglédi járásban az elmúlt öt év alatt, ám ez még nem elég. A jövőben újabbakat kell építeni, mivel elég sok az öreg iskolaépület és a bontásra ítélt terem. Elfelejtett növények Mit kínál a tavaszi piac A kiskertekben termeszthetnék Felébredt a ceglédi piac té­li álmából. A tavasz jöttével megnőtt a választék, nemcsak a napi szükségletre szánt áru­val, hanem azzal is, ami a kiskertekbe kerülve a jövő reménysége még: virághagy­mák, palánták, magok gazda­gítják a választékot, a télről átmentett gyümölcsök, zöld­ségfélék mellett. A Iklslkertből kiskertbe ván­dorló vetőmagokat általában idősebb emberek árusítják. Van, aki évek óta ezt teszi a tavaszi piacon: magot ter­meszt. Kisebb-m agy óbb zacs­kókba méri kívánságra a pet­rezselyem, sárgarépa, zeller és cékla, pasztinák, káposzta, re­tek, csemegekukorica magját, kínálja a dughagymét, a bab megannyi fajtáját. Van, aki vetőburgonyát hoz értékesítés­re. A pasztinák, a tök több ér­dekes fajtája, az egygerezdss fokhagyma, a szép vetőfok­hagyma még ritkaságszámba megy. Van, aki a mogyorónyi szemű díszparadicsom, vagy a kisebb fa magasságúra növő. esetleg a sárga színű paradi­csom magját keresi, mások a kígyóuborkával, kígyótökkel próbálkoznának. Salátamagot alig látni, annál több viszont az őszirózsa, a törökszegfű. Sajnos, Cegléden és környékén gyógynövényekkel és érdeke­sebb fűszernövényekkel is ke­vesen foglalkoznak. Nem pró­báltak még majoránnát, zsá­lyát, köményt, ánizst, sáfrá- nvos szeklicét termeszteni, pe­dig ezek kis területről is bu­Hazafiság, honvédelem Ceglédi pedagógusok írták Hasznos módszerekről szól sásán fizetnének, országosan nagy kereslet volna irántuk. A jelenlegi helyzetet látva, az a tanulság, hogy a felvilá­gosító munka, a választékbő­vítés és a gazdák boldogulása érdekében egyaránt hasznos volna. Ebben a TIT és a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let ceglédi csoportja sokat se­gíthetne. Ez a piaci kínálat bővülését is magával hozná, a gazdaságos termesztéshez szakszerűen foghatnának a kiskertesek. Bővülne a rég termesztett fajok listája az ar­ticsókával, spárgával, cikóriá­val, tárkonnyal, mángolddal, feketegyökérrel, rebarbarával, csicsókával is. Ezekről kevés, vagy semmilyen ismeretanya­got nem találni, pedig régen a népélelmezés elemei voltak. A Hazafias Népfront kereté­ben szerveződött k'iskertes mozgalom majdani ceglédi működése nagy segítséget ad­hat a termesztőknek, hogy a birtokukban lévő területeket jobban, gondosabban kihasz­nálhassák. Segítenének a ter­mesztési bemutatók, a szakta­nácsadások. Addig is azonban a jő minő­ségű, megszokott magvak a tömeges zöldségtermesztést kellően segíthetik. A választék bővítése fontos volna egészsé­gi szempontból, s már csak azért is, mert szaikácskultú- ránk a reneszánszát éli. A háziasszonyok öreg-öreg sza­kácskönyveket lapoznak, régi recepteket bújnak, kedvük lenne egy-egy saláta, vagy ízes mártás, egytálétel elkészítésé­re — ha ez vagy az a fűszer kéznél le- ne, ha a piacon be­szerezhetnék a hozzávalót. S. D. abonyi Ságvári Tsz-ben vetik a napraforgót. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A város általános iskolái­nak sikeres pedagógiai gya­korlatát széles körben nép­szerűsítő kiadvány látott nap­világot a közelmúltban a Magyar Pedagógiai Társasig Hazafias és Honvédelmi Ne­velési Szakosztályának idősza­kos tájékoztatójaként. A Ha- zafiság, honvédelem című fü­zetben seregnyi ceglédi pe­dagógus kapott lehetőséget közreadni módszertani tapasz­talatait. A tanulmányok szerzői részletesen foglalkoznak a ha­zafias és honvédelmi nevelés és oktatás városbeli helyzeté­vel. Az alsó tagozati osztá­lyokban folyó ilyen irányú munkáról épp úgy szóltak, mint a honvédelmi jellegű gyermekjátékokról, a felső tagozatosok körében tartott foglalkoztatásokról, a nevelés sokoldalú lehetőségeiről, ösz- szefoglalták a hazafias és in­ternacionalista nevelés kap­csolatát a kisdobos és úttörő tevékenységgel, az úttörő gár­da zászlóaljak működésével, a fegyveres erők készséges köz­reműködésének felvázolásával, a honvédelmi napok, túrák kialakult gyakorlatával. A nyolcszáz példányban megjelent kiadványt könyv­szemle egészíti ki, amely a honvédelmi^ nevelés módszer­tani kérdéseit ismerteti. Vízilabda Győztek az úttörők Ceglédi VSE—Hódmezővá­sárhely 8-3. Cegléd: Gábor, Halasi, La­katos, Kiss S. Sajgál, Laki, Zsíros. Csere: Rátótd, Kiss. Góllövők: Zsíros (4), Kiss S. (3), Lakatos (1). A CVSfc úttörőcsapata is­mét kitett magáért. Jó nevű ellenfelüket szép játékkal, biztosan győzték le. Az egész csapat jól játszott, kiemelkedő volt Gábor és Sajgál teljesít­ménye. B. M. ISSN #1*8—3BOO (Ceglédi Hírlap) *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents