Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-15 / 88. szám
Ha majd nyílik minden virág Ültettek rózsát, hársfát is Kedvvel, frissen, Abonyban Abonyban a különböző fórumokon az utóbbi években mind gyakrabban esik szó a tisztaságról, a település szépítéséről. Szerencsére nemcsak beszélnek róla, hanem a szavakat tett követi. A környezetvédelem kezd mozgalommá szerveződni a nagyközségben, * erre számtalan példát lehet felsorakoztatni. Űjabban minden évben, leginkább rügyfa- kadás idején, tisztasági hónapot hirdetnek. Ekkor takarítják el az utcákról, terekről, a munkahelyek, házak környékéről a télen összegyűlt szemetet, az avart, rendezik a virágoskerteket. Háromszáz nagytakarító Ha tavasszal vagy nyáron keresi fel valaki a Mechanikai Művek abonyi gyáregységét, első pillantásra azt hiheti, hogy üdülőbe érkezett. E megtévesztő látvány oka a tisztaság, a sokféle virág, a gondozott pázsitszőnyeg, a fák egymást ölelő lombkoronája. A járás legnagyobb ipari üzemének környezetvédelmét Zoboki János, a gyáregység pártveze- tőségének titkára irányítja. (3 ismertette e tevékenységük célját. — Környezetünk rendben tartása alapvető emberi igény, ráadásul szívesebben dolgozik mindenki szép és barátságos munkahelyen. Nálunk külföldiek is gyakran megfordulnak. és nem mindegy, milyen képet alkotnak rólunk. A munkahelyi környezet megóvása nálunk több évre tekint vissza. Főleg tavasszal látjuk el ezeket a teendőket. Igaz, néhány dolgozónknak az a feladata, hogy gyáregységünk külső és belső rendjéről gondoskodjon, de ilyenkor huszonhat szocialista brigád háromszáz tagja kapcsolódik be a nagytakarításba. — A munkahely rendben- tartása, szépítése nemcsak társadalmi összefogást igényel, hanem némi anyagi ráfordítást is — folytatta Zoboki János. — Áz utóbbi években ezer tő rózsát, száz hársfát különféle cserjéket ültettünk. A virágpalántákat magunk neveljük, s üvegházunkból több ezer dísznövény kerül ki évente. A ciklámen például már szépen virít a szabadban. Befejeztük a rózsák metszését, el- távolítottuk az avart. A következő hetekben már csak annyi feladatunk lesz, hogy a hideg időre érzékeny virágokat kiültessük és az utcafronton rendet tegyünk a portánk előtt. Nem kampány: szokás — Az a tapasztalatunk, hogy a közös rendcsinálás, parkosítás a szép környezet fokozottabb megbecsülésére serkenti dolgozóinkat. Ez a műhelycsarnokokban és az udvaron egyaránt így van. Egyébként most, a tisztasági hónap idején, szocialista brigádjaink a gyermekintézményben is segítenek rendet tenni. A Zója brigád a napokban járt a Vasút úti iskolában, más kollektívák az óvodákban dolgoztak, és.jutott a nálunk nevelt cserepes virágokból és palántákból is — mondotta Zoboki János. A Mechanikai Műveknél nem kampányjellegű a takarítás, a környezet csinosítása. Jó lenne, ha ez a fajta igény és módszer a többi munkahelyen és a lakosság körében is meghonosodna. Itt az ideje, hogy mindenhol cselekedetté váljanak a szavak. Gy. F. A Lenin-évfordulón Propagandisták emlékülése Ünnepség lesz Cegléden április 21-én, kedden, Lenin születésének évfordulóján. A párt-, állami és tömegszervezetek vezetői, a fegyveres testületek képviselői 13 órakor koszorúzzák meg a város parkjában Lenin emlékszobrát. A ceglédi pártszékházban 14 órakor kezdődik az évforduló alkalmából a propagandisták emlékülése, amelyen köszöntőt mond Mucsányi Józsefné, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetője. A kommunista kollektivizmusról Szabó Alfréd, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője tart előadást. Giba István, a pedagógus pártszervezet titkára A szocialista viszony a munkához és Kányi Andrásné, a járási-városi könyvtár vezetője A szocialista humanizmus témakörű előadását hallhatják még az emlékülés részvevői. Ez alkalommal kerül sor azok kitüntetésére, jutalmazására is, akik tevékenyen részt vállalnak a párt agitációs propaganda- munkájából. Szakmunkásvizsga A kisiparosok segítő családtagjai is szakmunkásvizsgát tehetnek. Cegléden a 203-as Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet vállalta a jelentkezők vizsgára való felkészítését. Az intézmény a KlOSZ-szal jó együttműködést alakított ki. Tavaszi takarítók Rend a portán, a határban Folyamatosan, egész évben A ceglédi járás több községében máris van látszata a környezetvédelmi akciónak. Most nemcsak a házak előtti járdaszélek virágosításával, árkok rendezésével törődnek, hanem megszervezik a hulladék- és a lomeltakarítást is. Társadalmi aktívák egész sora vállalt feladatot. Sajnos azoknak is lesz dolguk, akik a szabálysértők helyszíni bírságolását végzik. Járásszerte több ezer ember szakít néhány órát szabad idejében arra, hogy portáján és annak környékén a tisztaságért munkálkodjon — ám -ennek a tevékenységnek' állandósulnia kell, nem rekedhet meg az időszakinál, a kampánynál. Varjúirtás A városi tanács értesíti a lakosságot, hogy április 24-én, pénteken hajnalban fél öttől varjúirtást tart Cegléden a Szabadság téren a csemői vadásztársaság. Gyászkocsi a nyereményből Akik a város történetét írták A múzeum múltja és jelene hatszazkilencven éve szerepel városunk a magyar köztörténetben megbízhatóan, oklevelekkel igazolva az eseményeket. A szomszédokkal való villongásokról, a mezővárosi jogokért való küzdelmekről, a törökkori futásokról, pestises időkről, háborúkról, forradalmakról, ősi földrajzi nevekről, rég holt emberek szokásairól, viseletéről adnak számot a különböző levéltárakban őrzött latin nyelvű sárgult pergamenek, melyekből írástudóink megírták városunk történetét. Első helytörténészünk Pápai Tóth Sámuel volt, aki 1777- től 1780-ig tanított a református grammatikai iskolában. Életútja Diósgyőrből Debrecenen át vezetett hozzánk. Rektorságában írta meg latinul „Cegléd városának, református egyházának és iskolájának eredetéről és viszontagságáról szóló följegyzéseit régi írások és emlékezetben maradt hagyományok alapján”. Ez a munka ma sincs magyarra fordítva, így csupán néhány ember olvashatja csak, aki járatos a deáknyelvben. Huszonöt évvel későbben írta Pajor Antal városi jegyző helytörténeti munkáját hivatalból, megyei rendeletre 1805-ben. Ez a munka sincsen kinyomva, ott porosodik a megyei levéltárban. A nótárius hírnevét azonban nem a történelmi dolgozata adta, hanem a kétszázezer forintos lottó- nyereség. Örömében gazdag ajándékokat adott az iskoláknak, a kaszinónak, még gyászkocsit is csináltatott, mert addig a holtakat gyalogosan, a Szent Mihály lován vitték a temetőkbe. Legméltóbb ajándéka azonban az a selyemzászló volt, amelyet a ceglédi 94-ik honvéd zászlóaljnak adományozott 1349- ben. Százévi hallgatás után szólaltak meg a most már tudományos módszerekkel dolgozó helytörténészeink. Elsőnek Hübner Emil ügyvéd, újságíró és szerkesztő, aki a tízes években kiadott Borovszky-féle vármegyei monográfiában adta közzé Cegléd történetét. Ez a monográfia az alapja minden későbbi várostörténetnek. Hübner itt született, itt végezte az írókat, lapszerkesztőket, festőművészeket/, püspököt, klastromfőnököt nevelő polgári iskolát 1889—1892-ben. A jogi egyetem után itt telepedett le, helyi és országos levéltárakban hosszú időn át kutatott és fordította magyarra a legnagyobb részt latin nyelvű okleveleket. Számos tanulmánya maradt kéziratban, örököseinél heverő jegyzetei nagy segítséget adnának az utódoknak. Oppel Jenő kiváló érdemet szerzett a város törökkori történetének megírásával. Szerencsére számos olyan oklevelet is földolgozott, melyek a háborús években megsemmisültek. Több kisebb-nagyobb tanulmány után közölte Cegléd középkori történetének teljes anyagát az 1931-ben kiadott nagy monográfiában. Oppel Jenő a ceglédi gimnáziumnak volt tanára és a fölszabadulás után a múzeum igazgatója. A Magyar Városok Monofráfia sorozatában megjelent kötet szerzője volt rajta kívül Velkey János, Hunya- dy Ferenc, Hübner Emil, Szilágyi Imre, S. Szabó József, Sárkány József, Kolofont József, Nagy László, Csűrös Antal, Molnár Géza, Szaniszló Lajos és Dobos Sándor. A FÖLSZABADULÁST KŐVETŐ ÉVEKTŐL számos helytörténeti tanulmány jelenik meg a Ceglédi Hírlapban és a Ceglédi Füzetekben. Jelenleg országos nevű tudományos kutatók dolgoznak a jövőre elkészülő új monográfián. A történetírással együtt fejlődött a régi tárgyak összegyűjtése és a múzeum. 1845- ben a kámáni nagy vasúti bevágás kiásásakor több bronzkori lelet került napvilágra, ezeket a városi levéltárban helyezték el, majd amikor fölépült a gimnázium, odavitték, végül is a múzeumba. . Egy múlt századi magángyűjtőről is tudunk, Uhl Károly postamesterről, aki időnként a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott egy-egy tárgyat, 1869- ben például több bronztűt és cserépbögrét. A ceglédi közgyűjtemény gondolata az első világháború idejéből ered. 1917 júliusában Sárkány József, Nagymartoni László Pál tanárok és Méhes Sándor gyógyszerész alapították meg a negyvennyolcas kori tárgyak gyűjteményét. A polgármester segítségével megszerezték Kossuth Ferenc özvegyétől a kormányzó és a Kossuth-család ruháit, használati tárgyait, bútorait. A következő évben a Magyar Nemzeti Múzeum letétbe helyezte a raktáron heverő Kos- suth-relikviáit. .A három lelkes kezdeményező felhívására a ceglédiek paraszti kerámiát, korsókat, butellákat, szilkéket, tálakat, tányérokat, kemencebeli máA PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 88. SZÄM , 1981. ÁPRILIS 15., SZERDA Több fej, népes borjúnevelő Bázisgazdaság lett a törteti Dózsa Tsz A törteti Dózsa Tsz villanypásztorral elkerített le- • gelőjén négyszáz marhát tartanaik. Száz ha tv an öt hektárnyi feljavított ősgyep és telepített legelő szolgálja a szarvasmarhatartást. Az épületekhez közel jártatópálya, két kilométer hosszú, ovális ívű út. Az istállók némelyikének ajtaja nyitvk, láthatóan üresen, állnak. Álig egy-két tehén árválkodik a jászolhoz kötve. Duzzadó tőgyükön a fejőgép gumicsövei. Az udvaron tolólapos targonca futkos; a délelőtt a takarításé. Nagy hagyománya van — Azt is mondhatnánk: vissza a természethez — mutat körbe Nagy István állat- tenyésztési ágazatvezető. — Amit itt látni, az a természet- szerű állattartás gyakorlati megvalósítása. Az iparszerű termelés, amely a hetvenes évek elején honosodott meg, új technológiák bevezetését hozta. A szarvasmarha-tenyésztésben ez a vákuumszivattyús tejvezetéket, a szinte automatizált takarmányozást jelentette a többi között. Mi 1973-ban vezettük be ezeket a módszereket. Aztán jött a meglepetés: a természetes környezetükből kiszakí-’ tott áll átoknál .nagyobb lett a mégbetegedésre való hajlam. Csökkent a tej mennyisége, nőtt a borjúelhullás. Csak néztük, hová lesz a pénzünk. Akkor én már gyakornokként tanúja voltam ennek a folyamatnak, és sókat törtük a fejünket, mitévők legyünk? 1975zolatlan fazekakat, kézi faragásé, páratlan szépségű díszes mángorlókat, rokkákat, festett kanalakat és fatányérokat hordtak be az első múzeumi helyiségbe, a mai Földváry iskola nagytermébe. Méhes Sándor megszerezte a Zalay-patika melletti kékfestőműhely kimustrált szerszámait. a nyomódúcokat, mozsarakat, és az általa kijelölt gazdaházakat, bálványkapufákat, kisajtókat, kap.ukat a frontról hazatért Burgmann Károllyal lerajzolta tta. A múzeum elköltözött az iskolából a Révész-házba, onnan a Hitelbank bérelt helyiségeibe, a Gubody utcába és vissza a Marx Károly utcába. Kezdetben a másodállású igazgató és egy félállásban takarító asz- szony volt a múzeum személyi állománya. A jelentéseket szívességből gépelték le a tanács és az iskolák adminisztrátorai. Mindig más, nehogy valakit is megterheljenek. A MAI MÚZEUMBAN öt főhivatású muzeológus, két restaurátor, egy könyvtáros, egy gazdasági előadó és három teremőr működik. Hatáskörük jóval meghaladja a város területét. Gyűjtést, kutatásokat és ásatásokat végeznek a Tisza—Duna közén föl északnak a főváros határáig, megyei föladatokat látnak el az évenként meghirdetett néprajzi és történeti pályamunkák elbírálásával, ők gondozzák a teljes Pest megyei éremgyűjteményt. Kiadványokat szerkesztenek, történelemórákat és kiállításokat rendeznek, őrzik a ceglédi festőművészek képeit. A jelleget még mindig a magyar polgári forradalom irodalmi és tárgyi anyaga és a Kossuth-re- likviák adják. Könyvtáruk, régészeti, mezőgazdasági, ipari, képzőművészeti, párttörténeti, munkásmozgalmi, dokumentumfotó és néprajzi gyűjteményük zsúfolt raktárakban várja a méltó épületet. Hídvégi Lajos ben egy kisebb kísérlethez fogtunk, ez volt a természet- szerű szarvasmarhatartás kialakítása. — A tehéntartásnak Törteién mindig nagy hagyománya volt. Nem volt nehéz feleleveníteni a régi, jól bevált módszereket, kiegészítve az idő közben szerzett tapasztalatokkal. Mindig a szabadban ■— Az iparszert tehenészetekben alig jártatják az állatokat. Ennek következtében fizikai kondíciójuk erősen leromlik, elsatnyulnak, csökken az ellenállóképességük. Ezt akartuk megakadályozni. Amikor beköszönt a jó idő, kihajtjuk a mezőre a teheneket. Ez ráadásul gazdaságosabb is, hiszen a gyep olcsó táplálékot kínál. Nyáron éjjel-nappal kinn vannak az állatok, télen akármilyen rossz az idő, végigmennek a jártatópályán. Az elmondott változtatások bevezetése legmerészebb reményünket is meghaladta. Ráadásul* sem beruházásra, . sem újabb szakemberek beállítására nem volt szükség. Csajbók Tibor telepvezető is bekapcsolódott a beszélgetésbe: — Két telepünk van, s ezt 1975-ben átütöttük át ette a módszerre. Két évvél később — látva a jó eredményt — már a másik telep is így működött. Tavaly már felzárkóztak hozzánk. Az eltelt idő alatt a tehenenként fejt évi tejmennyiség 2590 literről 4650 literre emelkedett. 1980- ban több mint hárommillió liter tejet adtunk át. A borjúelhullás messze alatta van az országos átlagnak, a sza- poraság megnőtt. Szegeden rendezték meg a serdülő és ifjúsági tekézők egyéni bajnokságát, amelyen három ceglédi fiatal is indulhatott. Az előcsatározások során ifjú Molnár is kiharcolta a részvétel jogát, de sérülése miatt nem játszhatott. Pedig esélyes lett volna arra, hogy bekerüljön az országos döntőbe. Skolnikovics a serdülők között a 10. helyen végzett, nem jutott a legjobbak viadalába. Az ifjúságiaknál a harminckettes mezőnyben mind a két napon pályára lép- ’ hetett Rimóczi és Hódi, eredményük alapján ők ott lehetnek az országos döntőben. Birkózás: Győrött, a Kozma István emlékére rendezett országos úttörő, kötöttfogású viadalon igen nagy volt az érdeklődés, csaknem négyszázan indultak. A győri városi sportcsarnokban, három szőnyegen, kitűnő rendezéssel zajlottak a találkozók. Volt olyan súlycsoport, ahol öt- venen szerepeltek. Akik a legjobbak közé kerültek, alaposan „kibirkózhatták . magukat”, hiszen egy nap négyszer, ötször is szőnyegre kellett állniuk. A ceglédiek közül legjobban Papp Ferenc szerepelt, 53 kg-ban ezüstérmet nyert. Dobozi Tibor negyedik lett, ötvenegy induló közül. Dicséretet érdemel Jankai, Ürögdi és Bóbis. ök szintén ügyesen, jól, a taktikai utasításiak megfelelően, sportszerűen versenyeztek. Asztalitenisz: a megyei csapatbajnokság harmadik forMindezek elérésében nagy szerepe van dr. Revuczki Béla községi állatorvosnak, dr. Bélák József és Hucz György szaporodásbiológusnak. Azóta tenyészüsző-nevelő és -értékesítő bázisgazdiaság lettünk. Aki már vásárolt nálunk, az ismét jelentkezik. — Persze, nem ülünk a babérjainkon — folytatja a telepvezető —, jelenleg a Hols- tein-Fríz és a magyartarka keresztezését valósítjuk meg, ezáltal életképesebb egyede- ket kapunk. Van néhány igen jól tejelő tehenünk, ezeket naponta háromszor fejjük. Ez is hozzájárul, hogy kiemelkedő eredményt tudunk elérni. Az állatállományra igen vigyázunk. Fontos a tisztaság, a gondoskodás, a megelőzés. Nem kis pénzbe került mindezt megalapozni. Van elkülönített éltetőnk, borjúnevelönk, elkülöníthetjük a • beteggyanús jószágot. Azok, akik itt dolgoznak, szeretik a jószágot. Köztük sok a fiatal. Szívesen segítenek Megfogadták az idősebbek tanácsait, fontolóra vették tapasztalataikat, aszerint cselekedtek, mondja Nagy István. A szövetkezet árbevételében ma jelentős szerepe van a szarvasmarha-tenyésztésnek. A bevétel egyenletesen növekszik, / s ez „zsebremenően” bizonyítja az elképzelések helyességét. Tapasztalatcserére sokan mennek hozzájuk és szívesen segítenek mindenkinek. Saját igazukról több esztendei, nehéz, kitartó munkájuk győzte meg őket. Feladatot mindig találnak, ezután is van, bőven. Tehát, folytathatják tovább. Csilléi Béla dulójában a felnőttek között elvesztették a ceglédi fiatalok veretlenségüket, viszont az ifjúságiak újból biztosan győztek. Felnőtték: Váci Izzó II.—Ceglédi VSE II. 18-2. Győztes: Türei (2). Ifjúságiak: Ceglédi VSE—Vác II. 8-2. Győztek: Halmai (3), Palásti (3), Szálkái (2). ★ Budapesten, a Spartacus Szentkirályi utcai termében rendezték meg a Kozma B. emlékére kiírt I. osztályú asztalitenisz-ranglista versenyt. Amire már régen volt példa, a CVSE versenyzői érem nélkül tértek haza. Ifjúsági egyéniben Gyura két szoros játszmában a legjobb nyolc között vereséget szenvedett, válogatott kerettag társától, a miskolci Fró- nától Harczi már az első fordulóban kikapott. Férfi egyéniben Karsai jutott legtovább — a DÉLÉP-es Pótári legyőzése után a válogatott Takács fí-től kapott ki —, egy fordulóval hamarabb Németh a BVSC Játékosától, Gergelytől, Péter pedig a Ganz-MÁVÁG-os Faházitól szenvedett vereséget. Férfi párosban: a Karsai— Péter kettős indonéz párostól kapott ki. Ezt a versenyszámot — 16 részvevő közül — az indonézek nyerték. A Gyura—Fróna páros játszmát nyert a DÉLÉP-es Mohai —Bénák kettőstől. U. L. ISSN OISS-íBOO (Ceglédi Hírlap) Fiatalok tekebajnoksága Birkózók, asztaliteniszezők eredményei