Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

xshrim) 1981. Április 12., vasárnap A lengyel parlament határozata Bizalom a kormánynak A lengyel szejm pénteken éjjel elfogadott határozatában, amely a parlament közel ti- zenkétóráj vitájának tanulsá­gait foglalta össze, teljes bi­zalmat szavazott Wojciech Ja­ruzelski tábornok miniszter- elnöknek és az általa vezetett kormánynak. Ezenkívül elfo­gadta a kormányfői tájékoz­tatóban vázolt programot. A határozat a továbbiakban felismeréssel adózott a kor­mány és a Szolidaritás kö­zött létrejött március 30-i megállapodásnak, támogatásá­ról biztosítva azt, egyszersmind felkérve az aláírókat és az egész társadalmat, hajtsák végre és tartsák tiszteletben a megállapodást. Elengedhetetlennek minősí­tette, hogy a törvényt a tár­sadalom minden szervezett eleme tartsa meg, hogy fenn­akadás nélkül működjék a vasút, a posta, az energiarend­szer és a hadiipar, más szó­val „mindazok az ágazatok, amelyek különösen fontosak az ország védelmi képessége és szövetségesi kapcsolatai szempont] ából”. Ugyancsak elengedhetetlen­nek minősítette, hogy „két hónapon át (az érdekeltek) tartózkodjanak a sztrájkoktól és a sztrájkkal való fenyege­tőzéstől”. A határozat síkra szállt a tájékoztatás tárgyila­gossága mellett. Tekintettel az életszínvonal átmeneti csökkenésére, hatá­rozottabb lépéseket sürgetett a gazdasági szerveknél a fia­talok, a sokgyermekes csalá­dok, a nyugdíjasok, a betegek és hátrányos helyzetűek ed­digi megélhetési szintjének megőrzésére. Kötelezte a kormán 3d, hogy még e hónapban terjessze a szejm elé stabilizációs prog­ramját, ide értve a gazdasági reform bevezetését. Felszólította a szakszerve­zeteket, a dolgozókat, hogy álljanak el minden új köve­teléstől, kivált, ami a béreket illeti. Felszólította Lengyelor­szág valamennyi állampolgá­rát, hogy széles körben csat­lakozzék azokhoz az erőfe­szítéseikhez, amelyek az or­szágnak a súlyos válságból való kivezetését, a nyugalom és rend, valamint a nemzet- és az egyéni biztonság hely­reállítását célozzák. ★ A kormány és a szakszer­vezet közelgő tárgyalásainak témáival foglalkozott a Szo­lidaritás országos egyeztető bizottságának péntek éjjel Gdanskban véget érit tanács­kozása. Reagált az egyeztető bizottság Jaruzelski minisz­terelnöknek arra a (parla­mentben elhangzott) kérésé­re, hogy két hónapig szüne­teljenek az országban- a sztrájkok. A „Szolidaritás” e tárgyban kiadott nyilatkozata szerint a szakszervezet „aggo­dalmának” ad kifejezést és a helyzetet úgy kívánja beállí­tani, hogy a sztrájkszünetet a hatóságok a szakszervezet el­leni fellépésre használhatják fel. Brezsnyev az NSZK-ha látogat Moszkvában szombaton hi­vatalosan bejelentették, hogy a két fél között létrejött meg­állapodás szerint L eonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke ebben az évben látogatást tesz a Né­met Szövetségi Köztársaságban. A látogatás mindkét fél szá­mára megfelelő időpontjában később állapodnak meg. Összeült a Palesztinái Nemzeti Tanács Újabb harcok Nem volt hosszú a tűzszü­net a libanoni Zahle városá­ban, mert pénteken ismét ki­újultak a harcok a jobboldali falangisták és az arabközi (Szíriái) békefenntartó erők között. A zahlei harcok ki- újulására alig néhány órával azután került sor, hogy izraeli vadászgépek és ágyúnaszádok egyidejű támadást intéztek dél-libanoni területek ellen. Damaszkuszban szombat es­te ünnepélyesen megnyílt a száműzetésben működő palesz­tin parlament, a Palesztinái Nemzeti Tanács 15. ülésszaka. Az esemény jelentőségét és egyben a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet széles körű nemzetközi sikereit is jelzi, hogy mintegy 80 ország par­lamentjei, politikai és társa­dalmi szervezetei képviseltetik magukat a damaszkuszi ta­nácskozáson. A Hazafias Nép­front küldöttségét Rónai Ru­dolf, az országos tanács elnök­ségének tagja vezeti. Az előreláthatólag egyhetes tanácskozás fő feladata a vál­tozó közel-keleti helyzetnek, az arab népek, a palesztin nép felszabaditó harcának megfe­lelő stratégia kidolgozása. Megkezdte munkáját az NSZEP X. kongresszusa Fő feladatunk a béke megőrzése (Folytatás az 1. oldalról.) Erich Honecker a központi bizottság beszámolójának be­vezetőjében hangsúlyozta, hogy az NSZEP X. kongresszusa nagy történelmi jelentőségű eseménye az NDK-nak, amely a 70-es években is bebizonyí­totta politikai szilárdságát, nö­velte gazdasági erejét és a béke biztos pillérének bizo­nyult Európában. Az 1976- ban megtartóik IX. kongresz- szus óta eltelt évek a nép javáit szolgáló békés, sikeres alkotó munka esztendei vol­tak. Ez kedvező előfeltétele­ket teremt a 80-as évek fel­adatainak megoldásához. Együttműködve a szocialista országokkal A KB főtitkára megemlé­kezett airról, hogy 35 éve, 1946 áprilisában alakult meg a két munkáspárt egyesülésé­ből az NSZEP. „Az NSZEP megalapítása alapvető fordu­latot jelentett a német nép történetében” — mondotta. Tyihonov nyilatkozata Közös érdek az enyhülés A nemzetközi problémák nagy helyet kaptak a szovjet —osztrák tárgyalásokon, s ebben is kifejezést nyert, hogy a két onsizá’g aggódik a nem­zetközi helyzet rosszabbodása miatt — hangsúlyozta Nyiko­Felháborodott a japán közvélemény Titkos hadgyakorlat? A tokiói kormányt meg­döbbentette, a közvéleményt pedig aggodalommal töltötte el a Poláris rakétákat hordo­zó amerikai tengeralattjáró és a japán teherszállító hajó összeütközése. A japán hajó. percek alatt elsüllyedt a ke­let-kínai tengeren. Az életben maradt tengeré­szek felháborodott vallomásá­ból kiderül: az amerikai fél elmulasztotta a segítségnyúj­tást. A gumicsónakokban há­nyódó matrózok csak két pe­riszkópot észleltek, a fejük fe­lett pedig egy amerikai, fel­derítő gép körözött. Péntek hajnalig kellett várniuk, míg felvette őket egy japán rom­boló. Közölték a sajtóval: erős a gyanújuk, hogy a tér­ségben titkos hadgyakorlat i folyt. A várható súlyos belpoliti­kai következmények miatt a japán kabinet kártérítésit és szigorú vizsgálatot igényelt. laj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az osztrák televíziónak pénte­ken, hivatalos látogatása be­fejeztével adott nyilatkozatá­ban. A szovjet kormányfő rámu­tatott: tárgyalópartnereivel egyetértett abban, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzetben a legfontosabb a béke, meg­őrzése. A szovjet kezdemé­nyezések — mondotta Tyiho­nov — olyan, kölcsönösen el­fogadható megállapodásokat irányoznak elő, amelyek biz­tosítanák a békét Európában, Közel-, a Közép- és a Távol- Keleten, egyszóval az egész világon. Lapzártakor érkezett Reagan elhagyta kórházat Ronald Reagan amerikai el­nök szombaton este elhagyta a George Washington kórhá­zat és 12 nappal a merénylet után.visszatért a Fehér Házba. Mint ismeretes, március 30-án a merénylő Hinckley golyója súlyos sebet ejtett az elnök bal tüdején. A szombat reggel készített mellkasi röntgenfelvételek alapján az orVosok úgy dön­töttek, hogy az elnök bal tü­dejében levő bevérzés felszívó­dása szépen halad és állapota lehetővé teszi a kórház elha­gyását. | Mint az orvosok közölték, Reagannak kímélnie kell ma­gát, ezért csak április 19-e után veszi fel újra munkáját. Egy hétig a fehér házi lakosz­tályában pihen és csak pár órát dolgozhat naponta. A startig még tíz év volt hátra így él emlékezetükben Jurij Gagarin ,A LJUBERCI 10. sz. szak­munkásképző intézet archívu­mában két fényképre buk­kantam. Az első 1949-ben ké­szült Jurij Gagarinról, akkor, amikor az iskola tanulója lett, a másik — utolsó ljuberci lá­togatásakor. Nem véletlen hát, hogy ezek után felkerestem, egykori tanárait és a helyi mezőgazdasági gépgyárat, ahol szakmai gyakorlatát töltötte a fiatal Gagarin. — Legszívesebben azt ja­vasoltam volna ennek az ala­csony, sovány fiúcskának — meséli Vlagyimir Gorinstejn, a szakmunkásképző tanára —, hogy próbálkozzon egy év múlva ismét. Hiszen olyan gyenge volt és mindössze hat osztályt végzett, mert a há­ború félbeszakította tanulmá­nyait. Valami mégis vissza­tartott. Talán a fiú elszánt­sága. Megtetszett ez a legény­ke. Később sem csalódtam benne. Alekszandr Gyomin, szak­oktató ma is a szakmunkás- képző intézetben dolgozik: — Már több mint negyven éve tanítom a gyerekeket, te­hetségeseket és kevésbé tehet­ségeseket. Jól -emlékszem Ju­rára. Olvan volt, mint a töb­bi gyerek, talán egy ikdcsit komolyabb, elszántabb, állha- tatosabb... Egyszer, amikor éppen ügye­letes voltam a diákszállóban, be akartam nyitni abba a szobába, ahol Gagarin is la­kott — mesélte Gyomin. — Ám az ajtót, belülről bezár­ták. Amikor végre bejutot­tam, kiderült: egyedül Jura volt a szobában, előtte egy halom könyv az asztalon. Mo­solyogva szabadkozott, a kí­sértés miatt zárkózott be. hogy ne csábíthassák el ját­szani. Egyébként, eleven, vi­dám fiú volt. Mihail - Alekszejev volt . az intézet gépkocsivezetője akko­riban, és ő vezette a motoros szakkört. — Soha nem maradt el • a foglalkozásokról. Emlékszem, felült a motorra,- gázt adott, ment egy darabig, majd elvá­gódott. Szilánkokra tört a fényszóró. Vigasztaltuk: nem baj, nem is tanul meg moto­rozni az, aki legalább egyszer nem bukfencezik le a vaspari­páról. Az én hibám, én va­gyok a felelős érte — vála­szolta Jura, és Tyimofej Csu- gonov barátjával együtt el­ment szenet rakodni. A ka­pott pénzen új fényiszórót vet­tek. Juríj kitartóan tanult. Be­iratkozott az esti iskola hete­dik osztályéiba. A már emlí­tett gyár üzemi lapjának 1951. június 6. számában egy érdekes tudósításra bukkan­tam. Marina Gurjeva, az esti iskola igazgatója írta a vizs­gákról, és a legsikeresebben végzettek között elsőiként Ga­garin nevét említette. EZ A HlR a leendő űrha­jósról tíz évvel a start előtt jelent meg. Gagarin két évet töltött Lju- berciben. 1951 nyarán kitün­tetéssel végezte el a szakmun­kásképző intézetet. Nyitva állt előtte az út a technikumba. De melyik technikumiba je­lentkezzen? A választás nem is volt olyan könnyű. Bár kiválóan sportolt, az ipart ■ választotta. Két társá­val együtt Szaratovba utazott. Vlagyimir Nyikiforov nevelő kísérte el őket. — A fiúk na­gyon izgultak — emlékezik vissza Nyikiforov. — Be kell valljam, én is, bár tudtam, hogy felkészültségük kitűnő. Jól is oldották meg a felada­tokat, és felvételt nyertek a technikumba. KÉT ÉV MÉLTÁN Gaga­rin meglátogatta Ljuberciben Nyikiforovot, beszámolt a ta­nulmányairól és elújságolta, hogy lejár a repülőklubba is. Igen, ebben a Volga menti vá­rosban kezdődött1 Gagarin ég felé vezető útja: a repülőklub, azután a katonai iskola, a légierőknél teljesített szolgá­lat, Bajkonur... Gagarin 1965-ben járt utol­jára Ljuberciben, akkor készí­tette róla az iskola fényképé­sze a második képet. Alekszandr Bondar Nemzetközi .kérdésekről szól­va a központi bizottság be­számolója hangsúlyozta, hogy az NDK a jövőben is világos békekoncepcióhoz tartja ma­gát, ami „a béke biztosítását szolgáló építő lépéseket ösz- szeköti azzal, ami szükséges a szocialista haza katonai vé­delméhez”. Hangsúlyozta az SZKP XXVI. kongresszusának óriási jelentőségét a szovjet nép, a szocialista közösség és az egész nemzetközi fejlődés szempont­jából. Honecker mélységes aggo­dalmát fejezte ki az imperia­lizmus leg agresszívabb erőinek az elmúlt időszakban fel­élénkült mesterkedései, az Egyesült Államok fokozott fegyverkezése s a NATO tö­rekvései miatt, hogy katonai, stratégiai erőfölényre pró­báljon szert tenni a szocialis­ta közösség államai fölött. Kína külpolitikai együttmű­ködése az Egyesült Államok­kal az imperializmus legreak- ciósabb köreinek politikáját segíti elő. A beszámoló elégedetten ál­lapítja meg, hogy minden te­rületen gyorsan és eredmé­nyesen fejlődik az NDK együttműködése a Szovjet­unióval, s a többi testvéri szocialista országgal. A lengyel helyzetről szólva Erich Honecker kifejtette: „mint köztudott, Lengyelor­szágban továbbra is fennáll­nak a súlyos nehézségek. Pár­tunk kezdettől fogva kinyilvá­nította testvéri szolidaritását a lengyel kommunisták, minden hazafi iránt, aki a szocializ­mus megvédése és erősítése érdekében lép fel országában. Ehhez tartottuk magunkat, s így cselekszünk a továbbiak­ban is. Ezt tesszük annál is inkább, mivel a lengyel elv­társak a Varsói Szerződ és tag­államai vezető képviselőinek 1980. decemberi moszkvai ta­lálkozóján kinyilvánították, hogy a Lengyel Népköztársa­ság szocialista, az volt és ,— az ellenforradalmi erők min­den mesterkedése ellenére — az is marad”. A beszámoló megerősítette, hogy az NDK a békés egymás mellett éles szellemében a jö­vőben is kész kapcsolatainak kiépítésére a tokésországok- kal. Honecker újból aláhúzta az NDK elvi álláspontját az NSZK-val fennálló kapcsola­tok továbbfejlesztésére vo­natkozóan. „Az NDK és az NSZK viszonyának fejleszté­sekor minden fenntartás nél­kül két egymástól független, eltérő társadalmi rendszerű szuverén állam létéből kell ki­indulni. Köztük csakis a bé­kés egymás mellett élés alap­ján létezhetnek kapcsolatok. Ehhez a nemzetközi jognak az európai szerződésekben, az ENSZ alapokmányában és a helsinki záróokmányban is le­fektetett elvek szolgáltatják az alapot — mondotta Honecker. Az NSZEP KB főtitkára megállapította: „Teljes erővel zajlik országunkban a mé- lyenszántó politikai, gazdasá­gi, szociális és szellemi-kultu­rális változások történelmi folyamata, amint azt pártunk a fejlett szocialista társada­lom kibontakozásának prog­ramjában megjelölte". Az aikotc munka eredményei Erich Honecker bejelentet­te, hogy az 1976—80-as ötéves tervben a nemzeti jövedelem 812,5 milliárd márkát tett ki, ami 25,4 százalékkal több, mint az 1971—75-ös tervidő­szakban. Az ipari árutermelés 1976-tól 1980-ig 32 százalékkal több volt. mint 5 évvel ko­rábban. A mezőgazdaságban a növényi és az állati termékek előállítása a 70-es években több mint 20 százalékkal nőtt. Az 1976—80-as tervidőszak­ban egyéni és társadalmi fo­gyasztásra csaknem 25 száza­lékkal többet fordítottak, mint az előző ötéves tervidőszak alatt. A kiskereskedelmi áru­forgalom 1975-ben 81,9 mil­liárd márka volt, 1980-ban pe­dig már 100 milliárd márka. A népgazdaságban a munka termelékenysége egy évtized alatt 53,6 százalékkal növeke­dett, de csak az ipart számít­va, még jobb volt az ered­mény: egy-egy munkásra és alkalmazottra számítva 68 százalék. A nemzeti jövede­lem emelkedésének 90 száza­léka a munka termelékenysé­gének növekedéséből szárma­zik. Az NSZEP szociálpolitikai programjának legfontosabb elemeként 1976-tól 1980-ig 813 ezer lakást építettek. A leg­utóbbi évtizedben 4,25 millió ember lakásviszonyain sike­rült javítani. Erich Honecker ismertette a 80-as évek gazdasági straté­giájának súlypontjait. Ezek a következők: szükséges, hogy még szorosabban egybekap­csolják a szocializmus előnyeit a tudományos-technikai for­radalom ’vívmányaival. A leg­újabb tudományos ismeretek­nek a gazdasági erő' maximá­lis növekedését kell szolgál­niuk. A Szovjetunióval és a többi KGST-országgal való ilyen irányú együttműködés az előfeltétele annak, hogy az NDK megoldhassa ezt a Jel­adatot. A szocializmus vívmányai­nak védelme, tekintettel a fo­kozott imperialista fegyverke- .. zésre, nagyobb védelmi ráfor­dításokat követel. A szocialis­ta népgazdaság beható fej­lesztése tehát minden szem­pontból elengedhetetlen — ál­lapította meg Erich Honecker, Bejelentette, hogy a KB szé­les népi vitát javasol e pon­tokról, azzal a céllal, hogy a vita eredményeit bedolgozzák az 1981—85-ös népgazdasági tervbe. A terv legfontosabb mutatói a következők: a nemzeti jöve­delem, az ipari árutermelés és a munka termelékenysége, egyaránt 28—30 százalékkal emelkedik, A mezőgazdaság termelése 8,1 százalékkal nö­vekszik. A beruházások mint­egy 270 milliárd márkára rag­nak, a külkereskedelmi for­galom 5 év alatt 36 százalék­kal nő. Az NDK-ban 1985-ig 930 000—950 000 lakást építe-' nek, vagy korszerűsítenek. Az ■ egy főre jutó 22 500 márka évi ipari termeléssel az NDK földünk egyik legiparosodot- tabb államává válik. A dolgozó ember boldogulásáért Méltatta a szakszervezetek növekvő szerepét a fejlett szo­cialista társadalom kialakítá­sában és beszámolt a Nemzeti Front által kitűzött célok meg­valósításáról. Ennek jegyében, kerül sor 1981. június 14-én a népi kamarai és a megyei tanácsi választásokra. Pozití­van értékelte az állam és az egyházak viszonyának alaku­lását, és célul jelölte meg a megkezdett párbeszéd folyta­tását. Az NSZEP-nek jelenleg 2 172 110 tagja van — mon­dotta a továbbiakban —, a IX. pártkongresszus óta több mint 350 ezren léptek soraiba. A párttagság 57,6 százaléka mun­kás. A párttagság harmada nő, és 42,5 százaléka negyven éven aluli. Honecker hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kommu­nista mozgalom a bonyolult körülmények közepette is erő­södik és korunk legbefolyáso­sabb politikai ereje. Kiemelte a testvérpárfok nemzetközi tanácskozásainak jelentőségét és többek között ennek példájaként említette meg a 29 európai kommunis­ta párt Berlinben 1976-ban megrendezett tanácskozását. Az NSZEP a jövőben is részt vesz a közös munkában és „támogat minden javaslatot és gyakorlati kezdeményezést, amelynek célja a kommunista és munkáspártok együttmű­ködésének fejlesztése”. A X. kongresszus világos, marxista—leninista utat mu­tat az elkövetkező időszakra. „Hazánk • munkásosztályának és valamennyi dolgozójának pártjaként szilárdan valljuk bevált elvünket: mindaz, amit teszünk, a dolgozó emberek javát szolgálja” — mondotta befejezésül Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára.

Next

/
Thumbnails
Contents