Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-17 / 64. szám
%#iriap 1981. MÁRCIUS íl., KEDD Elhunyt René Clair Vasárnap, Párizs környéki villájában 83 éves korában elhunyt René Clair francia filmrendező. A világ filmkritikusai szerint Clair volt a legfranciább francia rendező. Huszonhárom éves korától dolgozott a filmszakma legkülönbözőbb ágaiban. Önálló alkotásaiban sajátosan keveredik az ironikus hangvétel a megkapó líraiság- gaL Magyarországon is ismert alkotásai: Az ördög szépsége, Az éjszaka szépei, A nagy hadgyakorlat, A francia nő és a szerelem, illetve az utolsó műve A finom kis háború. René Clair 1962 óta tartozik hivatalosan a halhatatlanok közé, azaz ekkor választották meg a Francia Akadémia tagjának. A DIÁKNAP FORGATAGÁBAN Arcok, vágyak, teljesítmények I Amint arról lapunk első oldalán beszámolunk, a FIN Pest megyei nyitóünnepségére Vácott került sor. Riportunk ide kalauzol. Leírhatatlan a kavalkád. Vannak itt matrózblúzosok, farmernadrágosok, sújtásos mentébe öltözöttek, s akiken népi hímzés díszük, aminthogy akadnak lányok, korommal festett bajszúak, s fiúk, függönybe csavarva, övék a szó. Dübörgő deszkák Vác. Madách Imre Művelődési Központ, előtér. Készül a fotó, heten lesznek rajta, a Fóti Gyermekváros pol-beat együttesének tagjai. Balogh Ernő gitáros, az együttes vezetője: — Más szerzők, más együttesek dalait adjuk elő, s csak utolsóként az én szer-' A szép szó hatalma A DIÁKOK öntevékeny művészeti mozgalmának élénkségéből és színvonalából mindig következtetéseket lehet , levonni a közeljövő kulturális életére. Hiszen ezek a fiatalok az iskolapadokat elhagyva, néhány év múlva a felnőtt generációt alkotják. Ismereteik, érdeklődési szintjük, a művészetek iránti fogékonyságuk meghatározó lesz a közművelődésben is. Ezért kell minden lehető eszközzel támogatni az általános iskolákban, a szakmunkásképző intézetekben és a középiskolákban az amatőr művészeti tevékenységet. Ehhez hagyományosan jól kapcsolódnak az egyes műfajokban lebonyolított minősítő seregszemlék és bemutatósorozatok, amelyek az öntevékeny művészeti mozgalom ünnepnapjait jelentik A márciusok jeles évfordulóihoz kapcsolódva a diáknapok keretében rendezték meg az elmúlt vasárnap Vácott a középfokú iskolák művészeti csoportjainak és szólistáinak megyei bemutatóját. Lényegét tekintve nem volt ez verseny még akkor sem, ha a részvevők és néha a rendezők is ezt a fogalmi meghatározást használták. Jó színvonalú bemutató volt, amely után az arany, ezüst és bronz fokozatú oklevelek kiosztása csupán az átlagból jobban, vagy kevésbé kiemelkedő teljesítmények elismerését, illetve értékelését jelentette. Nem voltak díjak sem, a szakági zsűrik belátására bízták, hogy a különböző fajta oklevelekből hányat ítélnek oda. Vesztesekről sem beszélhetünk, hiszen azok is gazdagodtak önmaguk próbatételének, tudásuk megmutatásának élményével, akik név szerinti elismerés nélkül mentek haza. EZ A SZEMÉLYES gyarapodás adja meg a tegnapelőtt lezajlott eseménysorozat igazi értelmét, mert elmélyítheti azt a meggyőződést, hogy a szép szó hatalmával ki-ki erősebbé válik. Vonatkozik ez a több tucat polbeat-énekesre éppen úgy, mint a harmincnégy diák-irodalmi színpad tagjaira, illetve a megközelítően kilencven vers- és prózamondó fiatalra. Igazságtalan volna a három kategória között bármiféle rangsort felállítani. Ezúttal mégis a szavalókra, a prózát előadókra érdemes nagyobb figyelmet fordítahi, s nem csupán azért, mert az ő mezőnyük volt a legkiegyensúlyozottabb, és talán a legszínvonalasabb is. A közművelődés szerteágazó formarendszerében ők külön csoportot alkotnak, az egyéni vers- és prózamondókra nem, vagy csak áttételesen hatnak a közösségek munkájából áradó erők, ösztönzések. Nekik a műsorválasztás egyéni felelősség, a közönség előtti megjelenés személyes próbatétel. Így van ez akkor is, ha ezeknek az előadóknak jelentős hányada részt vesz valamelyik csoport munkájában is. Ez az egyéni vállalás azt jelenti, hogy a közművelődés szervezett formáin túl — esetleg ezekkel párhuzamosan — az önművelést nagyon fontosnak tartják. Meglehet, egy részüknél még ösztönös ez az igény, de biztos, hogy már sokan felismerték, sokukban tudatossá vált az önművelés jelentősége. FOKOZOTT igényességet jelent ez, az átlagosnál közelebbi kapcsolatot a könyvekkel, mint az élmény- és az ismeretszerzés forrásaival. Diák versmondók álltak vasárnap a közönség elé a váci művelődési központban, s bizonyították e fenti, utóbbi mondatot Alig-alig akadt olyan előadó, aki a kötelező iskolai tananyagból választott volna művet. többre törekedtek, igazolva szélesebb irodalmi látókörüket A hazai klasszikus és mai szerzők alkotásain kívül mondták Heine, Apollinaire egy-egy viszonylag ritkán hallott versét és Geron K. Geron prózáját Akadt néhány erőn felüli vállalkozás, például József Attila ííései siratója, Arany János Hidavatása, Karinthy Frigyes Előszója. Az előadók mezőnyéből kiemelkedett Bosznyai József, a ceglédi Kossuth gimnázium növendéke, aki pontosan kidolgozott érett előadásban mondta el Szilágyi Domokos Missa Solemnis című versét. Egyéni színt képviselt, szuverén megoldást hozott a Fóti Gyermekváros két tanulója, Sánta Csaba és Rimóczy Melinda. Figyelemre méltó készségről tett bizonyságot a mn- nori gimnazista: Hejős Csilla és a budaörsi Bubos Erzsébet is. Ök képviselik majd Pest megyét az országos diáknapokon. Tanulókról beszélünk, de melléjük kell gondolnunk a pedagógusokat is, azokat, akik segítséget adnak — néha a mű kiválasztásához — többnyire az előadói megformáláshoz. Ez utóbbin látszott meg inkább a munkájuk. Feltétlenül meg kell említeni a ceglédi és a fóti tanárok áldozatkészségét, törődését, sőt, szakmai tevékenységét. A megye középiskolásai között kiosztott tizenhat oklevél felét az említett két település diákjai vitték haza. PEST MEGYE színpadi amatőr mozgalmának jó ismerői némi tudathasadást vélhetnek felfedezni ebben az írásban. Tény ugyanis, hogy alig akad két-három színpadképes felnőtt együttes a megyében, a diákok viszont nagyszerű képességeket bizonyítanak. Nehéz megfejteni: hová tűnnek a tanulók az iskola befejezése után? Mondhatná valaki: megházasodnak, katonának vonulnak. Csakhogy, ez az amatőr mozgalom többi ágában is így van... Kriszt György zeményemet. Dal a színes bő- rűekről a címe. Tíz-tizenegy perc az egész műsorunk, de reméljük, hogy — mint két éve — ismét eljutunk az országos diáknapokra. Egerbe. — Én? — kérdez vissza Kalcsó Ilona, a váci Köz- gazdasági Szakközépiskola negyedikese. — A Pénzügyi és Számviteli Főiskolára jelentkeztem. A szavaláshoz semmi köze ennek, de szeretem a verseket. most is ezért neveztem a versenyre. József Attila Levegőt című költeményét szavaltam. Amíg mondta a sorokat, a teremben lélegzetvisszafojtva figyelték. Jant Felicia talpig kalocsaiban, Szabó György is népviseletben. ök az aszódi Petőfi Gimnázium és Szakközépiskola 16 tagú néptáncegyüttesének tagjai. Így mondják: — Csak szeptemberben alakult a társulat, hetente kétszer próbáltunk, most a fellépés előtt sűrűbben. Izgulunk is, kívánkozunk Egerbe — itt véget ér a mondat, színpadra szólítják őket. Kalocsai leánytánc, kónyi verbunk, szász polka a műsor. Csak úgy döngenek lábuk alatt a deszkák. Pihenőben labdarúgás A színházteremben elfogytak az állóhelyek is. A fiúk. lányok egymás feje fölött próbálnak egy-egy mozdulatot elkapni tekintetükkel a bűvész — Barna József a ceglédi 203. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet kádárjelöltje — mutatványaiból. Utána, kissé kipirulva: — Két esztendeje bűvészkedem, s nem könnyű, mert drágák a kellékek. így a közönség előtt csak tíz trükköt szoktam bemutatni, az asztal mellett, baráti körben nyolcszor ennyit. Akik már felléptek, s akik még nem, pihenésképp á ■ focipályán rúgják a labdát. A váci 204. számú Szakmunkás- képző Intézet csapata nevében Sztranyán Tibor másodikos gépszerelő viszi a szót: — Két meccsünk volt, eddig nyerők vagyunk. Nem ártana, ha azok is maradnánk, mert az egri útra négy napot kapnánk az iskolától. Az érdi Vörösmarty Gimnázium első C osztályos irodalmi színpada meseparódiára készül. Szavaik helyett ezúttal a szereplőkről: kalapban, matrózingben, napszemüveggel a három testőr, Athos, Presszer és Adamis. Talpig brokátban, kitüntetéssel keblén igazságtalan Mátyás. Továbbá: Piroska és a Félfülű farkas, Csipkerózsika, kit is gyakorta ösz- szetévesztenek Hófehérkével, hajában művirág. Abu Mabu, a király tanácsadója talárban — a földrajz kabinet függönyéből készült — s fövegben, Végezetül ott van még Toldi, aki csak azért Mihály, hogy a rím meglegyen. írta, rendezte és az Űr magyar hangja: dr. Szerényi Gábor osztályfőnök. Hatszor öltözött A büfé előtt spontán csoportosulás. Marci, civilben postás, s az igazi neve Orsós Márton, rendelésre pengeti a gitárt. Ohio... Cseh Tamás számai... Gyertyafény keringő... S persze saját dalok is. Néhány teremmel arrébb, a versenyzők is pengetik. A ceglédi Playboy együttes például olyan hangerővel, hogy a rezgéstől lenyílik az egyik fénycsőarmatúra. A páston követik őket a fóti pol-beat énekesek. Madár Csaba a ceglédi 203. számú Szakmunkásképzőből jött, s eddig hatszor öltözött át: — Először pantomimet játszottam, azután prózát mondtam, most legutóbb az irodalmi színpaddal a Szőnyeg című helyzetjátékban léptem fel. mint koldus és utcaseprő. Fáradt? Csak egy kicsit... ;j Ha váratlan is, de nem véletlen, hogy az estébe nyúlt a program. Akit faggatunk, egyetlen szóval mondott értékítéletet: tetszett... V. G. P. A néptáncos lányok az öltözőben Dózsán Péter íelvétele KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Szlovén festészet A szlovén festészet március 29-ig mutatkozik be Budapesten, a Várban, március 28-ig láthatók Szánthó Imre karikatúrái a Pest megyei Művelődési Központban, Szentendrén. Szekeres Erzsébet gödöllői textilművész tárlata március 20-íg tekinthető meg a X. kerületi Pataky István Művelődési Központban. Érdemes megtekinteni Lacza Márta gtiaifikáit a Várszínház Galériában, március 29-ig az I. kerületben. Egyenletesség Festői, történelmi, társadalmi problémákra derít fényt a szlovén Jestészeii anyag, mely a romantikától az impresszionizmusig terjedő szakaszt vizsgálja. A kollekciót a ljubljanai Nemzeti Galéria bocsátotta ideiglenesen testvérin tézménye rendelkezésére. Sok minden kiderül e gyűjteményből. Először az, hogy a bécsi biedermeier hatása Szlovéniában hosszabb ideig tartott, mint nálunk. Ez a monarchia eszméjét sugározta, s ez az erőltetett idill látszólagos politikamentességével akarta szolgálni Bécs hegemonisztikus törekvéseit. Igaz, ez Ljubjanában és Budapesten sem sikerült, bár a szlovén festészet túlságosan is csak a családra, a portréra és a tájra összpontosít társadalmi problémákat kevéssé érint. Ebből adódik, hogy eléggé hasonlít is a szlovén romantika és impresszionizmus témavilága, egyenletesség jellemzi, nem a fejlődés. Nem riasztó, nem lebilincselő; korrekt. Címeket sorolok; nagymama varrás közben, férfi levéllel, hegyi patak, ortodox pap, karintiai nő, matróz ruhás fiú, kertész, orvvadász. _ — csupa óvatos életrészlet, mely ennek a monarchisztikus szemléletnek lényeges vonása. Aki túlteszi magát ezen a finom finomkodáson, az Richard Jakopic. 1869-ben született Ljubljanában, ott is halt meg 1942-ben, ő indítványozta a Szlovén Nemzeti Galéria és festőakadémia létrejöttét. Száva parti estéjét 1926-ban festette, a kiállítás legjobb képét, mely mértéke lehet a szlovén festészet eddigi teljesítményének és a további haladási iránynak. Balladasorozat Már az érdekes, hogy a Kallós Zoltán gyűjtötte székely népballadákat textilké- pekre költi át Szekeres Erzsébet. Tehetsége azonban nemcsak e téma iránti vonzalmában és a legszebb változatok kiválasztásában mutatkozik meg, hanem e vízuáTerefere. Az egészséges életmód témakörének szentelte legutóbbi műsorát a televízió felnőtteknek szánt szórakoztató műsora, a Terefere, ám. amikor az adás véget ért, a nézőben aligha a jó mulatság emlékképei kavarogtak, hanem sokkal inkább a szóba hozott gondok adtak okot a további gondolkodásra. Mert miről is volt szó leginkább ebben a bő egy órában? Arról, hogy tulajdonképpen mily kevés az olyan helyiség meg az olyan fedetlen terület, ahol az állampolgár a maga kedvteléséből — vagyis a maga egészségéért — foghatná szigorúbb munkára restségre kárhoztatott szervezetét. Tornázásra, miegyébre alkalmassá tenni a közvetlen környezetet? Amint azt egy ügyes riportfilm bemutatta, ezt is lehet, csakhogy egy olyan lakóházi edzőterem berendezéséhez különlegesen lelkes emberek kellenek, s ilyen csapat bizony nem minden lakástoronyban akad. A szomorú végkövetkeztetés tehát: föltehetőleg ezután is szaporodni fognak a kilók, és TV-FIGYELŐ tovább gömbölyödnek az amúgy sem lapos pocakok. Hacsak ... Hacsak nem éled újjá egy olyan tömegmozgalom, amely megint társadalmi méretűvé tudná szélesíteni a testedzést. Mágnás Miska. Nem kevés bátorságról tett tanúbizonyságot Csenterics Ágnes forga- tókönyvíró-rendező, amikor Szirmai Albert híres operettjét, a Mágnás Miskát képernyőre vitte. Sem a mozilátogatóknak, sem pedig a televíziónézőknek nem kell mondani, miért. Köztudomású ugyanis — de még mennyire köztudomású! —, hogy készült már ebből a zenés-dalos játékból egy olyan film, amely Gábor Miklóssal a címszerepben (Sárdy Jánossal, Mészáros Ágival, a két Latabárral. Gobbi Hildával stb. stb. az egyéb szerepekben) máig érvényes tökéllyel elevenítette meg ezt a kedves, szórakoztató. ám társadalmi mondandó- . — ...... já t tekintve sem közömbös lyesült. történetet. 1 No, és rriost ez után egy újabb Mágnás Miska ... Igaz, nem egészen ugyanazzal a cselekménybonyolítással, hisz’ — mint a műsorújság is jelzi: a feldolgozók a Király Színház egykori előadását vették mintául —, de azért mégiscsak ugyanazokkal a szerepekkel és melódiákkal. Mit lehet erre mondani azon túl, hogy az a bizonyos bátorság tényleg szokatlanul merész volt? Hát olyasmit például, hogy a Fővárosi Operettszínház igazán büszke lehet remekül éneklő, táncoló ifjú művészeire; hogy Gyulai Gaál Ferenc vezetésével a műfaj legjobb hagyományaihoz hű érzéssel és lendülettel kísért a zenekar; s hogy... fclát, hogy — szívre a kéz — nemigen sütött ki ebből a megifjításból valami nagy- nagy eredetiség. Hol a leghagyományosabb színházi, előadás képét mutatta, hol in- timebb ka maraj átéknak tetszett, hol meg filmmé terebéAkácz László Na Kobilca: Párizsi nö, brillel lis műfordítások eredetiségében. A ballada a legsűrűbb irodalmi műfaj, lényegében a vers rövidségében a dráma és az eposz egész mondanivalóját képes rögzíteni. A Kegyetlen anyában, a Nagy hegyi tolvaj-han, Kádár Kata és Kőmíves Kelemen történetében világok gyülekeznek. Főleg az élet szomorú szelvényei, csak nagyon ritkán az öröm. Szekeres Erzsébet érzi a székely népballadák e gyász-túlsúlyát. Érzékeli és szelídíti. Szelídíti azzal, hogy fehér, arany, kék színek koreográfiájával elemzi a történést. Így elviselhető a tragédia, a művészi átélésben. A szimmetria is békítő elem, de ez nem Szekeres Erzsébet, hanem a székely balladakor találmánya, a gödöllői textil- művész fehér egyensúlyában válik még harmonikusabbá. Az átköltés így és ezért jelent továbbteremtést a gyász és szomorúság gyógyítását színekkel. Grafikák Sajátos, amit csinál; pufók lényeinek gömbölydedségével karakterizálja a városszéli Királyerdő, Csepel és Sziget- szentmiklós között húzódó házacskák népét, s azt, hogy kalibák, csenevész fák között is virágzik a szerelem. Az ácsolt palánkok felé ménnek, állandóan mennek Lacza Márta figurái; fonnyadt térben, valami nagyon teljes, valami nagyon hiányzik az életükből. Ez az érettség, ez a hiány, egyik részlete valóságunknak, mely Lacza Márta törvénye, forrása, kibontakozása. Ez is élet, ez is művészet; nem marad semmi följegy zetlen ül. Karikatúrák Már megint kitalált valamit Szánthó Imre. Kitalálta a szentendrei mini könyvecskéje után, hogy újra bemutatja Karikatúráit. A legújabbakat. Nyugtalan alkatának egyik rétege a karikatúra, az újságrajz. Sokműfajúnak nevezi magát. Az a meghívó lapja is ötletes, mely március 19-én, csütörtök este 18 órára hívja barátait, vendégeit a Pest megyei Művelődési Központba, ahol vele beszélget Tóth Antal, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa. Karikatúrákról, karikaturistákól. Mindez úja felvet egy eddig elhanyagolt lehetőségét. Azt, hogy a pesti Vidám Színpad lehetne a karikatúratárlatok állandó otthona. Nem lenne érdektelen erre irányítani Szánthó Imrét, szervezze meg ezt a sorozatot; nevettető színházba ironikus hangvételű rajzokat. Losonci Miklós 4
