Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-08 / 57. szám

/ Környezetvédelem Ankétot tartanak Madarak, fák, emberek Környezetvédelmi ankét lesz a ceglédi Kossuth Műve­lődési Központ B. épületében, március 9-én, hétfőn délután 14 órai kezdettel. Az ankétot a TIT Pest megyei biológiai szakosztálya, ceglédi járási­városi szervezete rendezi, kö­zösen a járási hivatal és a városi tanács művelődésügyi osztályaival, a Hazafias Nép­front bizottságával. Az Albertirsa határában lé­vő Dolina völgy természeti értékeiről dr. Papp Erzsébet, az OMFI tápiószelei agrobo- tanikai központjának munka­társa, a nagyvárosok mada­rairól Bankovics Attila, a Kis­kunsági Nemzeti Park mun­katársa és a városi környe­zetben élő fákról dr. Klincsek Pál, a Magyar Tudományos Adakémia vácrátóti botanikai kutatóintézetének munkatársa szól. Az előadói ankétra szíve­sen látnak minden érdeklő­dőt. Fiatal gazdászok találkozója Agrár ifjúsági találkozó lesz Cegléden, a pártbizottság szék­házában március 27-én dél­előtt 10 órai kezdettel. A ta­lálkozót a városi pártbizott­sággal közösen rendezi az MTESZ Pest megyei szerveze­tének helyi intéző bizottsága. CEgjLÉDI A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 57. SZÄM 1981. MÁRCIUS 8., VASÄRNAP Nyársapát, Haladás Tsz Hústermelés — hogyan tovább? Mindennapos kapcsolat az egyetemmel I Napjaink egyik fő törek- = vése, iparban, mezőgazda- 5 Ságban egyaránt, a magas I színvonalú, gazdaságos ter- 1 oielés. Minden olyan lehe- I tőséget, módszert, mellyel | a népgazdasági és az ttze- § mi érdeknek megfelelő 1 eredményt lehet elérni, fel = kell tárni. A nyársapáti Haladás Ter­melőszövetkezet is ennek az elvnek a szellemében csele­kedett, mikor alig egy évti­zeddel ezelőtt elhatározták az addig kihasználatlan 580 hek­tár ősgyep felújítását, üze­mi célokra való felhasználá­sát. Az akkori elképzelés ta­lálkozott azzal a népgazdasá­gi szándékkal, mely a húster­A nőbizottság élén Szívesen vállal feladatot A népfrontkongresszus küldötte Az idei munkaterv első fel­adata a szakmunkásképzés körülményeinek megismerése. Ezt követi a bébiételek, majd az iparcikkek árusításával kapcsolatos tájékozódó jellegű felmérés. Természetesen — a népfrontmozgalom jellegéből adódóan — vannak másfajta teendőik is. A többi között részt vesznek a nemzeti ünne­pek előkészítésében, a gyer­meknap, anyák napja lebonyo­lításában, a békehónap ren­dezvényeiben. (Minden évben akkor tesznek közös autóbusz­kirándulást a városiban levő szovjet asszonyokkal hazánk szép tájaira.) Figyelmük ki­terjed az idősekről és az álla­mi gondozott gyerekekről való gondoskodásra is. Anka Jánosné szavaiból .ki­tűnt, hogy sokkal több fel­adatot lát maga előtt, mint amennyit a nőbizoétság egy évre megfogalmazott. Arra is gondol, hogyan lehetne a ház­tartásbeli nőket bevonni a kö­zösségbe, miként lehetne kö­zelebb kerülni ,a gyermekgon­dozási szabadságon levő anyákhoz? Munkájában szá­míthat a városban működő körzeti népfront-bizottságokra, az utca- és lakóbizottságokra. r Uj módszerek Ankáné nemcsak élményt és további útmutatást vár a kongresszustól, hanem azt is reméli, hogy sikerül megis­merkedni, elbeszélgetni tapasz­talatairól, módszereiről má­sokkal. Azon van, hogy minél több új ismerettel térjen visz- sza. mert szeretné még jobban folytatni, amibe társaival bele­fogott. Tamasi Tamás Szép beszédű diákok A szép magyar beszédért in­dított Kazinczy-verseny megyei döntőjét az idén is a 203-as Bem József Ipari Szakmun­kásképző Intézet rendezte a szakimunkástanulók körében. Az első helyezett Bedő Erzsé­bet lett. aki a 203-as Bem Jó­zsef szakmunkásképző 3. éves nőiszabó-tanulója. A 2. helyre Bozsó József, a 3. helyre Fe­hér Piroska került, mindketten a ceglédi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Iskola tanulói. Megyén­ket az országos versenyen Győrben az 1. és a 2. helye­zett képviseli. melés növelését helyezte elő­térbe. A terep, rendkívül ked­vezőtlen adottságai ellenére, megfelelőnek bizonyult a le- geltetéses szarvasmarha-te­nyésztéshez. A régi gyep tíz mázsa szénát adott hektáron­ként, a felújított hatvanat. Erről a megyei első helye­zést jelentő oklevél is tanús­kodik. A megfelelő minőségű takarmány előfeltétele a jó húshozamnak. Felújított ősgyep Tóth Sándor tsz-elnök el­mondta, hogy amikor csatla­koztak a Húshasznú Szarvas­marhatartó Gazdaságok Közös Vállalatához, az utolsó előt­tiek voltak. Azóta eltelt hét esztendő, és közel kerültek az élmezőnyhöz. A népgazdasá­gi céloknak megfeleltek, en­nek ellenére a termelőszövet­kezet vezetősége egyáltalán nem látszik elégedettnek. A többi ágazattal nincs külö­nösebb probléma. A gondok forrása ebben keresendő. — Milyen szempontok alap­ján vágtak bele ebbe a nem könnyű programba? — A TAURINA komplex technológiájának felhaszná­lásával • és a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem segítsé­gével dolgoztuk ki termelő- szövetkezetünkben a végre­hajtás menetét — válaszolja T örökfalvy Gyula állatte­nyésztési ágazatvezető. — El­sősorban a kihasználatlan ős- gyepre alapoztunk, de az or­szágos program is csábító le­hetőségnek látszott. Az akkori ráfordítási költség alapján ésszerűnek véltük ' jelentős szarvasmarha-tenyésztési ága­zatot létrehozni. Kapcsolatunk mindennapossá vált az egye­tem állattenyésztési tanszéké­vel. A kölcsönös tájékoztatá­sok, a technológia betartása szép eredményeket hozott. A 400 tehén, valamint a szapo­rulat, melyek takarmányozá­sához 250 hektár lucernát és 150 hektárnyi terület egyéb takarmányát is felhasználjuk, ■igen jó helyezést tett lehető­vé. Évente 100 tehéntől 96 borjú születik, az elhullás mindössze 6,8 százalék. Az egy tehénre jutó hústermelés meg­haladta a 426 kilogrammot. Mivel minőségben, a rossz adottságaink ellenére, velünk sem tesznek kivételt, ered­ményeink eléréséhez kemé­nyen kell dolgoznunk. Ennek ellenére — úgy látszik — nem találtuk meg a számításunkat ebben az ágazatban. Van megoldás — Mi az oka ennek? — Ezt a termelési színvo­nalat a megtermelt tömegta­karmány fedezi mennyiségi­leg, de a hozamnövelés érde­kében meg kell találnunk e mennyiségen belül a nagyobb energiatartalmú takarmány­féleségeket. Erre azért van szükség, mert a húshasznú szarvasmarha-tenyésztés csak állami támogatással tud lé­tezni. A költségek azonban oly’ mértékben megemelked­tek, hogy, a megtermelt áru ráfordítási költsége és az ezért kapott ár közötti különbözetet az egyébként is csökkentett ál­lami támogatás már nem tud­ja fedezni. Szinte mindennek nőtt az ára, a műtrágya, anya­gok, eszközök, üzemanyag, és ez annyira megnövelte a két összeg közötti rést, hogy vesz­teséges lett a tenyésztés. An­nak idején, az indulásnál ezt nem láttuk előre. — Milyen megoldás lehet­séges? — A közgazdasági feltéte­lek termelőszövetkezetünkben is adottak. A megoldáshoz olyan eszközöket kell igénybe vennünk, melyek jelentős költ­ségráfordítást nem igényel­nek. Elsősorban a megtermelt takarmány energiatartalmának növelése a lényeges. Optimá­lis legyen a betakarítás, táro­lás, tartósítás. Meg kell keres­ni a nagyobb energiatartal­mú növények termesztésének módozatait és tömegtakar­mányként való felhasználá­suk lehetőségét. Másik fel­adatunk az állatállomány gya­rapítása. A szaporulat növelé­se, olyan fajták meghonosí­tása, melyek erre alkalma­sak (keresztezés, ciklusban történő elletés és az ezzel já­ró állatorvosi gondoskodás). A hizlalási súly gyarapítása oly módon, hogy nagyobb levá­lasztás! súly elérésével csök­kentjük a ráhizlalással eltöl­tött időt és a költségeket. Vé­gül növelni kell az exportra alkalmas árumennyiséget. Ügy véljük, hogy ezek a tervek megvalósíthatók. Ha sikerül, kilábalunk a gondból. Belső erőforrások — A változtatáshoz elegen­dők-e a belső erőforrások? — Úgy ítéljük meg, hogy az ágazat gazdaságosságra való törekvését ezek az utak és módszerek segítik. Ezenkívül azonban elengedhetetlenül szükséges a vágómarha felvá­sárlási árának növelése is. Nem lehet előbbre jutni, ha a költségekben jelentkezett ár­emeléseket nem követi a fel- vásárlási árak módosítása. A szarvasmarha optimális bioló­giai képességeit kihasznál­juk, ez jelentős mértékben már nem növelhető. Ha az említett tények alapján vál­toztatnak a felvásárlási ára­kon, van remény a népgazda­sági és az üzemi érdek köze­ledésére. Valamennyi üzem alapve­tő feladata a gazdaságos ter­melés. Reméljük, hogy a nyársapáti Haladás Termelő- szövetkezet és a többi hús­hasznú szarvasmarha-tenyész­tést folytató gazdaság megta­lálja — belső erőforrásai fel- használásával — a megoldást. Csilléi Béla Takarékban gyűlik a pénz Abonyban üzletházat építenek A Nagykőrös—Kocsér Taka­rékszövetkezetnek 1980 óta Nagykőrösön van a központja. Kirendeltségei pedig Nagykő­rösön és Kocséron kívül Abonyban, Jászkarajenön, Kő- röstetétlenen, Törteién és Nyársapáton működnek. A ta­karékszövetkezet most tartja 1980. évi munkájáról és ered­ményeiről a beszámoló rész- közgyűléseket. Ezekkel kap­csolatban a vezetőség úgy döntött, hogy a nagykőrösi, kocséri és nyársapáti tagok ré­szére a Nagykőrös és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet ugyanilyen jellegű tanácskozásaival együtt tart­ja meg részközgyűléseit. Ez azért jó megoldás, mert a ta­karékszövetkezet nagykőrösi, kocséri és nyársapáti tagjai többségükben a Nagykőrös és Vidéke Áfésznek is tagjai. Az első közös részközgyű­lést a nagykőrösi Bokrosi is­kolában tartották meg, ame­lyet Szabó Endre, a Nagykő­rös és Vidéke Áfész főkönyve­Sikeres gyermekrajzok Boszorkányok, tündérek, sárkányok, Babszem Jankók, furfangos juhászok és csillag járók: megannyi gyerekra jz. Nagy sikere van a ceglédi gyermekkönyvtárban a központi napközisek Legkedvesebb könyvem hőse című kiállítá- i sának. Apáti-Tóth Sándor felvétele lője vezetett le. Beszámolójá­ban elmondotta, hogy a taka­rékszövetkezetnek több mint tízezer tagja van, és saját erő­forrásai meghaladják a hat­millió forintot. A takarékszövetkezet mun­kája, rugalmas gazdálkodás mellett, intenzív fejlődést mu­tat. Betétállománya 120 mil­lió forint, s kölcsönkihelyezé- se meghaladja a 30 millió fo­rintot, melyet termelési és személyi hitelek formájában nyújtottak. Az elmúlt évre 9 millió forint betétnövekedést terveztek, és ezzel szemben 16 millió forint folyt be. Nyere­ségük az előző évi 290 ezer forinttal szemben 990 ezer fo­rint lett A továbbiakban ezen a rész- közgyűlésen a takarékszövet­kezet elnökének ismét Tanai Istvánt, intéző bizottsági el­nöknek Varga Sándornét vá­lasztották meg, s elfogadták a bizottsági és küldöttjelölése­ket. A résziközgyűlések után, március második felében tart­ják meg a küldöttgyűlést. A takarékszövetkezet eredmé­nyes munkálkodását és a ta­gok bizalmát bizonyítja, hogy már öt községben korszerű üz­letházuk van, s a VI. ötéves tervben Abonyban is üzlethá­zat szándékoznak építtetni. K. L. Kiskert, szakcsoport A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban a hónap fo­lyamán számos ismeretterjesz­tő előadás hangzik el. Március 11-én a nyulász szakcsoport tagjai és az érdeklődők a szerződéses nyúitenyésztésről hallhatnak előadást, a kertba­rátok körének összejövetele március 18-án lesz, ezen pedig afról lesz szó, hogy házikert­ben hogyan lehet jó szőlőt termeszteni. Klub, Cifrakertben Hétfőnként, 18—21 óráig szabás-varrás tanfolyam zaj­lik a ceglédi, cifrakerti tanyai klubban. A foglalkozás a a Kossuth Művelődési Köz­pont kiscsoportos rendezvénye. ISSN 0138—2600 (Ceglédi Hfriap) 1 Párbeszéd a városról IVI árcius derekán, a szo- kásos tavaszi menet­rend szerint, városszerte megkezdődnek a tanácstagi beszámolók. A hónap vé­géig harminchárom he­lyen hangzik el az utóbbi öt esztendő munkájának summázása. (A nyolcvankét tanácstag csoportos beszél­getések keretében találko­zik választóival.) A tanácstagok elmondják, mivel gyarapodott a város, s ezen belül a körzet, a szűkebb lakóhely, az ötödik ötéves terv éveiben. Ismer­tetik az 1981-es városfej­lesztési célkitűzéseket. Már az is eldőlt, hogy egy-egy tanácstagi csoport mire használhatja fel a rendel­kezésére álló, fejlesztésre fordítható pénzösszege^:. Egy-egy utcáiban, körzet­ben már megbeszélték a la­kosokkal: milyen segítség­nyújtásra számítanak az üt­és járdaépítéshez, az árkok, átereszek, átjárók kialakí­tásához. Joggal fejezhetik ki azt a reményüket a ta­nácsbeliek, hogy a továb­biakban még nagyobb mér­tékű lesz az emberek ön­zetlen közreműködése. Az öt év alatt végzett 79 mil­lió forintnyi társadalmi munka olyan eredmény, amely méltó folytatással kecsegtet. Ahhoz, hogy termékeny párbeszéd bontakozzon ki az elhangzó szavak felett, a lakosság minél nagyobb arányú megjelenése és cse­lekvő részvétele szükséges. A tanácstagok mellett ott ülnek majd a városi tanács ügyintézői is, akik jegyző­könyvbe veszik az észrevé­teleket, javaslatokat, felve­téseket. Amire tudnak, a helyszínen válaszolnak, de nem vész feledésbe a többi téma sem: később levélben adnak választ a hozzá­szólónak. Annál inkább ér­demes felvetni a közérdekű témákat, mert ezek közül a megvalósítható elgondo­lásokat a város vezetői be­építhetik a VI. ötéves terv programjába. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának és a ceglédi körzeti népfront­bizottságoknak az idén is jelentős szerepük lesz a ta­nácstagi beszámolók előké­szítésében és lebonyolításá­ban. A tanácstagokat a kö­zeli napokban összehívják és felkészítik erre az alka­lomra. Írásos összeállítással segítik felkészülésüket, amelyben a várossal kap­csolatos adatok szerepelnek. Az emberek mozgósítása ugyancsak a népfront aktí­váinak dolga. A területi pártalapszervezetekkel és az utca- és lakóbizottságok- kal együtt házról házra járva invitálják a ceglé­dieket ezekre a tanácsko­zásokra. Még egy napirend szere­pel az összejöveteleken: az utca- és lakóbizottságok pótválasztása. Ezt az teszi szükségessé, hogy tavaly módosították a tanácstagi választó körzetek határait, s így olyan is előfordul, hogy némelyik lakókörzet­ben nincsenek lakóbizottsá­gi tagok. A lakosság érdeklődését ** várhatóan az is növeli a beszámolók iránt, hogy sok újonnan megválasztott tanácstag most áll először megbízói elé. A találkozók előkészítésén fáradozó vá­rosi tanács és a népfront- bizottsáig ezért is bízik e fórumok látogatottságában és pezsgő szellemű eszme­cseréjében, T. T. V Anka Jánosné szombat reg­gel Budapestre utazik. Részt vesz a Hazafias Népfront VII. kongresszusán. Este elfoglalja a küldötteknek kijelölt szállást a Royal Szállóban, vasárnap az Országház kupolatermébe hivatalos fogadásra. Egy var­rónő életének szokatlan szín­terei ezek a helyek, de sebaj, hiszen azért esett rá a válasz­tás, mert szűkebb környezeté­ben annál otthonosabban mo­zog a népfrontmunkában. Aktívaként kezdte A fiatalasszony 1967-ben kezdett dolgozni a PEVD1 ceg­lédi varróüzemében, s ott van azóta is. Női szabóként varrja a szalagon a külföldi megren­delők által kért különféle mo­delleket. Ez a feladatkör azon­ban. nem tölti ki teljesen nap­jait. Szívesen szakít időt a közösség dolgaira is. Hat éve tevékenykedik a népfrontban. Aktívaként kezdte, majd elő­ször a városi bizottság, később az elnökség tagjává választot­ták. Az idei városi küldöttér­tekezleten ismét a testület tagja maradt, továbbá a nő- bizottság irányítására kapott megbízatást. A tizennégy tagú munkabi­zottságban pedagógussal, óvó­nővel, fizikai dolgozókkal, bol­tossal. orvossal látja el fel­adatát. Már tavaly is vezeté­sével valósultak meg a mun­katervbe vett programok. Szá­mos vizsgálatot kezdeményez­tek, a többi között a női ta­nácstagok helyzetével foglal­koztak, szem ügyre vették a gyermekélelmezést. (Azóta szerepel az étlapon a Magyar Étteremben a gyermek- és a diákmenü, mivel sok kisisko­lás jár. oda ebédelni.) A ke­reskedelemre is kiterjesztették a figyelmüket. A boltokban arra voltak kíváncsiak, milyen a háztartási vegyi cikkek vá­lasztéka, milyen a minősége a tejnek és a tejtermékeknek a nyári hónapokban? A NEB járási-városi bizo'ttságával kö­zösen ismerkedtek meg a köz- étkeztetés állapotával. Kezdet­től szoros együttműködést ala­kítottak ki a városi tanács termelés-, ellátásfelügyeleti osztályával. A vizsgálatok eredményét mindig az érintet­tek tudomására hozzák. Ami­kor a bébi- és gyermekruhá­zat választéka és árfekvése volt a vizsgálódás tárgya,, meghívták a többi között a Dél-Pest megyei Áfész és a Pest megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat szakembe­reit

Next

/
Thumbnails
Contents