Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-06 / 55. szám

1981. MÁRCIUS 6., PÉNTEK Mura d/Pf W K/tmav Tausz lános kitüntetése A Magyar Népiköztársaság Elnöki Tanácsa Tausz János­nak, az IBUSZ RT nyugdíjas vezérigazgatójának, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága titkársága tagjának, Pest me­gye 22. vk. országgyűlési kép­viselőjének több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysé­ge elismeréseként, 70. szü­letésnapja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság Zászló­rendje kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csü­törtökön adta át. Jelen voltak a kitüntetés át­adásánál Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága elnöke és Vas Já­nos, a KPVDSZ főtitkára. ★ Tegnap az MSZMP Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács vezetői a Pest megyei pártbizottság székha­zában köszöntötték Tausz Já­nost, aki a megye társadalmi és politikai életének cse­lekvő részese. Napsugár — barackból Négyféle gyümölcslevet készít a Törökbálinti Állami Gaz­daság léüzeme. A Napsugár nevű kajszi- és őszibaracklé ma már a fiatal üzem legkeresettebb termékei közé tartozik. Képünkön: a megtöltött palackok a gépsoron. Hancsovszky János /elvétele Sokai segítenek a postások Csaknem hárommilliárdnyi betét Sikeres kampányok, jó együttműködés ••• A már kialakult és jól bevált hagyományt követve tegnap délelőtt ismét tanács­kozásra hívta össze négy me­gye postás képviselőit — a Budapest-vidéki Postaigazga­tóság. Ezúttal azonban nem a szolgáltatás, hanem a takarék­munka került napi prendre, megbeszélésre. Mit végeztek 1980-ban, sikerült-e a kitűzött célok elérése? — erről tájé­koztatta a meghívottakat — köztük a megyei OTP-igazga- tóságok vezetőit — dr. Szath- mári Géza igazgató. Említésre érdemes először Is egy érdekes adat: az ország hét postaigazgatósága közül a Budapest-vidéki a negyedik helyre került tavalyi betét- gyűjtési munkájával. Csak Pest megyét kiemelve azon­ban, a tervezettnél 37 száza­lékkal nagyobb mértékben nőtt a betétállomány. Év végére meghaladta a 2 milliárd 830 millió forintot. Hangsúlyozta dr. Szathmá- rl Géza, hogy az eredmé­nyek eléréséért igen sokat tettek a postások: a vártnál aktívabban vették ki részüket a rendszeres betétgyűjtésből. A Pest megyei kézbesítők kö­zül 44-en kaptak ezért jutal­mat. A legügyesebbek között említették az apaji Sebestyén Jánosnét és a szigetújfalui Bo­bék Antalnét. Nemcsak az egyéni kézbesítők, hanem a hivatalok is célfeladatul kap­ták a betétgyűjtés növelését. Szúkebb pátriánkban 12 ki- sebb-nagyobb postahivatal ju­tott ily módon külön jutalom­hoz. Sikeres kampány indult tavaly az ifjúsági betétállo­mány emelkedése végett is. Fejér és Pest megye igazgató­ságai e célra ugyancsak pré­miumot ajánlottak föl: az aszódi Zádor László, a ceglédi Fehérvári János és a gyömrői dr. Horváth Sándorné került a győztesek dobogójára. A postaigazgatóság egységei­nek munkáját nagymérték­ben befolyásolta, milyen együttműködést sikerült kiala­kítaniuk — az OTP megyei Igazgatóságának fiókjaival. Megtudtuk, hogy Pest megyé­ben először valamennyi egy helységben levő OTP-fiók és postahivatal szocialista együtt­működési szerződést kötött egymással. Ezek egyértelműen azt a célt szolgálták, hogy a korábbinál is jobb kapcsolat­ban dolgozzanak egymással a két intézmény alkalmazottai. Például: a takarékpénztári dol­gozók vállalták, hogy szakmai segítséget adnak a postahiva­taloknak, viszont a postások felajánlották, hogy segítenek a betétgyűjtési akciókban és a totó-lottó szelvények árusítá­sában. Ha az 1880-as nehéz éve volt a Budapest-vidéki Postaigaz­gatóságnak is — bizonyos, az idei sem lesz könnyebb. A ta­valyinál 16 százalékkal többel, 450 millió forinttal kell növelniük a takarékbetét-állo­mányt; ebből Pest megyére 210 millió forint jut. Felülvizsgál­ták és meghatározták egyúttal azt is, miként alakulhat a szel­vényeladás. Ismét csak Pest megyét kiemelve: 21 millió szelvénynek kell gazdát keres­ni, kevesebbnek, mint a múlt évben. Az igazgató ismertetőjét akár vitaindítónak is nevezhetnénk. Egymás után kértek szót a meghívottak. Fehér János — Ceglédről — például igen-igen jó ötletnek tartotta a szocia­lista együttműködési szerző­dést. Náluk, a ceglédi OTP- fiók, a Népszabadság terjesz­tésében vállalt közreműködést, cserébe az ifjúsági betét gyűj­tésért. Dicsérőleg szólt a kül­területi kézbesítők készségé­ről, egyikük például 170 ezer forint betétet gyűjtött 1980- ban. Hosszú évek postai mun­káiénak végére tesz pontot a dabasi Lahrovits Gyula. ö bizony valóságos kis búcsú­beszédet rögtönzött. Állította: takarékmegbízottként sok-sok emberrel került jó kapcsolat­ba, s vélte, nehezen szokj a majd meg a nyugdíjas életet. Köő Katalin, az OTP Pest megyei Igazgatóságának mun­katársa csatlakozott Dabas küldöttének szavaihoz. Dicsér­te, hogy a megyében éppen náluk legtartalmasabb a szo­cialista együttműködés, amel­lett. hogy úttörői is voltak a kezdeményezésnek. Különösen jónak ítélte meg a postahiva­tal és a helyi postás szakmun­kásképző intézet kapcsolatát. Mint mondta: sokat segítenek, hogy a gyerekek megszeressék a postás szakmát, és mire vé­geznek a iskolában, már kellő takarékpénztári ismereteket is gyűjthetnek. D. Gy. M népírosdmosgai&m artai (2.) Cserépedény, kiskert és falukép Örkényben a poSstístáSás eszköze a klubmotgclom — Most, hogy elképzelé- léseinknek megfelelően alakí­tottuk ki a művelődési ház helyiségeit, máshová kerül a Hazafias Népfront és az is­kola közösen szervezte hely­történeti szakkör gyűjteménye — mondja Bagó József, az Örkényi művelődési központ igazgatója. — Nagyon lelkesek a fiatalok, akik Rogosz János történelemtanár útmutatásá­val indulnak nap mint nap ú.iabb felfedező útra. Szeren­csés egybeesés az, hogy a ta­nár gyakorlati pktató is, így szakszerű tanácsokkal látja e! a gyerekeket a behozott tár­gyak helyreállításakor. A ter­vek szerint épületünk pincéjé­ben rendezzük be újra a han­gulatos kiállítást. Vi t-alják a múltat Az utóbbi években egyre te­rebélyesedik a népfront-szer­vezet falut, a lakóhely múlt­ját kutató mozgalma. Kissé ta­lán divat is ez, de többnyire a kíváncsiság, az érdeklődés serkent idősebbeket és fiata­labbakat az ismeretszerzésre. — Néha valóban sok gondot okoz egy-egy tárgy rendbeho­zatala — mondja Rogosz Já­nos, Örkényi otthonában. A polcokon régi aranyos betűk­kel teli könyvek tetején cse­répedények, üvegek sorakoz­nak. Mindenféle dobozban ké­pek rejtőznek: egy-egy kuta­tás, restauráló munka emlé­kei. — A helytörténeti szak­körben nagyon lelkesek a gye­rekek. Érdekli őket ez a te­vékenység. Azt hiszem, a szakköri munka jól egészíti ki az iskolai tanulást. Amikor a diákok a múlt század embe­réről olvasnak a történelem- es irodalomkönyvekiben, csak Homályosan sejtik, milyen volt a XIX. század végi pa­raszt, hogyan élt. Egyszerű használati eszközeit veíietik a szakköri munka során kézbe, s magyarázat nélkül is értik: nihe.e.len energiával, verejté­kezve túrta ekéjével a földei Iha volt egyáltalán neki), órá­kig zötyögött rozzant szekeré­vel, míg behord ta a termést, s görcsbe rándult a keze, mire megköpüUe a vajat... Rogosz Jánost valami belső elhivatottság ösztönzi a múlt megismerésére. Legújabb szer­zeményeire egy építkezésen bukkant rá. ötszáz forintért régi bölcsőt vett, 1200 forin­tért hajdani népviseletei szok­nyát. Felesége most az ajtónak támaszkodva figyel. Nern bosz- szankodik, hiszen tudja: a ku­tatás az ura életeleme. Több elismerést is kapott króni­káiért, legutóbb a Tanácsköz­társaság helyi eseményeit fog­lalta í rásiba... Nemcsak a disco — A mi mozgalmunkban az a jó — szólal meg kísérőm, Kéri László, a Hazafias Nép­front Örkényi bizottságának titkára —, hogy minden réteg­hez szólhatunk. Gazdag a re­pertoár, jó a választék ahhoz, hogy különböző érdeklődésű embereket bekapcsoljuk a közéleti tevékenységbe. Ta­valy ősszel a lomtalanítás ide­jén gépeket szereztünk, az emberek kihord ták a hulladé­kokat a falu melletti telepre. Visszafelé földet hoztak, el­Kongressxusra készülődnek a fiafssiok x" Számvetés, választás, viták Országszerte a számvetés, a felelősséget megkívánó döntések, viták idejét élik a KISZ-fiatalok, készülőd­nek a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kong­resszusára. Nem kivétel ez alól a budai járás sem, ahol a 278 alapszervezet mintegy 6 ezer fiatalt tömörít. Az esztendő eleji taggyűlések, s a már megkezdődött kül­döttértekezletek tapasztalatairól beszélgettünk Szeme­rei Károllyal, az ifjúsági szövetség budai járási bizott­ságának munkatársával. — Ami a kongresszusi ké­szülődésből a legérdekfeszí- tőbb, az az alapszervezetek­ben történt, s történik. Az át­lagosnál nagyobb, 77 százalé­kos volt az idei első taggyű­léseken a részvétel, és az alapszervezeti beszámolók vi­táiban a jelenlévők negyede mondta el véleményét, javas­latait. Az alapszervezeti be­számolókkal általában egyet­értett a tagság, s tény, hogy javarészt a KISZ belső kér­déseivel foglalkoztak a hozzá­szólók. Személyre szabott így például a Sasad Ter­melőszövetkezetben a politi­kai képzés tartalékairól, a pályakezdők KlSZ-fogadtatá- sáról, az MGM diósdi gyárá­ban a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa javas­latainak, az Alkotó Ifjúság pályázatoknak sorsáról esett szó. Ez utóbbi témában ar­ról is: kevés a gyakorlatban is hasznosítható, s még keve­sebb a gyorsan megvalósuló ötlet. Ami örvendetesebb: já- rásszerte kimondják, hogy a fiatalok többsége becsülettel dolgozik, ennek a vélemé­nyüknek adtak hangot a be­számolók vitáiban részt ve­vő pártszervezeti titkárok, if­júsági felelősök. Most értékelték az egyéni feladatvállalásokat is. Vitat­hatatlan, hogy ezek tartalmuk­ban fejlődtek. Jó példa erre a Mechanikai Művek több KlSZ-alapszervezete is: sze­mélyre szabott, s az életkori sajátosságokat figyelembeve­vő szinte minden fiatal ten­nivalója. Több helyütt is jel­lemző, hogy a brigádok vál­lalásaikat az egyes KISZ-ta- gokéra építették. Mégsem fel­hőtlen a kép, szépszerivel aliadnak formális feladatok, amelyek mögött nincs mun­ka, erőfeszítés. Frissebben Ugyancsak az első taggyű­léseiben választották meg az alapszervezetek vezetőségeit, s küldötteit. A vezetői ráter­mettség, a politikai érettség, a szakmai hozzáértés, köve­telményeinek figyelembevé­tele volt az alapja az új ve­zetők kiválasztásának, a ré­giek megerősítésének. Termé­szetes: i>tt volt a legkönnyebb a megbízatásra alkalmas fia­talokat találni, ahol az után­pótlás nevelése, képzése fo­lyamatos, s tervszerű volt. A küldöttértekezletekre az alapszervezetek az esetek többségében titkárokat, vagy vezetőségi tagokat delegál­tak. 40 százalékuk került ki a nem tisztségviselők közül. Más a helyzet a közvetlen irá­nyítású alapszervezeteknél — ezekből a járásban 43 van —, mert itt a küldöttek kilenc­tizedé került ki a vezetőségi tagok köréből, ami érthető, hiszen ők ismerik legjobban az alapszervezet életét. Az idei második taggyűlé­seken vitatják meg — e na­pokban — az akcióprogramo­kat, s a KISZ Központi Bi­zottságának kongresszusi le­velét a fiatalok. Az akcióprogramokról — egyelőre csak részleges ta­pasztalatok alapján — el­mondható: a megyei és járá­si munkaprogramot a tagság többsége a helyi körülmé­nyekre jól alkalmazhatónak Ítélte, s szinte mindenütt ta­láltak olyan tennivalókat, amelyeket az alapszerveze­tek sajátjuknak tekintenek Ilyen az ifjúsági brigádok szervezése, a munkafegyelem. javítása, a politikai képzés frissebbé tétele, a művelődé­si házakkal a kapcsolat kere­sése, ápolása, s például a tár­sadalmi munkafelajánlás a börzsönyi úttörövasút épí­téséhez. Természetesen a he­lyi kezdeményezéseknek ■ tá- gabb a tere, ezernyi féle ja­vaslat került a tervekbe. Íze­lítőül: Budaörs és környéke öt KISZ-szervezete együtt­működési szerződést kötött a településfejlesztésben, kör­nyezetvédelemben való közös részvételre. Visszhangra ta 'ált Ami külön is említést érde­mel. az a kongresszusi levél vitája. A levelet minden KISZ-tag kézhez kaphatta, fogadtatása — az alapszerve­zetek sajátosságai szerint — mégis változó volt. Ezt tük­rözi egyébként a már meg­kezdődött KISZ-bizottsági és összevont alapszervezeti kül­döttértekezletek felszólalásai is. Néhol — a gyengébb, ki- fogástálanabb közösségekben — csak a levél ismertetésére szorítkoztak. A kongresszusi levél meg­állapításai közül eddig a la­káshelyzet javítására vonat­kozó észrevételek találtak a legnagyobb visszhangra, so­kan még mindig — s okkal — perspektívátlannak látják a lakáshoz jutás esélyeit. Ugyancsak vonzották a fi­gyelmet a pályakezdés, a be­illeszkedés, a munkahelyi de­mokrácia kérdései, szinte mindenütt elhangzott: ez utóbbinak jobbátétele most már elsőként a munkahelyi középvezetőkön múlik. Nem­különben sokan foglalkoztak olyan kérdésekkel, mint a taglétszám nem mindenáron való növelése, az alkalmasság jobb vizsgálata, s általános a vélekedés: a munkahelye­ken a fiatalok továbbtanulá­sát csak a szakiránynak meg­felelően támogatják, nem ve­szik figyelembe a fiúk, lá­nyok érdeklődését. Vasvári G. Pál egyengették a sáros utcákat. A nyolctantermes Iskola épí­tésénél 300 ezer forint volt a társadalmi munka értéke. Ezúttal azonban a Hazafias Népfront szervezte klub és szakköri mozgalom a témánk. Nemcsak Örkényben, de má­sutt is Pest megyében egyre eredményesebb a népfront- bizottságoknak a háztáji és kistermelők körében kifejtett munkája. Több ez«- taggal csaknem 100 kisállattenyésztő és kertbarát kör működik a megyében. E körök egyre több támogatást kapnak a termelő- szövetkezetektől, hiszen mun­kájukkal társadalmi érdeke­ket szolgálnak. A lakosság politikai felvilá­gosítását, a művelődést segítik a népfront szervezte fórumok, előadások, a politikai vitakö­rök. A falugyűléseknek köztu­dottan jó a hangulata, rend­szerint sok érdekes és hasznos észrevétel hangzik el azokon. Az elmúlt időszakban 858 elő­adást rendezett a Hazafias Népfront a megyében, melyet csaknem 42 ezren hallgattak meg. Hasonlóan népszerű az Olvasó Népért mozgalom; ma már évente 18—24 olvasótá­bort rendeznek a megyében. — Nem mondom, hogy min­denki egyaránt lelkes — fűzi tovább a szót Kéri László —. az eredményekhez többnyire hosszú szervező munka ve­zet. Csak egy megyei példát említek: alig két évtizede in­dítottuk útjára a honismereti mozgalmat. Tudomásom sze­rint ma már több. mint 700 értékelhető pályamű van a megyei közművelődésii gyűjte­ményben. — Településűn kön sok a ci­gány származású. Körülbelül 650—700. A régi cigánytelepről 200—250 ember 8—10 éve köl­tözött k,i, akkor kaptak lakást* a többiek azonban csak né­hány éve. Javasoltuk, hogy hozzunk létre nekik klubot. Kaptunk egy helyiséget 1978- han. Fiókkönyvtárait is kiala­kítottunk 300—400 kötettel. Élesek a viták A beszélgetésbe bekapcsoló­dik Kovács Zoltánná nevelő­szülő felügyelő, a Hazafias Népfront Örkényi bizottságá­nak elnöke is: — Különösen népszerű a kertbarátok klubja. A legtöbb családnak van egy kis háztáji kertje, sokian tartanak állatot Érdekli hát az embereket a legújabb technika, a növény- termesztés korszerű módsze­rei. A helyi termelőszövetke­zet segíti a kertbarátokat, ked­vezményes áron juttat szá­mukra növényvédő szereket — Természetbarát szakkö­rünket Haraszin Mihály tanár vezeti. A szakkör tagjai ellen­őrzik, hogy ki tett a legtöb­bet a falu szépítéséért. Az év végén elismerő lapot dobnak be azoknak a postaládájába, akik a legszebb virágokat ül­tették a házuk elé, akiknek a legtakarosabb a portája. — Végül a már említett po­litikai vitakörökről beszélnék. A pártbizottsággal közösen két politikai vitakört szerveztünk. A legaktuálisabb gazdaság- politikai kérdésekről, a közsé­gi élet formálásáról cserélünk véleményt. Általában húszan- harmincan jelennek meg. Oly­kor bizony elég élesek a vi­ták ... Örkény életében egyébként különös sajátosság figyelhető meg. A nagyközséghez tartozó társközségek állami és párt­irányítása egy. A népfront­mozgalomnak azonban a társ­községekben is megvannak a helyi bizottságai. — A munka összehangolásá­ra koordinációs bizottságot hoztunk létre — teszi még hozzá befejezésül Kéri László. — Negyedévenként tartjuk ér­tekezleteinket, melyeken egyeztetjük á községfejlesztési és egyéb politikai tennivalóin­kat. Pontosan ismerjük egy­más munkáját, a társközségek lakóinak életét, eredményeit és véleményét. Virág Ferenc (Folytatjuk) ( 1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents