Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-05 / 54. szám

Áttérés a földgáztüzelésre Nagy teljesítményű pasztőrözőgép Lehetőségeihez mérten min­den évben gyarapítja, korsze­rűsíti gépparkját a túrái Gal- gatej. Tavaly például nagy teljesítményű ládamosó gé­pet vásároltak négyszázezer forintért. Tejüzemükben, és természetesen a községeket, városokat járó gépkocsijaiknál is, nemcsak a megnövekedett feladatok folyamatos teljesíté­se fontos, hanem a higiéniai követelmények megtartása is így tehát minden új eszköz, amivel gyarapodnak, a jobb munka feltételeit javítja. Kifejezetten a tisztaság kö­vetelményei végett fontos szá­mukra az a hideg és meleg vizes mosógép is, amely ma­gas nyomású folyadékkal dol­gozik, s a tejtankok tisztításá­ra szolgál. Tavaly két zárt tejszállító gépkocsit is vettek, az új, egytonnás kisteherkocsi pedig a szervizekhez nélkülöz­hetetlen napjainkban. Gépko­csijaik száma így már huszon­négy, amiből tartalék jármű is rendelkezésükre áll. A tejbegyűjtő gépkocsik munkáját gyorsítja és egyúttal biztonságosabbá teszi az a ti­zennégy tej- és vízszivattyú, amelyet szintén tavaly vettek meg. A tej kezelésére, pasztő­rözésére ugyancsak nagy tel­jesítményű gépeket állítottak üzembe. A két, óránként. ..öt­ezer liter tej kezelésére alkal­mas pasztőrözőt már használ­ják. Tovább bővítették a feldol­gozó telep vízhálózatát. Szo­ciális épületeik nagyohbításá- ra több mint 300 ezer forintot költöttek. A Galgaitej nél is áttérnek a földgáz használatá­ra. A terveket már megren­delték. F. I. Olcsó előfizetéses vacsora Gödöllőn híre terjedt, hogy a Pest megyei Vendéglátóipa­ri Vállalat váci területi igaz­gatósága a városunkban le­vő üzleteiben új szolgálta­tást kíván bevezetni, így a Gödöllő étteremben, a Vadász vendéglőben és az ételbár­ban. Megkérdeztük Molnár Miklós területi igazgatót, mi az igazság. Az igazgató meg­erősítette a híreket, pontosan azt. hogy olcsó vacsorát szol­gáltatnák ezeken a helyeken, amit a helyszínien is el lehet fogyasztani, de haza is vihe­tő. ízletes egytálételről van szó, amelynek ára előrelátha­tólag 10 fórint 10 fillér lesz. Ezután az étterem üzletve­zetőjénél, Halmágyi Pálnál érdeklődtünk, ötőle azt tud­tuk meg, hogy mind a három helyen bevezetik az előfizeté­ses rendszert. Pénteken 11 óráig veszik f el a rendelést a következő heti vacsorára. Az üzletvezető azt is megígérte, hogy választékos lesz az ét­rend. Vöröskereszt Hatásos tisztasági őrjárat A járás vöröskeresztes szer­vezetei az idén is nagy gon­dot fordítanak a környezet- védelemre, az utcák, a terek, a porták tisztaságára. Szük­ség is van az összefogásra, mert a szemetelés, a tiltott lerakóhelyek elburjánzása nemcsak városi jelenség, A szemétszállítás jobb megszér- vezése, szemétgyűjtők elhe­lyezése legalább a buszmeg­állókban, a boltok előtt, a la­kóházak utcai részének rend- bentartása, az utcák, járdák, árkok, átereszek rendszeres karbantartása — ezek azok a legfontosabb feladatok, amelyekben a vöröskeresz­tes aktívák meggyőző szava, példamutatása is szükséges. A Vöröskereszt járási ve­zetősége megállapította, hogy a hagyományos tisztasági mozgalom pontozási rendsze­re már elavult, s nem mozgó­sít kellőképpen. Sokkal hatá­sosabbak a tisztasági őrjára­tok, amelyeket már jó né­hány községben megszervez­tek. Tagjai, a vöröskeresztes aktívákon kívül, a Hazafias Népfront képviselői és a ta­nácstagok. A környezetvéde­lem szempontjából is kívána­tos, hogy járásszerte hasonló­kat szervezzenek., . A járás vörös-keresztesei az idén is részt vesznek abban a mozgalomban, amelyet a Vöröskereszt megyei vezetősé­ge, és a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága hir­detett két évvel ezelőtt Tisz­ta, virágos Pest megyéért el­nevezéssel. Városi moziműsor A kis manók furulyája. Szí­nes, francia—belga rajzfilm. Csaik 4 órakór! A kétbalkezes és az öröm­lány. Színes, amerikai film, 6 és 8 órakor. UjÖI /jr W ma A FEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1981. MÁRCIUS 5., CSÜTÖRTÖK Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok Megkezdik a vízműépítést Pazar lehetőségekről, köny- nyedén előteremthető és nagy­vonalúan elkölthető forin­tokról szó sem lehet az idén és az elkövetkező ötéves tervben, s nemcsak Valkon, Vácszentlászl.ón és Zsámbo- kon, e közös tanácsú három községben, hanem szerte a já­rásban. A cél mindenütt ugyanaz; tartani az elért színvonalat, s a legfontosabb területekre koncentrálva meg­oldani az égető kommunális, községfejlesztési feladatokat. Társadalmi munkával De mielőtt a jövőbe tekin­tenénk, forgassuk kicsit visz- sza az idő kerekét. Sziráki Mihály a községi közös ta­nács elnöke először az elmúlt öt év községfejlesztési ered­ményeiről tájékoztatott, már az elején hozzáfűzve, hogy amit elértek, csak széles tár­sadalmi összefogással való­sulhatott meg. Együttműködési szerződést kötöttek például a vácszent- lászlói székhelyű Zöldmező Termelőszövetkezettel, a Gal- gatej Gazdasági Társulással, a Hazafias Népfront és a KISZ helyi szervezetével. A lakosság társadalmi összefo­gását illetően sincs ok pa­naszra : pénzben kifejezett ér­téke öt év alatt több mint tizenegymillió forint. A szocialista brigádok, * a kisiparosok, a szülök segítsé­gével készült el például a száz kisgyermeket fogadó óvoda, amelyet 1978-ban ad­tak át Valkón. Mindhárom községben felújították az ál­talános iskolákat: Zsámbo­kon például a fűtést korsze­rűsítették. Vácszentlászlón a többi között a művelődési ház, a közvilágítás felújítása, a Fő út, a Kossuth és a Tavasz utca építése. Zsámbokon a Nyárfa, a Deák, a Szőlő és a Kisdiófa utca, valamint a buszforduló elkészítése jelen­tett előbbrelépést. De sorol­hatnánk tovább, a nagyobb és a kisebb tételeket, mind azt bizonyítanák, hogy az elmúlt öt évben a szerény, anyagi lehetőségekhez képest is lát­hatóan gazdagodtak a társ­községek. Két kút kész Gond persze maradt bőven. Mindjárt az első helyen'a ví­zé. Igaz, csak Valkón és Vác­szentlászlón, mert Zsámbo­kon már korábban elkészült a törpevízmű, amely jó mi­nőségű vizet ad. Nem úgy a másik két település régi kút- jai; Valkón kettő, Vácszent­lászlón mindössze egy olyan kút van, amelynek vizét a csecsemőkkel is meg lehet itatni. A többire a Köjál ki­mondta, hogy oly’ mérték­ben szennyezettek — talaj­vízi kutak, —, hogy a legki­sebbek egészségét veszélyez­tetnék. De nemcsak a gyerekekről van szó, a felnőtt lakosság is szeretne jó minőségű vizet inni, amely vezetéken érke­zik a lakásokba. Amint a ta­nácselnök elmondta, a két község vízmüvének megépí­tése a 6. ötéves terv legjelen­tősebb beruházása lesz, s mintegy 43 millió forintba ke­rül majd. KRESZ-parkok A valóság talaján maradva is beszámolhatunk azonban még jó néhány olyan tervről, amelynek megvalósításá nyil­ván nem ütközik • nagyobb akadályokba. Ilyen az a 2—2 trafóállomás, amely hama­rosan megoldja Valkó - és Vácszentlászló áramgondjait, s üzembe állításukkal remél­hetőleg megszűnnek az áram- ingadozások. Mindhárom községben KRESZ-parkot szeretnének építeni az óvodásoknak és az általános iskolásoknak: az el­múlt években ezen a vidéken is alaposan megnőtt a gépjár­műforgalom. A balesetek meg­előzésének pedig a legjobb módja a fiatalok oktatása. S bár azt, hogy talán elkészül Kisebb gépkocsipark Befejezés előtt a rekonstrukció Az önállóvá vált Ganz Áram­mérőgyárban jó néhány terü­leten egyáltalán nem, vagy alig érezhető a változás. A gépjár­mű-üzem nem ezek közé tar­tozik. Amíg az egyesülés élt, a gödöllői műhelyben javították, szervizelték a budapesti gyár­egységek gépkocsijait is. — Hogy lesz ezután? —kér­deztük Tóth István üzemveze­tőt. — Az elmúlt évben még ötvenhét rendszámos gépjár­mű és a munkagépek karban­tartása volt a feladatunk. Mindezeknek a futójavítását, az egyes, kettes szemlét, és a vizsgára előkészítését kellett elvégeznünk. Hozzá kell ten­nem, hogy a gépkocsik többsé­ge nem éppen fiatal. Két változás — Megvan ehhez a szüksé­ges felszerelésük, létszámuk? — Néhány műszer kivételé­vel mindennel rendelkezünk, ami kell ehhez a munkához, csak a helyünk nagyon kevés, ilyen sok kocsihoz. Az üzem teljes létszáma hatvanegy fő, közülük harmincegy gépko­csivezető. Tizennégyen alkot­ják a javítóbrigádot és tizen- ketten a targoncákkal foglal­koznak. Nem vagyunk tehát kevesen, de a három műszak ellenére — éjszakánként két­fős ügyeletet tartunk — na­gyon nehezen boldogultunk a rengeteg kocsival. Nagyon so­kat köszönhetünk a tmk-mű- helyeknek, amelyektől renge­teg segítséget kaptunk." Egy család — Az új évben két jelentős változás történt, amely meg­könnyíti a munkánkat. Első­sorban az, hogy csak a gyár saját gépkocsijai tartoznak hozzánk — ez huszonhét darab — és a gépjárműüzemet az üzemfenntartáshoz csatolták. Tehát egy családba tartozunk ezentúl a tmk-val, amivel már eddig is igen szoros volt a kap­csolatunk. Csak egy példa ar­ra, hogy mit jelent a kevesebb mint felére csökkent gépkocsi- állomány: az idén csak kilenc kocsit kell vizsgára felkészíte­nünk a tavalyi huszonhéttel szemben. — Reméljük, az idén befe­jeződik az üzem rekonstruk­ciója, amelynek eddig eredmé­nye a száz négyzetméteres tar­goncaműhely és a buszok fo­gadására alkalmas szerelőak­na, és elkészül a szociális épü­let; ebédlővel, öltözővel és zu­hanyozóval, mellékhelyiséggé!. Szeretnénk még egy fogyasz­tás- és egy füstgázellenőrző műszert és utána valóban elé­gedettek lehetünk. — A volt társvállalatokkal kötött megállapodás szerint, amíg létre nem hozzák' saját javítóműhelyüket, vagy a ja­vításra szerződést nem kötnek, addig vállaljuk gépkocsijaik javítását — természetesen ha­sonló áron, mint bármelyik au­tójavító vállalat. Űj embereket már nem veszünk fel, és ahogy csökkennek majd a feladataink, úgy irányítjuk át feleslegessé vált munkatársainkat valame­lyik tmk-műhelybe, vagy más üzembe a gyáron belül, ahol szakmájának megfelelő mun­kával várják. Biztos, hogy sen­ki sem fog rosszul járni! Gond a targonca — Kevés szó esett eddig a targoncákról. — Pedig van mit mondanom róluk, ha nem is dicséretet. Ti­zennégy darab van belőlük, három belsőégésű motorral; ti­zenegy villanymotorral, s kö­zülük öt már régen selejtezés­re érett, életben alig tartható masina. De nincs helyettük másik! — De nemcsak ez a gon­dunk. Míg egy ZIL tehergép­kocsi ára kétszázharmincezer forint és vezetéséhez komoly tanfolyamot kell ^elvégezni, s nehéz vizsgán kell megfelelni, addig a háromszáz-ötszázezer forintos targoncához három­hetes gyorstalpalón lehet jogo­sítványt szerezni. Ez a képzés nagyon kevés a; nagy értékű és amellett veszélyes gépek keze­léséhez. Ezért szerveztünk már három éve a vállalaton belül egy tanfolyamot és indítunk idén is egyet. Azok a targon­cavezetők, akiket mi képez­tünk, akiket mi választottunk ki a tanfolyamra, jobban be­váltak, mint a kívülről fel­vettek. Az 1978-ban végzettek közül kilencen még mindig itt dolgoznak. Balesetmentesen — Lassan, ha még várható is néhány nehéz hét, kilábalunk az idén nagyon korán kezdő­dött, kemény télből. Sikerült megúszni eddig rendkívüli ese­mény nélkül? — Eddig hiánytalanul ellát­tuk gyáron belüli és közúti szállítási feladatainkat, és semmilyen balesetről sem kell beszámolnom. Ez annál na­gyobb öröm, hiszen már évek óta tartjuk ezt a formát és rendszeresen az első-második helyen végzünk a megyei vál­lalatok közötti versenyben. De ez nemcsak a gépkocsivezetők érdeme. A szerelők kifogásta­lan munkája is hozzájárult a jó eredményhez. Nekik is kö­szönhető, hogy olyan szép szá­mú a balesetmentes közleke­désért kitüntetett pilótánk van. Szalay Péter egy-két kispálya is, félve ír­juk le, de annyi bizonyos, hogy nagyon elkelnének. A fiatalok egyik nagy pa­nasza ugyanis, hogy jófor­mán nincs sportolási lehető­ség. Erre egy példa: korábban nagy sikerrel rendezték meg Valkón a kispályás labdarú­gó-bajnokságot, amelyet azon­ban inkább fél-nagypályásnak kellett volna hívni, mert a községi sportpályát osztották ketté a részt vevő csapatok­nak. Tönkre is ment a gyep, abba is hagyták az egyéb­ként rendkívül népszerű já­tékot. Egy-két kispálya so­kaknak szerezne örömet Folytatják természetesen az útépítéseket, s az idén pél­dául 100 ezer forint jut az új járdákra. Tudják, ez nem va­lami sok akkor, amikor még sok-sok utcában merülnek csapadékos időben bokáig sárba az ottlakók. De talán társadalmi munkával, akár­csak a többi községfejleszté­si elképzelésben, sikerülhet megtoldani a rendelkezésre ál­ló, szerényen csordogáló fo­rintokat. G. Z. Áfész-tagértekszíet Versegea A túrái Galgavidéke Áfész megtartotta idei tagértekezle­tét Versegen, amelyen kö­rülbelül százötvenen jelentek meg. A gyűlés első részében Borna József főkönyvelő a szövetkezet 1980. évi gazdál­kodási eredményeit, gondjait, majd az idei tervet ismertet­te. A beszámolót követően számos hiányosság megszün­tetésének szükségességére hív­ták fel az áfész vezetőségének figyelmét a község lakói. Az észrevételek egy része az élelmiszerekhez kapcsoló­dott. Panaszolták, hogy szom­batonként hiába szeretnének vásárolni zsúrkenyeret, zsöm­lét, kiflit, nem kapható. Hiá­ba keresnek töltelékárut, gép­sonkát, a kínálat igen egy­oldalú: szalámi. Népszerűvé vált a lakosság körében a grillcsirke is, de ehhez a ked­velt ételhez sem lehet hozzá­jutni. A téli időszakban kí­vánatos lenne a gyümölcs kí­nálatának növelése is, a szin­te állandóan kapható almá­nak pedig a minősége kifo­gásolható. Az egyéb áruk közül a mo­sószerek egyes fajtáinak, és a kombinált permetezőszerek­nek a hiányát tették szóvá. Kérték az iparcikküzlet előtti régi, tönkrement járda fel­újítását is. Agráregyetem Kiállítás, divatbemutató Tűzzománcosok, faszobrászofc, cserepesek vásárlással egybe­kötött kiállítását rendezik meg a nemzetközi nőnap alkalmá­ból az Agrártudományi Egye­tem aulájában pénteken, 6- án. Ugyanezen a napon a Di­vat Intézet bemutatót tart 14 órai kezdettel. Olvasóink fóruma A népművészeti gyűjtemény Az 1975-ben megjelent Gö­döllő című könyv mellékleté­nek 8. képe érdekes épületet mutat. Mint a magyarázat­ból megtudjuk, ez a székely kapus, néprajzi gyűjtemény­nyel ékes Magyar Kázmér fé­le ház. (Kossuth Lajos utca). Az épület ma is áll, a szé­kely kapu eltűnt. Ma már azt sem tudjuk, mit jelent a néprajzi gyűjteménnyel ékes jelző, hiszen évtizedekig egy­szerű lakóház volt, ma pedig az általános iskolák központi politechnikai műhelyének ad otthont. A magyarázatot a Vasárnap című újság 1933. augusztus 27-i számában találhatjuk meg. Ebből megtudjuk, hogy a gyönyörű székely kapu Gál- fi Dénes alkotása volt, az ak­kori időkben sokan megcso­dálták. De azt akkor is ke­vesen tudták, hogy a kapu mögött, a tornácon, a nagy ebédlőszobában, udvari szo­bában, konyhában, kerti to­ronyszobában 1752 darab népéleti tárgy között, az ál­lattenyésztésnek, állattartás­nak, földművelésnek, ker­tészkedésnek, háztartási, ru­házati díszítési tárgyaknak és eszközöknek, bútordarabok­nak, cserép, fa, és kézimunka anyagoknak, vállkendőknek, fegyvereknek, fazekas mű­veknek, gyönyörű gyűjtemé­nyét lehet látni — mint ugyancsak olvasható az emlí­tett lapban. Mi lett a sorsa ennek a gyűjteménynek? A választ a városi helytörténeti gyűjte­mény munkatársai biztosan meg tudják adni. Gödöllő azonban nem csak népművészeti tárgyaknak adott otthont, itt rendezték meg 1925-ben — országos tűz­oltóverseny keretében — a Galga menti községek első népművészeti bemutatóját. A sikeren felbuzdulva 1928-ban Magyar Kázmér Gödöllőn népviseleti bemutatót rende­zett. Ezen Gödöllő. Mogyoród, Boldog, Zsámbok, Kerepes, Tú­ra, Cinkota, Csömör és Sza- da mutatta be népviseletét és hagyományait. Gödöllő élen­járt ezen a téren, hiszen ak­kor még csak Egerben, Nagy- kállón és Sopronban voltak hasonló kezdeményezések. A felszabadulás után, az Alsó-parkban létesített sza­badtéri színpadot is országos népviseleti bemutatóval avat­ták fel. Sorolhatnám tovább, de ennyiből is nyilvánvaló, hogy Gödöllő a múltban köz­pontja és pártfogója volt a környék népművészetének. Jó lenne, ha ezt a hivatását a jö­vőben is be tudná tölteni. Ujváry Ferenc ★ Olvasónk két kérdéssel fog­lalkozik. Az elsőre a választ a helytörténeti gyűjteményben kaptuk meg, aminek lényege: a katalógus és a fényképek tanúsága szerint valóban je­lentős anyagot halmozott fel Magyar Kázmér, de sajnos a gyűjtemény szétszóródott. Nem tudnak a székely ka­pu hollétéről sem. Minden­esetre az anyagnak a legjobb helye a helytörténeti gyűjte­ményben volna, ezért kérik, akinek birtokában ilyen tárgy van, ajánlja fel a köznek. És ez már átvezet a követ­kező kérdésre. Olvasónk óha­ja, hogy Gödöllő a jövöoen is központja és pártfogója legyen a környék népművészetének. Erre nyugodtan válaszolhat­juk, már ma is az. Még in­kább azzá válik agrárcentrum jellegének kibontakozásával és megerősödésével. Egyetlen példa: ma már közismert, hogy néhány évtizede milyen jelentős alkotóműhely volt Gödöllőn, a szecesszió nagy mesterei éltek és alkottak vá­rosunkban. Rövidesen megnyí­lik műveik állandó kiállítá­sa, ami szintén nagy feladatot ró az összeállítókra, akiknek az ef 'sz országban kell fel­kutatni és összegyűjteni a ké­peket. Hogy Gödöllő a mainál is jobban és hatásosabban be­tölthesse az Ujváry Ferenc által óhajtott szerepét, ahhoz mindenki hozzájárulhat, aki szereti e várost és vannak birtokában olyan tárgyak, amelyek ezt a célt szolgálhat­ják. Kezdeményezések és szép példák voltak és vannak. De lehetne több is. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) 1 >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents