Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-01 / 51. szám
MSf merzt 1981. MÁRCIUS 1, VASÄRNAP A fácánok nem félnek Veszélyben a vadállomány Vigyázni kell a kényes egyensúlyra Ma már tudjuk, hogy a természet ősi rendjébe való beavatkozás rendkívüli következményekkel járhat. Az emberi civilizáció — az ipar, a mezőgazdaság gépesítése és kemizálása :—, felboríthatja az élővilág egyensúlyát. Vesztettek az életerejükből Bizonyos jelek arra figyelmeztetnek, hogy hazánkban — így Pest megyében is — az eddiginél jobban kell vigyázni a biológiai egyensúly fenntartására. A vadon élő állatok aránya eltolódott; némelyeknek mintha a szokása is megváltozna. Nézzük a fácánok esetét! Hajdan, amikor kézzel vetettek és kaszával arattak, korántsem fenyegette őket any- nyi veszély, mint most: a gyorsjáratú, nagyteljesítményű mezőgazdasági gépek idején. Vadon élve annyi volt a szaporulat, hogy a vadászok alig győzték puskavégre kapni a felröppenő, fényes tollú fácánokat. Aztán hirtelen apadni kezdett a számuk. Sebaj, gondolták a szakemberek: fácánt mesterségesen is lehet tenyészteni. így történt. Tavaly jó százezernyi, mesterségesen felnevelt fácánt engedtek ki a szabadba a Pest megyei vadásztársaságok. Ennek ellenére: soha olyan keveset nem lőttek, mint a múlt évben. Mindössze 46 ezret. Befogni alig 3 ezret tudtak. Hová tűnt a többi? Balázs István megyei vadászati felügyelő szerint alapos vizsgálatot igényel: milyenek is az élőhelyi körülmények, a biológiai viszonyok? Lehetetlen, hogy nagy pénzekét áldozzanak a tenyésztésre, mégse legyen eredménye. Azt már megfigyelték, hogy a mesterségesen tenyésztett fácánnak nincs félelemérzete, nem kot- lik rendesen, tojásait szétszórja. Emberhez szokott, nem menekül a kártevők elől. Az 6 közelükből viszont elmennek a vadon élő társak; vagy ha nem — rontják a vadon élő fácánok életerejét is. Foglyok és a nyúlfiak A fogoly valaha oly tömegben élt, hogy ha egyet puf- fantott a vadász, kettő hullott belőle a lába elé. Teltek az évek, fogytak a foglyok. Mígnem eljutottunk oda, hogy korlátozni kellett vadászatukat, majd megtiltani. Ezeknek a tenyésztése sem olyan egyszerű, mint a fácáné. Tavaly csupán 147 foglyot lőttek — lőhettek a megyében. Mit mondhatnánk a nyu- lakról? Egykor az erdőn-mezőn járó ember elől minden bokorból felugrott egy tapsifüles. Két évvel ezelőtt már korlátozni kellett vadászatát. A múlt évben minden eddiginél kevesebbet, 6341-et kaptak puskavégre, s csak 4466-ot fogtak be élve. (Jó lett volna többet, hiszen egy élő nyúlért 900 forintot fizet a MAVAD a vadásztársaságoknak.) Nem a vadászokon múlott és múlik, hogy ennyire megcsappant az apróvad száma; hiszen ők önként — ha nem is szívesen — lemondanak a veszélyeztetett fajok pusztításáról. Viszont: a kombájnok vezetői — és mások — sem tehetnek arról, hogy a kerekek netán letapossák a nyúlfiókákat, szétrombolják a foglyok fészkeit. Az élőhely kérdése ennél összetettebb; s ezt komplex módon kell vizsgálniuk a szakemberéknek. Ami nyilvánvaló: irtani kell az apróvad régi és új ellenségeit. Nyúlnak, fácánnak, fogolynak ősi ellensége a róka. Szerény számítás . szerint egy róka hetenként megeszik egy fácánt. Ha a rókák számát megszorozzuk az év 53 hetével, máris megvan a hiányzó fácánmennyiség. Ám lehet, hogy hamis a számítás, hiszen az állati lét mégsem egyszerű matematikai képlet. Ami tény: tavaly a megyei vadászok csak 1480 rókát puf- fantottak le. Ez kevés. Feltehetően az is közrejátszik ebben, hogy a rókát télen szeretik inkább meglőni, amikor a prémje jobban tartósítható. Pedig a róka tavasszal-nyá- ron is kártékony. Sokkal riasztóbb azonban, hogy soha nem látott mértékben elszaporodtak a kóbor kutyák és macskák, amelyek aztán visszavadulnak, pusztítják a ha znos apróvadat. Áprilisban kiviszik a kutyát a telekre, s szeptemberben „elfelejtik” hazavinni. Feljegyezték: az egyik hétvégi telken leláncolt, éhezve vonító kutyára lelt egy vadőr, így adta meg neki a kegyelemlövést. És a volt gazdák? A vadőrök bottal üthetik a nyomukat. Elvadultak a kóbor ebek Tavaly 5265 kóbor kutyát és 5446 macskát lőttek agyon a megyében. Sok ez, nagyon sok. És: nem mind. Jó részük továbbra is tizedeli a vadállományt. A jövőben még hatékonyabban kell fellépni ellenük. Ugyanígy fontos a fé- szekrablók irtása. A múlt évben 2800-nál is több szürkevarjút. 5300 vetési varjút, 7540 szarkát. 2788 szajkót durran- tottak le. Az idén jó lenne még többet. Ezek természetes ellenségei ugyanis megfogyatkoztak, szaporodásuknak mi árthatna? Ütközések gépkocsival Nem beszéltünk még valamiről, amit igenis — egyre inkább — számításba kell venni a károsító tényezők sorában. Minél több gépkocsi fut útjainkon, annál több kár keletkezik a vadállományban. A statisztikai görbe utolsó pontja, 1980: a bejelentések szerint 146 esetben történt összeütközés vad és gépjármű között. A járművekben 450 ezer (csaknem félmillió!) forintnyi kár keletkezett; az elgázolt vad értékét 273 ezer forintra becsülték. A valóságban ennél jóval több lehetett az ütközés, s nagyobb a kár. Sokan nem jelentkeznek ugyanis a vadásztársaságnál, illetve a biztosítónál. Az elcsapott nyulat, fácánt a csomagtartóba vetik — ennyit megért az ügy, gondolják. Az említetteken túl bizonyára jó néhány tényező közrejátszik abban, hogy napjainkban minden korábbinál kevesebb az apróvad. A vizsgálódás a szakemberek dolga. Annyit azonban a gépjármű- vezetők is megtehetnek, hogy a vadveszélyt jelző táblát figyelembe veszik; az állattartók pedig annyit, hogy nem eresztik szélnek a megunt kutyákat. Paládi József Pirogránit-ornamentika K hwíbVt Az Országház felújításához a Zsolnay-gyár szállítja a pi- rogránit burkolóidomokat. A belső udvarok sérült díszeiről a gyárban gipszfonna készül és ennek alapján kétszeri égetés, majd festés után gyártják le az új díszeket. Ampullagyártó Az Egyesült Izzó Félvezető- és Gépgyárában a félvezetők gyártása mellett korszerű, vákuumtechnikával működő, automata üvegipari gépeket is készítenek. A pontosan dolgozó, nagy teljesítményű berendezések nyolcvan százalékát külföldön értékesítik. Közkedvelt termékeik a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és a Közel-Kelet országaiban is megtalálhatók. Fegyházban a riglihűző lelsz Időnként ékszereket fedezett fel a szatyrában — A riglihúzó betörők — mondta G., a nyomozó — szerény tapasztalataim szerint külön kasztot, egyféle elitet alkotnak az alvilágban. Figyelje csak meg, milyen finoman, szinte mívesen dolgoznak. Jön, ugye, a két- számyú ajtó, mert a riglis kizárólag' ilyenekre van specializálva, kicsit befeszít alul is. felül is, aztán mindkét rézlyukat kirántja. Tulajdonképpen ennyi az egész. Ha nincs rislikkel rögzítve a fix szárny, kitárul az ajtó, akár a bar- langkapu az Ezeregyéjszakában. ítélet Rijekában — Tudja, ezek a srenkerek nincsenek igazán sokan. De akik aktívak, aranyban, festményben, betétkönyvben vagy porcelánban utaznak. Olykor elvisznek egy-egy értékesebb bélyeg- vagy éremgyűjteményt. A manuális képzettségük mellett egyébként a szimatuk érdemel külön figyelmet, mert egészen kiváló érzékkel figyelik ki a luxus- helyeket. Volt pár éve nekem Is egy virtigli riglisem, aki a budai villákra szakosodott. Elmesélte, hogy korábban soha nem járt ilyen környéken, mégis hamar eligazodott. A hasonlóan elrendezett szobák, hasonló bútorainak szinte ugyanazon fakkjaiból kerültek elő legtöbbször az ékszerek. Poéta non fit, séd nascitur, a költő nem lesz, hanem születik — vallja a latin, ilyesmi a riglis srenkerekről azonban egyáltalán nem mondható el. A kriminalisztikai tapasztalatok szerint a rigiihúzásig hétköznapi deliktumokon keresztül vezet az út, s bár a szabályok arra valók, hogy megcáfolják őket, ezt az öreg tételt most mégis igazolni látszik főszereplőnk, Weisz istIVI unkaügyi viták A gyorsított célprémiumról Az egyik vidéki építőipari vállalat technikusa célprémium megfizetéséért munkaadója ellen pert indított. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a vállalat igazgatója egy beruházás befejezésénél dolgozó főépítésvezetőségnek keretösszeget juttatott A munkálatokban több technikus vett részt, s bár .névre szóló célprémiumot nem tűztek ki, mindegyik technikus jutalomban részesült, csak a felperes nem. Ezért a munkaügyi bíróság a prémiumot neki is megítélte. Döntésében kimondta: a főépítés vezető az igazgató utasítása ellenére egyik dolgozónak sem tűzött ki célprémiumot, ezzel mulasztási követett el, de ennek következményeit a dolgozó nem viselheti. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a munkaügy bíróság ítéletét hatályon ki' vül helye2te és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A döntés indokolása szerim a beruházó, a teljesítési határidőt megrövidítendő, az építőipari vállalatnak úgynevezett gyorsítási célprémiumot fizetett. Ezt az összeget az igazgató a központi és annak a főépítésvezetőségnek dolgozói között, akik a kiemelt beruházás munkálataiban részt vettek, kívánta felosztani. Ezért meg kell keresni az építőipari vállalat vezetőjét. nyilatkozzék arra vonatkozóan, hogy'a gyorsítási célprémium kitűzése, illetve szétosztása milyen elvek szerint történt. Ki kell hallgatni a főépítésvezetőt, hogy a szóban forgó munkán hány dolgozó vett részt és azok közül mennyien, részesültek prémiumban. kiemelve közülük a nem fizikai állományúakat. Amennyiben személyre szóló prémiumfeladat nem volt. tisztázni kell azt is, vajon a fóépítésvezető valóban csak a felperest hagyta-e ki a juttatásból. Ez esetben ugyanis arra kell következtetni, hogy az illetővel szemben a joggal való visszaélést követte el. Ha az derülne ki, hogy a főépítésvezető a prémiumösszeg szétosztásánál munkáltatói jogával visszaélt, a technikus keresetének helyt kell adni. Amennyiben azonban a vállalat bizonyítaná, hogy a szóban forgó keretösszeget nem célprémiumként, hanem mint jutalmat osztották ki, a technikus keresete alaptalan és el kell utasítani. vári törvényen kívüli „karrierje”. Az 1949-es születésű férfit először még csak szimpla tolvajlásokért ítélték el 1967-ban, nem sokkal később Weisz azonban megtette a maga szerény kis lépéseit, hogy nemzetközi bűnöző legyen. Egy illegális határátkeléssel kezdődött, majd a dalmát tengerparton egy gép- kocsilopással folytatódott a mediterrán kaland. Weisz az utóbbiért Rijekában mindjárt 8 hónapot kapott, Horvátország legfelsőbb bíróságának jóváhagyásával. A jugoszláv börtön után pedig egy hazai fegyintézet következett, az akkor 20 éves fiút 2 évre ítélték, tiltott határátlépésért. És ezután jött el 1972 augusztusa, Weisz életének nevezetes fordulópontja. A bőr-' tönviselt emberre egy nyáresti tévéműsor, egész pontosan, annak néhány perces részlete, a reveláció erejével hatott. A műsor a Kék fény volt. A részlet pedig egy riglihúzóról szólt. Az előkelő jogi zsargon premeditéciónak mondja ami ezután következeit. Weisz ugyanis módszeresen készülődni kezdett az új feladatra ... Hogy milyen sikerrel? Nos, esztendők múlva Weisz és társai címmel, 15 évi börtönbüntetéssel egy több kilós akta került a Markó valamelyik irattárába... Tüchfig letfes A bűncselekmény-sorozat 21 hónapja alatt Weisz nem csinált rendkívüli dolgokat. Egyszerűen csak precízen és körültekintően dolgozott, s lehetőleg minél kevesebbet kockáztatott. Néhány biztonsági rendszabályt következetesen betartott: minden betöréshez külön-külön egy-egy vadonatúj csavarhúzót és favésőt vásárolt, amiket használat után gondosan elhajított, nehogy éppen a szerszámok valamiféle egyedi sajátossága buktassa meg. A betöréseknél kivétel nélkül mindig kesztyűt viselt, s szigorúan ragaszkodott a zárt lépcsőházak két- szárnyú ajtajaihoz is. Nyitott gangon, ahol esetleg megláthatnák, soha nem próbálkozott. A szűz kéz • rettenetesen nagy előny egy ilyen vállalkozásnál, s Weisz maximálisan élt is azzal a lehetőséggel, hogy akkor még nem szerepelt a riglihúzó betörők rendőrségi listáján. A külvárosi fiú egymás után 34 alkalommal tűnt fel vésővel és csavarhúzóval a főváros különböző negyedeiben, többek között a Tabánban, a Belvárosban és a Szabadság-hegyen A közel két esztendő alatt összegyűlt több kiló aranyból a legnagyobb tétel (151 ezer forintnyi) egy újlipótvárosi lakásból származott, de szerepelt egy 142 ezer forintos nagykörúti srenk is a 95 oldalas bírósági ítéletben. A szőke Weiszt a sárga fém minden kiszerelésben érdekelte, a brossok, klipszek, medálok, gyűrűk és láncok mellett a kisebb ékszeriizletnyi (814 ezer forint értékű) holmik között egy mozgatható végtagú pólyásbaba, sőt egy felső protézis is akadt..s A tökéletes srenk Weisz a börtönben példá-. san viselkedett, így nyolc helyett már hat év után feltételesen szabadlábra helyeztél:, 1980. május 9-ón. A negyedik X-be lépő férfi ekkor úgy tűnt, teljesen új életre rendezkedik be, tősgyökeres pesti létére új élettárséhoz Szobra költözött, s beállt az ingázó munkások több száz ezres táborába. Szeptemberre pedig kitűzték az esküvőt. Alig pár heti munka után azonban rejtélyes érzés hatalmasodott el Weiszen.--.Valami belső erő hajtott, hogy bejdfiek.,.. A trükk a régi volt. Először csengetett. Ha kijöttek, blöffölt valamit, ha nem, 60—90 másodperc elég volt az ajtó felnyitásához ... Ezzel • együtt a 2-es számú riglisorozat eleve baljóslatú előjellel kezdődött. Egy Mártírok útjai lakásban Weisz valósággal belerohant egy csecsemőjét csendben szoptató fiatalasz- szonyba. De szerencséje volt. A menekülés sikerült, a nő nem tudott használható személyleírást adni. Néhány hét múlva azonban ismét jelentkezett a különös érzés. Weisz tehát szerszámaival megjelent a Nap hegyen. Egy Lálity-záras ajtó felnyitása után aranyékszerekkel, kvarcórákkal és több száz Kossuth ötforintossal (összesen 34 ezer forint értékkel) távozott. A srenk olyan tökéletesen sikerült, hogy még _ a házigazdák is csak később vették észre. Egy kiszámíthatatlan véletlen mégis lebuktatta Weiszt. A lépcsőházban valamiféle hasonlóság miatt egy férfi felfigyelt az idegenre, s később a rendőrség arckép-dokumentációjában határozottan rámutatott a látszólag. békés polgári életet élő (valójában időközben Újabb belvárosi lakásbetörést elkövetett) hidegburkoló szakmunkásra. Orvos a perben Weisz, akinek szobi lakásán az ékszerek egy részét megtalálták, a bírósági tárgyaláson minden korábbi vallomásánál titokzatosabban adta elő az eseményeket. — Kérem, én nem is emlékszem, hogyan jutottam a lakásokba. Csak azt tudom, hogy jártam az utcákat, meglehetősen zaklatott állapotban, és időnként azt vettem észre, hogy a nylonszatyromban ékszerek vannak... A vádlott ügyében a Pesti Központi Kerületi Bíróság orvosszakértői vizsgálat után hirdetett ítéletet. A riglihúzó Weiszt a büntetőtanács 4 évi fegyházra ítélte, s elrendelte a 2 évi felfüggesztett szabadságvesztés letöltését is. Az ítélet nem jogerős. Babus Endre 1 A á
