Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1981. MÁRCIUS 4.. SZERDA Lehetetlenné tenni a céltalan csellengést Fokozott törődést igényeinek Egész napos foglalkoztatásra törekednek Hűtőipari együttműködés Zsák, hurkológéppel Kézilabda A nagyobb rutin segített fenntartani az értékes gyü­mölcsfélék korábbi arány át a termelésben. A versenyképesség fokozá­sának immár fontos tényezőjé­vé vált a gyümölcstelepítések fokozására és a hűtőiparral kapcsolatban levő termelői kör bővítése. Az ipar továbbra is a már bevált módon, egyebek között például differenciált árak alkalmazásával igyekszik fenntartani a termelők érde­keltségét, mindenekelőtt a ma­gas műszaki színvonalon dol­gozó gyümölcstermelő nagy­üzemekét. Az ipar azonban erőfeszíté­seket tesz arra is, hogy a ko­rábbinál fokozottabban be­vonja a partneri körbe a kis­termelőket. _________ Moz iműsor Isten hozta Mr ... Színes, amerikai film. Előadás kezde­te 5 és 7 óra. A stúdióteremben Az állatok válaszolnak. Szí­nes, magyar természetfilm, fél 4-kor. ^ Klein úr. Színes, szinkroni­zált francia—olasz film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Eél 6-kor és fél 8-kor. tét összevontak: a hurkológép­ről végben lekerülő zsák közvetlenül ráhalad a ma­guk szerkesztette, fotocellás vezérlésű elektromos vágó- készülékre. Ez önműködően szétszabdalja a tömlőszerű, végtelen zsákanyagot. Az évi piegtakarítás több millió fo­rintra rúg. Az új módszer megnyerte a hurkológépeket gyártó NSZK-beli cég szakemberei­nek tetszését, s maguk is ren­deltek belőle. A jövőért érzett felelősség szüntelenül a felnövekvő gene­rációra irányítja a társadalom érdeklődését. Korunkban már különösképpen szívet szorító a hátrányos életkilátásokkal in­duló gyermek helyzete, de a rószvéthumandzmusnál ezer- szerte fontosabb a környezet összehangolt cselekvése azért, hogy a ma Ids emberpalántái a holnap hasznos és boldog állampolgárai lehessenek. Riasztó adatok A gyermek- és ifjúságvéde­lemről a kelleténél talán ke­vesebb szó esik napjainkban, pedig akik hivatásszerűen vagy társadalmi megbízatás- -- ként erre a munkára vállal­koznak, megérdemlik a közfi­gyelmet és a sokoldalú segít­ségnyújtást. Hadd legyen erre bizonyíték ezúttal Nagykőrös példája, már csak azért is, mert Kocsis Jánosné tanács­elnöknő éppen erről a mun­káról számolt be a közelmúlt­ban a megyei művelődésügyi bizottság ifjúságpolitikai és gyermekvédelmi albizottságá­nak ülésén. Nagykőrösön 1165 olyan óvo­dáskorú, általános és középis­kolás gyermek nevét tartják nyilván, akiknek a személy;- ségformálása valamilyen oknál fogva nehezebb az átlagosnál. Van közöttük állami gondozott (46), veszélyeztetett helyzetű (121), hátrányos helyzetű (705), nehezen nevelhető (144) és ci­gánygyermek (149). A hátrá­nyokat és károsító hatásokat illetően az 1165 gyermek hely­zetében valószínűleg óriási el­térések mutatkoznak. Hiszen az alkoholista szülők miatt szenvedő veszélyeztetett gye­rekhez képest sokkal jobb sor­sot vallhat magáénak az, aki azért került a hátrányos hely­zetűek közé, mert például a tanyavilágiból gyalogol és uta­zik a városi iskolába. Bármilyen nagy eltérést mutasson is azonban az 1165 gyermek helyzetének elemzé­se, mindannyiójuk sorsában közös az, hogy a társadalom fokozott törődésére, gondosko­dására van szükségük. Nyilvántartott gyerekek Nagykőrös állami vezetését dicséri az a tény, hogy na­gyon sok hathatós intézkedés történt és történik a segítség­re leginkább rászoruló gyer­mekek érdekében. A város két bölcsődéje ugyan a három évnél nem idő­sebb gyermekeknek csupán 7,4 százalékát tudja befogadni, de a veszélyeztetett helyzetű, az egy szülő által nevelt és a rossz szociális körülmények között élő gyermekek a felvé­telek alkalmával elsőbbséget élveznek. Ennek a korosztály­nak a védelmében fontos kül­detést teljesítenek családláto­gatásaikkal a védőnők. Tavaly a 15 538 családlátogatás során csak elvétve tapasztalták a pi­ciny gyermekek tisztántartásá­nak és táplálásának elhanya­golását. A gyermekeknek a. személyi­ségűiket károsító családi kör­nyezetből való kivonását ered­ményesebben tudják megolda­ni akkor, amikor a kicsik már elérték az óvodás kort. Nagy- kőrÖ3 ugyanis az óvodai he­lyek számát illetően máris jobb helyzetben van, mint amilyen Pest megye egészében a VI. ötéves terv végére vár­ható. A város öt óvodája 1358 kis­gyerek elhelyezését teszi lehe­tővé, s így 3 év óta már min­den ötéves gyermeket itt ké­Nyugdíjkor felé közeledve egyre inkább elbizonytalanod­nak az emberek. Leggyakrab­ban a hogyan tovább gondo­lata foglalkoztatja őket. Igaz, a több évtizedes mun­kában már elfáradtak, jólesik majd a pihenés, de mi lesz velük, ha elszakadnak a mun­kahelyeiktől és a kollégáiktól. Érthető ez az aggodalom. Évek alatt megszokták a pontos munkába járást. Dolgoztak leg­jobb tudásuk szerint, s a munkahelyeik fejlődésében a saját kezeik nyomát is besne érzik. Nem szorgalmazzák Azután egy szép napon, a gazdasági és társadalmi veze­tés megköszöni odaadó mun­kájukat, s ők tele lesznek két­ségekkel. Számot adnák ma­guknak addigi életükről. Mi volt az, amit jól csináltak, s mit rosszul. Az új életforma kialakítása nem könnyű. kedtek. Három szülőt alko- hoielvonó kezelésre köteleztek. Hatvan esetben a szülők ja­víthatatlan magatartása miatt a gyermekek állami gondozás­ba vételét tartották szükséges­nek. Ötvenkilenc család 134 gyermeke részére viszont pénzbeli segélyt nyújtott a gyámhatóság. Természetesen a tanács igazgatási, művelődésügyi, egészségügyi osztályaival együtt nagyon sok állami és társadalmi szervezet kiveszi részét a gyermek- és ifjúság­védelem feladataiból. A városi bíróság és ügyészség, a Haza­fias Népfront és a Vöröske­reset városi szervezete, a KlSZ-bizot'tság és úttörőelnök­ség a imaga sajátos eszközeivel mind-mind azon munkálkodik, hogy törvénytisztelő, becsüle­tes, dolgozó ember váljék min­den nagykőrösi gyermekből. Figyelemre méltó az a kez­deményezés, hogy az iskolák­ban 4—5 szülő részvételével gyermekvédelmi bizottságokat alakítottak a veszélyeztetett helyzetű gyermekekkel való törődés társadalmi bázisának szélesítése érdekében. Munkára nevelés A további tennivalók között a legfontosabb a munkára nevelés javítása. A kisegítő,.is­kolák gondoskodnak arról, hogy minden tanulójuk meg­felelő munkahelyhez jusson, de ugyanilyen fontos lenne a többi problémás gyerek mun­kához juttatása is. Rendkívül nagy a munkahelyek erkölcsi felelőssége azért, hogy nyári szünidőben érdemi munkához szoktassák a gyerekeket és fiatalokat, s a munkában olyan felnőttek vegyék őket körül, akiknek a magatartása minden tekintetben példaadó lehet. Ki ne ismerne olyan felnőt­teket, akik egykor vásott, min­den csínyre kapható gyerekek voltak, s ma családjuknak élő, becsületes munkásemiberek! Az ilyen majdani felnőttek szá­mát akarják gyarapítani Nagykőrösön is mindazok, akik a gyermek- és ifjúságvé­delemmel kapcsolatos felada­tokból részt vállalnak. Cseri Sándor Ahhoz, hogy az idős embe­rek ne megkeseredett, hanem békés, nyugodt és kiegyensú­lyozott nyugdíjasok legyenek, elengedhetetlenül szükséges, hogy korábbi kapcsolataik ne szakadjanak meg teljesen. Jó az, ha érezhetik munka­helyük, munkatársaik szerető gondoskodását, figyelmét. Van­nak, akik nyugdíjasként to­vább dolgoznak volt munka­helyükön. A kapcsolattartás tehát folyamatos. A vállalatok anyagi lehető­ségei korlátozottak. Egészen bizonyos, hogy ezzel a ténnyel valamennyi nyugdíjas tisztá­ban van. Nem is ezeket szor­galmazzák, sokkal inkább szí­vesebben veszik, ha a volt munkatársak meglátogatják őket, s tájékoztatják a válla­lat életéről. A kapcsolat akkor igazán eredményes, ha kölcsönös a vállalatok és a nyugdíjasok között Eszperantisták városunkban Az Arany János Művelődé­si Központ folyosóján, a na­pokban eszperantó nyelvű beszélgetést hallottam. Ott tudtam meg, hogy Nagykőrö­sön újból teret kapott az esz­perantó nyelv. , Nagykőrösre az első világ­háború előtti években Bánó- czy Endre tanár hozta el elő­ször ezt a könnyen megtanul­ható, több nép szavaiból ösz- szeállítotf nyelvet. Már 1912— 13-ban tanfolyamot tartott és megtanított az eszperantó nyelvre több fiatal tisztvi­selőt, iparost és diákot. A fia­tal iparosok között volt Khí- rer Antal, aki bekapcsolódott az eszperantó nyelv oktatá­sába is és nemrégiben bekö­vetkezett haláláig lelkes híve maradt az eszperantó nyelv­nek. Levelezés útján kapcso­latot tartott fenn a fél világ­gal és ez a levelezés hozzá­segítette a bélyeggyűjtéshez. A két világháború és a fel- szabadulás utáni években el­csendesedett városunkban az eszperantó kultusz, de Khírer Antal mellett állt dr. Szabó Károly városi tisztviselő, aki megtanulta a nyelvet, lelke­sen kitartott és kitart mel­lette még ma is. Később két vizsgázott eszperantista: Bán- fy Sándomé és Dabizs Zol­tán tanár és még több fiatal is csatlakozott hozzájuk. A múlt években újraalakí­tották a nagykőrösi eszpe­rantisták Arany János körét, a Magyar Eszperantó Szövet­ség helyi csoportját. Sikeres kiállítást is rendeztek és je­lenleg Bánfy Sándorné és Da­bizs Zoltán egy kezdő és egy haladó eszperantista tanfolya­mon tanítja az eszperantistá- kat. Most még csak 11 tanuló van, de az érdeklődésből ítél­ve úgy látszik, a következő tanfolyamra szeptemberben sokkal többen beiratkoznak. A kör elnöke dr. Szabó Károly, titkára Dabizs Zoltán. Az Arany János Művelődési Köz­pont emeleti 23-as helyiségé­ben minden hónap első ked­di napján klubdélutánt tarta­nak, melyen vendégeket is szívesen látnak. * Ezeken a klubdélutánokon a kör vezetői és tagjai megis­mertetik az eszperantó nyelv- jelentőségét, a levelező part­nerekkel való levelezést, s a nálunk tett baráti látogatáso­kat, és ezek viszontlátogatá- sait. K. L. Beiratás az IskcSába A városi tanács vb műve­lődési osztálya értesíti az ér­dekelteket, hogy az első osz­tályosok beúratása március 5- én és 6-án lesz délelőtt 8—13 óráig és délután 2—5 óráig az általános iskolák főépületé­ben. A művelődési osztály kéri a szülőket, nogy gyermekeiket ezeken a napákon írassák be az iskolába. A beiratkozáshoz vigyék magukkal a gyermek születési anyakönyvi kivona­tát, a szülő személyi igazolvá­nyát, és az iskolaorvosi vizs­gálat eredményét. így van ez a DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatóságán is. A nyugdíjasok száma 132, melyből rokkant nyugdíjasok 12-en vannak. Felsorolni is ne­héz lenne, hogy az idős em­berek hány városban, faluban élnek. Ez a területi szétszórt­ság alaposan megnehezíti a kapcsolattartást. Előkészítő bizottság A DÉMÁSZ-nál a nyugdíja­sokkal való foglalkozást a tár­sadalombiztosítási tanács szer­vezi és fogja össze. A munká­jába bevonja a nyugdíjelőké­szítő albizottságot, a beteglá­togatási felelőst, a bizalmi há­lózatot, a szocialista brigádo­kat és az ifjúkommunistákat. A vállalatnál a vasasszak­szervezet felhívására, 1977-ben a nyugdíjasok életkörülmé­nyeiről. szociális helyzetükről írásos felmérést készítettek. A kérdőívre adott válaszokból az­után az is' kiderült, hogy hol kelne el leginkább a segítség. Mindinkább élesedő üzleti versengésben állnak egymás­sal Európa mélyhűtőipari vál­lalatai, közöttük az első öt leg­nagyobb közé tartozó vállalat, a Magyar Hűtőipar. A hely­zetet mégirakább élezi, hogy az élelmiszeriparnak ebben az ágazatában is magas az anyag- költséghányada és viszonylag alacsony a hozzáadott új ér­ték. Ennélfogva csakis abban az esetben maradhat a kül­földi piacon továbbra is ki­emelt helyen a magyar mirelit­ipar, ha a termelés egész lán­cában, az alapanyag-termelés­ben, feldolgozásban és tartósí­tásban egyaránt folyamatosan bővítik az együttműködést a partnerek. Az ipar több mint 100 ezer tonna teljesítményű, korszerű termelóberendezéseklkel ren­delkezik és ezek évente átla­gosan 4—8 százalékkal bővítik a belföldi ellátást, ez hozzáve­tőleg ugyanolyan arány, mint a fejlett hűtőiparral rendelke­ző tőkés országoké. A gyártimánystruktúra álta­lában összhangban van a piaci igényekkel. Az utóbbi években azonban gondot okoz, hofcy kevés az árualap gyümölcsből, esetenként nem is sikerül Szállítják már a Kenderfo­nó- és Szövőipari Vállalat egyik korszerű termékét, a műanyag fóliából sodort és hurkolt pehelykönnyű zsá­kot. A cikk legfontosabb gyár­tóberendezéseit, a hurkológé­peket az NSZK-ból szerez­ték be, s ezeket saját talál­mányukkal termelékenyebbé tették. A gépekről hosszú végek­ben lekerülő zsákokat erede­tileg külön művelettel, másik gépen szabdalták szét. Az új módszer alapján két művele­A hagyományos Toldi- sportcsarnokbeli teremkézi- labda-mérkőzéssorozat 6.- já­téknapjának 4 mérkőzésére a sportszerűség volt a jellem­ző. E napon száz gól esett. Férfiak KÖZGÉP (Cegléd)—Ceglé­di 203-as DSK 28-12 (11-5). A B-csoport állása: 1. KÖZGÉP (Cegléd); 2. Nk. Toldi DSK; 3. Karatetétien SE; 4. Al- bertirsai TVSK; 5. Ceglédi Mezőgazdasági DSK; 6. Ceg­lédi 203-as DSK. Nők Ceglédi VSE—Nk. Toldi DSK 15-3 (2-2). Nk. Szénási —Spenger (2), Becze, Szakái (1), Kram, Szabó, Győri; cse­re: Búbos. A sokkal fiatalabb toldisok igen jó védekezéssel sokáig derekasan helytáll­tak. Szünet után a megyei egyesületi bajnokság harma­dik helyezettje jóval nagyobb rutinjával biztosan elhúzott. Lajosmizsei KSE—Ceglédi Egészségügyi DSK 15-8 (7-4), BÁCSÉP (Kecskemét)—Her­Most az üzemigazgatóságon ismételten tájékozódnak volt dolgozóik életkörülményeiről. A szocialista brigádok tevéke­nyen kiveszik a részüket ebből a munkából. Közülük is ki­emelkedik az Edison szocialis­ta kollektíva. Természetesen a közösségek nemcsak a felmé­résben, hanem a segítségnyúj­tásban is komoly feladatokat vállalnak. Bármiben segítenek az arra rászorulóknak. A nyugdíjazással kapcsola­tos ügyek elintézésében a nyugdíjelőkészítő albizottság végez igen jó munkát. Tevé­kenységükről a nyugdíjba me­nő dolgozók elismeréssel szól­tak. Különféle segélyek A lehetőségekhez mérten se­géllyel is igyekeztek segíteni a rászorulókon. Tavaly 26-an kaptak különféle segélyeket. A kifizetett összeg meghaladta a 19 ezer forintot. Üdülésre 52 nyugdíjasnak nyílt alkalma az elmúlt évben. A DÉMÁSZ-nál most arra számítanak, hogy a felmérés befejezése után még hatéko­nyabban tudják segíteni nyug­díjasaikat. K. K. nádi Tsz SK 11-9 (4-6). A női csoport állása: 1. Ceglédi VSE;- 2. Hernádi Tsz SK; 3. BÁCS­ÉP (Kecskemét); 4. Nk. Toldi DSK; 5. Lajosmizsei KSE; 6. Ceglédi Egészségügyi DSK. 1980-ban a 16 összevont já­rási bajnoki és 1 MNK-mér­kőzésen (meglehetősen válto­zó összetételben) 22 játékos szerepelt a Kinizsi férfi kézi­labdacsapatában. Egyéni össz­teljesítményük a következő volt: játék gólok Vilcsák Zoltán 16 12 Járdi Bálint 15 62 Kovács Attila 14 5 Hatvani Ferenc 12 10 Varsányi Gábor 11 83 Papp József 9 27 Nagy Aladár 9 26 Szabó Sándor 9 7 Tóth György 9 2 Tóth Ferenc 8 17 Lehoczky István 8 2 Fülep Endre 7 38 Lórik Ferenc 7 14 Győrfi Gergely 6 2 Bertalan Béla 5 22 Várkonyi- Ferenc 5 17 Pozsár István 5 — Nagy József 3 — Zuhany Miklós 1 8 M. Szűcs Sándor 1 4 Kovács István 1 — Kovács Balázs 1 — Mai sportműsor Labdarúgás Kecskemét: Honvéd Mezőfi SE—Nk. Kinizsi, barátságos mérkőzés. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tét mondok mindazoknak a ro­konoknak, jó szomszédoknak, ba­rátoknak, munkatársaknak. akik férjem, id. Csizmár István teme­tésén részt vettek, sírjára koszo­rút helyeztek. Fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek A gyászoló család, id. Csizmár Istvánná. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, ismerősöknek, jó szomszédoknak, akik szeretett nagyapánk, V. Faragó József teme­tésén részt vettek, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek, részvétük­kel fádalmunkon enyhíteni igye­keztek. Emesz család. Köszönetnyilvánítás. Mély fáj­dalommal mondok köszönetét mindazon rokonoknak, ismerősök­nek, jó szomszédoknak és a nagy­kőrösi Rendőrkapitányság össz. bajtársainak, és akik ismerték, szerették drága férjem, testvért, édesapát. Vecsei Ferencet, utolsó útjára elkísérték. kegyeletkoszo­rúikat sírjára elhelyezték és táv­iratilag nagy bánatomban velem osztoztak, özv. Vecsei Ferencné. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Nyugdíjasok a DÉMÁSZ-nál Az új életformára készülve * szíthetnek fel az iskolára. A városi tanács szakigazgatási szervei kezdeményezik a ve­szélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodai elhelyezését. S hogy nem is sikertelenül, arra bizonyíték, hogy míg a bölcsődébe — a szülők ellenállása miatt — csak két cigánygyermeket tudtak fölvenni, addig a há­rom-hatéves korú cigánygyer­mekek 59 százaléka már óvo­dába jár. Mivel a gyermekeik veszé­lyeztetettségét, hátrányos hely­zetét többnyire a tsalád fele­lőtlen életvitele, illetve fel­bomlása okozza, ezért az álta­lános iskolák a gyermekek egész napos foglalkoztatására törekednek. Eddig fél sikerrel: körülbelül 50 százalék a nap­közisek aránya a veszélyez­tetett és hátrányos helyzetű gyermekek között. A 95 külterületi tanuló bentlakásos diákotthona már eleve lehetetlenné teszi a cél­talan csellengést. De mert a napközi és a bentlakásos in­tézmények befogadóképessége szűkös, ezért a többi gyerek . és fiatal hasznos időtöltéséről másképpen kel'l gondoskodni. Az iskolák úttörő-, szakköri, sportköri foglalkozásai, a mű­velődési központ cigányklubja, az ifjúsági ház művelődéstör­téneti játszóháza, a gyermek- könyvtár programjai, a stúdió- mozi ifjúságifilm-vetítései, a múzeum olyan foglalatosságot kínálnak, amely jó irányba befolyásolja a gyermek érdek­lődését. A város nagy múltú gimná­ziumában, szakközépiskolájá­ban és szakmunkásképző inté­zetében 62 nyilvántartott ta­nuló van, többsége azonban állami gondozott és hátrányod helyzetű, s a tanulmányi idő­szakban az ő körülményeik nem rosszabbak tanulótársai­kénál. Szigor és segítség A városi tanács igazgatási osztálya, mint gyámhatóság, igyekszik a kiskorúak érde­keit védelmezni, olykor azok szüleivel szemben is. Tavaly például á rászoruló gyermekek védelmében 71 esetben intéz-

Next

/
Thumbnails
Contents