Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

GQPÄliJJÖI xytitia A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Vili. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1981. MÁRCIUS 4., SZERDA Lakás és igénylő Még szigorúbb mérlegeléssel A munkások, a közvetlen termelésirányítók, a három- es annál többgyermekes csalá­dok lakáshelyzetének javítása állt á figyelem középpontjá­ban, a múlt évben befejező­dött ötéves terv Idején Gö­döllőn is. Az igényjogasultság minél pontosabb megítélésére a tanács szakigazgatási szerve messzemenően támaszkodott a társadalmi bizottságra, amely­nek tagjait bevonták a lakása gazdálkodás, lakáselosztás elő­készítésébe, tervezésébe, a végrehajtásiba és ellenőrzésibe. Kisajátítás, szanálás így összegezett a városi ta­nács végrehajtó bizottsága, amikor a tervciklus tanulsá­gait vette szemügyre. Átte­kintették, miként érvényesült a Vb által megszabott elv: el­sősorban a városban élők és az itt dolgozók kaphassanak Gö­döllőn lakást. Városunk az ötödik ötéves terv éveiben is nagymértékben gyarapodott, számottevően nőtt a lakosság lelekszáma, új vál­lalatok, intézmények települ­tek ide. Mindez maga után vonta a lakásigények táborá­nak növekedését is. A terv­időszak elején 1419 igénylőt tartottak nyilván, a végén már 2336-ot. Hozzá kell tennünk: szanálás és kisajátítási miatt, valamint a Haraszti-major fel­számolására egy híján százöt­ven lakást kellett átadni. Ennyivel kevesebb bérlakást oszthattak ki a többi igény­lőnek. Ha tudjuk, hogy össze­sen 353 bérlakás készült el, érzékelhetjük az előbbi szám súlyát. A névjegyzékben szereplő és bérlakáshoz jutottak között hatvan százalékot képviselteik a fizikai munkások és a köz­vetlen termelésirányítók, húsz százalékot a fiatal házasok. Kiemelten kezelték a nagycsa­ládosok lakásproblémáit. Nyolcvannégy család került jobb körülmények közé, hu­szonöt százalékuk cigánycsa­lád. De még mindig nem ju­tottunk a megoldáshoz, hiszen további negyvennégy család vár lakásra, huszonöt pedig cserére. A tanácsrendelet előírja, hogy a lakások 62 százalékát a névjegyzékben szereplőknek utalják ki. A bérlakások ese­tében ezt nem sikerült tarta­ni. a tanácsi értékesítésű szö­vetkezeti lakásoknál annál in­kább. Ebben a kategóriában az új otthonok nyolcvan szá­zalékába a névjegyzékbe fel­vettek költözhettek. Komfort és csere OTP-társasházakban a ter­vezettnél tizennyolccal több lakás készült el. Ezeknek 30 százalékát a munkáslakás-ak­cióban fizikai dolgozóik vásá­rolták meg. Gödöllőn, ahol tíz éve fo­lyik nagyobb méretű lakás- építkezés, további gondot je­lent, hogy kevés a tágasabb otthon, éppen ezárt sokan várnak úgynevezett minőségi cserére. A tervidőszakban csaknem nyolcvan cserét bo­nyolítottak le, a többszobás vagy nagyobb komfortfokoza­tú lakásra várók száma mégis egyre nő. Különösen azok kö­zött, akik a János és a Mun­kácsy Mihály utcai lakótele­pen laknak. Sajnos, a beköltözéssel szá­mos más esetben sem szűnnek meg a bajok. A Városgazdál­kodási Vállalat, amely a taná­csi bérlakások kezelője hu­szonhat személynek mondtafel a jogviszonyt, mégpedig la­kásrongálásért, illetve nagy összegű lakbérhátralék miatt. A felmondás érvényesiségének megállapítása iránti perek fo­lyamatban vannak. Az eddigi egyetlen . eredmény, hogy egy családot összkomfortosból ala­csonyabb fokozatú lakásba költöztettek. A lakibérhátralék egyébként megközelíti a fél­millió forintot, az elmaradt fűtési díj a kétszázezret. Nem lesz könnyű a lakása gazdálkodóknak a feladata az új ötéves tervben sem. Sok az igénylő, a lehetőségek szőkéb­bek, mint az előző ciklusban, ezért a második 15 éves lakás­építési ' tervet máris módosíta­ni kellett. S mint az egész or­szágban, Gödöllőn is előtérbe került a magánerőből építke­zőknek a ’ fokozottabb támoga­tása, egyebek mellett a jó te­lekellátással, így remélhető, hogy olyanok is latba vetik erejüket, akik ma még az igénylők sízámát szaporítják. Megérett változások Más tekintetben is megértek a változások. Például lehető­leg olyan területre építkezni, ahol nincs szükség szanálásra. Jobban be kell vonni a vál­lalatokat, intézményeket a dolgozóik, alkalmazottaik la­kásgondjának a megoldásába. S bár ettől nem lesz több a lakás, nagyon fontos a ta­nácsrendeletben lefektetett szabályok szigorú érvényesíté­se, vagyis* a körülmények ala­pos mérlegelése, hogy mindig a legjobban rászorulók kap­hassák meg a kiutalócédulát. K. P. Gyarapodó Pécel Közlekedés, kereskedelem Ha a járás községeit, vonz­erejük, gyarapodásuk szem­szögéből vizsgáljuk, Pécel két­ségtelenül előkelő helyet fog­lal ed a sorban.. Az agglome­rációba tartozó nagyközség jó­formán határos, a főváros XVII* kerületével, s nagyon jó a közlekedése: évek óta kék busz hozza-viszi az uta­sokat. A vanatközlekedésre sem lehet panasz, hiszen a Budapest—Miskolc fővonal az egyik legforgalmasabb. A kommunális ellátottság is meghaladja a járás átlagát a víz, a villanyhálózat kisebb gondoktól eltekintve teljes, s kivételes kényelmet jelent a gáz, amely a házak többségé­hez eljutott A szilárd burko­latú utak és járdák nagy ará­nya sem utolsó szempont. Az elmúlt ötéves tervben jelen­tősen bővült a kereskedelmi hálózat is, a többi között el­készült az ABC-áruház. A községnek, gimnáziuma, szakmunkásképző intézete van, s 'bár az általános iskola, az óvoda és a bölcsőde szűkös^ az elkövetkező években az ok­tatás, a gyermekintézmények területén is javulás várható. Nem csoda tehát, hogy év­ről évre gyarapodik Pécel lé­Újabb kilencven nap Meghosszabbított ebzárlat A gödöllői városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztálya felhívja a város la­kosságának figyelmét, hogy az érvényben levő ebzárlatot újabb 90 nappal meghosz- szabbítja. Az ok: a máriabes- nyői részen egy rókát talál­tak, amelyről az Országos Ál­lategészségügyi Állomás meg­állapította, hogy veszett volt. Figyelmeztetik a lakosságot, hogy a városban minden ku­tyát és macskát elzárva, illet­ve megkötve kell tartani. Az utcára kutyát csak szájkosár­ral ellátva, pórázon vezetve szabad kivinni, s a város te­rületéről kutyát csak állator­vosi engedéllyel lehet elszál­lítani. A szabadon kóborló kutyá­kat és macskákat a gyepmes­ter befogja és kiirtja. A ter­melésellátás-felügyeleti osz­tály arra is figyelmeztet, hogy aki elhullott vadat ta­lál, ne nyúljon hozzá, hanem azonnal jelentse az állator­vosnak, vagy a tanács fenti osztályának. Kérik a lakossá­got, hogy a gyermekeket kü­lön is oktassák ki e szabá­lyokról. lékszáma. Jelenleg több mint 10 és fél ezer állandó és ezer ideiglenes lakost számláltak. A nagyközség központjában ha­marosan elkészülnek azok az emeletes OTP-lakóházak, ame­lyek ennek a résznek városias külsőt kölcsönöznek. A tanács újabb lakótelep építéséről is tárgyal: a vásártéri .területen, ahol az új általános iskola is épül, s hamarosan rendibehoz­zák a korszerűtlen közvilágí­tást is, az OTP építhet újabb 200 lakást. Költségvetési üzem Betartják az előírt határidőket A péceli • tanács építőipari költségvetési üzeme az idén is jelentős munkákon dolgozik. Tavalyról húzódott át a torna­terem építése, amelynek mun­kálatait az év első felében szeretnék, befejezni, hogy az új tanévben már birtokukba vehessék a gyerekek ezt az új létesítményt. Közben természetesen a kommunális tevékenységük is folyamatos: a szemetet heten­ként minden utcából legalább egyszer elviszik. Parkok és egyéb középületek karbantar­tása is vár rájuk. Az ilyen­fajta közhasznú munkák érté­ke az idén mintegy 1,3 millió forintot tesz ki. Az első félévben Ugyancsak jelentős munká­latokat folytatnak az általános iskola régi épületein. Ezek életveszélyessé váltak. Igaz, megépítették, az új betonyp- trntermeket, azonban, hogy a község iskolájában ne legyen helyszűke, a régi épületből is megmentik, amit még lehet. Hat tantermet, zsibongót és irodahelyiséget lehet benne gondos munkával kialakítani. Ügy tervezik, hogy ezeket ugyancsak az első félévben át­adják rendeltetésüknek. Az idén tovább bővítik Pé- celen a szennyvízelvezető csa­tornarendszert. A költségveté­si üzemet a tanács mintegy hétszázezer forint értékű csa­tornafektetési munkával bízta .meg. Ennél is nagyobb elfog­laltságot jelent az üzem dol­gozóinak az, hogy az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan folytatják a tanácsi kezelésű házak felújítását. Vagy hogy pontosabbak legyünk: a felújí­tásokra 1,5 millió, karbantar­tásukra 300 ezer forintot for­dítanak. Gépészeti szerelés A péceli költségvetési üzem alvállalkozóként vesz részt a község központjában épülő tömbházak kivitelezésében, ahol a külső közművek, .és a belső gépészeti szerelés a feladatuk. Mintegy 1,2 millió forint érté­kű munka vár rájuk az új há­zaknál. Ebben a költségvetési üzem­ben még nem szervezték meg a szocialista brigádmozgalmat: munkabrigádjaik azonban készségesen segítik a határ­idők betartását. így volt ez ta­valy egy tizenkét lakásos épü­let átadását megelőzően, nem különben a rekordidő alatt el­készült betonyp-iskolánál. Nem túlságosan jó az üzem gépellátottsága. Amint azt Fá­bián László műszaki vezető el­mondotta. sok a tízéves vagy ennél is öregebb gépük, eszkö­zük. Korszerűnek legfeljebb az a vakológépük mondható, ame­lyet az elmúlt években vásá­roltak. Ilyen körülmények kö­zött természetesen különösen jónak ítélhető, hogy az üzem, a hasonló megyei intézmények sorában az első harmadban foglal helyet. Üdülés Harkányban — Dolgozóink túlnyomó többsége szakszervezeti tag — mondja Vicze György szb-tit- kár. — Néhány éve Harkány­ban két szobát béreltünk. Na­gyon érdekes, hogy eleinte nem volt rá jelentkező, vagy legalábbis alig tudtuk állan­dóan megtölteni. Most már nincs ilyen gondunk, túl jelent­kezés van. Természetesen gye­rekeikkel együtt tölthetik ott' pihenésre szánt idejüket dol- kozóink. F. I. Somogyi István tárlata A közelmúltban készült szín­vonalas képeivel mutatkozott be Budapesten, a József Atti­la Színház galériájában a Gal- gamácsán élő Somogyi: István festőművész. A nagy sikerű bemutatóra február 7-én, Müller Péter Szemenszedett igazság című színművének pre­mierjén került sor. Az ese­mény annál is inkább érde­kes, mivel a színház most ünnepli fennállásának 25. év­fordulóját, és Somogyi István volt a huszonötödik művész, aki premierrel egy időben mutathatta be fnűveit az ér­deklődő közönségnek. Az ízlésesen és szakszerűen elrendezett 23 kép között meg­találjuk az alkotó által már eddig többször is feldolgozott témákat (Téli táj, Vitorlások a Balatonon, Napraforgók pi­ros háttérrel), ugyanakkor — es ez adja meg a tárlat érté­két — művészi útkeresésé­nek több új és színvonalas kí­sérleteivel is találkozhatunk. A témájában, technikai ki­vitelében és művészi átélésé­ben ~a legmélyebb nyomot a hirosimai sorozat hagyja a látogatóban. Az Izzó halál, Vérnász az újjászületésért, I —II. és mindenekelőtt a Me­mento, 1944 című képének drámaisága, az emberiség szenvedéseit, a borzalmakat kifejező megrázó corpusa új szin az alkotó palettáján. Té­maválasztása rokon az egy­kor oly szép sikert elért auschwitzi sorozattal, a gon­dolat kifejezése, azonban. éret­tebb,' áíéltebb annál. Figyelemre méltók azok a képei, amelyek az egykori pa­raszti életviszonyokat ábrá­zolják. A Parasztudvar nyu­godt csendességet ábrázoló hangulatával, egyszerűségé­vel, szép technikájával lepi meg a nézőt A Falusi tűz­hely című képén egy, a több évtizeddel ezelőtt Galgamá- csán használt téglából, cse­répből, agyagból épített tűz­helyet és az azon használt eszközöket ábrázolja az alko­tó. A téma puritán, szinte semmitmondó, mégis megka­pó a kép, mert a néprajzi hi­telesség és az ábrázolt tár­gyak hangulatos összefonó­dása, egymásmellettisége olyan meghittséget, nyugal­mat áraszt, amire sóvárog­va vágyik a mai lüktető vi­lágban a meghajszolt ember. Somogyi István képei köz- érthetőek, az egyszerű ember szívébe-lelkébe könnyen be­lopják magukat Újra törek­vő munkássága (témaválasz­tásban és kivitelben) figye­lemre méltó. Az 1981-re ter­vezett üzemi, múzeumi és művelődési házi kiállításai — minden bizonnyal — tovább segítik e fejlődést. A József Attila Színház­ban bemutatott kiállítás egyébként március 28-ig te­kinthető meg. Városi moziműsor Fekete-fehér, színesben. Francia filmsztíra. Csak 4 órakor. . ‘ • Vámmentes házasság. Szí­nes, finn—magyar film, 6 és 8 órakor. Új gárda jelentkezett Nyolc csapat részvételével megkezdődött a városi sakk­csapatbajnokság. A tavalyi együttesek közül az Áfész és az ITSK visszalépett, helyet­tük két új- gárda jelentke­zett, a Tanács és az ATE Gépész. A bajnokságot ti­zennégy fordulóra tervezték, a tavaszi és az őszi idény között villámversenyeket és egyéni bajnokságot rendez­nek majd. Így felszabadulá­Berlini muzsikusok A Barokk-trió sikere Gödöllőn Igazán nem lehetett oka pa­naszra zenei élmény dolgában a zeneiskola hangversenyter­mében egybegyűlt közönség­nek, amely a Berlinből Ma­gyarországra és a többi kö­zött Gödöllőre is ellátogató, .korabeli hangszereket megszó­laltató Barokk-trió műsorára volt kíváncsi. Zeneíró Az együttes főként a 300 év­vel ezelőtt született Georg Philipp Telemann műveit szó­laltatta meg, aki a német ba­rokk — Johann Sebastian Bach mellett — legnagyobb tekintélyű mestere volt. Nép­szerűségét annak is köszön­hette, hogy több kompozíciót írt, mint Bach és Händel együttvéve. Műveiből köny- nyedség, derűs életszemlélet árad. Nem igyekezett súlyos mondanivalókat kifejezni, sem a zenében addig kialakult for­mákat megújítani. A koncerten elhangzott még Bach és Christoph Nichel- mann egy-egy műve is. Ni- chelmann, Lipcsében Bach ta­nítványa volt, később Nagy Frigyes udvarában működött, I zeneírói tevékenységet is foly- 1 tatott. A berlini Barokk-trió tagjai nagyszerű muzsikusok. Zenei teljesítményüket érdekesebbé teszi, hogy csak hobbiból ját­szanak régi hangszereken, hi­szen Hertha Mergl, a berlini rádió szimfonikus zenekará­nak fuvolistája, Horst Krause a berlini opera gordonkása, Matthias Wilke pedig ugyan­ott mélyhegedűs (a trióban csembalista!), s gyakrabban vesz kézbe modern hangsze­reket. Mai fém Az együttes 1973-ban ala­kult. Először modern hangsze­reken játszottak, és csak egy éve, a barokk zene szeretete vezette el őket az eredeti hangzás igényéhez. Nemcsak azért vállalkoztak a barokk fuvola, viola da gamba és csembaló megismerésére, rriert a régi zene világszerte rene­szánszát éli, hanem mert a lelkesedésük is erre az útra vezette őket. A barokk zene úgy a legszebb, ahogy akkor játszották — mondják. A hangszereikről néhány szót. A barokk fuvola fából készült, ezért lágyabb a hang­ja, mint a mai • fém fuvolák­nak. Megkülönbözteti a mai hangszerektől az is, hogy - alig van billentyűje. A viola da gamba hangszerből egykor 9— 10 különböző méretű létezett, ezúttal tenor változatát hall­hattuk. A héthúrú hangszert a mu­zsikus a bal térdére teszi füg­gőleges helyzetben, úgy játszik rajta. A hangolása olyan, mint a gitáré, kvartokban hangol­ják, középütt nagyterccel. Ér­dekessége, hogy bélhúrokkal szerelték fel, amelyek külön­leges hangszínt eredményez­nek, de gyakori hangolást kí­vánnak. A csembaló a zongo­ra egyik elődje. Különleges hangját kis szerkezetek keltik, amelyek megpendítik a húro­kat, míg a zongoránál a kala­pács üti mog a húrt. Forró taps A trió az elmúlt években vendégszerepeit Lengyelor­szágban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Ausztriában is. Két hét múlva újra Cseh­szlovákiába, ősszel pedig Ju­goszláviába készülnek. De a gödöllői közönség, amely for­ró tapssal köszönte meg a koncertet, is szívesen látná, hallaná őket újra. Pálfalvi Ferenc sunk ünnepére és a Nagy Ok-) tóberi Szocialista Forrada­lom évfordulójára írnak ki villámversenyt. Az év köze­pén egy híres magyar nem­zetközi mestert szeretnének meghívni, aki szimultánon népszerűsítené a sakkot. S ezek után az eredményeik: Első forduló: Gábori famí­lia—Ganz 0-3, HTü—Tanács 1-2, ATE Gépész—MÉMMI 2-1, GEAC 1—GEAC II 2-1. Második forduló: Ganz —ATE Gépész 1-2, GEAC I —HTÜ 2-1, GEAC 'II—MÉM­MI 2-1, Tanács—Gábori fa­mília 1-2. Harmadik forduló: ATE Gépész—Tanács 2,5-2,5, MÉM­MI—Ganz 2-1, Gábori famí­lia—GEAC I 1-2. HTÜ— GEAC II 1,5-2,5. A bajnokság állása: 1. ATE Gépész fi,5 2. GEAC 1. 6 3. GEAC II. 5,5 4. Ganz 5 5. MÉMMI 4 C. Tanács 3,5 7. Gábori família 3 8. HTÜ 2.5 A második forduló Lejátszották a városi kispá­lyás labdarúgók teremtornáját nak második fordulóját. Ganz Szb—Veresegyház 4-2. Vezette: Dr. JSIacsa János. Kö­zepes színvonalú mérkőzés, a győztes sok helyzetet hagyott ki. Gólszerző: Kőszegi A. (2), Rab J., Juhász L., illetve Tóth K.. Eundrő J. Barátság—Vízmű 5-3. Vezet­te: Sóti Nándor. Jó iramú, ke­mény, küzdelmes mérkőzés. Gólszerző: Ö-Nagy M. (2), Ács L. Zách A., Illés I.. illet­ve Szebeni Gy. (2). ATE Gm—Áfész 7-4. Vezet­te: Sóti. A gyenge napot kifo­gó Áfész csapatát biztosan győzték le az egyetemisták. Gólszerző: BöhmM. (3),Vályi- Nagy K. (2), Kondor A. (2), illetve Csongrádi J. (2). Adám Ö.. Ádám I. ISSN 013.3 — 1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents