Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-31 / 76. szám

Bepótolt lemaradás Gyorsítják a munka ütemét Az új ötéves tervet alapozzák « A Rákosmezeje Tsz befejezte az 1980-as évet és el- § készítette a végleges idei terveket. Ennek teljesítése kö­ti moly feladatot ró a gazdaság minden egyes dolgozójára § és vezetőjére. Természetes, és már évtizedek óta bebi- s zonyosodott, hogy ötéves tervet, s azon belül egyéves | tervet csak úgy lehet eredményesen teljesíteni, ha a | tervidősaak első napjától kezdve a legnagyobb erőfeszí- | téseket teszik annak érdekében, hogy a gazdálkodás ; egyetlen területén se legyen lemaradás, mert bármilyen = csekély is lesz az, az idő múlásával behozni, mind nehe- s zebb, és van olyan eset is, amikor szinte lehetetlen. XXIII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1981. MÁRCIUS 31., KEDD Úttörőszemle Vecsésen Egész életre szóló útravalóval A közös élmények kivétel es öröme A növénytermesztési főága­zat ezeket a szempontokat fi­gyelembe véve. február köze­péig befejezte az 1 ezer hek­tár őszi búza fej trágyázását. Nagy erővel fogott hozzá az őszi kedvezőtlein időjárás kö­vetkeztében elmaradt műtrá- gyázási és őszi mélyszántási munkákhoz, illetve azok foly­tatásához. Ezzel párhuzamosan az ál­lattenyésztési telepekről ki- hordták az istállótrágyát, rész­ben elterítették, részDen pedig depózták azt a trágyázandó te­rületeken. Az időjárás kedve­zőbbre fordulásával a hátrale­vő alapműtrágyázásokat egy hét alatt befejezik, ugyanúgy a szerves trágya szórását. An­nak ellenére, hogy ősszel nem lehetett minden területet le­szántani, gondoskodnak arról, hogy a tavaszi vetések jól le­ülepedett, jól megmunkált ta­lajba kerüljenek, mert ez a jó termés feltétele. Elegendő munkáskéz Hasonlóan alapozzák meg a termést a takarmánynövény­termesztő ágazatban is, ahol a tavaszi lucernatelepítés alá a mélylazítási, meszezési, trá- gyázási munkáktól kezdve a talaj-előkészítésig mindent be­fejeztek annak érdekében, hogy a lucerna időben a föld­be kerüljön. A szükséges vető­mag minden kultúrához bizto­sítva van, és az egyes növény­fajtákat azokba a területekbe vetjük, ahol a legjobb termés- eredményt várhatjuk. A szőlő-gyümölcs ágazatban a szőlő metszésiét elvégezték. Az ágazat a metszési munká­kat azért szorgalmazta, hegy még 'a vegetáció megindulása előtt legyen elegendő munka­erő a szőlőültetvények megmet- saett területeinek a rendbeho­zatalára, kötözésére, hogy a későbbiek során ezen munkák elmaradása ne okozzon mun­kaerőhiányt. Az öreg cseresznyés terüle­tét kiirtották az ágazatban, és annak feldolgozása márciusiban fejeződik'be úgy, hogy még az év folyamán, e felszabadított területen, egy takarmánynö­vény termelésére lehetőség le­gyen. A meglevő, mintegy 12 hektár őszi barackültetvény metszése 70 százalékban befe­jeződött, a fennmaradó résznél zöldmetszést alkalmazunk. Kertészetünkben nagy erővel folyik — az időjárástól füg­gően — a magvetéshez szüksé­ges területek és a palántaneve- leshez való ágyások elkészíté­se. Az egyéb munkákkal is jól állunk, a trágyázás itt is befe­jeződött. Az állattenyésztésben, főleg a tehenészetben, olyan ambí­cióval és hozzáállással kezdő­dött >az esztendő, mint a meg­előző években -még soha. A két hónap adataiból megálla­pítható, hogy az egy tehénre jutó tejtermelés január-feb­ruár hónapban olyan mérvű volt, mint az előző esztendők június-július hónapjaiban, amikor a zöldtakarmányozás­ra korlátlan lehetőség van. A két hónap eredménye már ele­ve alapot ad arra, hogy a ter­vezett tehenenkénti 4 ezer 300 literes tejhozamot elérjék. Jelenleg a IX. tojóházban, a 25 ezer tojójérce új telepítésé­nek előkészületei folynak, és megtörtént az 1981. évi terv­teljesítéshez szükséges hízóbi­ka-alapanyag beszerzése is. Nehezedő terhek Komoly eredményeket tud­hat magáénak a háztáji ága­zat is, ahol az év első két hó­it tpjában az éves terv 20 szá­zalékát teljesítették. A gazdaság kiegészítő ága­zatai a múlt évinél sokkal na­gyobb erőkifejtéssel kezdték meg az idei évet, és megállapít­ható, hogy például a gyömrői fémipari I. ágazat az év első két hónapjában hatmillió fo­rint termelési értéket produ­kált, a takarító ágazat kilenc­milliót, az ecseri fémipari II. ágazat jelenleg több mint öt­millió forint félkésztermékkel rendelkezik. Ez utóbbi az az ágazat, ahol a múlt év hason­ló időszakában még csak a munkalehetőségek kutatásával, illetve biztosításával foglal­koztak ... Ezek az elvégzett és más folyamatban levő munkák idő­arányos teljesítése, az idei év első két honlapjában, több mint biztató. Az üzemek, a főágazatok legfőbb feladata a következő időben, hogy terme­lésüket a leggazdaságosabban irányítsák, mert a gazdaságra nehezedő terhek mellett ko­moly eredményt csak úgy ér­hetnek el, ha takarékoskod­nak és az önköltséget minden területen csökkentik, a munka­időt teljes egészében kihasz­nálják. Nemcsak terv Ezek a tervek vonatkoznak az alap- és kiegészítő tevé­kenységre egyaránt, és érvé­nyesíteni kell ezeket a beru­házásoknál, a bérgazdálkodás­nál, hogy a betervezett költ­ségek csökkentése mellett olyan eredményt produkálnak, amellyel a hatodik ötéves terv teljesítését, már annak első évében biztosan megalapozzák. Gér József Monoron, 14 órától: a ter­mészetkutató szákkör foglal­kozása, 13-tól 19-ig: népmű­vészeti kiállítás Bodrogi Sán­dor lószőrékszer-, Kishonti Pál bőrdíszmű, és Lovass Ervin szarukészítő munkáiból (a Vigadó feletti kiállítóterem- benj, 17-től: német nyelvtan­folyam. A moziban, 16-tól: Rally, 18-tól és 20-tól: Start két ke­réken. Nem voltak fáradtak, álmo­sak a gyerekek, pedig vasár­nap különösen' korán csen­gett a vekker, azoknál, akik Sülysápról, Űriből, Pilisről in­dultak Vecsésre, a járási út­törő kulturális szemlére. A hangok mégis olyan szépen, tisztán csengtek, mint a he­gyek forrásainak csörgedező csobogása. Kiegyensúlyozottan A feszültséget oldotta a versengés láza, izgalma, talán nem is annyira a végered­mény, a vetélkedés, ahogy so­kan megjegyezték, inkább a csoportos éneklés kivételes gyönyörűsége, amely mellett Pilisen, 10-től: logopédia­tanfolyam (az 1. sz. óvodá­ban), 18-tól; a magnós és if­júsági klub foglalkozása. A moziban, 17-től: Kalifor­niai lakosztály. Sülysápon, 18-től: a csilla­gász szakkör összejövetele. Vecsésen, 15.30-tól és 16.30- tól: művészi torna, 17-től: sza­bás-varrás; 17.30-tól: német nyelvtanfolyam. még a mindennapi munka is könnyebbé. elviselhetőbbé válik, hiszen az életük ki­egyensúlyozottabb lesz, rend­szeretőkké, fegyelmezettebbek­ké válnak. A csalhatatlan tények bi­zonyságáról magunk is meg­győződhettünk a kivételes szépségű hangverseny alatt, a zsúfolt nagyteremben ugyanis közel négyszáz gyerek ült, sokkal jöttek a szülők is, mégsem volt beszélgetés, sut­togás, szaladgálás — ahogy ezt annyiszor megszoktuk, olyan nagy volt az érdeklődő csend, mintha az Operaház ünnepi előadásán ültünk vol­na. Fogékonyan Buszok, gépkocsik sokasága sorakozott az utak szélén, a gyanútlan járókelő is sejthet­te, hogy különleges esemény zajlik Vecsésen, a művelődési házban. Ott tartották ugyanis vasárnap az úttörők járási kulturális szemléjét, ahol tíz énekkar és 18 szólista vett részt. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy az üllőiek sikeres kóru­sa hiányzott a résztvevők kö­zül, hiszen voltak ott piros nyakkendős pajtások Menüé­ről, Gyomráról, Maglódról, a házigazdák is három szépen szóló kórussal adtak számot a község magas szintű zenekul­túrájáról. Lélegzetnyi szünet alatt, amíg a színpadon a helycsere folyt, Valentsik István, a ve- csésiek országos hírű karnagya elmondotta, hogy olyan válasz­tékos műsorokat hoztak ma­gukkal az énekkarok, ahol a szerzők között Balázs Árpád, Bárdos, Kodály és Bartók mellett olyan klasszikus mű­veket alkotó zeneóriásokat ta­lálunk, mint Palestrina, Las­sus, Bach és Schumann. Kovács Lajos, a KÖTA tit­kára, aki egyben Árvái Ilona és Szentey Marianna megyei szakfelügyelők társaságában a nehéz döntés előtt álló zsűri elnöke volt, dicsérte a járás zenepedagógusainak megyei viszonylatban is kiemelkedő, magas szintű tevékenységét, amellyel elősegítik a gyerme­kek ízlésének helyes irányú fejlődését, az élet kivételes szépségeinek felismerését szol­gáló fogékonyságot is. Néhány perc Mennyi vergődés, kínlódás, évenként a részbeni újrakez­dés nehézsége, kisebb-nagyobb bosszúságok a sok-sok próba folyamán azért a néhány per­cért, amelyet a kórus az elő­adás folyamán a színpadon tölt. Mégis megéri, ahogy ezt Ve­csésen láttuk... Nyelvtanfolyam, klubfoglalkozás A nap kulturális programja Bravúros továbbjutás Cyömrő—Budakalász 23-22 (15-12) Gyömrő, 150 néző. Vezette: Schneider, Zsigri (jól). A tavalyi megyei ezüstér­mes látogatott Gyömrőre az­zal a nem titkolt szándékkal, hogy legyőzi az újonc gyöm- rőieket. Ez azonban — mint ahogyan Solymárnak, s Abonynak nem sikerült, a Bit- dakalásznak sem. Nagy len­dülettel kezdett mindkét csa­pat, felváltva estek a gólok egészen 11-11-ig. Ekkor a ha­zaiak Németh J. és Arató T. vezérletével, Marosán J. biz­tosan értékesített büntetőivel három góllal elhúztak. Mind­két csapatot dicséri, hogyha percekre is, de igazán szép kézilabdát láthatott a közön­ség. A második játékrészre in­kább a küzdelem volt a jel­lemző. Kriskó A. teljesen ki­kapcsolta a játékból a nem­rég még NB I-ben is igen gól­erős Valentint, így gyakorla­tilag átlövő nélkül maradt a vendégcsapat. Igaz, ebben az időszakban a kombinációs já­tékból mutattak be a vendé­gek szép mozzanatokat. Ke­mény, férfias, de sportszerű küzdelem folyt a pályán. A gyömrőiek megérdemelten ju­tottak tovább a kupában. Góldobók: Szabó Imre (8), Arató T., Marosán J. (4—4), Szél Sz. (3), Érsek T., Németh J., Kriskó A., Szabó István Nagy gólarányú győzelmek Az összevont járási labda­rúgó-bajnokságban, a listave­zető üllőiek biztosan fektették két vállra a járási székhely gárdáját. Csak négy találko­zóról kaptunk jelentést, a töb­bi eredményről, valamint a tabella állásáról lapunk hol­napi számában tájékoztatjuk olvasóinkat. ÜLLŐ—MONOR 4-0 Üllő, 600 néző, vezette: Sári. Egy pillanatig sem volt vi­tás a bajnokjelölt győzelme. A második félidőben nagy fö­lényben játszottak, szép gólo­kat lőttek, s még egy bün­tetőt is elhibáztak. GYÖMRÖ—NYÁREGYHÁZA 5-3 Monor, 200 néző, vezette: Sárosi. Alacsony színvonalú találko­zón ennyi különbség nem volt a két csapat között. Góllövő: L einer (11-esből), Bóbis, Greznár, Bíró, Oldal, illetve Szmórád, Ménich (11- esből). Jó: Leiner (a mezőny leg­jobbja), Papp J., Oldal, illet­ve Szmórád, Ménich. ABONY—PÉTERI 1-0 Abony, 200 néző, vezette: Ágoston. A taktikusan játszó vendé­gek az egyik pontra legalább rászolgáltak volna, az ezúttal halvány teljesítményt nyújtó Abony ellen. NAGYKŐRÖS—MENDE 6-1 Gyömrő, 100 néző, vezette: Eperjesi. Klassziskülönbség volt a második félidőben a két csa­pat között. Itt említjük meg, hogy hol­nap, szerdán, megkezdődik a megyei labdarúgó MNK. Já­rásunkban három találkozó lesz: a Vecsés—ÉGSZÖV ME- DOSZ, a Gyömrő—Vácszent- lászló és az Üllő—Tápióság összecsapás. Valamennyi talál­kozó 16 órakor kezdődik. G. J. A népművészet mesterei Újrafogalmazott hagyományok = A hét végén a Monori Járá- E si AiUveioufcí.i Központ ivagy E tvan Galériájában nyílt meg E Bodrogi Sándor nagykatai 10- E szuiekazer-Keszító, a nepmu- = veszet mestere es tanítványai, \ vaiamint Kisnonti Pál bonnu- = vés es jLovass Ervin szaruke- E szító közös kiállítása. A tárla- E tot április 12-ig tekinthetik E meg a., érdeklődők. „Az igazi hagyomány bősem a múlt élethű visszaállítására törekszik, nanem arra, nogy elibe álljon annak a pusztu­lásnak, amit az idő, a feledé- kenység, a dolgok természe­tes halála elhoz közénk” — vélekedik Csoóri Sándor költő. Három hajdani mesterség újrafelfedezői és gyakorlói — lószőrfonók, bőrmuves és sza­rukészítő — szálltak szembe az idő múlása hozta felejtés­sel. Sajátos ízlésükkel újrafo­galmazták, tervezték díszítő művészetünk egy-egy ágát úgy, hogy azok képesek a ma emberéhez szólni mindany- nyian állati eredetű, természe­tes anyagokból — csontból, bőrből, szőrből — alkotnak, készítik használati tárgyaikat. A néprajztudomány kutatá­sai szerint minden nép ked­velte az ékszert, sőt az éghaj­lati viszonyoknak megfelelően nem is egy helyen az ékszer megelőzte az öltözéket. Népi ékszereink közül a legősibbek csontból és lószőrből készül­tek. A lószőrfonás utolsó mű­velői hat évtizede kihaltak, s feledésbe merült ez az ősi mesterség. Bodrogi Sándor, a Népmű­vészet mestere, ösztönös és ki­tartó munkásságával újra fel­fedezte és újra fogalmazta a népi díszítőművészetnek ezt az ágát. E mesterségnek gyér irodalma van hazánkban, és tárgyi emlékein kis igen pará­nyiak. Bodrogi Sándor egy év­tizede alkot folyamatosan, s azóta művészi színvonalra emelte a lószőrékszer-készí- tést. A pókhálószövésű, gömb, kúp, henger, makk, harang, kupola, felgömb, csepp, tojás- dad formájú ékszerköltemé­nyekből mérhetetlen türelem, jó szem, kitűnő anyagismeret, gazdag fantázia, szépérzék, s az alkotás nagy szeretete su­gárzik. A lószőrfonadékokba a természet ajándékait is bele­ötvözi, így a csont, a fa, a kagyló, a csiga új, önálló életet él bennük. E míves ékszereket 1975 óta tárja hazai és külföl­di közönség elé Bodrogi Sán­dor. Áldozatot és fáradtságot nem ismerve adja át mester­ségbeli tudását a Közép-Euró- pában is egyedülálló művészet iránt érdeklődőknek, bízván abban, hogy ők a jövőnek is átmentik a lószőrfonást. Tucatnyi tanítványai közül Monoron elsőként mutatkoz­nak be néhányan. A legfiata­labb közülük a 21 éves. Kato­na Katalin, aki a fővárosban kozmetikusnak tanul. Egy év termése az itt látható négy gyűrű és a harang alakú fül­bevaló. A forma, szín és anyag harmóniájára törekszik, gyöngyöt alig alkalmaz. 0 Legidősebb tanítványa a kunszentmártoni Kiss Etelka, aki szintén egy éve készíti gyűrűit. Kettős harangocska csüngőjű fülbevalója újszerű, egyéni, a legsikerültebb darab a tanítványok munkái közül. Az ajkai fiatal Szűcs Jó- zsefnét három hónapja taní­totta meg Bodrogi Sándor a mesterség fortélyaira. Techni­kailag precíz a barna egysze­rű lószőrkarikákból építkező nyaklánca. Ha a kompozíció is olyan tökéletes lesz, mint a munka technikai kivitele, ak­kor nagy reményeket jósolha­tunk neki. A celldömölki Orbán Zita zalai fehér hímzéseiért kapta korábban a Népművészet ifjú mestere elmet. Két éve fon fekete-fehér lószőrökből nyak­láncokat, karkötőket, gyűrű­ket. Nyakékeit a pontos szer­kesztés és tervezés jellemzi. A tanítványok technikai fi­nomításokkal, egyénibb terve­zéssel, tökéletesebb szerkesz­téssel, több gyakorlattal és természetesen jó ízléssel méltó utódai lehetnek Bodrogi Sán­dornak. A bőrfelhasználás múltja több évezredes, s a bőrdíszítés is ősi hagyományokra tekint­het vissza. A bőr kitűnően alakítható, képes úgy alkotni merev formát, hogy egyúttal megőrzi hajlékonyságát, lágy tapintását. Rugalmas és masz- szív anyag, de könnyen meg­adja magát az orosházi Kis­honti Pál kezének és fantáziá­jának. A fiatal gépészmérnök a Békés megyei Gádoroson szü­letett. Gyermekkorában beba­rangolta a tanyavilágot, a le­gelőket, a pusztát. Akkor látott e'őször botot faragó juhászt, díszes szalmahorgot készítő falusi kovácsmestert, karikást fonó pásztort. A természet és a száguldó ménes szépsége, a betört hátas hűségének élmé­nye máig is hatással van Kis­honéra. Érthető, hogy rézve- rei-es fekete sallangokkal emeli a kecses állat szépségét. Egyetemista éveiben ismer­te meg Pánczél Attilát, a Nép­művészet ifiú mesterét. A né­pi iparművész. édesnniánnk, Pánczél Miklós szíjgyártómes­ter kis műhelyében szerettette meg Kishonti Pállal e régi és kihalófélben lévő mesterséget. Ott tanulta meg a sallangfo- nóst. Azóta is e plasztikus dí­szítőelemeknek szenteli sza­bad idejét. Lovass Ervin egy évtizede farag. Jelenleg Miskolcon vég­zi a faragó szakkörvezetői tanfolyamot. A pásztorművészet különbö­ző technikáit, mint például a kanászkiirt domború, plaszti­kus faragását, a karcolást, a királyvizzel történő sárgítást könyvekből sajátította el. A célszerűséget, a használható­ságot, a funkciót mindig szem előtt tartja, mikor megalkot egy tárgyat. 0 Lovass Ervin népművész 1975-ben felelevenítette a sza­rufésű készítést. 1979-ben a Népi Iparművészeti Tanács „Népi kismesterségek” című pályázatán '34 darabból álló kollekciójával harmadik díjat nyert. E gyűjteményt a NIT- nek ajándékozta. Az adomány hűen tükrözi az ősi kismester­ség világát. Töb alkalommal kiállított, pályadíjai, oklevelei dossziét töltenek meg. Nagy álma, hogy elkészítse azokat a mintadara­bokat, melyekkel elnyerheti a népi iparművész címet. A népművészek kezük mele­gét adják tökéletességre tö­rekvő tárgyaikkal, hogy Illyés Gyulával együtt érezzük: „va­lamiféle szépérzéket mozdít meg bennünk minden tárgy, melyet emberi tíz ujj formál ki”. P. Bálint Zsuzsa Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, is­merősöknek, akik szeretett édes­apánk és nagyapánk. Búzás Benő temetésén megjelentek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, ezzel is igyekeztek bánatunkat enyhíteni. A gyászoló család. ISSN 0133—2651 (Mao art Hírlap) i t

Next

/
Thumbnails
Contents