Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-29 / 75. szám

1981. március 29, VASÁRNAP PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 Minden változásban, örök mozgás­ban van. A gazdasági, társadalmi viszonyok állandó alakulása, na­ponta új kérdéseket vet fel és egy­re újabb feladatokat teremt, úgy a termelő, mint az irányító és végre­hajtó munkában. A folyton változó követelmények­ről, az államigazgatás időszerű kér­déseiről kérdeztük dr. Raft Miklóst, a Minisztertanács Tanácsi Hivata­lának elnökhelyettesét. • Milyen alapvető szükségszerű- ség hívta életre azokat a reformokat, melyek az elmúlt években születtek? — Azzal kell kezdenem, hogy nem reformokról, hanem fokozatos, las­sú evolutív fejlődésről van szó. A szükségszerűség pedig, ami mozgat­ja a folyamatot, egyrészt az állam- igazgatásnak, a szocializmusban je­lentkező eszközszerepe, ami azt je- leti, mindig a társadalom előtt álló feladatok kiszolgálója, másrészt sa­ját önfejlődése. Vagyis az államigaz­gatási szervek nemcsak végrehajta­nak, hanem a maguk ténykedésével visszahatnak a társadalomra, ala­kítják, formálják azt. Az előrelépést tehát kettős kényszer hajtja: a kül­ső társadalmi elvárások és a belsők, melyeknek hatására nyivánvalóvá válnak, milyen szervezeti struktúrá­kat, működési formákat kell ki- és továbbfejleszteni. a Ml a fejlődé» leglényegesebb ten­denciája? — Színpadi hasonlattal élve, a szerepfelfogás megváltozása. A ha­gyományos hatósági, közhatalmi (!) funkciók mellett fokozott szerephez jutnak a gazdaságszervező, a lakos­ság különböző szükségleteiről gon­doskodó, egészségügyi, szociális, kulturális feladatok, vagyis a szol­gálati szerep. • Tehát egy Igen erőteljes huma­nlzálőd&sl folyamat? __________________ — Igen. Természetesen nem el­lentmondásmentesen. A szakirányí­tás ugyanis egyre nagyobb fokú specializálódást jelent és követel, valamint sokkal nagyobb igazgatá­si egységeket. Ezek viszont az em­beri kapcsolatok elszemélytelenedé­séhez vezethetnek. Az ügyfél és ügy­intéző nem ismeri egymást, ezért előtérbe kerül a szigorúan csak a paragrafust alkalmazó intézkedési mód, az egyéni vonatkozások elsik­kadnak, nehezen érzékelhetők a mögöttes emberi problémák. Éppen ezeknek a veszélyeknek az ellensúlyozására a hetvenes évektől megkezdődött a hatáskörök decent­ralizációja. Az első fokú ügyek több mint kilencvenöt százaléka az embe­rekkel közvetlenül kapcsolatban levő községek és városok tanácsai­hoz kerültek. A nagyvárosokban pe­dig külön hivatal létesült a lakos­sági ügyek intézésére. • A községek összevonása nem éppen a humanizációs folyamat ellen téntek, tanácstagi csoportok szület­tek az elárvult községekben, min­denütt megmaradtak a népfrontbi­zottságok, a falugyűlések pedig jól működő közösségi fórumokká nőt­ték ki magukat. • Mennyiben spontán és meny nylben tudományosan kidolgozott el­veken alapul az államigazgatás kor­szerűsítése? — A Minisztertanács a hetvenes évek elején kiemelt, országos kuta­tási témaként határozta meg az ál lamigazgatás fejlesztésének komp­lex, tudományos kidolgozását. A Tu­dományos Akadémia kapta a felada­tot és részben a maga intézményei, részben egyetemi tanszékek, vala mint az Államigazgatási, Szervezési Intézet kapcsolódtak a munkába Az eddigi eredményeket tavaly nyáron a Minisztertanács áttekintet­te, majd azt a döntést hozta, hogy a kutatómunka gyakorlati hasznosí­tásának gyorsítása érdekében új, öt évre szóló programot kell elkészíte­ni. Ez azóta megtörtént. A koráb­biakhoz képes kevesebb témával és a gyakorlati intézményekhez job­ban alkalmazkodva folynak a tudo­mányos vizsgálódások. A Konkrétan hol születtek már az elméletre támaszkodó eredmények? — Elsősorban a településhálózat kialakításánál. Azonkívül a tanácsok területi munkamegosztásánál, az irányítási rendszer, a döntési me­chanizmus, valamint az ehhez kap­csolódó ellenőrzési és felelősségi rendszer fejlesztésében. A A bürokrácia mindig első szá­mú közellensége volt a magyar ál- lamigazgatásnak. Igaz-e ez most Is? — Ha a bürokrácián írásbeliséget, aktákat, nyilvántartást, jogi szabá­lyozottságot értünk, akkor bizony szükségesnek kell ítélni. Szervezett társadalomban enélkül nem lehet élni, irányítani. Sőt! Egyre több bürokráciára van és lesz szükség. A körültekintő, gondos döntésekhez sok információ, igazolás és reprodu­kálhatóság kell. Hadd mondjak er­re egy példát. Azt hiszem, egyet­len állampolgár sem tartja bürok­ráciának, hogy a bűnügyekben any- nyi sok akta gyűlik össze, az eljárás, a tanúkihallgatások során. Akkor miért kifogásoljuk mondjuk, az építkezések hivatali ügymenetét? Egy ház elkészítéséhez is tisztázni kell a tulajdonviszonyokat, a beépí­tési lehetőségeket, a közműkapcsoló­dásokat stb. Azt hiszem, nem is itt a probléma, hanem az emberi ma­gatartásban: a hivatalnoki szubjek­tív hozzáállásban, a gyakran jelent­kező túlbiztosításban, a szűklátókö­rűségben. Javítani fogja a hivatali munka minőségét, ha a jogalkalma­zó személy nagyobb döntési jogkör­rel fog rendelkezni. Ehhez jogsza­bály módosításokra is szükség lesz. • Mivel zárhatnánk összegzésként való? a beszélgetést? — E kérdésben elsősorban gazda­sági szempontok domináltak. A szolgáltató és alapfokú ellátást biz­tosító intézmények ésszerű, gazda­ságos telepítése és működtetése volt a cél. Sajnos, az államigazgatásban különös igazsággal bír, hogy az új megoldások bevezetése nem küszö­böli ki automatikusan az új problé­mák jelentkezését. De amikor az összevonások annak idején megtör­— Talán azzal, hogy az állam- igazgatásnak minden szabályozottsá­ga és kötöttsége ellenére is rugal­masan kell követnie a változásokat. 4 Nem lehet megcsontosodott és nem lehet önelégült. Az utóbbi tíz évet azért pozitívan értékelhetjük, sokat javultak az államigazgatás működé­sének gazdasági, jogi, közgazdasági, szervezeti és személyi feltételei. S. HORVATH KLARA S zép az erdő, minden évszakban. Mégis, tavasszal vonzza talán leg­inkább az embert, amikor kisza­badulunk a tél bilincseiből, amikor kipattannak a rügyek, gyenge lomb kél belőlük sarjad a fü, virítani kezdenek az első virágok, s a levegőben érezni már a föld illatát. Így vannak ezzel az erdei emberek is, akiket ideköt szakmájuk: munkahelyük a természet. Pest megye egyik legnagyobb és leg­szebb gazdasága a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság. Kicsit átnyúlik Komárom megyébe, az itteni Bajnától Aszódig; észak—déli irányban Piliscsa- bától Százhalombattáig terjed, jó 120 kilométeres körben. A 32 ezer hektár* nyi erdő 56 község határát öleli át. A gazdaság igazgatója: Tollncr György. Hallom tőle: évente 100 ezer köbméter vastag fát termelnek ki; ennek felét az ipar hasznosítja. Emellett 22 ezer köb­méter tűzifát, amelyet a Tüzép-telepek értékesítenek. A teljes létszám: 1750 fö. Ilyen kevés? Az utóbbi egy-két évtizedben az er­dőn is sokat változott az élet, sok-sok munkát gépesítettek. így lehetséges, hogy kevés emberrel is többet termel­hettek. Am a fát ültetni, ápolni, óvni kell ahhoz — mint minden más növényt —, hogy egyszer ipari nyersanyag le­hessen. Ha azt kérdem, milyen volt a tél, előbb úgy válaszolnak: ma már nincs holtszezon az erdőn, minden évszakban folyamatosan dolgoznak. Minden idő­ben megvannak a sajátos tennivalók. Mégis kiderül: más üzem ez ma is, mint a temperált levegőjű, zárt eszter­gacsarnok. A gépek néha csődöt monda­nak. Március 3-ráp (!) haza kellett kül­deniük a favágókat a nagy havazás miatt, s a szűz hóval fedett utakon a terepjáró sem tudott fölkapaszkodni. Egyébként: motorfűrésszel döntik, ap­rítják a fát, traktor vonszolja le a hegyoldalakról, daru rakja a terepjáró ZlL-ekre. Ló? Jó, ha tíz maradt belőlük, pedig egykor ők voltak a legfőbb se­gítők. Milyen lesz a tavasz? Rövid, mondják. A hosszú tél után kevés idő marad a fásításra. Novemberben megfagyott a föld, március közepén kezdett kienged­ni. Mindössze 25—30 nap marad az erdő­sítésre. Április elején kezdik a faültetést. Üjdonság: a Soproni Tanulmányi Erdő- gazdaságtól 50 ezer, úgynevezett „papír- cellás” csemetét vásároltak. Ezeket akár májusban, a vegetációs idő kezdetét kö­vetően is lehet ültetni, mivel a tápkoc­ka rajta marad a gyökérzeten, s a tan­gazdaság százszázalékos megeredést ga­rantál. Hihetetlennek látszik, ám igaz. (Korábban csak 70 százalékos megere­dést terveztek, de ezt is ritkán sikerült elérni.) A gazdaság területe száraz, az évi csapadék alig éri el a 600 millimé. tért. A mostoha éghajlati adottságok leküz­désére az idén bevetnek egy — osztrák importból származó — permetező szert is, amely csökkenti a fenyők párologta­tását, javítja a kis növények vízháztar­tását — ezzel a megeredés esélyét. Csaknem 3,5 millió csemetét ültetnek ki évente; ebből kétmillió az erdei- és fekete fenyő; nem mindegy tehát, mennyi marad belőlük? A munka haté­konysága itt sem utolsó szempont. Erdeinkről beszélvén lehet-e szó nél­kül hagyni azok őslakóit, eredendő bir­tokosait? Az erdei vad élettere szűkül a korral; minél több ember és gép járja az egykori vadont, annál űzöttebbek. Am: megvan a képességük bizonyos al­kalmazkodásra, arra, hogy védett he­lyen, jól táplálva elviseljék az ember közelségét, szagát, tekintetét, netán si- mogatását. Ezért hozták létre 1979 áp­rilisában a Budakeszi Vadasparkot, 327 hektáron, a gyermekév tiszteletére. Két esztendő után bizonyos: bevált az elkép­zelés, a gim- és dámszarvas, az őz, muflon, sőt a vaddisznó és az apróvad is megszokta a rezervátumot — a látó. gatók pedig mindjobban igénylik. Az idén 400 hektárra növelik a terü­letet, új vadlegelőket hoznak létre, újabb karámokat építenek, dagonyákat — vi­zes hűsítőt a nyárra — alakítanak ki a disznóknak, szarvasoknak. Érdekesség: ehhez a vizet a fővárosból vezetik ki, mert a hegyoldalon nincs elegendő. Eközben új sétaút, pavilon is készül, hogy a csaknem 300 féle vadat jobban láthassák az érdeklődők. V égül: néhány szó a fűrészüzemről. Télen-nyáron, két műszakban dol­goznak a gazdaság gödöllői és bu­dakeszi üzemében. Ezeket is kor­szerűsítik. Míg egy régi gaiter — fű­részgép — napi 20—28 köbméter fát szeletel föl; a most szerelendő gép tel­jesítménye kétszer ennyi. Parketta, spa- letta, bútorelem, láda, bányadeszka lesz a fából. Itt, a fűrészüzemben testesül meg az ezernyi erdei munka embert szolgáló eszközzé. A szemet gyönyörködtető, va­dat rejtő, életet adó sudár fa így lesz az ember végső birtoka. Paládi József HALMAGYI PETER felvétele! A Herkules nevű gatter naponta csaknem 30 köbméter fát dolgoz fel Fűrészgép szeleteli a törzset Az idén ennél Is szebb trófeát növeszt a vadaspark gím­szarvasa A lomb nélküli fák ágai között még látszik a tavaszi ég kékje Beszélgetés az államigazgatás időszerű kérdéseiről dr. Raft Miklóssal, a Tanácsi Hivatal elnökhelyettesével Az akta önmagában még nem bürokrácia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents