Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-29 / 75. szám
1981. MÁRCIUS 29., VASÁRNAP 3 UM I •• Ilorkofokon új modellek KtSZ-küMoffgyűlés Vátoif A hasznos tettek jegyében Ünnepélyes külsőségek között kezdődött tegnap délután a váci Löwy Sándor Gépipari Szakközépiskola színháztermében a KISZ Vác városi küldöttgyűlése. Ifjúgárdisták hozták a terembe a városi KISZ- bizottság zászlaját, amely előtt állva tisztelegtek a résztvevők: az ifjúsági szervezet négy és fél ezer váci tagját képviselő 150 delegátus, s a vendégek. A küldöttgyűlésen részt vett Komáromi János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, Papp József, a városi pártbizottság első titkára, dr. Husti István, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára és Tan Kálmán, a Vác városi Tanács elnökhelyettese. Ott volt Koltai Imre, a 28. számú országgyűlési választókörzet képviselője, s eljöttek a város üzemeinek, iskoláinak vezetői is. Együtt politizálva a fiatalokkal A Habselyem Kötöttárugyárban az idén hozzávetőleg egymilllárd-kétszázhatmil- lió forint termelési érték előállítását tervezik. Női, férfi- és gyermek-also némákét készítenek. Termékeikre jellemző a divat gyors követése. Saját gárda tervezi a kelméket és a karakterben ezekhez legjobban alkalmazkodó modelleket Is. Növelik a természetes anyagok felhasználását. Mind több olyan termék kerül ki a gyárból, amely a szintetikus és a természetes anyag keveréséből készül. A közelmúltban Ifjúsági díjjal kitüntetett városi — 1UU. tagú — KISZ-korus rövid műsora után megválasztottá«. a küldöttgyűlés munkabizottságát, majd kezdetet vette az érdemi munka. Vácott 185 KLáZ-axapszerve- zet — közülÜK. is 78 az ipari üzemeküen, szövetkezetekoen, 107 pedig a középiskolákban, szakmunkásképző intézetekben — tömöríti a város fiatalságának. csaknem 60 százalékál. A KISZ gazdasági építőmunkáját, a szakmai és politikai képzést, a művelődést, a sportot, a hazafias és honvédelmi nevelést, az érdekvédelmet, az alapszervezetek akcióképességének növelését, az anti imperialista szolidaritást, a békét, a barátságot szolgáló tevékenységről kiadott írásos beszámolóhoz Iványi Károly, a KISZ Vác városi bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítést Mint hangsúlyozta: a legutóbbi küldöttgyűlés óta eseményekben gazdag három óv telt el. Országos vita bontakozott ki — s ma is tart — arról, hogy milyen a KISZ, mi a feladata, s hogyan fejlődhet tovább? A KISZ KB kongresszusi levele körül is élénk vita alakult ki, a városban 1112 fiatal adott hangot véleményének, tett hasznos javaslatot. Különös érdeklődés övezte a levélnek a lakáshoz jutás esélyedről szóló szavait, több alapszarvezet- ben, küldöttgyűlésen is elhangzott: a magánlakás-építés ösztönzését, az üzemi KlSZ-lakásépítési akciók nagyobb támogatását, a fél kés z- és ifjúságiház*-akciók indítását várják a fiatalok. Másoknak is vonzó a felsőfokú oktatási intézményekbe, s általában gyakorlati asabbá, életközelibbé kellene tenni az iskolai oktatást. Sokan. beszéltek arról is, hogy növekednie kell a KISZ érdekvédelmi tevékenysége fontosságának. Természetesen nemcsak vitákra, tettekre is sor került. A KISZ-esek kivették részüket a város és környéke gyarapításából: társadalmi munkában, 40 hellyel bővítették a Pokol-szigeti úttörőtábort, kezük nyomát őrzi az új, 32 munkahelyes szakorvosi rendelő, a Földvári téri bölcsődeóvoda, a városi könyvtár és a börzsönyi úttörővasút is. Talán éppen e tetteknek, a mozgalom vonzerejének, po- litizálóbb jellegének köszönhető, hogy 1978 óta 3936-ról 4546- ra nőtt Vácott a KISZ taglétszáma. Az erőfeszítések eredményeinek elismerése az is, hogy Vác adhat otthont a rövidesen sorra kerülő Pest megyei küldöttértekezletnek is. Ezt követően megkezdődött a vita, a beszámoló, valamint, a kongresszusi levéllel kapcsolatos tapasztalatokat is ösz- szegző szóbeli kiegészítő felett. Vélemények, javaslatok Az ipari üzemekben dolgozó KISZ-tagok tették szóvá elsősorban, hogy a szakközép- iskolákból, szakmunkásképző intézetekből nehéz az átmenet HáxhoM szállítóit takarmány Kedvezmények a kistermelőknek A Gabona Tröszt vállalatai, amelyek az elmúlt évben már 1,8 millió tonna takarmányt értékesítettek a kistermelőknek, az idén további kedvezményeket adnak a vásárlóknak. A kistermelők kiadásait csökkenti az, hogy a takarmány papírzsákos értékesítésénél olcsóbb lesz a csomagolóanyag. A négy rétegű papírzsákban forgalomba hozott takarmány megvásárlásánál a csomagolóanyagért kilenc helyett csak hét forintot számolnak fel és 6,90 forint helyett csak hat forintot kell fizetni a három rétegű papírzsákért. A kimért vetőmagnál a kilónként eddig felszámolt húsz fillér helyett csak tíz fillért kérnék a vásárlóktól. A vállalatok bővítik a házhoz szállítás rendszerét. Az Idén 11 megyében 25 mázsáin felüli szállításnál kedvezményes fuvarköltséggel viszik házhoz a takarmányokat és további kedvezményként a legalább ilyen nagyságrendű vásárlásnál — a kiskereskedelmi árnál 10 százalékkal olcsóbban — értékesítik a takarmányokat. Szélesítik a moz- góárusitó-rendszert. Kőtáratokat indítanak a viszonylag rosszabbul ellátott területekre, a távoli tanyavilágba is, a mozgó boltok árujáért szállítási többletköltséget nem számítanak fel. A vállalatok megszervezik egyes helyeken a körzeti ellátást. A megi'ende- léseket a gépkocsivezető veszi fel és öt mázsa feletti tételt egy héten belül átadnak a megrendelőknek. Újabb elárusítóhelyeket rendeznek be ömlesztett áruk forgalmazására. Mintegy 40—50 ezer tonna tápot, valamint a szemes takarmányok 80—90 százalékát értékesítik így. Az állatforgalmi és húsipari vállalatokkal, továbbá a baromfiipari vállalatokkal együtt szervezik meg a Gabona Tröszt vállalatai a nagyobb állatállománnyal rendelkező kistermelők szervezett ellátását. Az így kialakított hármas kapcsolat azért is jó, mert már a szerződés időpontjában biztosítható a takarmány. Ezen felül mindhárom érdekelt vállalat a kistermelőknek közös szaktanácsadást is biztosít. Az elárusítóhelyek dolgozóit is felkészítették a szak- tanácsadásra. A vállalatok minden megyében megszervezték a vevőszolgálatot, amely egyúttal szaktanácsadói feladatot is ellát A vitában tizenhatan kaptak szót. A KISZ gazdasági építőmunkában való részvételéről, a termelést segítő mozgalmak helyzetéről, a munkahelyek és a KISZ-alapszervezetek kapcsolatáról beszélt Gecseg Enikő, a Forte technológusa, Iván Gábor, a DMRVV üzemmérnöke, Márkus László, az Egyesült Izzó váci gyárának szakmunkása, aki szóvá tette a lakáskérdést is, valamint Palla Lászlóné, a Váci Kötöttárugyár ellenőre és Törtei Sándor, a PETÉV művezetője. A tanulmányi mozgalomról, az iskolai KISZ-életről szólt Mrella Péter, a MŰM 205. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetének tanulója, Patzelt Csilla, a közgazdasági szakközépiskola tanulója, Wágner Lajos, a Cement- és Mészművek váci gyárának lakatosa pedig a szervezettség kérdéseiről szólt. Papp József, az MSZMP városi bizottságának első titkára a testület nevében értékelte az ifjúsági mozgalom helyi gyakorlatát, mely — mint mondotta — minden lényeges vonatkozásában igazolja, hogy a fiatalok azonosulnak a párt céljaival. Szervezettebb, felelősségteljesebb, hatékonyabban politizáló volt a KISZ-élet minden korábbinál. Ezzel együtt is gond, hogy az alapszervezetek munkája nagy színvonalbeli eltéréseket mutat. A hazafias és honvédelmi nevelés fontosságáról, a gimnazista korosztály e munkába való teljesebb bevonásáról szólt Horváth Géza alezredes, az MHSZ Vác városi és járási titkára és Váradi Géza hadnagy, a Sallai laktanya KISZ- bizottságának titkára. Az úttörők KISZ-életre váló felkészítésének, az átmenet könnyítésének fontosságát hangsúlyozta Petényi Borbála, a Radnóti úti és Sánta Andrásáé, a Gábor József általános iskola pedagógusa. A politikai képzés, a tudat- formálás, valamint a kulturális tevékenység kérdéseiről szólt Kármán István, a Híradástechnikai Anyagok Gyára közművelődési előadója, valamint Vörös László, a Ligeti Károly KISZ-iskola tanára, aki javasolta, hozzanak létre Vácott ifjúsági házat, amely a klubszerű foglalkozásoknak lehetne otthona. A vitában utolsóként szólt dr. Husti István, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára, aki elmondta: a KISZ Pest megyei bizottsága nagyra értékeli Vác fiataljainak s KlSZ-bizottságának tevékenységét. Leszögezte: nem elsősorban a KISZ-tagok számának növelésére van szükség, inkább arra, hogy a KISZ-ta- gok hívó szavára minden fiatal vegye ki részét a közös feladat megoldásából. Válasz és választás A vita után Iványi Károly válaszolt az elhangzott kérdésekre. Majd a küldöttek megválasztották a város új 15 tagú KISZ-bizottsáigát, a 9 tagú pénzügyi ellenőrző bizottságot, valamint a több mint 7 ezer váci fiatalt a megyei KISZ-küldöttértekezleten képviselő 21 delegátust. A várasd KISZ-bizottság titkárává ismét Iványi Károlyt választották. A küldöttgyűlés a DIVSZ- induló hangjaival zárult. yr Hoszú, küzdelmes, a munkásmozgalom harcaival, s a kommunista eszmék szolgálatával mindvégig szorosan összekapcsolódó életút ért véget László Aladár halálával. 1896-ban született Budapesten, 12 gyermekes, nenéz sorsú munkáscsalád fiaként. Édesapja szakmáját választotta: bádogos- és szerelőtanonc volt, 1912-ben szabadult fel. Ezt követően elvégezte a felsőipariskola vas- és fémipari szakágazatát, s már tanulóéveiben bekapcsolódott az if- j úmurukás-mozgalomba. 1913-tól tagja volt' a szociáldemokrata Pártnak, az első világháború kitörése után a Weiss Manfréd konzervgyári dolgozók sztrájkjának egyik szervezője volt, a szakszervezet megbízottjaként. Sokezer társával együtt hamarosan ő is a frontra került, 1916- ban orosz hadifogságba esett. A táborban már a munkáshatalom ügyének elkötelezettjeként érte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom híre, s ott csatlakozott azokhoz az internacionalistákhoz, akik az orosz proletárok mellé álltak, hogy fegyverrel védjék meg a vöröshatalmat. 1918-ban belépett a Vörös Gárdába, majd a Vörös Hadsereg tisztje lett. Szibériában részt vett a Vörös őrség megszervezésében, Irkutszkban a nemzetközi ezred egyik századparancsnokaként az ellenforradalmi bandák megsemmisítésében, majd egy lovaskülönítmény élén Jakutföl- dön harcolt. 1920-tól a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja volt. K K 1921-ben tért vissza Magyarországra. Munkásmozgalmi tevékenységéért még abban az évben letartóztatták, s Horthy vérbírósága 10 évi börtönre ítélte. A Szovjetunió szabadította ki, s így került Moszkvába, ahol a szovjet állam fejlődő iparának szervezésében, irányításában bíztak rá fontos posztokat. A Nagy Honvédő Háború legsúlyosabb időszakában a Vörös Hadseregben egy éven át harcolt a moszkvai fronton. Magyarország felszabadulása után, hazatérve, nagy energiával kapcsolódott be a lerombolt ország helyreállításának munkájába. Az Iparügyi Minisztérium tanácsosa, később a Kohó- és Gépipari Minisztérium főosztályvezetője volt. 1952—55 között a magyar kormány megbízottja Moszkvában, a KGST- ben dolgozott. Hazatérte után, nyugdíjba vonulásáig — 1967-ig — az Országos Tervhivatal főosztályvezetője volt. Nyugdíjasként is aktív kommunista, közéleti ember maradt: a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjaként tevékenykedett. László Aladár kimagasló munkásságát számos magas kitüntetéssel jutalmazták, így 1958-ban Vörös Zászló Érdemrenddel, 1967-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki. A Munka Érdemrend arany fokozatának is birtokosa volt, s az októberi forradalom 50. évfordulóján a Szovjetunió Lenín-rendet adományozott a nemzetközi munkásmozgalom harcosának. M/>e konkurrentia ? Két dudás egy csárdában Pest megyében, a 4-es számú főút két partján, Manor nagyközség területén, egymástól alig öt kilométerre két benzinkút üzemel. Az egyiket már messziről, jól láthatóan jelzi az Interág RT Shell emblémája. A másik — az egykori Katalín-csárda tőszomszédságában szerényen búvik még az út baloldalán — az ÁFOR töltőállomása. Mindkét benzinkút kezelőitől ugyanazokra a kérdésekre kerestünk választ: jó ötletnek tartják-e, hogy egymástól ilyen kis távolságra konkur- rens szolgáltató egység üzemel? Véleményük szerint megfér-e két dudás egy csárdában? Kihoz gumi az autó? A válaszok meglepően eltértek egymástól: — Bár a forgalom megoszlásában kétségtelenül versenyben állunk egymással — egyértelműen jó gondolatnak tartom, hogy több kút is működik aránylag kis, közös területen — szögezi le Üjlaki Ferenc, az Interág Shell töltőállomás vezetője. — Világszerte az a tendencia, hogy a benzinkút-hálózat egyre inkább bővüljön, a megnövekedett igényeket mennyiségileg és minőségileg is ki tudjuk elégíteni. Nem is beszélve a csúcsforgalmi időszakok hosszú sorairól, a várakozási időről... Véleményem szerint a forgalom megosztása, a gyors, pontos és udvarias kiszolgálás az elsődleges szempont. Helyesnek tartom az egészséges versengést. Ahol jobb a kiszolgálás, vevő- centrikusabb a szolgáltatás, oda járnak majd többen. Éppen Üjlaki Ferenc véleményének negatívját hallhattuk Oroszlán Imrétől és Lindwurm Adumtól, az ÁFOR-kút kezelőitől: — Rendkívül rossz ötlet volt ide építeni a tőszomszédságunkba a Shell-kutat. Lényeges forgalomcsökkenést, bevételi visszaesést okozott a konkurrencia — és ezt bizony a mi zsebünk is bánja. Sok értelme nincs, hogy szinte kő- hajításnyira legyenek egymástól az állomások. Akik ismerősek errefelé, akkor sem állnak' meg nálunk, ha már kong az üzemanyagtankjuk, inkább lendületből elgurulnak a Shellig. Ami egyáltalán indokolja a benzinkút fenntartását, az a gázolajeladásunk. Szerencsére ezt még nem orozta el előlünk az Interág. Hogy mi lehet az oka a homlokegyenesen ellenkező véleménynek — aligha ad okot a találgatásra. Az Intex- ág kútja sokkal népszerűbb a gépjárművezetők körében és való igaz, hogy szívesebben tankolnak a sárga embléma árnyékában, mint az ÁFOR- feiirat alatt. Kérdés: miért? Kontra - re kontra — Talán nem tűnik szerénytelenségnek, hogy nálunk a vevő — vendég. Az udvariasság, a szolgálatkészség több mint kötelező — alapvető feltétele annak, hogy In- terág-doigozó legyen valaki. Köztudott: mi kérés nélkül lemossuk a szélvédőt, és még senkinek sem kellett kiszállnia a kocsijából, hogy akár éjszaka, előcsalogasson minket a melegedőből. Kérdezés nélkül ajánljuk autóápolási cikkeinket, felhívjuk a figyelmet az újdonságokra. Nyilván, ha mindez meglenne az ÁFOR-nál is — hozzájuk is jobban vonzódnának. — Íme, a Shell-vélemény. — Ha az Interághoz áll az autós — már biztos, hogy nem ázik meg. Feje fölött ott a tető. Mi itt a prérin élünk. Lemosnánk mi is az ablakokat, ha lenne mivel. Nem kapunk se mosószert, de még ezt az egy nyeles ablakmosó gumit is saját pénzünkből vásároltuk — mutat az ÁFOR- nál Lindwurm Ádám egy sárga műanyag vödör alján árválkodó törlőre, A Shell árusítással is foglalkozik, mi maximum az olajakat kínálgat- hatjuk. Más nincs. Mi ketten vagyunk, ők hárman. És nem kedvez nekünk az új rendelet sem, amely szerint a vállalati és tehergépjárművek is készpénzért vehetnek üzemanyagot. A régi vendégeink — akik eddig a benzinjeggyel kénytelenek voltak hozzánk fordulni — átpártoltak a Shell-hez. — Nem véletlen, hogy a vállalati gépkocsivezetők is inkább minket választanak tavaly novembere óta. Elsősorban azért, amit már az előbb elmondtam: a jobb szolgáltatási színvonal miatt. Az sem utolsó szempont, hogy a Shell-üzemanyagban van olyan ÁSD nevű adalék, amely gazdaságosabbá teszi a benzinfelhasználást. Egy ZIL esetében ez már érezhető különbség: két-három liternyi megtakarítást jelent. Az Interág-kút vezetőjének érvelése meggyőző. És az ÁFOR-osoké? — Ez reklámszövegnek nem rossz, de igazságtartalma alig van. Az ASD-adalék legfeljebb arra jó, hogy lebegtesse a koszt és ne hagyja leülepedni — de még soha emberfia nem takarított meg ezzel bentiül . s Az egymással állandóan vi* tatkozó vélemények . között mégis akad egyetlen egy, amely összecseng. Piros és kék overallos egyaránt ugyanazt vallja: a benzinkutas foglalkozás hallatán irigyen bólogatok (ez aztán a jövedelmező szakma!), a négy nullát tartalmazó fizetésről szállongó legendák ma már csak egy mítosz alkotóelemei. Semmi közük a tényékhez. A kútkezelők szerint a benzin árának emelkedésével fordított arányban csökken a kereseti lehetőség. Egyszerűen apad a borravaló. Véleményük szerint még egy-két évig megéri kutasnak lenni, megkeresnek annyit, mint egy jó szakmunkás — viszonylag szabadabb időbeosztással, de legalább annyi fáradsággal. Csak a nóta más kétségtelen, hogy nem azonos alapról indulnak az ÁFOR és az Interág dolgozói. Való igaz, hogy szebb, korszerűbb, vevőcsalogatóbb az Interág- állomás. Könnyebb eladni és kínálgatni a shop csillogó-vil- logó kellékeit, az ilyen-olyan autóápolási cikket — főleg, mert van. A Shell-kút dolgozóit több szempontból és rendszeresen ellenőrzik. Az ellenőrök többségét nem ismerik a kútkezelők, civilként érkeznek az állomásra. Az ÁFOR-kút valóban a prérin van. Nincs fedél a kiszálló járművezetők feje. fölött. Nincs autósbolt. Nincs melegvíz — már hónapok óta! Időtlen ideje csöpög az üzemanyag-adagoló pisztoly — hiába jelentették, nem csinálják meg. A mai benzinárak mellett joggal érzi becsapottnak magát a vevő az egy deci elfolyó benzin miatt is. Arra a kérdésre, hogy kell-e konkurrencia — kereskedelem- és szolgáltatóipar-politikánk szerint igen a válasz. Főként, ha olyan konkurren- ciáról van szó, amely a vevő érdekeit szolgálja. A versengés célja és eredménye, hogy a vásárló, a vendég jól járjon. Hogy a versenyfeltételek nem azonosak, az nem a kutasok és nem a fogyasztók hibája. A két dudás megfér ugyan egy csárdában, de a nóta nem azonos, amit fújnak. Láng Zsuzsa Elhunyt László Aladár Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy László Aladár elvtars, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgatom Lenin-renddel kitüntetett, kiemelkedő személyisége, Hosszan tartó betegség után elhunyt. László Aladár temetése április 6-án (hétfőn), 11 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Partizán Szövetség, az Orszígos Tervhivatal.
