Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-03 / 52. szám

Március 13—14-én Elsősök beíratása A rendelkezések szerint idén március 1—15. között kerül sor a tanköteles gye­rekek iskolai beiratására. A beiratás időpontja Erden: március 13., péntek 8—18 óráig és március 14., szom­bat 8—13. között. A városi tanács művelődési osztálya kéri a szülőket, hogy e két napon keressék föl az ál­talános iskolákat és ne fe­ledkezzenek meg a beirat­kozáshoz szükséges okmá­nyokról: a szülő személyi igazolványáról és a gyer­mek anyakönyvi kivonatá­ról. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1981. MÁRCIUS '3., SZERDA Közegészségügyi helyzetkép Csak beszélni kevés, tenni kell H onap íréi © Gazdaságpolitikai kérdé­sekről 27 pártnapot tartottak a városban © Megkezdte munkáját a tanács tájékoztató irodája © Megtartották veze­tőségválasztó gyűléseiket a KISZ városi alapszervezetei © Az 1980. évi gazdasági cselek­vési programról szóló jelen­tés, illetve az idei munka- és ülésterv volt a városi pártbi­zottság ülésének témája © Zárszámadó közgyűlésen ta­lálkozott a Bentavölgye Ter­melőszövetkezet kollektívája O Az 1981. évi költségvetési, illetve a közrend és közbiz­tonság szerepelt a tanácsülés napirendjén © Megkezdte munkáját az Érdi Városi Tö­megsport Egyesület © Érden rendezték meg az úttörő ma­tematikusok versenyének me­gyei döntőjét 9 Szalagavatót tartottak a gimnáziumban és a szakmunkásképzőben © Ve­zetőségválasztó közgyűlés volt az Érdi Városi Sportegyesület­nél 9 A város közegészség- ügyi helyzetéről, az Egy üzem — egy iskola mozgalomról és a Mezőgép munkájáról tár­gyalt a városi tanács végrehaj­tó bizottsága. Családi események Házasságot kötött: Sziente István János Auer Erzsébettel, Gazsó József Gonda Margittal. Elhunyt: Szekér Ágoston Mi­hály (Burgundi utca 66.), Ver- sits Mihály né Molnár Margit (Mecset u. 25.), Rákóczi Já- nosmé Kokics Mária (Fácán u. 7.), Halász Tímea (Rákos ut­ca 29.). Ritka hosszúságú ülést tartott az elmúlt héten a városi tanács végrehajtó bizottsága. Igaz, a témák — az Egy üzem — egy iskola mozgalom, a Mezőgép tevékeny­sége — külön-külön is megéri volna egy-egy ülést. A harmadik pedig, a legtöbb vitát és indulatot kiváltó be­számoló a város közegészségügyi helyzetéről, akár navi megbeszélések tárgya is lehetne. Ahogy a vb is megállapította: ez az a téma, amiről nem lehet eleget beszélni. S ez az a téma, amiről ma már nem elég csupán beszélni. Ismerős a kép, ugye? Szemétdomb a töltések ol­dalában, az út szóién, az árok­parton. Víz nélküli csapok és szennyvízzel öntözött utcák. Víz és szennyvíz A vízzel kell kezdeni itt is, ami néhol hiánycikk a város­ban. másutt kevés, ahol meg van — minőségileg kifogásol­ható. — A legtöbb lakossági pa­nasz a víz miatt érkezik hoz­zánk Érdről — mondta dr. Korompay Mária, a budai já­rási-városi KÖJÁL közegész­ségügyi és járványügyi fel­ügyelője. — A panaszok azóta sokasodtak meg, amióta össze­kötötték a város két hálóza­tát: a víz üledékes, vasas, romlik. Kiemelkedő feladat Érden a vízbázis bővítése. Pedig valaha ismeretlen fo­galom «olt a rossz víz Érden: a Keserűfű utcai forrás kifo­gástalan vizet adott, ahogy közelebb kerültek a kutakhoz az építkezések, úgy romlott a víz minősége. . . — Ma egyetlen közkút sem alkalmas arra, hogy a csecse­mőknek adjunk belőle — mondta dr. Veidinger István. — A vízibázis bővítését a gyorsprogram keretében meg­valósuló két vezetékkel tudjuk megoldani — mondta Vogro- nics László tanácselnök-he­lyettes. — A belépő két park­városi kút nem kevesebbet jelent, mint hogy a legszára­Márciusi míísorshow © Emlékezés. Több műsor­ral is megemlékezik Bartók Béla centenáriumáról a vá­rosi művelődési központ. Mi­ni-koncerttel egybekötve nyit­ják meg az emlékkiállítást március 7-én, 16 órakor a klubban. 11-én a Zeneiskola Bartók-zongoraversenyt ren­dez, 18-án pedig hegedűver­senyre kerül sor. Március 29- én is Bartókra emlékeznek, ezúttal a városi úttörőkórus- fesztivállal. ■ Metszés. Eljött a tava­szi munkák ideje a kertek­ben. Március 6-án a gyü­mölcsfa, 13-án pedig a szőlő metszését tanulmányozhatják a Kertbarát Klub tagjai. © Menjünk a víz alá! Ez a címe annak a március 28-i programnak, amelyen köny- nyűbúvár technikai bemutató, filmvetítés és kagylókiállítás is szerepel. H Sakk-matt. Március 8-án Iklad, 22-én Szob csapatával játszik bajnoki mérkőzést az érdi csapat. Közte két ese­mény: 15-én házi villámver- semy, 29-én pedig Korcsnoj játékának elemzése szerepel a sakkor programján. © Klubest. Szabad klubes­tet tart március 4-én a sci-fi- klub. A tufa témája hangjá­tékok és zenei felvételek meghallgatása és átjátszása mellett könyveket kölcsönöz­hetnek az érdeklődők. zabb napokon is, legalább né­hány órára tudunk vizet adni a lakosságnak. A víz minősé­gén azonban az új ötéves terv során sem tudunk változtatni. Legföljebb annyit tehetünk, hogy szorgalmazzuk a hálózat tisztítását. Ivóvíz helyett van — szennyvíz. Csatornahálózat hí­ján a város az elmúlt évben majd kétmillió forintot költött a szennyvíz szippantására. — Magunk sem csodálkoz­nánk — mondja a két legérin- tettebb: a Vincelléri (7-es) és a parkvárosi (8-as) iskola igaz­gatója —ha a KÖJÁL egy­szer komolyan venné saját in­tézkedését és egyszerűen be­zárná az iskolát. — A szennyvíz állandó túli- folyása nem csupán KÖJÁL szempontból ártalmas — mondta dr. Gyenis János parkvárosi tanácstag. — A csordogáló szennyvízzel maga a tanács mutat rossz példát: amíg eltűrjük önmagunktól a város szennyezését, hogyan várjuk el a lakosságtól, hogy tisztán tartsa környezetét? Kocsmák sorsa — A tanács is érzi a helyzet tarthatatlanságát — mondta dr. Benussi Silvió tanácselnök. — Éppen ezért a csatornaháló­zat fejlesztése kiemelkedő fel­adat. Olyan elmaradottságot kell azonban behoznunk, ami nem történhet meg egyik nap­ról a másikra. Éppen az emlí­tett két iskola helyzetét szem előtt tartva sürgetjük a park­városig vezető csatorna meg­építését, amely várhatóan 1982 végére készül el S ha a víz k özegészs eg ügyi szempontból is az első, úgy u boltok, vendéglátóipari egysé­gek állapota méltán került a beszámolóban is a második helyre. — Az érdi üzletek, vendég- látóipari egységek hagyomá­nyosak, korszerűtlenek, elma­radnák fejlődésben a kívánt mértéktől — mondta dr. Ko­rompay Mária. — Ha magunk szigorúan vennénk a szabályo­kat, úgy a város boltjainak zömét be lehetne záratni. Persze, nem lehet bezárat­ni. Gyakran maga a tanacs kérte a boltok fönnmaradását: , a jelenlegi kereskedelmi hely- \ zetben ez érthető. Az azonban I semmiképp, hogy a 44 (írd és mondd: negyvennégy!) érdi kocsma közül miért nem lehet bezárni a csupán a városképet. Készül a Napsugár 9 Fél éve műkö­dik Érden a Tö­rökbálinti Állami Gazdaság léüzeme. A nyugatnémet, olasz, magyar gépsorral dolgozó üzem Napsugár elnevezésű gyü­mölcslévé a rövid idő alatt is mél­tán lett népszerű a fogyasztók kö­rében. szellemet, egészségügyet rom­bolókat. — Sokszor nem Is a bezá­rás a megoldás — monota Varga József ófalui tanácstag. — Az ésszerű fejlesztés is so­kat segíthet, és az értelmes konkurrencia bebizonyíthatja egyes üzletek fölöslegességét. Például ófaluban megnyílt a Mecset-csárda. bebizonyítva, hogy kulturált körülményeket is lehet teremteni a vendéglá­tásban. A régi kocsmát akár föl is számolhatnák. Miért ne ne lehetne ugyanezt teníu az élelmiszer-kereskedelemben 7 Előrelépést ígérnek Számtalan más. a város közegészségügyi helyzetét be­folyásoló tényezőről esett még szó: o körzeti orvosi rendelők állapotáról. (A beszámoló megjegyzésre a Lenin úti szakorvosi rendelőintézetről: Nem erre a célra épült, helyi­ségei, helyiség kapcsolatai nem megfelelőek: A tervezett bővítéstől komoly előrelépést várunk), az iskolák helyzeté­ről (A beszámoló általános­ságban megfelelő helyzetről beszél, a kivételek között nyolc általános iskolából né­gyet sorol fel!), az üzemek közegészségügyi helyzetéről és a szamát gyűjtéséről. — Valóban súlyosnak tűnik a város közegészségügyi hely­zete — mondta dr. Benussi Silvió —, de ha megnézzük, honnan indultunk és hogy terveink “ milyen előrelépést ígérnek, láthatjuk a fenti gon­dok sokkal tompítottabban igazak. Remélhetőleg, amikor legközelebb, az őszön a vég­rehajtó bizottság ismét vissza­tér a témára, egy megválto­zott helyzetet értékelhet. 1 tt születtem Érden, aztán ■* kis kerülő után, még gye­rekfejjel tértem vissza, egé­szen pontosan Érdligetre, ott nevelkedtem. Az volt az én. világom, oda is jártam isko­lába, a Tállya utcába, s ma felnőtt fejjel sem mentem messzebbre: a Talabor utcá­ban lakom. Ám ha igazságos akarok lenni, talán n,em is Érd, ha­nem maga a Mezőgép az en igazi hazam. S ha azt nem is mondhatom, hogy itt szület­tem, azért minden ideköt. Apám is itt dolgozott, innen ment nyugdíjba, s akkoriban még az volt a szokás, hogy a gyerek örökli az apja mester­ségét, még a munkahelyét is, így kerültem jómagam az üzembe, igaz akkoriban, sze­rény kis vállalkozás lévén gép­állomásnak, majd járműjaví­tónak hívták. Ez volt a ndi igazi földünk, Gáloké, egy egész dinasztia dolgozott itt: apám mellett jómagam, két testvérem, innen választottam a feleségemet is. Apám később [kiöregedett a szakmából, test­véreim más munka után néz­tek, így maradtam hírmondó­nak a Gálok közül én, Ferenc. Megpróbáltam magam is a fő­várost: két éven át a Gyu­tacsba jártam, ma Chinoinnak hívják, csalt a nagyobb pénz, a főváros, de két év múltán csak hazakeveredtem. Ma úgy gondolom, helyesen választottam. Hiszen, ha csu­pán azt nézem, mit fejlődött a mi kis. üzemünk, már meg­érte! Én még emlékszem: egyszemélyes, hamuval szórt út vezetett egykor ide, és ma? Ma azon törjük a fejünket: megérdemelne már az üzem valami kis önállóságot. Akik nem csinálták végig a Mező­gépnél ezt a húsz-huszonöt évet, nem is láthatják a vál­tozást. Mint ahogy az sem ér­zékelheti a település fejlődé­sét, aki nem élt együtt vele. Üj épülettel bővítik a Lenin úti szakorvosi rendelőintézetet. A létesítmény, amely várhatóan az év második felében a betegek rendelkezésére áll, nagy segítséget jelent a város egészségügyi gondjaiban Az ÉVSE közgyűlésén A város sportjáért — Milyen felirat legyen a trikón — így szólt a kérdés. — Mindegy, de aki hordja, le­gyen büszke arra, hogy Érd város színeiért versenyezhet — hangzott a felelet, jellemző mutatójául annak a hangulat­nak, amely áthatotta az ÉVSE (Érdi Városi Sportegyesület) ve­zetőségválasztó közgyűlésének két óráját pénteken a Benta­völgye Termelőszövetkezet kultúrtermében. Mert nem kevesebbje, mint arra a kérdésre keresett a közgyűlés-választ: hogyan tölt­hetné be még eredményeseb­ben szerepét a város sportéle­tében az ÉVSE? Erről szólt beszámolójában dr. Benussi Silvió, az egyesület elnöke, hangsúlyozva azt a kettős fel­adatot, amely az egyesület előtt ál! egyrészt a minőségi sport, másrészt a tömegsport terén. Utóbbi még eredményesebb szervezésére éppen az elmúlt időben indultak jó kezde­ményezések: a városi sport­egyesület az újonnan alakult EVTE-vel (Érdi Városi Tö­megsport Egyesület) közösen dolgozik, a jövőben a diákok és a felnőttek testedzéséért. Az elnöki beszámoló érté­kelte az egyes szakosztályok munkáját, elismeréssel szólva a röplabdás lányok NB II-be kerüléséről, a labdarúgók ne­gyedik helyéről, a sakkozók, az atléták és a mini-crossozók munkájáról. A legjobb szak­osztályok vezetőit az egyesület elismerésben részesítette. A beszámoló és a vita után a közgyűlés résztvevői megvá­lasztották a 11 tagú elnöksé­get és a 3 fős számvizsgáló bi­zottságot. Az Érdi Városi Sport­egyesület elnöke ismét dr. Be­nussi Silvió lett. Ügyvezető el­nök: Keszler János. Szakmunkásképző Minősítő tanfolyam A MŰM 220. Szakmunkás- képző Intézete gépkarbantar­tó-javító technikusi minősítő tanfodyamot indít az 1981/82-es tanévben. A szeptemberben induló kétéves tanfolyamra érettségi­vel rendelkező gép-, karosszé­ria- és szerkezetlakatos, szer­számkészítő szakmunkások, valamint tmk-csoportvezetői, illetve művezetői munkakör­ben hosszabb ideje dolgozók jelentkezhetnek. Az iskola vezetői elsősorban azoknak a. jelentkezését várják, akik az érdi szakmunkásképzőben vé­geztek. Jelentkezni április 10-ig a munkahelyek személyzeti osz­tályán lehet. Az érdi szák- munkásiképző intézet az érdek­lődőknek felvilágosítást ad. Együtt élni az életet Mert aki itt él, az tudhatja csak. a közös elet minden moz­zanatát, az örömöt, ha valami uj születik, a gondot, amitől tő a fejünk. S hogy sűrűbben lettünk, hát soKszorozodtak a gondok is. A víz dolga pél­dául: hiába kertváros liget, meleg nyári napokon arra is gondolnunk kell: ha mi locso­lunk, talán másoknak, oda- fönn Parkvárosban nem jut ivásra víz. így hát az ember nem locsol, hogy is venné ki magát, ha én, a tanácstag szegném meg a törvényt? Mert úgy adódott: tanácstagnak vá­lasztottak a nyár elején, s a városi tisztstég mellé rögtön kaptam egy nagyobbat: a me­gyei megbízatást i$. Még az is nehéz, hogy néhány utca la­kosságának a szemével néz­zek, hát még hogy megyei ta­nácstagként egy egész megye előtt képviseljem a várost! Nem tagadom: egyelőre ülök és figyelek, hiszen annyi min­den van, tanulnivaló. Itt volt a legutóbbi tanácsülés, a költ­ségvetésről, hát bizony három­szor is átnéztem, míg el .kezd­tem érteni a számok jelenté­sét Vagy az emberek, akikkel tanácstagként kerülök napon­ta össze, újabb nagy tanul­mányt jelentenek. S a rövid idő alatt is fel kellett ismer­nem: nagy felelősség nyugszik a tanácstag vállán. Lehet igent vagy nemet mondani, egyet nem szabad: válasz nél­kül hagyni az emberek kérdé­seit, figyelemre nem méltatni Igyekezetüket. Szerencsére van egy jó is­kolám: a munkásőrség, ahon­nan van mit átmentenem a mindennapi életbe is: például az egymás segítését. Meg a fegyelmet, amire a munkásőr- élet kötelez: ez egyfajta bel­ső rend, és egyfajta külső rendezettség is. Meglehet ez eleve megfelel az én termé­szetemnek, gyerekeim szigorú­nak tartanaK és ezt mondják rólam a szakmunkástanulók is, akik a kezem alatt gyako­rolnak. En szeretem a fegyel­mezett életet, s talán moso­lyogni való dolog, de mintha fényes palota ajtaja nyüt vol­na meg előttem, úgy léptem be a munkásőrségbe. S olyan közösségre találtam, ahol el­tűnt az, hogy ki honnan jött, kinek mi az apja, a foglalko­zása, itt egy az érdekes: ho­gyan áll helyt megbízatásá­nak az ember. TVéha ma is szinte tátott 11 szájjal hallgatom idő­sebb munkásőrtársaimat, s furcsa, ha időnként mások hallgatnak engem. Pedig egy­re több az ilyen feladat: ta­nácstagként is, munikásórként is, sőt szülőként is. Múltkori- bah Gabi lányom iskolájában jártam, ott kérdezték a gye­rekek: milyen nagy tettet vál­laljanak, merthogy ez az út­törőfeladat. Azt mondtam ne­kik: azon szorgoskodjanak, hogy szebb legyen a környeze­tünk. Építsenek parkot, ültes­senek fát és ápolják a virá­gokat. Mert én azt hiszem, a ma nagy tettei azok. amivel szebbé, értelmesebbé tehetjük ■közös életünket. Én mint gép­lakatos, mint tanácstag és mint munkásőr is ezért dol­gozom. Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János ISSN 1120» -Ml»; F r 'I h i r • r Bővülő rendelő \

Next

/
Thumbnails
Contents