Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám

1981. MÁRCIUS 35., SZERDA Heti jogi tanácsok %Müm> A Legfelsőbb Bíróság döntései A mesterszakmunkást magasabb bér illeti meg Ha kisebb a lakás A kárért anyagilag is felelős a vezető • A mestervizsgát tett szak­munkást magasabb kategóriába kell besorolni. Olvasónkat az üzem tovább­képezte és mesterszakmunkás­vizsgát tett. Fizetését azonban megnagyták azon a szinten, ahoi volt. A munkáltató eluta­sította kérelmét. Tanácsunkat kéri, hova forduljon panasszal. A mesiterszaianunikás to­vábbképzésről és művezető- képzésről rendelkező 11/1975. (VIII. 8.) Mü.M. rendelet értel­mében a vállalat hibát köve­tett el, mert újólag kellett vol­na megállapítania fizetését. A jogszabály ezzel kapcsolatban kimondja, hogy a mesterszak­munkást eredeti besorolásánál egy fokozattal magasabb szak- képzettségi fokozatnak megfe­lelő bérkategóriába, a VI. szak- képzettségi fokozat esetén ki­emelt szakmunkásfokozatba kell besorolni úgy, hogy a munkabére érzékelhetően (6— 10 százalékkal) emelkedjék. Azokon a területeken (pl. bel­kereskedelmi hálózat dolgozói), ahol a bérezés a szakképzettsé­gen belül nem az általános ka- tegorizálási rendszer szerint történik, a mesitersaakmunkást az eredeti besorolásánál eggyel magasabb — szakmunkásokra vonatkozó — bércsoportba kell besorolni ugyancsak olyképpen, hogy a munkabére érzékelhe­tően (6—10 százalékkal) emel­kedjék. • Mikor megfelelő a csere­lakás? Egyik olvasónk lakáscsere után lényegesen kisebb alap- területű szobához jutna, és emiatt bútorait nem tudja el­helyezni. Azt kérdezi, köteles-e elfogadni a cserelakást, mivel a tulajdonos felmondással fe­nyegeti, ha nem költözik bele. Olvasónk kérdésére az aláb­biakat válaszoljuk: a lakások alapterületében mutatkozó ki­sebb eltérésnek általában nincs jelentősége, különösen akkor, ha a lakások közötti ilyen eltérést a felajánlott la­kás más előnye kiegyenlíti. / Olvasónk azt kérdezi, hogy érvényes-e a felmondás akkor, ha csak a lakószobák alapte­rületében van különbség, de emiatt a bérlő a felajánlott lakásban nem tudja bútorait elhelyezni. Köztudomású, hogy az újon­nan épülő lakásoknál a ter­vezők elsősorban - a főző-, egészségügyi, közlekedési és tárolóhelyiségek alapterületé­nek csökkentésére töreksze­nek, amit a helyiségek gondo­sabb tervezésével, beépített szekrények, modernebb beren­dezési és felszerelési tárgyak alkalmazásával érnek el. En­nek eredményeképpen sokszor a kisebb alapterületű lakás jobban használható, mint a régebben épült, feleslegesen nagy mellékhelyiségekkel ren­delkező. Más megítélés alá esik, ha a felajánlott lakásban a szo­bák alapterülete kisebb, mint a bérlő lakószobáinak alapterülete. Egyes esetekben az ilyen szoba csak megfelelő méretű bútorokkal használha­tó. Ha a bérlő a felajánlott cserelakásban azért nem tud­ja bútorait elhelyezni, mert a lakószoba alapterülete kisebb, ez alap lehet a felmondás ér­vénytelenségének megállapítá­sára, mert a bérlőt nem lehet arra kényszeríteni, hogy búto­rait saját költségén cserélje ki kisebb méretűnkre. Ha pedig a lakás egyébként megfelelő, a bérlő akkor is igényt tart­hat azoknak a költségeknek a megtérítésére, amelyek a la­kásban el nem helyezhető egyes bútordarabok kicserélé­sével kapcsolatosak. A A dolgozók kártérítési kö­telezettségéről. Egyik olvasónk sérelmezi, hogy kártérítési határozatban a munkahelyén másfél havi át­lagkeresetének megfelelő ösz- szeggel sújtották. Elmondja olvasónk, hogy művezetői munkakörben dolgozik és a hozzá beosztott dolgozók uta­sítása ellenére üzembe helyez­tek egy munkagépet, amely működés közben eltört és ez­által nagy összegű kár kelet­kezett. A dolgozók azt állítot­ták a fegyelmi tárgyaláson, hogy a művezetőtől kaptak utasítást a munkagép beindítá­sára. Olvasónk tagadta ezt az állítást. A kártérítésen kívül, fegyelmi büntetéssel is sújtot­ták őt. Nem ismerjük a fegyelmi el­járás lefolyásának körülmé­nyeit. Azt sem, hogy milyen tényállást állapítottak meg és azt a fegyelmi jogkör gyakor­lója mire alapította. Nyilván a fegyelmi gyanúsítottakon kívül tanúk is szerepeltek az ügy­ben, és amikor a fegyelmi bün­tetést kiszabták, mérlegelni kellett az ügyben szereplők előadásait, vallomásait. Mindenesetre azt tanácsol­juk, adjon be felülvizsgálati kérelmet a kártérítés ellen, ha a fegyelmi büntetést is sérel­mezi, akkor az ellen is. Egyéb­ként a 48/1979. (XII. 1.) MT. számú rendelet 79. paragrafusa szerint, másfél havi átlagkere­setével felel a kollektív szer­ződésben meghatározott felelős beosztású dolgozó, ha a kárt termelési, gazdálkodási vagy ellenőrzési feladatai ellátása körében okozta. Olvasónk nézze meg a kol­lektív szerződést is, felelős be­osztású dolgozónak van-e mi­nősítve, és csak ennek ismere­téiben forduljon a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Dr. M. J. Romlott hal a frizsiderben A szálloda konyhájában a szakács nagy mennyiségű sül­lőt vett ki a hűtőszekrényből. Kellemetlen szag ütötte meg orrát, ezért odahívta társait, akik ugyanezt tapasztalták. Nyomban értesítették az állat­egészségügyi állomás hús- és tejvizsgáló felügyeletét, amely­nek állatorvosa másnap a ha­lakat megvizsgálta és a mint­egy két és fél mázsa árut fo­gyasztásra alkalmatlannak mi­nősítette. Azonnal el is koboz­ta és erről jegyzőkönyvet ké­szítettek. Ezek után a szállo­dát fenntartó vállalat a ke­reskedelmi vállalatnál, amely­től a halat vásárolta, szava­tossági kifogást emelt, és be­jelentette: a romlott áru el­lenértékét nem fizeti ki. Ilyen előzmények után a szál­loda-vállalat ellen a halak árának megtérítéséért a ke­reskedelmi cég pert indított. Az elsőfokú bíróság elutasító ítéletet hozott, de fellebbezés­re a Legfelsőbb Bíróság a ke­resetnek helyt adott és a szál­lodát a peresített összeg meg­fizetésére kötelezte. Mint az ítélet indokolásából kiderül, a halak, amelyeket az­nap fogtak, a mezőgazdasági termelőszövetkezettől oxigénes víztartályban érkeztek az el­adóhoz. A halakat ezután jég közé helyezték, másnap kibe­lezték és műanyag- rekeszben, zárt tehergépkocsin fuvaroz­ták a mindössze negyedórányi­ra levő szálloda konyhájára, ahol 0—5 Celsius fokos vil­lanyhűtőszekrényben tepsibe rakva helyezték el. Két nap múlva fogyasztásra akarták előkészíteni, amikor kiderült, hogy az áru megromlott. — A szálloda hibanaplója igazolta,, hogy hűtőszekré­nyeikben nem volt zavar. Ezért szerinte a halak azért romlot­tak meg, mert már a vásárlás idején megindult egy romlást előidéző biológiai folyamat, ami azonban érzékszerűleg nem volt észlelhető. Viszont nem lehetett bizonyítani, hogy az állategészségügyi állomás élel­miszer-higiéniai ellenőrzéséről készített jegyzőkönyvben sze­replő több mint két és fél má­zsa hal honnan származott és miért vált fogyasztásra alkal­matlanná — mondta ki á Leg­felsőbb Bíróság. — Abban a Tíz nap rendeletéiből Az egészségügyi szakközép- iskolákban és az egészségügyi szakiskolákban az oktatói munkakörök ellátásához szük­séges szakképesítésiekről a 4/1981. (II. 7.) MM-Eü. M. szá­mú együttes rendelet intézke­dik. (Megjelent a Művelődési Közlöny 5. számában.) A súlyos értelmi fogyatékos­ság címén járó magasabb ösz- szegű családi pótlék megálla­pításához szükséges szakvéle­Megslőzés társadalmi összefogással Fiatalkorú bűnöz A fiatalok nevelésében, a bűnözést megelőző tevékeny­ségben — mint arra az utóbbi­ra vonatkozó 3485/1978 számú minisztertanácsi határozat is rámutat — valamennyi állami és társadalmi szerv szoros együttműködésére van szük­ség. Ezt kívánta elősegíteni Gyál és Felsőpakony községek ifjúkori bűnözésének 1976—79 közötti évenkénti ügyészi fel­mérése. Veszélyeztetettek Az említett négy évben a gyámhatóságnál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak szá­ma összesen 327 volt Az utób­bi időben gyarapodó szám a hatékony felderítő munka eredménye. Ebben aktív sze­repe volt a hivatásos pártfo­gók, a pedagógusok és a köz­ségi ifjúságvédelmi önkéntes rendőri csoport együttműködé­sének. E tevékenységet elsősor­ban az általános iskolai tanu­lók körében kezdték el. Rövid idő alatt 12 gyermeket helyez­tek pártfogói felügyelet alá különböző lopások elkövetése miatt. Feladatuk közt szerepelt az áruházi lopások elemzése, mi­vel 1979-ben 32 fiatalkorú ügye került szabálysértési hatóság elé, a megelőző évi 14-gyel szemben. Az érintettek közül többet a gyámhatóság veszé­lyeztetettként vett a nyilván­tartásába és velük szemben védő-óvóintézkedéseket alkal - mázott A túlkoros tanulók maga­tartási problémáinak vizsgála­ta során jutottak arra a meg­állapításra, hogy azok egy csoportja az áruház mögött, a piactéren gyülekezik, s néha a késő esti órákban is ott tar­tózkodik. Kétes hírű szemé­lyek társaságában dohányoz­nak, italoznak és nemegyszer verekedtek. A fiatalkorúaknak ezt a csoportosulását az ön­kéntes rendőrök segítségével felszámolták. A hivatalos pártfogó társa­dalmi munkatársaival vizsgál­ta az általános iskolában elő­fordult nagyfokú hiányzások okait. Kitűnt, hogy egy tucat nyolcadik osztályos tanuló a pestimrei térre jár a csövesek­hez. Többen különféle bűn- cselekmények elkövetésében vettek részt A községből oda­jár még több ipari tanuló, munkaviszonnyal nem rendel­kező, illetve felügyelet nélküli fiatalkorú. A csoportosulásban részt vett gyáli fiatalkorúak jelentős részét pártfogói fel­ügyelet alá helyezték. Pártfogói felügyelet A négy év alatt 176 fiatal állt társadalmi pártfogó fel­ügyelete alatt A védő-óvóin­tézkedések eredményesnek mondhatók, mivel más gyám- hatósági intézkedésre nem volt szükség. A megelőzés ér­dekében azonban szükség len­ne arra, hogy a környékbeli lakók, a szomszédok és isme­rősök jeleznék a gyámhatóság­nak, ha kiskorú veszélyezte­tettsége jut tudomásukra. Ed­dig a bejelentések száma el­enyésző, ami azt mutatja, hogy sokan közömbösek a gyerekek sorsa iránt. A jelenlegi állapot nem ad okot különösebb aggodalom­ra: a felmérés idején mind­össze 9 gyermekkorú bűnelkö­vető volt A felmérés négy évében 62 — 60 gyáli és 2 felsőpakonyi — fiatalkorú bűnelkövető volt. Ebből 52 a fiú és 10 a lány. A 62 fiatalkorú közül anal­fabéta, illetve az általánost el nem végzettek száma 28 volt és mindössze hárman szerez­tek szakképesítést. Ez figyel­meztet, hogy többet kell ten­ni a tankötelezett gyerekek beiratkozásának, valamint ta­nulmányaik elvégzésének elő­segítéséért Amíg nem késő A bűnelkövetési okok két­harmad részében összetetten fordul elő a rossz baráti tár­saság, a csavargás és az ita­lozás. Közöttük elenyésző a rendezett családi környezetben élő fiatalkorú. Az elkövetők egyharmadában a szülők el­váltak, illetve külön élnek, vagy a szülők egyike elhalá­lozott. A rendezetlen családi körülményeket jelzi a szülők italozása, és bűnöző életvite­le, s nem ritka, hogy mindkét szülő szabadságvesztését tölti. Gyálon 32 tagú aktív tár­sadalmi pártfogói csoport mű­ködik. Az összefogás eredmé­nyeként az ötvenhárom bűnö­ző fiatalkorúból 37-nél volt eredményes a pártfogói fel­ügyelet Az eredményes tevékenység­hez sok tapintat, türelem és hozzáértés szükséges. Csak ki­tartó, szívós, társadalmi méretű munka hozhatja meg a továb­bi eredményeket is. Az együtt­működésre pedig idejekorán van szükség, amikor még nem késő. Dr. Orell Ferenc János főügyészségi ügyész mény kiadásával kapcsolatos eljárásról intézkedő 106/1981. (M. K. 5.) MM. számú utasí­tás ugyanabban a lapban ta­lálható. A fogyasztói forgalmi adó­ról és a fogyasztói árkiegészí­tésről szóló 60/1979. (XII. 24.) PM. számú rendelet módosí­tásáról kiadott 8/1981. (III. 11.) PM. sz. rendeletet a Magyar Közlöny 16. száma tartalmaz­za. A külföldi tanulmányi mun- kautakról kiadott 104/1981. (PK. 4.) PM-MM. sz. utasítást a Pénzügyi Közlöny 4. száma tartalmazza A fegyveres erők és a fegy­veres testületek hivatásos állo­mányú tagjainak nyugdíjáról szóló 22/1981. (VI. 1.) Korm. számú rendeletnek a módosí­tó rendeletekkel egységes szer­kezetbe foglalt szövegét a Ma­gyar Közlöny 17. számában találjáik meg az érdekeltek. A közületi személygépkocsik hatósági jelzéseiről szóló 2/1972. (V. 30.) BM. számú rendelet hatályon kívül helyezéséről intézkedő 3/1981. (III. 16.) BM. rendelet és az árufuvarozási dí.iak módosításáról kiadott 5/1981. (III. 16.) KPM-ÁH. rendelet ugyanabban a hiva­talos lapban jelent meg. hónapban ugyanis a szálloda több alkalommal máshonnan is szerzett be fagyasztott halat. És maga is elismerte, hogy ko­rábban egy másik vállalattól hűtve érkezett hal, amelyből 15 kiló megmaradt. Az új szállítmánnyal ez a mennyiség a hűtőben összekeveredhetett, ezért nem lehetett megállapí­tani, melyik honnan szárma­zik. — Azzal is mulasztást kö­vetett el a szálloda, hogy az eladó képviselőjét az állator­vosi vizsgálatra *nem hívta meg és nem kért bakterioló­giai vizsgálatot. Mindezek fi­gyelembevételével alaptalanul tagadta meg a vételár kifize­tését. Jogos-e a feltalálók igénye? Egy vállalat három mérnöke találmányára szabadalmat ka­pott. Munkaadójukkal szerző­dést kötöttek a díjazásra. A kifizetett összeget azonban a feltalálók kevesellték és pert indítottak. A vállalat arra hi­vatkozott, hogy bizonyos termé­kei előállításánál a találmányt nem alkalmazza, tehát ezek után nem köteles díjat fizet­ni. Egyben bejelentette: a szer­ződést megtámadja, mert té­vedésből kötötte meg és mert a megállapodás szerinti díja­zás a találmány gazdasági ér­tékével nincs arányban. Az el­sőfokú bíróság a védekezést nem fogadta el és a feltalálók­nak személyenként 170 ezer forintot ítélt meg. Fellebbezésre az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely új eljárást rendelt el. Az indoklás szerint a vállalat a szabadalmat a vitatott ter­méknél is alkalmazza, ezért díjfizetési kötelezettsége fenn­áll. Tehát az elsőfokú ítélet el­marasztaló rendelkezése jog­szerű volt. Viszont a vállalat a találmány alkalmazására vo­natkozó szerződést megtámad­Végrendelkezés Egy idős férfi halála után egyik rokona bejelentette, hogy az elhunyt szóbeli vég­rendeletet tett, amelyben há­zát reá hagyta. Állítását az aktusnál jelen volt érdektelen tanúk nyilatkozatával bizonyí­totta. A többi rokon ezt nem volt hajlandó tudomásul ven­ni és a szóbeli végrendelet érvénytelenségének megállapí­tásáért pert indított. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a keresetet elutasí­totta. Az ítélet indoklása szerint a Legfelsőbb Bíróság besze­rezte az Egészségügyi Tudo­mányos Tanács Igazságügyi Bizottságának szakvéleményét. Ez az igazságügyi orvosszak- értő álláspontjával egyezően, azt állapította meg, hogy az elhunytnak rendkívül magas vérnyomása volt és a szívmű­ködésében is súlyos zavarok mutatkoztak. Mindezek elle­nére a szóbeli végrendelet alkotásakor cselekvőképes ál­lapotban lehetett, de az ezt megelőzően elszenvedett egyéb betegsége miatt, életét fenye­gető, rendkívüli helyzetben ta és érvénytelenségének meg­állapítását kérte. A Polgári Törvénykönyv ér­telmében, ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között nagy értékkülönbség mutatkozik, a sérelmet szenvedő a szerződést megtámadhatja. A rendelkezé­sekre álló adatok azonban en­nek elbírálására nem alkalma­sak, ezért az elsőfokú bíróság­nak sokoldalú bizonyítási el­járást kell lefolytatnia. Ennek során fel kell hívnia a válla­latot, hogy részletes számítá­sokkal alátámasztott tényállí­tásokat tegyen. Meg kell álla­pítani a találmány műszaki - Szellemi színvonalát, az elérni kívánt és a valóban elért gaz­dasági eredményeket, továbbá, hogy ha a nyereség nem mu­tatkozott, ennek mi volt az oka. Amennyiben a vállalatnak a szerződés érvénytelenségére vonatkozó keresete nem fogad­ható el, a feltalálók jogosan követelik díjazásukat. Ellenke­ző esetben viszont az érvény­telen szerződés jogkövetkezmé­nyei felől kell az arra illeté­kes bíróságnak döntenie. a halottas ágyon volt, amit a rövidesen bekö­vetkezett halála is bizonyít, írásbeli, végrendeletet csali igen nagy nehézséggel tehetett volna. — E szakvéleményből és a per egyéb adataiból, így a végrendelkezéskor jelen volt tanúk vallomásából, megálla­pítható: az elhunyt tudati és akarati végrendelkezési képes­ségének teljes birtokában volt, de írásbeli végrendelet meg­szerkesztéséhez alkalmas álla­potban nem lehetett — szö­gezte le az ítélet. — Kezével alig tudott fogni, ezért álta­lános egészségi állapota miatt, írásbeli végrendelet alkotása még akkor is jelentékeny ne­hézséggel járt volna, ha ne­vét valahogy aláírja. Egyéb­ként nincs jelentősége annak, hogy az életet fenyegető rend­kívüli helyzet külsőleg nem mutatkozik. Ugyanígy annak sem, hogy az örökhagyó élet­veszélyben levőnek érezte-e magát, mert ennek megálla­pítása objektív tényéktől és nem a végrendelkező szubjek­tív tudatától, függ. A szóbeli végrendelet tehát érvényesen jött létre. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adja a következő boltjait: 0808. sz. ruházati bolt (60 ms-es), Szigetszentmiklós, Radnóti Miklós utca 0902. sz. ruházati bolt (84 m:-es), Budakalász, Kossuth Lajos u. 1. 1101. sz. ruházati bolt (60 ms-es), Dunakeszi, Tanácsköztársaság u. 39. 1104. sz. ruházati bolt (115 ms-es), Göd, Táncsics Mihály u. 25. 0211. sz. ruházati bolt (90 m:-es), Piliscsaba, Szabadság tér 9. 1001. sz. ruházati bolt (55 m!-es), Verőcemaros, Rákóczi út 18. Az érdeklődőknek a boltokról és az üzemeltetés feltételeiről április 10-ig, mindennap 9-től 13 óráig (szombat kivételével) tájékoztató adatokat adunk a vállalat központjában, a tervosztá­lyon (Budapest V., Váci u. 36.) Az Írásos pályázatokat április 15-ig kérjük beküldeni ugyancsak a vállalat központjába: Budapest V., Váci u. 36. félemelet. • A jrersenytárgyqlást április 30-án, 15 órakor tartjuk közjegyző jelenlétében a KPVDSZ Művelődési Központban: Budapest VI., Eötvös u. 25/a. i J5 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents