Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-24 / 70. szám
REST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 70. szAm Ara 1,4« forint 1981. MÁRCIUS 24., KEDD Sxovjet—mongol űr páros érk eseti Ismét négyen a Szaljuton O kos eszmecserék gyakran azon feneklenek meg, hogy a résztvevők nem azonosan értelmezik a fogalmakat, ki-ki mást ért például az igények felkeltésén, most nevezetesen a közművelődési, önművelési igények ébreszt- getésén. A kérdés korántsem akadémikus; a Váci Kötöttárugyár néhány szocialista brigádvezetőjével beszélgetve merül fel, vajon valóban az-e az önművelés keltegetésének célszerű útja, hogy valakit a könyv mellé terelgetnek, színházi előadás nézőterére visznek, avagy ugyanazt a valakit a közösség — ebben az esetben a brigád — elsősorban arra veszi rá, fejezze be a nyolcadik általános iskolai osztályt? A dilemma azért lényeges, mert nem kevesebbet érint, mint a fokozatosság sokat vitatott elvét és gyakorlatát. elénk penderítve azt a tapasztalatot, ami szerint nem lehet valakit akarata — hiányzó igényei — ellenére köz- és önmüvelni. Illetve: lehet, de nem érdemes, mert éppen a fordítottját éri el az eredeti célnak, vonzás helyett riaszt, hiszen az, aki elalszik a színházi előadás nézőterén, nem okvetlen fáradt, hanem esetleg csak unatkozott, mivel nem értette, mi zajlik a színpadon. Látszatra ellentmondva az előbbinek: Vácott sikeresen törekednek az iskolák fokozott bevonására mindabba, amit a közművelődés közvetett formáinak tarthatunk. Így egyebek között úgynevezett kihelyezett kiállításokat rendeznek az iskolákban, sikerrel, holott a képzőművészeti érdeklődést különösebben nagynak, mélynek, olthatatlan- nak — azaz: tömegesnek — ma még aligha tarthatjuk a vidéki kis városokban. Van más is a tarsolyban Vácott. A deákvári iskolában évek óta tartanak — megintcsak azzal a címkével, hogy kihelyezett — hangversenyeket, véletlenül érdeklődőknek, de egyre inkább gyarapodó törzsközönségnek is. A Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógusai mondták el, most már gyorsan napirendre kerül a lakótelepeken élők bevonása is a köz- és önművelés szerény patakocskáinak áramába, ami egyebek mellett úgy realizálódik, hogy az iskola helyet ad, programot szervez, akár a rendszeres testedzésnek is teret kínálva, azaz korántsem mereven értelmezve a teendőket, az igények felkeltését. S zó sincs eget rengető eredményekről, mér- földes haladásról! Ki tud azonban meggyőzően válaszolni arra, miért keressük folytonosan — makacs következetességgel — a nagy, a látványos eredményeket, amikor sok mindenben a legkevesebbet, a minimálisát, az alapvetőt sem értük el?! Miért véljük — s ez a többes szám a társadalmi közgondolkodást megtestesítő fórumokra éppúgy igaz. mint a hivatalos értékelés helyi gazdáira — a kulturálódás. az önművelés beszédes bizonyítékának a brigádnaplóba beragasztott színházie- gyeket. s miért rekesztjük ki ebből a folvamatból az olyan. prózai ténveket. hogy a soraikba fosadott gyermekleányt a brigád tanította meg a rendszeres tisztálkodás igényére, az öltözködésbeli minimális ízlésre, az étkezés fogásaira? Vácott fölismerték a peremkerületi iskolák fokozódó jelentőségét a közművelődés forrásainak bővítésében — s ezt a fölismerést hol bátrabb, hol bizonytalanabb kezdeményezésekkel a gyakorlatba ültetik át —, s ennek köszönhető, hogy a szülőknek lassan bővülő, de bővülő csoportja kötődik ilyen értelemben is az iskolához. Aminek nem egyetlen haszna a családi művelődés kereteinek tágítása, sőt, egyáltalán megteremtése, hanem haszna az is, hogy az . iskola jobban megfelelhet nem puszta oktató, hanem oktató és nevelő jellegének, szerepének. Valójában tehát kölcsönös érdekekről van szó itt is, akárcsak a a közművelődési intézmények és az iskolák kapcsolatrendszerében. Ezeknek az érdekeknek a hangsúlyozása azonban inkább a jelentések körébe, beszédek témái közé tartozik, mintsem a napi gyakorlat eredménnyel forgatott eszközei közé. L ehet, nyersen hangzik a megfogalmazás, ám igaz: a kölcsönös érdek ecsetelésével még senkit sem sikerült megnyerni az önművelésnek. Az érdekfölismeréshez már elengedhetetlen az igények bizonyos szintje, a tudati gyarapodottság meghatározott állapota. Ha ezek nincsenek meg, akkor az érdekek hangoztatása az érintettek számára nem lesz más, mint szöveg, amire esetleg illendő figyelni — mert éppen a brigádvállalást teljesítik az előadás meghallgatásával —, ám a teremből kilépve elfeledhető. Gyakran iszonyatosan nagy türelmet követelő, az ismétlődő újrakezdésektől sem visszariadó, a fokozatosságra megkülönböztetett figyelmet fordító aprómunkával érhető el, hogy centiméternyit mozduljon előbbre a tudat, a gondolkodás, a magatartás. S nem azért, mert a befogadó alany ennyire makacs, ennyire értetlen, ennyire nemtörődöm — vigyázzunk: van ilyen is! —, hanem, mert valójában most először hall olyasmikről, amikről kisgyermek kora óta hallania kellett volna. A közművelődés ma még — s meggyőződésünk: továbbra is, hosszú időn át — azokkal a hiányokkal birkózik, amiket a családi nevelés, az oktatás mulasztása*, gyengeségei halmoztak föl. Ez indokolja, hogy bár egy percre sem szabad lemondani az igények ébresztéséről, erősítéséről a felnőttek körében, másutt is, sokkal tágabb körben szintén ébreszteni kell, abban az intézményi, szervezeti hálózatban, ahol a társadalom által nagy összegekkel finanszírozott kötelesség az igények magvainak elültetése. Mert az otthon nem nevelt, az iskolában alig oktatott és nevelt tizen- és huszonéveseket nagvon nehéz köz- és önművelni. Még akkor is, ha minden áldott nap elmondjuk, leírjuk. hogy ez önös érdekük. Mészáros Ottó Ma 3. oldal: A várható váratlan Nem lesné a sült galambot 4. oldal: Megérdemelt siker, taps Vácott 6. oldal: A szenvedély biztos iránytű 7. oldal: Mecsek rallye Pest megyeiekkel Vasárnap délután, moszkvai idő szerint 17 óra 59 perckor újabb Interkozmosz-űrexpedí- ció rajtolt a bajkonuri űrrepülőtérről. Egy szovjet és egy mongol űrhajóssal a Szaljut— 6 űrállomás felé indult a Szojuz—39 űrhajó. A közös űrrepülés parancsnoka Vlagyimir Dzsanibekov szovjet űrhajós, a kutató űrhajós pedig a mongol néphadsereg repülő századosa, Zsugderdemidifn Gurragcsaa, A Szojuz—39 rajtja az immár megszokott módon ment végbe. A szovjet—mongol űrrepülés két résztvevője már napok óta Bajkonurban tette meg az utolsó előkészületeket az indulásra. A két űrhajós vasárnap kora délután kezdte meg a felkészülés utoló szakaszát. Felöltőtiék a méretre készült űrruhát, amelyet a szakértőik még egy utolsó ellenőrzésnek vetettek alá, s csak az ő engedélyük után indulhatott el a szovjet—mongol expedíció két résztvevője a rajthelyre. Az állami bizottság elnöke kívánt jó munkát, szerencsés visszatérést Dzsanibekovnak és Gurnag- csaanak, akik mintegy két órával a rajt időpontja előtt foglalták el helyüket az űrhajóban. A szükséges ellenőrzé- *sek elvégzése után a két űrhajós rövid nyilatkozatot tett: mindketten köszönetét mondLázár György fogadta Fred Sinowatzot Lázár György, a Minisztertanács elnöke héttőn a Parlamentben fogadta Fred Sinowatz osztrák alkanceilárt, közoktatási és művészeti minisztert Pozsgay Imre művelődési miniszter meghívására hivatalos látogatásra delegáció élén vasárnap hazánkba érkezett Fred Sinowatz osztrák alkan- cellár, közoktatási és művészeti miniszter. Magyarországi látogatása első állomásán, Győrben Pozsgay Imre művelődési miniszter és Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei Tanács elnöke fogadta az oszrtirák vendégeket. A nap folyamán Fred Sinowatz megbeszélést folytatott a megye vezetőivel, majd kulturális, művészeti intézményeket keresett föl. Győri látogatását követően az osztrák alkancellár és kísérete tovább utazott Budapestre. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Fred Sinowatz osztrák alkancellárt. A szívélyes légkörű eszmecserén jelen volt Pozsgay Imre és dr. Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Fred Sinowatz a nap folyamán tárgyalásokat folytatott Pozsgay Imrével. Megbeszélésükön áttekintették a két ország kulturális és oktatási kapcsolatainak helyzetét, valamint az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Az űrhajó kétfőnyi legénysége: Dzsanibekov parancsnok cs Gurragcsaa százados tak a megtisztelő megbízatásért. Gurragcsaa külön is szólt arról, müyan megtiszteltetés számára, hogy a mongol nép közelgő nagy ünnepe, a mongol népi forradalom győzelmének 60. évfordulója és a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa előtt indulhat útnak a világűrbe. A hatalmas hordozórakéta pontosan a megadott pillanatban emelkedett a magasba, útját jól lehetett követni a megfigyelőhelyekről. Hétfőn este 19 óra után (moszkvai idő) a Szojuz—39 űrhajó összekapcsolódott az űrállomással. A szükséges ellenőrzések, a berendezések egybekapcsolása után a szovjet- mongol űrutazás két résztvevője, Vlagyimir Dzsanibekov és Zsugderdemidijn Gurragcsaa átszállt a Szaljutra, ahol az állandó sszemélyzet két tagja. Vlagyimir Kovaljonok és Viktor Szavinih őszinte örömmel, bajtársiassággal fogadta őket. A Szojuz—39 két utasa kora délután kezdte meg munkanapját, az éjszakai feladatok után hosszabb pihenőt kaptak. Az űrhajósok felkészültek az összekapcsolásra, végrehajtották a szükséges pályamódosítást, amely fokozatosan a Szaljut közelébe vitte őket. A manővereket a földi központ irányította és ellenőrizte. A megszokott módon a megközelítés utolsó szakaszában már az automatikus berendezések irányították a manővert: az űrállomás rádiójelzéseinek megfelelően vezérelték a megközelítést végrehajtó 'kis méretű hajtóműveket. A földi központ televíziós közvetítéssel figyelte a fejleményeket, de beavatkozásra sem a Földön, sem a világűrben nem volt szükség: minden manőver az előírtnak megfelelően ment végbe. Közben Kovaljonok és Szavinih is felkészült a találkozóra. Miután az összekapcsolás megtörtént, a földi irányítók nagy szeretettel köszöntötték a négy űrhajóst. Elsőnek a mongol űrhajós, Gurragcsaa szállt át a Szaljutra: Kovaljonok és Szavinih meleg öleléssel, őszinte barátsággal — és a kialakult hagyománynak megfelelően kenyérrel és sóval — fogadta a nemzetközi expedíció résztvevőit. (A két űrhajós életrajzát lapunk 2. oldalán közöljük.) Sürget a* idő Halad a munka a földeken Teljes erővel1 dolgoztak szombaton és vasárnap is a földeken. A végre tartósan előbújó nap jó feltételeket teremtett a munkához Az érdi Bentavölgye Termelőszövetkezetben valamennyi szántó, talajművelő, magágyelőkészítő és műtrágyaszóró gép kint volt a földeken. Maholnap hozzá kell fogni a vetéshez. A legsürgetőbb feladat a tavaszi vetések magágyának előkészítése. A szövetkezet másik nagy munkája: időben felszántani a kukoricára váró területeket, melyeknek tekintélyes része még vizes, sáros. Jól haladtak a talajsimító és tárcsázó munkák, a legelők és kaszálók karbantartása is. Felénél tar•© Rekonstrukció a PEMW-ben Ha talp, legyen műanyagból! Felsorolni is hosszas lenne, napjainkban már hányféle ci- pőal-katrász készül műanyagból. A Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat — bár évről évre növelte termelését —, az egyre nagyobb igényeket nem tudta mindig maradéktalanul kielégíteni. És még nem is szóltunk egy lényeges dologról: miután a cipőalkatrészek egyúttal divatcikkek alkotó elemei, a mennyiség mellet különleges minőségi-esztétikai követelményekkel is jelentkeztek a cipőgyárak. A döntést, hogy a solymári gyárban kialakított alkatrész- gyártó bázist továbbfejlesztik, és alkalmassá teszik a keresletnek megfelelő mennyiségű és minőségű termék előállítására — 1979-ben hozta a PEMÜ vezetése. Akkor mintegy 200 millió forintos gépi rekonstrukcióról határoztak. A vállalat piackutatói felmérték az 1985-ig terjedő időszak igényeit, feladatait. Kiderült: további, számottevő termelés- növekedésre kell készülni. Ügynevezett bőrbevonós műanyagsarokból például 6 millió. kruppon utánzatúból 4 millió, festett sarokból 2 millió és bőrrel bevont sarokból félmillió párat kell évente átlag gyártaniuk. A gépparkot tavaly GTV 60 N és S jelzésű gépekkel egészítették ki, így megteremtették — teljes automatizálással —. az évi 12—13 millió pár sarok gyártásának műszaki- technikai bázisát. Az igényeket figyelembe véve. megoldották egyúttal a magas, karcsú csőbetétes sarkak teljesen automatizált rendszerben történő előállítását is. Miután a \ mennyiség mellett a minőségnek is nagy figyélmet szentelnek, a megfelelő színvonalért új festőgépek és pneumatikus szerelőgépek üzembe helyezésére is sor került. A műanyag járófoltokból — a közvélemény műanyagsarok- flekk néven ismeri ezeket —, ugyancsak változatlanul sok kell, ezért 15 darab KUASY típusú gépet vásároltak az NDK-ból; velük évente már 25 millió flekk készülhet. A nagy munka természetesen nem ért még Véget, újabb gépek érkeznek az üzembe Lényeges feladat, hogy a kikészítő területeken is megteremtsék a szalagszerű termelés feltételeit — elsősorban a géptermékben és a festőüzemben. D. Gy. tanak a szőlőmetszéssel, az őszibarackosokét már befejezték. A ceglédi Lenin Termelőszövetkezetben szombaton cs vasárnap öt nagy teljesítményű erőgép dolgozott 200 hektár zöldborsó vetőágykészítésén. 160 hektáron befejezték az új telepítésű lucerna talajmunkáiatait is. A gyümölcsösökben 20 ember munkájával túl vannak a tavaszi metszésen. Elkészültek az őszi vetésű gabonák hengere- zésével, s jelenleg a repülőgépes, vegyszeres, gyomirtási munkáknál tartanak. A hernádi Március 15. Termelőszövetkezetben a legnagyobb feladatot az almás és a szőlőültetvény metszése jelentette. Közben 25 traktorral vonultak fel a különböző növénykultúrákhoz a szántást és a talaj-előkészítést illetően. A tervszerűség, a szervezettség nélkülözhetetlen követelmény lesz az idei tavaszon is. K. A. E. KOZELET Losonezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Pakisztán nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Ziaul Hak tábornokot, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság elnökét. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az SZVSZ elnöke vasárnap Berlinbe utazott a Szakszervezeti Világszövetség irodájának ülésére. Sarlós Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével népfrontküldöttség utazott hétfőn Görögországba, ahol megbeszéléseket folytat a pánhellén szocialista mozgalom vezetőivel a két szervezet együttműködéséről, a kapcsolatok bővítésének további lehetőségeiről. Ébresztő
