Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-22 / 69. szám
A PEST MEGYEI SORLAP CEGLÉDI JÄRÄSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 6S. SZÁM 1981. MÁRCIUS 22., VASÁRNAP Vevőjük Irak, Irán, Indonézia Szerelők bőrönddel, útlevéllel Nagy szakértelem — különleges megrendelés B Micisapka, overall, villáskulcs. A karikatúrákon Ieg- | többször Így örökítik meg az ipari munkás figuráját. = Képzeletben egészítsük ki ezt a képet: adjunk a szaki | kezébe egy légibőröndöt, zsebéből kandikáljon ki a szol- I gálati útlevél. Ezzel az ábrázolással legalábbis a mi I esetünkben — közelebb kerülünk az igazsághoz. Fejlett iparral rendelkező városunkból jó néhányan eljutnak munkájuk során olyan tájakra, országokba, amelyekben még legpénzesebb turistáink sem voltak. Ceglédi szerelők járnak a Szovjetunióba, Romániába, Bulgáriába, az NDK-ba, de Irak és Irán is szerepelt már a többi között útiprogramjukban. Az utaztató a ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet, amely az utóbbi öt év alatt ötszörösére növelte tőkés exportját, s fejlesztette a szocialista országokba irányuló szállításait is. Szakmai becsvágy Ez a viszonylag kis méretű szövetkezet szállított már téglagyári berendezéseket Indonéziába, tablettázógépét, laboratórium felszereléseit, mész- mű berendezéseit, habosító tartozékait számos országban használják. Megrendelésnek tesz “eleget a Paksi Atomerőműhöz is. Ezek a megbízatások körvonalazzák vállakozó- kedvét, .amelyet a megbízható szakismeretre és a jó minőségű munkára alapoz. Általában az egyedi darabok és a kis szériák jellemzik profilúkat. Az utóbbi években a termék- szerkezet jelentős mértékben átalakult, rugalmasan igazodott a követelményekhez. Az újdonságok soriban tavaly elkészült a fényreklámtáblák és a folyadékszóró készülékek 0-, szériája. Terveikben szerepel az ásványkincsek feltárásához szükséges műszer elkészítése, s ha mindez úgy folytatódik, ahogy eddig haladtak, akkor a továbbiakban még az eddiginél is jobb eredményeket érhetnek el. Üzemházat építenek Panaszra egyébként sincs okuk, hiszen a lezárult ötéves tervet jól teljesítették, és az 1980-as esztendő is sikert hozott. Nyereségük 10 millió 750 ezer forint, amelyet a termelékenység növelésével értek el. Az öt év alatt harmincmillió forinttal nőtt a termelési érték, tizenhárom ezerrel az átlagbérek évi összege. Mindehhez tudni kell, hogy erős a törzsgárda, és sok fiatal dolgozik a szövetkezetben. Szakmai becsvágyuk, a mindennapi bizonyítás lehetősége — és a siker öröme — épp úgy része az összeforrottságnak, a jó munkahelyi légkörnek, mint az átgondolt, felelősségteljes vezetés. Ez a gárda kutatóintézetekkel működik együtt, szellemi terméket hasznosít és ad tovább. Munkájuk minőségéből mit sem von le, hogy eddig a kvalifikált teendőkhöz méltatlan környezetben dolgoztak, a város különböző pontjain, szeszélyesen szétszórt kis kócerá- jakban készültek a korszerű, az igényes külföldi partnereknek is megfelelő berendezések. A gyerekek ötlete volt Témájuk: a három tavasz Rajzverseny és versmondás A Forradalmi Ifjúsági Napok eseménysorozata lehetőségeket nyújt a fiatalok alkotókedvének, önálló kezdeményezéseinek kibontakoztatására. A három tavasz ünnepét az abo- nyi központi napközi otthon gyermekraj z-kiállítással és szavalóverseny megrendezésével köszöntötte. A rendezvény több szempontból is rendhagyó volt. Az intézmény alig másfél éves létével még alig alakíthatott ki hagyományokat. Azt. hogy a gyerekek mégis otthonuknak tekintik, mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az ötlet tőlük származott. A napközis gyűlésen felvetett javaslat megvalósult. Az iskoláktól függetlenül megszervezett verseny és pályázat fényesen igazolta a kezdeményezés életrevalóságát. A rajzok témája a három évforduló volt. A beérkezett alkotások egyharmada került fel a paravánokra és díszíti a napiközi otthon első emeleti folyosóját. A rajzszakos tanárokból álló zsűri Székely Gyöngyi 3. osztályos tanulónak ítélte az első díjat. Rajta kívül még 11 gyerek kapott könyvjutalmat jó sikerült rajzáért. A megnyitó ünnepséget követte a versmondóverseny. A csoportonkénti elődöntők során mindenütt 2—2 tanuló jutott tovább. A kötelező Nemzeti dal és egy szabadon választott vers elmondása után Törőcsik Mária úttörővezető, magyar tanár, Fehérné Juhász Anna könyvtáros és Dévai litván nevelő döntése alapján Balogh Csaba 7. csoportbeli tanuló lett a -győztes. Cs. B. Várhatóan ebben az évben gyökeres változás következik be. A város új iparnegyedében felépül a szövetkezet központi üzemháza, amely már háromnegyed részben elkészült. Ezzel párhuzamosan egy másik beruházás is befejezéshez közeledik: a közreműködésükkel készülő 2-es számú szolgáltatóház a Károlyi-lakótelepen. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a vasipari sízövetkezefcbelieknek sem felhőtlen öröm az életük. A készletgazdálkodás szigorú költségei erősen sújtják őket. Az anyagbeszerzés hallatlanul nagy energiájukat köti le, sok esetben lassítja a munkát, majd kapkodóvá teszi, amikor végre hozzájutnak a rég várt dolgokhoz. Ezek a gondok nem egyszer próbára tették pénz- gazdálkodásukat. Maguk is tudják, arra kell törekedniük, hogy szerződéseiket még gondosabb előkészítés után kössék meg, munkájukat jobban szervezzék, a bérezést még differenciáltabbá tegyék. Hogyan tovább? A Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet jelentős részt vállal a városban és a járásban a szolgálatosokból. Kiterjedt szervízhálózata révén a lakossággal szoros kapcsolatban áll. A jövőben — várhatóan — tovább bővülnek lehetőségei, s még többféle' megbízatást vállalhat. Hajlandóságának jó példája a lakásszerviz, amely ugyancsak közreműködésével alakult. A megyében a legjobbak között szerepel ez a kis szövetkezet, amelynek tagjai most 16 napi keresetnek megfelelő nyereséget vettek fel a mérlegzáró közgyűlés alkalmával. A jogos megelégedettség még jobb hangulatot teremetett körükben, ám — szokásukhoz híven — ezen a tanácskozáson is megfogalmazódtak a hogyan tovább? felelősségteljes felvetései. Tamasi Tamás A süfőmester remekei Illatos, mosolygós kenyerek Felelősség minden darabért Falun élő ángyikáméknál a szükség hozta, s marasztalta a hagyományos szép szokást, a kenyérsütés ceremóniáját. A vakarccsal a kovászt estétől hizlalták, előkészítették a da- gasztóteknőt, szakajtókat, kenyeresruhákat, fűtötték a kemencét jó korán, kotródott a parázs, a hamu a szélre, amikor eljött a kenyérvetés ideje. Ez a sütögető ceremónia gyakran eszembe jut, amikor olykor visz az utam Cegléden a Pesti úti Kábák kisvendéglő felé, amikor Bognár Sándor sütőmesternél már illatoznak a szép, aranyos színűre sült, rugalmas bélű kenyerek. Reggel hétkor nyílik a kapu az évek során kialakult vásárló- közönség előtt, ám rendszerint akad új vevő is, lévén jó híre Bognárék kenyerének. Kemence, farakás Cegléden néhány évvel ezelőtt még több kenyérsütő iparosember munkálkodott, főként idősebbek. Számuk alaposan megcsappant. Bognár Sándor meg épp akkor vágott a munka nehezébe, amikor csak elképzelése lehetett arról, hogy jut-e ötről a hatra. — Nagy elhatározással és rengeteg kölcsönnel kezdtük — említi a szikár, fekete bajszos, szép beszédű mester. — Az elhatározásért a dicséret nem engem illet, hanem közgazda- sági ismeretekben jártas, vállalkozó kedvű feleségemet. Az, hogy sütödét nyissunk, kenyeret készítsünk, az ő ötlete volt. Nyolc esztendeje, hogy megvettük ezt a kis pékséget. A megyei újságban olvastuk, hogy eladó. Vénséges vén sütöde ez, legalább százhúsz éve így funkcionál, természetesen alakítottak, javítottak, korszerűsítettek rajta, amit lehetett. Két sütőteres magyar kemence ez, 1958-ban átépítették, a régi felújításaként, sa- mott-téglás belsejét jelenlegi gazdája rendszeresen karbantartja. —' Tavasszal, ősszel megnézzük, reparáljük, ha kell. Idős mester Détári Sándor bácsi, ért hozzá, agyag van, samott- téglát is kapni. Ám forró kemencébe csak a kenyér megy. Kell egy hét, hogy kihűljön, akkor is locsolni kell, hogy az ember bejuthasson. Ha újból indul a sütés, jó előre fűtök. Megeszik ez naponta úgy három mázsa fát, havonta körülbelül hatvan mázsát. Mostanában egy kis gondom van, mert nem könnyű a tüzelőanyagbeszerzés. Kinn az udvaron — grafikus örülne a témának —mutatós a fehér falnál a rönkökből emelt farakás. — Eleinte kézzel vágtam, baltáztam. A pékség hamus, lisztes, forró levegője után kellett az a hadonászás. De az Három méretű tégla készül Három méretű tégla készül a ceglédi téglagyárban. A hagyományoson kívül ikersejt és a B—30-as bővíti a választékot. A képen: nyers ikersejt téglákat raknak a szállító kocsikra a Ságvári szocialista brigád tagjai. Apáti-Tóth Sándor felvétele az igazság, hogy most kicsit könnyebb, mert vettünk fűrészgépet. Két segéd dolgozik velem, a gépre ők is jobban mosolyognak, mint a baltára, kézifűrészre. Egyikük a tanítványom volt a szakmában. Szinte él a tészta Bognár mester itt, a ceglédi gyárban tanulta a szakmát, úgy huszonöt éve. Dolgozott a vállalatnál, a hetvenes évek elején a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola és Szakmunkás- képző egyik szakoktatója volt. Kisujjában a kenyérkészítés tudománya. Most, hogy sütőmester, mint mondja, szinte nap mint nap vizsgázik. Felelősséget érez minden kenyérért. Percre szerkesztett napirendet alakított ki magának, eszerint él családostul. Két csemetéje is tudja, hogy édesapjukat mikor nem szabad zavarni. — Kovászkészítés délután fél ötkor, ébresztő hajnali fél háromkor. Három óra előtt tíz perccel indul a dagasztógép. Tíz perc késés és csúszik a nap, nem lesz pontosan hétre, kapunyitásra frissen sült kenyér. Elvem, hogy a tésztát hagyni kell, éljen önálló életet, hogy kenyér legyen belőle. Korszerű kelesztőanyagot használok, hat-nyolc mázsa a naoi termelés, háromkilósakból, de nagyobb, több napos ünnepek idején akár a kétszerese. A segédek hajnali négyre jönnek. Kézzel formáljuk a kenyeret, fél hatkor vetjük, nyitásra kész az első százhúsz darab. Ez a betérő vevőké. Rendszeres, előjegyzett vásárlóink, ilyen a vevők nyolcvan százaléka, a második sütésből kapnak. Muzeális cipók Igen be kell osztani a napot, hiszen az alapanyag beszerzése, az adóügyekkel, üzemelési ügyekkel járó elfoglaltság órákat vesz igénybe. Bognár mestert ezen a téren sem lehet elmarasztalni.' Més*- térségére énpúgy ad. mint a kenyereire. Például tegnap délután fáért kilincselt. Most, mielőtt néhány óra pihenőre térne, a tanács termelés-ellátás- felügyeleti osztályát keresi fel, hivatalos ügyeket intéz. — Nagyon szeretem a foglalkozásomat és az a jó, hogy a családban e téren is összhang van. Pedig, magam tudom, milyen jó lenne, ha. valóra válthatnánk néhány régi tervünket. Eljuthatnánk együtt a Mátrába, egy kis országjárásra. Oly régóta ígérgetjük egymásnak, meg a gyerekeknek. Eddig másra kellett az idő, az energia, a pénz. Cseperednek a gyerekek, az ország meg oly szép, annyi a látnivaló! A látnivaló! Erről jut eszembe: tulajdonképpen egy sztori vezetett kérdezősködni Bognár Sándor sütőmester háza tájára. Budapesten, a Néprajzi Múzeumban járva megnéztem a kenyérről szóló, igényesen szép, tanulságos kiállítást. A teremben, szembetűnő helyen felsorakoztatva, szépséges szép. ötkilós cipók fogadtak. Nézem a címkét közelebbről, s olvasom rajta a készítő nevét: Bognár Sándor sütőmester, Cegléd. Lám, muzeális tárgyak lettek a remekei. Mint búcsúzáskor említette, nemrég a Mafilm. eayik stábja is felkereste. Filmrészlet készült, a patyolattiszta sütödéiében. Eszes Katalin-4 Dózsa-klubban Cserefsereborze Érdekes rendezvénnyel készülődik április elsejére, a bo- hókás napra — most azonban komolyan — a ceglédi Dózsa György ifjúsági klub. Aznap reggel 8 órától este 8 óráig csereberebörzét tartanak. Ki-ki elhozhatja kicsit megunt, kicsit mellőzött holmiját, hátha gazdát talál rá, és ő is gyarapíthatja gyűjteményét a csere során. így változtathat tulajdonost hanglemez és magnókazetta, hétrőfös sál és^böjtos sapka, 'képeslapgyűj*. temény ; és : bárkácskészlet, vii lágjáró tá^ka és öreg újság — meg ami még a csere-beré- lésbe belefér. Testedzés, mindenkinek Megalakult a Kardos Béla Tömegsport Egyesület Nyitott pályák, tornatermek A napokban megalakult Cegléden a Kardos Béla Tömegsport Egyesület. (A névadó, Kardos Béla (1913—1971) már fiatalon kapcsolatba került a siporttal: jégkorongo- zott, korcsolyázott és a labdarúgásnak is hódolt. 1939-ben ikerült Ceglédre, s attól kezdve a sportélet- irányításában részt vett, több szakosztály vezetője volt. Sokat foglalkozott a fiatalok nevelésével, a sportban és a mindennapi életben egyaránt. Igazi társadalmi munkása volt a sportnak.) Emberi kapcsolatok Az új egyesület leendő tagjait Vincze János, a városi tanács elnöikhelyettese köszöntötte, többek között a következő gondolatokkal: — A kialakuló lakótelepek betonren ge tea ében egyre nehezebb megtalálni a sportolás lehetőségét, pedig aki egyszer már belekóstolt, azt gyermekkarától egész életén végigkíséri a sport szeretete. — A tömegsport-egyesület, segítségével rendszeressé lehet tenni a sporttevékenységet. Jó szervezéssel mindenki bekapcsolódhat a testedzésbe. A lakótelepi emberek a sportoláson keresztül közelebb kerülnek egymáshoz, közöttük baráti viszony alakulhat ki. Vincze János elmondotta, hogy a tagok a tagdíjak befizetésével önmaguk tartják fenn az egyesületet, tehát a sport amatőr jellege megmarad, még akikor is. ha a Pest megyei Sporthivatal és a városi tanács az alapvető felszerelések beszerzéséhez anyagi támogatást nyújt működésükhöz. Eddig 150-en töltötték ki a belépési nyilatkozatot, ök es a. további jelentkezők a jobb idő beállításával a Bem SE és a Ceglédi VSE sporttelepét — hetente egy-egy alkalommal, a nyitott kapu akció keretében —, felkereshetik, továbbá a Putrisarki erdőt is rendszeresen látogathatják, ahol bekapcsolódhatnak a tömegsportba azok is. akik nem tagjai az egyesületnek. Meghívót kaptak az alakuló ülésre a tanácstagok és testnevelő tanárok is, hiszen ők is segítséget tudnak nyújtani az egyesület tevékenységéhez. Pásztor István, városi sportfelügyelő ismertette az alapszabályt és a szervezeti működési szabályzatot és elmondotta, hogy számítanak a tagok kezdeményezéseire és tevékenységére. Labdajáték, kocogás A korábban beindított női kondicionáló torna az egyesület keretein belül négy csoportban tevékenykedik tovább, a különböző labdajátékokban öt csoportot alakítottak ki, továbbá lövészetben és kocogásban vehetnek részt az érdeklődők. A féli hónaposban a rendszeres sportoláshoz 6 iskolai tornatermet vehetnek igénybe az egyesület tagjai. A Kardos Béla Tömegsport SE elnöke Steklács János, elnökhelyettese Karsai Ferenc- né, a számvizsgáló bizottság elnöke Túri Éva lett. Ungureán László ISSN OUW-üKOO (Cegléd) Hírlap) * * 1
