Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-21 / 68. szám
"kMúlap 1981. MÁRCIUS 21., SZOMBAT Elveszettnek hitt színmű Megtalálták Féja Géza írói hagyatékában Tanfolyam indul Bübszínészképző Az idén ősszel bábszínészképző tanfolyamot szervez az Állami Bábszínház igazgatósága. A szeptemberben kezdődő kétéves, felsőfokú tanfolyam hallgatóit a színészi képességgel, bábmozgatási készséggel és énektudással rendelkező, 18—30 éves korú, érettségizett fiatalok közül választják ki. Az érdeklődők április 22-ig jelentkezhetnek — személyesen vagy levélben — az Állami Bábszínház tanfolyami titkárságán, (Budapest, VI., Jókai tér 10., 1061.) A felvételi vizsga májusban lesz, ennek feltételeit és pontos idejét írásiban közük a jelentkezőkkel. Komolyan Komolyan vették Dunaha- rasztiban a felhívást, amely a rokkantak évében, a rokkantak helyzetének javítása érdekeben társadalmi összefogásra ösztönöz, a komolyságot azért kell hangsúlyozni, mert az egyik vidéki városunkban jótékony céllal rendezett beat- hangverseny bevételéhek csak egytizede, azaz mintegy tízezer forint jutott el rendeltetési helyére, a többi pénzt a rendezés, a fellépők tiszteletdíja emésztette fel. Dunaharaszti- ban viszont, ahol a József Attila Művelődési Ház 300 személyes termében 437-en hallgatták meg a napokban Koncz Gábor, Bánki Zsuzsa és Lelkes Péter irodalmi műsorát, valóban a teljes bevételt, 8300 fo. rintot a rokkantakon való segítésre fordítják. A helyi Pax és Hit beatzenekar is az ö csekkszámlájukra fizeti be majd azt a pénzt, amely az április 16-1 koncert bevételeként összegyűlik. Dunaharasz- tiban — jólesik megismételni — úgy tűnik, igazán komolyan veszik a felhívást. p. sz. e. Féja Géza írói hagyatékának rendezése közben megtalálták Németh László elveszettnek hitt Szépítő című vígjátékát. Az irodalomtörténet tudott erről a műről, maga Németh László is említést tesz róla drámagyűjteményének előszavában. A Németh család Is úgy tudta, hogy a Szépítő szövege elveszett. A közelmúltban azonban Fája Géza fia, Féja Endre édesapja írásai között rábukkant egy hatvan oldalnyi gépelt szövegre, amiről az irodalom- történészek megállapították, hogy a Szépítő utolsó három felvonása. Az első felvonás Tarka lepke — kis mese címmel pályázatot hirdetett óvodás és kisiskolás gyermekek számára a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó és a Magyar Úttörők Szövetségének budapesti elnöksége. A 4—7 éves korú gyermekeknek meghirdetett pályázatra nevezők a magyar gyermekirodalomból kedvenc versük vagy meséjük szereplőit, jeleneteit, hangulatát alkothatják meg a környezetükben található bármilyen anyagból — papírból, textilből, gyurmából, műanyag flakonokból, fenyőtobozból — s tetszésük szerinti módon: szövege eddig nem került elő. A negyedik felvonás sorai között megtalálták a szerző sajátkezű javításait is. A Szépítő egyébként egy festőről szól, aki megszépíti környezetét, azonban csalódni kénytelen modelljeiben, kudarcot vall az általa támogatott személyekkel, maga is tragikusan kívül marad az általa megszépített világon. A megtalált kézirat az irodalomtörténészek szerint az első felvonás nélkül is teljes értékű mű. A Szépítő az író özvegyének hozzájárulásával a Tiszatáj című irodalmi folyóirat áprilisi számában jelenik meg. rajzban, festményben, ragasztással, varrásban, bábkészítéssel. Óvodai, iskolai közösségek, barátok együtt is pályázhatnak. A legszebb műveket díjazzák és a beérkező anyagból májusban kiállítást rendeznek a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A pályamunkákat a Petőfi Irodalmi Múzeum pedagógiai csoportjához kell beküldeni, Budapest, Károlyi Mihály utca 16. 1053. címre. A pályaműveken fel kell tüntetni a témát, a gyermek nevét, életkorát, lakcímét és az óvoda vagy iskola címét is. Beküldési határidő: április 6. PÁLYÁZAT KICSIKNEK Tarka lepke — kis mese KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Ecsettel írt vallomások I Ruzicskay György Munká- csy-díjas érdemes művész tárlata március 31-ig látható a kiskőrösi Petőfi Művelődési Központban. Április 11-ig tekinthető meg a XXI. kerületi kék iskolában (Budapest, Rákosi Endre u. 138.) Vecsési Sándor Munká- csy-díjas érdemes művész kiállítása. Emlékértelmező Csöndben és nagyon határozottan járja a maga útját Vecsési Sándor. Festménnyé érleli a látványt, mindig és mindenhol. Van miről festenie, van mit. — Erőteljesen felszabadultak ifjúságának emlékei. E visszapillantás nem búcsú, hanem értelmezés. Festői analízise életének és a tá- gabb környezet sorsának, mely a falu az ő életművében. Ez jelenik meg egészséges emlékezéssel, áhítattal. A faluönarckép hordozója a Kurdi templom és az özvegy háza is, a már csak Vecsési képéin élő egykori dömsödi hajlék. Évekig figyelte; egyszerre megszületett benne a kép. Néprajzi emléket is tükröz a mű; egykor vidéken az özvegy befalaztatta az egyik ablakot, a ház is jelezte az elmúlást. Vecsési kifejezte képén azt, hogy a becsukott kapu, a befalazott ablak, az egyetlen nyílásból szivárgó fény az özvegy tisztességét példázza, magányát, — mellyel tiszteleg az eltávozottnak. Oldja is ezt a szomorúságot, a homlokzat hármas ívével és az almazöld» tónussal, mely tiszta erő és a remény új hajtása. A dömsödi Parti fasor ecsettel írt szózat a vízről, mólókról, Ruzicskay György: Nagyvárosi fények Vecsési Sándor: Vadvizek RÁDIÓFIGYELŐ A MAGYAR NYELV HETE. Méltóképpen ünnepli a rádió is a magyar nyelv hetét. Szinte nincs olyan szerkesztősége, mely ne talált volna módot rá, hogy megemlékezzék. Kezdődött a Jó reggelttel, melyben Grétsy László hívta fel a figyelmet a Szót kérekben, folytatódott az Esti Magazinban, ahol hangképeket sugároztak Óvári Miklós megnyitójából és Illyés Gyula felszólaláséból. De szinte minden napra esik valami érdekesség. Hétfőn Sándor Mária járt a szaknyelvek háza táján riportműsorában, kedden társadalmi változásaink nyelvi gondjairól vezetett kerekasztal-beszélge- tést dr. Lörincze Lajos, Benkő Loránd, Éder Zoltán és Károly Sándor részvételével, pénteken Nyelvédesanyám címmel Grétsy László és Hernádi Sándor összeállítását sugározták; írók, költők és tudósok vallomásait az anyanyelvről, a hozzá fűződő kapcsolatukról, részleteket közreadva a rádióban, a Radnóti Miklós Színpadon. és a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulatnál elhangzott műsorokból, szép beszédű színészek: Bálint András, Béres Ilona, Horváth Sándor, Juhász Jácint, Sinkovits Imre és Verdes Tamás, illetve a Bakfark lanttrió közreműködésével. Holnap este kilenc órakor a Kossuth adón Pomezan&ki György összeállítása hangzik el a Színházi Magazinban kerek egy esztendőn át folytatott vita összegzéseképpen, melyben nem kisebb magyar művészek mondták el véleményüket a színpadi dikció szerepéről, mint a legendásan szépen artikuláló Makai Margit, Bánki Zsuzsa és Gábor Miklós, a fiatalabb generációhoz tartozó Tördy Géza, s minden magyar színészt beszédre tanító Fischer Sándor és Mongáth Imre. A magyar nyelv hete alkalmát felhasználva a riporter ennek az eszmecserének legfontosabb eseményeit idézi. Végezetül az eseménysor záróakkordjaként vasárnap délután négy órakor a Kossuth Klubból közvetítik a szocialista brigádok nyelvi vetélkedőjének döntőjét, melynek játékmesterei Grétsy László és Szűcs László lesznek. NAPKÖZBEN. Két telefonszámon is hívható a Petőfi adó délelőtt fél kilenckor és fél tizenegy között sugárzott magazinműsora. Azt hihetnénk, ilyen időben kevesen hallgatják, ám a számtalan telefon megcáfolja a feltételezést. Telefonál délutános műszakba készülő, és gyesen levő, nyugdíjas és a legkülönbözőbb foglalkozású és korú hallgató, hogy segítséget kérjen, vagy mert kíváncsi. A legutóbbi adás vezetője Rózsa Péter nagyon változatos programot kínált. Szó esett különleges ételekről, mesterszakács mondott mexikói csirkereceptet, a háztartási balesetekről, a gyermek úszástanításának egészségépítő hasznáról és egyebek között annak a kiállításnak az ajánlatairól, melyet a Néprajzi Múzeumban lehet megtekinteni, Utazás ’81 címen. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal ikét munkatársnője kalauzolt e rendhagyó tárlaton, s nemcsak külföldre. EGY ÉRDEKES könyvet jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó, mégpedig a Magyar Tudományos Akadémián elhangzott előadások szövegét Az 1970-es évtized a magyar történelemben címmel. Ismeretes, hogy ennek az évtizednek az eleje az egész világon fellendülést hozott, majd a vége pedig a gazdasági válságot, a nemzetközi helyzet romlását. Milyen helyet foglalt el hazánk az elmúlt évtizedben, hogyan hatottak rá a tíz esztendő eseményei? Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv, amelynek szerzői akadémikusok, tudósok, a társadalomtudományok jeles képviselői, olyan személyiségek, mint Berend T. Iván, Bognár József, Hermann István, Király István, Köpeczi Béla, Kulcsár Kálmán, Pacit Zsigmond Pál és mások. Egy évtizedet, minden aspektusában felmérni szinte lehetetlen vállalkozás, a tudósak azonban már sok olyan jellemzőjét összefoglalták, amelyek közel hozzák, áttekinthetőbbé teszik a közelmúlt; történelmét. Berend T. Iván az Utunk a hetvenes évtizedhez című tanulmányában azt a viharos negyedszázadot elemzi, amely elvezetett bennünket a hetvenes évekhez, s amely a társadalhanem szép hazánk alig Ismert tájaira is. Kár, hogy ezt a műsort ismételten sehol sem találjuk a műsorújságban, melyben találtunk viszont egy kedves apróságot. Nemrégiben írtak a Rádiófigyelőben Marton Frigyes interjújáról Papp Endrével, a bécsi Mátyás Pince vezetőjével, korunk korcs- márosával, beszélgetve valóságos hitvallás hangzott el a vendéglátásról. Szó esett ebben egy recpetről, mellyel — vallja — a férfiúi erőt lehet növelni, a fürjtojásból készített vőlegénylevesről. Nos, sokak kívánságára ennek receptjét adta most közre a műsorújság, s mellette az ismétlés időpontját: március 28, 13 óra. Bányász Hédi mat és a gazdaságot, a tulajdonviszonyokat és a szövetségi rendszert, az életmódot és a településformát egyaránt gyökeresen átalakította, átforgatta Magyarországon. MINDEZEK UTÁN azt vártuk volna, hogy a hetvenes évtized nyugalmasabb időszak lesz. Nem ez történt. Ez az évtized sajátos-furcsa ellentmondások időszakává vált. A gazdaság növekedése ennek a periódusnak az elején érte el a leggyorsabb és legkiegyensúlyozottabb ütemet, méghozzá olyan körülmények között, a növekedés úgyszólván kizárólagos forrása a termelékenység emelkedése volt. És ugyanez az évtized lett később a színtere a negyedszázados erőltetett ütemű hirtelen lelassulásának, a növekedés váratlan megtörésének, majd tartós és jelentős lefékezésének. Ebben az évtizedben nemcsak a jövedelmek leggyorsabb emelkedésének lehettünk tanúi, de a magyar gazdaság egész történetében elért legmagasabb fogyasztási- és életszínvonalnak, valamint a legjobb áruellátásnak is. Az intenzív gazdálkodásra való áttérés kapcsán égetően szükségessé vált a korábbi egyenlősdi helyett magasabb színvonalú elosztási elv megvalósítása, a megfelelő érhóöltönybe öltözött fákról. A Gyepsor is dömsödi illetőségű. Veres Péter balmazújvárosi gyepsorának felismeréseit folytatja. Ez a dömsödi gyepsor. minden falu gyeosora a szélső házakkal, kubikgödör- rel és kápolnaszerű vallásos szoborral. Több nosztalgiánál, amire és ahogyan Vecsési visszagondol. Családja, ifjúsága az, mely éppen művészetével válik jövővé. Biö-festészet Vidám és elmélyült életszemélet, festői gyakorlat jellemzi a nyolcvanöt esztendős Ruzicskay Györgyöt, aki e nem csökkentett tempó eredményeként olv fiatal. Nem az arcvonások simaságát, hanem az alkotó szenvedélvt illetően. Szarvadon született 1896-ban. — tannlmánvait a müncheni Képzőművészeti Akadémián, dekeltség és teljesítmény szerinti jövedelemdifferenciálás megteremtése. A mezőgazdaság gyors átalakulása is új módon vetette fel a gazdaság továbbfejlesztését. A mezőgazdaságba betört az ipar és egycsapásra megváltoztatta a termelés szerkezetét. Ennek következtében a volt paraszti társadalom fele ipari munkássá vált, a falu pedig megkezdte felzárkózását a városhoz. Mindez persze a hetvenes évek végére űj ellentmondásokat szült, hogy csak egyet említsünk, az elmaradott, hagyományos település- szerkezet hátráltatta a városiasodást. STRUKTURÁLIS váltásunk társadalmi-gazdasági ösz- szetevőit és ellentmondásait Bognár József vizsgálja. Figyelemre méltó megállapítása, hogy ma a versenyben álló szocialista gazdaság és társadalom már nem engedheti meg magának az időveszteséget, a valóságos társadalmi-gazdasági folyamatok konkrét elemzése során kialakult reformkoncepciók megvalósításának halogatását. Számításba kell vennünk, írja — hogy már nemcsak a fejlett tőkés országokkal állunk versenyben, hanem legalább 35 olyan gyorsan fejkésőbb Rómában és Párizsban végezte. Számtalan egyéni kiállítása nyílt Budapesten, Párizsban, Londonban, Amszterdamban és Torontóban, nagydíjakat kapott Franciaországban ési Angliában. Az 1920-as években Szabó Lőrinccel egy időben, de Picasso előtt vette észre a gépiesedés veszélyét, ezt jelképezi az Összeütközés, amelyen a magányosan küzdő lovat — az emberiség szimbólumát eltiporják a rohanó járművek. 1965 körül a szarvasi arborétum hátterével ő találja fel és alkalmazza a bió- festészetet, melyben a növényi önarcképek a létezés örök küzdelmét rögzítik. Páratlanul termékeny Ruzicskay György. Sok ezer rajza, festménye a múlt és jelen enciklopédiáját tárja fel. Szinte mindent. Párizs képi költészetét, Szarvas fáit, történelmi kompozíciókat. lődő országgal, amely a miénknél helyenként fejlettebb termékválasztékkal jelentkezik a nyugati piacokon. Ma, a krízisekkel terhes világgazdaságban csak egy olyan magyar gazdaság állhatja meg a helyét, amely képes magában egyesíteni az előrelátás, a terv- szerűség és a tudományosság követelményeit a rugalmassággal, a gyors változtatás képességével. A legfontosabb gazdasági kérdések mellett foglalkoznak a hetvenes évek ideológiai jellegzetességeivel, a film és az irodalom kölcsönhatásaival, a nyelvi magatartásformák változásaival, a zenei művelődéssel, valamint a hetvenes évek képzőművészetével és építészetével. Ez utóbbival kapcsolatban Németh Lajos értékeli többek közt a vidéki városok arculatának változásait, a ma- gánházévítés helyenként inkább környezetet rontó hatását. Túl soknak találja a rendezetlen halmazokat létrehozó, spontán és minden építészeti érték nélküli építészeti tevékenységet. Ezzel egyet kell értenünk. A KÖTET az előadásokat követő vita összefoglalásával záródik, örvendetes, hogy az Akadémiának olyan kérdéseket sikerült napirendre tűzni, amelyek aktualitása és fontossága vitán felüli. Az elemzésekből adódó következtetéseket sokat segíthetnek a nyolcvanas évtized gondjainak megoldásában is. Gáli Sándor Híresek rajzsorozatai, melyek könyvalakban jutottak el közönségéhez, feltárva a Világosság felé lendülő huszadik századi embert, a Szerelem- keresőket, Tessedik Sámuel életét és a Fantasztikus utazást, mely madáchi összegezés Attila sátrától Jeanne d’Arc máglyájáig, jelen korszakunkat is vizsgálva. Százhalombatta halászairól is pompás sorozatot készített, mely hamarosan a város múzeumának egyik termét fogja díszíteni. Kiskőrösi kiállítása életművének idézete, nem összefoglalása. Található egy unikum is, Petőfi Zoltán rajza Ruzicskay Erzsikéhez. Petőfi Sándor zaklatott sorsú fia szerelmes volt Ruzicskay Görgy nagy- nónjébe, és Szarvason festett számára egy virágcsendéletet. Bimbókból fakadó vörös szegfűket és egy tulipánt fon ösz- sze a színes rajz, melynek eredetije elveszett, de az eredetiről készített másolat megmaradt, melyet Ruzicskay György édesanyja, Aradi Zsófia készített, 1951-ben, 86 éves korában. A vendégkönyv Alkalmunk volt bepillantani a kiskőrösi Petőfi-szülőház vendégkönyvébe. Maglódi, kis- kunlacházi, dunakeszi bejegyzések mellett ilyen sorokra bukkantam: Köszönet a városnak, hogy lehetőséget biztosított eszményképünk — Petőfi szülőházának megtekintésére: Tordai László, az aszódi gimnázium nevében. A másik adat: A nagykőrösi középiskolások 110 főnyi csoportja „Arany János városa, Petőfi városának”) jelszóval hozta el koszorúját. A felnőttek közül 110-en követték őket. Kiskőrös megkülönböztetett szeretettel fogadta a kedves vendégeket. Jártak itt Ráckevéról is; az Ady Endre gimnázium teljes tanári kara és tanulóifjúsága. Koszorút helyeztek el, műsort adtak a szülőház kertjében, megtekintették azt a Dömsöd- ről idekerült ágyat, melyben Petőfi született. Mindannyian gyarapodtak e tisztelgő látogatás során, ahogy Móricz Zsigmond 1912. december 15-én. ö Nagy Lajossal érkezett ide, s a következőt jegyezte a vendégkönyvbe: Látogatóba jöttem Petőfi Sándorhoz, s emlékül kaptam a Világ Dúsától egy kincset, a sokból: a Vi- lágszabadsággt. Losonci Miklós Egy évtized története KÖNYV AZ 1970-ES ÉVEK MAGYAR FEJLŐDÉSÉRŐL *
