Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-21 / 68. szám

"kMúlap 1981. MÁRCIUS 21., SZOMBAT Elveszettnek hitt színmű Megtalálták Féja Géza írói hagyatékában Tanfolyam indul Bübszínészképző Az idén ősszel bábszínész­képző tanfolyamot szervez az Állami Bábszínház igazgató­sága. A szeptemberben kez­dődő kétéves, felsőfokú tan­folyam hallgatóit a színészi képességgel, bábmozgatási készséggel és énektudással rendelkező, 18—30 éves korú, érettségizett fiatalok közül vá­lasztják ki. Az érdeklődők április 22-ig jelentkezhetnek — személyesen vagy levélben — az Állami Bábszínház tan­folyami titkárságán, (Buda­pest, VI., Jókai tér 10., 1061.) A felvételi vizsga májusban lesz, ennek feltételeit és pon­tos idejét írásiban közük a je­lentkezőkkel. Komolyan Komolyan vették Dunaha- rasztiban a felhívást, amely a rokkantak évében, a rokkan­tak helyzetének javítása érde­keben társadalmi összefogásra ösztönöz, a komolyságot azért kell hangsúlyozni, mert az egyik vidéki városunkban jó­tékony céllal rendezett beat- hangverseny bevételéhek csak egytizede, azaz mintegy tízezer forint jutott el rendeltetési he­lyére, a többi pénzt a rende­zés, a fellépők tiszteletdíja emésztette fel. Dunaharaszti- ban viszont, ahol a József Attila Művelődési Ház 300 sze­mélyes termében 437-en hall­gatták meg a napokban Koncz Gábor, Bánki Zsuzsa és Lelkes Péter irodalmi műsorát, való­ban a teljes bevételt, 8300 fo. rintot a rokkantakon való se­gítésre fordítják. A helyi Pax és Hit beatzenekar is az ö csekkszámlájukra fizeti be majd azt a pénzt, amely az április 16-1 koncert bevétele­ként összegyűlik. Dunaharasz- tiban — jólesik megismételni — úgy tűnik, igazán komolyan veszik a felhívást. p. sz. e. Féja Géza írói hagyatékának rendezése közben megtalálták Németh László elveszettnek hitt Szépítő című vígjátékát. Az irodalomtörténet tudott er­ről a műről, maga Németh László is említést tesz róla drámagyűjteményének elő­szavában. A Németh család Is úgy tudta, hogy a Szépítő szövege elveszett. A közelmúltban azonban Fá­ja Géza fia, Féja Endre édes­apja írásai között rábukkant egy hatvan oldalnyi gépelt szövegre, amiről az irodalom- történészek megállapították, hogy a Szépítő utolsó három felvonása. Az első felvonás Tarka lepke — kis mese cím­mel pályázatot hirdetett óvo­dás és kisiskolás gyermekek számára a Petőfi Irodalmi Mú­zeum, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó és a Magyar Út­törők Szövetségének budapes­ti elnöksége. A 4—7 éves ko­rú gyermekeknek meghirdetett pályázatra nevezők a magyar gyermekirodalomból kedvenc versük vagy meséjük szerep­lőit, jeleneteit, hangulatát al­kothatják meg a környezetük­ben található bármilyen anyagból — papírból, textil­ből, gyurmából, műanyag flakonokból, fenyőtobozból — s tetszésük szerinti módon: szövege eddig nem került elő. A negyedik felvonás sorai kö­zött megtalálták a szerző sa­játkezű javításait is. A Szépítő egyébként egy festőről szól, aki megszépíti környezetét, azonban csalódni kénytelen modelljeiben, ku­darcot vall az általa támoga­tott személyekkel, maga is tragikusan kívül marad az általa megszépített világon. A megtalált kézirat az iro­dalomtörténészek szerint az első felvonás nélkül is teljes értékű mű. A Szépítő az író özvegyének hozzájárulásával a Tiszatáj cí­mű irodalmi folyóirat áprilisi számában jelenik meg. rajzban, festményben, ragasz­tással, varrásban, bábkészítés­sel. Óvodai, iskolai közössé­gek, barátok együtt is pályáz­hatnak. A legszebb műveket díjazzák és a beérkező anyag­ból májusban kiállítást ren­deznek a Petőfi Irodalmi Mú­zeumban. A pályamunkákat a Petőfi Irodalmi Múzeum pedagógiai csoportjához kell beküldeni, Budapest, Károlyi Mihály ut­ca 16. 1053. címre. A pálya­műveken fel kell tüntetni a témát, a gyermek nevét, élet­korát, lakcímét és az óvoda vagy iskola címét is. Bekül­dési határidő: április 6. PÁLYÁZAT KICSIKNEK Tarka lepke — kis mese KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Ecsettel írt vallomások I Ruzicskay György Munká- csy-díjas érdemes művész tár­lata március 31-ig látható a kiskőrösi Petőfi Művelődési Központban. Április 11-ig tekinthető meg a XXI. kerületi kék iskolában (Budapest, Rákosi Endre u. 138.) Vecsési Sándor Munká- csy-díjas érdemes művész ki­állítása. Emlékértelmező Csöndben és nagyon hatá­rozottan járja a maga útját Vecsési Sándor. Festménnyé érleli a látványt, mindig és mindenhol. Van miről fes­tenie, van mit. — Erőteljesen felszabadultak ifjúságának emlékei. E visszapillantás nem búcsú, hanem értelmezés. Fes­tői analízise életének és a tá- gabb környezet sorsának, mely a falu az ő életművében. Ez jelenik meg egészséges emlé­kezéssel, áhítattal. A faluön­arckép hordozója a Kurdi templom és az özvegy háza is, a már csak Vecsési képéin élő egykori dömsödi hajlék. Évekig figyelte; egyszerre megszületett benne a kép. Néprajzi emléket is tükröz a mű; egykor vidéken az öz­vegy befalaztatta az egyik ab­lakot, a ház is jelezte az el­múlást. Vecsési kifejezte ké­pén azt, hogy a becsukott ka­pu, a befalazott ablak, az egyetlen nyílásból szivárgó fény az özvegy tisztességét pél­dázza, magányát, — mellyel tiszteleg az eltávozottnak. Old­ja is ezt a szomorúságot, a homlokzat hármas ívével és az almazöld» tónussal, mely tiszta erő és a remény új hajtása. A dömsödi Parti fasor ecsettel írt szózat a vízről, mólókról, Ruzicskay György: Nagyvárosi fények Vecsési Sándor: Vadvizek RÁDIÓFIGYELŐ A MAGYAR NYELV HETE. Méltóképpen ünnepli a rádió is a magyar nyelv hetét. Szin­te nincs olyan szerkesztősége, mely ne talált volna módot rá, hogy megemlékezzék. Kez­dődött a Jó reggelttel, mely­ben Grétsy László hívta fel a figyelmet a Szót kérekben, folytatódott az Esti Magazin­ban, ahol hangképeket sugá­roztak Óvári Miklós megnyi­tójából és Illyés Gyula felszó­laláséból. De szinte minden napra esik valami érdekesség. Hétfőn Sándor Mária járt a szaknyelvek háza táján riport­műsorában, kedden társadalmi változásaink nyelvi gondjairól vezetett kerekasztal-beszélge- tést dr. Lörincze Lajos, Benkő Loránd, Éder Zoltán és Ká­roly Sándor részvételével, pén­teken Nyelvédesanyám cím­mel Grétsy László és Hernádi Sándor összeállítását sugároz­ták; írók, költők és tudósok vallomásait az anyanyelvről, a hozzá fűződő kapcsolatukról, részleteket közreadva a rádió­ban, a Radnóti Miklós Színpa­don. és a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulatnál elhang­zott műsorokból, szép beszédű színészek: Bálint András, Bé­res Ilona, Horváth Sándor, Ju­hász Jácint, Sinkovits Imre és Verdes Tamás, illetve a Bak­fark lanttrió közreműködésé­vel. Holnap este kilenc órakor a Kossuth adón Pomezan&ki György összeállítása hangzik el a Színházi Magazinban ke­rek egy esztendőn át folytatott vita összegzéseképpen, melyben nem kisebb magyar művészek mondták el véleményüket a színpadi dikció szerepéről, mint a legendásan szépen ar­tikuláló Makai Margit, Bánki Zsuzsa és Gábor Miklós, a fiatalabb generációhoz tartozó Tördy Géza, s minden magyar színészt beszédre tanító Fischer Sándor és Mongáth Imre. A magyar nyelv hete alkalmát felhasználva a riporter ennek az eszmecserének legfontosabb eseményeit idézi. Végezetül az eseménysor záróakkordjaként vasárnap délután négy órakor a Kossuth Klubból közvetítik a szocialista brigádok nyelvi vetélkedőjének döntőjét, mely­nek játékmesterei Grétsy László és Szűcs László lesznek. NAPKÖZBEN. Két telefon­számon is hívható a Petőfi adó délelőtt fél kilenckor és fél tizenegy között sugárzott magazinműsora. Azt hihet­nénk, ilyen időben kevesen hallgatják, ám a számtalan te­lefon megcáfolja a feltétele­zést. Telefonál délutános mű­szakba készülő, és gyesen le­vő, nyugdíjas és a legkülönbö­zőbb foglalkozású és korú hall­gató, hogy segítséget kérjen, vagy mert kíváncsi. A legutóbbi adás vezetője Rózsa Péter nagyon változatos programot kínált. Szó esett kü­lönleges ételekről, mestersza­kács mondott mexikói csirkere­ceptet, a háztartási balesetek­ről, a gyermek úszástanításá­nak egészségépítő hasznáról és egyebek között annak a ki­állításnak az ajánlatairól, me­lyet a Néprajzi Múzeumban le­het megtekinteni, Utazás ’81 címen. Az Országos Idegenfor­galmi Hivatal ikét munkatárs­nője kalauzolt e rendhagyó tárlaton, s nemcsak külföldre. EGY ÉRDEKES könyvet jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó, mégpedig a Ma­gyar Tudományos Akadémián elhangzott előadások szöve­gét Az 1970-es évtized a ma­gyar történelemben címmel. Ismeretes, hogy ennek az év­tizednek az eleje az egész vi­lágon fellendülést hozott, majd a vége pedig a gazdasági vál­ságot, a nemzetközi helyzet romlását. Milyen helyet foglalt el hazánk az elmúlt évtized­ben, hogyan hatottak rá a tíz esztendő eseményei? Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv, amelynek szerzői akadémiku­sok, tudósok, a társadalomtu­dományok jeles képviselői, olyan személyiségek, mint Berend T. Iván, Bognár József, Hermann István, Király Ist­ván, Köpeczi Béla, Kulcsár Kálmán, Pacit Zsigmond Pál és mások. Egy évtizedet, minden as­pektusában felmérni szinte le­hetetlen vállalkozás, a tudósak azonban már sok olyan jellem­zőjét összefoglalták, amelyek közel hozzák, áttekinthetőbbé teszik a közelmúlt; történelmét. Berend T. Iván az Utunk a hetvenes évtizedhez című ta­nulmányában azt a viharos ne­gyedszázadot elemzi, amely el­vezetett bennünket a hetvenes évekhez, s amely a társadal­hanem szép hazánk alig Is­mert tájaira is. Kár, hogy ezt a műsort ismételten sehol sem találjuk a műsorújságban, melyben találtunk viszont egy kedves apróságot. Nemrégiben írtak a Rádiófigyelőben Mar­ton Frigyes interjújáról Papp Endrével, a bécsi Mátyás Pin­ce vezetőjével, korunk korcs- márosával, beszélgetve valósá­gos hitvallás hangzott el a vendéglátásról. Szó esett ebben egy recpetről, mellyel — vall­ja — a férfiúi erőt lehet növel­ni, a fürjtojásból készített vő­legénylevesről. Nos, sokak kí­vánságára ennek receptjét ad­ta most közre a műsorújság, s mellette az ismétlés időpont­ját: március 28, 13 óra. Bányász Hédi mat és a gazdaságot, a tulaj­donviszonyokat és a szövetsé­gi rendszert, az életmódot és a településformát egyaránt gyökeresen átalakította, átfor­gatta Magyarországon. MINDEZEK UTÁN azt vártuk volna, hogy a hetvenes évtized nyugalmasabb időszak lesz. Nem ez történt. Ez az év­tized sajátos-furcsa ellentmon­dások időszakává vált. A gaz­daság növekedése ennek a pe­riódusnak az elején érte el a leggyorsabb és legkiegyensú­lyozottabb ütemet, méghozzá olyan körülmények között, a növekedés úgyszólván kizá­rólagos forrása a termelékeny­ség emelkedése volt. És ugyan­ez az évtized lett később a színtere a negyedszázados eről­tetett ütemű hirtelen lelassu­lásának, a növekedés váratlan megtörésének, majd tartós és jelentős lefékezésének. Ebben az évtizedben nemcsak a jö­vedelmek leggyorsabb emelke­désének lehettünk tanúi, de a magyar gazdaság egész törté­netében elért legmagasabb fo­gyasztási- és életszínvonalnak, valamint a legjobb áruellátás­nak is. Az intenzív gazdálko­dásra való áttérés kapcsán égetően szükségessé vált a ko­rábbi egyenlősdi helyett maga­sabb színvonalú elosztási elv megvalósítása, a megfelelő ér­hóöltönybe öltözött fákról. A Gyepsor is dömsödi illetősé­gű. Veres Péter balmazújváro­si gyepsorának felismeréseit folytatja. Ez a dömsödi gyep­sor. minden falu gyeosora a szélső házakkal, kubikgödör- rel és kápolnaszerű vallásos szoborral. Több nosztalgiánál, amire és ahogyan Vecsési visszagondol. Családja, ifjúsá­ga az, mely éppen művészeté­vel válik jövővé. Biö-festészet Vidám és elmélyült élet­személet, festői gyakorlat jel­lemzi a nyolcvanöt esztendős Ruzicskay Györgyöt, aki e nem csökkentett tempó ered­ményeként olv fiatal. Nem az arcvonások simaságát, hanem az alkotó szenvedélvt illetően. Szarvadon született 1896-ban. — tannlmánvait a müncheni Képzőművészeti Akadémián, dekeltség és teljesítmény sze­rinti jövedelemdifferenciálás megteremtése. A mezőgazdaság gyors átala­kulása is új módon vetette fel a gazdaság továbbfejlesztését. A mezőgazdaságba betört az ipar és egycsapásra megváltoz­tatta a termelés szerkezetét. Ennek következtében a volt paraszti társadalom fele ipari munkássá vált, a falu pedig megkezdte felzárkózását a vá­roshoz. Mindez persze a het­venes évek végére űj ellent­mondásokat szült, hogy csak egyet említsünk, az elmara­dott, hagyományos település- szerkezet hátráltatta a városia­sodást. STRUKTURÁLIS váltá­sunk társadalmi-gazdasági ösz- szetevőit és ellentmondásait Bognár József vizsgálja. Figye­lemre méltó megállapítása, hogy ma a versenyben álló szo­cialista gazdaság és társadalom már nem engedheti meg ma­gának az időveszteséget, a va­lóságos társadalmi-gazdasági folyamatok konkrét elemzése során kialakult reformkoncep­ciók megvalósításának haloga­tását. Számításba kell ven­nünk, írja — hogy már nem­csak a fejlett tőkés országok­kal állunk versenyben, hanem legalább 35 olyan gyorsan fej­később Rómában és Párizsban végezte. Számtalan egyéni ki­állítása nyílt Budapesten, Pá­rizsban, Londonban, Amszter­damban és Torontóban, nagy­díjakat kapott Franciaország­ban ési Angliában. Az 1920-as években Szabó Lőrinccel egy időben, de Picasso előtt vette észre a gépiesedés veszélyét, ezt jelképezi az Összeütközés, amelyen a magányosan küzdő lovat — az emberiség szimbó­lumát eltiporják a rohanó jár­művek. 1965 körül a szarvasi arborétum hátterével ő talál­ja fel és alkalmazza a bió- festészetet, melyben a növényi önarcképek a létezés örök küz­delmét rögzítik. Páratlanul termékeny Ruzicskay György. Sok ezer rajza, festménye a múlt és jelen enciklopédiáját tárja fel. Szinte mindent. Pá­rizs képi költészetét, Szarvas fáit, történelmi kompozíciókat. lődő országgal, amely a miénk­nél helyenként fejlettebb ter­mékválasztékkal jelentkezik a nyugati piacokon. Ma, a krí­zisekkel terhes világgazdaság­ban csak egy olyan magyar gazdaság állhatja meg a he­lyét, amely képes magában egyesíteni az előrelátás, a terv- szerűség és a tudományosság követelményeit a rugalmasság­gal, a gyors változtatás ké­pességével. A legfontosabb gazdasági kérdések mellett foglalkoznak a hetvenes évek ideológiai jel­legzetességeivel, a film és az irodalom kölcsönhatásaival, a nyelvi magatartásformák vál­tozásaival, a zenei művelődés­sel, valamint a hetvenes évek képzőművészetével és építésze­tével. Ez utóbbival kapcsolat­ban Németh Lajos értékeli többek közt a vidéki városok arculatának változásait, a ma- gánházévítés helyenként in­kább környezetet rontó hatá­sát. Túl soknak találja a ren­dezetlen halmazokat létreho­zó, spontán és minden építé­szeti érték nélküli építészeti tevékenységet. Ezzel egyet kell értenünk. A KÖTET az előadásokat követő vita összefoglalásával záródik, örvendetes, hogy az Akadémiának olyan kérdése­ket sikerült napirendre tűzni, amelyek aktualitása és fontos­sága vitán felüli. Az elemzé­sekből adódó következtetéseket sokat segíthetnek a nyolcvanas évtized gondjainak megoldásá­ban is. Gáli Sándor Híresek rajzsorozatai, melyek könyvalakban jutottak el kö­zönségéhez, feltárva a Vilá­gosság felé lendülő huszadik századi embert, a Szerelem- keresőket, Tessedik Sámuel életét és a Fantasztikus uta­zást, mely madáchi összegezés Attila sátrától Jeanne d’Arc máglyájáig, jelen korszakunkat is vizsgálva. Százhalombatta halászairól is pompás soroza­tot készített, mely hamarosan a város múzeumának egyik termét fogja díszíteni. Kiskőrösi kiállítása életmű­vének idézete, nem összefog­lalása. Található egy unikum is, Petőfi Zoltán rajza Ruzics­kay Erzsikéhez. Petőfi Sándor zaklatott sorsú fia szerelmes volt Ruzicskay Görgy nagy- nónjébe, és Szarvason festett számára egy virágcsendéletet. Bimbókból fakadó vörös szeg­fűket és egy tulipánt fon ösz- sze a színes rajz, melynek eredetije elveszett, de az ere­detiről készített másolat meg­maradt, melyet Ruzicskay György édesanyja, Aradi Zsó­fia készített, 1951-ben, 86 éves korában. A vendégkönyv Alkalmunk volt bepillanta­ni a kiskőrösi Petőfi-szülőház vendégkönyvébe. Maglódi, kis- kunlacházi, dunakeszi bejegy­zések mellett ilyen sorokra bukkantam: Köszönet a vá­rosnak, hogy lehetőséget biz­tosított eszményképünk — Pe­tőfi szülőházának megtekinté­sére: Tordai László, az aszódi gimnázium nevében. A másik adat: A nagykőrösi középisko­lások 110 főnyi csoportja „Arany János városa, Petőfi városának”) jelszóval hozta el koszorúját. A felnőttek közül 110-en követték őket. Kiskőrös megkülönböztetett szeretettel fogadta a kedves vendégeket. Jártak itt Ráckevéról is; az Ady Endre gimnázium teljes tanári kara és tanulóifjúsága. Koszorút helyeztek el, műsort adtak a szülőház kertjében, megtekintették azt a Dömsöd- ről idekerült ágyat, melyben Petőfi született. Mindannyian gyarapodtak e tisztelgő látoga­tás során, ahogy Móricz Zsig­mond 1912. december 15-én. ö Nagy Lajossal érkezett ide, s a következőt jegyezte a ven­dégkönyvbe: Látogatóba jöt­tem Petőfi Sándorhoz, s emlé­kül kaptam a Világ Dúsától egy kincset, a sokból: a Vi- lágszabadsággt. Losonci Miklós Egy évtized története KÖNYV AZ 1970-ES ÉVEK MAGYAR FEJLŐDÉSÉRŐL *

Next

/
Thumbnails
Contents