Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-20 / 67. szám

KÖRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1981. MÁRCIUS 20., PÉNTEK Városi önállóság A közösséget szolgáló döntések A pártoktatás terve Megérteni és megértetni Az egész magyar középkor egyik sajátos és nagyon jel­lemző vonása, hogy uralko­dóink segítették ugyan a vá­rosok fejlődését, de társadalmi ■jelentőségüket csak kévéssé ismertél; fel. Elsősorban vé­delmi szempontok vezették őket, s nem törődtek azokkal a nyugati jó példákkal, me­lyek pedig a városokban rejlő gazdasági és társadalmi le­hetőségeket is bemutatták. Persze lehet a dolgot szépí­teni, de mégiscsak az a tény, hogy városaink emiatt évszá­zadokra kiható súlyos és nem éppen előnyükre szolgáló örök­séggel voltak kénytelenek együttélni a legutóbbi időkig. Igaz ez akkor is, ha meggon­doljuk, hogy példának okáért Nagykőrös törökkori hász vá­rosként sokak által irigyelt önállóságra tett szert, s ennek emléke hagyományaiba is be­épült. Korlátok Szembetűnő volt önállósága a polgári demokratikusnak ne- veznető fejlődési szakaszában, vagyis ennek a századnak az első felében, különösképpen Dezső Kázmér polgármester­sége idején. A látszat azonban csal, hiszen a feudalizmus béklyóitól magát oly sikeresen mentő régi város éppen ebben az időszakban ütközött meg rendkívül kemény csatában az országos méretekben önmagát túlélő feudalizmussal. Szerencsére ez a küzdelem ma már nem több történelem­nél. Emléke azonban kísérti a nagykőrösi társadalmat, még akkor is, ha győzelmet nem hozott. S különösen jelentős­sé vált ez az emlék felszaba­dulásunk utáni történetünknek abban az időszakában, amikor a történelmileg nagyon indo­kolható centralizmus gyakor­latilag teljesen formálissá tet­te a városi önállóságot. Ez az időszak is történelem ma már, ám az akkor kialakult s voltaképpen nem lényegbe­vágó, de mégis meghatározó ellentmondások legalább a vé­leményalkotásban továbbél­nek. Természetesen együtt az évezredes hagyományokkal. Nagyon durván és pontatla­nul, de mégis az igazsághoz közelítve ennek a ránk hagyo­mányozott közvéleménynek az a lényege, hogy a városi önál­lóság nem egyéo történelmi ábrándnál. Szó ami szó, társa­dalmunk mai marxista kutatói sőt irányítói sem állítják azt, hogy a magyar városok veze­tői, beleértve az irányító tes­tületeket is, soha nem látott de egyébként kívánatos önálló­sággal rendelkeznének. Ennek megvannak a maga érthető, menthető, s mi több szándékosan megteremtett okai is. Mindazonáltal az utóbbi két évtizedben, most már a A kirándulás, az országjá­rás sőt, a határainkon túli ka­landozás mind kedveltebb szabad idős programja a nagykőrösieknek. Legfeljebb az kedvetleníti el néha a vilá­got látni vágyókat, hogy az utazási irodák a legígérete­sebb örömöket olykor bizony drágán mérik. Emiatt mind több közösség igyekszik, persze végül mégis­csak valamelyik utazási iroda segítségével, úgynevezett saját szervezésű kirándulásokat nyélbeütni. Ilyen sikeres út volt például tavaly az Arany János Társaságé, ami­kor az irodalombarátok Ro­mániában jártak. Most a Pe­szocialista demokrácia fejlesz­tésén fáradozó ország megte­remtette a városi önállóság kialakításának lehetőségét. Be­számítva a tagadhatatlanul fennálló korlátokat. De ugyan­akkor számítva az önállóság megteremtésének akarására is. Határidők Nos, a városi tanács tegnapi ülése nagyon jó példa volt ar­ra, hogy a hagyományok, a le­hetőségek és a történelemből áthagyományozódott tartózko­dás keverékéből milyen ered­mény születhet, összefoglalás­ként azt mondhatjuk, hogy na­gyon jó. Bizonyság erre a ta­nácsi testület vitájának első napirendi pontja, melyben a végrehajtó bizottság két évi tevékenységéről esett' szó. Egyebek között tehát arról, hogy ez a váron tanács és ez a végreh=jtó bizottság gazdál­kodni igyekezett, várospoliti­kát megfogalmazni és végre­hajtani törekedett. Voltak kel­lemetlen megkötöttségei ' ez alatt a két év alatt? Bizonyá­ra akadtak ilyenek is, ám ezekről nem szól a híradás. Nyilvánvalóan azért nem, mert ezek is kedvezően oldódtak meg a város szempontjából. A lényeg az, hogy a városi tanács testületé, elfogadva az előterjesztést, valójában azt állapította meg, hogy a végre­hajtó bizottság nem riadt visz- sza a város viszonylag öntör­vényű igazgatásától. Ha a szá­mokat akarjuk felhasználni bi- zonyíttékként, akkor elegendő egyetlen adatot megemlíteni. A végrehajtó bizottság a két év alatt 234 határozatot hozott. Ezek között persze volt csak keveseket érintő, s volt na­gyobb horderejű döntés is. Például a város pénzügyeivel kapcsolatban. Ezekben egyébként a városi tanács illetékes a határozat- hozatalra, ám e legmagasabb rangú állami irányító testüle­tünk bizonyos jogokat átru­házott a végrehajtó bizottság­ra. Ezért eshetett meg, hogy ez utóbbi fórumon a két év so­rán kilenc pénzügyi döntést hoztak. Általában a város 'fej­lesztési és költségvetési alap tervének módosításáról vagy egyes összegek átcsoportosí­tásáról, kölcsönalap elhelyezé­sekről. E határozatokban ösz- szesen 31 millió forintról volt szó. Tekintélyes szerep jutott a végrehajtó bizottságnak a vá­rosi tanács döntéseinek meg­hozatalában is. Mégpedig az­által, hogy a tanácsülések vita­anyagait a végrehajtó bizott­ság készíti elő. Nos, a városi tanács testületének tegnap megfogalmazott véleménye szerint példamutató körülte­kintéssel és pontossággal. Szó esett természetesen a vélemények összegzése soián a dagógus SE természetjárói ké­szülnek a szomszédos ország­ba, Kolozsvárra, Tordára, Zi- lahra és Szilágysomlyóra. A tervek szerint a négynapos, igen olcsó útra április 17-én indulnak. A szervezők szerint lehetséges, hogy néhány kí­vülállónak is jut hely az autó­buszban. Mindenesetre már­cius 30-ig érdemes érdeklőd­ni a városi tanács épületé­ben Rákosi Balázsnénál. A pedagógus természetjárók szokásuk szerint ezen a ki­ránduláson sem csak a kikap­csolódást keresik, hanem a jól szervezett program révén ismereteiket is gyarapítani igyekeznek. végrehajtó bizottság egyik leg­fontosabb feladatáról az ál­lamigazgatási munka irányítá­sáról. Voltaképpen ez az a te­rület, melyen keresztül leg­gyakrabban véleményt alkot­hatunk a városi tanács és vég-^ rehajtó bizottsága tevékenysé­géről. Például akkor, amikor valamilyen ügyes-bajos dol­gunkat intézzük a tanács va­lamelyik hivatalában. Nos, az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy ezek a szakigazgatási szervek mindin­kább betartják az intézkedési határidőket, s ami ennél is fontosabb: olyan határozato­kat hoznak melyeket csak rit­kán kell megfellebbezni. Ma­gyarán szólva államigazgatá­si és hatósági apparátusunk szerencsésen él jogaival. Nem dugja homokba a fejét, s nem mondja azt, hogy minek dönt­sünk itt körültekintően, amikor máshol a határozatot úgy is megváltoztatják. Minthogy ez nem igaz, a városi tanács tes­tületétől lefelé á legkisebb ha­táskörű ügyintézőig mindenki rákényszerült arra, hogy éljen a városi irányításnak megadott jogokkal. Jogszabályok Bizonyos, hogy e kedvező helyzet kialakulásában szerepe volt az erős városi hagyomá­nyoknak, de sokkal inkább an­nak, hogy e hagyományokra építve a városi tanács és tes­tületed nyílt várospolitikára törekedtek. Más kérdés, hogy a lakosság még nem él kellőképpen a fel­kínált lehetőséggel. S az is igaz, hogy a jogszabályok ma még sok területen indokolat­lan korlátokat is állítanak a Mióta az írást feltalálták, kísérti az emberiség olvasó fe­lét az a veszély, hogy ki-ki a maga módján értelmezi a be­tűbe öntött gondolatokat. Be­szélgetés közben erre a félre­értésre kevesebb a lehetőség, hiszen ha vita alakul ki, szép­szerével tisztázódhatnak az ál­láspontok. Viszont amikor ol­vasunk, nincs ott a szerző, nincs kivel vitatkozni. Persze, nem . kell szükség­képpen félreérteni a papírra vetett mondatokat. Csakhogy ennek feltételei is vannak. Például a közérthető fogalma­zás. Ám gyakran tapasztal­juk, hogy a minden szem­pontból kifogástalan, világos mondatokba is beleért az ol­vasó valami oda nem illőt, mi­közben a lényeg felett átsiklik. Egyéniségtől függ, mondják sokan. Ag olvasó beállítottsá­gától. Egy nyelven Való igaz, csakhogy ebben az esetben korántsem velünk született jellemvonások hat­nak. Sokkal inkább hiányos is­mereteink. Félreértjük az ol­vasmányt, a lényegtelent ha­lásszuk ki belőle, mert képte­lenek vagyunk ugyanabban a fogalomrendszerben gondol­kodni. Ahogy ma mondani szo­kás, a szerző és az olvasó nincs ugyanazon a hullámhosszon. Miként lehet ezen a nehézsé­gen segíteni? Általában tanu­lással. Ám arra már kevesen gondolnak, hogy a tanulást is szervezni kell. Ámbár mind többen vannak olyanok, akik nem elhanyagolható mértékű tanulási gyakorlattal rendel­keznek, s ismereteik gyarapí­tásával önmaguk is boldogul­nak. Rájuk, illetve önkéntes tevékenységükre gondoltak az elmúlt időszak párthatározatai is, amikor a korábbinál jobban hangsúlyozták a politikai mű- vfelődésben az önképzés szere­pét. Ettől függetlenül, marad­junk most már a politikai ok­tatásnál, továbbra is központi kérdése társadalmunknak a szervezett oktatás feltételeinek megteremtése és színvonalá­nak javítása. Ez nem pusztán azért lényeges kérdés, hogy az oktatásban résztvevők világ­nézete tudományosabbá vagyis marxistává váljék, hanem azért is, mert ebben az ország­ban voltaképpen a világnézet­től függetlenül is mindenkinek egy nyelvet kell beszélnie. Városunkban is gondosan megszervezik az illetékesek a politikai oktatást. Ez elsősor­ban az MSZMP városi bizott­ságának a feladata, de bősége­sen akad dolga a pártalapszer- vezeteknek. s ha kissé tágab- ban értelmezzük a politikai oktatást, valamennyi tömeg­szervezetnek és mozgalomnak is. Éppen ezért sokaknak kapó­ra jött az MSZMP városi bi­zottsága végrehajtó bizottsá­gának nemrégiben összeállí­tott tervezete a pártoktatás to­vábbfejlesztéséről. Életkörülmények Ez a dokumentum egyebek közt kimondja, hogy az okta­tás segítse a város üzemeiben a VI. ötéves terv végrehajtá­sát. Tudatosítsa, hogy az el­következő évek fő feladata a társadalmi előrehaladás gazda­sági alapjainak erősítése, a tervszerű 4S kiegyensúlyozott fejlődés biztosítása, a termék­szerkezet-váltás meggyorsítása és az energiagazdálkodás ész- szerűsítése. A párt- és tömegpolitikai oktatás vezetőinek meg kell érteniük, hogy a város szociá­lis, kommunális és kulturális fejlődésében, figyelembe véve a népgazdaság teherbíró ké­pességét, a korábbinál szeré­nyebb pénzügyi lehetőségekkel számolunk. Ugyanakkor el kell mondják a hallgatóknak, hogy a már elért életszínvonaluk megszilárdítása és az életkö­rülmények javítása minden te­rületen alapvető feladatunk. Magától értetődik, hogy szin­te lehetetlen felsorolni mind­A remek szervezésű nagy­kőrösi teremkézilabda Toldi Kupa-mérkőzéssorozat 9. és egyben utolsóelőtti játéknap­ján 6 mérkőzést játszottak, sportszerűen. Férfiak Tiszakécskei VEGYÉPSZER —Nk. Kinizsi 18-15 (10-8). Nk.: Fejes — M. Szűcs (3), Nagy J. (5), Várkonyi (3), Tóth F., Péczeli, Hatvani (1); csere: Vilcsák, Nagy A. (3). Az első félidő jó játékot ho­zott. A megfiatalodott helyiek igyekeztek, de az utóbbi idő­ben sokat fejlődött a Bács- Kiskun megyei bajnokságban szereplő kécskei csapat, s megérdemelték a győzelmet. Abonyi Tsz SK—BÁCSÉP (Kecskemét) 18-15 (9-6), La- josmizsei KSE—Hernádi Tsz SK 21-18 (12-5). A férfi A- csoport végeredménye: 1. Lajosmizse 5 4 — 1 107- »9 8 2. Abonyi Tsz 5 4 — 1 95- Í0 8 3. Hernádi Tsz 5 2 1 2 101-105 5 4. Nk. Kinizsi 5 2 — 3 103- 91 4 5. Tiszakécske 5 1 1 3 89-110 3 S. BÁCSÉP 5 1 — 4 98-112 2 Nők BÁCSÉP (Kecskemét)—Nk. Toldi DSK 12-6 (4-4). Nk.: Szénáéi — Spenger, Kram, Győri, Szakái (1), Búbos (1), Bálint, Szabó (2), Becze (2), Mocsáry. Az elején igen jól tartották magukat a fiatalabb helyiek. Szünet után a maga­sabb osztályú, rutinos vendé­gek főleg támadásban voltak határozottabbak. Ceglédi VSE—Lajosmizsei KSE 29-8 (17-5), Hernádi Tsz SK—Ceglédi Egészségügyi DSK 21-8 (10-4). A női mezőny állása: 1. CVSE 8; 2. Hemád 6; 3. BÁCSÉP 6; 4. Nk. Toldi 2; 5. Lajosmizse 2; 6. Ceglédi Eü. DSK 0 ponttal. Tekéhírek Zuglói Danúvía—Nk. Mé­száros Tsz SK 5-3 (2280-2211). Nk.: Bekő 362, Petrovics 333, Lóczy 404 (1), Kovács 402 (1), Farkas Z. 393 (1), Farkas J. 317. A temetőhegyi pályán sorra került NB III-as teke csapatbajnoki mérkőzésen a rutinosabb, egységes vendé­gek a hajrában biztosították be győzelmüket. A Petőfi iskola 13 napkö­zis tanulója vett részt a te­metőhegyi tekecsarnokban az első városi általános iskolás tekeversenyen, amit a Mészá­ros Tsz SK rendezett. 20 te­libe dobásos verseny legjobb­jai: 1. Kiss Sándor 93; 2. Lő- rincz Gergely 82; 3. Tinesz Mihály 52 fával. Versenyen kívül a már leigazolt Szabó Tibor és Szőke Attila egy­aránt 103-at ütött. A Mészáros Tsz SK tekézői a ceglédi Sütő Ferenc edző irányításával nemcsak itthon, azokat a témákat, melyek megvitatását a végrehajtó bi­zottság fontosnak tartotta. Am talán elegendő, ha azt elmond­juk, hogy az említett tervezet, mely egyébként öt évre szól, olyan pártoktatást képzelt el, melynek segítségével meg- könnyíthetjük véleményünk kialakítását a politikai esemé- ményekkel kapcsolatban. Többet tudni Ezen túlmenően pedig az ok­tatás hozzásegíthet ahhoz va­lamennyiünket, hogy ne csak véleményt mondjunk, hanem alakítsuk is életünket. Nem­csak azért, mert többet fogunk tudni, hanem azért is, mert en­nek az oktatási tervnek a vég­rehajtása révén olyan ismere­tekre tehetünk szert, melyek­kel könnyebben megértetjük magunkat, s másokat is meg­érthetünk. F. P. Vigyázat, életveszély A DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a la­kosságot, hogy Nagykőrösön „Batthyány utca 20 kV II. ütem” megnevezéssel, a Kár­pát, a Tázerdei, a Balaton és és Ménesi utcákban 20 kV-os légvezetéket épít. Ezt. az új létesítményt az áramszolgáltató vállalat 1981. április 1-től a kivitelezés üte­mének megfelelően feszültség alá helyezi. Ének megfelelően ezt a vezetéket a fenti idő­ponttól megérinteni életveszé­lyes és tilos. hanem hogy az idegen kör­nyezethez is szokjanak, ceglé­di edzésekkel is készülnek a további szerepléseikre. ' Atléták az ifiválogatottban Palotai János mellett öccse, László (mindkettő: Nk. Peda­gógus SE) is bekerült az or­szágos ifjúsági atlétikai válo­gatott keretbe. Gratulálunk a tehetséges és szorgalmas spor­tolók és edzőjük, Rétsági Osz­kár együttes sikeréhez. S. Z. HELYESBÍTÉS Lapunk március 18-i számának asporttudósításába sajnálatos hiba került. Görbe Ferencnek, a Kini­zsi SK társadalmi elnökének ott idézett mondata helyesen a követ­kezőképpen hangzik: A város sporterőinek összevonása érdeké­ben bővítik a sportvezetést, a na­pi feladatokat pedig ügyvezető el­nökség irányítja majd. Moziműsor Pokoli torony I—II. Színes amerikai katasztrófafáim. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadás kezdete: 6 óra. A stúdióteremben A delfin napja. Színes, tu­dományos-fantasztikus ame­rikai film, fél 4-kor. Csárdáskirálynő. Színes magyar—NSZK film, fa 6- kor és fél 8-kor. Színházi előadás A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban este 7 órakor, Ryszard Latko: Édesapám, édesapám, kibújt ám a szög a zsákból! Blaha-bérlet. Mély fájdalommal, megtört szívvel mondunk köszönetét mindazoknak — rokonoknak, ba­rátoknak a posta dolgozóinak, jó szomszédoknak, ismerősöknek —, akik drága jó férjem, szeretett édesapám Izsó Sándor temetésén részt vettek, utolsó útjára elkí­sérték. Sírjára a kegyelet koszo­rúit, virágait helyeztek el. Fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek. Nehéz napjainkon velünk voltak és vannak, özv. Izsó Sándomé és leánya. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak a rokonoknak, is­merősöknek, szomszédoknak, akik szeretett férjem Varga Ferenc te­metésén részt vettek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, részvét­táviratot küldtek. Fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Külön kö­szönetét mondunk dr. Mikó kör­zeti orvosnak és nővérnek lelki- ismeretes munkájukért. A gyá­szoló család. Az őszinte részvét minden meg­nyilvánulását ezúton köszönjük meg a sok barátnak és ismerős­nek, akik szerették és tisztelték, s sírjáig kísérték a drága jó fér­jet, édesapát, nagyapát. Illés Lászlót. A gyászoló család. ISSN 0133-rne (Naívkófösi Hírlap) város elé. Farkas Péter Már nő a paradicsom A Mészáros János Termelőszövetkezetben az idén 206 hektárnyi területen foglalkoznak paradicsomtermesztéssel. A nagy munka előkészületei már megkezdődtek, sőt több fólia­házban már növekednek a palánták. Tűzdelés előtt ügyes kezű asszonyok gyomlálják a fólia­házban növekedő paradicsompalántákat. Vigh István és Rácz Ferenc már a paradicsom betakarí­tásához szükséges konténereket készíti elő. Varga Irén (elvételei Világjáró pedagógusok Jó játék az első félidőben

Next

/
Thumbnails
Contents