Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-20 / 67. szám
1981. MÁRCIUS 20., PÉNTEK xMiiap 3 Egészséges váz folyik a vád csapokból Egészségügyi bizottság Szakmai körúton Szabolcsban Csütörtökön tapasztalatszerző körúttal folytatódott és befejeződött az országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának szerdán Nyíregyházán megnyitott ülése. A képviselők elsőként Nagy- káillóra látogattak, útjuk következő állomása Mátészalka volt, majd a kocsordi kórházban fejeződött be a program. Az intézmény megtekintését követően dr. Pesta László, a bizottság elnöke összegezte a képviselők kétnapos Sza- bolcs-Szatmár megyéi látogatásának tapasztalatait. A 70- es évek kimagasló eredménye volt, hogy a környékem megszűntek a tbc-s megbetegedések. Ezért például Kocsord egészségügyi intézményét — amely tbc-kórház volt — a mátészalkaiak átvehették más kórházi osztályok céljaira. Útra kész mozdonysor A MÄV járműparkjának újdonsága lesz a Ganz-MÁVAG-ban most elkészült, 500 lóerős, tirisztoros vezérlésű villamos mozdonyok első sorozata. A nagy teljesítményű és korszerű mozdonyok villamos berendezését a Ganz Villamossági Művek készíti. A gyár történetében is különleges felvételen: egy képen látható az első sorozat 5 mozdonya Még nem találják a baj forrását A rossz hír gyorsan terjed, a megnyugtatónak kisebb a hitele. Február 12-én éjszaka érkeztek az első telefonok a Dunámén ti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat váci ügyeletére: gyógyszerszagú víz folyik a csapokból. Ugyanezt tapasztalták a szakemberek is. Riasztották a vállalat felelős vezetőit, akik — bár a sebtiben elvégzett vizsgálatok nem mutattak ki az egészségre közvetlenül ártalmas anyagokat—, elzáratták a váci déli vízmű kútjait. A hiányt a város északi felén, szintén a Duna mentén levő Buki-szigeti telepről, illetve a már korábban kiépített regionális vezetékeken, más településekről pótolták. Hallgatás után A vízriadó után azonnal elfogytak az üzletek üdítő ital készletei, sokan még ma is Budapestről, vagy más településekről hordják haza kannákban, üvegekben az ivóvizet. A bizonytalansághoz kétségtelenül hozzájárult, hogy a vízművek, az egészségügyi és köz- igazgatási hatóságok — vizsgálati, laboratóriumi eredmények híján — késlekedtek tájékoztatni a történtekről a lakosságot. Végül is lapunkban február 18-án jelent meg a közlemény. A váci vízszennyezéssel foglalkozott a rádió és a televízió is. A történtek óta egy hónap telt el. A városban a vízellátás egyelőre zavartalan, a bizalmatlanság ellenére is tény, hogy a víz iható, egészséges. A félmilliárd forintot érő déli vízmű kútjait azonban továbbra is zárva tartják. Az események hátteréről kértünk tájékoztatást a Dunamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat igazgatójától, Márkus Istvántól. — Miért a találgatásokra okot adó hosszú hallgatás? — Végleges és megnyugtató tájékoztatást szeretnénk adni a lakosságnak. Eddig még azt sem jelenthettük volna ki felelősséggel, hogy valóban történt vízszenyezés. A Magyarországon általánosan elfogadott minősítési eljárások ugyanis nem mutattak ki egészségre káros anyagokat. Ezzel semmiképpen sem akarom a tényeket meghamisítani, csupán azt jelezni, hogy ismeretlen, egyelőre megmagyarázhatatlan jelenséggel állunk szemben. A víz minőségét illetően a vizsgálatokkal megbízott három egyetemi kutatócsoport, illetve az Országos Közegészségügyi Intézet sem jutott eddig eredményre. Megismétlődött jelenség — Az emberek ijedelme azonban érthető. Nem a mostani volt az első vízszennyezés Vácott. — Két évvel ezelőtt, áprilisban a Buki-szigeti vízműből tisztítatlan nyers Duna-víz került a hálózatba, s a baktériumok fertőzést okoztak. Nem sokkal később a Duna másik partján fordult elő hasonló jelenség. Tanultunk a történtekből, s nem csak a műszaki hiányosságokat szüntettük meg, hanem saját vízminősítő szervezetet állítottunk fel. Óránként veszünk mintákat, s végezzük el a vizsgálatokat. Ez a gyakorlat a maga nemében páratlan az országban. — Most csődött mondott a minősítő szervezet? — Legfeljebb a nem csak nálunk, hanem az egész országban elfogadott és alkalmazott mérési módszerek. A műszerek Ugyanis sem biológiai fertőzést, sem vegyi szennyezést nem mutattak ki. Bűnös a gyár? A déli vízmű közelében több nagyüzem található: a hajógyár, a vegyi anyagokkal dolgozó gumigyár. Itt van a város szeméttelepe, s a legkülönbözőbb kémiai anyagok és mérgek megsemmisítésével foglalkozó Chinoin üzem. Nem veszélyes ez a szomszédság? — Több kilométeres távolságról van szó. A déli vízmű mai területén 1948-ban a Forte számára fúrták az első kutakat. Az egymást követő fejlesztések nyomán minden alkalommal elvégeztük az ilyenkor szokásos méréseket. Ugyanígy jártak el az egészségügyi szervek és a többi hatóság, telepítéséhez hozzájárult a városi tanács is. Tény, hogy sok más lehetőség nem is jött számításba, mert a város közelében nem volt más víznyerési lehetőség. Tagadhatatlan azonban, hogy a feltételek rosszabbodnak. Évről évre szennyezettebb a Duna, s a vállalatok itt a városban sem tartják be a környezetvédelmi, illetve a szennyvíztisztításról szóló előírásokat. A parti szűrésű és a csápos kutakkal nyert víz minősége romlik. Az igazgató szavait támasztja alá a lapunkban 1979. szeptember 23-án megjelent riport. Csak a Chinoin telepén több ezer tonna mérget tároltak szabálytalanul, engedély nélkül. S bár akkor tetemes mennyiséget elégettek, de juthatott belőle a talajba? — A Chinoin telepén a talaj erősen szennyezett. Ezt bizonyítják azok az ellenőrző próbafúrások, amelyeket az elmúlt hetekben végeztünk. Lehet, hogy ebben az esetben nem ez a szennyeződés jutott el a kutakhoz, de a veszély fennáll, s egyre fokozódik. Megoldást keresnek — Az okok tisztázása, a szennyezés eredetének kiderítése eltarthat egy ideig. Hogyan pótolják addig a hiányzó vízmennyiséget, a város fogyasztását képes egy vízmű kielégíteni ? — Eddig a vezetékekben normális volt a nyomás, de fel kell készülnünk az esetleg hosszabb ideig tartó rendkívüli helyzetre. Ezt elősegítendő a Pest megyei pártbizottság és a tanács, az Országos Vízügyi Hivatal, az egészségügyi hatóságok s a mi közreműködésünkkel bizottság alakult a tennivalók gyors egyeztetésére. Ha a déli vízmű valamennyi kútját hosszabb ideig nélkülöznünk kell, akkor több településen kell számolni a vízkorlátozásra. Ez azt jelenti, hogy nem szabad majd a kertekben locsolni, kocsit mosni, sőt az is elképzelhető, hogy több területre lajtkocsival kell majd szállítani az ivóvizet. Ameny- nyiben valamennyi kutat nem k?ll kikapcsolni, akkor köny- nyebben megbirkózunk a nehézségekkel. A Duna alatt vezetékkel kötjük össze a váci és a Szentendrei-szigeten lévő fővárosi vízmüvet, s szükség esetén onnan pótoljuk a hiányt. Ez a munka azonban szeptember előtt semmiképpen sem készül el. — Nem kerülhet-e ismét gyógyszerszagú víz a hálózatba? — Amíg nem sikerült megtalálni a szennyezés eredetét, és nem szüntetjük meg a bajt, nem működtetjük a kutakat. Nem is tehetnénk a Köjál engedélye nélkül. Ellenőriznek az orvosok Dr. Madár Jánostól, a Pest megyei Köjál igazgató főorvosától érdeklődtünk, milyen a váci víz, sikerült-e már megtalálni a február 12-i szennyezés okát? Elmondta: a körzeti orvosok különös figyelemmel kísérik a gyerekek és felnőttek egészségi állapotát és állítja, egyetlen megbetegedés sem történt. Ami a vizsgálatokat illeti, ezek azért húzódnak el, mert ilyen jellegű szennyezéssel nem csak a hazai gyakorlatban, hanem a szakirodalomban sem találkoztak. A szennyezés eredetét csak különleges műszerekkel lehet kideríteni. Megtudtuk, hogy a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága határozatban írta elő, hogy a váci szeméttelepnek új' helyet kell keresni, s a területileg illetékes vízügyi hatóság a Chinoint is kötelezte arra, hogy készítsen tervet a talajvíz-szennyezés megszüntetésére. Amennyiben a mostani vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a vízszennyezésben a Chinoin a vétkes, természetesen eme határozat végrehajtását meg kell gyorsítani. Csulák András Az ifjúságpolitika egy évtizede (!•) Kedvező, gyökeres változások A szentendrei járás mintegy 41 ezer lakosából minden negyedik, a kereken 20 ezres keresőképes népességből pedig minden második tizenöt—harminc év közötti fiatal. Ez a néhány jellemző adat is érzékelteti, milyen szd- mottevö társadalmi, politikai erőt képvisel az ifjú nemzedék járásunk életében. Nem véletlenül kezeljük tehát a kommunista- és munkásmozgalom legjobb hagyományaihoz híven politikánk lényegéből falcadó elvi kérdésként a fiatalok bevonását céljaink megvalósításába. Ennek gyakorlati megvalósítása napjainkban is jó alapot szolgáltat az MSZMP Központi Bizottságának 1970-es, az általános politika részeként megfogalmazott ifjúságpolitikai állásfoglalása. Az ebből, valamint az ifjúsági törvényből adódó helyi feladatok realizálására a pártszervek irányításával, szervező és ellenőrző tevékenységével rendszeres munka bontakozott ki az egy évtized során. Számos tény alapján állapíthatta meg ez év februárjában pártbizottságunk, hogy bár a még helyenként meglevő feszültségek mellett a fejlődés és a megváltozott körülmények újabbakat is szültek, egy sor területen gyökeresen kedvező változás következett be. Ezek között meghatározó jellegű a megnövekedett össztársadalmi felelősség és az ezzel együtt járó javuló társadalmi munkamegosztás a fiatalsággal való foglalkozásban. Felelősebb gondolkodást és magatartást tapasztalunk a családban, az iskolai és munkahelyi közösségekben. A család, valamint az iskola — az idő előrehaladtával egyre több munkahelyet is ugyanúgy említhetünk — erősödő és kiteljesedő kapcsolatait leginkább fémjelzik az alapfo. kú képzettség biztosításában és a pályairányításban elért eredmények. Az állásfoglalás végrehajtásában a hangsúlyt erre helyezzük, hiszen járásunkban középfokú tanintézmény nem működik. Az említett nevelési tényezők együttes erőfeszítéseink eredményeként minden iskolaköteles korú gyermek elkezdi általános iskolai tanulmányait, s tizenhat éves koráig 97,7 százalékuk be is fejezi. Tíz éve ez az arány 10 százalékkal alacsonyabb volt. Különösen elismerésre méltó, hogy ma már a cigánytanulók döntő többsége — 83,C százalékuk — is elvégzi az általános iskolát. Tíz éve csak minden második-harmadik érte ezt el. Többségük tovább is tanul. A szakmát tanulók aránya 45-ről örvendetesen 53 százalékra emelkedett, a szakközépiskolákban tanulóké pedig 22-ról 32-re. A kívántnál talán jobban mérséklődött a gimnázium iránti érdeklődés. Az viszont szándékainknak megfelel, hogy nemzetiségi középiskolákba évente, a 'korábbi 2—3 tanulóval szemben 8—10-en jelentkeznek, hiszen járásunk közismerten többnemzetóségű, s az ott végzett és tovább tanuló fiatalok jelentik területünkön a nemzetiségi szakember-utánpótlást. A nevelő-oktató munka színvonalát jelzi az is, hogy az. Oktatási Minisztérium az új tanterv és tankönyvek kipróbálásával országosan Szentendre járás, város pedagógus kollektíváit bízta meg, akik e feladatnak dicséretesen meg is feleltek. Az egészében kedvező helyzeten belül a tárgyi és személyi feltételek hiányosságain kívül is vannak gondjaink, melyek a főváros kö_ zelségéből következő nagyarányú népesség- növekedés miatt nálunk csakúgy, mint az agglomeráció más területein, felerősödve jelentkeznek. így a más területről beköltözők, illetve munkavállalók közül sokan nem végezték el a nyolc osztályt. Közülük csaknem minden második 30 év alatti. Beiskolázásuk rendkívül nehéz és aránytalanul nagy terheket ró elsősorban a Lenfonó és Szövőipari Vállalatra, illetve az Óbuda Termelőszövetkezetre. Ennek a gondnak csak az'enyhítését jelentik az évente megszervezett osztályok a dolgozók általános iskolájában. Az általános iskola befejezését követően a fiatalok több mint háromnegyede — 5800 dolgozó, 2200 tanuló — eljáróvá válik, annak minden előnyével és hátrányával. Döntő többségük értékes tagjává válik a fogadó munkahelyeknek, tanintézeteknek. Sajnálatos viszont, hogy nagy részük átmenetileg, vagy tartósan elvesz lakóhelyi közössége számára. Akkor is így van ez, ha az utóbbi időben többen bekapcsolódnak közülük a helyi közéletbe. Eredményekben mérhető és tendenciákban érzékelhető szemléletváltozás következett be a munkahelyi kollektíváknál. Állandósult törekvéssé vált a magasabb szakképzettség megszerzésének ösztönzése. A szakmunkások száma két és félszeresére, 600-ról 1500-ra, a betanított munkásoké 690-ről 1450-re nőtt, a segédmunkásoké 420-ról 360-ra csökkent a tíz év alatt. Háromszorosára, 860-ra emelkedett a felső- és középfokú végzettségűek száma. Különösen a nagyobb szakemberigényű Óbuda Termelőszövetkezet, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat, a Munkatherápiás Intézet, az Írószer Szövetkezet, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet. a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság eredményei elismerésre méltóak. Tudatos, tervszerű munka, és az ideológiai műveltség fokozott társadalmi elismerésének köszönhető a különböző szintű politikai, iskolai végzettségűek számának megháromszorozódása. 1970-ben 38-an voltak, akik alsó, illetve középfokú végzettséggel rendelkeztek, felső fokon senki sem tanult. 1980-ban háromszor többen. 111-en rendelkeztek politikai iskolai végzettséggel, közülük négy felső fokúval. A marxista egyetemen és középiskolán évente 20—30 százalékkal, öthónapos és egyéves párt- iskolán 10—11 százalékkal több a fiatal, mirit az évtized első éveiben. Az 1980—85-ig szóló beiskolázási tervekben 52 százalék az arányuk. A munkahelyeken rendszeresen foglalkoznak a pályakezdő szakemberekkel Az Óbuda Tsz-ben például éves patronálási rendszert vezettek be. A kijelölt segítő személyes felelősségévé tették a friss diplomás szakmai és emberi beilleszkedésének elősegítését. Az egyén és a közösség számára egyaránt gyümölcsöző az LSZV gyakorlata: a fiatal szakemberek a vállalat életének tanulmányozását követően témát választanak, amelyről egy év elmúltával tanulmánytervet készítenek. E munka minőségétől függően döntenek végső beosztásukról és fizetésükről. A javaslatok sem az íróasztal fiókjába kerülnek, hanem szinte kivétel nélkül hasznosítják őket technológiai, szervezési és más területen. Helyenként előfordul azonban az is, hogy mély vízbe dobják az újonnan munkába állót, rábízva, megállja-e helyét? Olyan tapasztalatunk is van, hogy a munkahely gazdasági és politikai vezetése válogatás nélkül zöld utat ad a továbbtanuláshoz, a végzés után viszont, mivel az adott munkahelyen nincs és nem volt szükség rá, nem igényli a tanultak hasznosítását. Az ilyen vezetői magatartás nemegyszer okoz keserű csalódást, munkahelyi feszültséget, végső soron törést egy-egy tehetséges fiatal szakmai és emberi fejlődésében. Lényegi változásnak tekintjük, hogy a vezetők döntő többsége fokozódó tervszerűséggel gondoskodik a káderutánpótlás neveléséről. E munka értékelése, illetve a feladatok mindinkább megfogalmazódnak a vezetők minősítésében is. Elmondhatjuk, van utánpótlás. Ezt igazolja, hogy a tíz év alatt az erőfeszítéseknél mérsékeltebben ugyan, de 100-ról 211-re növekedett a fiatal alsó- és középszintű vezetők száma. Az utóbbi egy évben 10 fiatal került felsőszintű vezetői beosztásba. Korábban egy harminc év alatti sem töltött be hasonló pozíciót. A fiatal vezetők munkájukkal bizonyítják alkalmasságukat, kivívják környezetük megbecsülését. Mégis van olyan tapasztalat, hogy vannak akik türelmetlenek, mivel nem nyílik számukra lehetőség a gyors előrelépésre, előfordulnak olyan esetek is, amikor egy-egy fiatal nem vállal nagyobb felelősséggel járó megbízatást, bár alkalmas lenne rá. A Lei laszkedésnek a társadalomba, a ki- egyeusúlyo4pU életvitelnek, az életre való felkészülés és á munkában való boldogulás mellett az otthonteremtés sorrendben talán a harmadik legfontosabb feltétele. A munkahelyek és községi tanácsok felismerve ennek hord- erejét, lehetőségeikhez mérten segítik a fiatalok családalapítását, letelepedését. A járásban tíz év alatt 33/8 lakás épült fel. Csaknem felét 35 év alatti fiatal házasok építették. Az OTP-kölcsönökön kívül 40 ezer forint kamatmentes építési kölcsönt, szállítási és munkagép használati kedvezményt ad egy-egy fiatal dolgozónak a dunabogdányi Üttörö Tsz és a kőbánya, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság, a Hazai Eésüsfonó- és Szövőgyár Pomázon, az írószer Szövetkezet. Az LSZV 13, az Óbuda Tsz 20 lakáét épített akcióban és továbbiak vannak folyamatban. Félszáz fiatal pedagógus, egészségügyi és tanácsi dolgozó lakást, 30 lakásépítési kölcsönt kapott. Százas nagyságrendet tesz ki a tanácsok által nyújtott telekvásárlási kedvezmény, ami gyakran a vételár 70—80 százalékának elengedését jelenti. A családalapítók számára ennek ellenére is a lakásprobléma okozza a legnagyobb feszültséget, ami többeknél elégedetlenségben, máról holnapra élésben, káros szenvedélyekben, az anyagiak minden áron való hajszolásában és más nem kívánatos magatartás- formában nyilvánul meg. Csupán két agglomerációs nagyközségünkben, Pomázon és Budakalászon 122 lakáskérelmet tartanak nyilván, melynek felét fiatalok adták be. Ezzel szemben e településeken 6 tanácsi lakás épül évente. A fiatalok tehervállalásával is vannak gondok. Visegrádon a helyi vezetés társasház építési akciót hirdetett meg évekkel ezelőtt.* A jelentkezők száma jóval meghaladta a százat. Amikor kiderült, hogy több ezer óra fizikai munkát is végezniük kell, tizenhatan (!) maradtak. Jelentős az előrehaladás a szabad idő kulturált eltöltésében is. Lehetne sorolni az eredményeket és megoldásra váró feladatokat a közművelődés és a tömeg-, valamint élsport területéről. Nem lebecsülve ezek jelentőségét, emberformáló erejét, a továbbiakban mégis inkább a' társadalmi méretű összmunkából a KISZ-re háruló kötelezettségek teljesítéséről szólok. Elöljáróban sietek leszögezni, s úgy gondolom az eddigi példák meggyőzően igazolják a megállapítást: sikerült felszámolni azt a káros nézetet, s a belőle következő helytelen gyakorlatot, amely szerint az ifjúsággal való törődést is, a negativ jelenségeket is az ifjúsági mozgalomtól kérték számon. Természetesen vannak olyan funkciók az ifjúság kommunista szellemű nevelésében, cselekvésre mozgósításában, érdekvédelmében, amelyeket csakis a KISZ láthat el. CSONKA CSABA, az MSZMP Szentendrei járási Bizottságának első titkára (KÖVETKEZIK: MILYENEK A MI FIATALJAINK?) * 1 4
