Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-03 / 52. szám

6 K/uw3av 1981. MÁRCIUS 3., KEDD TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK Több, jobb, mint tavaly — akár közös címe is lehetne azoknak az írásoknak, ame­lyeket ez alkalommal az üze­mi lapos tallózás csokrába kö­töttünk. A megye különböző pontjairól származó cikkek azt bizonyítják, hogy a vállalatok, nagyüzemek új lendülettel kezdték meg a hatodik ötéves terv első esztendejét. A határon túl is boríték­karrier — adja hírül a Ma­gyar Papír című újság cikke. Hogyan lehetett — és kellett •— a Szentendrei Papírgyár nagy , teljesítményű gépsorá­nak kapacitását lekötni, ho­gyan találta meg az optimális értékesítési lehetőséget a vál­lalat — megtudhattuk az üze­mi lap írásából. Az NDK ti­zenkét városába irányuló borí­tékszállítmány alapanyaga Szentendrén készült. A minta- kollekcióból átütő sikert ara­tott a barnássárga színű ku- lőr papír, így ebből a fajtából gyártanak kódnyomat nélküli, LC—6-os borítékokat. A Szentendrei Papírgyár kollektívájának legnagyobb gondot az exportszállítások­ban való járatlanság okozta. De minden jó, ha a vége jó, a konténerek időben megér­keztek, és útnak indulhattak a tételek. A borítékok mellett exportlehetőség nyílt a map- pás termékek értékesítésére is. A lehetőség hallatán a Pa­píripari Vállalat gyáregységei minden erejükkel azon voltak, hogy a famentes ofszet-alap­anyagot időben eljuttassák a felhasználóhoz. Ám még a di­cséretesen összehangolt együtt­működés is kevés volt ahhoz, hogy sikeres legyen a vállal­kozás — a mappák nyomatá­nak elkészítéséhez eleinte nem akadt vállalkozó. Szerencsére a hazai mappákat nyomó Pénz­jegynyomda a Szentendrei Pa­pírgyár segítségére sietett. Még egy adat arra vonat­ozóan, hogy a Szentendrei apírgyár jó úton halad: szü­letőiéiben van egy angol üz­leti megállapodás, s a továb­biakban a kódnyomat nélküli, szabványmérettől eltérő borí­tékok tovább öregbíthetik a magyar ipar termékeit a szi­getországban. PIÓCÁSTÓL SASHALOMIG Az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet üzemi lap­ja részletesen ismerteti a téesz VI. ötéves tarvének program­ját. A feladat nagyságát, a vállalás felelősségét legjobban azok a számok bizonyítják, melyek bepillantást engednek a termelőszövetkezet munkájá­ba: Növénytermesztésben össze­sén — beleértve természetesen a szántót, kertet, gyümölcsöst, szőlőt, rétet, legelőt, erdőt, nádast — 4250 hektárnyi terü­letet hasznosítanak. A vetés- szerkezet, a termésátlag, a termésmennyiség tervezett alakulása nagyarányú fejlődés­re utal az abonyiak életében. Ezt igazolja az is, hogy nö­vénytermesztési árbevételüket az ötéves terv első évében 60 millió forintra, utolsó évében. 1985-ben '70 millióra tervezik. Nem marad el az állatte­nyésztés mutatója sem a nö­vénytermesztéstől. A tervezett árbevétel 55, illetve 74 millió forintra emelkedik a tervidő­szak alatt. Hogy az egyenletes fejlődési ütem nem szakad meg a hato­dik ötéves terv végén sem — erre utalnak a rendelkezésre álló, fejlesztési alapból terve­zett új beruházási létesítmé­nyek is. A központi szociális épület (fürdő, öltöző, mosdó), takarmánykeverő, központi daráló, szakosított sertéstelep, szárító, műtrágyatároló —, hogy csak néhányat ragadjunk ki a felsorolásból — a szövet­kezet dolgozóinak életkörül- 'ményeit javítják, illetve kor­szerűbbé, gazdaságosabbá te­szik a termelő, produktív mun­kát. Jó hír a lakásra váróknak — jó hír a PÁÉV-nek: lendü­letes munkával kezdte meg a kőművesgárda a munkát idén a dunakeszi K—13-as lakóte­lepi épületben. A PÁEV Építők lapjában egy gyorsinterjú ke­retében számol be Schneider József építésvezető az itt fo­lyó munkálatokról. A Rajt Dunakeszin című írás arról tudósít, hogy az év első negye­dében 60 lakást kíván a vál­lalat átadni. Feladatuk éppen elég akad: a máir említett lép­csőházon kívül másik két épü­letegység lakásait kell átad­niuk a harmadik és a negye­dik negyedévben. Áprilisban az iparcikkáruháízat, június vé­gén a hőközpontot, a postát, az étterem és a sörbár épüle­tét várja tőlük a beruházó, és természetesen a város jelenle­gi és jövendő lakossága. Még az idén el kell készülnie az orvosi rendelőnek, és el kell kezdeniük a K—15 jelű épü­letcsoport alapozási-mélyépíté­si munkálatait. Mit lehet tenni annak érdie­kében, hogy ne emelkedjen, hanem csökkenjen az, üzemi balesetek száma egy konzerv­gyárban? Erről szól a Magyar Konzerv­ipar- egyik cikke. A Dunakeszi Konzervgyárban eddig gyak­ran vétettek a munkavédelmi szabályok ellen — s ennek következményeként magasra ugrott a balesetek száma. A gyár igazgatójának véleménye szerint is a balesetek leggya­koribb oka a nemtörődömség, a hanyagság. A nem túlságo­san rózsaszín helyzet megvál­toztatása érdekében intézke­dések sorát léptették életbe a dunakeszi gyárban. Ennek eredményeképpen alig egy hó­nap leforgása alatt megszűn­tek a munkavédelmi kihágá­sok és nem utolsósorban a balesetek. A fokozott ellenőr­zés, a közelmúltban kiegészí­tett főmérnöki utasítás meg­tette hatását. Mégis, az admi­nisztratív intézkedéseken kí­vül sokat nyom a latba a dolgozók segítsége, a'Védőfel­szerelések önkéntes használa­ta. A balesetek miatt kieső munkaórák — napok, hetek — száma nemcsak az érintett, balesetet szenvedett dolgozók­nak jelent idő- és pénzkiesést — nem is beszélve a sérülés­sel járó egészségkárosodásról —, de hátráltatja a gyár és a vállalat eredményeit is. L. Zs. Vizek partján — horgaszbotta! Tavaszra, okmányra várva » A tél napjai megszám­láltatok. Körülbelül egy héttel ezelőtt már-már úgy tűnt: korán ránkköszönt a tavasz, ám a fagy vissza­hódította hadállásait. A vi­zek tükrét a legtöbb he­lyen még jég borítja, en­nek ellenére már leáldoz­tak a lékhorgászok napjai. Az egyesületek életeiben a jövő hó­nap közepe, vége felé lezárul egy rend­kívül fontos szakasz: befejeződnek a vezetőségválasztó közgyűlések, A hor­gászok többsége ilyenkor már a ködfüggönyön át is a vízpartok felé kacsingat. Akadnak viszont, akik még a meleg vizeken sem próbálhat­nak szerencsét, mert késve, vagy egy­általán nem kapták meg a horgászatra jogosító okmányaikat. — Hallottunk ilyen panaszt — mond­ta Miseta János, a Pest megyei intéző bizottság titkára. — Rajtunk nem múlt, mindazok az egyesületek, amelyek ha­táridőre leadták tavaly ősszel az elszá­molást, időiben megkapták a szükséges értékcikkeket. — A horgászok többsége még nem tud az önök munkájáról. — A feladatunk egyértelmű. Érdek- képviseletet látunk el, koordinálunk, el­lenőrzünk. Az egyén általában, csak közvetve kerül velünk kapcsolatba, per­sze igyekszünk minél gyakrabban el­jutni az egyesületekhez. Minden köz­gyűlésen jelen voltunk, s amennyiben bármely vitás kérdésiben, szakmai polé­miában kérik a segítségünket, egy hé­ten. belül a helyszínen igyekszünk kö­zösen megkeresni a megnyugtató meg­oldást. — Sok a horgász, kevés a szabad vizterület. Gyakran ismétlődik ez a panasz. — Sajnos, igaz is. Ránk, Pest me­gyére különösen nagy teher hárul. Épp ezért határoztuk el, hogy a Pest me­gyei Tanács halászati felügyelőjével kö­zösen felkutatjuk a még kihasználat­lan tavakat, bányagödröket, csatorná­kat. Ezeket nem adnánk egyesületi kezelésibe, hanem közvetlenül mi gya­korolnánk a felügyeletet, hogy minél több horgász számára biztosíthassuk a pihentető szórakozást. — Régi, de éVTŐI évre visszatérő gond a telepítés. — Tapasztalataink szerint az egyesü­leteknek kialakultak a partnerkapcsola­tai, hiszen az év elején kiküldtünk egy körlevelet, amelyben segítséget aján­lottunk az ivadékvásérláshoz, s csak néhány egyesület kívánt élni ezzel a lehetőséggel. Pedig valószínű, hogy raj­tunk keresztül olcsóbb, jobb minőségű alapanyagot vásárolhatnának — mond­ta Miseta János. — Reméljük azonban, i'gy sem lesz okuk év végén panaszra a megyében horgászoknak. Fapusztítás Az igazi horgász nemcsak a halat, a vizet védi, hanem a természet egészét — halljuk itt is, ott is. Az utóbbi idő­kig azonban meglehetősen kevés olyan hírt hallottunk, amely bizonyíthatta volna, hogy valóban konkrét feladato­kat is vállalnak a horgászok tömegei környezetünk megóvására. A közelmúltban a gyömrői dolgozók HE víztérületének környékén felkavar­ta a kedélyeket néhány értékes, szép fa kivágása. A fapusztítók ürügyül használták föl, hogy ugyanabban az időben a helyi tanács a horgászegye­sülettel egyetértésben kivágatott né­hány száraz törzset, amely balesetve­szélyt okozott a parton. Az engedély nélküli fáirtás nemcsak felháborította a horgászokat, hanem tettre is sarkallta: társadalmi őrséget szerveztek, hogy így is óvják, védjék a gyömrői tórendszer környékét. Maiásrak Érdemes összehasonlítást tenni a hal­árak változásában. A kétnyaras ponty például 1975-ben mindössze 24 forintba került kilogrammonként, tavaly már 55 —60 forintba. A területi engedélyek ára pedig öt esztendő alatt alig egyharmad- dal nőtt. Emiatt a Magyar Országos Hor­gász Szövetség 1980-ban mintegy 10 millió forinttal támogatta az egyesüle­tek halasítási programját. Megyei tudósítói megbeszélést tartot­tak a Magyar Horgász szerkesztőségé­ben, s ebből az alkalomból Készéi Ká­roly, a MOHOSZ főtitkára néhány ak­tuális kérdésről adott tájékoztatást. El­mondta egyebek között, hogy még'min­dig nem rendezett a horgászok és a ha­lászati termelőszövetkezetek viszonya. A jó példák között említette viszont áz Úbuda Termelőszövetkezetet, amely az egyezségre törekedve, nemrég megálla­podást' írt alá a Pest megyei Intézőbi­zottsággal. Szólt arról is, hogy a a jö­vőben mérsékeltebb létszámnövekedés­re számítanak. Mivel sok nyugdíjas kér­te, foglalkoznak azzal, hogy számukra kedvezményeket adnak. A most kezdődött ötéves tervben az állam a hazai haltermelés és -fogyasz­tás növekedésére számít. Ám nehezíti a munkát, hogy az ország 25 ezer hektár­nyi haltermelő tavából csak 20 ezer hektárnyi használható, s ezek közül is mindössze ötezer mondható korszerű­nek. öt évvel ezelőtt 107 tonna ivadék ke­rült a vizekbe, tavalyelőtt pedig már 340 tonna. A fogások is emelkedtek: a horgászok 1979-ben a horgászkezelésű vizekből 2 ezer 267 tonna halat termel­tek ki, csaknem kétszeresét az 1975-ös mennyiségnek. J&dé nélkiil Január 1-től, mint köztudott, eltö­rölték az 1500 köbcentinél kisebb sze­mélygépkocsik adóját, pontosabban azt a benzin árába építették be. Talán akadnak még, akik nem tud­ják: hogy a Minisztertanács január 1- től hatályon kívül helyezte a vizijár- művek adójáról szóló korábbi rendele­tét is. Ettől az évtől tehát sem a mo­torcsónakok, sem a vitorlások után nem kell adót fizetni. Közgyűlések A hét végén négy egyesület közgyű­léséről kaptunk hírt. Szombaton válasz­tottak vezetőséget Dunaharasztin a DMRV tagjai. Vasárnap Foton, Szödli- geten és Vámosmikolán számolt be a vezetőség a tavalyi fogási eredmények­ről, a gazdálkodásról és az új elképze­lésekről. A hét végén a Bányató Horgászegye­sület és a toki Egyetértés HE tagjai tartják meg vezétőségválasztó közgyű­lésüket. A monori járás legnagyobb egyesü­lete, a Monor és Vidéke HE közgyűlé­sén elnöknek ismét Stránszky Györ­gyöt, titkárnak Misek Miklóst válasz­tották meg. Ha jó a hír, legyen még jobb: dunai horgászoktól érkezett a jelzés még a múM hét elején. Miután a folyón befe­jeződött a jégzajlás, néhány „nyugha­tatlan” horgász szerencsét próbált a verőcemarosi hajókikötőnél, s az övé­kénél talán csak azoknak a dévérek- nek a meglepetése volt a nagyobb, amelyek egyre-másra veszítettek rajta a gilisztákkal csalizott apró horgon. A vékony, 15—20-as zsinór a siker titka. Holdállás Akadnak, akik nevetnek rajta, má­sak esküsznek; rá. Tény, hogy nagyon sokan nézegetik indulás előtt a Hold állását jelző naptárakat, illetve az úgy­nevezett szolunáris táblázatot. Nos, az előttünk álló két hét java részére jó, illetve igen jó fogást ígér a táblázat. Ha az idő is engedi, a március 3-től 9-iig tartó időszakban próbálkoz­hatunk a legtöbb eredménnyel. írták: Furucz Zoltán, Vcreszki János Budapesthez közeli üzemegységünkbe felveszünk felsőfokú végzettségű, sertéstenyésztésben és -hizlalásban jártas szakembert, legalább középfokú gépészvégzettségű szakembert az üzemegységi tmk vezetésére. Szolgálati lakásról és óvodai férőhelyről 1981-ben gondoskodunk. Jelentkezni lehet a vállalat központjában, a termelési-műszaki igazgatóhelyettesnél. HÚSIPARI HIZLALÓ VÁLLALAT Budapest, Nagytétény, 83ó. u., 1780 FELVESZÜNK autóvillamossági, autószerelő és gépszerelő szakmunkásokat, karosszérialakatosokat, hegesztővizsgás lakatosokat, szervizmunkásokat, akkumulátorkezelőt és segédmunkásokat. Jelentkezés a helyszínen, az üzemvezetőnél. FŐVÁROSI KERTÉSZETI VÁLLALAT GÉPJAVÍTÓ ÜZEME Budapest X., Terebesi u. 1-3. (a Fehér úti aluljárónál). FŐKÉRT Most érdemes vásárolni a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat szigethalmi Sziget kisáruházában: mű út 26. NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKCIPŐK, FEHÉRNEMŰK, KÉSZRUHÁK, KABÁTOK, VALAMINT KÜLÖNFÉLE MÉTERÁRUK 40-50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK. Női csizma 1150 Ft helyett 600 Ft Férfi bundacipö 600 Ft helyett 300 Ft = W | Férfi bokacipő 804 Ft helyett 400 Ft Lánykacsizma, 35-38-as méretű 518 Ft helyett 250 Ft Női kosztüm 719, Ft helyett 360 Ft A i 4

Next

/
Thumbnails
Contents