Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-18 / 65. szám

1981. MÁRCIUS 18., SZERDA "kMAop Heti jogi tanácsok • Ha a vállalat a dolgozó munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg felmondás útján, terheli-e elhelyezkedési köte­lezettség a dolgozót? Két olvasónk ügyiével fog­lalkozunk ebben a cikkben. Mindkettőjük munkaviszonyát' a munkáltató mondta fel. A dolgozók az előírt határidőben a döntőbizottsághoz fordultak. Ez mindkét dolgozó felmon­dását hatálytalanította, az egyik esetében azonban a munkáltató ennek nem tett eleget A döntőbizottság nem ítélte meg olvasóinknak a ki­esett időre járó munkabért, mondván: az eljárás alatt bár­hol munkát kellett volna vál­lalniuk. Mi az igazság, el kellett vol­na-e helyezkedniük? — kér­dezik olvasóink. A Munka Törvénykönyve szerint, ha a vállalat a dolgozó munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, a dolgozót olyan helyzetibe kell hozni, mintha a munkaviszony meg sem szűnt volna. Az is jogszabály, ha a munkaviszony megszüntetését hatálytalanítják, a dolgozót eredeti munkakörében tovább kell foglalkoztatni, valamint meg kell téríteni elmaradt munkabérét és egyéb járandó­ságait, továbbá a felmerült ká­rát. Nem kell azonban megté­ríteni a munkabérnek és egyéb járandóságnak, vala­mint a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült, vagy megtérülhetett volna. Olvasóink esetében a mun­kaijai döntőbizottság megál­lapította, hogy a munkáltató a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg. Véleményünk Központi belső ellenőrzési osztályunkra felveszünk három belsőellenőrt Feltétel: legalább ötéves szakmai gyakorlat és mérlegképes könyvelői (ipari vagy mezőgazdasági) oklevél. Bérezés a 4/1981. (II. 26.) MéM-MüM sz. rendelet szerint. Kérjük, hogy a jelentkezést levélben küldjék el az osztály vezetőjének. VÖRÖS OKTÓBER MGTSZ Ócsa Postacím: Budapest XX. Soroksár, Tanyaközpont, 1734 Boltjainkban könyvböngészde 50% Ritka alkalom Ritka könyvek Ritka áron FÉLIDŐ A KÖNYVVÁSÁRON! A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban, március 28-ig. szerint tévedett azonban, ami­kor az elmaradt munkabér iránti igényt elutasította. Olvasóinknak tanácsoljuk, nyújtsanak be keresetlevelet a munkaügyi bírósághoz, ame­lyet a döntőbizottság határo­zatának kézhezvételétől szá­mított 30 napon belül tehet­nek meg. Hivatkozzanak a munkaügyi kollégium 15. sz. állásfoglalására. Eszerint, a dolgozót az elhelyezkedési kö­telezettség általában addig az időpontig sem terheli, amíg a körülményekre tekintettel, kellő alappal remélheti, hogy jogellenesen megszüntetett munkaviszonyát gyorsan hely­reállítják. Ugyanis olvasóink nyomban felülvizsgálati kérelemmel for­dultak a felmondás ellen, a vállalati munkaügyi döntőbi­zottságihoz. A döntőbizottság határozatáig tehát nem terhel­heti őket elhelyezkedési köte­lezettség, és mivel mindkét esetiben hatálytalanította _ a döntőbizottság a felmondást, joggal remélhették, hogy visz- szahelyezi őket a vállalat mun­kakörükbe és a kiesett időre megfizeti a bért. A munkál­tató azonban, nem helyezte vissza egyik olvasónkat, ezért emiatt is felel. Ez esetben vég­rehajtást kérhet a bíróságtól. A döntőbizottság határozatá­nak sérelmezett része, vagyis a ibér miatt nyújtsanak be ke­resetlevelet a munkaügyi bí­róságnál, a jogerőre emelke­dett részében pedig végrehaj­tást kérjenek. • A lakásépítés támogatásá­nak visszafizetése, ha a dol­gozó megszegi a szerződésben foglaltakat. Olvasónk írja, hogy vállala­ta 100 ezer forintot utalt át a tanácsnak bérlőkiválasztási jog biztosítása céljából. Ennek eredményeként olvasónk meg­kapta a tanácsi bérlakást. A munkaadóval kötött megálla­podásban vállalta, hogy 8 évig fenntartja munkaviszonyált, és ha hibájából történik a mun­kaviszony megszűnése, a la­kást önként kiüríti, és megfi­zeti . a bárlőkiválasztási jog megszerzésére kifizetett össze­get is. Olvasónk munkaviszonya a kikötött idő előtt 2 évvel előbb megszűnt. A vállalat rá­írta a 100 ezer forintot a dolgozó MIL-lapjára. Olva­sónk sérelmezi a vállalat in­tézkedését, és kérdezi, hová fordulhat panasszal? A vállalat jogszabályellene­sen járt el. A dolgozók lakás­építésének támogatásáról szóló jogszabály szerint, a munkál­tató a lakásépítési alapból bérlő, illetve vevőiki jelölési jog megszerzése ellenében a ta­nács részére meghatározott összeg átadásával hozzájárul­hat a tanácsi lakásépítés növe­léséhez. É jogszabály értelmé­ben azonban, o tanács részére átadott összeg a dolgozóra nem hárítható át. Olvasónknak azt tanácsol­juk, forduljon volt vállalatá­nak munkaügyi döntőbizottsá­gához, és kérje a jogszabály- sértő módon feljegyzett ösz- szagnek a munkavállalói iga­zolási lápról való törlését. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Mikor fűtött a garázs? A fűtési díj fizetésével kap­csolatban hangzott el állásfog­lalás a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik Pest megyei városi lakótelepen levő épületben az autóval rendelkező bérlőknek garázs áll rendelkezésükre. Az egyik lakó nem volt hajlandó a garázs fűtési díját’ fizetni, ezért a Városgazdálkodási Vállalat pert indított ellene. A járásbíróság a keresetnek helyt adott, a Pest megyei Bí­róság elutasította. A jogerős ítélet ellen emelt törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bíró­ság a következőket mondta ki: A fogyasztó a fűtésért és a melegvíz-szolgáltatásért fizet­ni köteleis. Amennyiben a ga­rázs tényleg fűtött, a beperelt lakó annak díját megtéríteni tartozik. Ebben az esetiben azonban nincs tisztázva, hogy a garázst valóban, fűtik-e. A helyiségben ugyanis erre a célra szolgáló külön berende­zés nincs. Ennek ellenére fű­töttnek kell minősíteni a he­lyiséget, ha akáir a légterében, akár a térelhatároló szerkeze­tében olyan bekapcsolt beren­dezés (radiátor, légfúvó, rejtett fűtőtest stb.) van, amely kellő hőmérséklet biztosítására al­kalmas. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a légitér­ben saigeteletlen fogyasztói vezeték halad keresztül, ami az előírt hőmérsékletet bizto­sítja. Ez a helyzet áll fenn ak­kor is, ha a kívánt hőfokot szomszédos fűtött helyiségtől kapja. Nem minősül fűtöttnek az a helyiség, amelynek belső hő­mérsékletét csak a légtérben keresztülhaladó szigetelt fo­gyasztói vezeték szabályozza. Az eljárt bíróságok nem vizs­gálták, hogy — az említett műszaki szempontok figyelem- bevételével — a garázs fűtött­nek minősíthető-e és ennek megfelelően a díjfizetésre irá­nyuló igény mennyiben meg­alapozott. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és az ügyiben új eljárást rendelt el. Az eltartási szerződésről később meg­Az egyik Pest megyei köz­ségben lakó, hetvenéves em­ber egy özvegyiasszonnyal megállapodott, hogy az hozzá költözik és gondoskodik róla. Ennek ellenében megígérte, hogy házát ő örökli. Két év­vel később az öregúr egészsé­gi állapota hirtelen megrom­lott és kórházbaa került. On­nan néhány napra hazaenged­ték, hogy visszatértekor mű­tétet hajtsanak végre rajta. Ottléte ideje alatt, az egyik tanácsi tisztviselő jelenlétében, az özvegyasszonnyal eltartási szerződést kötött, amelyben tartás, ápolás és eltemettetés fejében a házát reá hagyja, A szerződést az államigazgatósá­gi hatóság helyiben hagyta, a házra vonatkozó tulajdonjo­got pedig az ingatJannyilván- tartási hivataliban az özvegy nevére bevezették. Egy hét múlva az idős embert meg- operálták. A műtét sikerült, de szívbénulás következtében néhány órával halt. Ilyen előzmények után az elhunyt ember fia az özvegy­asszony elten pert indított, amelyben a tartási szerződés érvénytelenségének kimondá­sát kérte. Arra hivatkozott, hogy apja és az asszony kö­zött élettársi viszony volt, és a tartási szerződést a halálos ágyon csők akkor kötötték meg, amikor az asszony már tudta, hogy az idős ember menthetetlen, halálos beteg. A járásbíróság, majd fellebbe­zésre a Pest megyei Bíróság a perben ellentétes, állást foglalt el. Az ügy törvényességi óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az elhunyt em­ber fiának keresetét elutasí­totta. A határozat indokolása sze­rint a tartási szerződés létre­jöttekor hatályban volt kor­mányrendetet értelmében fel kell tételezni, hogy jóhisze­műen jár él az, aki tartás el­lenében ingatlanra tulajdonjo­got szerez. Ezt a vélelmet az elhunyt fia megdönteni nem tudta, tehát az asszonynak a telekkönyvbe bejegyzett tulaj­donjoga megtámadhatatlan. Különben is orvosszakértői vélemény szerint az elhunyt betegségének jellege nem utalt arra, hogy hirtelen meghal. Az operációt egészségének helyre- állítása érdekében végezték el és a halált nem a betegsége, hanem szívbónulás okozta. Ezenkívül tanúvallomások sze­rint az idős ember az asz- szonyt nem étettársként, ha­nem azért vette magához, hogy az őt gondozza. Egyébként is az élettársai a jogszabály nem kötelezi arra, hogy élet­társát eltartsa. Ebből követke­zik, hogy tartási szerződést élettársak között is érvénye­sen létre lehet hozni. A tartásdíj kiszabásáról A válóperben a szülők a járásbíróság által jóváhagyott egyezséget kötöttek, amely szerint az apa az anyánál el­helyezett kiskorú gyermeke eltartásáért havi 700 forintot fizet. Az egyezséget jóváhagyó végzés el'len a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíró­ság helyt adott, a végzést ha­tályon 'kívül helyezte és a já­rásbíróságot új eljárás lefoly­tatására kötelezte. A döntés indokolása szerint a bíróság az egyezséget akkor Tíz nap rendeletéiből Az egészségügyi szakközép- iskolákban az oktatói munka­körök ellátásához szükséges szakképesítésekről a 4/1981. (II. 7.) MM.-Eü. M. sz. együt­tes rendelet a Művelődési Köz­löny március 9-i számában je­lent meg. Közérdekű bejelentések, ja­vaslatok, és panaszok intézé­séhez hasznos útmutatót talál­nak az érdekéitek ugyanitt, a Művelődési Közlöny 5. számá­ban. Az erdők fenntartásának és bővítésének pénzügyi rendjé­ről a Magyar Közlöny 12. szá­mában találják meg az érde­keltek az 5/1980. MÉM-PM- ÁH. számú együttes rendelet módosításáról és kiegészítésé­ről kiadott 3/1981. (II. 23.) MÉM-PM-ÁH. számú együttes rendelkezését. Az üzemi balesetek bejelen­téséről, nyilvántartásáról és kivizsgálásáról, a baleseti jegy­zőkönyvek kitöltéséről az Épí­tésügyi Értesítő 3. számában jelent meg a 2/1981. ÉVM. számú utasítás, és az 1/1980. KSH.-SZOT sz. együttes köz­lemény. A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről, az adózást tartalmazó rendelkezé­sekkel együtt egységes szerke­zetbe foglalt hatályos szöve­gét a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Értesítő 2. száma tartalmazza. A mezőgazdasági üzemek tá­mogatását tartalmazó rendel­kezéseket, az alapok képzésé­ről és felhasználásáról szóló jogszabályokat, valamint az amortizációs normákat tartal­mazó hatályos rendelkezéseket ugyancsak ebben a MÉM. hi­vatalos lapban találják meg az érdekéitek együttes szerkezet­be foglaltan. hagyhatja jóvá, ha az a jog­szabályoknak és a felek mél­tányos érdekeinek megfelel. A gyermektartásdíjról kötött egyezség jóváhagyása felől a bíróság megalapozottan csak­is akkor dönthet, ha a tény­állítás^ valódiságának tisz­tázása után, a szülők kereseti (jövedelmi) viszonyait, vala­mint a felek helyzetét és élet- körülményeit is kellően tisz­tázta. Ebben az esetben a munkál-, tatéi , igazolás szerint az apa havi keresete nem az egyezség alapjául szolgáló háromezer- ötszáz, hanem ötezerötszáz fo­rint, állapította meg a Legfel­sőbb Bíróság. A tartásdíjat ál­talában úgy kell megszabni, hogy az gyermekenként elérje a kötelezett szülő átlagos munkabérének és egyéb jutta­tásainak húsz százalékát. Ezek. szerint tehát az anya gondozá­sában levő gyermeket nein az egyezségben meghatározott, havi hétszáz, hanem havi ezeregyszáz forint tartásdíj il­leti meg. Végül a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a bíró­ságinak a jogi képviselő nélkül eljáró feleket tájékoztatnia kell az őket megillető jogok­ról és kötelezettségekről. A járásbíróság ennek nem tett eleget és nem győződött meg arról, vajon aa anya — kellő jogi ismeretek birtokéiban — az egyezséget megkötötted volna, de azt sem tisztázta hogy a megállapodás a kiskorú gyermek érdekeit nem sérti-e. Mindezek tisztázására új eljá­rásra van szükség. Vesztegetés, csalá, A Csepel-szigeti telekmizé­ria helységnévtárába egy újabb község, Makád neve is bekerült. A 70-es évek egy­mást követő korrupciós bűn- cselekményei (például a Fon- esek-, Javorszky-, dr. Ehmann- eset) után, a Soroksári-Duna- ág környékének legújabb vesz­tegetési ügye: a Vrubovszky- féle bűneset. A per fővádlott­ja egy volt tanácsi dolgozó, Vrubovszky András, akinek vb-titkári működése (1968— 1979) alatt tűntek fel a közsé­gi parcellák a helyi tanács feketepiacán. A s.zázfejűnek mondott kor­rupció makádi történetéhez fontos adalékot szolgáltat egy tököli férfi. F. L. esete. Az idegen 1970-ben hivatalos be­adványban fordult a tanács­hoz, s hétvégi telek kiutalását kérte. Kerek hét esztendeig azonban semmi sem történt. Az ügy csak azután mozdult ki a holtpontról, hogy 1977. nyarán F. L. a Duna-parton vé­letlenül összetalálkozott Vru- bovszkyval. A vb-titkár ekkor megígérte: csúszópénzért se­gít. S valóban, alig egy hó­nappal azután, hegy a tököli férfi átadta a 3 ezer forint baksist, elkészült a telekkiuta­lási határozat, amelynek meg­születéséhez korábban kevés volt nyolcvannégy hónap! Ugyancsak hálapénzhez (500 forint) jutott Vrubovszky egy másik parcella kiutalása nyo­mán is. A jogban jártas ember több ízben ajánlkozott a makaóink­nak, különböző szerződések el­készítésére. Így 1978. telén egy ajándékozási egyezség írásba foglalására ezer forintért vál­lalkozott, egy adásvételi szer­ződés megszövegezéséért pedig 3700 forintot kötött ki, meg­valósítva ezzel az illegális ok- iratszerkesztés, a zugirászat vétségét. A makádi visszaéléssorozat­ra végül egy adócsalás után derült fény, s az 1979-ben megindult lavina magával so­dorta Vrubovszikyn kívül a község egykori tanácselnökét, a büntetőeljárás közben el­hunyt Berta Józsefet is. E tör­ténet még 1974-ben kezdődött, amikor Berta jóval áron alul, 60 ezer forintért vett egy la­kóházas ingatlant Makádon az Sz. családtól. Az elnök a vé­telárat kifizette, de a telek- könyveztetésről „elfeledke­zett", megspórolva ezzel az átiratási illetéket. Amikor né­hány évvel később Bertáék el­költöztek a faluból, a házat el­adták. Az adásvételi szerződést azonban a volt elnök nem köt­hette meg (nem volt nevén a telek), így az új tulajdonos papíron az Sz. családtól vásá­rolta meg az ingatlant. Az ügylet hivatalos részét Vru­bovszky bonyolította, olyany- nyira, hogy ő hamisította — állítólag üvegen keresztül —, a szerződésre az Sz. család egyik tagjának aláírását is. (Az Sz. család másik tagjának neve Berta Józsefné jóvoltá­ból került a papírra.) A ha­misított szerződésben végül a valóságos 135 ezer forintos vé­telár helyett 60 ezret tüntet­tek fel, hogy az illeték ne 27, hanem csak 12 ezer forint te­gyen. Az ügylet résztvevői vé­gül egy banánhéjon csúsztál: el, azt követően, hogy az Sz. családnak a Ráckevei Járási Földhivatalban dolgozó tagja egy okiratból meglepődve ér­tesült arról, hogy ő és testvé­re, valamint a telek új tulaj­donosa között adásvételi szer­ződés jött létre... A Vrubovszky-ügyet a Rác­kevei Járásbíróság dr. Boross tanácsa tárgyalta, a a fővád­lottat 1 év és 2 hónap szabad­ságvesztésre ítélte. A bűnper két mellékszereplőjének, Ber- tánénak és a telek új tulajdo­nosának büntetése megrovás, illetve pénzbírság. Az ítélet nem jogerős. B. E. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents