Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-18 / 65. szám

1981. MÁRCIUS 18., SZERDA K/unav Villanypásztortól a gumicukorig Ipar a tanyákon A ráckevei Aranykalász Tsz kiterjedt területen gazdálko­dik. Az alaptevékenység ki­egészítéseként, az igényekhez igazodva, az utóbbi években erőteljesen fejlesztették azon­ban a különféle iparcikkek elő­állítását és a szolgáltatást is. Vannak már munkahelyeik Makádon csakúgy, mint Tó- kerten és se szeri, se száma azoknak a tanyáknak, ahol megteremtették az ipari munka feltételeit. Az Árpád-tanyán van pél­dául a fémmegmunkáló szol­gáltató főágazat lakatos és az építéselőkészítő Jőágazat üze­me, valamint egy paprikaszik­kasztó is. Az édesipari üzem­ben pedig tavaly egy olyan körforgó tablettázó gépet vá­sároltak, amellyel megdupláz­ták a termelést. Itt készül pél­dául sok gyerek kedvence: a Mentike cukorka. Viszont a gumicukrot — amely már több minit tíz éve tartja a minősé­gét és a népszerűségét — egy másik helyen, az újhegyi egy­ségben állítják elő. Valóságos bázissá épült ki mostanra a Páskom tanya is, a telepen kiemelkedik jelen­tőségében a faüzem. Megfelelő piacot találva konténeres fa­házakat és felvonulási épüle­teket készít egy ügyeskezű munkásgárda. Az emberek megfelelő foglalkoztatása ér­dekében növényvédőszer cso­magoló üzemet is létesítettek. Pontosabban: poralakú védő- szerek kiszerelését vállalják. A KÖJÁL szigorú előírásainak betartásához tavaly korszerű­sítették ezt a munkahelyet. Eredményesen dolgoztak a szintén a tanyán működő kí­sérleti üzemben is: több érde­kes terméket gyártottak. Egye­bek között fűthető itatóvályú­kat és villanypásztor-garnitú- rákat kísérleteztek ki. Emlí­tést érdemelnek még a villa­mos üzem munkásai, nekik ugyancsak sokrétű a munká­juk. Például: egész Pest megyében fog­lalkoznak érintésvédelem­mel. A szövetkezet gazdag gép­parkját ugyancsak a Páskom tanyán tartják karban; a szer­viz- és javítóüzemben trak­torok, kombájnok és tehergép­kocsik tucatjait szervizelik, ja­vítják. Gyorsan, jól és gazda­ságosan! — állítja a főágazat- vezető. Ami a gazdaságosságot ille­ti, idén is erre kerül a fő hangsúly — minden egyes munkahelyen. A fémmegmun­káló szolgáltató főágazathoz tartozó tókerti mechanikai üzem már a tavalyi munká­jával is kiérdemelte a leggaz­daságosabban termelő egység címet. Jól dolgozni azonban csak megfelelő körülmények között lehet. Nem véletlen, hogy a ráckevei Aranykalász Tsz ve­zetése is nagyon fontosnak tarja a munkakörülmények továb­bi javítását és a munkahelyek környéké­nek rendbehozását. Sok helyütt csatornáznak és utakat építe­nek, azaz megváltoztatják a határt, a tanyák arculatát. De befejeződik idén a Páskom tanya melletti hűtőház építése is és a Rákóczi tanya papri­ka-szikkasztójának a korsze­rűsítése. »>-•*■ D. Gy. A Tupoljev brigád Légből kapott hivatás Repülni jó. Gyors, kényel­mes es amiiKor az ember hát­radől a gép ülésében, képze­letben mar az idegen ország városaiban jár, idegen nyelvű mondatpaneleket áilitgat ösz- sze magában — nemigen gon­dol azoara, akik utazását le­hetőve teszik. Az egyenruhás pilótákra, a kedves mosolyú légikisasszonyokra — de a re­pülőgép műszaki állapotának eber őreire, a karbantartókra, szerelőkre, technikusokra alig­ha. Jogosítvány javításra A MALÉV Tupoljev gép- karbantartó szocialista ifjúsá­gi brigádja — egy csapatnyi fiatal — alkotja a repülőgép­park műszaki szakembergár­dáját. Tizennégy vidám ifjú, akiknek szó szerint életbevá­góan fontos és pontos munká­ja mellett sem fogy el ajkuk­ról a mosoly, a tréfa. A tizenegy esztendeje ala­kult brigádban akad szerelő, fedélzeti mérnök, technikus. Szakmai képzésük — és ön­képzésük — nem ért véget az iskolapadban, évről évre vizs­gázniuk kell az ICAO (nem­zetközi légiközlekedési testü­let) előírásai alapján — így érvényesíthetik évenként a kü­lönböző repülőgéptípusokhoz szóló javítási jogosítványukat. Az ICAO követelményei meg­lehetősen szigorúak: egyik alaptétel, hogy érettségi nélkül senki nem mehet a hangárban a gép közelébe sem... A szaképzettségtől és az itt töl­tött időtől függően I—II—III osztályú kategóriába sorolják a karbantartókat. Bizony meglepődne az utas, ha látná a hangárban veszteg­lő TU—154-est. Az alátámasz­tott, apró darabokra szedett, hatalmas utasszállító nagyja­vítási periódusát éli ezekben a napokban: az utastérben nyo­ma sincs a magastámlás ülé­seknek, itt-ott emeletnyi mély­ségű' lyúk'“tátcfef á "padlón. A pilótafülke műszerfalán ugyan * Segít az élet Éjjel-nappal lelki elsősegély Bevallom, hogy ez az írás csalással kezdődött. Felhív­tam Budapesten a 229—600-at és egy kitalált ügyben kértem a segítségét. Hosszan beszél­tünk és időközben elszégyell­tem magam; őszintén, segíte- niakarón szólt hozzám a vo­nal túlsó végéről valaki, jó pár hasznos tanácsot is kap­tam. A végén úgy búcsúzott: Ha úgy érzi, hogy a továb­biakban is szüksége lesz rám, a 9-es munkatársat kérje! Inkognitóban A lelki elsősegély tíz éve működik hazánkoan. Először Debrecen, 1973-tól Budapest, rá két évre pedig Pécs kapott lelki telefondoktort. Mégis vi­szonylag kevesen ismerik ezt a jótékony intézményt. Hazánk az öngyilkosságok statisztikájában ugyancsak elöl szerepel, tavaly csak Bu­dapesten több mint négyezer ember kísérelt meg öngyilkos­ságot. Ezt, az éjjel és nappal, vasár- és ünnepnapokon egy­aránt hívható intézményt ép­pen azért hozták létre, hogy az öngyilkosságokat megelőz­ze, illetve segítsen a válság- helyzetbe jutott embereken. Ilyenek pedig — döntésre, al­kalmazkodásra, kapcsolatok kialakítására és megtartására képtelenek — sokan vannak, napjaink egyik legelterjedtebb civilizációs betegsége a neu­rózis. — Mi a teendő tehát, ha valaki megoldást keres, vala­milyen lelki vagy egyéb vo­natkozású problémájára? — kérdezem dr. Bágyoni Attilát, az Egészségnevelési Központ igazgató főorvosát. — Felhívja a 229—600-as telefonszámot. A hívás, a be­szélgetés díjtalan és bármed­dig tarthat. A hívó és a vá­laszoló személy egyaránt in­kognitóban marad, ami gátlá­sos emberek számára igen fontos. — A titoktartás ugyan egyik fontos kelléke a lelki elsősegélynek, mégis sokan szeretnék megtudni, ki is rej­tőzik a kellemes hang, hasz­nálható tanácsok mögött... Elfelejtik — Pszichológus irányításá­val több mint húszán — orvos, könyvtáros, mérnök stb. — dolgoznak nálunk fő- vagy mellékállásban — Mennyire eredményes ez a szolgálat? — A szakmai vélemények megoszlanak, az ideggyógyá­szok egy része ellenzi. Nálunk állampolgári jog, hogy min­denki olyan gyakran juthat orvosi ellátáshoz, segítséghez, amilyen gyakran csak akar. Betölthetne ugyan segítség- nyújtó hivatást ez a szolgálat, de csak akkor, ha kórházi háttér lenne mögötte. A visz- szajelzés ritka, ilyen az em­beri természet; ha elmúlt a baj, megfeledkeznek róla. Né­ha ugyan érkeznek levelek, néhány telefonáló pedig állan­dó kapcsolatot tart velünk. — Ha ön kerülne válság- helyzetbe, felhívná saját szol­gáltatásukat: a telefondok­tort? — Nem. Egészséges psziché- jű ember nem hiszem, hogy hívja. Azok hívják, akik sa­ját problémájukat nem tud­ják egyedül megoldani. Élőben A beszélgetés után kíváncsi voltam, milyenek élőben a te­lefondoktorok. Ottjártamkor négyen voltak éppen szolgá­latban. Sztorikat nem mesél­tek, köti őket a titoktartás. Ám azt elmondták, hogy a te­lefonálóknak általában milyen gondjaik vannak. A fiatalok a partnerválasztáshoz kérnek segítséget, de sok az elha­gyott, megcsalt házastárs, és még több az idős, a magányos ember. Ezenkívül olyan is akad, aki csak beszélgetni akar. Van 15—20 páciensük, akik évek óta rendszeresen te­lefonálgatnak. És akiknek elsősorban léte­sült? Ok, vagyis az öngyilkos­ságra hajlamos betegek a je­lentkezők 14—15 százalékát te­szik ki. Ez bizony — ha a már említett szomorú statisz­tikára gondolunk, sőt, ha azt is hozzátesszük, hogy elsősor­ban értük jött létre Magyar- országon ez a szolgálat — ke­vés. A magyarázat eléggé le­hangoló; tíz év óta egyetlen vonalon, egyetlen telefonszá­mon hívható. Pedig az ország­ban több ezer embernek lehetne szüksége erre, akik­nek egy része nem igazán akar meghalni. Aki szólni szeretne valakihez, hogy védje meg önmagától. Megoldás És milyen módszerrel gyó­gyítanak? — Mindenekelőtt az akut problémát próbálják megolda­ni, de ez csak úgy sikerülhet, ha a betegség okának mélyebb összefüggéseit is feltárják. A betegnek, mert a segélykérőt annak tekintik, kiutat kell ta­lálnia, ebben szorul segítség­re. Életének lehetséges új táv­latait is felvillantva rá kell vezetni arra, hogy az össze­omlás vagy a halál nem meg­oldás. Oravecz Éva \ -i Felvétel a brigád helsinki kirándulásáról ott az ezernyi mutató, óra és | skála,. mögöttük azonban az j alkatrészek helyén akadályta­lanul jár ki-be a szél. A ki­belezett tábla mögötti, érde­mi műszerek fölé négy fiatal­ember hajol. Fel sem néznek érkeztünkkor — itt nem lehet tévedni, nem figyelni. Tét: a repülésbiztonság — Ezernyolcszáz levegőben töltött óra után kerülnek hoz­zánk ezek a madarak — int a TU—154-es felé Szalagyi End­re, a Tupoljev brigád harminc- esztendős vezetője. — Ilyenkor miszlikbe szed­jük az egészet és átvizsgáljuk az utolsó csavarig. Talán nem kell különösebben hangsúlyoz­nom, felelősségünket. Egyetlen hanyag vagy rossz mozdulat váratlan helyzetet teremthet később tízezer méter ma­gáiban:' -’•,,■-. '-5’ - . Talán a munkában való egymasrautaxtsag, a közös ie- letosseg alapozta'meg azt a barátságot, ami a ongad tag­jait ósszeaöti. Akár a hangar- oen tennivalókról, aaar a sza­bad idő programjairól van szó — semaneic sem Kell két­szer monaam: gyere! Munka van bőven es nem kell attól sem tartaniuk, hogy egynangu, monoton feladatokat kapnak. Hol a MALE V szigetmonostori üdülőjét kell laknatóvá tenni — itt koművestudományoKooi, tetóieüesool vizsgazhattak a tupoljevesek —, hol pedig az MrlSz. által kiselejtezett iava- zas vitorlázó repülőgépek dó I varázsolnak játszótéri díszt, mászókát De teljes a létszám minden évben a külföldi ki­rándulásokon is: a brigádnap­lóban színes képek őrzik egy- egy háromnapos túra emléket — Nem panaszkodásként mondom, de néha eszünkbe jut. hogy lehetnének jobbak a munkakörülményeink. Hajnali négykor a hangár huzatos hi­degeden nem túl vidám dol­gozni. Nem beszélve arról, hogy a 154-esek hajtóműve nem fér már be a csarnokon, időnként bizony a nyakunkba esik a hó is. Épül már az új szerelőbázis, remélhetőleg rö­videsen múlt időben beszélhe­tünk ezekről a nehézségekről. Ezer szállal kötődnek Szalagyi Endre, a brigád ve­zetője nemreg az Egyesült Ál­lamokban járt. A Jumbó fe­délzetén leküzdhetetlen kíván­csiságot érzett — ez afféle szakmai ártalom — és némi szótárazás segítségével megkér­te a légikisasszonyt, tegye le­hetővé, hogy szétnézhessen a pilótafülkében. A stewardes mondta: neki is engedélyt keli kérnie ehhez a kapitánytól. Néhány perces várakozás után megjelent az utastérben a ka­pitány, s az iránt érdeklődött, ki óhajtott bebocsátást nyer­ni a pilótákhoz. Szalagyi End­re zavartan mondta, hogy ő lenne a kíváncsiskodó. Auto­matikusan mutatta ICAO-iga- zolványát, amely minden gép­típus iránti szakértelmét iga­zolta és egyben feljogosítja ar­ra is; ellenőrizzen is. A Jum­bó kapitánya bemutatkozott a magyar fiatalembernek és kér­te, hogy leülhessen mellé egy kis tapasztalatcserére. — A szakmai elismerés min- des formája — pláne az elő­ző esethez hasonló nemzetközi elismerés — feledteti a ké­nyelmetlenséget, a munka el­kerülhetetlenül kellemetlen fázisait. Ilyenkor izmosodik meg a felismerés: újra ezt vá­lasztanám. Ez a légből kapott hivatás ezer szállal köt min­ket a repülőgépekhez és — ez nem ellentmondás! — a föld­höz. — Vallja a Tupoljev szo­cialista brigád minden tagja. Láng Zsuzsa Új fajták Tájjellegű A kukorica hibrid üzemek­ben a vetőmag feldolgozása a megszokottnál nagyobb ütem­ben, általában három mű­szakban folyik ezekben a na­pokban. A hazai szükségletre termelt vetőmag feldolgozása és készletezése befejezéshez közeledi^. A minőség, az Or­szágos Vetőmag- és Szaporító­anyag Felügyelőség véleménye szerint — a csírázóképesség valamivel elmarad a tavalyi­tól — ennek az elmúlt éivi kedvezőtlen időjárás az oka —, de mivel elegendő készlet­tel rendelkeznek, csakis szabványos minősé­gű vetőmagot hoznak for­galomba. A négy évvel korábbihoz képest a korábbi fajták és hibridek aránya megkétszere­ződött a késői érésűek rová­sára. (Ezek, mivel később ke­rülnek le a földekről, általá­ban rosszabb időjárási körül­mények között jutnak a raktá­rakba, és szárításuk is több mesterséges energiát igényel.) Főként az északi és a nyugati megyékben magas a korai hibridek aránya, 75—95 szá­zalék. késői érésűek az ország­nak ezen a vidékein nem is találhatók. A hibridek a ter­mőképesség, a betegségekkel szembeni ellenállóképesség és egyéb tekintetben is megfelelnek a nagyüzemi gazdálkodás követelmé­nyeinek és szavatolják a nagy termést, örvendetes, hogy az idén a legkorábban beérőkből 18 és ugyanennyi áll rendelkezésre a még mindig korai érésű, de néhány nappal később betaka­rításra kerülő hibridekből is. A vetőmag szállítását rövi­desen megkezdik, a gazdasá­gok mindenütt felkészülnek a kukoricavetésre. Noteszlapok hét közben SZEKTA. Nem-új a jelenség, dehogy az, magam is 'elégszer találkoztam vele, pontosabban: velük. (Mert sze­mélyekről van szó.) Csak mostanában, hogy hirtelenjé­ben több eszmecsere, beszámoló, tsz-közgyűlés, népfront- és KISZ-küldöttértekezlet tanúja voltam, nyilván a mennyiség tette markánsabbá figurájukat. Ott voltak valamenríyin, ők, a titkos szekta tagjai. Mert azok. Ezt valószínűsíti tökéletesen egyforma módszerük és tevé­kenységük. Ök ugyanis felszólalnak. Nem elsőként, úgy a vege- felé inkább. Szerényen, de határozottan jelentkeznek, fölállnak, nekikezdenek. Fogadtatásuk is teljesen egye­temes. Halk sustorgás kezdődik, ki-ki rágyújt, még az elnökség is elengedi magát, hátradől, akad, aki feláll, ki­settenkedik. Az érdektelenség általános. Oka? Ismerik az emberüket. E szekta tagjai ugyanis egy­szerűen csak beszélnek, de nem mondanak semmit. Évek óta nem. Mert valamenyi fórumon megjelennek és vala­mennyin fel is szólalnak, ki nem hagynák véletlenül sem — innen az ismeretség. Elemzik a kül- és belpolitikai helyzetet, csatlakoznak valamennyi előttük és mögöttük szólóhoz, elmondják, hogy lehetne jobban is, bár szépek az eredményeink, de vannak hiányosságok, ám megold­juk őket, mert ugye begyűrűzés, hatékonyság, világpiac, azonkívül rejtett tartalékok, összefogás, közösségi erő. Konkrétum — semmi. Élnek és visszaélnek jogaikkal. Nem. tényleg nem tudok másra gondolni, mint hogy szektatagok. Fogadalmuk ez a felszólalásparódia. Nagy és rejtett bűnökért vezekelnek, míg világ a világ, bűn­hődnék hetediziglen. De mi, hallgatók, minket miért büntetnek? Habár... Biztos, hogy mi ártatlanok vagyunk? NEM UNJÁTOK? — kérdi kollégámtól ismerőse. Tegnap engem faggatott, hasonlóan, barátom. A kérdések mögött a hangsúly vagy gunyoros, vagy a szent őrültek­nek kijáróan elnéző. Maga a kérdés sokfélére vonatkozik. Nem unjuk-e cikizni az állandósult telefonmizériákat? Nem unjuk-e elemezni a magyar labdarúgás helyzetét? Nem unjuk-e a pazarlás, felelőtlenség különböző formáit újra és újra megénekelni? Nem unjuk-e írásainkat az eladó goromba­ságáról, a pincér borraraló-hajszolásáról, a hivatalnok bürokratizmusáról? — Nem unjátok? Hiszen olyan hiábavalónak tűnik. Mit lehet erre felelni? Talán azt, hogy nem unjuk, mert nem unhatjuk. Míg az emberek ezreit, tízezreit érik fentiekhez hasonló rú­gások, nincs jogunk unatkozni rajta. Patetikus? Lehet. Ráteszek még egy lapáttal: nem unatkozni — ez a szakmánk. Sőt. A hivatásunk. FELVÉTELI. Eszpresszó, Szentendrén. A szomszéd asztalnál nagyobb társaság, hangosak kissé, nem kell hallgatózni, hogy megtudjam; az új egyetemi, főiskolai felvételi rendről folyik a beszélgetés. Elemzés és szida­lom, bölcs okfejtés és harsány káromkodás. A csoport két táborra szakad, a határ éles. Az egyik a negyvene­seké, a másik a huszonéveseké. Az idősebbek gyermekei már érdekeltek, a fiatalabbak legfeljebb óvodai felvéte­likre aspirálnak. A vicc az egészben: a huszonévesek dühöngenek, ők vélik bonyolultnak, tűi nehéznek az egészet. Az asztalfőn ülő őszes úr legyint: — Ugyan, amióta én érettségiztem, tudjátok hány felvételi reformot értem meg? Ez hat. A szó a továbbiakban a Canterbury mesék filmváltozatára fordul. Andai György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents