Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-17 / 64. szám

Egy rendezvénysorozat helye, szerepe Jól szerkesztett előadások Petővári Gyula, a Híradás­technikai Anyagok Gyára könyvtárosa meglepetésemre a közelgő nyugdíjaséveket emlegeti. Pedig váLlalkozóked- vével, cselekvőkészségével sok harmincas, negyvenes korú kollégáján túltesz. Neve, a több mint egy évtizede zajló, az országos kulturális közvé­lemény előtt is jól ismert iro­dalmi i rendezvénysorozatot fémjelzi. Erről, s nem a gjár kulturális életének egészéről szeretnék most beszélgetni — bocsátom előre, találkozásunk alkalmával. Hiányt pótol Az első olyan műsortípust, melyen egy-egy író életművé­ről szinte teljes áttekintést nyújtanak, s a pódiumon el­hangzó előadásokat, verseket, műsorszámokat kiállítás egé­szíti ki, 1969-ben rendezték. Ez kísérleti dramaturgia volt — mondja Petővári Gyu­la — Moldova Györgyöt, és Sánta Ferencet mutattuk be. Ekkor szereztük - meg az el­ső gyakorlati tapasztalatokat módszereink kialakításához. Emlékszem, hogy már ab­ban az időben is megoszlott a város kulturális vezetőinek, népművelési szakembereinek véleménye. Mert az ünnepi hangulatokban gyülekező, s a műsort élvező közönségnek csak egy része volt üzemi dolgozó. A többiek diákok, a varos értelmisége, meghívott vendégek. Így hát inkább il­lett az a vállalkozás egy te­rületi művelődési ház szerep­körébe. mint egy üzemi könyvtár hatáskörébe- — Node ha egyszer nem csinálta ezt más és az irodal­mi ismeretterjesztés a, közmű­velődés perifériájára szorult — veti ellen a széles kö­rű irodalmi tájékozottsággal és ismeretséggel ' rendelkező könyvtáros. Aztán meg fele­fele arányban alakult a hall­gatóság. Már akkor is voltak szocialista brigádjaink, s hogy mást ne mondjak; az emlé­kezetes Németh László-est után, ahol még az írót is kö­rünkben üdvözöltük, és fel­szólalásra bírhattuk, vagy amikor Nagy László-estét rendeztünk meg hasonlókép­pen. Szóval utána mindig töme­gesen jöttek az emberek a könyvtárba, s még jó, hogy előre be tudtuk szerezni a könyveiket. Ma a művelődési házakban alig vannak kiala­kult koncepció szerint szer­kesztett, rendezett műsorok. A népművelők vagy nem is­merik, vagy nem akarják al­Csorba Tibor 75 éves Nyolc jubileumi kiállítás Ezeken a hasábokon több­ször figyelemmel kísértük a jelenleg Varsóban élő és al­kotó Csorba Tibor tanar-festő- , művész életéinek több jelentős ^állomását. A vasúton túli váci városrész­ben ólt, onnan került a lengyel fővárosba, ahol az elmúlt évtizedek alatt nagyon sokat tett a magyar—lengyel kul­turális és művészeti kapcsola­tok^ ápolásáért. A mai váciak a művelődési központban tar­tott emlékezetes előadása és a pár éve nálunk rendezett, si­keres tárlata kapcsán ismer­ték meg a rokonszenves pro­fesszort. Idén januárban a ma­gyar televízió is bemutatta öt; utána a városi tanács elnöke telefonon gratulált a jó vissz­hangot keltő szeiepléshez. Csorba Tibor vasárnap ün­nepelte 75. születésnapját. Az idén képzőművészeti tevé­kenységének 50. évfordulóját. Lengyelországban nyolc ju­bileumi kiállítást rendez s tervezi, hogy Vácott is bemu­tatja új alkotásait A kettős évfordulón sok szeretettel kö­szöntjük s kívánunk még hosszú, munkasikerekben gaz­dag életet a magyar és a len­gyel nép nagy barátjának! (Papp) Brigádnapló Hasonlóan a vashoz 1971-ben alakult meg a sződi Virágzó Tsz öntödéjé­ben a 14 tagú Kun Béla vas- öntő-formázó brigád. Munká­juk az öntőforma-készítés, a vasöntés, a magkészítés, és természetesen kisegítő műve­leteket is kapnak feladatul. Az öntőcsapat a vállalat ki­váló brigádja, vezetője hat év óta Veres Sándor. A régi gazdasági épületben évente mintegy hatvan válla­latnak öntenek egyedi gyár­tású gépalkatrészeket. A Kun Béla szocialista brigád alapo­san kiveszi részét az évi 900 tonnányi, mintegy 75 ezer öntvény elkészítéséből. Az 5 dekástól egészen a több száz kilósig készülő termékek Uzemága jól jövedelmez, hi­szen az egy dolgozóra jutó ter­melési értéket 527 ezerről 560 ezer forintra növelték. — Nagy a szakmaszere­tet — mondja Veres Sándor, és a tenniakarás. Brigádunk feladatai teljesen felölelik a kis üzem tennivalóit. Tavalyi felajánlásaink is ebből fakad­tak. Mi olcsóbban állítjuk elő az öntvényeket, mint a nagy­üzemek. Elsősorban a tervek teljesítésére, az anyag-, ener­giatakarékosságra, és a selejt­csökkentésre törekszünk. A termelésre vállalt 2 százalékos túlteljesítés 6 százalékra sike­rült, a selejtet 7.5 százalékról 7,2 százalékra csökkentettük, és 89 ezer forint anyagmeg­takarítást értünk el. A brigád sok időt fordított társadalmi, munkában a tsz használhatatlanná vált gépei­nek szétszerelésért. Részben ennek árából segítették a szŐ- di iskolát. De támogatták munkájukkal a csörögi ABC- üzlet építését, sőt, a tsz-istál- ló kialakítását is. Tavaly 380 órát dolgoztak társadalmi munkában. Egy általános is­kolás osztályt ötödiktől nyol­cadikig patronáltak, s termé­szetes, hogy a viszonzásnak szánt műsorok sem maradtak el. A kulturális megmozdulá­sokra és a közelben-távolban tett kirándulásokra is együtt járnak. A tsz-től kedvezmé­nyesen kapott csörögi telke­ken szinte . vasöntő-kolóniát alakítottak ki. Tíz házat épí­tettek fel együtt, egymást se­gítve, s most az utcát akar­ják közösen szilárd burkolat­tal járhatóvá tenni, ők is olyanok, mint a vas: formál­ják, edzik egymást. Váci Gyula kalmazni a dramaturgiát. \A szereplők tehát azt csinálnak, amit akarnak, s jórészt csak a színpadon derül ki, hogy mit hoztak a tarsolyukban, így aztán nem csoda, hogy a sablonos rendezvényekre %nem vonzódik a közönség. Nekünk ennél többet kellett nyújta­nunk, tudni, hogy mit aka­runk. Ki folytatja a sort? Az elmúlt 12 évben itt járt, a városból és a gyárból ide sereglő közönségnek szinte személyes ismerősévé vált többek között Veres Péter, Darvas József, Illyés Gyula, Németh László. Ki következik a sorban ezután? — Németh László az idén lett volna 80 éves. Az előre­láthatólag május 10-én sorra- kerülő műsorban nem annyi­ra az írót. mint inkább a pe­dagógust szeretnénk bemutat­ni. Persze, említést teszünk arról a köztudomású tényről is, hogy az író sokáig lakott Gödön, b itt írta drámái egy részét. Az alsóvárosi búcsú pedig váci élmények alapján született. A tavaszi közös ren­dezvény előkészítésében részt vesz a városi és járási könyv-- tár. a hódmezővásárhelyi Né­meth László Gimnázium, az íróról nemrég elnevezett gödi általános iskola vezetősége, s a szülőfalu, Mezőszilas meg­bízottai. A szűkebb körű ankéton főleg pedagógusok, és meghí­vott vendégek vesznek maid részt, míg a nagytermi em­lékestre, ahol a váci K1SZ- kórus is fellép, dolgozóinkkal, szocialista brigádjaink tagjai­val együtt a város közönségét is szívesen látják. Egyébként sok évfordulóval esik egybe ez az időszak. Vállalatunk 85 éves, az üzemi könyvtár 15, a szocialista brigádmozgalom 20. éves. Azt hiszem, ez a műsor is méltó lesz ezekhez az év­fordulókhoz, s ebből az alka­lomból szeretnénk megjelen­tetni a munkahelyünkön fo­lyó művelődésről szóló kiad­ványunkat is. Könyvek között A 12 éve tartó sorozatnak ma már valóban rangja, híre van, a közönség széles körű irodalmi ismeretekhez jut itt, hosszú időre emlékezetes mű­vészi élményhez. — Kedvezően hat ez a könyvtári látogatottságra? — Itt vagyunk a könyvtár­ban, nézzük meg a nyilván­tartásokat. Az üzemben dol­gozók 33 százaléka rendszeres olvasó. K. T. I. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM 1981. MÁRCIUS 17., KEDD Egyre fokozódó igények Közlekedésünk ma és holnap Új járatok indulnak a vonathoz Pest megyében a Volán 20. számú Vállalat Vácott bonyo­lítja le a legnagyobb helyi forgalmat. A városi autóbusz vonalhálózat hossza 51),5 kilo­méter. A kiépített út 62 szá­zalékán közlekedik helyi autó- buszjárat. A helyi járatok vo­nalai az 1-es, és 4-es kivételé­vel a városközpontban lévő autóbuszállomásra, mint egyik végállomásra futnak be, vagy pedig érintik az autóbuszáLlo- mást. A csillag közepén A város helyi autóbusz-há­lózatának máig is jellegzetes alakzata a csillagszerű közle­kedés. A metszéspontokban, különösképpen a csillag köze­pén' (pályaudvaron), zsúfolt­ság alakult ki. Üj, jelentős gerincvonalak képződtek, és képződnek, melyek igénybevé­tele is jelentős. A kialakult hálózat ma már a várost tel­jesen átfogja, és valamennyi jelentősebb üzemét-, lakott te­rületét bekapcsolja a forga­lomba. A helyi járatok megállóhe­lyeinek átlagos távolsága 600 méter, s néhány perces gya­loglással csaknem valamennyi területről könnyen megközelít­hetők. A település helyi köz­lekedése a helyközi közleke­dés egy-egy szakaszaként jött létre, s csak később önálló­sult. Ez néhány vonalon még ma is érezteti hatását. A tö­megközlekedési eszközök igénybevétele, a lakosság szá­mának növekedését messze megelőzve fokozódott. Az el­múlt 3 évben hafomta átlago­san 100 ezerrel nőtt az utas­létszám. Reggeli csúcsidőben a város­központból, továbbá a lakó­telepekről a város külső pere­mén elhelyezkedő üzemék, il­letve napközben a város cent­ruma az utazások fő iránya. Üj igény az SZTK rendelőin­Váci naptár A fekete vasárnap Ezzel a névvel vonult be a magyar történelembe az a nap, amikor a várost a tatá­rok. elfoglalták és felégették. A feljegyzésekből tudjuk, hogy ötszázezer tatár tört át a határán, akik Muhi-pusztá- nál megverték a magyarok seregét. Mindent feldúlva, fel­égetve, kirabolva érkeztek Pestnél a Dunához, de a fo­lyón nem tudván átmenni, Bu­dát elfoglalni,. Batu kán főve­zér seregének egy részét (több mint egyharmádát) Sejbán (másutt Sejdán, vagy Kajdán) vezetésével -északra, Vác felé küldte. A vészről a környékbeli la­kosok hamar tudomást szerez­tek és a várszerűen körülvett váci székesegyházban l^ápta- lap házában, a várban és püs­pöki lakban kerestek menedé­ket. Az asszonyok és a gye­rekek főként a templomba menekültek, a férfiak védeke­ző állásokat foglaltak el. A tatárok március 17-én ér­ték el Vácot. A védelmet le­hengerelték, a várost, a vá­rat fölgyújtották, a férfiakat kardélre hányták, az asszo­nyokra, gyerekekre rágyújtot­ták a templomot, akik abban égték. A romokat három évig sen­ki sem kereste fel. A bozóttal és cserjékkel benőtt környe­zet ebek és éhes farkasok ta­nyája lett Három év után mai lakóhe­lyünket királyi parancsra is­mét felépítették és az ország harmadik legszebb városa lett. M. Gy. tézet felépülte után az idei év­ben 120 ezer utas szállítása. Az elmúlt években egyre több gépkocsit sikerült forga­lomba helyezni, s 1975. novem­berében a város 900 éves fenn­állása tiszteletére új Ikarus 266 típusú autóbuszokkal tet­tük kulturáltabbá az utazást. A helyi és a helyközi járatok szerves közlekedési egységet alkotnak. A helyi és a helyközi közlekedés e szoros kapcsola­ta népgazdasági és utasforgal­mi szempontból is előnyös. 1979-ben az Ikarus—260 típusú gépkocsikkal tovább bővült a szállítókapacitás. Menetrend A menetrend részben a for­galmi igényekhez, de elsősor­ban a munkaidőhöz igazodik, s kevesebb a járat - szabad szombatokon, a munkaszüneti napokon. A nyári és téli, az alkalmanként ingadozó utas- forgalmat nem mindig sikerül zavartalanul lebonyolítani. A feszültségek elsősorban a ked­di és pénteki kórházi látoga­tási napokon jelentkeznek. Az autóbusz-pályaudvaron elhelyezett, az utazóközönség által is ismert tájékoztatási eszközökön, kívül, a forgalmi irodában dolgozók felvilágosí­tó szolgálatot is teljesítenek, de egyéb forgalomirányító, el­lenőrző' feladataik miatt túl­ságosan leterheltek. Ezért a pályaudvaron az egész infor­mációs rendszert fejleszteni, kell. Fejlesztési tervek Az 1981., 1982. évi menet­rend-változással párhuzamo­san a 10-es számíi vonal mó­dosul, úgynevezett körjáratok indításával bekapcsoljuk a Dákvári főutat. Ha addig a gázcsőfektetés miatt az út nem készül el, Csikós József út, Gomoási út, Radnóti út. Ka­kukk út lesz az útvonal. A Híradó útról induló 4-es M5- ös járatok részére új megálió kerül a Kakukk utcába. Megváltozik a 6. számú vo­nal, a Sejci autóbuszjárat út­vonala is. Ezek a járatok te­kintettel a fejlődő deákvári lakótelepre, a Radnóti út, Ka­kukk utca érintésével érkez­nek a pályaudvarra. Űj jára­tok indulnak a Kakukk utcá­ból 5.50 órakor a 6.11 órás bu­dapesti vonathoz. A kisváci járat várakozási ideje, ott, ahol a műszaikváltási problé­mák lehetővé teszik, 5 percre rövidül. Majorosi György üzemigazgató, Volán 20. számú Vállalat Váci Üzemegysége. I Szerencsés nyertesek Televíziók, utalványok A lottó legutóbbi tárgynye- remény-sorsolásakor a követ­kező, Vácott forgalomba ho­zott 6. heti szelvényekre húz­tak ki jutáimat: 8 522 131 (televízió és ezer forint antennapénz) — 8 683 402 (televízió és ezer fo­rint) — 8 695 348 (kilencezer forintos utalvány! — 8 719 240 és 8 725 213, (hétezer forintos utalvány) — 8 761 051 (kétezer forintos utalvány) — 8 844 673 (hétezer forintos utalvány) — 8 880 511 (kétezer forintos utal­vány) — 8 958 160 és 55 762 588 (hétezer forintos utalvány) — 55 959 697 (ötezer forintos utal­vány) — 55 965 670 (kilencezer forintos utalvány) •— 61 604 182 (televízió és ezer forint anten­napénz) — 61 616 128 (három­ezer forintos utalvány) — 61 777 399 (kilencezer forintos utalvány) — 61 783 372 (há­romezer forintos utalvány) — 61 813 237 (tízezer forintos utalvány) — 61 831 156 (televí­zió és ezer forint) és 61 992 427 (háromezer forintos utalvány). A nyertes szelvények legké­sőbb március 24-ig leadhatók a Széchenyi utcai lottó-totó ki- rendeltségen. Agrometeorológia Közkívánatra Az agrometeorológusok az idén közelebb kerülnek a mezőgazdasághoz, újabb bő­vített szolgáltatással állnak majd a termelők rendelkezé­sére. A tél eddig eltelt hetei az embereket alaposan próbára tették, a mínusz 15—20 fokos éjszakai hidegek, majd a fel­melegedések kikezdték áz idegrendszert, a növények azonban — az agrometeoroló­gusok megfigyelése szerint — jól tűrik a megpróbáltatáso­kat. Az erős lehűlések idején hó fedte a talajt, s ez jóté­konyan óvta' a zsenge nö­vényállományt. A' szakmai adatok, amelyek az elmúlt időszak időjárási tényezőit rögzítik, bekerültek az év el­ső meteorológiai tájékoztatójá­ba, amely a továbbiakban tíz­naponként jelenik meg. ISSN 0I33-J1M (Viol Hírlap) Rendkívüli ajánlafunk! MÁRCIUS 21-IG INGVÁSÁR a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat váci Duna-kanyar Áruházában: Széchenyi u. 36. és divatáruboltjában : Március 15. tér 17. MINDEN MEGVÁSÁROLT FÉRFIINGHEZ EGY NYAKKENDŐT AJÁNDÉKOZUNK s

Next

/
Thumbnails
Contents