Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-15 / 63. szám

fJT w ma A PEST MEGYE! HÍRLAP VÁC! JÁRÁS! ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1981. MÁRCIUS 15., V ASÁRNAP Üzem a város közepén A város történelmi pályaudvara A vasútállomással úgy van a váci ember, hogy egy kicsit büszke is rá, számon tartja, hogy az 1846 óta tartó szün­telen fejlődés, az országot ma már szinte teljesen behálózó sínpárok először ezt á várost kötötték össze Pesttel, s ezen a vonalon ihlette meg a költőt a technika új csodája. Az sem lebecsülendő, hogy ma már 40—15 perc alatt a leglassúbb járatokon is elér­hetjük a fővárost. Másrészt el kell viselnünk annak a hátrá­nyait is. hogy az ország egyik legrégibb pályaudvara ketté­szeli a terebélyesedő várost, nehezíti a helyi közlekedést. Akik a közelben laknak, az éjszakai zajokat, a hangosbe­mondón hangzó utasításokat, a motorzúgást és az éles vo­natfüttyöket is kénytelenek megszokni, ha tudják. Szeren­csére egyre kevesebb gőzös ér­kezik már a szárnyvonalakról Vácra. Igv hát a város levegőjét sok felől szennyező ipari forrá­sok között az állomást már nem nagyon kell számon tar­tani. Azt viszont igen, hogy amióta az első szerelvény be­gördült ide, nemcsak a Dunán folyt le sok víz, haksm a na­pi. évi forgalom is sokszorosa lett a réginek, s ha nőtt is a terület, modernizálódtak a be­rendezések, a mai forgalomhoz viszonyítva ez már kevés. Hétköznap, vasárnap Nemrég a város politikai ve­zetői. az MSZMP városi végre­hajtó bizottsága egyik ülésén azt vizsgálták meg az elmúlt esztendő tükrében, hogy mi­lyen körülmények között old­ják meg feladataikat a múlt század első vasutasainak ké­sői utódai. Tavaly a tervezett 459 ezer 100 tonnával szem­ben 460 ezer tonna árut fogad­tak és raktak ki a váci vasút­állomáson. s 914 ezer 754 utast szállítottak el. Ez az adat azt is jelenti, hogy a szolgálatot teljesítő kollektíva 105,16 szá­zalékra teljesítette az 1980. évi tervét, mégpedig jelentős lét­számhiánnyal küszködve. Az állomásfőnökségíhez tar­tozó 176 dolgozó ugyanis a hiányzó 63 helyett is dolgozott, akikre még szükség lett volna. A kollégák hiányát részben munkaerő-át csoportost' tással, még körültekintőbb szervezés­sel igyekeztek pótolni, de jócs­kán került sor iúlórázásra is. Növelték ugyan a fizetési bo­rítékok tartalmát, de kevesebb idő jutott a családra, nomegáz ebben a szakmában biztonsági okokból is fontos pihenésre. Igaz, 1979-ben a szabadságter­vet csak 84 százalékra tudták teljesíteni, vagyis a dolgozók 16 százaléka nem pihente ki magát, 1980-ra már sikerült ja­vítani ezen a mérlegen, s csak 6 százalék a negatív arány. Utasok, vasutasok Baleset persze így is előfor­dul, mert a vasút veszélyes üzem, s a váci közlekedési cso­mópont nagy hátránya a zsú­foltság, a szűk terület. így hát még nagyobb elővigyázatos­ságra van szükség. Szerencsére inkább az úgynevezett tárgyi, tolatás közben előforduló bel­esetek száma a több, s a tava­lyi kilenc közül egy a közleke­dési. A személyi balesetek szá­ma örvendetesen csökken. Nem így a szolgálatban lévő forgalmisták fokozott felelős­ségérzete, a munkájukkal já­ró feszültség. Ök másként lát­nak minket, utasokat, akik hajlamosak vagyunk a sötét­kék egyenruha mögött merev, bürokratikus hivatalnokot lát­ni, aki tilt, figyelmeztet. Van is miért. Mert a várakozók többsége nem a kijelölt helye­ken tartózkodik. A peronok között gyakran az ellenkező oldalon állók, a két befutó szerelvény, vagy az egyik ol­dalon elhaladó gyorsvonat közé keverednek, s mindezt azért, hogy egy perccel hama­rabb felszállhassanak, több he­lyet kapjanak a szerelvényen. Napi 200—210 vonat forgalmát bonyolítják, le, évente 80—90 ezer kocsit rendeznek. Bele­gondolni isi hajmeresztő hát, hogy a Csikós József utca fe­lől az utolsó percben érkezők ekkora forgalomban futnak át a sínek kötött. Ha tisztelni, se­gíteni akarjuk a vasút dolgo­zóit. erről kell leszoknunk. Mi várható 85-ig? Mint a MÁV helyi vezetői elmondták, az utóbbi években megnövekedett a vállalatok termelése, nőtt a kocsiigény, s arra törekednek, hogy a nép­gazdaság érdekei szerint idő­ben jussanak el a váci termé­kek a hazai és külföldi meg­rendelőkhöz. Ám a sok egyéb gond mellett ezt ma még a kocsiállás is nehezíti, s a vasút fekbérből eredő bevétele ta­valy 8 millió 910 ezer forint volt. Az utas- és a teherforgalom szüntelen növekedése miatt egyre többször kerül szóba a pályaudvar korszerűsítése, s a városi közvéleményt is foglal­koztatja a gondok megoldása. Ebből a közeljövőben az állo­más felvételi épület külső­belső tatarozása, a váltóköz­pontok meleg vízzel való ellá­tása, a rakodóhelyek lebetono- zása valósul meg, néhány más intézkedéssel együtt. A város és a MÁV vezetői foglalkoz­nak a Csikós József utcai alagút bővítésével, melyre pár éven 'belül szeretnének sort keríteni. De mint azt a MÁV Vácott járt vezetői is megerő­sítették. a hatodik ötéves terv időszakában nem valószínű, hogy sor kerül olyan jelentős változtatásokra, mint amilyen például a személyszállítás kor­szerűbb feltételeinek megte­remtése, a személy- és teher­forgalom szétválasztása, külön rendező pályaudvar, korsze­rű rakodó és más egyebek. Igaz, elismerik, hogy ez szük­séges lenne, és minden város­nak a maga gondjai a legfon­tosabbak, De országos kitekin­tésben nézve, a tranzitforga­lom lebonyolítása miatt még fontosabb a hegyeshalmi vonal további rekonstrukciója. Sok pénz kell a Vác—Aszód vonal közeli villamosítására, a bu­dapesti pályaudvarok korsze­rűsítésére. Közvetve ez váci érdek is, amit minden reáli­san gondolkodó ember megért. Csupán a város javára meg­nyíló jobb lehetőségeket vár­ják türelmetlenebbül azok, akire közvetlenül hatnak a he­lyi körülmények. Utasok és vasutasok egyaránt. Kovács T. István Folytatódó esték Kedden Ságváriban Folytatódik a. Deákvári es­ték rendezvénysorozata, amely kedden este 6 órakor újabb érdekes találkozásokat ígér, váci deákvári városrészben la­kóknak. Ezen az estén a közönség megtekintheti , Váci György aranydiplomás könyvkötő mes­ter kiállított munkáit. A mes­tert Petővári Gyula, a HAGY könyvtárosa mutatja be. Az új városi és járási könyvtár igaz­gatója Weisz Gábor és mun­katársai a modern intézmény szolgáltatásairól tájékoztatják az est résztvevőit. Vácra települt költő, Rózsa Endre József Attila-díjas vá­laszol a műsorvezető és a kö­zönség kérdéseire, akinek ver­seiből Mécs Károly színmű­vész ad elő. A műsor zenei közreműködői az Állami Ze­neiskola szólistái. Orvosi ügyelet Március 16-tól, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éj szakai ügyeletet a városban. Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr Bénik Gyula, szer­dán: dr. Csorna János, csütör­tökön: dr. Vajta Gábor, pén­teken: dr. Bea Mátyás, szom baton és vasárnap: dr. Vajta Gábor. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Már­cius 15. tér 9.), az 11-525-ös telefonon lehet hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. i Ünnepélyes atadás Pro Űrbe, vándorzászló A három tavasz lényege Bensőséges ünnepséget ren­deztek az Esze Tamás-lakta­nya szépen feldíszített nagy­termében. Ifjúsági nagygyű­lésen került sor a KISZ Köz­ponti Bizottsága vörös ván- dorzászlajának átadására. Kézeli Tamás egységpa­rancsnok köszöntötte a megje­lenteket. Soraikban dr. Husii Istvánt, a Pest megyei K1SZ- bizottság első .titkárát, László András ezredest, Nagy Sán­dort, a Vác városi pártbizott­ság .képviselőjét és Iványi Ká­rolyt, a KISZ Vác városi bi­zottsága titkárát. Hangsúlyozta, hogy a zász­lóért folyó nemes versenyben az ifjú kommunisták, a kato- oafiatalok, a KlSZ-alapszer- vezetek és a hivatalos állo­mány becsülettel helytálltak. Tettekkel bizonyították, hogy képesek az MSZMP XII. és a KISZ IX. kongresszusa hatá­rozatainak a szellemében élni és dolgozni. Gombás Ernő alezredes, az egység pártvezet őség ének a titkára mondott ünnepi beszé­det. — Mi o lényege a három tavasznak, és miért él a for­radalmi emlékek sorozata elevenen népünk és a fiatal­ság szívében? Mindenekelőtt azért, mert 1848, 1919 és 1943 a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért folyó küz­delmeinek kiemelkedő dátu­mai — mondotta. Visszaemlékezett 1848 for­radalmi tavaszára, amikor Kossuth, Táncsics, Petőfi és Vasvári lelkesítettek és Kongresszusi levél Eszmecsere a DCM-ben lelkesedtek a szabadság- harc magasztos eszméjéért. 1919 tavaszán a magyar prole­tariátus harcba indult min­dennemű elnyomás, kizsákmá­nyolás megszüntetésére, • a szabad, élet megteremtéséért. 1945-ben a Szovjetunió hadse­rege felszabadította hazánkat s ezzel népünk történetében megkezdődött a harmadik, im­már végérvényes forradalmi tavasz. Beszélt az eltelt három és fél évtized nagyszerű eredmé­nyeiről, arról, hogyan lelkesít az ősök nemes példája. Elis­meréssel szólt az egység KlSZ-alapszervezetéről, mely­nek tagjai becsülettel teljesí­tették a kongresszusi és a fel- szabadulási jubileumi ver­senyben vállalt feladatokat. A. kimagasló munkáért elnyerték a Vác városi tanács Pro Űrbe kitüntetését s móst a KISZ KB vörös vándorziászlaját A vándor zászlót dr. Hús ti István adta át nagy taps köz­ben Taligás Antal főhadnagy­nak, az egység KlSZ-bizottsá- ga titkárának. A zászlóra szalagot kötött » városi KISZ-bizottság, az Orion-gyár és a Bátho- ri iskola képviselője. Az ünnepségen több kitün­tetést, Oklevelet adtak át. Ke­zeli Tamás alezredesnek át­nyújtották díszes tokban a KISZ KB Ifjúsági Emlékér­mét. A lelkes hangulatú ün­nepélyes nagygyűlés a Bátbo­ri iskola kamarakórusának énekszámaival ért véget. Papp Rezső Cserebereklub A jövő hét műsorából Március 16., hétfői Földvári Károly pirossipkás honvédei- -'3 emlékeznek az Árpád úti általános iskolában. — Dél­után hanglemezklub a városi- járási 'könyvtárban, Pécsi L. Dénes vezetésével. — Dr. Bartos Antaíné diavetítése a Dunakanyar Fotóklubban. Március 17., kedd: Bodóczky István sárkánykiállítása meg­tekinthető a művelődési köz­pont előcsarnokában. — Dr. Tamás Ferenc beszámol a pá­rizsi cementkémiai kongres­szusról a DCM klubtermében. — Leningrádi fehér éjszakák címmel előadás a népfront nőklubjában. Március 18., szerda: Műsza­ki fejlesztés a közművek épí­tésénél címmel tart előadást dr. Bartos Sándor a művelő­dési központban. — A cukor- betegségekről beszél dr. Szabó Gábor belgyógyász szakorvos a pedagógusklubban. — Kun János előadóművész önálló estje. Március 19., csütörtök: Egész napos Pest megyei közművelő­dési aktíva Vácott. — Antol várátuik. kincsei címmel busz- túra indul Vácról Szlovákiába. — Este a Trófea együttes ad műsort a DCM munkásszállá­sán. Március 20., péntek: Él­ménybeszámoló a békéscsabai társ vállalatoknál tett látoga­tásról a Váci Kötöttárugyár­ban. — Bulgária élete címmel fotókiállítás nyílik a Sallai Imre Laktanyában. — Diapo- ráma stúdió: Márton Géza be­mutatója. Március 21., szombat: A KISZ járási bizottsága kül­döttgyűlése a göd-felsői Kék Duna üdülőben. — Kacsa ma­ma farkast fog című gyermek- műsor a művelődési központ­ban. — Hallássérültek amatőr együtteseinek országos gálaest­je. — Vizesbál a DCM kultúr­termében. Március 22., vasárnap: Népi alkotók találkozója. Vezeti: Sonkolyos Károlyné, a nép­művészet mestere. — Délelőt­ti cserebereklub az úttörőház- bam. — A zeneiskolában a vá­rosi KISZ-kórus ad önálló hangversenyt. P R. A gyári KISZ-bizottság alap­szervezetének 132 tagja a KISZ-korú fiatalok 48 száza­lékát jelenti. A nemrég lezaj­lott taggyűléseken értékelték az ifjúkommuhisták termelést segítő munkáját, eszmei, poli­tikai nevelését, a kulturális, és az egyéni vállalásokat. Wag­ner Lajos, a KlSZ-ibizottsági titkár szerint a két kiemelt fontosságú üzemben, a bányá­ban, és a karbantartó részleg­nél a taggyűlések tartalmi színvonala az átlagnál is jobb volt. A titkári beszámoló kritiku­san elemezte az alapszervezet tevékenységét, s helyenként az önkritika sem hiányzott. A többi alapszervezetnél tartal­mas volt a politikai munka, s a pártalapszervezetek nagy gondot fordítottak arra, hogy a KISZ-ajánlással a pártba ke­rült fiatalok saját alapszerve­zetükben teljesítenek pártmeg- bizatást. A taggyűlések legfontosabb napirendi pontja a KISZ KB kongresszusi levelének megvi­tatása volt. A résztvevők meg­állapították, hogy ez nemcsak a KISZ tagjaihoz, hanem az egész fiatalsághoz szól. Foko­zódik az ifjúság jövőért viselt felelőssége. A vélemények és megállapítások egyöntetűen tükrözik a fiatalok gondjait, de egyben tenniakarásukat is bizonyítják. A gyári ifjúsági élet legíriscebb eseménye a KISZ. városi küldöttértekezlet gyári képviselőinek megvá­lasztása. A tagság képvisele­tében 50 fiatal vett részt ezen a gyűlésen. A beszámolót Wág- ner Lajos KISZ-bizottsági tit­kár tartotta, s ezután vezető­ségválasztásra került sor, ahol ismét neki szavaztak bizal­mat. Az eredményesen dolgozó KISZ-aktívák pénz- és tárgy- jutalmat kaptak. Csányi Ferenc Vasárnapi labdarúgás Az ifjúsági csapatok mérkő­zései 13, a felnőtt mérkőzések. 14.30 órakor kezdődnek. Letkés—Sződliget vezéti: Petrovics, Szob—Verőcemaros"' Balázs, Csele, Dunakeszi—Szo- kolya Tóth L., Hűmmel, Gal- gavölgye—Esze Tamás 10 óra­kor Styevkó, Baksza, Nagyma­ros—Ipolydamásd (Verőcema­roson) Huszár, Ilyés, Mária- nosztra—Kósnallag Varjú II. Jackó, Vácduka—Váchartyán Varjú I., Styevkó. Moiimíísor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.) március 16-tól 18-ig a Tappancsok, mancsok, állkap­csok című amerikai filmet ve- _ títik délután 4 órai kezdettel.' Rendezte: Alan Nyerson. — Este 6 és 8 órakor A papa mo­zija című amerikai filmet játsz- szák. Rendezője: S. Domen. Mint a váci dalkör elnöke, hangversenyeket, irodalmi és tudományos esteket rende­zett az Arany Szarvas (ma Pannónia), dísztermében. Cik­keiben, regényeiben, felolva­sásaiban ostorozta az akkori társadalmi viszonyokat, és ha­láláig hű maradt a szabad­ságharc eszméihez. Az Itthon című regénye, mely teljes egé­szében városunkban játszó­dik le. és Visszaemlékezések című memoárja a történé­szek szerint igen értékes for­rásmunka. 1870-től a téli hónapokat Pesten töltött«, 1896-ban szív­rohamot kapott, és ott novem­ber 5-én meghalt A második világháború után elhanya­golták a villa helyét, köveit széthordták. Ma a répaföld, a málnás, a kukoricás között sűrűn benőtt tüskés, bozó­tos hély fogad. A villának már az alapjait sem lehet lát­ni, mégi« ha valakit errefelé útbaigazítanak, íay mond­ják: A Degré-villától jobb­ra. vagy balra, vagy egyene­sen fölfelé. , Mint mondják, hiába szántják föl a helvet, az ágasboga? cserje, a tövises- szúrós bokrok újra benövik, mintha a természet távol a város zajától maga szeretne itt emlékművet emelni. Mészáros Gyula ISSN om-«?S8 (Váal Bfrlap) á ( Villa a város határában Emlékművet eme! a természet utca folytatásaként húzódó Papvölgy-dűlő 4. szám — Deg- re Alajos első főnöke, Csá­szár Ferenc táblabíró építet­te 1840-ben szőlője préshá­zának, nyaralójának. A ház a kor íróinak, mű­vészeinek, a szabadságharc még élő szereplőinek talál­kozóhelye volt. A gazdája szo­ros kapcsolatot tartott fenn a Turinban élő Kossuth Lajos­sal. a fővárosban élő és a Vác- ra internált hon véd tisztek­kel. Már váci letelepedése évében megalapította a Hon­védsegélyező Bizottságot, és nem egy honvédet segített, juttatott állásba. Mindez nem volt veszélytelen dolog a ki­egyezés előtt. Létrehívta a Váci Honvéd­egyesületét, az ő gondolata volt az ország első honvéd- emlékműve, melynek terve­zésében, kivitelezésében és Vá­cott történő felállításában tevékenyen részt vett. 1870- ben és 1873-ban a váciak már Degré Alajost választották képviselőjüknek, aki a kor­mánnyal szemben az ellen­zéket képviselte. Utána az Ország-Világ szerkesztője lett július 20-án a túrái ütközet­ben megsebesült, a kórházban értesült anyja haláláról, akit Arad várparancsnoka kato­nai díszpompával temettetett eb Degré ott volt Görgeí ve­zérkarában a Bohus-kastély- ban, ahol elhatározták a fegy­verletételt, és ott volt Vilá­gosnál is. A főtisztekkel együtt végigjárta a mártírok útját Nagyváradig, majd Nagyvá­radtól Gyulán át Aradig. Köz­ben sebesülései kiújultak, a nagyváradi kórházba vitték, de útközben megszökött. Előbb barátjánál. Arany Jánosnál, majd a bihari és békési pusz­tákon bújdosott. Az amnesz­tia hírére megjelent Pesten, de letartóztatták és Aradra száműzték. Kemény Zsigmond segítette külföldre távozását. Végigjárta Németországot, Franciaországot, Belgiumot, Angliát. 37 éves volt, ami­kor hazajött, megnősült, 1361 - ben Vácott a papvölgyi sző­lők menedékében, a lakott területtől három kilométer távolságban házat vásárolt, és ott élt családjával. A házat — ma a Länderer Az utóbbi időben egyre több kiadványban fordul elő Deg­ré Alajos és vele kapcsolat­ban Vác neve. Vácott utcát neveztek el róla, Jófcai nem­csak barátja, de gyermeké­nek keresztapja is volt, élete hasonlít A kőszívű ember fiai című regénye főhősé­nek történetéhez? Élt Erdélyben, Lippán, egy keményszívű, Habsburg-hű francia emigráns. Felesége a magyar függetlenségi harc lel­kes apostola, aki férje halála után három fiát szabadság- harcosokká nevelte. A leg­idősebb fiú, Degré Alajos, 1820-ban született. 1842-ben Pesten jurátus, 1843-ban a po­zsonyi országgyűlésen már az Ifjúság egyik vezére. Rövide­sen népszerű író, a Tízek Tár­sasága és a Pilvax Kör tag­ja. Az első sorban menetelt 1848. március 15-én Petőfi, Vasvári, Jókai, Irinyi mel­lett. Az első független ma­gyar minisztériumban bel­ügyminiszteri titkár. Az elsők között, 1848 nyarán jelentke­zett honvédnek, végigküz- dötte a szabadságharcot, 1849.

Next

/
Thumbnails
Contents