Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-15 / 63. szám
1981. MÁRCIUS 15., VASÄRNAP xMűtm TANÁCSKOZIK A HAZAFIAS NÉPFRONT ¥11. KONGRESSZUSA Akik az egész megye lakosságát képviselik. Közöttük párt-, tanácsi vezetők, a népfrontmozgalom kiemelkedő tisztségviselői munka, az emberekkel való szoros, segítőkész kapcsolatok erősödése, a nagyobb tudás megszerzésére irányuló törekvés, az élet szépségeinek birtokbavétele és a rossz elutasítása éppúgy hozzátartozik, mint a hazája iránti hűség és a más népek megbecsülése. A mi dolgunk, hogy feltárjuk az élet kínálta lehetőségeket állampolgáraink előtt, ami kötelességünk, hogy azokat, KádáB1 János: akik a helyes úton járnak, támogassuk a közösséget szolgáló tevékenységükben. Ahhoz, hogy ez a törekvésünk sikeres legyen, nekünk is, a Hazafias Népfront tisztségviselőinek és aktivistáinak is kell emberségben, munkaszeretetben, közösségi magatartásban példát mutatnunk. Az egyetértés hozott el bennünket erre a kongresszusra. Az egyetértés tette lehetővé, hogy eredményes munkáról számoljunk be e tanácskozáson. Az egyetértés jellemző a jelenünkre és reméljük, hogy még inkább ismérve lesz a jö- vönknek. Bízunk abban, hogy az Országos Tanács beszámolója találkozik az önök véleményével. Kérem, hogy a beszámolót, az állásfoglalástervezetet, az írásban kiadott jelentéseinket vitassák meg és fogadják el. A népek boldog emberként, szabadon akarnak és fognak élni A Hazafias Népfront VII. kongresszusának munkáját meghatározóan befolyásolják azok a viszonyok, amelyek jelenleg hazánkban és a nemzetközi életben uralkodnak. Belpolitikai helyzetünk pontos felméréséhez elég gondolatban felidézni az elmúlt év legfontosabb politikai eseményeit. Néhány nap híján egy esztendeje tartotta XII. kongresszusát a magyar társadalom vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt A kongresszus gondosan elemezte az ország helyzetét, és kijelölte a fejlődés további útját Megállapításait, határozatait helyesléssel fogadta az ország lakossága és magáévá tette a népfrontmozgalom, amiért itt külön is szeretnék köszönetét mondani. Az egyetértést tükrözte a Hazafias Népfront programja is, amely- lyel a tavalyi képviselő- és ta- nácstagválasiztásokon az álállampolgárok elé állt. Ezt követően az újjáválasztott országgyűlés előtt a kormány felvázolta programját Az őszi hónapokban lezajlottak a szakmai szakszervezeti tanácskozások, majd decemberben összeült a magyar szakszervezetek kongresszusa. Mind a választásokon, mind a szakszervezeti kongresszuson kifejeződött a párt XII. kongresszusán elfogadott fő irányvonallal való általános egyetértés. Ez milliók támogatását jelenti. Az év végén elkészült o VI. ötéves terv, illetőleg az 1981. évi népgazdasági terv, amelyek a párt XII. kongresszusának határozataival összhangban konkrétan kijelölik a legközelebbi évek gazdasági és egyéb feladatait. Mindezt átgondolva teljes bizonyossággal állapíthatjuk meg, hogy a Magyar Népköz- társaság politikai helyzete szilárd, társadalmi rendünk szocialista intézményei jól működnek, megkezdődött és folyik a pártkongresszus határozatainak végrehajtása. A belpolitikai feltételei megvannak tehát annak, hogy eredményes, jó munkát végezzen a Hazafias Népfront VII. kongresszusa, amely nagy eseménye társadalmunknak. A népfrontmozgalom kifejezője a Szocialista nemzeti összefogásnak. annak a tömörülésnek, amely előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele. A kongresszusi dokumentumokkal, az országos tanács jelentésével, Sarlós elvtárs beszámolójával egyetértek, azok jó alapot adnak az eredményes tanácskozáshoz. A vita keretében, először a nemzetközi helyzetről szeretnék szólni. Mivel szocialista rendszerünknek manapság nagyon sok éber figyelője, kritikusa van, talán nem árt, ha szó esik arról is, hogy a gazdaságilag fejlett tőkés országoknak is megvannak a maguk. n miénknél bizony nagyobb gondjai. A kapitalizmus mély politikai, gazdasági, pénzügyi és szociális válságban van. A tőkés rend saját ellentmondásaival küszködik, a kapitalista országokban élő dolgozókat satuként szorítja az infláció és a munkanélküliség. A szocialista országok viszont az utóbbi években is erősödtek, gyarapodtak. A haladás erői előretörtek, a népek nemzeti szabadságküzdelme sorra számolta fel a gyarmati rendszer maradványait. Az imperializmus vezető tényezői maguk is elismerik, hogy rossz a mérlegük, nehéz, s romlik helyzetük. Ebből a maguk módján keresik a kiutat, amit — úgy tűnik — a fegyverkezési verseny fokozásában, a nemzetközi helyzet élezésében, vélnek megtalálni. Ez szükségszerűen a világ népeinek, sőt saját országuk lakosságának rovására megy. Alig leplezett céljuk, hogy a fegyverkezési verseny révén katonai erőfölénybe kerüljenek. E törekvéseik következtében az enyhülés megtorpant, a helyzet éleződött. Mély meggyőződésünk, hogy az imperializmus tervei irreálisak és kudarcra vannak ítélve. A népek nem mondanak le elért vívmányaikról, erre őket senki sem kényszerítheti. A még elnyomott, rabságban sínylődő nemzetek sem adják fel azt a törvényes, elemi jogukat, hogy küzdjenek szabadságukért. Mikor valamelyik nép megrázza bilincseit, hogy megszabaduljon az imperializmustól, a kapitalizmus védőügyvédéi azt állítják, hogy valamiféle ügynökök uszítják őket. Ez nem igaz. Ha ezeknek a népeknek bárki azt tanácsolná, hogy törődjenek bele a rabságba és úgy éljenek tovább, nem hallgatnának rá. És természetesen nekik van igazuk! A népek azért harcolnak, mert emberi módon, szabadon akarnak élni. A társadalmi fejlődés folyamata megállíthatatlan, alapvető törvény és nem függ senkinek a szubjektív elhatározásától! Mi így látjuk a jelenlegi helyzetet és a perspektívát. Ami pedig a népeket illeti, az emberiség nemi akar kollektív öngyilkosságot elkövetni a fegyervekezés mögött álló monopoltöke profitja miatt. Mi politikánkat erre a meggyőződésre alapozzuk és biztosak vagyunk abban, hogy az emberiség fejlődése nem a vége felé jár, hanem éppen ellenkezőleg, most olyan sorsforduló van, amikor — ahogy a marxizmus halhatatlan megalapi- tói mondották — átléphet a szükségszerűség birodalmából a szabadság birodalmába. kívánjuk, hogy a szovjet nép sikerrel valósítsa meg a XXVI. kongresszus határozatait és békében élvezhesse rounikájának gyümölcsét. A kongresszus ismét messze- hangzóain hirdette a Szovjetunió békepolitiikáját. Óriási horderejű javaslatokat tett a szovjet—amerikai viszony rendezésére, az összes vitás nemzetközi kérdés megoldására, beleértve a Perzsa-öböl problémáját, a Távol-Kelet biztonságát, és békéjét, Afganisztán nemzetközi vonatkozásait, a hadászati támadófegyverek, s a középhatósugarú rakéták ügyét is. A kongresszus a fegyverkezési verseny megfékezését, a fegyverzet csökkentését javasolta a világnak, azon az elvi alapon, hogy az egyenlő biztonság a fegyverzet alacsonyabb szintjén valósuljon meg. E javaslatok, amelyekkel- a Szovjetunió a nemzetközi élet felelős tényeződhez fordult, mély benyomást keltettek az egész világon. Sőt, azt is mondhatjuk, s nem alaptalanul, hogy az SZKP XXVI. kongresszusának külpolitikai állás- foglalásai bizonyos mértékig máris enyhítették a nemzetközi feszültséget. Mi szívből üdvözöljük, támogatjuk ezeket a javaslatokat, amelyek teljesen egybeesnek a Magyar Népköztársaság törekvéseivel, a magyar néb érdekeivel. A javaslatok további sorsát illetően most a Nyugaton a sor. Az ottani közvélemény, s a szocialista világ népei is joggal várják el, hogy érdemi válaszok szülessenek. A Magyar Népköztársaság külpolitikája — úgy is mondhatom, hogy a szocialista, országok egyeztetett nemzetközi irányvonala —, háborúellenes és síknaszáll az enyhülésért, a béke megszilárdításáért, a fegyverkezés megfékezéséért, az egyenlő biztonságért. Kiállunk a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élésért, a sokoldálú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztéséért. E politika megfelel elveinknek, érdekeinknek, élvezi népünk egységes támogatását. Mi ezekért a célokért dolgoztunk eddig is, és ezt tesszük a jövőben is. Megingathatatlan hitünk, hogy a béke erői hatalmasaik, külpolitikai kérdésekben mindenütt diadalra jut a józan ész, győzni fognak azok a tényezők, amelyek eddig is a népek javára alakították a nemzetközi helyzetet, s békésebb világot, nyugod- tabb nemzetközi légkört teremtenek. Tisztelt kongresszus! A népfront céljainak eléréséhez a hazai feltételek kedvezőek. Népünk — s ezt is világosan látjuk —, olyan évek előtt áll, amelyek nem lesznek könnyűek. De dolgozni fogunk, és biztonságban élve előre fogunk haladni a legközelebbi esztendőkben ist Jó a szövetségi politikánk A belpolitikai feladatokról szólva — részletezés nélkül — szeretnék néhány szót szólni a pártról, mert úgy gondolom, hogy a Hazafias Népfront munkája elválaszthatatlan az MSZMP tevékenységétől. Nemcsak azért, mert a párt is részese a Hazafias Népfront-mozgalomnak, hanem más tekintetben is. Szeretném ismét hangsúlyozni pártunk XII. kongresszusának azt a megállapítását, hogy a párt, amely az alkotmányiban rögzítetten is a társadalom vezető ereje, mindig azon dolgozott, és a jövőben is arra fog törekedni, hogy me..óképpen töltse be nem könnyű, de felelősségteljes és megtisztelő funkcióját. Ebben az összefüggésben is szeretném hangsúlyozni, hogy a párt politikájának és munkájának vannak eredményei. Ezekről nem szabad megfeled- ikeznüink, hiszen a nép a szocialista építés eredményeiben látja munkája értelmét, ügyanaikkor azt is hangsúlyozom: sikeseink nem jelentik azt, hogy most már megpihenhetünk. A párt a maga feladatát úgy fogja fel, hogy mindig megfelelő, elvi, reális és gyakorlatilag helyes választ adjon a ma és a holnap kérdéseire. Ez így lesz a jövőben is. Az MSZMP gyakorlatából mindenki előtt világos, de azért nem árt ismételten és ezen a helyen is hangsúlyozni, hogy eddig a párt minden politikai kérdést politikai eszközökkel oldott meg, és a jövőben is erre törekszik. A párt a tömegekkel összeforrva él és dolgozik, és ezt a gyakorlatot fogja követni ezután is. Az MSZMP, mint azt a XII. kongresszus is hangsúlyozta, folytatja szövetségi politikáját. Szövetségi politikánk osztályszövetség, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség szövetsége. Emellett a párttagok és a pár- tonkívüliek, a különböző hi- vatású és foglalkozású, életkorú és világnézetű emberek politikai szövetsége is. A felszabadulás óta eltelt több mint három és fél évtizedben Magyarországon nagy társadalmi változások zajlottak le. A szocialista forradalom eredményeként korszakos történelmi vívmányok születtek, amelyek sok tekintetben százados elmaradottságot szüntettek meg. Ezt népünk jól tudja, és még az ellenségeink sem tagadhatják le. Érvelnünk, meggyőznünk kell A béke programja A közelmúltban a nemzetközi élet kiemelkedő eseménye volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa. A szovjet nép életében történelmi jelentőségű, s külpolitikailag is óriási hatású kongresszus meghallgatta Brezsnyev elvtárs beszámolóját, és széles körű vita után, meghozta határozatait. A Szovjetunió belső helyzetével reálisan számot vetve kidolgozta és elfogadta a békés kommunista építés hatalmas programját. Miként kongresszusi felszólalásunkban is kifejeztük, őszintén, szívből Ezzel együtt, s ezt mindig hangsúlyozzuk, nem tartjuk se csalhatatlannak, se tévedhetetlennek magunkat. Tudjuk, hogy a munka során hibákat is elkövetünk, olykor késlekedünk. Politikai, gazdasági, kulturális viszonyainkat nem idealizáljuk. Feladatunk társadalmunk szocialista vonásainak további erősítése. Ennek egyik nagyon fontos elemeként kell továbbfejlesztenünk, még szélesebben kibontakoztatnunk és elmélyítenünk a szocialista demokráciát. Ezen a fórumon is szólni kell a társadalomban fellelhető visszásságokról, amelyek tagadhatatlanul léteznek és a legkülönbözőbb természetűek. Szólni kell a bürokratizmusról, a szocialista erkölccsel összeegyeztethetetlen jelenségekről, a helyenként megmutatkozó felelőtlenségről, a gazdasági visszásságokról, visszaélésekről. Ezekkel szemben megalkuvás nélküli, kérlelhetetlen harcot kell folytatnunk. Mert jogos az embereknek az az igénye, hogy szocialista társadalmunkban ne csak az alapvető nagy kérdésekben, hanem minden területen és minden kérdésben, országosan és helyileg érvényesüljön és győzzön az igazság. E cél csak közös erőfeszítéssel érhető el. A kongresszus első felszólalója a viták szükségességéről beszélt. Üdvözlöm ezt a felszólalást és megismétlem, mindenki tapasztalhatta, hogy a párt és a kormány is minden kérdésben széles körű tanácskozásra törekszik, ha lehetséges, még a döntés meghozatala• eíőfí. A párt, hogy más példát ne említsek, a kongresszus mondanivalóját meghatározó irányelveket is országos vitára bocsátotta. Ebben a vitában milliók vettek részt, párttagok és pártonkí- vüliek egyaránt. A kormány szintén arra törekszik, hogy a törvényjavaslatokat minden lehetséges esetben még a végleges döntés meghozatala előtt bocsássa vitára a szakemberek, némelyiket pedig az érdekeltek még szélesebb körben, akár országos méretekben is. A kormány — és ezt üdvözöltük — ezúttal a népgazdasági tervről is széles körben, konzultált. Tanúsíthatom, hogy a kongresszus állásfoglalásai, a törvényjavaslatok, az alapvető és fontos rendelkezések, a népgazdasági tervek a vita eredményeképpen javultak. Csak úgy ki térő leg mondom, én már régóta vagyok pártmunkás, többféle ciklusban dolgoztam, korszakonként a pártmunka stílusa is változott. Mindig azt hangsúlyoztam, hogy a magyarázatot, az agi- tációt, az érvelést, a meggyőzést megtakarítani nem lehet. ■Lehet egyszerűen rendelkezéseket hozni, közzétenni, de akkor utána kell az észrevételeket hallgatni, az embereket meggyőzni, hogy legyenek szívesek elviselni azt az intézkedést Ez így nem jó, nem vezet sehová. Sokkal többet kell beszélni és sokkal rosszabb hatásfokkal lehet érvelni, vitatkozni, magyarázni, ha mindezt a döntés meghozatala után, s nem előtte csináljuk. Az utólagos megvitatás megfoszt bennünket egy nagyon értékes dologtól, a legjobb hozzáértők véleményétől is. Ezért a jelenlegi gyakorlatot — az előzetes beható eszmecseréket — erősítjük és fejlesztjük tovább. Ez a mozgalom is sokat tett és tesz azért, hogy a szocialista nemzeti egység ma erősebb, mint valaha. Nemzeti összefogás az ország történelmében más-más időszakokban is létrejött. Ilyen erős, mint ma, azonban nem lehetett soha, hiszen mai társadalmunkat dolgozó osztályok alkotják, amelyeknek alapvető osztályérdekei egybeesnek, a nagy osztályösszeütközések korszaka befejeződött, győzött a szocializmus. A Hazafias Népfront-mozgalom a magyarok és a hazánkban élő nemzetiségek összes alkotóerejét tömöríti. Hasznos nemzetközi tevékenységet is folytat Jól ismertek olyan intézményei,1 mint például az Országos Béketanács, a papi békemozgalom. Az egyházak a Hazafias Népfront keretében némzetközileg is jó ügyért szállnak síkra, amikor a békéért, a népek barátságáért munkálkodnak. Folytassák ezt bizakodva, még nagyobb lendülettel. Magyarországon az állam és az egyház viszonya rendezett. Ezt még azok is tudják, akik rendszerünkkel nem rokonszenveznek. Ez ténylegesen rendezett viszony, ami egyfelől azt jelenti, hogy az egyházak képviselői letették az esküt a Magyar Népköztársaság alkotmányára és azt tisz(Folytatás a 4. oldalon) /
