Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-15 / 63. szám
TANÁCSKOZIK A NÉPFRONT KONGRESSZUSA EGYÜTT A SZOCIALISTA, BÉKÉS JÖVŐT FORMÁLVA KÁDÁR JÁNOS IS RÉSZT VETT A VITÁBAN Szombaton reggel az Építők fellobogózott, ünnepi köntöst öltött budapesti székházéban megkezdte munkáját a Hazafias Népfront VII. kongresszusa. A kongresszusi teremben a Magyar Népköztársaság címerével ékített vörös és nemzetiszínű mezőben Kölcsey sorai; „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!”, körben a karzaton a mozgalom legfőbb céljait. tükröző feliratok: „Nemzeti összefogással a szocializmusért, a békéért!”, „A nemzeti egység fejlődésünk legfőbb forrása!” és „Szocialista demokrácia: közös gondolkodás, együttes cselekvés!” A tanácskozás 9 órai megnyitóján — Magyarország társadalmának osztályait, rétegeit képviselve — 1100 küldött és meghívott foglalt helyet. A Himnusz hangjait követően a mozgalom, legfőbb fórumát Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg. A megnyitót követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára terjesztette elő a HNP OT beszámolóját. Felszólalt a kongresszuson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Is. A kongresszus elnökségében foglalt helyet: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsága titkára. Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Pest megye küldöttei közül Kovács Antalné, a HNF Pest megyei bizottsága titkára foglalt helyet az elnökségben. A kongresszust Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Szeretettel és tisztelettel köszöntötte a tanácskozás küldötteit, meghívott vendégeit, a népfrontmozgalomban részt vevő munkásokat, termelőszövetkezeti parasztokat, értelmiségieket, társadalmunk minden rétegét, magyarokat és nemzetiségieket, a művészetek és a tudományok művelőit, a közös ügy szolgálatában együttműködő nemzedékek képviselőit és a magasztos emberi céljainkat szolgáló egyházi személyeket. Megemlékezett Kállai Gyula a. Hazafias Népfront Országos Tanácsának 1976. óta elhunyt tagjairól, A vitában ezután felszólalt Pápai Zsolt, a Budapesti Műszáki Egyetem adjunktusa, Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő, az Új Írás főszerkesztője, Bóján Ferencné Szolnok megyei gyári munkás, Rácz Sándor Békés megyei tsz-tag, Kádár János, Földes Imréné. a Gardénia Csipke- és Függönygyár igazgatója, Csepelyi Tamás, a fehérgyarmati járási-városi pártbizottság első titkára, Márta Ferenc akadémikus, dr. Dobos László nyugalmazott bírósági elnökhelyettes, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei bizottságának elnöke, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, Tény i Mária, Gsongrád megyei egyetemi tanár, dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a katolikus püspöki kar elnöke, Sziebert Ferenc Baranya megyei termelőszövetkezeti brigádvezető, Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. Szóda Sándomé, a Tatabánya városi HNF-bizottság titkára, Bánffy György, a József Attila Színház Já- szai-díjas érdemes művésze, Cseh Károlyné Állami-díjas Veszprém megyei szocialista brigádvezető, Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, Boldizsár Iván író, Lakos Zoltánná Zala megyei ktsz-dolgozó, Herczeg József Tolna megyei főművezető. Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára és Káli Ferenc Fejér megyei tanár. A kongresszus vasárnap reggel 9 órakor folytatja munkáját. István: Népünk egyetért szocialista céljainkkal Az elnöki megnyitó után Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF főtitkára terjesztette elő az alábbiakban ismertetett kongresszusi beszámolót. Mintegy négy és fél esztendő telt el a Hazafias Népfront VI. kongresszusa óta. Eseményekkel és nehézségekkel teli, de — ami a legfontosabb — jelentős, sikerekben gazdag időszak áll mögöttünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa átfogó elemzést adott ezekről az évekről. Ezekben az esztendőkben is érvényesült a párt több mint két évtizede töretlen, az egész nép érdekeit kifejező és szolgáló politikája. E politika legkézenfekvőbb eredménye az, hogy hazánkban a munkáshatalom szilárd, belpolitikai életünk kiegyensúlyozott. A nehezebbé vált hazai és nemzetközi feltételek ellenére is számottevő sikereket értünk el, eredményesen munkálkodtunk a fejlett szocialista társadalom építésén. Állampolgáraink ismerik és Jelentősnek tartják eredményeinket, de ismerik életünk nehézségeit, valamint annak okait is. Mindebből azt a következtetést vonták le: az eddiginél jobban és felelősségteljesebben kell dolgoznunk, ha akár csak egyet is előre akarunk lépni. Százezrek megnyilatkozásai, milliók jó munkája tanúsítja: népünk egyetért szocialista céljainkkal. A világ állandó mozgásban, fejlődésben van. Ebben a folyamatban meghatározó a szocialista országok szerepe, amelyek az államok egyenlőségén alapuló enyhülési politikát képviselik. Az emberiségnek békére, barátságra, megértésre van szüksége. Az enyhülés ellenfelei fegyverkezéssel és rágalomhadjárattal átmenetileg elérhetik ugyan a békés folyamatok megtorpanását, de az emiatt kialakuló politikai, gazdasági összecsapások leleplezik szándékaikat. Valljuk: végül is el fogunk jutni az enyhülés új szakaszához. ■ AZ SZKP XXVI. kongresz- szusa ismét hitet tett e politika mellett Leonyid Brezsnyev főtitkári beszámolója jelentős javaslatokat tartalmazott a két- és többoldalú tárgyalások foly- Kállai Gyula, tatására, a fegyverkezési hajsza visszafogására, a rakétatelepítési program elhalasztására, a fegyverzetcsökkentési tárgyalások továbbvitelére, s a bizalomkeltő intézkedésekre. Mindez világos, kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok továbbra is a béke, az együttműködés ügyét kívánják szolgálni. A mi kongresszusunk is üdvözli az SZKP XXVI. kongresszusának béketörekvéseit, kezdeményező lépéseit. Tesszük ezt annál Is inkább, mert azonosulunk a Magyar Szocialista Munkáspárt, s a magyar kormány külpolitikájával. Egyetértünk ezzel a külpolitikával, mert hazánk kapcsolatainak szélesítésére törekszik, anélkül, hogy elveinkből engedményeket tenne. Helyeseljük, mert világos és érthető magyarázatát adja szándékainknak, s mert — a többi szocialista országgal összhangban — feltárja minden kérdés tárgyalások útján (Folytatás a 2. oldalon.) XXV. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM Ára 1,80 forint 1981. MÁRCIUS IS., VASÁRNAP Történelmi elődök nyomdokaiban Politizálva, szórakozva emlékezett a gödöllői fiatalság Tarkállolt a zászlóktól a Petőfi-szobor környéke Bozsin Péter felvétele Hivatalosan ma, vasárnap kezdődik a forradalmi ifjúsági napok hagyományos tavaszi eseménysorozata. A fiatalok .azonban már napok óta készülődnek a három tavaszi évforduló méltó köszöntésére. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói, az egyetemisták KlSZ-szervezete például már tegnap mozgósította a város fiataljait. A reggeli órákban megszólaltak a hangszerek az egyetemi kollégium előtt, s a korhű ruhába öltözött diákok társaikat verbuválták a későbbi felvonulásra. A megemlékezés váltófutással kezdődött a Petőfi-szo- borhoz, az. ünnepség színhelyére. Kilenc óra után megindult a diákok menete, az élen huszár egyenruhába öltözött lovasok haladtak. Közben a város minden pontjáról útnak eredteir a piros nyakkendő», fehér inges úttörők, a nemzetiszínű zászlókat lobogtató kisebbék és a KISZ-fiatalok a Petőfi térre. Az évforduló méltatása után az emlékezés virágait és koszorúit helyezték el a résztvevők a szobor talapzatán. Mindez azonban csak a bevezetője volt az egésznapos tarka kavalkádmak. Az agrártudományi egyetem amúgy is változatos életét most újabb rendezvényiek gazdagították. A kollégiumban két kiállítás különösen vonzotta a szemet. Az érdeklődők megtekinthették Gaál Kálmánná népi iparművész és a mezőgazdasági tanszék bemutatóját. A vidámság mellett azonban komolyabb eseményre is sor került. Sokan hallgatták meg dr. Varga Jánosnak, az Országos Levéltár igazgatójának az előadását az 1848-as forradalomról és az azt követő szabadságharcról. Közben kinyitottak azok a pavilonok is, melyekben szép termékeiket kínálták megvételre különböző szakmák mesterei. A színpadon először a Fővárosi Művelődési Ház előadói mutatkoztak be. Középkori vásári paródiákat adtak elő. Őket a Balaton néptáncegyüttes követte. Fellépett a sándorfalvi citeraegyüttes is, majd a táncházban próbálgathatták a lépéseket a tanulni vágyók. Akárha a fiatalok lendületét figyelte volna, megemberelte magát a szép, tavaszias idő is — egész nap kitartott. Este, az egésznapos forgatagban jólesően elfáradt ifjúság még bizonyíthatta: ' maradt benne némi tartalék, virtus. Ha kissé megkésve is, most nőnapi bálon rophatták a fiatalok a táncot különféle zenékre. Jól sikerült a FIN gödöllői első napja; politizálva és a szórakozást sem megvetve emlékeztek a fiatalok történelmi elődjeikre. V. F. 1 8/IC március 15. emlélŐiO. ke különös fény- nyel tündököl népünk tudatában. Ezen az esős, boron- gós, kora tavaszi napon Petőfi lánglelkű forradalmisága magával ragadta a pesti ifjúságot és esküvel fogadta a Múzeum előtt, hogy „rabok tovább nem leszünk!” Az idegen elnyomás leküzdésében érdekelt volt az egész nemzet — még a nemesség jelentős része is —, az osztályelnyomás megszüntetését azonban csak a Petőfit követő pesti ifjúság tűzte teljes őszinteséggel a zászlajára. A gazdasági, a társadalmi egyenlőséget, a kulturálódáshoz való jog egyenlőségét csak a Petőfivel az élen utcára vonuló, keblén nemzetiszínű kokárdát viselő ifjúság áhította teljes szívvel. Mégis, ez a nap, a több évszázados idegen elnyomás után, a társadalmi feszültségek halmozódásának forrpontján, egységbe kovácsolta nemzetünket, s a párizsi, bécsi véres forradalmak után Pesten puskalövés nélkül győzhetett a polgári demokratikus forradalom. Történelmünk e gyönyörű napjának emlékét osztályellenségeink egy évszázadon át megpróbálták kisajátítani. Ünnepi beszédeket mondtak e napon olyanok, akik az élő márciusi ifjakat válogatott kínzásokkal emésztették volna el. Földesurak és tőkések mondtak álhazafias, puffogó frázisokkal megtűzdelt szónoklatokat, miközben az általuk tönkretett országban nyomor, „ezernyi fajta népbetegség”, kényszerű kivándorlás tizedelte a magyar népet. Ma nemzetiszínű kokárdával a keblén, nemzeti színű és vörös zászlók alatt emlékezik a magyar ifjúság, forradalmár elődeire Emlékezik annak tudatában, hogy a nemzetiszínű kokárda kitűzése és a Himnusz harsogása önmagában még Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke megnyitó beszédét tartja Forradalmi ifjúság nem, bizonyítéka a hazafi - ságnak. A szülőföld és a dolgozó nép szeretete, nemzeti kultúránk igazi értékeinek megbecsülése, a társadalmi haladás tettekkel való szolgálata együttesen tanúsíthatja hazaszeretetünket. Szocializmust építő társadalmunkban a cselekvő ha- zaíiság a munkában és a tanulásban való helytállást jelenti. S mivel korunkban világméretű harc folyik a munkásosztály és a burzsoázia között, ezért hazafiúi érdekünk az internacionalista proletár szolidaritás minden néppel és nemzettel, amely a társadalmi haladás oldalán áll, s az emberiség létét veszélyeztető imperialista erők ellen harcol. Különösképpen nemzeti érdekünk a Szovjetunióval való testvéri szolidaritás, nemcsak azért, mert a szovjet nép óriási véráldozatok árán vívta ki szabadságunkat, hanem azért is, mert a Szovjetunió léte, ereje a legfőbb garanciája békénk, alkotó munkánk biztonságának. Dolgozó népünk ma méltóképpen emlékezhet 1848. március 15-re, hiszen harcával és munkájával megvalósította azokat a célokat, amelyeket a márciusi ifjak 12. pontiunkban foglaltak össze. És azért is, mert a társadalmi haladás élvonalában, történelme folyamán példa nélkül álló nemzetközi tekintéllyel küzdhet a népek nagy családjának tagjaként a Petőfi által megálmodott világszabadságért. Minderről a forradalmi ifjúsági napok tegnap megkezdett rendezvénysorozatán bizonyára sok szó esik majd. A márciusi ifjak szelleme ma is áthatja ifjú nemzedékünket. Tettei tanúsítják: forradalmár elődeihez méltóan szereti, védi, szolgálja hazáját, a szocialista Magyarországot. Cseri Sándor
