Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-01 / 51. szám

Pécel Szociálpolitikai tájékoztató A péceli községi KISZ-bi- zottság aktivistakörének leg­közelebbi foglalkozásán, ame­lyet március 2-án, hétfőn dél­után négy órakor a KISZ- klubban tartanak, Tóth István, a nagyközségi tanács elnöke ad tájékoztatást a helyi fiata­lokat érintő ifjúság- és szociál­politikai kérdésekről, e hatá­rozatok végrehajtásáról. Elő­adását vita követi, amelyre természetesen a KISZ-en kí­vüli fiatalokat is várják. Román vendégek a kistermelőnél Hagyományos, hogy az áfész szervezte látogatások, tapasz­talatszerző kirándulások so­rán a Gödöllőre érkező ven­dégek megtekintik Ifjú István többszörösen kitüntetett kis­termelő szakcsoporttag ba­romfifarmját. A közeli napok­ban a román SzöVosz elnök­sége látogatott az Asboth ut­cai tojóházba. A román ven­dégek elismeréssel nyilatkoz­tak a látottakról és további eredményes munkát kívántak vendéglátóiknak. Vöröskereszt Több véradó A járás vöröskeresiztesei munkatervükiben azt is meg­határozzák, hogy egy évben mennyi vért adjanak a mozga­lom tagjai. Az idei terv 1 ezer 300 liter. A mennyiségen kí­vül fontos cél az is, hogy fo­lyamatos legyen ez az áldozat- tos, önkéntes adakozás, amely életeket menthet, a vérből nap nap után kell hogy kap­janak a kórházak. A járás vö- röskefesztesei azt is tervezik, hogy az idén tovább gyarapít­ják a véradók táborát, s meg­becsülésüket erősítve találko­zókat sizerveznek a számukra. Folytatódik a teremtorna Ma, vasárnap a Karikás Frigyes általános iskola torna­csarnokában folytatódik a vá­rosi kispályás labdarúgó-baj­nokságban részt vevő csapa­toknak kiírt teremtorna. A vasárnapi párosítás: Áfész— ATE Gm (16.20 óra), Vízmű- Barátság (15.10), Ganz—Veres­egyház (14). Moziműsor Vasárnap: A kis postáslány. Színes szovjet film. Csak 4 órakor. Kalózok Jamaikában. Színes angol kalandfilm, 6 és 8 órá­kor.' Hétfőn: A varázsló inasa. Színes csehszlovák rajzjáték- film. Csak 4 órakor. Családi összeesküvés. Színes amerikai bűnügyi film, 6 és 8 órakor. dLLOl A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1981. MÁRCIUS 1., VASÁRNAP Gyarapodó gazdaságok Növelte nyereségét a Galgatej Mindennap magas szintű ellátás Hajnalonként gyakran au- tóbúgásra ébredek. Ilyenkor már tudom: megjöttek a teje­sek, hozták a friss tejet, tejfölt a közeli bölcsődébe és a la­kótelep ABC-jébe. Kissé kelle­metlen ízű szóval azt is mond­hatom: kísértenek a tejesek, mert ezek a korán kelők szü­lőfalumban is éppen a szom­szédos házba, a tejcsamokba jöttek. Csakhogy azok sokkal zajosabbak voltak, mert abban az időben nem műanyag tartá­lyokban, hanem huszonöt lite­res alumínium kannákban hordták, vitték a frissen fejt tejet. Átmeneti visszaesés Régebbi emlékeim sem vé­letlenül elevenedtek fel.- Oka, hogy a napokban részt vettem a vácszentlásztó i Galgatej Tejfeldolgozó és Értékesítő Gazdasági Társaság évzáró igazgatótanácsi ülésen, ame­lyen a taggazdaságok vezetői az elmúlt évi munkát, az ötö­dik ötéves tervben vállalt fel­adatok teljesítését beszélték meg, s természetesen szó esett az idei tervekről, s a követke­ző tervciklusban elvégzendő termelő-fejlesztő munkáról is. — A tizennégy éve alakult Galgatej létrejötte akkor is. most is két fontos célt szol­gál: minél több tejet felvásá­rolni, s ezzel ösztönözni a környező gazdaságok termelé­sét — mondta Gádor Józsel, a Galgatej igazgatója. A má­sik tennivalónk, hogy a gödöl­lői járás egészének, a váci já­rás egy részének, valamint Budapest egyes kerületeinek tejjel és tejtermékekkel való ellátását segítsük. S bár 1975- ben átmenetileg jelentős visz* szaesés következett be a tej termelésben, gazdasági társa­ságunk működése egyetlen év­ben sem volt veszteséges. — Tíz év alatt több mint tízszeresére növeltük a felvá­sárolt és értékesített tej meny- nyiségét, s immár három éve annak, hogy a Budapesti Tej­ipari Vállalattal együttműkö­dünk. Eíz azt jelenti, hogy az ő termékeikből, ízesített tejter­mékekből, sajtokból és vajból csaknem hetvenfélét forgalma­zunk. Csupán ezeknek az áruk­nak az értéke mintegy 10—1‘2 millió forint évente. Ennek köszönhető, hogy ahol kötele­zettséget vállaltunk — a gö­döllői, a váci, a szobi járás 31 községében, továbbá Gödöllőn, Vácott, Dunakeszin, Budapes­ten pedig a Józsefvárosban és Óbudán, összesen 330 üzletben, illetve szociális létesítményben — szinte fővárosi színtű ellá­tást tudunk nyújtani. Ami viszont azt. jelenti, te­hetjük hozzá, hogy naponta csaanem 160 ezer ember fo­gyasztja a Galgatej tői szárma­zó friss tejet, a saját üze­meikből, illetve a Budapesti Tejipari Vállalattól kikerülő tejtermékeket. Sokan tapasz­talhatták azt is, hogy a Gal­gatej két éve Gödöllőn tej bol­tot nyitott a Dózsa György úti, régi könyvesbolt helyén. Ennek a forgalma tavaly már elérte az 1,2 millió forintot. S hogy valóban szükség* volt énnek a gazdasági társaságnak a létrehozására, azt néhány számadat is jól bizonyítja. Az indulás évében, 1970-ben még csupán 1,9 millió, tavaly pe­dig már 19 millió liter tejet vásároltak, s dolgoztak fel Vácszentlászlón üzemükben. Nyereségük,. amelynek egy je­lentős részét a taggazdaságok között minden évzáráskor el­osztják, az első évi 900 ezer forintról 6,6 millió forintra nö­vekedett. A tizenegy év alatt összesen több mint harminc- millióval gyarapították a tár­saságba lépett szövetkezetek tiszta nyereségét. Gomolya és túró Sok egyéb tényezőtől is függ, de a Galgatej működésé­nek is köze van ahhoz, hogy a szarvasmarhatartás, a tejter­melés egyre javult a taggazda­ságokban, s ma már ott tarta­nak, ez a tavalyi év tapaszta­lata, hogy szemszögükből néz­ve a kínálati piac volt a jel­lemző. Tehát többet vásárol­tak, dolgoztak fel, mint amennyit közvetlen ellátási körzetük igényel. Ez éppen nekünk, fogyasz­tóknak jó. Ám a többi sem volt igazán fölösleges, mert a budapesti partnerük átvette. Kiesést a vaj okozott tavaly, a kedvezőtlen exportárak miatt, így a felesleges tejszínzsír ki­logrammját hétforintos veszte­séggel voltak kénytelenek át­adni a tejiparnak. Hasonló gondjuk volt a zsíros gomolyá­val és az ipari túróval. Költségek Arról is számot adtak igaz­gatótanácsuk ülésén, hogy ta­valy a tervezett alatt vagy akörül alakultak költségeik. Egy liter tejen a tervezett 20 fillér helyett 23,9 fillér nyere­ségük volt. A taggazdaságok­ban minden leadott liter tej után tíz fillér nyereséget fi­zettek. F. I. Műszaki Intézet Biztonságos gépmozgatás Kidolgozták a javítás technológiáját Még mindig emelkedik a nagy teljesítményű traktorok száma .mezőgazdasági üze­meinkben. így a szovjet T—150K és a K—700-as erő­gépeké is, amelyek javítása, szétszerelése különös gondot okoz, hiszen e nagy testű gé­pek részegységeinek mozga­tása sem egyszerű feladat. A MÉM Műszaki Intézet, legalábbis a maga eszközeivel, könnyíteni igyekszik a gazda­ságok és a gépjavító cégek helyzetén: az intézetben ki­dolgozták e két traktortíöus részegységcserés javításának technológiáját. Megtervezték, majd el is készítették, azután pedig minősí tették a javítási műveletekhez szükséges uni­verzális kiemelő, tároló és szerelő állványokat is. Az intézet szakemberei nem­csak a saját szerszámaik hasz­nálatát javallják: jónak, . si­került konstrukciónak tartják a debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri gépészeti főiskolai kara tamüzemébén kialakított kerékszerelő kocsit, valamint a Lajta-Hansági Ál­lami Gazdaságiban gyártott traktor széthúzó berendezését-,, .amelyek nemcsak megikönv- nyítik. de biztonságosabbá is teszik a nagy géptartozékok, részegységek mozgatását. Aszód Elérték céljukat a sakkozók Magasabb minősítést szereztek Űj szakosztály, a sakkozóké tavaly alakult meg az Aszódi Spartacus Sportkörnél. A me­gyei bajnokságban az I. és a II. osztályban is indítottak egy-egy csapatot, s ezek az el­ső évre kitűzött célt, a baj­nokságban való bennmaradást teljesítették. Több játékosuk, például Mészáros Antal, Ger- zsai József, Kapnia Lőrinc és Doroszlai Erik magasabb mi­nősítést is szerzett. A ősapá­tok irányítója L ami József mesterjelölt. Gondjuk egyelőre a de­monstrációs tábla hiáhya. Fi­gyelemre méltó, hogy a sakk- szakosztály révén is mód nyí­lik a községben élők, a sak­kozást kedvelők és a helybeli honvédség közös sportolására. Az élet sűrűjéből a csendbe A lelkes emberek meggyő­zőek. Mint Molnárné Hajdú Margit, az egykori dombóvári és cinkotai tanítóképző nevelt­je, Tolna megye szülötte, Nagytarcsa hagyományviiágá- nak, viseletének, szokásainak gyűjtője, mentője, ápolója. A falu tanító nénije. Férje a tanító bácsi Az utolsó ked­vező • pillanatban fogtak hozzá a hajdani viselet darabjainak összegyűjtéséhez, amikor még nem zárkóztak be a szívek, nem húzták homlokba a kala­pot. A bezárkózás átmeneti volt, a közös gazdaság szervezése és megerősödése közötti idő­szakban tartott. A gyűjtés to­vább. Máig. S folytatódik hol­nap is. A jelen múlttá válá­sával új-abb és újabb jelen­ségek, szokások és tárgyak lesznek megőrzendő tényék­ké, okulásul szolgáló kellékké. Muzeális értékkel bíró holmi­Az ötlet a férjé Az ötlet a férjé volt, hang­súlyozza Molnárné Hajdú Margit, mindjárt az elején, s még vagy kétszer visszatér rá, hogy agyamba vésse, véletle­nül se hagyjam említetleniil. Egyszer ő, a férfi, bekukkant az osztályterembe, ahol a falu­múzeum körbejárása után be­szélgetünk, de csak a bemutat­Járásunk patinás csárdái­nak legöregebbike az orszá­gosan ismert kisba,gi — be­zárt. A számlákon ezt a címet olvashatták még a közelmúlt­ban is vendégei: Kisbagi Csárda, Országúi. Egyszeriben muzeális értékké vált a sajá­tos szalvétapapír is. Az em­bermilliók közlekedését szol­gáló új út, az M3~as autópá­lya megnyitása a csárdára néz­ve sorscsapásnak bizonyult. Néhány kilométer A kisbagi vendégfogadó év­századokkal ezelőtti létrejöt­tét, eddigi fennmaradását or­szágos igénynek köszönhette. A közlekedés szülötte volt. Bár a középkorban a gazdaság alapvetően önellátó jellege miatt kevesebben utaztak, mint ma, közlekedési hálózat nélkül akkor sem- létezhetett a társadalom. Sőt, letűnt évszázadok tér­képeit nézegetve úgy tűnik, a közlekedésben, de legalábbis az úthálózatban nincs új a nap alatt. Nagyon nagy ha­sonlóságot mutat a mai, a 17. századi közlekedési térképpel. A váci, az esztergomi, a szom­A közlekedés szülötte Bezárt a patinás csárda bathelyi, a pécsi, a szegedi, a debreceni országút éppúgy pontosan illeszkedik az 1600- as évek térképére, mint a miskolci. Jól bevált, jól bejárt utak ezek. Sorolhatnánk a történelmi­leg kialakult utak társadalmi, gazdasági hatásait, de most elegendő arra rámutatni, hogy meghatározták a lakosság te­rületi elhelyezkedését is. A főutak mentén általában na­gyobb a népsűrűség. A kiala­kító földrajzi, gazdasági és politikai körülmények az év­századok során változtak, ugyanakkor több vonatkozás­ban hagy omán yszerűen rög­ződtek, miként az útvonalak is. Így nem véletlen, hogy az autópálya nyomvonala nem szakad el a 30-as számú úté- tój, sőt éppen Kisbag, Do- monyvölgy környékétől néhány kilométeren keresztül együtt- hálád a két közút, közrefogva a szintén Miskolcra tartó vas­utat. A tegnapi és a mai közleke­dés között nemcsak az a kü­lönbség, hogy akkor földúton zörgött a szekér, manapság pe­dig aszfalton suhannak a gép­kocsik. összehasonlíthatatla­nul gyorsabb lett a közleke­dés. Végső soron ez okozta a kisbagi csárda vesztét. A megengedett sebesség Az 1700-as évek elején, amikor a rab, Kazinczyt, a kufstedni börtönből Munkács­ra szállították a következőket írta naplójában: Ebéd Kere­pesen, vacsora Bagón. Erről ma így írna mondjuk egy tu­rista: Ebéd Budapesten, va­csora Munkácson. Amíg a régi útnak nem akadt vetélytársa, hiába ha­ladtak gyorsabban a jármű­vek, sokan betértek a kisbagi- ba, ebédre, frissítőre. Ám az autópálya, mint a további gyorsulás megtestesítője, el­csalta a 30-as út jelentős for­galmát, a csárda létalapját. Hiába nincs messzebb az egyik úttól, mint a másiktól, a sztrádáról nem lehet lehajta­ni, a megengedett legnagyobb sebesség 100 kilométer órán­ként, nincs különösebb ok a megállásra. Bár Hatvanig akad étterem az M3-as mentén, ta­lán nem is nagyon hiányzik. Hiszen az út mindössze 30— 40 perc. Megőrzi jellegét Valahányszor betértem, csendben, kellemes körülmé­nyek között fogyaszthattam el jóízű ebédemet, vacsorámat. Még egyetemi csoportomat is idecsaltam Budapestről. Min­den alkalommal meglepett ét­lapjának gazdag választéka, az udvarias kiszolgálás. A kisbagi csárda, távol na­gyobb településtől, kies kör­nyezetben cicomázatlan oázis­ként szolgálta az arra járókat évszázadokon át. Megszűnté­vel Bag legnagyobb neveze­tessége szűnik meg- Bízunk benne, hogy az épület meg­marad és új hasznosításban is megőrzi történeti jellegiét. t Balázs Gusztáv kozás erejéig marad. Dolga van a másik szobában, ahol a bábszakkör csivitelői szorgos- kodnak, siet hozzájuk. Nyilván azzal a tudattal, hogy amit fe­lesége elmond, azt ő sem mon­daná másképp. Kiegészítik egymást Rengeteg" itt a mutatós hol­mi, mentsük meg, javasolta annak idején a férj, megsejt­ve, ami akkoriban még min­dennapi viselet volt, egy-két évtized múltán ritkasággá vá­lik. S mivel az élet törvénye folytán az emberi test ke­vésbé időálló, mint a ruhája, eltűnnek szép lassan azok is, akik még ismerik az egykori öltözködési módot. Egyetlen lehetőség marad: a múzeum. Szépen megosztozott a há­zaspár a gyűjtésiben: a férjé a helytörténet, a feleségé a néprajz. Kezükre játszik te­hetségük is. Mostani fél éj­jeleiket a Nagytarcsa díszítő­művészete című kötet összeál­lítása köti le. Molnár Lajos rajzolja a mintákat, felesége írja a szöveget. Büszkeségük a falumúzeum, az egykori paraszt népfőiskola épületében berendezett állan­dó kiállítás. A szobákban a véletlenül napvilágra került régészeti emlékek, közöttük a világhírű réz csörgő és csen­gő, és a tudatosan összesze­dett ruhák, a régi nagytarqsai paraszti élet szerszámai, esz­közei, berendezett pitvarral és konyhával. Takarosa« rendben tartott a múzeum és környé­ke. Olyan, mint a templomo­ké. Belül is: csend és hűvös­ség. Valaha az itt őrzött holmik az élet sűrűjében voltak, ke­mény munkában szolgálták az embert. Szántáskor, vetéskor, betakarításkor, nyári hőségben, téli hidegben, vigalmak idején és gyászban egyaránt. Ma az a szolgálatuk, hogy velük mutatják be az újabb generációknak, mivel dolgoz­tak őseik, hiszen nekik már csak üres sző a kaszaüllő, a kévekötő bot, a sütőlapát. Még olyan is előfordul, mondja Molnárné Hajdú Margit, hogy Összetévesztik a korsót az or­sóval. A szitát még csak tud­ják, de a rostát már nem. Múzeum. Furcsa volt ez eleinte a falusiaknak. De megszokták. S járjanak bár­merre, mindenütt megnézik a múzeumot vagy tájházat, s hazatérve elmondják, mit lát­tak, mit kellene, lehetné az övékben is megcsinálni, öröm. ha úgy találják, az övék szebb, rendezettebb. Mindenképpen a mát szol­gálja a nagytarcsai falumú­zeum, amely tavaly ünnepelte fennállásának huszadik évfor­dulóját Régi darabjaival, a köréje lazán szerveződött mú­zeumbarátok köre tevékenysé­gével és időszaki kiállításai­val. Láthatták az itt lakók, a művelődési otthonban, a KISZ-klubban Szekeres Erzsé­bet, Würtz Ádám műveit, be­mutatkoztak keramikusok, a környező üzemek, szövetkeze­tek kézimunkázói. Találomra néhány á sók közül. Minden színhelyet, ahoi csoportosan jönnek össze emberek, kihasz­nálnak, mert: ha megnézi, ra­gadhat rá valami. Öröm és munkabírás Molnárné Hajdú Margit el­árulta, az idén már nyugdíjba mehetne. De nem megy. Nem tudja elképzelni életét tanítás nélkül. Azt is bevallotta, a múzeum körüli tevékenység, az újabb gyűjtés lekötné teljes energiáját. Mivel egyiket sem akai'ja elhagyni, dolgozik nap­pal és este. Idei tervei: a valamikori nagytaresaiak első hat életévé­nek a feldolgozása, hogyan és mint, milyen szokások, szabá­lyok szerint alakult az ember sorsa a terhességtől az iskolás kor eléréséig. A múzeum ud­varába egy fészert szeretné­nek, abban a lőcsös kocsi len­ne kiállítva. A falakon belül­re több téli,, illetve munkaru­hát. Bővíteni a helytörténeti gyűjteményt, feldolgozni a község százéves egészségügyé­nek történetét. És még nem értünk a sor végére. Holott az év tizenkét hónapból áll. Mol­nárné Hajdú Margité is. Meghosszabbítani nem tudja, de minden percét kihasználni igen. Jó kedvvel, örömmel, munkabírással. Kör Pál Brigádok klubja Előadás a tervről A városi szocialista brigádo.. klubja legközelebbi összejöve­telét kedden, március 3-án tartja a gödöllői Petőfi Mű­velődési Házban. A VI. ötéves tervről dr. Murányi Zoltán közgazdász tart számukra elő­adást 15 órai kezdettel. ISSN ijm-tw) rHtviailrti Hírlap) á 1 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents