Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-12 / 60. szám

1981. MÁRCIUS 12., CSÜTÖRTÖK »Vera -d$r f xfímap Állványerdő nélkül A Paksi Atomerőműben a III-as és IV-es reaktív blokk­nál már felhasználják az I-es és Il-es blokk építésénél szer­zett tapasztalatokat, illetve új eljárásokat vezetnek be. így kerül sor arra, hogy állvány- erdő-zsaluzat nélkül készítik a főépületi falak betonozási munkáit, az úgynevezett ké­regbetonos pakett alkalmazá­sával. Ez azt jelenti, hogy a ?2-es Állami Építőipari Vál­lalat előregyártó telepén az oldalfalakat (paketteket) öt­hat centiméter vastag kéreg­betonos panelekből készítik, így a helyszínen már csak a falak közötti vasszerkezetet öntik ki betonnal, zsaluzat nélkül. A képen: fordíióaszta- lon az oldalfalpakett. OnáBBó Be fi a Pest megyei BBÉW Megrendelőt keresnek a megyében A szakmában hosszú ideje, a Pest megyei Közúti Építő Vállalatnál nyolc éve dolgozik Sági Andor. Ennyi idő már elegendő volt ahhoz, hogy szinte valamennyi építésveze­tőségükön név szerint is meg­ismerje az embereket, s azok bízzanak benne. — Mit gondol? Milyen ér­zés egy főmérnöknek, ha a munkahelyen mindenki leáll s mellének szegezik a kérdést: na, mi újság, főnök? Tény­leg megszűnik a vállalat? Ál­lítom, még a biztos rossz is jobb a bizonytalanságnál. Az a fura helyzet állt elő azon­ban, hogy mi, vezetők sem tudtunk semmit. Csak a hí­reket hallottuk, sokfélét, mint a munkásaink. Lidércnyomás volt az a néhány őszi-téli hónap mindannyiunknak. Szerencsére vége a lidérc­nyomásnak. Érdekes azonban, hogy csak január 5-én tudták meg a Pest megyei KÉV ve­zetői a biztos hírt: az Űtépítő Tröszt január' elsejével meg­szűnik, a vállalatnak1 pedig önállóan kell tovább gazdál­kodnia. Siettek megnyugtatni tehát munkásaikat, akik a várt módon reagáltak: nyu- godtabban, és a korábbinál nagyobb kedvvel dolgoztak. IjJiaonyítja ezt — ámbár az időjárás is jó partnernek bi­zonyult —, hogy a főépítés­vezetőségek túlteljesítették el­ső havi tervüket Nincs mór mecénás Az önállóság tehát nem okoz gondot? — Gyakorlatilag eddig is önállóak voltunk — mondja a főmérnök. — Mi változik azonban ? A gazdálkodásunk. Csak magunkra hagyatkozha­tunk, ahogy mi tréfálkozunk ezzel: nincs már mecénás. Ha nem figyelünk a költségekre, ha nem fogunk meg minden fillért, nem tudunk nyereség­gel dolgozni. Az is lényeges természete­sen, sikerült-e jó évet zár­niuk? — Átfut a hideg a hátamon most is, ha a tavalyi első hó­napokra gondolok. Május vé­géig, ilyen-olyan hivatkozá­sokkal 72 millió forint meg­beszélt, leszerződött munkát visszavontak tőlünk. El nem tudja képzelni, mennyi ener­giát vesztettünk a sorozatos felkészülésekkel; felvonultunk a munkahelyekre, s aztán kezdtük elölről, másutt. S hogy szaladgáltunk megrende­lések után! Nem túlzók, a szó szoros értelmében szinte kunyeráltunk munkát. így esett, hogy a Pest me­gyei KÉV 1980-ban rengeteg apró feladatot vállalt megye- szerte, és a fővárosban. Több mint 200 kisebb-magyobb mun­kát sorolhatnak fel, többségük értéke 1 millió forint alatt volt. Végül nem is csodálkoz­tak, hogy a tervezettnél va­lamivel kevesebb, 300 millió forint körüli termelési értéket könyvelhetnek el — a válla­lati mérlegbe. Föld felett és alatt Profilúk kettős: nemcsak utakat építenek, hanem mély­építéssel is foglalkoznak. Ezen belül gázvezetéket is fektet­nek. Nehézségében és jelen­tőségében kiemelkedik az utóbbi munkák közül a fővá­rosi Árpád-hídon és környé­kén a gázvezetékcsere és -épí­tés. — Gondtalanabbnak ígérke­zik ez az év? — Ismereteink szerint ele­gendő megrendelésünk lesz. Ezek alapján — amire a vállalat történetében mégnem volt példa — január 10-én komplett termelési tervvel állhattunk a szakszervezeti bi- zalmik tanácskozó testületé elé. Az önállóság nagy gon­dosságra és előrelátásra kö­telez bennünket. Ezért rész­letesen, főépítésvezetőségekre lebontott programokat készí­tettünk. Az első negyedévre azt is meg tudtuk határozni, mekkora létszámmal, mennyi bérrel gazdálkodhatnak egy­ségeink. így számon is kérhet­jük, hol hogyan ’ dolgoztak. Levonnak a bérből Igazodniuk kell a beruhá­zóikhoz, s többnyire csak komplex feladatokat vállal­hatnak. Vagyis, villany- és vízvezeték-hálózat építésén kí­vül — mindent. Szerencsére, beruházás és fejlesztés szem­pontjából kedvező volt szá­mukra a tavalyi év. Vásárol­tak többek között két korsze­rű rakodógépet, egy nagy tel­jesítményű szovjet kotrógépet es egy aszfalt-vibrohengert. Megérkezett az a 16 millió forint értékű NDK-beli asz­faltkeverő gép is — egy Tato­mat V-ös berendezés —, ame­lyet most állítanak be az üzemszerű termelésre Pilisvö- rösváron. Míg a jelenlegi asz­faltkeverők egyórai teljesít­ménye 20—25 tonna, az új keverő 75—80 tonna aszfaltot állít elő óránként. Nem lesz tehát — előreláthatóan — akadálya a tervezett 170 ezer tonna hengerelt aszfalt gyár­tásának és úgy számítják, megbirkóznak a 320 millió forint értékű munkával. A technika önmagában nem lehet elég, s a létszámhiány? — Elkelne nálunk is 30— 40 munkás, de nem panasz­kodunk. Inkább megpróbáljuk jobban előkészíteni és szer­vezni a feladatainkat, vala­mint növelni a termelékeny­séget. Míg tavaly 565 ezer fo­rintot termelt egy fizikai munkásunk, idén el akarjuk érni a 630 ezer forintot. Anya­gilag is ösztönözzük a jobban és többet dolgozókat. Az asz­faltkeverőknél és az aszfalt- bedolgozóknál csoportbérezést alkalmazunk. nálunk igen fontos követelmény a minő­ség. Ha a kész út nem első osztályú, levonunk a bérük­ből. Idén 3,6 százalékos bér- fejlesztésre van módunk, el­sősorban a teljesítményhez kö­tött alapbéreket emeljük. A tavalyinál többet fordítunk azonban premizálásra. Nem jutalmakat adunk, hanem cél­feladatokért — célprémiumot. Csökkenteni a kiadásokat Más módon is igyekeznek megtartani embereiket a Pest megyei KÉV vezetői. Az em­lített aszfaltkeverő géphez olyan nedves porleválasztó berendezést is beszereztek, amely jelentősen javítja a munkakörülményeket, azaz csökkenti a környezetszeny- nyezóst. Zsíros kenyeret le­het enni majd mellette, tré­fálkozik a főmérnök. A mun­kavédelmi helyzet javítására 2 millió forintot szántaik ez évben. Törik a fejüket, hol, milyen módon csíphetnek le valamennyit a kiadásokból. Felülvizsgálják például a munkásszállítást is, naponta- hetemte ugyanis több mint 300 embert juttatnak otthonuk­ból az építkezéseikre és vissza. Tavaly csaknem 7 mil­lió forint ment el emiatt, az idén, . az üzemanyagárak nö- vek§dése..jnellett sepr .akar­ják túllépői ezt az összeget. Ha e pillanatban nem is fáj a Pest megyei Közúti Építő Vállalat vezetőinek a feje — csak a KPM Közúti Igazgatóságtól kaotak 80 mil­lió forint értékű megrende­lést — aggodalmukat ezért nem rejti véka alá Sági An­dor. Kévésük a megyei felada­tokat, az év első felében igen-igen óvatosak a községi- városi tanácsok. Pedig most még van szabad, jól ütemez­hető kapacitásuk, elsősorban Dunavarsány és Pilisvörösvár térségében, környékén vállal­nának szívesen munkákat. Dodó Györgyi A megyei tanács vh isBése Eredményes az irányítémunka Vácott és a vád járásban Szerda délelőtti ülésén a Pest megyei Tanács végrehaj­tó bizottsága beszámolót hall­gatott meg Vác Város Tanacsa végrehajtó bizottságának tevé­kenységéről. Ugyancsak átfogó jelentést vitatott meg a testü­let a Pest megyei Tanács vb váci járási hivatalának mun­kájáról. Az ülés résztvevői jóváhagyták azt az előterjesz­tést, amely a telep ülésfejlesz­tést segítő társadalmi munka­verseny 1980. évi eredményeit értékelte, s meghatározta az 1981. évi versenyszakasz felté­teleit, s úgy döntöttek, hogy az anyagot — a versenyt meghir­dető társtestület — a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­sága elnöksége elé beterjesz­tik. A végrehajtó bizottság a továbbiakban egyéb ügyeket tárgyalt. Ezek sorában az érin­tett állami és társadalmi szer­vekkel egyetértésben úgy ha­tározott, hogy a Váci Állami Zeneiskola felveheti Bartók Béla nevét. Össieíogva, hasznosítva a helyi erőket Dinamikusan fejlődő város, a gyors léptű haladás tisztele­tet érdemlő eredményeivel, s nehéz gondjaival — így össze­gezhető a végrehajtó bizottság elé terjesztett beszámoló, vala­mint a fölötte kibontakozott eszmecsere lényege Vác Város Tanácsa végrehajtó bizottsá­gának tevékenységéről. A ma már 35 ezer lakosú város az V. ötéves tervben lényegesen gyarapította azt az intézményi hálózatot, amely a lakosság életkörülményeire döntő hatást gyakorol. Így például másfél­szeresére nőtt az óvodai he­lyek száma, harminccal több általános iskolai tanterem szol­gálja az alapoktatást ma, mint 1976-ban, 1382 lakás épült meg. Tovább erősödött a tanács és a lakosság, a tanács és a városban levő gazdálkodó szervek együttműködése, ezt egyebek között az is bizonyít­ja. hogy a tervezettel szem­ben ténylegesen a 30 millió forint értékű társadalmi mun­ka 72 millióra gyarapodott a középtávú tervidőszakban. Egyik kamata ez annak a tö­rekvésnek — hangzott el a végrehajtó bizottság ülésén —, amely a város tanácsát, taná­csi szerveit jellemzi, s amely­nek, ^pdlepgs vpneisa a közös megoldások keresésé, a helyi összefogásban rejlő erők hasz­nosítása. Sok szó esett a téma tár­gyalásakor arról a szerteágazó munkáról — benne a hatósági ügyintézéstől az egészségügyi intézmények integrációján át a járási hivatallal kialakult együttműködésig —, amelyet a rárosi végrehajtó bizottság irányít mind eredményeseb­ben. Több mint hatvanezer ügyirattal foglalkoztak tavaly a városi szakigazgatási szer­vek — az államigazgatási ha­tározatok száma megközelí­tette a hatezret —, s hogy Zűrzavar után — rendezés Ingatlan-nyilvántartás Országosan új, egységes in­gatlan-nyilvántartás készül, a munkálatok befejezéshez kö­zelednek. Már csak néhány község van hátra és a me­gyékben végeznek a munká­val: a fővárosban az év végén zárják le az új nyilvántartást. Az eljárás során 7,5 millió ingatlan adatait kellett a helyszínen ellenőrizni. 1,7 millióét módosították. A tu­lajdonjog és az adatok egyez­tetésére a földhivatalok 4,8 millió tulajdonost hívtak meg. Közülük 4,3 millió megjelent és személyes közreműködésé­vel segítette ingatlana jogi helyzetének rendezését, sze­mélyi adatainak kiegészítését. Az eljárásra jellemző, hogy az adategyeztetés alkalmával gyakran több évtizede, nem ritkán 70—80 éve rendezetlen ügyekkel foglalkoztak. A széles körű tájékoztató munka ellenére több mint 500 ezer ingatlan tulaidonosa nem vett részt az adatok egyezte­tésén. Ezzel elszalasztottá azt a lehetőséget, hogy személye­sen győződjön meg ingatlaná­nak közhitelű nyilvántartásá­ról és régi rendezetlen ingat­lanügyét a helyszínen, egysze­rűsített eliárással tisztázza. Ez azzal jár, hogy a korábbi Mekkönvvek adata kerül az új ingatlan-nyilvántartásba és a későbbi rendezés jelentős többletköltséget, utánjárást okoz az érdekelteknek. Vi­szonylag kevés azoknak a tu­lajdonosoknak a száma is, akik az említett közszemlén ellen­őrizték ingatlanaik új nyilván­tartását. Az új nyilvántartással szem­ben alapvető követelmény, hogy ne csak elkészítése idő­pontjában, hanem mindenkor egyezzék a va­lósággal, a tényleges állapottal. Ezért az újabb és újabb változásokat folyamatosan jegyzik be. Erre csak akkor van lehetőség, ha az érintettek a változásokat közük is a földhivatallal. Erre 30 napon belül van lehetősé­gük. A határidő betartását sa­ját érdekük is indokolja, mert a mulasztás jelentős hátrány­nyal: bírságolással jár. Az új ingatlan-nyilvántartás különben nyilvános, annak tartalmát az érdekeltek meg­tekinthetik, róla másolatokat kérhetnek. Évente körülbelül 500 ezer ilyen másolatot adtak ki a földhivatalok állampolgárok és különböző hatóságok részére, továbbá több mint félmillió személyes érdeklődésre adtak szóbeli tájékoztatást, s to­vábbra is készséggel ezt teszik. mind kisebb hányada kerül megfellebbazésre a határoza­toknak, az a javuló színvonal bizonyítéka. Ennek ellenére fi­gyelmeztető, hogy viszonylag magas az előírt határidőn túl elintézett ügyek aránya. Eredményes erőfeszítések történtek — állapíthatta meg a végrehajtó bizottság egyebek között — a testületi munka gazdagítására, a tanácsi bizott­ságok tevékenységének terv­szerűbbé tételére. A tanácsta­gok aktivitása — a tavaly le­zajlott választások óta — va­lamelyest megnőtt mi.-.d az üléseken, mind választókerüle­tükben. Ebben segítséget adott az is, hogy tovább szilárdult a tanács és a körzeti népfront­bizottságok együttműködése. ■ Bepillantást kaptak a testü­let tagjai abba is, miként erő­síti a tanács tömegkapcsola­tait — így a város üzemeiben, intézményeiben tartott kihe­lyezett végrehajtó bizottsági ülések kedvező visszhangjáról is hallhattak —, hogyan mű­ködik együtt a város társadal­mi szerveivel. Ugyancsak mód nyílott a kádermunka áttekin­tésére, a tanácsi apparátus föl- készültségének elemzésére, s arra is, hogy az ülés résztve­vői megállapíthassák: az elért eredmények jó alapot adnak a testületi munka fejlesztésére, a hatósági tevékenység javítá­sára, az ágazati irányító mun­kában a város és a járás köl­csönös érdekeinek következe­tesebb érvényesítésére. Logikusan kapcsolódott a napirend bevezető részéhez az a ‘beszámoló jelentés, amelyet a váci járási hivatal elnöke terjesztett a végrehajtó bizott­ság elé. mivel ebben az anyag­ban is megkülönböztetett hely jutott a járás és a város együttműködésének, összehan­golt fejlődésének. Napjankban mér több, mint hetvenhétezer ember él a já­rás harmincnégy településén Ezeket a településeket tizen­hét tanács úgy irányítja, hogy például — amint az meggyőző hivatkozásként elhangzott a testületi ülésen — 1980-ban a társadalmi munka értéke 74.3 millió forintot tett ki. Ez is egyik forrása a fejlesztési ter­vek jelentős túlteljesítésének; a járásban eredetileg tervezett összegnél 86 százalékkal töb­bet — 374,6 millió forintot — használtak fel az ötödik ötéves tervben a fejlesztési alapból az életkörülmények javítására, a települések korszerűsítésére. Nemcsak a számítottnál na­gyobb összeg elköltése, hanem annak hogyanja is — a beru­házások meggyorsítása — jo­gos elismerést váltott ki a vég­rehajtó bizottság tagjaiból, hi­szen napjainkban a korábbiak­nál jelentősebb szerephez jut az ésszerű koncentráció, a fel­adatok rangsorolása. Abban, hogy mindez színvonalas a já­rásiban, ott van a járási hiva­tal erősödő szakmai irányító tevékenysége is. Hatásos esz­köz például a gyakorlati se­gítségnyújtásra a komplex fel­ügyeleti vizsgálatok lebonyolí­tása, amik — amint azt az ülés résztvevői hangsúlyozták — a korábbiaknál elemzőbbé, szakszerűbbé váltak. Nagy figyelem övezte a já­rás településein folyó hatósági munka jellemzőit a vitában, hiszen a községekben és nagy­községekben 1980-ban 61 ezer ügyiratot dolgoztak fel a ta­nácsi szakigazgatásban, s ké­zenfekvő. minden akta mögött egy-egy állampolgár áll. Ezért indokolt a bírálat: nem csök­kent 'a 'kívánt mértékben a harminc napon túl intézett ügyek száma, akad olyan köz­ség, ahol ezek aránya eléri a teljes ügyforgalom 7,8 százalé­kát! Arra, hogy reális lehetőség van nemcsak a hatósági mun­ka, hanem a teljes tanácsi te­vékenység fejlesztésére, bizo­nyítékot szolgáltat a járási hi­vatal, s a községi tanácsok apparátusának stabilizálódása, a szakmai színvonal emelkedé­se. Hozzájárulhat ehhez — amint hangot kapott az ülésen — azoknak a tapasztalatcse­réknek a sora is, amelyeket immár hagyományosan szer­vez. rendez a járási hivatal a községi tisztségviselők számá­ra* illetve az apparátusi pálya­kezdők, részére. Indokolja eze­ket a tapasztalat cseréket az is, hogy — amint a fölszólalók egyike rámutatott — a telepü­lések tanácsainak munkája erősen éltéi ő színvonalú, van, ahol nagyon eredményesen ol­danak meg olyan feladatokat,5 amelyekkel a másik helyen si­kertelenül birkóznak. Különö- nösen a csökkenő lélekszámú kisközségekben fontos, hogy meglelje a tanács a változó feltételek közepette is a célra­vezető irányítási módszereket, hiszen e településeken növelni kell a népességmegtartó ké­pességeket, körülményeket. Amint Vác városi esetében, a járási hivatal jelentését el­fogadva, a végrehajtó bizott­ság szintén határozatban fog­lalta össze azokat a legfonto­sabb teendőket, amelyek ala­pul szolgálnak a következő évek tanácsi tevékenységének sokirányú fejelesztéséhez. Ezeknek a feladatoknak a so­rában egyebek között helyet kapott a testületi munka foko­zott segítése, a VI. ötéves terv sikeres végrehajtását szolgáló intézkedések tág köre, vala­mint a szakigazgatásban dol­gozók naprakész jogismereté­nek fokozása. M. O. nyersanyagbázis megteremté­sére társasági szerződést kö­töttek a kiskunmajsai Jonatán Termelőszövetkezettel. Ugyan­csak vidéki kooperációval ol­dotta meg a gyár az olcsó Sportszelet gyártását; a Ka­locsai Sütőipari Vállalat ké­szít belőle évente ezer ton­nát. A Rákosvölgye Termelőszö­vetkezet a szaloncukorka gyártásába és csomagolásába segít be, az Örkényi és a gom­bai tsz pedig a kakaópor cso­magolását vállalta. A kiskunimajsai termelőszö­vetkezetet nemcsak a S Vil­ma les előállításában, hanem a termék további sorsában, pél­dául az értékesítésben is ér­dekeltté teszik. < l •• Qskény — Gomba — Ifákos völgy & Édesipar gyárkapun kívül A Budapesti Édesipari Vál­lalat termékeinek körülbelül a harmadát az idén már nem , a gyárkapun belül, hanem a termelőszövetkezetekben és más vállalatokhoz kihelyezett üzemekben állítják elő. A gyár 14 közös gazdasággal van szerződéses kapcsolatban azért, hogy a központi telep­ről hiányzó munkaerőt vala­milyen módon pótolják. A falvakban az asszonyok, lá­nyok szívesen vállalkoznak csomagolásra, édesipari ter­mékek előállítására, és a gaz­daságok nyereségét !s < növeli a munka. A korábbi években gondot' okozott, hogy a keresett ko­nyakmeggy gyártásához nem volt elegendő gyümölcs. A Javuló életkörülmények 34 településen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents