Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-12 / 60. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI XXV. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM Ára 1,40 forint 1981. MÁRCIUS 12., CSÜTÖRTÖK Villongások N em nagy csaták ezek, nem dördülnek ágyúk, eléggé nehéz kijelölni. hol a harcmező, ám a viszály mégis sebeket oszt, s nem szemtől szembe. Mint most, legutóbb is. Fel- kerekedett a járási pártbizottság első titkára és két titkára, kellemes kötelesség szólította őket a terület jó nevű, kezdeményezéstől vissza nem riadó termelő- szövetkezetébe. Az elnököt köszöntötték, elvtársi szóval, elismeréssel, mert negyedszázada áll a közös gazdaság élén. Micsoda huszonöt év! Alapos ok arra, hogy a köszöntöttnek azt mondják, köszönjük, így tovább, vagy még jobban. Valami azonban keserű ízt lopott a négy ember együtt töltött órájába. Az, hogy hiányzott annak a két városnak a vezetése, ahol a termelőszövetkezet földjei találhatók, ahol a közös gazdaság tevékenykedik, ahová sok segítséget, támogatást, hozzájárulást ad. A segítséget, a támogatást, a hozzájárulást töprengés nélkül elfogadta és igényli a továbbiakban is a két város, sőt, nagyon pontosan elmondják, mi mindenben várják el a termelőszövetkezet kozremuKÖ- dését, ám a köszöntésre „elfeledtek” szakítani egy órácskát... A feledékeny - ség oka nagyon egyszerű: a termelőszövetkezet felügyelete nem az egyik vagy a másik, esetleg mindkét város hatásköre, hanem — az ésszerűség jegyében, az országosan általánoshoz igazodva — a járásé. S ha így rendelkezik a jog, akkor mi keresnivalója lenne a városi pártbizottság, a tanács vezetésének az elnöki irodában?! Figyelem, a törődés, a megszolgált köszönet ezek szerint hatásköri listák, felügyeleti szabályozások függvénye lenne? Képtelenség? Mint példánk mutatja, nem képtelenség a dolgok ilyen felfogása, a hivataloskodás ostoba, mert formális jegyeinek elvi alapként való kezelése. A ridegség, az értetlenség, a másokkal nem törődés visszataszító a magánéletben is, ám amikor úgy bukkan fel, mint egy szervezet — akár adott esetre, akár általában érvényes — magatartása, akkor már hiábavaló a magyarázkodás, hogy ez nem egy szervezet magatartása, hanem néhány ember vaskalapos- sága. A szövetkezetben ugyanis — mert hiszen látták, ki jött el, ki hiányzott — nem azt mondták, hogy ő meg ő nem volt itt. hanem azt, hogy „a” városi pártbizottság, „a” városi tanács nem tartotta fontosnak a jelenlétet. H a most arra gondolunk, hogy ritka esetre bukkantunk, akkor — sajnos — tévedünk. Évekbe telt, amíg sikerült eg>' asztal mellé ültetni —, s akkor is: erélyes megyei fellépésre — a kulturális centrumként számon tartott kisváros közművelődési illetékeseit, s az ugyanabban a városban működő megyei közművelődési intézmény vezetését, próbáljanak már meg közös nyelven beszélni. együtt cselekedni, egy iránvba m°nni. Az indok itt is az volt. mint az előbbi esetben: akinek a hatásköre a felügyelet, azé a törődés, jogként, kötelezettségként egyaránt. Évekbe telt az is, amíg sikerült meggyőzni — ha egyáltalán a meggyőzés segített, s nem, mint gyanítjuk, a közös felsőbbség intelme — a két szomszédos várost, nincs értelme kü- lön-külön fenntartani önálló kórházat, főként úgy nem, hogy az egyik városban. nagy befogadóképességű, korszerűen felszerelt, színvonalas gyógyítómunkát megvalósító intézmény dolgozik, a másikban pedig a legelemibb tárgyi, szellemi feltételek sincsenek meg hiánytalanul. Az észszerűségnek ugyanis veszélyes ellenlábasa volt a presztízs, a forma — a nem sokat érő önállóság — ösz- szetévesztése a tartalommal, előbbre sorolása az előbbinek, s ezzel 'utóbbi akaratlan mellékessé tétele. A betegnek ugyanis nem az számít, „kinek” a kórházában fekszik, hanem számára az a fontos, mielőbb meggyógyuljon, minél kevesebbet szenvedjen. S orozatnánk a példákat tovább a merevségre, a szemellenzőre — így azt a ma is tartó vitát, miért vélik megengedhetetlennek némelyek, hogy a jól működő ÁFÉSZ átlépje a járási határt, befolyási körzetébe vonva egy olyan községet, amely ugyan lépésnyire van, de más járás —, ám ennyi is elég annak bizonyítására: baj van a célok értelmezésével. Valójában ugyanis a hatáskör, a felügyeleti jog és sok minden más puszta eszköz valaminek az elérésére. Aki ezeket az eszközöket rosszul forgatja — két balkézben markolja —, akarva vagy akaratlanul, a célokat tolja távolabbra, teszi nehezebben elérhetővé. Amikor az eszköz céllá válik — mert az említett és hasonló esetekben ez történik —, akkor a végrehajtás is sorozatosan és ismétlődően eltorzul, mivel a hamis célt kívánja igazolni. Ez az önigazolás — legyen szó két kórház összevonásáról, vagy a huszonöt esztendei munka szerény elismeréséről — azt a hitet keltheti az érintettekben, hogy eljárásuk jogszerű, tehát támadhatatlan, azaz: helyes. S innét már alig arasznyira van a következtetés: aki fennakad az eljáráson, aki kárhoztatja azt, aki rossznak tartja, az téved, annak nincs igaza. A hatáskörök, a felügyeleti teendők elszakítása az észszerűségtől, a presztízs előbbre sorolása minden másnál, a magatartás megmerevedése, hivatalos ki- számítottsága azért rendkívül veszélyes, mert a közvélemény szemében nem egyének jellemzője lesz, hanem annak a szervezetnek a jellemzője, amelyet — akár vezetőként, akár beosztottként — az egyének adott ügyben képviselnek. A villongások nem nagy csaták ugyan, de tartós viszályok, új és újabb sebekkel, veszteségekkel, győztesek nélkül S ha vannak, akik ezt nem látják be, akkor — be kell láttatni velük. Mészáros Ottó Kádár János fogadta Ernesto Meló Antunest PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Társadalmi erőkkel Erdősítés Párt- és áSsmi vezetők látogatásai Társadalmi erdőgazdálkodásra van szükség a VI. ötéves tervben, miután az állami erőből megvalósítható telepítések aránya az előző öt évhez képest csökken és emiatt a korábbinál jobban be kell vonni az erdőtelepítésbe mindazokat, akik szívükön viselik a természet gazdagítását — adták a tájékoztatást a MÉM- ben. A kiemelt program keretében a Balaton és a Velenceitó is az eddiginél gazdagabb zöldövezetet kap. A Balatonon nagy körültekintéssel járnak el, hiszen a szőlőkultúrát nem akarják megzavarni. Viszont a rendelkezésre álló beültetlen területekre ligeteket és fasorokat telepítenek, egyes területekre önálló erdőik kerülnek. Évente néhány száz hektárra ültetnek el fákat. A Velencei-tó erdősávjai is kialakulóban vannak. A VI. ötéves tervben kereken ezer hektárra szánnak fákat. Mindenekelőtt gyorsan növő fajokat. A gazdasági erdők jó része Pest megye, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szat- már megye eddig üres területeire kerül ebben a tervidőszakban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában fogadta Ernesto Au- gusto Meló Antunest, a Portugál Forradalmi Tanács tagját, az alkotmánybizottság elnökét. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Ketrecben fejlődnek a halak Pisztráng a szigetsz&ntmikiési hányáiéban A .termelést követően a kavicsbányáikban kialakult tavakat a sporthorgászok veszik birtokukba, a haltenyésztők számára mindeddig nem jelentettek hasznosítható lehetőséget, mert egyenetlen fenékmélységük gátolta a lehalászásit. A Csepel-sziget északi csúcsán gazdálkodó Szigetfő Termelőszövetkezet szakemberei rátaláltak a megoldásra: kísérleti jelleggel megkezdték a Hal tenyésztési Kutató Intézetben kidolgozott rendszer, a ketreces haltartás alkalmazását. A kutatók ezt a technológiát eredetileg folyóvizekre Felkészülnek a zöldségtermelők Benépesült a határ Országszerte megkezdődtek a tavaszi munkák. Az őszi kalászosokat 1,4 millió hektáron csaknem mindenütt műtrágyázták. Néhány nap múlva befejeződik a szántás is. A gyümölcsöskertek megélénkültek ; a nagyüzemeikben a metszés 75—80 százalékával elkészültek, ennél valamivel rosszabbul állnak a szőlőskertekben. A következő napokban a mezőgazdasági géppark mintegy harmada indul a határba, közöttük az új, idén megvásárolt traktorok és műtrágyaszóró berendezések. Pest megye zöldségtermelő gazdaságai és háztáji kertészetei nagy tempóban készítik elő a munkát. Az idén 17—18 ezer hektárról akarnak zöldségféléket betakarítani. A legnagyobbak: a vecsésl Ferihegy Tsz 1050 hektáron, a csepeli Duna 650, a túrái Magyar—Kubai Barátság Tsz pedig 600 hektáron vállalkozik különböző zöldségfélék nagyüzemi termesztésére. A palántanevelés már megkezdődött. A megyében mintegy 400 ezer négyzetméter fóliasátrat állítanak fel folyamatosan. Elvetették a korai káposztafélék magját, a hidegtűrő salátáét A talajmunkák a megyében kissé elhúzódtak; a jó magágy főleg a gyökérfélékmél és a zöldborsónál igényel a következőkben nagyobb figyelmet. Pest megyében különben változatlanul a zöldborsó termelése a legnagyobb, mintegy 4500 hektárról takarítják majd be a fontos konzervipari alapanyagot. A szuperköszörű munkában Több hónappal az eredeti határidó előtt kezdődött meg a halfeldolgozás a Bikáit Állatni Gazdaság édesvízi halfeldolgozó üzemében. A legkorszerűbb technológiával jelenleg tizenötféle konyhakész termékei áUitanak elő belföldi fogyasztásra. terveztek, ám a szigetszent- miklósiaJc — elsőként az országban —. bizonyították, hogy megfelelő feltételek mellett sikerrel nevelhető állóvizbe helyezett ketrecben is a harcsa, a ponty, vagy akár a pisztráng. A szövetkezet szakemberei 'kifejlesztették és elkészítették a bólyákon úszó, hálós ketreceket, amelyekkel a bányatóban egyenként 60 köbméter víztér rekeszthető el. A halak tápláléka is a szövetkezetben készül: a vágóhíd melléktermékeiből teljes értékű fehérjét állítanak elő, s különféle adalékok, vitaminok hozzáadásával maguk gyártják a steril hal takarmányt. Tavaly, á kísérleti esztendőben 8 tonna halat értékesítettek. Az idén — az első üzemi évben — már 48 ketrecben tenyésztenek halat, 24-ben pontyot, 12-ben pisztrángot, 12- ben harcsát tartanak, s mintegy 50 tonna halat kívánnak értékesíteni — immár haszonnal. Az elmúlt évben a pisztrángok 79 nap tenyészidő alatt nőttek exportképes nagyságúra — 30 dekásra. A közös gazdaság az Agroberrel és a Halászati Kutató Intézettel együttműködve ma már komplex rendszert ajánlhat a gazdaságoknak, amelyek körében nagy az érdeklődés a ketreces haí- tartás iránt. Finn—magyar tárgyalások Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság kormányának elnöke szerdán Helsinkiben fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettest. Marjai József a találkozó előtt megbeszélést folytatott Paavo Väyry- nen finn külügyminiszterrel. A magyar miniszterelnök-h lyettes a nap folyamán 1 togatást tett a finn főváros környéke néhány nagy ipa üzemében, ahol megbeszél« folytatott az üzemek vezető vei. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán a főváros II kerületét kereste fel. Záhorzil, Teréz, a kerületi pártbizottság első titkára tájékoztatta í városrész politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről. Aczél György ezután ellátogatott az Országos Ideg- ér Elmegyógyászati Intézetbe ahol Juszt Lajos egészségügy miniszterhelyettes fogadta. / Növényvédelmi Kutató Inté zetben megtekintette a kór élettani, valamint a szerve kémiai osztályt, s megszemlél te a kísérleti üvegházat. Vé gül a Marczibányi téri ifjúsá gi házban aktívaértekezlete: tájékoztatást adott időszerű politikai és kulturális politikai ■kérdésekről. A Magyar Gördülő Csapágygyárban a görgős és kűpgör- gős csapágyak mellett 18,5 millió golyóscsapágyat is gyártanak. A golyóüzemben ehhez a mennyiséghez mintegy három- százhúszmillió golyót — tízmillióval többet mint tavaly — gyártanak. A képen: a golyók szúperköszörülése. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Zalaegerszegen. A megyeszékhelyen Varga Gyula, a Zala megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és kulturális életéiről, majd Korom Mihály a megyeszékhely néhány intézményét kereste fel. A magyar hűtőipar zalaegerszegi gyárát, utána pedig a megyei tanácsot. Délután a BM Zala megyei Rendőrfőkapitányságán a bűnüldöző és igazságügy: szervek vezetőivel találkozott, tájékoztatót hallgatott meg a közrend és közbiztonság helyzetéről, majd aktíva ülésen időszerű politikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Ma: 2. oldal: Beiktatási színjáték Santiagóion 3. oldal: Megrendelőt keresnek a megyében 4. oldal: Örömszerző művészbrigád Régészeti tanulmányok 6. oldal: Hol maradt a vecsési pártoló tagság? 7. oldal: Postabontás <r ► \ 4
