Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-11 / 59. szám

1981. MÁRCIUS 11., SZERDA tMríav Elégetjük, eldobjuk, kiöntjük Nem vagyunk ilyen gazdagok Tájékoztató a Parlamentben a hulladékok hasznosításáról | Ilyen gazdagok vagyunk? ! A kérdés a hulladékok, a | másodlagos nyersanyagok | összegyűjtésének és fel- I használásának gyakorlatá- I val kapcsolatban is lelte* ! hető, hiszen a szükséges- ! nél és a megengedhetőnél I jóval több papírt és mű- ! anyagot égetünk el, fá- ! radt olajat öntünk ki, s i fémhulladékot temetünk el = a szemétbányák mélyén. Kiemelt feladat A tartalékok mozgósítása, a hazai természeti erőforrások gazdaságos felhasználása és a környezetvédelem érdeké­ben a VI. ötéves terv ki­emelt feladatai között szere­pel a másodlagos nyersanya­gok begyűjtésének, ipari elő­készítésének és feldolgozásá­nak fejlesztése — hangsúlyoz­ta tegnap délelőtt a Parla­mentben tartott, sajtótájékoz­tatóján Vallus Pál, aiz Or­szágos Anyag- és Arhivatal elnökhelyettese. Hogy ten­nivaló bőségesen van, azt már egyetlen számadat is jól bizonyítja: a jelenleg hasz­nosított melléktermékek és hulladékok csak 2—3 száza­lékát adják az ipar anyag­felhasználásának, holott ész­szerű gazdálkodással ennél jóval többet is megmenthet­nénk. A következő öt év fel­adatait meghatározó koncep­ció éppen ezért úgy rendel­kezik, hogy 1985-re ezt a mennyiséget meg kell dup­lázni. Pocsékoló, a kicsire nem néző gazdálkodásunk hibáit a nemzetközi összehasonlítás is tükrözi. Eszerint például mi a papírhulladéknak mindösz- sze 26 százalékát gyűjtjük össze, szemben Svédország 35 százalékos, az NDK 47 és Ausztria. 52 százalékos, ered­ményével — holott egyik or­szágra sem lehetne azt mon­dani, hogy nálunk szegényebb, s ezért kényszerül a takaré­kosságra, az ésszerű anyag­felhasználásra. Még kedvezőt­lenebb a kép a gépkocsik gu­miabroncsai területén. Míg mi eddig megelégedtünk az­zal, hogy a szükségletnek mindössze 4 százalékát fe­dezzük felújított, újrafutózott gumikkal, addig ugyanez az arány a fejlett tökésarszágok- ban 50 százalék, az NDK-ban 30 százalék. Rossz szemlélet E néháiíy kiragadott pél­da is bizonyító erővel tá­masztja alá, hogy a hulladék­hasznosításban egyrészt alap­vető szemléletváltozásra, más­részt a közgazdasági feltéte­lek módosítására van szük­ség. Mint arra Vallus Pál rá­mutatott, az ötödik ötéves terv gazdasági szabályozói egyál­talán nem kedveztek az OÁH felügyelete óllá tartozó MÉH Tröszt munkájának. A terve­zett 1.5 milliárd forintos be­ruházási lehetőséggel szem­ben például csak 600 milliót költhettek ilyen célokra, ami a begyűjtőhelyek, a feldolgo­zó berendezések szinten tar­tására sem volt elegendő. Különösen sok ellentmon­dás volt érzékelhető a lakos­ságtól származó hulladékok begyűjtésénél. Az árhivatal elnökhelyettese és a sajtótá­jékoztatón részt vevő újság­írók között kialakult eszme­csere során is szóba került, hogy sokszor igen jelentős fel­adatra vállalkozik, idei úgy dönt, hogy például aiz ösz- szegyűlt újságpapírt a MÉH- be viszi, vagy használt akku­mulátorától szeretne meg­szabadulni. Vallus Pál ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt években az át­vevőhelyek száma nemhogy nem nőtt, hanem csökkent, aminek okai között azt is fel­lelhetjük, hogy a helyi állam- igazgatási szervek, a tanácsok nem esztétikus Indoklással előszeretettel záratják be a MÉH-telepeket. Különösen sok gond forrása, hogy az új la­kótelepeken sehol sem szere­pel az építési jegyzékben a hulladékátvevő, másrészt a mozgó átvevőkocsikra olyan nagy helypénzt vetnek ki a 'tanácsok, hogy az összeg gyakran magasabb a begyűj­tött gapír értékénél. Ebben a Helyzetben aztán hém csoda, hogy az emberek — más meg­oldás nem lévén — a még hasznosítható anyagokat is a kukákba dobják. Segítő miiliárdok A most induló ötéves prog­ram a jelek szerint kedvező változásokat ígér: 1985-ig több mint 2 milliárd forint jut átvevőhelyek építésére, szállítóeszközök beszerzésére, 2.8 milliárd a bontás, darabo­lás. bálázás berendezéseire és kereken 5 milliárd a feldol­gozás fejlesztésére. Ez utób­biból fedezik többek között a salakfeldolgozást, a réz- és aluminiumhulladék kohászati hasznosításét és a gumiabron­csok újrafutózását (Mint ar­ról már többször beszámol­tunk. többek között az Óbuda Tsz is létesít egy ilyen újra- futózó üzemet Szentendrén.) Magyar szabadalom alap­ján folyik az ezüsttartalmú hulladékok — köztük a váci Forte gyárból kikerült fil­mek, papírok, röntgenfilmek feldolgozásánál keletkezett ve- gyületék — hasznosítása, mely­nek során a tervek szerint évente 17 tonna ezüst visz- szianyerését kell megoldani. Kiemelt szerepet szánnak a hulladékok összegyűjtésében az iskolásoknak, az úttörők­nek. Ennek érdekében még ebben az évben a budapesti és a Pest megyei iskolákban textil-, fém- és papírgyűjtő konténereket helyeznek el, s így a kisdiákok zárt helyen rakhatják le az összegyűjtött hulladékot. Az elszállításról — s az ellenérték helyszíni kifi­zetéséről — a MÉH gon­doskodik. Cselekvő részvételt Nyilván előnyösen befolyá­solja majd a lakosság hulla­dékgyűjtő kedvét, hogy a kö­zeljövőben felülvizsgálják az átvételi árakat is, s ennek során várható egyes tételek — például az akkumulátorok — ellenértékének emelése is. Az ötéves program végrehaj­tásától — melyben nagymér­tékben számítanak minden ér­dekelt cselekvő részvételére — a felhasznált hulladékok érté­kének közel 12 milliárd fo­rintra való növekedését vár­ják az illetékesek. W. B. Dolgozz, munkálj! A népfrontmozgalom útjain Dolgozz, munkálj. A szép, a jó, a hasznos, mihelyt elkészül, az élethez áll... — írja Illyés Gyula: Ars poetica című versében. A költő e hitval­lásnak szellemében részt vett a népfrontmozgalom új­jászervezésében is. Jelen volt 1954 augusztusában azon az értekezleten, amelyen megfogalmazódik a változó társadalmi szükségletekhez igazodó új program: ...a Hazafias Népfront váljék széles, demokratikus elveken nyugvó társadalmi-politikai tömegmozgalommá ... tott könyv, hiszen huszon- egynéhány éves kora óta a szakadatlan mozgalmi tevé­kenység tölti ki napjait. — A munka, a hivatása mellett van-e még valami, amivel mint magánember szí­vesen foglalkozik? — Van. Igaz, elég furcsán kezdődött Még a hatvanas években, amikor faluhelyen minden forrt, alakult, hogy az emberekkel szót értsek, közei tudjak kerülni hozzájuk, el­végeztem a mezőgazdasági technikumot. Akkoriban bi­zony sokan odavágták ám. hogy ne agitáljon itt neki olyan tsz-szervező. aki nem ért a földhöz. És lám, a dac­ból az évek folyamán igazi szenvedély lett. Ma legkedve sebb időtöltésem a kertem és a gyümölcsfáim. Negyedszázada a poszton A sok-sok lelkes népfront­aktíva pedig nyugodtan mot­tónak választhatja az illyési sorokat, hiszen ha ismerik a költeményt, ha nem, e szel­lemben tevékenykednek, akár­csak Berényi György, aki 24 év óta a nagykátai járás füg­getlenített népfronttitkára. — ön végigélte az újjá­szerveződő mozgalom egész történelmi folyamatát! — Igen. Fiatalon és éppen egy nagyon bonyolult idő­szakban kerültem a mozga­lomba. Az ellenforradalom után segítenünk kellett a konszolidációt, visszaadni az emberek hitét, megértetni ve­lük, hogy a társadalmi rend­szer, amit építettünk, jó, csak a hibákat kell közös erővel kijavítani. — Nehéz időszak volt? — Nehéz. Tápiószelén szü­lettem, 1931-ben, ma is ott lakom, ismerem az embere­ket. Ha másképp nem ment, nyakamba vettem egyik köz­séget a másik után, és sze­mélyesen beszéltem, akivel kellett És ugyanúgy róttam a járást, pár évvel később, ami­kor a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésére került sor, mert a népfront abban is sze­repet vállalt. Emlékszem, sokszor hetekig nem aludtam a saját ágyamban. Berényi György élete nyi­Eredményes akciók Szolidárisak vagyunk... Szolidaritási mozgalmunk tavalyi akcióinak eredményei­ről és idei munkaprogramjáról tárgyalt keddi ülésén — a Ha­zafias Népfront Belgrád rak­parti székházában — Harmati Sándor elnökletével a Magyar Szolidaritási Bizottság. Sütő Gyulának a bizottság titkárának beszámolója alap­ján megállapították: a mozga­lom munkája az elmúlt esz­tendőben is és az idén is arra irányul, hogy támogassa a tár­sadalmi haladást képviselő fej­lődő országokat, segítse a haraban álló nemzeti felszaba­dító és demokratikus forradal­mi mozgalmakat. Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács elnöke a bé­ke és szolidaritási mozgal­munknak azokat a feladatait ismertette, amelyeket a Kam­bodzsai Népköztársaságban nemzetközi társadalmi össze­fogással felépülő, ezer szemé­lyes árvagyerekotthon létesíté­sében vállalunk. Vándor Ferencné, a Magyar Nők Országos Tanácsának osz­tályvezetője beszámolt a Ni­caraguában januárban rende­zett nemzetközi szolidaritási konferencián részt vett magyar delegáció tapasztalatairól. A törvényes rendet őrzik rátaak arra, hogy mérlegel­jenek egy-egy vádlott nevel­hetősége, megváltoztathatósá­ga érdekéden. A megyei bíróság tanácsko­zásán ‘ az elkövetkező felada­tok számbavételekor dr. Bo- rics Gyula államtitkár fo­galmazta meg hasonló sza­vakkal: a bírósági munkának óramű pontossággal kell rea­gálni a társadalmi változások­ra. Mert na például szaporo­dik az erőszakos, a garázda bűncselekmény, akkor szigo­rúbb büntető ítélkezésre van szükség. Ha feszítettebbé, bo­nyolultabbá, gyorsabban vál­tozóvá lesznek a gazdasági jogszabályok, rendelkezések, akkor éberebbé, alikalmazko- dóbbá kell válnia a bírósá­gi gyakorlatnak is. Évek óta növekszik a polgári peres ügyek száma, ezért az ob­jektív lehetőségekhez mérten kell javítani tehát az ítélke­zés időszerűségét. S ok a tennivaló az elkövet­kező időszakban a Pest megyei, a járási és a vá­rosi bíróságokon. Az ő tevékenységük — és az együtt­működésük más igazságügyi szervekkel — is a záloga a zavartalan alkotómunka biz­tosításának, a társadalmi együttélés szabályai betartá­sának. Ezért kell tovább javí­taniuk Pest megye bíróinak, szakembereinek felkészültsé­gét, szakismeretüket, s gyűj­teni tapasztalataikat V. F. I M . agyarországon kiegyen­súlyozott a politikai légkör, szilárd, törvé­nyes rend van, álla­pította meg az MSZMP XII. kongresszusa, s így foglalt ál­lást alig egy. hónapja az az országos értekezlet, melyen az igazságügyi szervek elkö­vetkező feladatait határozták meg. Egyszerű kijelentő mon­dat melyből nem érezhetők a sokéves erőfeszítések, melyek­nek eredményéként nyugodt szívvel, a tények ismeretében tehetjük ezt a megállapítást. Az sem véletlen, hogy ami­kor az elmúlt napokban, he­tekben a megyei ügyészség, rendőrség és tegnap a bíró­ság megvonta az elmúlt idő­szak mérlegét, s megjelölte az elkövetkező feladatokat, min­denütt szóltak az ipar, a me­zőgazdaság, s egyáltalán az életkörülmények fejlődéséről. Mindezek bizonyítják ugyan­is: van, mit őrizni és védeni, s van miért büntetni, és ha a törvények, a jogszabályok ér­vényesítése más eszközökkel nem lehetséges, ha veszélybe kerül éppen a békés, a ki­egyensúlyozott alkotómunka. Nem egyszer a törvény ere­jével kell fellépni a társa­dalmi együttélés szabályait semmibe vevőkkel szemben. Máskor, például polgári pe­res ügyekben megbomlott em­beri kapcsolatokat, cstaládi problémákat kell rendezniük Justicia mai szolgáinak az igazságszolgáltatás lehetséges eszközeivel. Mert, amikor kimondjuk: törvényes rend van az or­szágban, s így Pest megyé­Mindenütt ott vagyunk Akár jelképesnek is mond­hatnám a találkozásunkat, ahogy végül is rátaláltam az utcán, amint biciklijét tolta Molnár Andrásné tanítónő, a népfront pilisszentkereszti tit­kára megrökönyödve nézett rám, aztán elnevette magát. — Na igen, sokszor olyan va­gyok, mint a szemfényvesztés, ezt persze mások mondják ró' lám, de tényleg, annyi helyre kell rohangásznom, hogy nem csoda, ha nehezen talált rám. A szép fekete asszony egész lényéből életkedv sugárzott. Kicsit idegenes akcentussal beszél, ami természetes, hi­szen anyanyelve szlovák, mint a község majd minden lako­sáé. — A falu kilencven száza­léka nemzetiségi, mindig is az volt. Ez határozza meg tevé­kenységem nagy részét. Min dent csinálok. Itt születtem, a tanítóképző elvégzése után egyenesen, ide jöttem vissza. A munkakönyvemet is csaa egyetlen egyszer láttam, ami kor harminc éve elkezdtem tanítani. Mint pedagógus és mint népfronttitKár egyaránt a nemzetiségi hagyományok ápolásán és a nemzetiségi ön­tudat ébrentartásán fárado­zom. A hagyományok ápolá­sának szerencsés és hatékony közösségi formái a pávakörök és az olvasótáborok. Van fel­nőtt- és gyerekénekkarunk, az utóbbit én vezetem, a felnőtt pávakömek viszont lelkes tag­ja vagyok. De működik a mű­velődési házban gyermekklub is és azt szintén én vezetem. Ha akarja, tovább sorolhatom, hiszen minden, ami a faluban történik, közös ügy, a nép­front mindenütt ott van. Mi rendezzük meg az öregek nap­ját,'s én vagyok a szülői mun­kaközösség irányítója. Ezt a tevékenységemet különösen fontosnak tartom. Ezúton ál­landó kapcsolatban vagyok a szülőkkel, akiket igyekszem meggyőzni, hogy csak jót tesz­nek gyerekeikkel, ha tisztes­ségesen megtanítják őket az anyanyelvűkre! — Marad egyáltalán valami szabad idő a családra? önma­gára? — Szabad időm nemigen van. De hát mit csináljak? Amióta rányitottam szememet a világra, ez a falu volt kö­rülöttem, nem lehet, hogy ne érdekeljen a sorsa... Őket még rá lehet nevelni Puskás Attila még gyerek, ö még a Dolgozz, munkálj! inneni világát éli. De a nép­front tömegmozgalmi jellegé­nek megfelelően, nemcsak, a felnőtteket, hanem az ifjúsá­got is igyekszik bevonni a közösségi munkába, főként a természet- és környezetvéde­lembe. Puskás Attila, az ürö­mi általános iskola nyolcadik osztályos tanulója, természet- védő úttörő. . — Ügy kezdődött, hogy egy­szer az osztály kirándult a Kevélyre. Amikor visszafelé jöttünk, a biológiatanár néni­vel elkezdtünk beszélgetni, hogy milyen szép a természet és hogy mennyi felelőtlen em­ber meg gyerek van, nem tö­rődnek a környezetükkel, pusz_ títanak, szemetelnek, és hogy nekünk is kellene valamit tennünk. — És mit csináltok? Ho­gyan védelmezitek a termé­szetet? — Amikor például gyalog átvágunk a Kisdombon és ész­revesszük. hogy ott autókéi­nak, akkor odamegyünk és megkérjük az utasokat, hogy menjenek el, mert ez védett terület, s letapossák & ritka növényeket. — És a felnőttek mit szól­nak ilyenkor? — Általában felháborodnak, de aztán megmondjuk, hogy mi természetvédő úttörők va­gyunk, és akkor kénytelenek elmenni. Akármerre járok, mindenre figyelek. Ha meg­látom, hogy az emberék tör­delik az ágakat, belevésik a fa kérgébe a nevüket- vagy szemetelnek, odamegyek és szólok. ,r — Szeretsz a szabadban ka­szálni ? 35. — Én kicsi gyerek korom óta mindig kirándultam édes­apámmal, most meg mái egyedül is. Sokszor kimegyek a Kevélyre, álig fél óra innét a hegy, hanyatt fekszem és ! órákig elnézem az eget a szépsége miatt. — Meg tudnád fogalmazni, mi neked a szép? — Hát, amikor megható­dom, hogy ez valami különös,, valami egészen más, mint a megszokott... Puskás Attila rádió- és tv- szerelőnek készül, de szereti a discót, szeret sportolni, tán­colni és nagyon komolyan ve­szi a szűkebb környezete őr­zését. Tavaly fákat, bokrokat ültettek a Kálváriadomb alat­ti réten, szemetet takarítottak a községben, egy alkalommal kisebb tarlótűz-oltásnál is se­gédkezett. — Ha középiskolába mész, akkor is folytatod? — Ezt már abba se lehetne hagyni. Ide, az iskolába sze­retnék visszajárni és a kicsi­nyekkel foglalkozni. Tetszik tudni, őket még rá lehet ne­velni arra, hogy szeressék, védjék a környezetüket... S. Horváth Klára A Magyarok Világszövetsége elnökségének ülése Kapcsolat honfitársainkkal Tizenegy ország 41 városá­ban összesen több mint nyolc­van alkalommal tartottak elő­adást, léptek fel hazai művé­szek tavaly az ottani magyar egyesületek, klubok és más szervezetek meghívására. Az óhazából hívott vendégeknek — kultúránk képviselőinek — fontos szerepük van a ma­gyarságtudat ápolásában, nyel­vünk és kultúránk megőrzé­sében, terjesztésében — han­goztatták a Magyarok Világ- szövetségének kedden tartott elnökségi ülésén. Bognár Jó­zsef elnökletével a testület át­tekintette a világszövetség kapcsolatainak alakulását és döntött az idei feladatokról. Az enyhülés megtorpanása, a hidegháborús propaganda föl­erősödése, mint a továbbiak­ban megállapították, megnehe­zítette a világszövetség mun­káját, de még ilyen körülmé­nyek között is sikerült tovább erősítenünk kapcsolatainkat külföldön élő hazánkfiaival. Több helyütt jó együttműkö­dés alakult ki az óhazával kap­csolatot tartó egyesület és a helyi hivatalos szervek között is. A továbbiakban az elnökség az idei programtervről ta­nácskozott. 4 / I i ben is, tudjuk: vannak olya­nok is, akik törvényen kívül helyezik magukat, felrúgják az emberi kapcsolatok, az együtt­élés alapvető szabályait, ér­demtelenül próbálnak nye- ■ részkedni mások, a társada­lom kárára. A szakemberek szerint Pest megye nem fertőzöttebb bűn­ügyikig más megyéknél, még­is sajátos a helyzete. Évente több ezer a betelepülők szá­ma, akik különféle okokból, sokszor a gyors haszonszerzés vágyával érkeznek a főváros peremére. A bevándorlás ked­vez a lakásüzéreknek, de a bűnözőknek is. Vehetünk má­sik példát Néhány évtizede kezdődött, mára jórészt be­fejeződött a főváros körüli üdülőterületek kialakulása. Azokkal együtt jött létre, _s erősödött az üdülőterületi bű­nözés. Évek óta nagy számban törnek fel, s rabolnak ki hét­végi házakat, nyaralókat. És sorolhatnánk még más sajáto­san Pest megyei példákat... A törvény előtt azonban minden ember egyenlő. Akkor is, ha a bírósági tárgyalóte­remben a Magyar Népköztár­saság címere alatt jogainak érvényesítésére, vagy éppen felelőtlen tettét követően íté­letre vár. És ez utóbbi eset­ben is van lehetősége a bí­A Pest megyei Bíróságon tegnap délelőtt összbíról értekez­letet tartottak. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára és dr. Borics Gyula, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, jelen volt dr. Czilí Gyula, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyet­tese, dr. Sebő Gyula, az MSZMP KB adminisztratív osztályának munkatársa, dr." Csalótzky György, a Pest megyei Tanács vb- titkára, Gelencsér Arpádné dr., az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága adminisztratív osztályának vezetője, dr. Borsos Mária, a Közalkalmazottak Szakszervezete Pest megyei Bizottságának szervező titkára, valamint a megye igazságügyi társszervei képviseletében dr. Ilcsik Sándor megyei rendőrfőkapitány, dr. Kenéz Tibor, az Ügyvédi Kamara elnöke és dr. Major Miklós megyei főügyész. A tanácskozás résztvevői megvitatták a megyei bíróság munkáját a XII. pártkongresszus óta, s egyben meghatározták az elkövetkező tennivalókat. Az ügyrend előadója dr. Csernok Gyula, a Pest megyei Bíróság elnöke volt. Az értekezleten dr. Kerekes Györgyi, a megyei bíróság elnökhelyettese elnökölt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents